(1) A jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. Miniszteri rendelet rendelkezhet úgy, hogy az általa meghatározott esetben a közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítője előzetes hatásvizsgálatot végez.

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

ab) környezeti és egészségi következményeit,

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

A hatásvizsgálat kiterjedt a fenti jogszabály 17. § (2) bekezdésében meghatározott pontokra.

Leányfalu Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 15/2005.(X.03.) számú önkormányzati rendeletével megalkotta az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól rendjéről szóló jogszabályát.

Magyarország Alaptörvényének a helyi önkormányzatok cím alatti 32. cikke szerint:

„(1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében a törvény keretei között

(2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot”.

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerint:

„5. § (1) A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet.

c) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.

18. § (1) A helyi önkormányzat a rendelete alapján forgalomképtelennek minősülő vagyonából - az e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül - rendeletben köteles megjelölni azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket az 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít.”

Az önkormányzat vagyonáról szóló rendelet:

- segíti az önkormányzatot a tulajdonosi jogainak gyakorlásában;

- hozzájárul az önkormányzati tulajdon védelméhez;

- a vagyonkimutatás-készítésre való kötelezéssel biztosítja az önkormányzat vagyonában bekövetkező változások áttekinthetőségét;

- segíti az egyes tulajdonosi jogosítványok gyakorlásának értékhatár és döntési szint szerinti, ésszerű megosztását.

A korábbi rendelet újraszabályozását a jelentős jogszabályváltozás indokolta, melyek alapján a rendeletet meglévő rendelkezéseit módosítani kellett, új szabályozási elemekkel ki kellett egészíteni.

A rendelet hatályának kiterjesztésekor meghatározásra kerül:

- az önkormányzat, mivel a rendelet tekintetében, mint tulajdonos jelenik meg,

- az önkormányzati vagyon kezelői, hasznosítói és használói, akiknek vonatkozásában a rendelet kötelezettségeket állapít, illetve állapíthat meg,

- az önkormányzat szervei, azaz a Képviselő-testület, a bizottság, a polgármester.

A vagyon csoportosításánál a rendelet a nemzeti vagyonról szóló törvény 5. § -át vette figyelembe.

Az önkormányzati vagyon a vagyon rendeltetése és forgalomképessége alapján kerül csoportosításra.

A vagyoncsoportok ennek megfelelően:

- a törzsvagyon és

- az üzleti vagyon.

A vagyon forgalomképesség szerinti csoportosítása szorosan kapcsolódik a fenti csoportosításhoz. Forgalomképesség szempontjából a vagyon lehet:

- forgalomképtelen,

- korlátozottan forgalomképes, valamint

- forgalomképes.

A nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § -a fogalmi meghatározásai között szerepelnek a következő fogalmak:

- forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon, amely nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon dologi jog vagy osztott tulajdon nem létesíthető,

- korlátozottan forgalomképes vagyon: az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok közé és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelyről törvényben, illetve - a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében - törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni,

- nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: az állami vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok közé nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelynek az állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt.

A forgalomképtelennek besorolt vagyontárgy sajátossága, hogy gyakorlatilag nem kerülhet ki az önkormányzat vagyoni köréből – hacsak nem semmisül meg.

Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai közé sorolt vagyonelemek forgalomképesek ugyan, de forgalomképességük különböző korlátozás alá esik.

Az önkormányzat forgalomképes vagyontárgyai "szabadon", de a Képviselő-testület döntésétől függően lehetnek tárgyai a vagyonnal kapcsolatos szerződéseknek. A forgalomban való részvételükre központi jogszabály korlátozásokat nem állapít meg.

Az önkormányzat törzsvagyon sajátossága, hogy közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. /nemzeti vagyonról szóló tv. 5. § (2) bekezdése/

1. Az önkormányzat a forgalomképtelen törzsvagyonát a nemzeti vagyonról szóló törvény 5. § (2) bekezdés a-b) pontjai határozzák meg.

Forgalomképtelen törzsvagyon az a vagyon, amelyet

a) a nemzeti vagyonról szóló törvény által kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősített.

E vagyonelemeket az 5. § (3) bekezdés határozza meg a következők szerint:

- a helyi közutak és műtárgyaik,

- a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

- a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint

- a helyi önkormányzati tulajdonban álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízilétesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.

b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít

E vagyonelemeket az 5. § (4) bekezdés határozza meg a következők szerint:

- a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. mellékletében meghatározott vagyon, valamint

- törvényben vagy a helyi önkormányzati rendeletben ekként meghatározott helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem.

Az önkormányzat Képviselő-testületének nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak kell minősíteni azt a vagyont, amely nem tartozik a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok közé, de a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt. Ilyen vagyonelem nincs.

2. Forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyont határoz meg az előzőeken túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény is, melynek 23. §-a kimondja, hogy:

„23. § (1) Az önkormányzatok és intézményeik, illetve közüzemeik, valamint jogelődjeik levéltári anyagának tulajdonjogára a levéltári jogszabályok az irányadók.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervek, továbbá a nem központi állami szervek működésével kapcsolatban keletkezett, rendeltetésszerűen azok irattáraiba tartozó levéltári anyag forgalomképtelen. E levéltári anyag megyei, fővárosi levéltárban történő elhelyezése a tulajdonjogot nem érinti.”

- a helyi közutak és műtárgyaik,

- a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

- a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint

- a helyi önkormányzati tulajdonban álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízilétesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.

- a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. mellékletében meghatározott kiemelt jelentőségi nemzeti vagyon, valamint

- törvényben vagy a helyi önkormányzati rendeletben kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem (nincs ilyen):

- a levéltári anyag.

Korábban a helyi önkormányzatokról szóló törvény 79. § (2) bekezdés b) pontja rögzítette, hogy mely vagyonelemeket kell korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe sorolni:

„79. § (2) b) korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, további a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók.....”,

Az előbbi rendelkezés hatályon kívül helyezésre került, így a Képviselő-testület az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát egyrészről a jogszabályok, másrészről saját döntése alapján határozhatja meg.

Jogszabály alapján legalább korlátozottan forgalomképes besorolást kell adni az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezései alapján az alábbi vagyonelemeknek:

- a műemlékek

„3. § (4) Az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épület korlátozottan forgalomképes. Elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez a kultúráért felelős miniszter hozzájárulása is szükséges.”

- védett természeti terület

„7. § (4) Az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti terület korlátozottan forgalomképes. Elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához a természetvédelemért felelős miniszter engedélye is szükséges.”

- víziközművek

„20. § (2) A víziközművek az önkormányzati törzsvagyon körébe tartoznak, és korlátozottan forgalomképesek, csak közszolgáltatási célra hasznosíthatók.”

- kulturális javak

„22. § (6) Az önkormányzat tulajdonában lévő kulturális javak korlátozottan forgalomképes; elidegenítéséhez a kultúráért felelős miniszter hozzájárulása szükséges.”

A korlátozottan forgalomképesség tartalmát minden esetben rögzíteni kell. A jogszabály az általa meghatározott vagyoni körre megad egyfajta korlátozást, feltételrendszert, amit a képviselő-testület tovább szigoríthat. Mivel a Képviselő-testületnek az általa besorolt vagyonelemekre maga kell, hogy meghatározza a vagyontárgy forgalomban való részvételére vonatkozó korlátokat, feltételeket, a rendelettervezet a középületekre és intézményekre, valamint a temetőre vonatkozóan tartalmazza ezen korlátokat.

- műemlék,

- védett természeti terület,

- víziközmű,

- kulturális javak,

- önkormányzat által korlátozottan forgalomképtelennek minősített vagyon:

- egyes középületek, intézmények,

- általában a közmű, tehát a viziközműn kívüli egyéb közművek is,

- köztemetők.

A nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 18. pontja kimondja, hogy „üzleti vagyon: a nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik a törzsvagyonba”.

Ezen vagyoni kör más irányú meghatározása nehéz, a felsorolás a vagyon összetettsége miatt nagyon bonyolult lenne, ezért alakult ki a fenti meghatározási forma a szakirodalomban is.

Leányfalu Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 58/2022. (IV. 28.) számú határozata alapján a Magyar Falu Program hosszú távú településfejlesztési programjának hatékony megvalósítása érdekében ingyenesen önkormányzati tulajdonba kapott ingatlanok kataszteri meghatározásáról döntött. Ezen döntés és az elmúlt időszakban történt vagyongyarapodás rendeleti átvezetése szükséges.

Az alaprendelet 1. számú melléklete tételesen felsorolja az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat.