Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013. (XII. 5.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális ellátásokról

Hatályos: 2014. 01. 01- 2022. 10. 27

Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013. (XII. 5.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális ellátásokról

2014.01.01.

Kisoroszi Község Önkormányzatának Képviselő-testület a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. § (2) bekezdésének, 10. § (1) bekezdésének, 25. § (3) bekezdés (b) pontjának, 26. §-a, 32. § (3) bekezdésének, 38. § (2) bekezdésének, 45. § (1) bekezdésének, 47. § (1) bekezdésének, 50. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet alkalmazási köre

2. §

1. A rendeletet hatálya kiterjed a Kisoroszi Község közigazgatási területén élő:
a) lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra,
b) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra,
c) letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, hontalanokra,
d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre (Tv. 3. § (1) b./-d./ pont./,
e) a Tv. 6. §-ában meghatározott hajléktalan személyekre,
f) a Tv. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is (Tv. 3. § (2) bek.).
1. A szociális rászorultságtól függő támogatási formák:
a) normatív lakásfenntartási támogatás,
b) önkormányzati segély,
c) köztemetés,
d) szociális tűzifa támogatás,
e) aktív korúak foglalkoztatást helyettesítő támogatása,
f) aktív korú foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők foglalkoztatása,
g) méltányossági jogcímen megállapítható közgyógyellátás,
h) méltányossági jogcímen megállapítható ápolási díj.
(3) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatások:
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) támogató szolgáltatás,
d) családsegítés,
e) gyermekjóléti szolgáltatás,
f) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.
A (3) bekezdés b)-f) pontokban felsorolt alapszolgáltatásokat az Önkormányzat társulása, a Dunakanyari Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat nyújtja.
1. Eljárási rendelkezések:
1. Az önkormányzati hatáskörbe tartozó szociális ellátások igénybevételéhez a Tahitótfalui Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Közös Hivatal) kell benyújtani a kérelmet.
b) A szociális ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat igazolni.
c) A jövedelem és vagyon fogalmánál, számításánál az Tv.-nek a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezései az irányadóak.
d) A kérelmezőnek a hatályos jogszabályok szerinti jövedelemnyilatkozat mellett közölni kell:
- a jogosult tartására köteles személy személyazonosító adatait,
- a jogosult ingatlanára vonatkozó adatokat, illetve az a fölötti rendelkezés jogcímét,
- a fennálló lakáscélú pénzintézeti kölcsön igazolását,
- az esetleges tartási, vagy öröklési szerződést,
e) Az önkormányzat az önkormányzati segélyre való jogosultság elbírálásához környezettanulmányt készíthet, melynek során ellenőrizheti a kérelmező jövedelmi, vagyoni helyzetére tett nyilatkozat valódiságát.
f) A polgármester a szociális ellátásokra való jogosultság elbírálásáról önkormányzati hatósági határozatot hoz.
g) A hatósági határozat ellen benyújtott fellebbezést a Képviselő-testület bírálja el másodfokon.
h) A jogerős határozattal megállapított támogatások folyósítását, illetve a térítési díjak befizetésének ellenőrzését az önkormányzat végzi.
i) A rendszeresen folyósított szociális ellátásokat az önkormányzat évente felülvizsgálja és annak eredményéről a Képviselő-testületet tájékoztatja.
j) A rendszeres ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett kötelezni kell:
- a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,
- természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére,
- a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére.

1. FEJEZET

SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

Rendszeres szociális segély

1. § (1) Az aktív korú foglalkoztatást helyettesítő támogatással kapcsolatos hatáskört a jegyző gyakorolja (a Tv. 33 §-ában foglalt feltételek szerint).

(2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság megállapításának, valamint folyósításának feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, e rendelet 20. §-ban meghatározott feltételeket köteles teljesíteni.

Az aktív korú ellátásra jogosultak foglalkoztatása

1. § (1) Amennyiben az önkormányzat a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőt közfoglalkoztatás keretében nem tudja foglalkoztatni, a támogatásra való jogosultság érdekében legfeljebb 30 munkanap közérdekű önkéntes munkát köteles a támogatásban részesülőnek biztosítani.

(2) Közérdekű önkéntes munkát az önkormányzat intézményeiben, a feladatellátásuk körében lehet biztosítani.

A közfeladat keretében végezhető közcélú munkák köre különösen:
a) környezetvédelmi, kommunális munka,
b) az önkormányzat hivatalánál és intézményeinél végezhető szakipari, segéd- és adminisztratív munka, személyi szolgáltatás (házi szociális gondozás, családsegítés),
c) közművelődési feladatok segítése.
(3) A Közös Hivatal nyilvántartja az önkormányzat intézményeiben biztosított közérdekű önkéntes tevékenység keretében ellátható munkaköröket.
(4) A Közös Hivatal a kérelmezőt munkafelajánlás céljából a Munkaügyi Központ kirendeltségéhez irányítja, amely a munkalehetőség felajánlásának eredményéről a közvetítő lapon írásban tájékoztatja a Közös Hivatalt.
(5) Az (2) bekezdésben meghatározott munkák iránti igényt a Munkaügyi Központ Kirendeltségéhez kell írásban benyújtani, a tervezett munkavégzést megelőzően legalább 15 nappal, a szükséges szakképzettség, továbbá a munkavégzés kezdő és befejező időpontjának megjelölésével.
(6) A segélyezettet foglalkoztató munkahely vezetője köteles a hiányzás 4. napján írásban értesíteni a Munkaügyi Központ Kirendeltségét, ha a munkaszerződést kötő munkavállaló a munkára nem jelentkezett. Haladéktalanul köteles írásban jelezni, ha a munkavállaló a munkát annak időtartama alatt igazolatlanul megszakította, vagy engedély nélkül kivonta magát a munkavégzés alól.
(7) A Munkaügyi Központ Kirendeltség a munkaviszony megszűnéséről (rendkívüli felmondás, a munkaszerződés lejárta stb.) követő 3 napon belül értesíti a Közös Hivatalt.
(8) A munkavégzés egészséges és biztonságos feltételeinek biztosítása mellett a munkavégzéshez – a munka jellegétől függő – szükséges anyagot, munkaeszközt a foglalkoztató intézmény, szervezet köteles biztosítani.

1. § Az aktív korú, nem foglalkoztatott személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapításának, folyósításának feltételeként (a Tv. 33. §-ában szabályozott feltételeken túl) köteles:

a) elhelyezkedése érdekében rendszeresen együttműködni a Munkaügyi Központ Szentendrei Kirendeltségével (a továbbiakban: Kirendeltség) és az általa felajánlott munkát elfogadni,

b) a munkaerőpiaci esélyeit javító programokban, szolgáltatásokban, képzésekben az önkormányzat és a kirendeltség között létrejött megállapodás szerint részt venni.

c) az önkormányzat által együttműködésre kijelölt intézménnyel (pl. Családsegítő Szolgálat) felvenni a kapcsolatot.

(2) Az aktív korú, nem foglalkoztatott személy a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó önkormányzati programban köteles részt venni.

(3) Az együttműködési kötelezettség előírásáról a foglalkoztatást helyettesítő támogatást megállapító határozatban rendelkezni kell. Meg kell nevezni az együttműködésre kijelölt intézményt, az első jelentkezési határidőt és a jelentkezés elmulasztásának következményeit.

1. Az önkormányzat és a kirendeltség között létrejött megállapodásban rögzíteni kell, hogy a kirendeltség az együttműködési kötelezettség megszegéséről

a./ amennyiben az aktív korú szociális segélyezett nyilatkozata alapján történt, soron kívül,
b./ egyéb esetekben 8 napon belül értesíti a Közös Hivatalt.

Az együttműködési kötelezettség megszegése

1. § (1) Nem állapítható meg aktív korúak ellátásra való jogosultság, illetőleg a megállapított ellátást meg kell szüntetni annak

a./ a személynek, aki
ab./ előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve
szabadságvesztés büntetését tölti,
ac./ a Tv. 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és tartózkodási engedélyének
érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve
engedélyét visszavonták,
b./ a nem foglalkoztatott személynek,
ba./ aki a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását
közvetlenül megelőzően folyósított jövedelempótló támogatásának
időtartama alatt az önkormányzattal, illetőleg az állami
foglalkoztatási szervvel nem működött együtt,
bb./ katonai szolgálatot teljesít
bc./ a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – keresőtevékenységet
folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett
foglakoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói
könyvvel történő munkavégzést,
bd./ közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás
munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerint
képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül.
(2) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a segély összegét 3 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani.
(3) Az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegését a segélyezett részéről, a Tv. 37/A. § (1)-(3) bekezdése tartalmazza.
(4) A nem foglalkoztatott személy részére megállapított rendszeres szociális segély a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül – ide nem értve a (2) bekezdés b./ pontja szerinti megszüntetési esetet – az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható, amennyiben a rendszeres szociális segélyre való jogosultsági feltételek egyébként fennállnak.

Normatív lakásfenntartási támogatás

1. § (1) A jegyző a Tv. 38-39. §-aiban szabályozott feltételek fennállása esetén normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg.

(2) A normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapításának, valamint folyósításának feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja e rendelet, a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó 20. §-ban meghatározott feltételeket köteles teljesíteni.

Ápolási díj

8. § (1) Polgármester méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak (Ptk. 685. § b) pont, kivéve a jegyes), aki az önmaga ellátásra képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló, 18. évét betöltött hozzátartozójának ápolását látja el, elsősorban akkor ha

a./ a beteg hozzátartozó ápolása címén munkahelyétől fizetés nélküli szabadságot kénytelen igénybe venni, vagy
b./ a beteg ellátást más hozzátartozó keresetveszteség nélkül nem tudja biztosítani.
(2) Nem állapítható meg az (5) bekezdésben foglalt ápolási díj, ha az ápoló családjában egy főre eső havi jövedelem az öny. kétszeresét meghaladja.

Önkormányzati segély

9. § (1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt önkormányzati segélyt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére elsősorban a Szoctv. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) A Szoctv. 45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl

a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező

aa) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy

ab) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása).

b) létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező

ba) egyedülálló és rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugdíjban részesül, és a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

bb) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van.

10. § Önkormányzati segély igényelhető:

a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére

b) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (a továbbiakban: rendkívüli gyógyszersegély), így különösen:

ba) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy

bb) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni, vagy

c) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra vagy

d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.

11. § (1) Önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek – a 13. §-ban foglalt kivétellel -, aki a 12. § szerint rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 200 %-át nem haladja meg.

(2) Az önkormányzati segély egyszeri összege – a 19. §-ban foglalt kivétellel - nem lehet kevesebb, mint 3.000 Ft.

(3) Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az önkormányzati segély összege – a 19. §-ban foglalt kivétellel - az adott naptári évben nem haladhatja meg:

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja lakásfenntartási támogatásban részesül,

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja nem részesül lakásfenntartási támogatásban.

(4) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 15 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra önkormányzati segély - kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén - nem állapítható meg.

(5) A polgármester az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

(6) Az önkormányzati segély kifizetéséről a megállapítást követő 15 napon belül a Tahitótfalui Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Osztálya gondoskodik.

12. § (1) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély (a továbbiakban: támogatás) megállapításához csatolni kell az e rendelet szerinti jövedelemigazolásokat és a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.

(2) A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani. Az egy családban élő gyermekek részére nyújtható támogatás összege az adott naptári évben nem haladhatja meg a 11. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket.

13. § (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-át,

b) egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 270 %-át.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. A temetési számlát a Vhr. 32. § (2) bekezdésében foglalt adatok feltüntetését követően az eltemettetőnek vissza kell adni.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének

a) 10%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 270 %-át;

b) 15 %-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át;

c) 20%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-át;

d) 25%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

(4) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segély iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.

Szociális tűzifa támogatás

14. § (1) A Polgármester az arra jogosult részére kérelem alapján ingatlanonként legkevesebb 2 m3 tűzifát biztosíthat.

(2) A jogosult a támogatást egy ingatlan vonatkozásában veheti igénybe.

(3) A kérelmezőnek kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy a támogatásra

a) az ingatlan tulajdonosaként, vagy

b) az ingatlannak a tulajdonjogtól eltérő egyéb jogcímen (pl. bérlet) fennálló használata alapján jogosult.

(4) A kérelemben meg kell adni az érintett ingatlan pontos címét és helyrajzi számát; az ingatlanban a kérelmezővel együtt élő közeli hozzátartozóinak nevét, és édesanyjuk nevét; továbbá a (3) bekezdés b) pont esetében a kérelemhez mellékelni kell a használat jogcímét igazoló okirat másolati példányát.

(5) A támogatásra jogosult,

a) aki három, vagy több gyermeket nevel, jövedelemi viszonyoktól függetlenül, feltéve, hogy a gyermekek az érintett ingatlanban a kérelmezővel együtt élnek; vagy

b) akinek az egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át; vagy

c) akinek az egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át; vagy

d) akinek az egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át.

(6) A támogatásra nem jogosult akinek önkormányzati adótartozása van.

(7) A kérelmet minden év szeptember 15 és október 15 között kell beadni. A kérelmek elbírálása érkezési sorrendben folyamatosan történik november 15-ig bezárólag.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

15. § Kisoroszi Község Képviselő-testülete a személyes gondoskodás keretében az Szt-ben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint működő intézményei útján:

1. Étkeztetést biztosít azoknak a szociálisan rászorultaknak akik koruk, vagy egészségi állapotuk miatt azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

2. Házi segítségnyújtás keretében gondoskodik:

ba) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,
bb) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,
bc) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak.” (Szt 63. § (1.) bekezdésében maghatározottak szerint)
1. Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

Térítési díjak

16. § (1) Az étkeztetésért a szociálisan rászorultaknak térítési díjat kell fizetni.

(2) A térítési díjakat külön rendelet tartalmazza.

Közgyógyellátás[1]

17. § (1) A polgármester a szociálisan rászorult személy részére egészsége megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére, méltányosságból közgyógyellátási igazolvány kiállítását állapíthatja meg.

(2) Méltányosságból a polgármester közgyógyellátási jogosultságot állapíthat meg annak, akinek

a./ a családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %- t, egyedül élő esetén annak 250 %- t nem haladja meg; és
b./ a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át eléri, vagy meghaladja.
(3) A polgármester kivételes méltánylást érdemlő esetben – a tartósan beteg, az idős, az egyedül élő, illetve a fogyatékosság miatt mások segítségére szoruló kérelmező javára – a (2) bekezdéstől eltérő esetben is állapíthat meg közgyógyellátási jogosultságot.
(4) Ügyintézési határidő 8 nap.
III. Fejezet

18. §

1. Az e rendeletben foglalt ellátási formákra a kérelmet szóban vagy írásban, illetőleg – ha rendelkezésre áll – az arra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével, a szükséges mellékletek csatolásával lehet benyújtani.
1. Az e rendeletben meghatározott támogatások, segélyek ügyében hozott polgármesteri döntés ellen a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezést lehet benyújtani, melyet a képviselőtestület bírál el.
1. A Közös Hivatal a támogatást igénylő szociális helyzetéről tájékozódik. Ennek keretében:
a./ becsatoltatja az igénylő és családja rendszeres jövedelméről szóló és egyéb jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolásokat,
b./ környezettanulmányt készít az igénylőnél.
1. Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Közös Hivatal bármely más ügyben vizsgálta, és nem feltételezhető azokban lényeges változás.
(5) Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett.
(6) A jövedelem számításnál irányadó időszak:
a./ a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző 3
hónap,
b./ egyéb jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző 1 év.

19. § (1) A jogerősen megállapított támogatásokat a Közös Hivatal folyósítja az alábbiak szerint:

a./ az aktív korúak ellátását és a méltányos ápolási díjat az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 1. §-a (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően,
b./ a normatív lakásfenntartási támogatást és a fűtési támogatást – ha a kérelmező kezéhez fizetendő - a döntést követő 8 napon belül, illetőleg a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében a döntést követően azonnal. Az önkormányzati segélyek esetében a rendelet 12-15. §-ai alapján.
(2) A támogatások kifizetése – az ügyfél kérése szerint – történhet: házipénztárból, postautalványon vagy lakossági folyószámlára való átutalással.
(3) A támogatásban részesülő a szociális helyzetében, lakcímében történt változást köteles 15 napon belül bejelenteni a Közös Hivatalnak.
(4) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével, elengedésével, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatban a hatáskörök gyakorlói döntenek.

20. § A rendszeres szociális segélyre, a foglakoztatást helyettesítő támogatásra, a normatív lakásfenntartási támogatásra és az önkormányzati segélyre való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező, illetve a jogosult a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételeket teljesítse.

1. A lakott lakás vagy ház rendezettsége akkor biztosított, ha

1. helyiségeiben a járófelületek nem szemetesek, a burkolatok, berendezési és felszerelési tárgyak, textíliák szennyeződéstől mentesek,

2. az ingatlan állag megóvásáról a kérelmező vagy jogosultjövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodik, valamint a szakértelmet, speciális munkaeszközöket, költséget nem igénylő szükséges munkálatokat saját maga elvégzi, és

3. a higiénikus állapot érdekében szükség szerint történik a rágcsálók és rovarok távoltartása, illetve irtása.

(2) A ház udvara akkor rendezett, ha

a) Mentes a hulladéktól, kivéve hogy a hulladékgyűjtése, tárolása elszállításig meghatározott helyen. A környezet védelméről szóló jogszabályok előírásainak betartásával történik,

b) gyommentes, vagy felismerhető a gyommentesítés érdekében végzett tevékenység,

c) a pázsit nyírt, vagy felismerhető a gondozása érdekében végzett tevékenység,

d) a szabadban levő tárgyak, felszerelések, tüzelő tárolása rendezetten történik,

e) az épület vagy épületek esetleges málló vakolatát törmelékeit rendszeresen összetakarítják, valamint eltávolítják, és

f) a burkolt utakat sepregetéssel tisztán tartják.

(3) A kerítéssel kívül határos terület rendezettsége akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól, és az ott élő növényzet terjedelmével nem akadályozza a mellette levő járda használatát.

(4) A járda tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól, a lehullott növényi részektől, a felgyülemlett csapadékvíztől és télen a hó eltakarítása valamint a síkosság mentesítés megtörténik. Síkosság mentesítéscéljából használt speciális szóróanyag, homok, salak, hamu, fűrészpor, forgács eltakarításáról haladéktalanul gondoskodni kell a szükségesség megszűnését követően.

(5) A lakókörnyezet vizsgálatára az eljáró ügyintéző jogosult. A 20. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesítését az eljáró ügyintéző helyszíni ellenőrzés során vizsgálja.

1. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

21. §

1. E rendelet 2014. január 01. napján lép hatályba.
1. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Képviselő-testület a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 3/2006. (II.23.) önkormányzati rendelete és az azonos című 4/2008.(III.28.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
1. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.