Kisoroszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelete
A helyi adók megállapításáról és bevezetéséről
Hatályos: 2023. 01. 01Kisoroszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelete
A helyi adók megállapításáról és bevezetéséről
Kisoroszi Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye, A helyi önkormányzatok alcím 32. cikk (1) a) pontjában foglalt jogkörében valamint A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény ( Htv.) rendelkezéseinek megfelelően az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet alkalmazásában adóalany
a) a magánszemély,
b) jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,
c) a magánszemély jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.
(2) Adómentes az (1) bekezdés b./ - c./ pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznútársaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési , oktatási intézmény abban az évben, amelyet megelőző évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.
2. § Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki:
a) az ingatlantulajdonra, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra,
b) nem állandó lakosként való tartózkodásra,
c) az önkormányzat területén végzett gazdasági tevékenységre,
d) munkaerő foglalkoztatására.
3. § (1) Ha a magánszemély kommunális beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít az adóalany adólevonási jogát a Htv-ben meghatározott feltételekkel továbbra is érvényesíti, ha
a) az adólevonási joga az 1996. év január 1. napja előtt nyílt meg,
b) az 1996. január 1. napja előtt kivitelezési szerződéssel megkezdett beruházását 1996. évben fejezte be,
c) az 1996. január 1. napja előtt a beruházóval kötött szerződés alapján befizetést teljesít
VAGYONI TIPUSÚ ADÓ:
ÉPÍTMÉNYADÓ
Az adókötelezettség
4. § (1) Adóköteles
a) az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmények), valamint a kommunális adó hatálya alá nem tartozó (külön álló garázs, nyári konyha, csónakház, szauna ház, műhely) építmény.
b) [1]
(2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
Az adó alanya
5. § (1) Az adó alanya (2. §) az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonosa, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).[2]
(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.
Adómentesség,
6. § (1) Mentes az adó alól:
a) a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési, oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség,
b) a szükséglakás,
c) a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény,
d) a lakáshoz és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek,
e) Lakás céljára szolgáló építmény, amelyben állandó lakcímbejelentés alapján életvitelszerűen tartózkodnak,
e) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épület az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja.
(2) Ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet (a továbbiakban: műemléképület) felújítják, akkor az épület, illetve az épületben levő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) az 1990. évi C. tv. 13/A. § (2)-(6) bekezdéseiben meghatározottak szerint a felújításra 2008. január 1-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól.
(3) Azon üdülő tulajdonos adóalanyok számára, akik hitelesen igazolják a hulladék szállítási díj befizetését, azzal megegyező összeg - kedvezményként - törlésre kerül számukra az aktuális időszakra vonatkozó hulladékszállítási díj befizetését követő I. félévre esedékes építményadó összegéből, a Rendelet elfogadásának évében a II. félévre esedékes építményadó összegéből.
a) A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy az „igazolás hulladékszállítási díj befizetéséről” szóló nyomtatvány, kitöltve benyújtásra kerüljön a Tahitótfalui Közös Önkormányzati Hivatalhoz (2021 Tahitótfalu, Kossuth Lajos u. 4.) legkésőbb a befizetést követő év január 15.-ig, a Rendelet elfogadásának évében május 31.-ig.
b) Amennyiben a nyomtatvány nem kerül benyújtásra, úgy az adott évre vonatkozó kedvezmény érvényét veszíti.
(4) A Hivatal a benyújtott igazolások alapján határozatot hoz, amely az adott évre nyújt kedvezményt.
Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése
7. § (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
(2) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.
(3) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
(4) Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.
(5) [3]
Az adó alapja
8. § 1. Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.
Az adó mértéke
9. § 1. Lakás és nem lakás céljára szolgáló egyéb építmények esetében 1700,- Ft/m2/év.
TELEKADÓ
Adókötelezettség
10. § (1) Adóköteles a Kisoroszi illetékességi területén lévő telek.
(2) Az adókötelezettség a telek építménnyel való beépítése félévének utolsó napján szűnik meg.
Az adó alapja és alanya
11. § (1) Az adó alapja a telek m2-ben számított területe.
(2) Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén az 5 §-ban foglaltak az irányadók.
Az adó mértéke
12. § Az adó évi mértéke 40,- Ft/m²/év.
Az adómentesség
13. § [6]
Mentes az adó alól a Htv.-ben meghatározottak szerint :
a) mezőgazdasági művelés alatt ( igazoltan) álló telek.
b) az a telek, melyen építményadó és/vagy kommunális adó köteles építmény található,
c) az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a,
d) az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik.
I D E G E N F O R G A L M I A D Ó
Az adókötelezettség, az adó alanya
14. § Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.
Az adómentesség
15. § A 10. § szerinti adókötelezettség alól mentes a ( Htv. 31. §-ben felsorolt törvényi mentességek):
a) a 18. életévét be nem töltött magánszemély,
b) az egészségügyi, szociális intézményben ellátott magánszemély,
c) a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá
d) aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója (Ptk. 685. § b./ pontja).
Az adó alapja
16. § Az adó alapja: a 10. § szerinti adókötelezettség esetén a megkezdett vendégéjszakák száma.
Az adó mértéke
17. § Az adó mértéke 300,-- Ft/fő/éj.
Az adó beszedésére kötelezett
18. § (1) A 10. § alapján fizetendő adót:
a) kereskedelmi szálláshelyeken, a csónakházakban, kempingekben, és az üdülőtelepen a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető,
b) a szervezett üdültetésre beutaltaktól a beutaló jegy átadása alkalmával az üdülőt fenntartó szerv,
c) a fizető vendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a szállásdíjjal együtt a szállásadó illetőleg a közvetítésre jogosult szerv,
d) az a./ - c./ pont alá nem tartozó helyiség üdülés céljára történő bérbeadása, ingyenes használatra átadása esetén a helyiség bérbevevőjétől (használójától) az egész bérleti, használati időre egy összegben a helyiség tulajdonosa vagy a helyiséggel rendelkezni jogosult szedi be.
(2) Az (1) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.
HELYI IPARŰZÉSI ADÓ
Az adókötelezettség, az adó alanya
19. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett gazdasági tevékenység (ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, szolgáltató), a továbbiakban: iparűzési tevékenység.
(2) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység: a vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
(3) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,
b) bármely – az a.) és b.) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
20. § Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
21. § (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
(2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.
(3) Az Önkormányzat illetékességi területén végzett ideiglenes iparűzési tevékenység is állandó iparűzési tevékenységnek minősül abban az esetben, ha a tevékenység időtartama meghaladja a 180 napot.
Az adó alapja
22. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével , az alvállalkozók teljesítésének értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része – legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a –, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli.
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
Az adó mértéke
23. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 1,5 %-a.
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány 700.- Ft/nap.
Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése
24. § (1) A vállalkozó az iparűzési adó fizetési kötelezettségének teljesítése érdekében – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – adóelőleget köteles fizetni.
(2) Az adóelőleg alapja állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint a 2000. évtől az anyagköltséggel.
(3) Az adóelőleg összege
a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg;
b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege;
c) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.
(4) Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében.
(5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.
25. § A vállalkozók az adófizetési kötelezettségüket Az adózás rendjéről szóló, 2003. évi XCIII. törvény (Art.) előírásai szerint önadózással teljesítik, a magánszemély adózók fizetési kötelezettségét pedig az adóhatóság határozattal állapítja meg.
MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA
Az adókötelezettség, az adó alanya
26. § (1) Kisoroszi Község illetékességi területén kommunális adó szempontjából adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész ( építmény ),
a) lakás ( amely egymástól elválasztott és külön bejárattal rendelkezik) céljára szolgáló építmény.
b) Lakás céljára szolgáló építmény , amelyben állandó lakcímbejelnetés alapján tartózkodnak.[7]
2) nem magánszemély tulajdonában álló lakásbérleti joga.
(2) Az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év első napján a 26. § (1) bekezdésében megjelölt építmény vagy földrészlet tulajdonosa, nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérlője.
(3) Ha az építményt vagy a földrészletet az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, a tulajdonos és a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy megállapodása ( nyilatkozat) szerinti személy, megállapodás hiányában a vagyoni értékű jog jogosultja az adózó.
(4) Több tulajdonos esetében a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok, amennyiben állandó lakcímbejelentéssel rendelkeznek az adott ingatlanban. Abban az esetben, ha az adott ingatlannak több tulajdonosa van és nem rendelkezik minden tulajdonos állandó lakcímbejelentéssel, akkor a tulajdonostársak közül legalább egy személynek több, mint 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie.
(5) Eltérő megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.
(6) A magánszemély kommunális adója egy darab építményre terjed ki. Amennyiben több ingatlan (építmény) szerepel a tulajdonos nevén, úgy azok az építményadó hatálya alá tartoznak.
Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
27. § Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a Htv. 25. §.-ában foglaltak az irányadók.
Az adó mértéke
28. § (1) Az adó mértéke a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (építmény) tulajdonosaként adótárgyanként: 25.000,- Ft/év.
(2) Az adó mértéke nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkező esetében adótárgyanként : 25.000,- Ft/év.
Az adó bevallás és az adó megfizetése
29. § (1) Az adókötelezettség keletkezését, változását követő 15 napon belül az adóhatóságnál írásban kell bejelentést tenni az erre a célra szolgáló nyomtatványon.
(2) Nem kell újabb adóbevallást tenni, az (1) bekezdésben foglalt esetben mindaddig ameddig az adókötelezettséget érintő változás nem következik be.
(3) Az adózó a magánszemély kommunális adóját két egyenlő részletben az adóév március 15.-ig illetve szeptember 15.-ig fizetheti be késedelmi pótlék mentesen.
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
30. § (1) Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magába foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.
(2) Külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb időtartamban, továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye (központja) külföldön van, ide nem értve a Magyarországon működő telepeit, fiókjait, képviseleteit.
(3) Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet.
(4) Épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része.
(5) Építmény: olyan ingatlan jellegű, rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül, a végleges vagy ideiglenes, helyhez kötött műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre.
(6) Műemléképítmény: A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. § 6.pontjában foglalt építmény, ide nem értve a lakás céljára szolgáló építményt.
(7) Hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m, a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek),és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik.
(8) Kiegészítő helyiség: az, amely a lakás- és az üdülőtulajdon rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzelőtér, tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince).
(9) Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják vagy megsemmisül, illetőleg, ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta.
(10) Nevelési, oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 20-23. §-ában, A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 2. §-ában és A szakképzésekről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ában meghatározott intézmény.
(11) Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog.
(12) Kommunális beruházás: a közmű (a településre, vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó- és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási - ideértve a belvíz, a csapadék- és szennyvízelvezetési, tisztítási-, villamos energia, hő-, gázenergia és távbeszélési igényeit elégítik ki), valamint az út- és járdaépítés.
(13) Az idegenforgalmi adó alkalmazásában üdülésre, pihenésre használt épület: az üdülő, továbbá minden olyan lakásnak nem minősülő épület, amelyben ideiglenesen üdülés, pihenés céljára tartózkodnak, ideértve az üdülőktől elkülönítve épített (önálló) építményt is (csónakház, kabin, horgásztanya, garázs, stb.).
(14) Állandó lakos: aki a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik az önkormányzat illetékességi területén.
(15) Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
a) A személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
b) Az egyéni vállalkozásról szóló 1990.V. törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély,
c) mezőgazdasági termelést és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély,
d) az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytató magánszemély,
e) jogi személy,
f) egyéb szervezet.
(16) Az önkormányzat költségvetése javára megállapított adó: mindazon adó, illetékek, adójellegű kötelezettségek, amelyeknek az önkormányzat költségvetése javára való teljesítését jogszabály írja elő.
(17) Szálláshely: egész éven át, vagy csak időszakosan üzletszerűen működtetett olyan létesítmény, amely éjszakai elszállásolásra és tartózkodásra szolgál.
(18) Vendégéjszaka: vendégként eltöltött - éjszakát is magába foglaló vagy így elszámolt - legfeljebb 24 óra.
(19) Szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás.
(20) Egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- vagy fekvőbeteg-ellátást, megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá amely gyógyszert forgalmaz.
(21) Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a Diákhitel Központ Részvénytársaság, továbbá a helyi és a helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek közül a villamos- és gázenergia távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást nyújtók, ideértve a vízi-közműtársulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75 %-ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik.
(22) Nem lakás céljára szolgáló építménynek minősül az iparűzési tevékenység székhelye és telephelye is.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
31. § (1) Jelen rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Kisoroszi Község Önkormányzatának a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 5/2011. (IV.30.) számú a helyi iparűzési adóról szóló 9/2004.(VIII.19.) számú, az idegenforgalmi adóról szóló 11/2004.(VIII.19.) számú valamint az építményadóról szóló 10/2004. (VIII.19.) számú önkormányzati rendelet.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.