Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdése a) pontja alapján helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot. A tárgyi cikk (2) bekezdés alapján feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 14. pontja alapján a helyi önkormányzat feladata különösen a saját tulajdonú lakás- és helyiséggazdálkodás.

Taksony Nagyközség Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakások és helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének feltételeit nem szabályozza önkormányzati rendelet.

Az Önkormányzat tulajdonában álló lakás- és nem lakás céljára szolgáló helyiségek hatékony, átlátható és jogszerű működtetése kiemelt közérdek. Az önkormányzati lakás- és helyiséggazdálkodás elsődleges célja a meglévő önkormányzati vagyon hosszútávú, fenntartható és közérdeket szolgáló hasznosítása.

A hatékony és jogszerű lakás- és helyiséggazdálkodás biztosítása érdekében szükséges egy bérleti rendelet megalkotása, mely a lehető legjobban igazodik az életszerű gyakorlathoz.

A rendelet hatálya az Önkormányzat ingatlanvagyonába tartozó, lakás – és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.

Az ingatlangazdálkodás önkormányzati feladat. A tulajdonosi jogkörök gyakorlása megoszlik a Képviselő-testület és a polgármester között. Az adminisztrációs feladatok ellátásában a Polgármesteri Hivatal működik közre a felsoroltak szerint.

A lakásokat főszabály szerint bérbeadás útján kell hasznosítani, mivel ehhez nagyobb társadalmi igény fűződik. A bérleti jog létrejöhet: szociális elven, havária esetében, közérdekből, valamint pályázat útján.

Bérleti szerződés határozott időre, legfeljebb 5 évre köthető, mely csak különös méltánylást érdemlő esetben hosszabbítható meg újabb 5 évre. Ezáltal is biztosítva, hogy a leginkább rászorulókat segítse átmenetileg megfelelő lakhatáshoz.

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) versenyeztetési főszabályára és a hatékony vagyongazdálkodási elvekre is figyelemmel, transzparens pályázati rendszer kialakítása a cél. Mind a kiírandó pályázat tartalmára, mind a pályázók személyi körére nézve részletes szabályozás került kidolgozásra. A pályázók közül a bérlő kiválasztásának joga a Képviselő-testületet illeti meg.

Meghatározásra kerül a szociális alapon bérlakást igénylők személyi köre, mely részletes előírásokat támaszt az igénylő jövedelmi – és vagyoni viszonyai tekintetében, valamint definiálja a nem beköltözhető lakásingatlan fogalmát is.

A szociális szempontokra tekintettel történő bérbeadásról a Szociális- és Népjóléti Bizottság jogosult dönteni.

A pályázat további elemeit határozza meg, valamint a pályázók személyi körét.

A pályázat útján, de költség elven – szokásos karbantartás körét meghaladó mértékű felújítási munkák elvégzésére is vállalkozó pályázó részére történő bérleti jogról rendelkezik.

A közérdekből történő bérbeadásra jogosultak személyi körét a Taksony Nagyközség Önkormányzata, valamint a tulajdonában álló gazdasági társaságok munkavállalóiban határozza meg. Közérdekű bérleti jogviszony a munkaviszony fennállásának idejére, de legfeljebb egy évre létesíthető, a munkaviszony bármilyen okból történő megszűnése esetén a bérleti jogviszony is megszűnik és más jogcímen sem folytatható.

A közérdekből történő bérbeadásról a polgármester jogosult dönteni. A bérleti díj mértéke – az I. számú melléklet szerinti – legmagasabb, piaci alapon meghatározott mértékben került megállapításra. A beköltözők köre, a bérlőtársi jogviszony létesítése és a bérleti jogviszony folytatása – az általános szabályozástól eltérően – korlátozásra került.

A közérdekű bérleti jogviszony megszűnésével kapcsolatos különleges előírásokat tartalmazza.

A havária esetében alkalmazandó rendelkezéseket tartalmazza.

A lakás átadására, karbantartására vonatkozóan – a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) előírásaival összhangban – állapítja meg az önkormányzat feladatait.

A lakás esetleges átalakítása, korszerűsítése kizárólag a bérbeadó Önkormányzat engedélyével valósulhat meg, az engedély hiányában végezett munkálatokról és az elszámolás módjáról tartalmaz még rendelkezést a szakasz.

A bérleti jogviszony megszűnésével, megszüntetésével, valamint a lakás visszaadásával kapcsolatos eljárási szabályok kerültek meghatározásra, az Ltv.-vel összhangban.

Részletszabályok a bérleti jog folytatására a bérlő halála esetén.

Az önkormányzati lakások és helyiségek nem adhatók albérletbe.

A bérlő számára állapítja meg az önkormányzati lakásban életvitelszerűen élés követelményét, az igazolható távollét idejét, okát, az igazolás módját és a bérbeadói felmondás lehetőségét és módját.

Az önkormányzati bérlakások lakbérének mértékét önkormányzati rendeletben kell megállapítani. Az Ltv. a lakbér megállapítása keretében három fő modellt intézményesít: 1. szociális helyzet alapján megállapított lakbér; 2. költségelven megállapított lakbér; 3. piaci alapon megállapított lakbér. (A rendelet I. számú melléklete tartalmazza.) A lakbér fizetésének határideje, az emelésre vonatkozó részletszabályok meghatározásra kerültek.

A jogcím nélküli lakáshasználat esetére állapít meg - az Ltv. rendelkezéseihez képest – magasabb használati díjat.

Az Önkormányzatnak – az Ltv. értelmében – rendeletben lakbértámogatást kell megállapítania a szociális elven kiadott lakások bérletéhez. Ez a lakbértámogatás lényegében a lakbérből adott kedvezmény, nem a települési támogatás keretében nyújtott rászorultsági szociális ellátás.

.A helyiségek bérletével kapcsolatban nem szabályozott kérdésekben a lakásokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Főszabály szerint a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pályázat útján határozott időre lehet bérbe adni. Kivétel a rövid távú – 72 órát meg nem haladó bérlet - és a nagyközség érdekében történő hasznosítás, mely esetekben a bérbeadói jogkört a polgármester gyakorolja, a Képviselő-testület által határozatban megállapított bérleti díjak alkalmazásával

Rendelkezés az óvadék mértékéről.

Rendelkezések a tevékenységi kör megváltoztathatóságával kapcsolatban.

A helyiségek pályázat útján történő bérbeadására, a pályázat kiírására és tartalmára állapít meg előírásokat.

A pályázat nyertesével történő szerződéskötést, valamint a mentesülés eseteit határozza meg.

Különös szabályozás alá kerülnek az Önkormányzat költségvetési szervei és a gazdasági társaságai által használt helyiségek bérleti jogviszonyai.

A lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos döntést – a polgármester javaslatára – a Képviselő-testület hozza meg. Amennyiben nincs az Ltv. szerint meghatározott elővásárlásra jogosult, vagy nem kíván élni elővásárlási jogával, és az Önkormányzatnak érdeke fűződik az értékesítéshez, úgy pályázat útján elidegeníthető az ingatlan.

Az ingatlanok vételárának meghatározásakor figyelembe veendő tényezők kerülnek meghatározásra, valamint a bérlő által eszközölt beruházások beszámíthatóságának feltételei.

Elővásárlási joggal érintett ingatlanok esetén rendelkezni kell különösen az ajánlat tartalmáról, az ajánlati kötöttségről, a vételárengedményről, a részletfizetésről és annak módjáról.

Nem elővásárlási jogosult részére történő értékesítés esetén a pályázaton legmagasabb vételi ajánlatot adó vevő részére kell értékesíteni az ingatlant. A pályázat biztosítja a nemzeti vagyonra vonatkozó előírások érvényesülését és versenysemlegességet garantál.

A rendelet hatálybalépéséről rendelkezik, valamint a szükséges hatályon kívül helyezésről.