A környezetterhelési díjról szóló1 2003. évi LXXXIX. törvény (Ktdt.) 11. §-a értelmében talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.

Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló a 2011. évi CCI. törvény 234. §-a módosította a Ktdt. 12. § (3) bekezdését, melynek értelmében 2012. február 1-jétől a talajterhelési díj egységdíjának mértéke 120 Ft/m3-ről 1200 Ft/m3-re (tízszeres mértékben) emelkedik, így az ettől az időponttól keletkezett szennyvíz után magasabb díjat kell majd fizetni.

Emeli a díj mértékét, hogy Leányfalu - a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet melléklete alapján – a fokozottan érzékeny besorolású területekhez tartozik, s ezáltal esetünkben 3-as szorzóval kell számolni.

Forintosítva ez azt jelenti, hogy egy köbméter elfogyasztott ivóvíz után 3600 forint talajterhelési díjat kell fizetnie annak, aki nem kötött rá a szennyvízcsatorna-hálózatra.

a) a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével, (Ktdt. 12. § (2) bekezdése),

A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjat a kibocsátónak (Fogyasztónak) kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (önadózás) a tárgyévet követő év március 31-éig. Ebből következően a Fogyasztók a magasabb díjfizetéssel először 2013. március 31-én szembesülhetnek.

A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj az önkormányzat környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi.

Az önkormányzat a talajterhelési díjból származó bevételt a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel. Ilyen jellegű felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázis védelem, a települési monitoring kialakítása és működtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyező források szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme.

Mivel a díjtétel emelkedését nem az önkormányzat, hanem magasabb rendű jogszabály határozta meg, ezért az önkormányzatnak ezt a törvényi változást követnie kell.

A díj korábbi mértékét a 15/2004. (XI.26.) számú rendeletünk tartalmazza, ezért a rendeletünket is módosítanunk kellene, azonban javaslom a tárgyban egy új rendelet megalkotása, s egyúttal a hatályos rendeletünk hatályon kívül helyezése.

Új rendelet megalkotását azért javasoljuk, mert 2010. március 1-jén hatályba lépett a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet, amely minden részletre kiterjedően megfogalmazza a jogszabályok szerkesztésére és megszövegezésére vonatkozó új követelményeket.