Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete

a lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésük szabályairól

Hatályos: 2026. 06. 01- 2026. 06. 01

Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete

a lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésük szabályairól

2026.06.01.

[1] Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a tulajdonában álló lakások és helyiségek bérbeadása és elidegenítése feltételeinek szabályozása érdekében rendeletben biztosítja az önkormányzati lakás- és helyiséggazdálkodás hatékony, átlátható és jogszerű működtetését.

[2] Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) és 36. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Taksony Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra, és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: lakás, helyiség).

(2) A lakásokat az e rendelet 2. melléklete, a helyiségeket az e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3) A lakásokkal és helyiségekkel kapcsolatos bérbeadói jogokat és kötelezettségeket az e rendeletben meghatározottak szerint Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) gyakorolja, mely hatáskörét a polgármesterre az e rendeletben meghatározottak szerint ruházza át.

2. A bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlója

2. § (1) A bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásában a Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) működik közre az e rendeletben meghatározottak szerint.

(2) A Hivatal feladata különösen:

a) nyilvántartás vezetése az Önkormányzat tulajdonában levő és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról és helyiségekről,

b) a bérleti szerződés előkészítése, megkötése, közüzemi számlák átíratása és a lakások, illetve helyiségek birtokbaadása, azok évente legalább egy alkalommal történő ellenőrzése;

c) bérleti jogviszony megszűnését követően a lakás, illetve helyiség visszavétele;

d) kiköltözésre kötelező bírósági határozat végrehajtása során a bérbeadó képviselete;

e) a bérlőt megillető pénzbeli térítés meghatározásához előzetes műszaki felmérés alapján költségvetés kimunkálása, értékbecslés készítése;

f) a bérleti díjak, lakbérek, használati díjak beszedése, az ehhez kapcsolódó nyilvántartások vezetése;

g) a bérlők értesítése a bérleti díj emeléséről;

h) a bérlő felszólítása – a következményekre figyelmeztetéssel egyidejűleg – a bérleti díj, lakbérfizetési kötelezettség elmulasztása esetén annak teljesítésére, a bérlő vagy a vele együttlakó személy kifogásolható magatartása, valamint a lakás, közös használatra szolgáló helyiség rongálása, nem rendeltetésszerű használata esetén a kifogásolt magatartás megszüntetésére vagy a megismétléstől való tartózkodásra, az okozott hiba kijavítására vagy kár megtérítésére;

i) a bérbeadó előírásai szerint folyamatos adatközlés a tett intézkedésekről;

j) a lakások évenkénti rendszeres ellenőrzése alapján, a lakást rendeltetés-ellenesen használó bérlők megnevezése, a rendeltetésellenes használattal okozott kár összegének meghatározása, az előbbiekről a bérbeadó tájékoztatása;

k) évente javaslattétel a Képviselő-testületnek a tulajdonost terhelő felújítási munkák elvégzésére, annak figyelembevételével, hogy átlagosan 15 évente minden bérlakás felújításra kerüljön.

II. Fejezet

A LAKÁSOK BÉRBEADÁSA

3. A lakások bérbeadásának szabályai

3. § (1) Az önkormányzati lakásokat elsősorban bérbeadással kell hasznosítani. A bérbeadás történhet:

a) Pályázati kiírás mellőzésével, szociális szempontokra tekintettel;

b) Pályázat útján, a piaci viszonyokra tekintettel;

c) Pályázati kiírás mellőzésével települési érdekből, közérdekből;

d) Pályázat útján, költségelven;

e) Pályázati kiírás mellőzésével, havária esetében történő elhelyezés céljából.

(2) Önkormányzati bérlakásra – a bérbeadás módjától függetlenül – csak határozott idejű bérleti szerződés köthető. Ennek időtartama legfeljebb 5 év lehet azzal, hogy különösen méltányolható esetben - az e rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve - a szerződés legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható.

(3) A lakásbérlet az (1) bekezdésben meghatározott jogcímeken alapuló lakásbérleti szerződéssel jön létre.

4. A pályázatok általános szabályai, a pályázati felhívás tartalma

4. § (1) A Hivatal – a Képviselő-testület döntése alapján - pályázaton meghirdeti az üresen álló, és a megüresedett önkormányzati tulajdonú bérlakásokat. A pályázatok meghirdetése során törekedni kell arra, hogy a megüresedő bérlakások bérbeadása folyamatos legyen.

(2) A pályázók vagyoni, jövedelmi helyzetének mérlegelése és a pályázatra meghirdetett egyes lakások bérlőjének kiválasztása a Képviselő-testület hatásköre.

(3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a meghirdetett lakás címét és műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat);

b) a lakás településen és épületen belüli fekvését, pontos címét;

c) a lakás lakbérének összegét;

d) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és költségét;

e) a pályázat benyújtásának helyét, módját és határidejét;

f) a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeit;

g) a költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások bérbeadásának feltételeit;

h) a pályázathoz csatolandó igazolások, mellékletek felsorolását;

i) figyelmeztetést, hogy a kötelező mellékletek becsatolása nélkül a pályázó a pályázatok elbírálásából kizárható;

j) a pályázattal érintett lakás megtekintésének időpontját.

(4) A pályázatnak a következő igazolásokat, mellékleteket kell tartalmaznia, melyek hiányában a pályázat az elbírálásból - hiánypótlásra felhívás kibocsátása nélkül - kizárható:

a) a lakásba együtt költöző személyek adatait tartalmazó nyilatkozat,

b) a lakásba együtt költöző keresőképes személyek a pályázat benyújtását megelőző hat havi, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján meghatározható jövedelemre vonatkozó igazolás;

c) egyéni vállalkozók, őstermelők esetén a pályázat benyújtását megelőző évre vonatkozó, az adóhatóság által kiállított igazolás a jövedelemről;

d) tartós betegség esetén az arra vonatkozó orvosi igazolás, súlyos mozgáskorlátozottság vagy súlyos fogyatékosság esetén az erre vonatkozó megfelelő igazolás;

e) családi pótlékról szóló szelvény vagy folyószámla kivonat a pályázat benyújtását megelőző hat hónap vonatkozásában;

f) 16 évet betöltött, nappali tagozaton vagy egyébként tanulmányokat folytató gyermek iskolalátogatási igazolása;

g) élettársak, gyermeküket egyedül nevelő szülők esetén e körülményről hatósági bizonyítvány;

h) gyermekvárás esetén a szülés várható időpontjáról szóló szakorvosi igazolás;

i) vagyonnyilatkozat;

j) a pályázó által bérelt lakás bérleti szerződése - amennyiben az rendelkezésre áll.

III. Fejezet

A bérbeadás típusai

5. Pályázati kiírás mellőzésével, szociális szempontokra tekintettel történő bérbeadás feltételei

5. § (1) Pályázati kiírás mellőzésével, szociális szempontokra tekintettel önkormányzati lakás csak annak a lakás tulajdonjogával vagy bérlakás bérleti jogával nem rendelkező természetes személynek adható bérbe, aki az e rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel.

(2) A szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra azok a nagykorú állampolgárok, továbbá azok az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltak jogosultak:

a) akinek, valamint a vele együtt élő családtagoknak az egy főre jutó nettó havi átlagjövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 500 %-át,

b) továbbá maga, házastársa (élettársa) és vele együtt költöző családtagjai nem rendelkeznek beköltözhető lakásingatlan tulajdonjogával vagy bérlakás bérleti jogával.

c) szociális intézményből elbocsátott személy, az elbocsátását követő három hónapon belül.

(3) Nem jogosult szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra:

a) akinek a tulajdonában ingatlan, jelentős értékű ingó vagyon, vagy vagyonértékű jog van;

b) aki és a vele együtt élő családtagja saját tulajdonú ingatlanát (tulajdoni hányadát) a megelőző 5 éven belül elidegenítette, ha annak forgalmi értéke meghaladta a jelentős vagyon fogalmába tartozó értékhatárt;

c) aki szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan valótlan adatokat közöl.

(4) Nem minősül az (2) bekezdés b) pontjában meghatározott beköltözhető lakásingatlannak, bérlakásnak a pályázó tulajdonában, vagy bérletében álló,

a) a bérlő által lakottan vagy haszonélvezeti joggal terhelten örökölt lakóház vagy lakás;

b) haszonélvezeti joggal terhelt üdülő; vagy

c) építési tilalommal terhelt lakótelek.

(5) Nyugdíjas, egyedülálló, fiatal házas, gyermekét (gyermekeit) egyedül nevelő szülő, pályázat benyújtására akkor is jogosult, ha neki, valamint a vele együtt élő családtagoknak az 1 főre jutó nettó havi jövedelme eléri a mindenkori öregségi nyugdíjminimum (szociális vetítési alap) 350%-át.

(6) Az átlagos havi nettó jövedelem megállapításakor a pályázat benyújtását megelőző hat hónapban - szerzett jövedelmet kell alapul venni.

6. § Pályázati kiírás mellőzésével, szociális szempontokra tekintettel történő bérbeadásról való döntésre a Szociális és Népjóléti Bizottság jogosult.

6. Pályázat útján, a piaci viszonyokra tekintettel történő lakásbérbeadás

7. § (1) A lakás piaci alapon történő bérbeadására a Hivatal pályázatot ír ki.

(2) A pályázati kiírás kötelező tartalma az 3. § (3) bekezdésben foglaltakon túl:

a) a pályázat benyújtásának módja és határideje,

b) a pályázat elbírálásának helye és ideje,

c) egyéb pályázati feltételek.

(3) Az ajánlat kötelező tartalma a 3. § (4) bekezdésben foglaltakon túl:

a) a pályázó és a vele költözők adatai,

b) nyilatkozat arról, hogy a pályázati feltételeket a pályázó elfogadja.

(4) A pályázatot nyilvánosan meg kell hirdetni, az Önkormányzat hivatalos honlapján és az Önkormányzat újságjában. A pályázatok benyújtására legalább 30 napos határidőt kell biztosítani.

8. § (1) Pályázat útján, a piaci viszonyokra tekintettel biztosított bérlakás annak a személynek adható bérbe,

a) akinek, valamint a vele együtt élő családtagjainak az egy főre eső átlagos havi nettó jövedelme eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át,

b) aki és házastársa (élettársa), továbbá vele együtt költöző családtagja nem rendelkezik beköltözhető lakásingatlan tulajdonjogával vagy bérlakás bérleti jogával.

(2) Nem minősül az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott beköltözhető lakásingatlannak, illetve bérlakásnak a pályázó tulajdonában, vagy bérletében álló, a 4. § (4) bekezdésében meghatározott ingatlanok.

7. Pályázat útján, költségelven történő bérbeadás

9. § (1) A bérlemény pályázat útján bérbeadható akkor is, ha abban a karbantartás körét meghaladó felújítási, helyreállítási munkák elvégzése szükséges.

(2) A pályázati kiírást az elvégzendő munkák részletes leírásával és költségvetésével, továbbiakban a bérbeadás feltételeinek meghatározásával kell kiírni. A pályázati kiírás és a pályázat kötelező tartalmára értelemszerűen alkalmazni kell a 6. § (2) bekezdésében foglaltakat, azzal az eltéréssel, hogy a pályázatot az nyeri el, aki a helyreállításra, átalakításra a költségviselésre és a bérleti feltételekre összességében a legkedvezőbb ajánlatot teszi.

(3) Költségelven történő bérbeadásra a rendelet 6. §-ában és 7. §-ában foglaltakat is alkalmazni kell.

(4) A pályázat elbírálásáról a Képviselő-testület jogosult dönteni.

8. Pályázati kiírás mellőzésével, települési érdekből, közérdekből történő bérbeadás feltételei

10. § (1) Közérdekű lakásra az a természetes személy pályázhat, aki:

a) Önkormányzati költségvetési szerv alkalmazottja,

b) 100%-os Önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság alkalmazottja

c) az Önkormányzat területén működő közegészségügyi, közoktatási tevékenység végzésében vesz részt.

(2) A pályázathoz csatolni kell a munkáltató vagy megbízó támogató nyilatkozatát.

11. § (1) Közérdekű lakásra vonatkozó bérleti szerződés legfeljebb a munkaviszony fennállásának időtartamára köthető.

(2) A bérlő a munkaviszony bármilyen okból történő megszűnése esetén nem tarthat igényt másik lakásra, vagy szociális lakássá történő átminősítésére.

12. § (1) Pályázati kiírás mellőzésével, települési érdekből történő bérbeadásról – a Képviselő-testület tájékoztatása mellett - a polgármester jogosult dönteni.

(2) Közérdekű lakás után piaci alapú lakbért kell fizetni.

(3) A közérdekből bérbeadott lakásra az e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni a következő eltéréssel:

a) a bérlő a ténylegesen vele együtt költöző személy és a bentlakás ideje alatt kötött házassága esetén a házastársa, valamint a bentlakás ideje alatt született gyermeke, továbbá befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője kivételével mást nem fogadhat be,

b) bérlőtársi jogviszony a lakásra nem jöhet létre,

c) bérleti jogviszony folytatására a közvetlen hozzátartozók sem jogosultak.

13. § (1) A közérdekből elhelyezett bérlő a bérleti szerződés lejártakor vagy megszűnésekor köteles a lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

(2) Amennyiben a bérlő köztisztviselői, közszolgálati vagy munkaviszonya – amelyre tekintettel a szolgálati jellegű elhelyezésben részesült – bármely okból is megszűnik, úgy e feltétel bekövetkezésétől számított 60. napon a bérleti szerződése is megszűnik.

(3) Amennyiben a bérlő köztisztviselői, közszolgálati vagy munkaviszonya – amelyre tekintettel a szolgálati jellegű elhelyezésben részesült – a bérleti szerződés lejárta előtt megszűnik, vagy a bérlő elhunyt, a bérlő vagy hozzátartozója a megszűnést vagy a halált követő 60 napon belül köteles az (1) bekezdésben foglaltaknak eleget tenni.

(4) Ha a közszolgálati, vagy a közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony azért szűnik meg, mert a bérlő nyugdíjra vált jogosulttá, a bérlő a megszűnést követő 60 napon belül köteles az (1) bekezdésben foglaltaknak eleget tenni.

(5) A bérleti szerződésre, a felek jogaira és kötelezettségeire egyebekben e rendelet szabályait kell alkalmazni.

(6) A (3)–(4) bekezdés rendelkezéseitől, különös méltánylást érdemlő esetben – a Képviselő-testület tájékoztatása mellett - a polgármester eltérhet.

9. Pályázati kiírás mellőzésével, havária esetében történő elhelyezés

14. § (1) A Képviselő-testület, amennyiben annak feltételei fennállnak, havária lakás kijelöléséről dönthet.

(2) Havária eset: a lakás elemi csapás (tűz, árvíz, földrengés, csőtörés, robbanás, stb.) vagy más ok következtében megsemmisült, lakhatatlanná vált, illetve az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el. A haváriával érintett lakás Taksony közigazgatási területén helyezkedik el.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt esetben a lakás tulajdonosa, bérlője, használója szóbeli vagy írásbeli kérelmére a polgármester jogosult dönteni, feltéve, ha a kérelmező, illetve vele együtt élők közül bárki nem rendelkezik az érintett lakáson kívül másik beköltözhető lakásingatlan tulajdonjogával, vagy bérlakás bérleti jogával.

(4) Nem minősülnek beköltözhető lakásingatlannak vagy bérlakásnak a 4. § (4) bekezdésében meghatározott ingatlanok.

(5) Amennyiben egyidejűleg több személy tart igényt a tartaléklakásban való elhelyezésre, mint amennyi személyt a lakásban el lehet helyezni, a polgármester az elhelyezésre jogosultakról a kérelmezők szociális, vagyoni és egyéb körülményei alapján dönt.

(6) Az elhelyezés időtartama legfeljebb 180 nap lehet, melyet indokolással ellátott kérelemre a polgármester további 180 nappal meghosszabbíthat.

(7) A tartaléklakásban elhelyezett személyt lakbérfizetési kötelezettség nem terheli, azonban a közüzemi költségek megfizetésére köteles.

(8) A havária esetében történő elhelyezés vonatkozásában a szerződéskötésre, valamint az elhelyezett személy(ek) jogai és kötelezettségei vonatkozásában egyébiránt e rendelet szabályai az irányadóak azzal, hogy bérbeadói hozzájárulás befogadáshoz, lakáscseréhez, tartási szerződés megkötéséhez, valamint albérletbe adáshoz nem adható.

IV. Fejezet

A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei

10. A lakás átadása

15. § (1) A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségét nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkát helyette és költségére elvégezheti, a bérbeadó írásban történő felszólítását követően.

(2) A lakás átadásakor leltárt kell felvenni, abban fel kell tüntetni a lakás, illetve a lakberendezések tényleges állapotát (pl.: lakásberendezések hiánya, a burkolatok, a festés, mázolás állapota), valamint a bérlő esetleges észrevételeit.

11. A karbantartási, felújítási, pótlási kötelezettség

16. § A bérbeadó köteles gondoskodni az épület állagának karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, a falak és a közös használatra szolgáló helyiségek állagában keletkezett hibák megszüntetéséről

12. A lakás átalakítása, korszerűsítése

17. § (1) A bérbeadó hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a lakást átalakítsa, korszerűsítse.

(2) A bérbeadó hozzájárulása esetén köteles bekérni a bérlő által elvégezni kívánt munka várható költségét, a munka jellegétől függően a műszaki leírást és tervet.

(3) Ha a bérlő az (1) bekezdésben foglalt munkát bérbeadói hozzájárulás, illetve hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására.

(4) Az átalakítás és korszerűsítés költségek elszámolására a bérlő és a bérbeadó között létrejött megállapodás alapján igényelhető.

13. A bérleti jogviszony megszűnése és a lakás visszaadása

18. § (1) A szerződésben meghatározott idő elteltével, vagy az Ltv 23. § (1) bekezdésében felsorolt esetekben a bérleti jogviszony megszűnik és a bérlő külön felszólítás nélkül és mindennemű elhelyezési és térítési igény nélkül a lakást köteles visszaadni a bérbeadónak.

(2) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakásberendezések tényleges állapotát, illetve az esetleges hibákat, hiányosságokat.

(3) Nyilatkoztatnia kell a bérlőt az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetve az ellenérték megtérítésének módjáról, határidejéről.

(4) Az önkormányzati lakás bérleti szerződését a bérlő és a bérbeadó közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést ad.

(5) A pénzbeli térítés mértéke legfeljebb 2 havi bérleti díjnak megfelelő összeg lehet, amennyiben a bérleti jogviszony legalább 2 éve fennáll.

(6) A térítés megfizetésének feltétele, hogy a bérlő a lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint a bérbeadó részére visszaadja, és a szerződés megszűnésekor ne álljon fenn a terhére bérleti díj hátralék, vagy egyéb önkormányzati köztartozás.

(7) Ha a bérlő az Önkormányzattól másik lakást kap, pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

19. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, a bérbeadó az örököst kötelezi, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat, az örökhagyó halálát követő 90 napon belül szállítsa el.

(2) Ha az elhalt bérlőnek lakbér fizetési hátraléka van, akkor a Hivatal köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni.

20. § Ha a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására, vagy annak költségeinek megtérítésére, illetve a rendeltetésszerű használhatóság más módon történő biztosítására.

14. A lakásbérleti jog folytatása a bérlő halála esetén

21. § A lakásbérleti jog folytatására jogosult a bérlő halálától számított 30 napon belül kérheti a bérleti jogviszony folytatását.

22. § Ha a jogosultsági feltételek fennállnak, a Képviselő-testület döntése alapján a lakásbérleti jog jogosultja változatlan feltételek mellett folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt.

15. Albérlet

23. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakás, annak része, és a nem lakás céljára szóló helyiség albérletbe nem adható.

V. Fejezet

A lakásbérletre vonatkozó vegyes rendelkezések

16. A lakás elhagyása

24. § (1) A bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, ennek megszegése esetén a bérleti szerződés megszüntethető. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni

(2) A bérlő által bejelentett - különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása, illetve a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák miatt történő - távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani hat hónap időtartamig nem lehet.

(3) A bérbeadó a szerződés felmondása előtt köteles az ismert helyen tartózkodó bérlő figyelmét felhívni arra, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül igazolja a lakás elhagyásának okát. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót - felhívására - írásban tájékoztatja.

17. Bérleti díj, használati díj

25. § (1) A havonta fizetendő lakbér összegét és egyes esetekben az óvadék fizetési kötelezettséget és annak mértékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A lakbér emelésére a polgármester tehet javaslatot minden év március 1. napjáig.

(3) A bérlő a lakbért előre, a tárgyhó 10. napjáig tartozik teljesíteni a bérbe adó által megjelölt bankszámlára az általa közölt módon.

(4) A lakást jogcím nélkül használó a jogviszonya rendezéséig, vagy a lakásnak a bérbeadó részére történő visszaadásig a használat első 2 hónapjában az 1. mellékletben meghatározott lakbérnek megfelelő összegű lakáshasználati díjat, ezt követően 6 hónapig a lakáshasználati díj kétszeresét köteles fizetni. Hat hónap eltelte után a lakáshasználati díj félévente bruttó 50 %-kal emelkedik.

(5) Az a bérlő, akinek a lakbére tekintetében hátraléka halmozódott fel, méltányossági kérelemmel fordulhat a Szociális és Népjóléti Bizottsághoz a hátralék részletekben való megfizetésének engedélyezése iránt, amelynek az engedélyezésére a Szociális és Népjóléti Bizottság jogosult.

(6) A bérlő kérelmére, a szociális szempontok alapján bérbeadott lakások bérleti díjának kifizetéséhez, havi 10.000 forint összegű lakhatási támogatásban részesíthető az a bérlő akinek, valamint a vele együtt élő családtagoknak az egy főre jutó nettó havi átlagjövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 200 %-át.

(7) A Hivatal a jogosultság fennállását minden év március 31. napjáig felülvizsgálja és a feltételek megszűnése esetén a lakbértámogatást megszünteti.

VI. Fejezet

A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI

18. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének általános szabályai

26. § A helyiségek bérbeadására az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben a lakásokra vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

27. § (1) Önkormányzati helyiségre bérleti szerződést határozott időre lehet kötni.

(2) Önkormányzati helyiséget a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel, pályázati úton lehet bérbe adni.

(3) A bérbeadói jogkört a polgármester gyakorolja, ha a bérbeadás célja:

a) 72 órát meg nem haladó bérleti jogviszony létesítése, vagy

b) a nagyközség érdekében történő hasznosítás.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott bérlet esetében a bérlőnek a Képviselő-testület határozatában előírt bérleti díjat kell megfizetnie. Ez alól kivételt képezhet a szociális, oktatási, kulturális, ifjúsági és sport célú felhasználás, valamint az Önkormányzat igazolt támogatói részére történő bérbeadás.

(5) A (3) bekezdés a) pont szerinti bérbeadásról a polgármester a Képviselő-testületet utólagosan, a (3) bekezdés b) pont szerinti bérbeadásról előzetesen tájékoztatja.

28. § A bérlő a bérlemény használatának megkezdése előtt a bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű óvadékot köteles a Hivatalban letétbe helyezni.

29. § (1) A bérlő a helyiséget csak a bérleti szerződésben megjelölt célra használhatja, más célra történő használathoz a bérbeadó hozzájárulása szükséges.

(2) A felhasználási cél megváltoztatása iránti kérelmet a Hivatalnál kell benyújtani. A kérelem elbírálásáról a polgármester dönt a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett.

(3) A tevékenységi kör megváltoztatásához szükséges engedélyeket a bérlő szerzi be.

30. § A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt tevékenységnek megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze.

19. Helyiség bérbeadása pályázat útján

31. § A Hivatal nyilvántartást vezet az Önkormányzat tulajdonában lévő, bérbeadás útján hasznosítható helyiségekről.

32. § (1) A Hivatal az üres, vagy megüresedő önkormányzati helyiséget - a 26. § (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - köteles pályázatra kiírni.

(2) A pályázati feltételeket a Hivatal határozza meg.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) helyiség megnevezését, címét, alapterületét,

b) a helyiség felhasználásának célját, az abban folytatható tevékenységi körök megnevezését,

c) a bérleti jogviszony időtartamát,

d) a benyújtás módját, helyét, idejét,

e) kaucióról szóló tájékoztatást,

f) a pályázat elbírálásának időpontját,

g) a bérleti díj legkisebb összegét és

h) az óvadék fizetési kötelezettséget, mértékét.

(4) A pályázatot a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

33. § (1) A pályázat nyilvános.

(2) Pályázni az jogosult, aki

a) a pályázati feltételeknek megfelel, és azokat elfogadja,

b) igazolja, hogy köztartozása, bérleti díj, vagy közüzemi díj hátraléka nincs, és

c) a bérbeadóval peres eljárása nincs folyamatban.

34. § A pályázat nyertese az, aki a pályázati feltételnek maradéktalanul megfelel és a legkedvezőbb ajánlatot teszi.

35. § (1) A pályázat nyertesét a döntést követő 8 napon belül a helyiség bérlőjéül ki kell jelölni. A kijelölésre a Képviselő-testület jogosult.

(2) A bérleti szerződést az Ltv. 37. §-ában, valamint a pályázati kiírásban foglaltakat figyelembe véve, a polgármester köti meg a bérlővel.

(3) Ha a bérleti szerződés a nyertes pályázónak felróható okból, a bérlőkijelöléstől számított 8 napon belül nem köthető meg, a bérlőkijelölés visszavonható, 30 nap elteltével vissza kell vonni.

(4) Ha a nyertes pályázónak felróható okból nem kerül sor a szerződés megkötésére, új pályázat kiírása nélkül, a második helyre rangsorolt pályázóval szerződést lehet kötni.

20. Az Önkormányzat költségvetési szervei és gazdasági társaságai által használt helyiségek

36. § (1) Az Önkormányzat költségvetési szervei és gazdasági tarsaságai a feladataik ellátásához biztosított helyiségeket maguk használhatják térítésmentesen.

(2) Az intézményvezetőknek, vagy vezető tisztségviselőknek joga és lehetősége van a használatában lévő ingatlanok ésszerű, az alaptevékenységet nem sértő hasznosítására, és azzal többletbevétel elérésére. Az eredményességért és a jogszerűségért az intézmény vagy a gazdasági társaság képviselője felel.

(3) Az (1) bekezdés szerinti intézmények az intézményi épületek helyiségeit, ingatlanrészeit, sportpályáit, sport, oktatási, kulturális, kiállítási, művészeti, közösségi közművelődési tevékenység, illetve családi események lebonyolítása céljára bérbe adhatja oly módon, hogy ez az intézmény alapító okirata szerinti tevékenysége gyakorlásában nem akadályozhatja, vagy korlátozhatja.

(4) A bérleti szerződés határozott időre, de legfeljebb egy naptári évre szólhat. A bérleti díjak mértékét a Képviselő-testület által megállapított bérleti díjak figyelembe vételével az intézményvezető vagy a vezető tisztségviselő a bérleti szerződésben állapítja meg. A bérbeadásból származó bevétel az adott költségvetési szerv, vagy gazdasági társaság bevételét képezi.

VII. Fejezet

IV. KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

21. A lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó szabályok

37. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek (a továbbiakban együtt: ingatlanok) elidegenítéséről a polgármester javaslata alapján, a Képviselő-testület dönt.

(2) Pályázat útján lehet értékesíteni azt az ingatlant, amely

a) tekintetében a jogosult az elővásárlási jogával nem élt, és

b) az önkormányzatnak kifejezett érdeke fűződik az értékesítéshez.

38. § (1) Az ingatlanok vételárát ingatlanpiaci értékbecslő bevonásával, a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke, különösen

a) az épület településen belüli fekvése,

b) az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága,

c) az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő, a lakás alapterülete és komfortfokozata, a lakottság ténye figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és hitelt érdemlően igazolt és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét, amennyiben a ráfordítás, beruházás előtt a tulajdonos önkormányzat ahhoz előzetesen írásban hozzájárult. Hozzájárulás hiányában a ráfordítást, beruházást figyelmen kívül kell hagyni.

22. Elővásárlási joggal érintett ingatlanok elidegenítésére vonatkozó szabályok

39. § Az elidegenítésről az elővásárlásra jogosultat az ajánlat megküldésével írásban értesíteni kell. Az ajánlati kötöttség ideje az ajánlat kézhezvételétől számított 60 nap. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen a forgalmi értéket, a vételárat, a szerződés megkötésekor fizetendő vételárrészletet, és a részletfizetés feltételeit.

40. § Amennyiben a lakást az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, úgy a vételárnak el kell érnie legalább az ingatlan forgalmi értékének 90 %-át. A szerződés megkötésekor a vételár 10%-át kell megfizetni, a részletfizetés lehetőségéről és módjáról a polgármester javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

23. Elővásárlási joggal nem érintett ingatlanok elidegenítésére vonatkozó szabályok

41. § (1) Elővásárlási joggal nem érintett ingatlanok elidegenítése esetén az az ajánlat érvényes, amely a pályázatok közül a legmagasabb vételi ajánlattal, de legalább az ingatlan forgalmi értékével egyezik meg.

(2) A vételár megfizetésére indokolt esetben a polgármester részletfizetést biztosíthat.

24. Az ingatlanok elidegenítéséből származó bevételek felhasználása

42. § (1) Az ingatlanok elidegenítéséből származó bevételt az önkormányzat számláját vezető pénzintézetnél, elkülönített számlán kell kezelni, évente összegezni kell, és pénzügyi tervet kell készíteni a műszaki felmérés szerint szükséges önkormányzati bérlakás felújítási vagy, beruházási feladatokra.

(2) Az elkülönített számlán kezelt összeg felhasználásáról a Képviselő-testület dönt, az (1) bekezdésben meghatározott feladatok alapján.

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. § Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2012 (II.23..) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet hatálya nem terjed ki:)

„a) Az önkormányzati gazdasági társaságok és költségvetési szervek használatában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére;”

44. § Ez a rendelet 2026. június 1-jén lép hatályba.

45. § E rendeletet a folyamatban lévő bérleti jogviszonyokra is alkalmazni kell.

1. melléklet a 10/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzati lakások lakbérének mértéke

1. szociális alapú bérbeadás esetén

összkomfortos lakás

900,-Ft/hó/m2

komfortos lakás:

450,-Ft/hó/m2

félkomfortos lakás

230,-Ft/hó/m2

komfort nélküli lakás

130,-Ft/hó/m2

2. költség elven meghatározott lakbér

összkomfortos lakás

1300,-Ft/hó/m2

óvadék: 2 havi lakbér

komfortos lakás

800,-Ft/hó/m2

óvadék: 2 havi lakbér

félkomfortos lakás

450,-Ft/hó/m2

óvadék: 2 havi lakbér

komfort nélküli lakás

250,-Ft/hó/ m2

óvadék: 2 havi lakbér

3. piaci alapon meghatározott lakbér

összkomfortos lakás

1800,-Ft/hó/m2

óvadék: 3 havi lakbér

komfortos lakás

1200,-Ft/hó/m2

óvadék: 3 havi lakbér

félkomfortos lakás

600,-Ft/hó/m2

óvadék: 3 havi lakbér

komfort nélküli lakás

300,-Ft/hó/ m2

óvadék: 3 havi lakbér

2. melléklet a 10/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelethez

Lakások

Hrsz.

Cím

Alapterület, besorolás

984

Széchenyi út 85.

76 m2, kivett lakóház udvar

646

Fő tér 8.

88 m2, kivett lakóház udvar

3. melléklet a 10/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelethez

Helyiségek

Megnevezés

Hrsz.

Cím

Termek megnevezése és alapterülete

Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár

1844

Fő út 89.

Színházterem

186 m2

Nagyterem

282 m2

Kisterem

45 m2

Emelet

45 m2

SAS Club

421/4.

Fő út 29.

165 m2

Gyermekorvosi rendelő (ún. fertőzőbeteg rendelő és hozzá tartozó váróterem)

1134/2.

Szent Anna tér 1.