1. § (1) E rendelet célja Taksony építészeti és természeti értékeinek, a település településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és megőrzése, a település rendezett arculatának kialakítása érdekében egységes szabályozás megalkotása, mely kiterjed:

• a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: települési helyi védelem) meghatározására, a védetté nyilvánítására és megszüntetésére vonatkozó szabályokra,
• b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározására,
• c) településképi követelmények meghatározására,
• d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozására

(2) E rendelet területi hatálya Taksony közigazgatási területére terjed ki.

(3) E rendelet előírásait az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában:

• 1. berendezés: közterülethez csatlakozó magánterületen, közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló tárgy, kivéve köztárgy és műtárgy (pl. díszlet, megálló tábla, párakapu stb.)
• 2. cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék, a homlokzati síkra merőlegesen kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra, cégérnek minősül az a (nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett) tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos
• 3. cégtábla:a cég nevét, székhelyét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla
• 4. címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla
• 5. egyedi tájékoztató tábla: olyan rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú hirdető berendezés, amely a gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenységet végzők tevékenységéről, telephelyéről, megközelíthetőségéről ad információt
• 6. egyéb műszaki berendezés: épületre szerelt műszaki eszköz
• 7. eredeti állapot: e rendelet alkalmazásában a védett értéket képviselő, eredeti építéskori állapot vagy a védelem alá helyezés szerint a védendő értéket képviselő állapot
• 8. értékvizsgálat: a Kormányrendeletben meghatározottak szerinti dokumentum
• 9. épület főgerince: az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince
• 10. helyi építészeti örökség: az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselő elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) összessége – annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt
• 11. helyi egyedi védett építmény: a Képviselő-testület által megállapított egyedi védelem, mely egy adott építmény, épület, épületrész tekintetében a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás
• 12. helyi védett érték: helyi területi védett településszerkezet, területi védett utcakép, egyedi védett építmények összessége
• 13. pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai
• 14. portál: az épület földszinti üzlethelyiségének kirakata
• 15. többszintű növényállomány: a telek zöldfelülettel borított területének minden 150 m2–re számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa, vagy legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és a többi felületen gyep vagy talajtakaró kerül ültetésre;
• 16. transzparens: kifeszített vagy közterület felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó
• 17. útbaigazító táblarendszer: elsősorban közérdekű, idegenforgalmi valamint közművelődési célok elérését segítő egységes felépítésű eszközrendszer

3. § (1) A helyi védelem célja: Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) A helyi védelem feladata: a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcakép, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épületegyüttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

(3) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését

• a) bármely természetes, jogi személy, illetve egyéb szervezet, írásban a polgármesternél,
• b) a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, az önkormányzati képviselő a képviselő-testületnél

írásban kezdeményezheti.

(4) Az (3) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) helyi egyedi védelem esetén a helyi védettség alá helyezésével vagy megszüntetésével érintett érték
  • aa) megnevezését, szükség esetén körülhatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
  • ab) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
  • ac) rövid leírását, irodalmi, fényképi vagy egyéb dokumentálását (irodalom, fotók)
  • ad) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét
• b) helyi területi védelem esetén az épületegyüttes, terület
  • ba) megnevezését,
  • bb) körülhatárolását,
  • bc) rövid leírását, irodalmi, fényképi vagy egyéb dokumentálását,
• c) a kezdeményezés indokolását mind az a) mind a b) pontok esetében.

4. § (1) A helyi védelem alá helyezéssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(2) Az előkészítés során a védetté nyilvánítást megelőzően be kell szerezni az érintett ingatlannal rendelkezni jogosultak (a tulajdonosok), és ha van, akkor a személyes, ill. telki szolgalmi jog jogosultjának véleményét.

(3) A helyi védelem alá helyezési vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról értesíteni kell:

• a) a javaslattevőt
• b) azt a hatóságot, amelynek a feladat- és hatáskörét a védelem alá helyezés érinti
• c) az ingatlannal rendelkezni jogosultakat

(4) A helyi védelem alá helyezési javaslat támogatásáról és ennek megfelelően a településképi rendelet módosítására irányuló eljárás megindításáról vagy a javaslat elutasításáról a képviselő-testület dönt a javaslat beérkezésétől számított 60 napon belül, a módosítás kihirdetése útján történik.

(5) A helyi védelem elrendeléséről az (3) bekezdésben nem említettek értesítése a rendelet módosítás kihirdetése útján történik.

5. § (1) A helyi egyedi védelem megszűntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a helyi védett érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy pedig a védetté nyilvánítás feltételei nem állnak fenn.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védelem megszűntetését követően lehet elbontani.

(3) A helyi védelem megszűntetése során az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, illetve azok megőrzése, helyrehozatala előírható.

(4) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.

6. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értékekről naprakész elektronikus nyilvántartást kell vezetni.

(2) A nyilvántartás része a helyi védett értékeket tartalmazó lista, valamint a helyi védett értékeket ábrázoló térkép.

(3) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:

• a) megnevezését,
• b) védelmi nyilvántartási számát,
• c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
• d) a védelem típusát,
• e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, helyszínrajz) és
• f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
• g) a védett érték állapotfelmérésének adatait,

(4) A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(5) A jegyző a főépítész útján a nyilvántartást évente felülvizsgálja, a védett értékeket ellenőrzi, szükség esetén a fentieket módosítja.

7. § (1) A helyi egyedi védelem kiterjed a védetté nyilvánított, az 1. mellékletben jelölt és a 2. mellékletben felsorolt:

8. § (1) A helyi védett érték tulajdonosa köteles gondoskodni a védett érték karbantartásáról, értékcsökkentést nem okozó fenntartásáról, valamint a rendeltetésnek megfelelő használatáról.

(2) A helyi védett érték rendeltetésének megváltoztatását eredményező beruházás csak akkor hajtható végre, ha az igényelt rendeltetés kielégíthető a helyi védett érték fennmaradása mellett.

(3) A helyi védett érték környezetében és a védett értéket tartalmazó ingatlanon nem végezhető olyan beavatkozás, változtatás, ami előnytelen a védett érték látványa szempontjából.

(4) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(5) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.

(6) Helyi védettségű épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése akkor történhet, ha nem sérti a védett építészeti érték fennmaradását.

(7) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotában kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(8) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. A műszaki, gazdasági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

(9) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.

(10) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha

• a) a bontani kívánt építményrészt (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz
• b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.

(11) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.

(12) A helyi védettségű építészeti örökség károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.

9. § Taksony településképi szempontból meghatározó területei a 3. mellékletben lehatároltak szerint:

• a) Településközpont
• b) Fő út
• c) Sziget és Dunamenti területek
• d) Általános települési belterületek
• e) Iparterület
• f) Külterület

10. § (1) Építmények színezésekor/átszínezésekor az építmény egészének színével és anyaghasználatával, valamint az utcaképpel és a szomszédos épületekkel nem harmonizáló homlokzat-színezés és tetőfedési anyagok nem alkalmazhatók.

11. § A 3. mellékletben meghatározott településképi szempontból meghatározó területekre, valamint az ilyen területen található épületekre, építményekre, építményrészekre jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

12. § A „Településközpont” településképi szempontból meghatározó területeken épületek, építmények elhelyezésére az alábbi előírások érvényesek:

(1) Épület elhelyezésekor az alábbiakat kell figyelembe venni:

• a) a homlokzat tagolásával, színezésével, a nyílászárok kiosztásával, az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival összefüggő, a homlokzatra és az épülettömegre vonatkozó építészeti megoldásokkal, és
• b) az alaprajzi elrendezésből adódó tömeg- és homlokzatképzéssel illeszkedjen az utcaképbe

(2) Közterülettel érintkező telekhatáron történő építés esetén, az azonos telken lévő valamennyi épület, épületrész utcai homlokzatát egységesen kell kialakítani.

(3) Kettőnél több lakást és üzletet tartalmazó többlakásos épület kizárólag közvetlen utcai, közterület csatlakozással (előírt előkerttel, vagy közvetlen utcafronton) helyezhető el. A telekstruktúra, a kialakult településszövet védelme érdekében nyeles telekre kettőnél több lakást és üzletet tartalmazó épületet tilos építeni.

(4) Épület az alábbiak szerint alakítható ki:

• a) a tetőzet kialakítása (nyeregtetős épületnél), hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye, anyaghasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen
• b) az épület tömeg-formálása (az épületek főgerinc magassága azonos legyen), az anyag- és színhasználat településképi szempontból a környezetbe illeszkedjen

(5) A közterület felőli kerítést és kapu(ka)t az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.

13. § A „Településközpont” településképi szempontból meghatározó területen a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:

• a) beépítés telepítési módja: oldalhatáron álló beépítés
• b) tetőforma: az utcára merőleges nyeregtető, vagy az utcára a főgerinccel az utcára merőleges és az utcafronti fejrész esetében az utcával párhuzamos kialakítás, tetőhajlásszög: 25-40⁰
• c) jellemző szintszám: földszintes, vagy tetőtérbeépítéses, az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen
• d) színhasználat: világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell

14. § A „Településközpont” településképi szempontból meghatározó területen az alábbi településképi követelmények érvényesek:

• a) a történelmileg kialakult részen a meglévő úthálózatot, annak töréseit, szélességét, vonalvezetését meg kell őrizni,
• b) a meglévő telekszerkezet jellegét meg kell őrizni,
• c) nyeles telkek kialakítása során a telek struktúrának és a beépítésnek illeszkednie a kialakult településszövethez,
• d) új telek kialakítása, vagy telekrendezés során a védett településszerkezetet meg kell őrizni, telekalakítás során a telkek utcai szélessége annyiban változtatható meg, amennyiben a meglévő állapot a telek beépíthetőségét ellehetetlenítené,
• e) az építményeket egymással összhangban, a jellegzetes településkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, valamint kialakítani, mely tekintetben,

15. § A „Fő út” településképi szempontból meghatározó településközponti területen a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:

• a) beépítés telepítési módja: utcafrontra telepített épületekkel lehetséges (hagyományos nagypolgári zártsorú beépítés valósuljon meg)
• b) tetőforma: amennyiben az építési telek körül kialakult egy nyeregtetős házakból álló utcakép, úgy oda ne tördelt tetőformájú épület kerüljön, hanem a szomszédos nyeregtetős tetőformájú. Amennyiben az építési telek körül sátortetős épületek állnak, úgy oda ne tördelt tetőformájú épület kerüljön, hanem a többi épülethez hasonló tömegű és tetőformájú.
• c) jellemző szintszám: földszint+emelet+tetőtérbeépítés (földszinten üzletekkel)
• d) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell
• e) kerítés: a Fő út központi részein a zártsorú beépítés esetében a szárazkapus kialakítás engedélyezhető
• f) kettőnél több lakást és üzletet tartalmazó többlakásos épület kizárólag közvetlen utcai közterület csatlakozással (előírt előkerttel, vagy közvetlen utcafronton) helyezhető el. A telekstruktúra, a kialakult településszövet védelme érdekében nyeles telekre kettőnél több lakást és üzletet tartalmazó épületet tilos építeni.

16. § A „Sziget és Dunamenti területek” településképi szempontból meghatározó területeken a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:

• a) beépítés telepítési módja: üdülőházas területen, szabadon álló beépítés,

17. § A 3. mellékletben lehatárolt „Sziget és Duna menti területek” településképi szempontból meghatározó területen a tájkarakter védelme, illetve erősítése érdekében:

• a) a vízparttal közvetlenül határos lakó- és üdülőterületeken a parti sávot követő, a mederéltől számított 15 m-en belül a természetes, természetközeli növénytársulások megőrzendők, növénytelepítés során ligetszerű telepítéssel kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő, honos vízparti növényfajokból álló növényzet telepíthető,
• b) a Szigetcsúcs védett természeti területen az erdőterületek megtartandók, erdőtelepítés és erdőfelújítás során kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, valamint természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.
• c) a Taksony-sziget mezőgazdasági- és erdőterületein nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a tájkép jellegét megváltoztatja, a kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad. Fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.
• d) a vízparti területek egységes megjelenésének elérése, a településképi összhang megteremtése érdekében a parti sétány közterület alakítási terv alapján rendezendő.

18. § A 3. mellékletben lehatárolt „Általános települési belterületek” településképi szempontból meghatározó területen a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:

• a) beépítés telepítési módja: az utcavonalra telepített oromfalas, oldalhatáron álló beépítés, az átalakuló és új településrészeken a szabadonálló beépítés a jellemző
• b) tetőforma: az utcára merőleges nyeregtető, vagy az utcára csonkakontyolt tetőforma, tetőhajlásszög: 25-40⁰
• c) jellemző szintszám: földszintes, vagy tetőtérbeépítéses, az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen
• d) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell
• e) kerti építmények, műtárgyak: utcától 10 m-en túl helyezhetők el, tömege igazodjon a főépület kialakításához
• f) kerítés: a teljesen tömör, átláthatatlan utcai kerítés építése nem megengedett.

19. § A 3. mellékletben lehatárolt „Iparterület” településképi szempontból meghatározó területen a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:

• a) beépítés telepítési módja: a szabadonálló beépítés a jellemző
• b) tetőforma: lapos tető a jellemző
• c) jellemző szintszám: az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen
• d) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell
• e) kerítés: a teljesen tömör, átláthatatlan kerítés építése nem megengedett.
• f) a telekhatáron honos növényekből álló többszintű növényzet telepítendő a művi létesítmény tájba illesztésének elősegítése érdekében.

20. § A 3. mellékletben lehatárolt „Külterület” településképi szempontból meghatározó területen a táj karakterét meghatározó területeken az alábbi követelmények érvényesek:

• a) Kakukk-hegy és környékére az alábbi tájképvédelmi előírások vonatkoznak:
  • aa) az erdőterületek megtartandók, erdőtelepítés és erdőfelújítás során a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, valamint természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.
  • ab) a terület beépítetlensége biztosítandó.
• b) bányászattal érintett területekre a tájba illesztés elősegítése érdekében az alábbi előírások vonatkoznak:
  • ba) a rekultiváció során a visszamaradt bányatavak medervonala a természetszerű megjelenést biztosító enyhe hajlásszögű, íves vonalvezetésű rézsűfelületekkel alakítandó ki.
  • bb) a kavicsbánya tavak körül többszintű növényzettel beültetett zöldfelületi sáv alakítandó ki, a vízparti vegetációhoz kötődő, illetve a térségben honos fajok felhasználásával.
• c) a felszíni vizek mentén a természetközeli ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelme biztosítandó. Tájfásítás a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajokkal történhet.

21. § A helyi egyedi védelem alatt álló értékek vonatkozásában jelen rendelet a 12. §- 18. §-ban meghatározottakon túl, az alábbi településképi követelmények alkalmazandók:

• a) az építmény – a védettség alapját jelentő értékét képező – eredeti külső megjelenítését, beleértve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert, valamint azok
  • aa) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
  • ab) eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát, díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét, és
  • ac) eredeti épülettartozékait meg kell őrizni, valamint helyre kell állítani
• b) meglévő épület homlokzati nyílászáró-szerkezetei csak a meglévő szerkezettel azonos méretű, osztásrendszerű és színezésűre cserélhetők. A kicserélt nyílászáró anyaga abban az esetben térhet el az eredeti nyílászáró anyagától, ha az nem befolyásolja a védett érték településképi megjelenését,
• c) ha az építmény egy részét, részletét korábban az eredetitől stílus idegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át, és az eredeti állapotáról készült, vagy arra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok megfelelő formaelemeinek alkalmazásával kell helyre állítani,
• d) meglévő épület közterületről látható homlokzatán és tetőzetén, valamint új épület homlokzatán és tetőzetén, vagy azok előtt kábel sem szabadon, sem védőcsőben, sem védődobozban nem helyezhető el,
• e) az építmény utcai homlokzatának felújítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen, egy időben kell elvégezni,
• f) helyi védett értéknek minősülő építményen új parapet konvektor kivezetés közterületről is látható egysége és kivezetése nem helyezhető el,
• g) helyi védett értéknek minősülő építményen csak a látványt nem zavaró antenna vagy más hírközlési berendezés helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy antenna vagy más hírközlési berendezés helyezhető el, takarva,

22. § (1) Védett területen, a közterületeken a közvilágítás elemeit anyaghasználatában és megjelenésében egységes arculat szerint kell kialakítani.

(2) Vízmű gépházakat, víz- és záportározókat, a szennyvízátemelőket, transzformátorállomásokat, energia-átalakítókat, gáznyomás-szabályozókat, közművezetékek nyomvonalait, műtárgyait és építményeit a településképi érdekeket szem előtt tartva kell elhelyezni.

(3) A (2) bekezdés szerinti mérnöki létesítményekhez tartozó közművezetékek – a kötelezően közterületi elhelyezéshez kötött építmények kivételével – elsősorban terepszint alatt vagy a fő rendeltetést jelentő épületen belül, vagy ahhoz csatlakoztatva, ezek hiányában a közterület felől kerítéssel, épületrésszel vagy növényzettel takartan helyezhetők el.

(4) A (2) és a (3)bekezdésben foglaltakat a létesítmények bővítése, illetve cseréje során is alkalmazni kell.

(5) Háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezést a tetősíkba, vagy arra legfeljebb 10 fokos dőlésszöggel lehet telepíteni.

(6) Gáznyomás-szabályozó a telek elő-, és oldalkertjében, az épület közterületre néző homlokzatán takartan, vagy a közterületről nem látszó homlokzatán helyezhető el.

(7) Szélgenerátor, más háztartási méretű kiserőmű kizárólag építési helyen belül helyezhető el.

(8) Napelem önálló építményként elsősorban a gazdasági, valamint a szabályozási tervben a közművek elhelyezésére szolgáló különleges területeken, építési helyen belül helyezhető el.

(9) Az épület utcai homlokzatán és tetőfelületén klímaberendezés kültéri egységét elhelyezni tilos.

(10) Műholdas parabola-antenna szintén nem helyezhető el az utcai fronton.

(11) Épület utcai homloksíkján síkból kiálló közmű-berendezés nem helyezhető el.

23. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területen lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a vonatkozó törvény (Tktv. 11/B. § (1) bekezdése 1. melléklete) rendelkezései szerint nem helyezhetők el.

(2) Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utas-váron, hirdetőoszlopon) helyezhető el max. 2 m² felületen.

(3) Jelzésekre (utca-mutatókra, irány-jelző táblára) reklámot tenni tilos.

(4) Magánterületi ingatlanon legfeljebb egy reklámhordozó helyezhető el:

• a) max: 1 m²felülettel
• b) anyaghasználata, elhelyezésének módja: A reklám az ingatlan közterületi kerítésének részeként, az utcai felületére tehető. A reklámhordozót a kerítés anyagához igazodóan kell kialakítani és színezni

(5) Településképi szempontból meghatározó területen:

• a) saját tevékenységet hirdető ideiglenes reklám elhelyezése építési hálón az építési naplóban foglaltaknak megfelelően az építkezés időtartama alatt lehet,
• b) az önkormányzat által szervezett (falunap, települési évforduló) vagy támogatott rendezvényről tájékoztató ideiglenes reklám elhelyezése transzparensen lehet,
• c) épület nyílászáró üvegfelületén ragasztott reklám az épületben folytatott tevékenységgel kapcsolatban nem alkalmazható.

(6) Az (5) bekezdés a) pont szerinti építési hálón történő reklám elhelyezése építési napló vezetéséhez kötött.

(7) Cégér, cégtábla, címtábla az ingatlanban tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyenként, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetenként 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzletre eső homlokzati felület 20%-át. Több egységből álló ipari, kereskedelmi, szolgáltató létesítménycsoport esetében egységesen kialakított cég- vagy címtábla helyezhető el.

(8) A (7) bekezdés szerinti cégért úgy kell elhelyezni, hogy az illeszkedjen a homlokzat a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához.

24. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklám-elhelyezési kormányrendeletben ( 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet) szereplő általános elhelyezési követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek érvényesítése érdekében.

25. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez– e rendelet függeléke szerinti adattartalommal - benyújtott papíralapú bejelentésre indul.

(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.

26. § (1) A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy az tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

27. § A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

28. § Hatályát veszti a Taksony Nagyközség Helyi Építési Szabályzatról szóló 4/2005. (II.16.) Önk. rendeletének 46-47. §-ai.