Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2016(XI.25.) önkormányzati rendeletének indokolása
az önkormányzat illetékességi területén alkalmazott helyi adókról
Hatályos: 2017. 01. 01Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2016(XI.25.) önkormányzati rendeletének indokolása
2017.01.01.
az önkormányzat illetékességi területén alkalmazott helyi adókról
Végső előterjesztői indokolás
Leányfalu Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete évente felülvizsgálja a helyi adókról szóló rendeletét és elvégzi azok szükséges módosítását.
A Képviselő-testület munkatervében szerepel, hogy a novemberi ülésen tárgyalja a helyi adórendelet felülvizsgálatáról szóló előterjesztést.
Tekintettel arra, hogy az idei módosítási javaslat több adótárgyat is érint, javaslom, hogy új rendeletet alkosson a Tisztelt Képviselő-testület.
A rendeletalkotás során fontos szem előtt tartani azt, hogy az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény 85. §-a alapján a Htv. 7. §-a a következő g) ponttal egészült ki:
„g) az adóalap fajtáját, az adó mértékét, a rendeleti adómentességet és adókedvezményt úgy állapíthatja meg, hogy azok összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének.”
1.) A települési adó bevezetésének lehetőségei
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 2015. január 1. napjától hatályos szabályai alapján új elemként lehetővé vált a települési önkormányzatok számára a helyi adók mellett települési adó bevezetése is /Htv. 1. § (1) bekezdés/.
A jogszabály egyrészt tág teret biztosít az önkormányzatok számára a helyi és települési adók bevezetése terén, másrészt viszont korlátként jelentkezik, hogy az önkormányzat csak olyan adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket más törvény nem tilt. Az önkormányzat települési adót bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya.
A jogszabály a bevezetendő települési adó alanyi körét is korlátozza, amikor kimondja, hogy a települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá – e minőségére tekintettel – vállalkozó /Htv. 1/A. § (1) bekezdése/. Ez azt jelenti, hogy települési adó alanya csak természetes személy lehet.
Az egyéni szuverenitás, a magánélet sérthetetlenségének elvét tiszteletben tartva, amennyiben önkormányzatunk a települési adó bevezetése mellett dönt, úgy azt mindenképpen vagyontárgy tulajdonlásához, vagyoni jogosultságához javaslom kötni. Célszerű olyan adótárgyat megadóztatni, amelyről valamiféle hatósági nyilvántartás rendelkezésre áll.
A magánszemélyeknek ilyen vagyontárgyai a gépjárművek, illetve az ingatlanok.
A gépjárművek többségére települési adót nem lehet kivetni, mivel a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (továbbiakban: Gjt.) értelmében azok után gépjárműadó fizetési kötelezettség áll fenn, vagyis törvényben szabályozott közteher hatálya alá esnek, ami kizárja a települési adó bevezetését. A Gjt. hatálya alá nem tartozó gépjárművek jelentős részénél szintén kizárt a települési adó bevezetése, mivel vállalkozói tevékenységhez köthetőek (pl. mezőgazdasági vontató, munkagép).
A fennmaradó gépjárművek (pl. segédmotorok) megadóztatásából számottevő bevétel nem várható, így települési adó bevezetése esetükben nem javasolt.
Önkormányzatunknak a helyi adóról szóló rendelete az önkormányzat illetékességi területén található ingatlanok jelentős részét „lefedik”, adóztatás alá vonják.
A hatályos szabályok alapján nem terheli adófizetési kötelezettség a magánszemélyek tulajdonában álló külterületi ingatlanokat, melyen építmény nem áll. Ilyen területek tipikusan az erdő és a legelő művelési ágba tartoznak.
Önkormányzatunk számára bevételi lehetőséget jelenthet ezen ingatlanok adóztatás alá vonása. Ugyanakkor hátrányosan érintené a nem vállalkozó természetes személyeket, mivel az többlet terhet róna rájuk a vállalkozó tulajdonossal szemben, aki nem lehet a települési adó alanya.
Nem javaslom olyan ingó vagyontárgyak települési adóztatását, amelyről hatósági nyilvántartás nem készült. Lehet, hogy egyes ingó vagyontárgyak nagy értékűek (pl. műkincsek), ugyanakkor meglétük feltárása, ellenőrzése és így az adó kivetése nyilvántartás hiányában kivitelezhetetlen.
Összességében nézve a megadóztatott adótárgyak körét gyakorlatilag nem lehet, illetve nem célszerű bővíteni, így települési adó bevezetését nem javaslom.
2.) A helyi adórendelet felülvizsgálata
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-a rögzíti az adójogszabályok elfogadásával kapcsolatos időbeli korlátokat. Ennek alapján fizetési kötelezettséget megállapító jogszabály (önkormányzati rendelet) kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie. Erre tekintettel, ha az Önkormányzat fizetési kötelezettség növekedését eredményező adórendeletét 2017. január 1-től kívánja hatályba léptetni, akkor azt legkésőbb 2016. december 1-jén ki kell hirdetni.
Leányfalu Nagyközség Önkormányzatának pénzügyi helyzete a megtett központi és helyi intézkedések eredményeként stabil és kiegyensúlyozott, ezért helyi adóink mértékét 2017. évre csak minimálisan javasolom emelni, hogy a lakosság által szorgalmazott és rossz állapotú belterületi utak felújítását valamint a közműfejlesztéseket a pályázati lehetőségek hiánya esetén a 2017. évben is legalább az idei évhez hasonló mértékben tudja finanszírozni az Önkormányzat.
Adónem |
Törvényi adómaximum |
Leányfalui adómérték |
Beállási szint |
Javasolt adómérték |
Magánszemélyek kommunális adója: |
|
Lakásbérlet |
|
változatlan |
Építményadó |
|
Általános mérték |
|
változatlan, kivéve a kerti úszómedencéket |
Telekadó |
|
|
|
változatlan, több kedvezménnyel |
Idegenforgalmi adó |
|
|
|
|
Helyi iparűzési adó |
|
|
|
változatlan, kivéve a háziorvosok mentességét és az ideiglenes ipa. mértékét |
a./ Magánszemélyek kommunális adója
Ezen adómértékeken változtatni nem kívánunk.
Továbbra is méltányossági lehetőséget biztosítunk mindazok számára, akiknek a kommunális adó megfizetése nehézséget okoz részletfizetés formájában.
b./ Építményadó
Leányfalu Nagyközség Önkormányzata az építményadó vonatkozásában az épület hasznos alapterületétől függő differenciált adóztatást valósította meg, amely szabályozáson nem kívánunk változtatni.
Az adó általános mértéke 2016. évben 731,-Ft/m2, mely a maximálisan megállapítható adómérték (1.846,6.- Ft /m2) 39,5 %-a, ami még így sem éri el a maximálisan megállapítható adómérték 50 %-át. Az építményadó általános mértékét nem javasolom emelni, viszont megfontolandó az életvitelszerűen Leányfalun lakók adókedvezményének egységesen 5%-kal vagy 3%-kal való csökkentése (jelenleg differenciáltan: 35-65%-os adókedvezményben részesülnek az ingatlan nagysága alapján).
Építményadó |
|||
Kedvezmény mértéke |
Bruttó kivetés |
2016-ban adott kedvezmény |
Befizetett adó |
65% esetén |
55 652 867 |
36 174 363 |
19 478 503 |
60% esetén |
18 033 003 |
10 819 802 |
7 213 201 |
35% esetén |
2 857 200 |
1 000 021 |
1 857 180 |
2016. évben |
47 994 186 |
28 548 854 |
|
2017. évtől tervezet |
|||
60% esetén |
55 652 867 |
33 391 720 |
22 261 147 |
55% esetén |
18 033 003 |
9 918 151 |
8 114 852 |
30% esetén |
2 857 200 |
857 160 |
2 000 040 |
44 167 031 |
32 376 039 |
||
2017. évtől tervezet |
|||
62% esetén |
55 652 867 |
34 504 777 |
21 148 090 |
57% esetén |
18 033 003 |
10 278 811 |
7 754 192 |
32% esetén |
2 857 200 |
914 304 |
1 942 896 |
45 697 892 |
30 845 178 |
||
Megfontolandó továbbá a kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet végző ingatlanok, ingatlanrészek lakóingatlantól eltérő adóztatása:
Kereskedelmi és szolgáltató egységek eltérő adósávja |
||||
|---|---|---|---|---|
Számított terület |
2016-ban |
Adózás |
||
2016. évben |
5091,82 nm |
3 749 673 |
adósávosan |
|
2017. évtől tervezet |
||||
5091,82*870 |
4 429 883 |
egységes 870,-Ft/nm |
||
5091,82*900 |
4 582 638 |
új mérték 900,-Ft/nm |
||
A lakóingatlanokhoz tartozó kerti, épített (nem mobil) úszómedencék adóztatása már a tavalyi évben is felmerült. Tekintettel arra, hogy az építménnyel rendelkező telkek esetén csak építmény után vetünk ki adót, a telken lévő egyéb építménynek minősülő kerti úszómedence építményként való adóztatása nem minősíthető kettős adóztatásnak.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény az épület fogalmának meghatározásakor („épület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti olyan építmény vagy annak azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van”) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény építmény fogalmának értelmezését veszi alapul, melynek megfelelnek az épített kerti úszómedencék is:
„Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
A kerti úszómedencéket az ingatlanon lévő lakóépület adósávja és a medence nagysága alapján egy magasabb szorzóval adóztatnánk.
Javaslat: Az építményhez tartozó telken levő épített, nem mobil úszómedence űrtartalma alapján az adómérték szorzója:
Úszómedence űrtartalma |
Szorzó |
|
1. |
5-20 m³ |
1,2 |
2. |
20 m³-nél nagyobb, de nem haladja meg az 50 m³-t |
1,3 |
3. |
50 m³-nél nagyobb |
1,4 |
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 15. §-a alapján az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően:
a) az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete, vagy
b) az építmény korrigált forgalmi értéke.
Az adó kivetése során a fentiek alapján a medence földfelszíni felületének m²-e és a telken lévő lakóingatlan adómértékének korrigált szorzata adná meg a kerti úszómedence után fizetendő adó mértékét.
c./ Telekadó
A telekadó általános mértékén nem kívánunk változtatni, azonban 2017. január 1. napjától javaslom bevezetni, hogy a telek adóköteles területének 50%-a után adózzanak mindazon adófizetésre kötelezettek, akiknek a telke az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 33. §-a szerinti beépítési feltételekkel nem rendelkezik és a hiányzó feltételek megteremtése nem a tulajdonos feladata. Ez a mérséklés hozzávetőlegesen 1.500.000.- Ft adóbevétel kiesést fog eredményezni.
Javaslom továbbá, hogy a telek adóköteles területének 25%-a legyen mentes az adófizetési kötelezettség alól, amennyiben a telek területe a 2000 m²-t meghaladja. Ez jelenleg 19 db telket érintene, az összesen ez 967.125.- Ft adókedvezményt jelentene a 2017. évben.
Az építmény- és a telekadót is érinti az a kérelem, mely 2016. november 21-én érkezett a jegyzőhöz: a 2212/1 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosa kérte, hogy mentesítsük a telekadó megfizetése alól, ugyanis 2001-ben a jegyző – a 2206, 2208, 2209 hrsz.-ú ingatlanokkal együtt – ezt a Vadrózsa utcai ingatlant is életveszélyesnek minősítette, a megcsúszott épületek tulajdonosait bontásra kötelezte. A 2209 és a 2212/1 hrsz.-ú ingatlanokon épület jelenleg nem áll, a 2208 és a 2206 hrsz.-ú ingatlanokon pedig használaton kívüli épületek találhatók. Az épületek a 15 évvel ezelőtti földmozgás következtében lakhatatlanok.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, járuljanak hozzá, hogy a 4 érintett ingatlan tulajdonosát a telek-, illetve az építményadó fizetési kötelezettség alól mentesíthessem. A teljes adómentesség hozzávetőlegesen 200.000.- Ft adóbevétel-csökkenést fog eredményezni.
d./ Idegenforgalmi adó
A helyi adóról szóló rendeletünkben szabályoztuk a szálláshely szolgáltatók által kötelezően vezetendő nyilvántartásokat.
Figyelemmel a vendégéjszakák számának növekedéséhez fűződő turisztikai érdekeinkre és céljainkra, az adó mértékének kisebb emelésére teszek javaslatot, mely szerint az évek óra stagnáló módon 350.- Ft/fő/vendégéjszaka helyett 400.- Ft/fő/vendégéjszaka legyen az új mérték, ez 300-500.000 Ft bevétel növekedést jelenthet a 2017. évben.
e./ Iparűzési adó
Leányfalu helyi adóbevételének körülbelül 60 %-a a helyi iparűzési adóból származik. Az adókulcs mértéke már a korábbi években is a törvényi maximumban, 2 %-ban került megállapításra. Ezen változtatni nem kívánunk.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt módosító 2015. évi LXXXI. törvény 36. §-a lehetőséget biztosít arra, hogy az önkormányzatok adómentességet állapítsanak meg a háziorvos, védőnő vállalkozó számára, feltéve, ha a vállalkozási szintű iparűzési adóalapjuk az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg. Javaslom, hogy Leányfalu Önkormányzata is éljen ezzel a lehetőséggel. A mentesség biztosítása kb. 1 millió forintos iparűzési adókiesést jelent.
Javaslom továbbá bevezetni az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a naptári naponkénti iparűzési adó bevezetését, melynek mértéke 5000.- Ft/nap, ugyanis ezen adótétel hiánya méltánytalan azokkal szemben, akik egész évben végzik a tevékenységüket, ugyanakkor a maximum szerinti iparűzési adó fizetésére kötelezettek. A várható bevétel minimális, de részben kompenzálhatja a háziorvosoknak adott mentességből fakadó hiányt.