Pilisszántó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2002. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
Az építményadóról
Hatályos: 2016. 01. 01Pilisszántó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2002. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
Az építményadóról
Pilisszántó Község Önkormányzati Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdése, az 1991. évi XX. törvény 138. § (3) bekezdése, a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
Az adókötelezettség
1. § (1) Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az Önkormányzat illetékességi területén építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).
(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.
(3) Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.
(4) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
(5)1 Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
Az adómentesség
2. § (1) A Htv. 13. §-ában foglalt mentességeken túl mentes az építményadó alól:
a)2 lakóház udvar megjelöléssel feltüntetett felépítmény
b)3 az az épület, amely olyan telken áll, ami után tényleges telekadó fizetési kötelezettség áll fenn.
(2)4 Kedvezménytettek köre:
Az adó alapja
3. § Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.
Az adó mértéke
4. §5 Az adó mértéke: 750,-Ft/m2/év.
Méltányosság gyakorlása
5. §
5/A. §
5/B. § (1) A méltányossági kérelmek elbírálása során, a havi jövedelem kiszámításánál az alábbi jövedelmeket kell figyelembe venni:
a) munkaviszonyból vagy munkaviszony-jellegű jogviszonyból származó jövedelmet,
b) a személyi jövedelemadó alá eső valamennyi jövedelmet,
c) bármilyen címen kapott nyugdíj összegét,
d) a jövedelempótlékot, a házastársi pótlékot, a végkielégítést,
e) a keresetpótló gyed, gyes és táppénz összegét,
f) a mezőgazdasági árutermelésből származó jövedelmét,
g) az egyéni vállalkozásból származó elszámolható költségekkel és jogszabályokban meghatározott kedvezményekkel csökkentett nettó átlagjövedelmet,
h) a földbérleti díjat, természetbeni juttatást, amit a Budapesti Árutőzsde tárgyév október havi súlyozott átlagárán kell átszámítani,
i) a kapott gyermektartásdíj összegét,
j) a munkanélküli-segély, járadék nyugdíjjárulékkal és jövedelemadóval csökkentett összegét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jövedelemadó-fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek esetében a szükséges adatokat az adókötelezett az önkormányzati adóhatóság felhívására köteles hitelt érdemlően igazolni.
(3) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló rendelkezések szerint adómentes jövedelmet az ügyfél írásbeli nyilatkozata alapján kell megállapítani.
(4) Az egy főre jutó nettó jövedelem kiszámításánál nem lehet figyelembe venni:
a) a családi pótlékot,
b) az árvaellátást,
c) a segély jellegű rendszeres ellátást (pl. a vakok járadékát és segélyét, a rendszeres szociális segélyt, a katonai segélyt, a rendszeres nevelési segélyt),
d) a lakbér-hozzájárulást.
(5) Az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók nettó jövedelmének együttes összegéből le kell vonni:
5/C. § (1) A jogi személy és egyéb önadózó szervezet adófizetési kötelezettsége - az önkormányzat lakossága foglalkoztatása és a városban lévő munkahelyek megőrzésének érdekében - méltányosságból elengedhető vagy mérsékelhető, ha a szervezet az 1991. évi IL. törvényben meghatározott csődeljárás alatt áll.
(2) A jogi személy és egyéb önadózó szervezet adófizetési kötelezettsége, ha a szervezet az 1991. évi IL. törvényben meghatározott felszámolási eljárás alatt áll, akkor engedhető el vagy mérsékelhető, ha a felszámolási eljárásban a kényszeregyezség ezen elengedéssel vagy mérsékléssel létrehozható és ezzel a munkahelyek védelme biztosítható.
(3) Jogi személy és egyéb önadózó esetében késedelmipótlék-mentes fizetéshalasztás, illetve részletfizetés akkor engedélyezhető, ha az adózó igazolja, hogy fizetési nehézsége átmeneti és úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.
5/D. § A késedelmi pótlék is e rendeletben foglalt rendelkezések alkalmazásával mérsékelhető vagy engedhető el.
Záró rendelkezések
6. § (1) Jelen rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba.
Módosította: 22/2015. (XII.1.) Ör. 1. §. Hatályos: 2016. I.1-től.
Módosította: 22/2015. (XII.1.) Ör. 2. §. Hatályos: 2016. I.1-től.
Kiegészítette: 14/2016. (X.28.) Ör. 1. §.Hatályos: 2017. I.1-től.
Módosította: 22/2015. (XII.1.) Ör. 3. §. Hatályos: 2016. I.1-től.
Módosította: 11/2014. (XI.30.) Ör. 3. § (4) bek. Hatályos: 2005. I.1-től.
Hatályon kívül helyezte:6/2003. (VII.13.) Ör. 2. §. Hatálytalan:2003. VIII.13-tól.
Hatályon kívül helyezte:22/2015. (XII.1.) Ör. 4. §. Hatálytalan:2016. I.1-től.
5. § [6]