Pilisszántó Község Önkormányzat Képviselő-testületének
9/2013. (XI.6.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról
Hatályos: 2014. 01. 01Pilisszántó Község Önkormányzat Képviselő-testületének
9/2013. (XI.6.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról
2014-01-01-tól
Pilisszántó Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed arra a környezethasználóra, aki Pilisszántó Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) illetékességi területén az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (a továbbiakban: kibocsátó).
1. § A rendelet hatálya kiterjed arra a környezethasználóra, aki Pilisszántó Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) illetékességi területén az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (a továbbiakban: kibocsátó).
A talajterhelési díj meghatározásának módja
2. § A talajterhelési díj összegét a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: törvény) 12. § (2) bekezdése szerint megállapított díjalap, az ugyanezen törvény 12. § (3) bekezdésében meghatározott egységdíj, és a területérzékenységi szorzó (Pilisszántó közigazgatási területén egységesen 1,5) szorzata határozza meg (éves díjalap x 1200 Ft/m3 x 1,5).
2. § A talajterhelési díj összegét a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: törvény) 12. § (2) bekezdése szerint megállapított díjalap, az ugyanezen törvény 12. § (3) bekezdésében meghatározott egységdíj, és a területérzékenységi szorzó (Pilisszántó közigazgatási területén egységesen 1,5) szorzata határozza meg (éves díjalap x 1200 Ft/m3 x 1,5).
Mentességek
3. § (1) Mentesül a talajterhelési díjfizetési kötelezettség alól az a természetes személy, akia) egyedül él, és kizárólag özvegyi, öregségi nyugdíj ellátásban, rehabilitációs, vagy időskorúak járadékában részesül.(2) Mentesül egy évig a talajterhelési díjfizetési kötelezettség megfizetése alól, az a kibocsátó, aki a megépült közcsatorna átadását követő egy éven belül ráköt a közcsatornára. Ezen időtartamba a törvényben biztosított 90 napot is be kell számítani.(3) Nem köteles talajterhelési díjat fizetni az a kibocsátó, akinek az ingatlana előtt a közcsatorna kiépítésre került, de arra rákötni nem tud. (4) Az (1)–(3) bekezdésekben foglalt mentességeket a bevallás szabályszerű kitöltésével, a megfelelő igazolások és a jogosultsággal rendelkező tervezői szakvélemény csatolásával lehet érvényesíteni.
3. § (1) Mentesül a talajterhelési díjfizetési kötelezettség alól az a természetes személy, akia) egyedül él, és kizárólag özvegyi, öregségi nyugdíj ellátásban, rehabilitációs, vagy időskorúak járadékában részesül.(2) Mentesül egy évig a talajterhelési díjfizetési kötelezettség megfizetése alól, az a kibocsátó, aki a megépült közcsatorna átadását követő egy éven belül ráköt a közcsatornára. Ezen időtartamba a törvényben biztosított 90 napot is be kell számítani.(3) Nem köteles talajterhelési díjat fizetni az a kibocsátó, akinek az ingatlana előtt a közcsatorna kiépítésre került, de arra rákötni nem tud. (4) Az (1)–(3) bekezdésekben foglalt mentességeket a bevallás szabályszerű kitöltésével, a megfelelő igazolások és a jogosultsággal rendelkező tervezői szakvélemény csatolásával lehet érvényesíteni.
Eljárási szabályok
4. § (1) A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania és bevallania az Önkormányzat által rendszeresített formanyomtatványon a tárgyévet követő év március 31-éig.(2) Ha a kibocsátó több ingatlannal vagy telephellyel rendelkezik, bevallásában az adatokat ingatlanonként, telephelyenként kell feltüntetnie. (3) A talajterhelési díj megfizetésének kötelezettsége a tényleges kibocsátót terheli abban az esetben is, ha a fogyasztásmérő (vízóra) nem az ő nevén van. Több tényleges kibocsátó esetén a talajterhelési díjat a vízdíjfizetés arányában kell megfizetni.(4) A talajterhelési díjat egy összegben, a tárgyévet követő év március 31-éig kell megfizetni.(5) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség a vízvezeték-hálózatra történő rácsatlakozás (a fogyasztásmérő üzembe helyezésének) napján keletkezik.(6) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség megszűnik a vízvezeték-hálózatról történő vízfogyasztás megszüntetése (a fogyasztásmérő leszerelése) napján, valamint a közcsatorna-hálózatra történő rákötés napján.
4. § (1) A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania és bevallania az Önkormányzat által rendszeresített formanyomtatványon a tárgyévet követő év március 31-éig.(2) Ha a kibocsátó több ingatlannal vagy telephellyel rendelkezik, bevallásában az adatokat ingatlanonként, telephelyenként kell feltüntetnie. (3) A talajterhelési díj megfizetésének kötelezettsége a tényleges kibocsátót terheli abban az esetben is, ha a fogyasztásmérő (vízóra) nem az ő nevén van. Több tényleges kibocsátó esetén a talajterhelési díjat a vízdíjfizetés arányában kell megfizetni.(4) A talajterhelési díjat egy összegben, a tárgyévet követő év március 31-éig kell megfizetni.(5) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség a vízvezeték-hálózatra történő rácsatlakozás (a fogyasztásmérő üzembe helyezésének) napján keletkezik.(6) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség megszűnik a vízvezeték-hálózatról történő vízfogyasztás megszüntetése (a fogyasztásmérő leszerelése) napján, valamint a közcsatorna-hálózatra történő rákötés napján.
Adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok
5. § (1) A közszolgáltató az önkormányzati adóhatóság megkeresésére köteles 15 napon belül, díjmentesen nyilvántartása alapján adatot szolgáltatni aa) a szolgáltatott víz m3-ben megjelölt éves mennyiségéről, b) az ivóvíz vezeték meghibásodása következtében elszivárgott víz m3-ben megjelölt éves mennyiségéről,c) az állami tulajdonú vízi közmű igénybevételével összefüggő locsolási kedvezményről szóló, 8/2000. (X. 18.) KöVM rendelet alapján locsolásra felhasznált víz m3-ben megjelölt mennyiségéről,d) az önkormányzati adóhatóság részére a kibocsátó személyének megállapításához szükséges adatokról,e) adott ingatlan esetében a csatornahálózatra való rákötés időpontjáról.
5. § (1) A közszolgáltató az önkormányzati adóhatóság megkeresésére köteles 15 napon belül, díjmentesen nyilvántartása alapján adatot szolgáltatni aa) a szolgáltatott víz m3-ben megjelölt éves mennyiségéről, b) az ivóvíz vezeték meghibásodása következtében elszivárgott víz m3-ben megjelölt éves mennyiségéről,c) az állami tulajdonú vízi közmű igénybevételével összefüggő locsolási kedvezményről szóló, 8/2000. (X. 18.) KöVM rendelet alapján locsolásra felhasznált víz m3-ben megjelölt mennyiségéről,d) az önkormányzati adóhatóság részére a kibocsátó személyének megállapításához szükséges adatokról,e) adott ingatlan esetében a csatornahálózatra való rákötés időpontjáról.
A talajterhelési díj felhasználása
6. § (1) A talajterhelési díjat Pilisszántó Község Önkormányzatának bevételét képezi, amelyet az önkormányzati adóhatóság „Talajterhelési díj” beszedési számlájára kell megfizetni.(2) A bevétel a törvény 21/B. § (2) bekezdésében meghatározottakra használható fel. (3) A (2) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázis védelem, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyező források szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme.
6. § (1) A talajterhelési díjat Pilisszántó Község Önkormányzatának bevételét képezi, amelyet az önkormányzati adóhatóság „Talajterhelési díj” beszedési számlájára kell megfizetni.(2) A bevétel a törvény 21/B. § (2) bekezdésében meghatározottakra használható fel. (3) A (2) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázis védelem, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyező források szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme.
Záró rendelkezések
7. § (1) E rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/ irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Csicsmanczai Tamásné sk. Garamvölgyiné dr. Dinnyés Viktória sk. polgármester jegyző
Záradék: Jelen rendelet 2013. november 6-án kihirdetésre került.
Pilisszántó, 2013. november 6. Garamvölgyiné dr. Dinnyés Viktória sk.
jegyző
7. § (1) E rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/ irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Csicsmanczai Tamásné sk. Garamvölgyiné dr. Dinnyés Viktória sk. polgármester jegyző
Záradék: Jelen rendelet 2013. november 6-án kihirdetésre került.
Pilisszántó, 2013. november 6. Garamvölgyiné dr. Dinnyés Viktória sk.
jegyző
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
Pilisszántó Község Önkormányzat Képviselő-testületének a talajterhelési díjról szóló 9/2013. (XI.6) rendeletéhez
A környezet és természet védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése, valamint a környezet- és természetvédelem költségvetési forrásainak biztosítása érdekében az Országgyűlés megalkotta a 2003. évi LXXXIX. törvényt a környezetterhelési díjról.E törvény 26. § (4) bekezdése felhatalmazta a települési önkormányzatokat, hogy rendeletben állapítsák meg a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj megállapítási, bevallási, befizetési, ellenőrzési, adatszolgáltatási és eljárási szabályokat, valamint a díjkedvezmények és mentességek eseteit.
R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S
Pilisszántó Község Önkormányzat Képviselő-testületének a talajterhelési díjról szóló 9/2013. (XI.6) önkormányzati rendeletéhez
1-2. §
A rendelet hatálya kiterjed arra a környezethasználóra, aki Pilisszántó Község Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) illetékességi területén az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (a továbbiakban: kibocsátó). E rendelkezés alkalmazásában környezethasználónak minősül a természetes személy, a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/akik a környezetet igénybevevő, terhelő, veszélyeztető, illetve szennyező tevékenységet folytat/folytatnak. 1.
A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.
3. §
Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, klorid tartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20 %-kal a 2005. évben, illetve közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot felmérés keretében mért értékeket. E felmérés eredményét a kibocsátó köteles öt évig megőrizni és ellenőrzés esetén az adóhatóság rendelkezésére bocsátani.
A kibocsátó a talajba juttatott környezetterhelő anyagok minden egysége után köteles a díjat megfizetni. A talajterhelési díj egységdíjának mértéke 2012. február 1-jétől: 1200,- Ft/m3.
4–5. §
A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.
A talajterhelési díj Pilisszántó Község Önkormányzat bevételét képezi, amelyet az önkormányzati adóhatóság Talajterhelési díj beszedési számlája javára kell megfizetni.
6. §
A talajterhelési díjból származó bevétel a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 21/B. § (2) bekezdésében meghatározottakra, azaz a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használható fel.
Különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, vízbázis védelem, a települési monitoring kialakítás és működtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyvízforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelemre használható fel.
7. §
A záró rendelkezésben rendelkezik arról, hogy az új rendelet hatálybalépésével az Európai Parlament és Tanács 2006/123 irányelv megfelelését is szolgálja.
1. Lásd: a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 2. § (2) bek. b./ pontja
Pilisszántó Község Önkormányzat Képviselő-testületének a talajterhelési díjról szóló 9/2013. (XI.6) rendeletéhez
A környezet és természet védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése, valamint a környezet- és természetvédelem költségvetési forrásainak biztosítása érdekében az Országgyűlés megalkotta a 2003. évi LXXXIX. törvényt a környezetterhelési díjról.E törvény 26. § (4) bekezdése felhatalmazta a települési önkormányzatokat, hogy rendeletben állapítsák meg a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj megállapítási, bevallási, befizetési, ellenőrzési, adatszolgáltatási és eljárási szabályokat, valamint a díjkedvezmények és mentességek eseteit.
R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S
Pilisszántó Község Önkormányzat Képviselő-testületének a talajterhelési díjról szóló 9/2013. (XI.6) önkormányzati rendeletéhez
1-2. §
A rendelet hatálya kiterjed arra a környezethasználóra, aki Pilisszántó Község Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) illetékességi területén az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (a továbbiakban: kibocsátó). E rendelkezés alkalmazásában környezethasználónak minősül a természetes személy, a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/akik a környezetet igénybevevő, terhelő, veszélyeztető, illetve szennyező tevékenységet folytat/folytatnak. 1.
A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.
3. §
Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, klorid tartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20 %-kal a 2005. évben, illetve közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot felmérés keretében mért értékeket. E felmérés eredményét a kibocsátó köteles öt évig megőrizni és ellenőrzés esetén az adóhatóság rendelkezésére bocsátani.
A kibocsátó a talajba juttatott környezetterhelő anyagok minden egysége után köteles a díjat megfizetni. A talajterhelési díj egységdíjának mértéke 2012. február 1-jétől: 1200,- Ft/m3.
4–5. §
A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.
A talajterhelési díj Pilisszántó Község Önkormányzat bevételét képezi, amelyet az önkormányzati adóhatóság Talajterhelési díj beszedési számlája javára kell megfizetni.
6. §
A talajterhelési díjból származó bevétel a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 21/B. § (2) bekezdésében meghatározottakra, azaz a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használható fel.
Különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, vízbázis védelem, a települési monitoring kialakítás és működtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyvízforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelemre használható fel.
7. §
A záró rendelkezésben rendelkezik arról, hogy az új rendelet hatálybalépésével az Európai Parlament és Tanács 2006/123 irányelv megfelelését is szolgálja.
1. Lásd: a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 2. § (2) bek. b./ pontja