A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdés szerint A jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell.

A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását.

2025. november 30-án megjelent az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása, ami kiegészült a "Zártkerti ingatlan művelés alóli kivonása" alcímmel.

Ezt megelőzően az Országgyűlés elfogadta a „Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról” szóló 2025. évi LXVII. törvényt, amely módosította az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvényt (Inytv.), és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényt (Tvt.) is.

A módosítások lényege a zártkerti ingatlanok művelésből történő kivonásának szabályozásában, hogy a jogszabályok hatályba lépését követően

Mára a község területén lévő zártkerti ingatlanok alapvetően nem mezőgazdasági hasznosításúak, ezek nagyrészt a településrendezési eszközökben rögzített beépíthetőségű nyaraló, üdülő, vagy lakóingatlanok. A belterületen számottevő mezőgazdasági tevékenység nem folyik. Ezek az ingatlanok az eredeti szabályozási célnak nem felelnek meg, funkciójukat rég nem töltik be. A cél a zártkerti ingatlanok tényleges funkciójához igazodó szabályozási környezet kialakítása.

A megalkotásra javasolt Ör.-nek a zártkerti ingatlanok tulajdonosaira van közvetlen gazdasági hatása, hiszen azzal, hogy a nem minősül más célú hasznosításnak a zártkert művelésből való kivonása, nem kell a kivonással – a sokszor jelentős mértékű – földvédelmi járulékot megfizetni, egyszerűsíti az adásvételt és az ingatlannal kapcsolatos adásvételt, stb.

Az Ör. megalkotásának – közvetlen – költségvetési hatása nincsen.

Az Ör. megalkotása – közép-, de inkább hosszútávon – lehetőséget ad az egységes, rendezett településkép kialakítására.

Egészségügyi következmények nincsenek.

Azzal, hogy a művelésből való kivonás, illetve adásvétel során nem kell az ingatlan esetében az állam elővásárlásával, kifüggesztéssel kapcsolatos, és más eljárást lefolytatni, a tulajdonosok adminisztratív terhe és a költségei csökkennek, az ügyintézési idő lerövidül.

A művelésből való kivonás hatósági eljárását felváltja a tulajdonosok által kezdeményezett – egyszerűbb és gyorsabb – ingatlan-nyilvántartási átvezetési eljárás, ezért a hivatal közreműködése itt a továbbiakban nem szükséges. Ezzel együtt számítani lehet a belterületbe vonási kezdeményezések számának növekedésével – hiszen a községben a zártkertek belterületen, beépíthető övezetben találhatók –, ez azonban a jelenleginél egyszerűbb, és rövidebb eljárás, mint a jelenlegi gyakorlat.

A Képviselő-testületnek nem kell egyedi döntést hozni minden művelésből való kivonás kezdeményezése estében.

Az Ör. megalkotásának elsődleges célja, hogy a mezőgazdasági besorolású zárkerti ingatlanok egyszerűsített módon történő művelésből való kivonásával biztosítsa az egységes településképet, és hogy elősegítse a zártkerti ingatlanok tényleges használatához igazodó – településrendezési-településképi – szabályozási környezet kialakítását.

A jelenlegi szabályozás a zártkerti ingatlanokat – függetlenül attól, hogy azok sok esetben ténylegesen már nem mezőgazdasági célú használatban vannak – szigorú forgalmi és használati korlátozások alá vonja, ami az elsődleges cél megvalósulását gátolja, és egyben a tulajdonosok joggyakorlását elnehezíti.

Az Ör. alkalmazásához nem szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi többlet-forrás.

A tervezett jogszabálynak egyéb hatásai nincsenek.