1. § (1) A rendelet célja, hogy Kisoroszi község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

(2) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magán személyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre terjed ki. Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységre.

(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetve magatartástól tartózkodni.

(4) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek) kell gondoskodni.

(5) Többlakásos ingatlanok esetén:

(6) A település egész területén a szervezett szemétszállításról az önkormányzat gondoskodik.

2. § (1) A község területén lévő ingatlanok tényleges használói, tulajdonosai kötelesek ingatlanukat megművelni, illetve rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől, vadonélő bokortól megtisztítani.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) A köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed; ha a járda területén szilárd útburkolattal ellátott területrész mellett a járdaszegélyéig még üres füves rész vagy virágos sáv illetve fűbeton is van, az egész területet a járdához tartozónak kell tekinteni (továbbiakban: járda)

(5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának a kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó ipari egységek, üzemek, üzlethelyiségek és más elárusító helyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti (üzemi) tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(6) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása (különösen a fű szükség szerinti nyírása, károsítók elleni növényvédelem), a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(7) Gondozatlan járda tisztántartását, hó és jég eltakarítását, síkosság mentesítés a jegyző a rendszeresen mulasztó tényleges használó, tulajdonos helyett szükség esetén (a tényleges használó, illetve tulajdonos költségére) elvégeztetheti.

(8) Ónos esőtől, jégtől hótól síkossá vált járdát (járdaszakaszt, lépcsőt, stb.) a szükséghez képest naponként többször is fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(9) A járda és a közút síkosság mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

3. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területén történő elhelyezéséről, illetve kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres, stb.) vizet bevezetni tilos. Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz-és robbanásveszélyes anyagot) a köz-csatorna víznyelő aknájába, vagy a csapadékvíz elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos.

4. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról. A felvonulási és építési terület lekerítését szükség szerint a jegyző rendelheti el.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a jegyző által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen hatósági engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda, stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani és a közterületet, helyre kell állítani, illetve meg kell tisztítani.

(7) Tilos közútra, útpadkára (burkolt földre) salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni. Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani. Kérelemre a jegyző engedélyezheti a bontásból kikerült vályog és fűtésből származó salak nem burkolt közútra történő szállítását. A szállítónak az anyagot a közterületen úgy kell elhelyezni, hogy az megfeleljen a tereprendezés előírásainak.

5. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, csontot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel-, vagy lerakásánál a köz-vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel-vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

6. § (1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(2) Gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni tilos.

7. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Épületen (kapun, ablakon, stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt, plakátot közterületről és közmű létesítményekről a hirdetményt elhelyező köteles eltávolítani legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

8. § (1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló és táborozóhelyek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír, gyümölcshéj, stb.) szennyező vagy az egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.

(2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(3) Aki a közterületet, kiránduló helyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem a közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos.

(5) Az állattartással kapcsolatos, köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.

(6) Közutakon történt állat elhullását, az azt észlelőnek az Önkormányzatnál, illetve az állatorvosnál azonnal be kell jelenteni.

9. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos.

(2) Közúti közlekedési szolgáltatáshoz (járművel díj ellenében végzett tevékenység) használt jármű- a (3) bekezdésben foglalt esetet kivéve – közúton vagy más közterületen nem tárolható.

(3) Ha az üzembentartó a közúti közlekedési szolgáltatást, legfeljebb 3500 kg . legnagyobb megengedett össztömegű gépkocsival végzi, e járművet a közúton vagy más közterületen is tárolhatja.

(4) Alkalmi jelleggel igénybevett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása, az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni, - s azt saját költségen – elszállítani, ürítéséről és tisztántartásáról gondoskodni.

(5) Kisoroszi község közigazgatási területén a közterületeken a szeszes ital fogyasztása tilos.

(6) Az (7) bekezdés alkalmazása szempontjából nem minősül közterületnek és a tilalom nem vonatkozik:

10. § (1) Az épület tulajdonosa- az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló 253/1997 (XII..20.) Kormány rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai szerint – gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A csapadékvíz akadálytalan levezetése útján meg kell gátolni a pangó vizek keletkezését és posványosodását. E feladat ellátása a jegyző hatáskörébe tartozik.

(3) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet elvezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos.

11. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

(3) Járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is, hóesés után azonnal el kell takarítani.

18. §¹²³ (1) A rendelet alkalmazása szempontjából:

(2) A kerti hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, elszállítással kell gondoskodni.

(3) A kerti hulladékot égetéssel történő ártalmatlanítása esetén előzetesen szikkasztani, szárítani kell. Az égetés a tűzvédelmi előírások szigorú betartása mellett, csak felügyelettel, száraz állapotban történhet.

(4) Kerti hulladékot égetni kizárólag adott év március 1. és november 30. napja között, hétfői és pénteki napokon lehet, reggel 8:00 és este 18:00 óra között. Állami és egyházi ünnepeken az égetés tilos.

(5) Kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakó helyen és telken szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.

(6) A kerti hulladék gyűjtése tároló edényben történik.

(7) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (pl. PVC, veszélyes hulladék).

(8) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz, vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(9) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(10) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetve a tűz eloltható.

(11) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

(12) Külterületen az irányított égetés szabályait (tarló, illetve lábon álló száraz növényzet égetése) a mindenkori hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza.

19. § (1) Vízhálózattal ellátott és csatornázott területeken vízöblítéses rendszerű illemhelyeket kell létesíteni. Vízhálózattal ellátott ingatlanokon vízöblítéses illemhelyek abban az esetben létesíthetők, ha a keletkező szennyvíz a közműcsatornába beköthető. Vízhálózatba be nem kötött ingatlanon az építésügyi előírásoknak megfelelően űrgödrös illemhelyet kell létesíteni.

(2) Átmeneti, ideiglenes tartózkodásra szolgáló helyeken (táborokban, mezőgazdasági munkaterületeken stb.) a közegészségügyi és építésügyi előírásoknak megfelelő ideiglenes jellegű illemhelyek is létesíthetők.

(3) Minden magán és közhasznú illemhelyet- beleértve a vizeldét és a nyitott gödrű illemhelyeket is – állandó használható állapotban, jó karban és tisztán, vízmentesen kell tartani. Űrgödrös illemhelyeknél a résmentességet biztosítani kell.

(4) A fekália tárolókat (árnyékszékeket, űrgödröket, latrinákat) a szükségeshez képest ki kell üríteni és tartalmukat el kell szállítani. Azokon a helyeken, ahol a fekália tároló kiürítése kézi eszközzel történik, a kiürítést és elszállítást október1-től – március 31.-ig terjedő időszakban 20 órától 5 óráig, április 1.-től – szeptember 30-ig terjedő időszakban 22 órától 4 óráig szabad végezni.

(5) A telken keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezése csak zárt szivárgásmentes tárolóban történhet.

20. § (1) Közkifolyót nem háztartási vízszükséglet kielégítése (építkezés, járműmosás stb.) céljára igénybe venni csak a szolgáltató és a polgármester előzetes hozzájárulásával lehet.

21. § (1) A községgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a község területén lévő parkok, játszóterek, sorfák (továbbiakban: parkok) gondozását.

(2) Az önkormányzat jelöli ki azokat a parkokat, amelyek fenntartása szervezett módon történik.

22. § A közterületeken, továbbá az építési és felvonulási területeken – amennyiben azok a közösség számára megnyitottak- a jelen önkormányzati rendelet betartásának ellenőrzéséről a jegyző a polgármesteri hivatal útján gondoskodik.

24. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép életbe.