A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, a 26 §-ban, a 32. § (3) bekezdésében, a 37/A. § (3) bekezdésében, a 38. § (9) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, a 46. § (1) bekezdésében, a 47 § (2) bekezdésében, az 50. § (3) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 21. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti feladatkörében Pilisszántó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az alábbi rendeletet alkotja.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja, alapelvei, hatálya

1.§

(1) E rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen a Sztv. Által előírt szabályozási kötelezettségének, a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben nyújtható szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szociális törvény) és a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény (a továbbiakban: Gyermekvédelmi törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az Önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek.

Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek, amennyiben pedig a támogatásra szoruló élethelyzet nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával kötelesek elősegíteni helyzetük javítását.

(3) A törvényben biztosított ellátásokra a Szociális törvény, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályiról szóló 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet és a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.30.) Kormányrendelet szabályai az irányadók.

2.§

(1) Az eljárásra való hatáskört a Szociális törvény, a Gyermekvédelmi törvény, a 331/2006. (XII.23.) Kormányrendelet és jelen rendelet határozza meg.

(2) A lakcím megállapítása a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján történik.

3.§

(1) A Képviselő-testület a szociális törvényben önkormányzati segélyek címen biztosított I. fokú hatáskörben, eseti segélyek megállapítása, iránti kérelemre a Szociális és Egészségügyi Bizottság (a továbbiakban SZEB) jogosult eljárni.

(2) A polgármester:

      a) a Szociális törvény felhatalmazása alapján köztemetés ügyekben eredeti hatáskörben jár el.

     b) a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben, a szociális törvényben önkormányzati segélyek címen biztosított I. fokú hatáskörben krízis segélyt állapít meg.

(3) A polgármester további feladata az önkormányzat közfoglalkoztatásának szervezése, munkáltatóként közfoglalkoztatásra szerződés megkötése.

     a) Közfoglalkoztatás az önkormányzat éves költségvetésében biztosított előirányzaton belül valósítható meg.

4.§

A rendelet hatálya

4.§ (1) A törvény hatálya kiterjed Pilisszántó községen élő és itt bejelentett lakóhellyel – lakóhely hiányában tartózkodási hellyel – rendelkező személyekre,

(2) A törvény hatálya a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) A törvény hatálya kiterjed:

a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Sztv.3§ (3) a) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában a Sztv.-ben meghatározottak  szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint a Sztv. 32/B § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a Sztv. 3§ (3) bek. b) pontja szerint.

(4) Az önkormányzat – tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére – köteles az arra rászorulónak önkormányzati segélyt nyújtani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

(5) A (4) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedésről haladéktalanul értesíti az illetékességgel rendelkező szervet. Az értesítéssel egyidejűleg követelheti a kifizetett támogatás megtérítését.

5.§

Hatásköri és eljárási rendelkezések

 (1) Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a Polgármesteri

Hivatalnál lehet előterjeszteni a hivatal által e célra rendszeresített formanyomtatványon. A kérelmet előterjesztheti a Szociális Bizottság, társadalmi, civil szervezet, valamint indulhat hivatalból is.

(2) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme benyújtásakor, vagy a kérelem elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

(3) A polgármester dönt: sürgős, halasztást nem tűrő esetekben az átmeneti segélyről, a temetési segélyről, a köztemetésről, továbbá a pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön folyósításáról.

(4) Eltérő szabály hiányában a rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4.§-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A jövedelem számítására az Sztv. 10. §-a vonatkozik. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok (pl.: munkanélküliség, betegség stb.) miatt tartós romlás vélelmezhető.

(6) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát, igazoló iratokat, a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet, által előírt igazolásokat, nyilatkozatokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (pl.: nyugdíjszelvény, családi pótlékot igazoló szelvény), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés stb. Munkanélküli személy esetében a munkanélküliség ténye az illetékes állami foglalkoztatási szervnél (Munkaügyi Központnál) történt regisztrációról szóló hatósági irattal igazolható.

(7) Ha az Önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(8) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi- és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt akkor az adóhatóság illetékes igazgatóságától kérheti a kérelmező személyi jövedelemadó-alap közlését.

(9) Az első fokú döntés ellen benyújtott fellebbezés ügyében másodfokú szervként jár el:

a) Polgármester által hozott érdemi határozat ellen, annak kézhezvételét követő naptól számított 15 napon belül a Pilisszántó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

b) A Képviselő-testület által hozott érdemi döntés ellen a Pest Megyei Bírósághoz lehet keresettel élni.

c)A jegyző által hozott érdemi határozat ellen az illetékes Pest Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala.

6. §

A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése

(1) Az Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint a jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben elengedhető, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(2) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

7.§

Az ellátások kifizetése, folyósítása ellenőrzése

(1) A pénzben kifizetés a határozat rendelkezése folytán folyószámlára utalással vagy házipénztárból történő kifizetéssel történik.

(2) A szociális ellátások megállapításáról a hatáskör birtokosa határozattal dönt.

(3) A szociális és gyermekvédelmi igazgatási eljárás illeték és költségmentes.

8.§

Pénzben és természetbeni ellátások

Aktív korúak ellátása

(1) A jegyző a Szociális törvény alapján aktív korúak ellátására jogosultságot állapít meg. Az aktív korúak ellátására jogosultnak nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja a határozatban megjelölt munkaügyi szervvel, családsegítő szolgálattal való együttműködést.

(2) Aktív korúak ellátása

a)foglalkoztatást helyettesítő támogatás

Ha a jegyző foglalkoztatást helyettesítő támogatást állapít meg. Az ellátott Szociális törvény rendelkezései szerint köteles együttműködni a Pest Megyei Kormányhivatal illetékes munkaügyi kirendeltségével.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy köteles az általa lakott lakást és udvart az ingatlan előtti járdát rendben tartani, környezetének megfelelő tisztántartásáról gondoskodni.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való feltételek teljesítését az ellátás időtartama alatt a megállapító szerv jogosult ellenőrizni. Ha az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az ellátott a (3) bekezdésben foglaltakat nem teljesíti, annak teljesítésére 15 napos határidővel fel kell hívni, ennek eredménytelen letelte után a támogatást meg kell szüntetni.

b) rendszeres szociális segély

Ha rendszeres szociális segély megállapításra kerül, a segélyben részesülő az együttműködési kötelezettségét a családsegítő központnál tudja teljesíteni.

Eredménytelen, letelte után a támogatást meg kell szüntetni.

c) közfoglalkoztatás

A foglalkoztatás helyettesítő támogatásban részesülők és aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesülők munkába állására az önkormányzat közfoglalkoztatást szervez.

9.§

Lakásfenntartási támogatás

(1) A jegyző normatív lakásfenntartási támogatást nyújt a Sztv. 38.§ (2-8) bekezdés alapján az abban meghatározott jogosultnak.

(2) A jegyző a Sztv 38-39.§ alapján normatív lakásfenntartási támogatást nyújt annak a támogatásra jogosult személynek, akinek a háztartásában az 1 fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(3) A támogatást a kérelem benyújtásától számított hónap első napjától kell megállapítani.

10.§

Önkormányzati segély

(1) Az Sztv. 45. § (1) bekezdése értelmében a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére önkormányzati segély állapítható meg.

(2) Önkormányzati segély állapítható meg különösen annak a személynek:

a) akit elemi kár (vis maior) ért,

b) aki két hónapot meghaladó betegállományba kényszerült, vagy 14 napot meghaladó kórházi kezelésben részesült,

c) aki az egészségbiztosítás által csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjához való hozzájárulást kér,

d) aki azt halasztást nem tűrő rendkívüli esetekben, előre nem látható ok miatt kerül rendkívüli élethelyzetbe,

e) akinek eseti gyógyszerkiadása olyan magas, hogy létfenntartását veszélyezteti.

(3) Nem állapítható meg önkormányzati segély:

a) akinek szociális helyzete életvitele miatt e segélyformával nem javítható, élvezeti cikkek fogyasztása esetén a pénzbeli támogatás helyett csak természetbeni támogatás kerülhet megállapításra,

b) intézetben elhelyezett részére,

c) ha a környezettanulmány alapján felvett körülmények, valamint a kérelmező életvitele nem felel meg a bevallott adatoknak,

d) Akinél – a kamatmentes kölcsön kivételével – a család egy főre eső jövedelme a mindenkori nyugdíjminimum 130 %-át meghaladja, egyedül élő esetén 150 %-át meghaladhatja - kivéve az elemi kárt, illetve 10.000,- Ft-ot meghaladó igazolt gyógyszerkiadást.

e) aki tárgyévben, kamatmentes kölcsönben részesült.

(4) Amennyiben a rászorultsággal kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható.

11.§

Az önkormányzati szociális segély formái

(1) Az önkormányzati segély formái:

- egyszeri támogatás;

- időszakos, folyamatos támogatás;

- havi rendszerességgel;

- kamatmentes kölcsön;

- természetbeni juttatás

- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

(2) Önkormányzati segélyre vonatkozó kérelmet az e rendelet 5. számú mellékletében szereplő kérelem nyomtatvánnyal, valamint az 1. számú melléklet szerinti jövedelemnyilatkozattal és az 1 sz. melléklet szerinti vagyonnyilatkozattal együtt lehet benyújtani.

(3) Egyszeri támogatás évente négy alkalommal vehető igénybe. A támogatás egyszeri összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimumot.

(4) Folyamatos rendkívüli támogatás hat hónapra állapítható meg, amelynek havi összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 50 %-át.

(5) Havi rendszerességgel önkormányzati segély jövedelemkiegészítő támogatásként adható, amennyiben az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj130 %-át.

Havi rendszerességgel adott átmeneti segélynél a környezettanulmány lefolytatása szükséges.

(6) Kamatmentes kölcsön adható:

- ha a kérelmezőt elemi csapás éri,

- ha a kérelmező létfenntartása önhibáján kívül átmenetileg lehetetlenné vagy nagymértékben veszélyeztetetté vált.

(7) A kamatmentes kölcsön összege a nyugdíjminimum hatszorosát nem haladhatja meg, visszafizetésének időtartama legfeljebb másfél év.

(8) Különleges méltánylást érdemlő esetben az Önkormányzat Képviselő-testülete a – kizárólagos hatáskörben – a kölcsön visszafizetésétől eltekinthet.

(9) Egyszeri támogatásban részesítheti – külön kérelem nélkül – az Önkormányzat a karácsonyi ünnepek alkalmából a 70. életévüket betöltött idős korú személyeket. A támogatás pénzben vagy ajándékcsomag formájában kerül átadásra.

(10) Téli tűzifa támogatás igényelhető abban az esetben, ha lehetőség van arra, hogy állami támogatásra pályázzon az önkormányzat. Az igénylő az igény bejelentés alapján az 1 számú melléklet szerint jövedelemnyilatkozattal, vagyonnyilatkozattal igazolja rászorultságát. Az önkormányzat vállalja a téli tűzifa támogatással kapcsolatos költségeket.

12.§

(1) Amennyiben a kérelmező létfenntartása, egészségi állapota vagy más egyéb körülmény szükségessé teszi, esetenkénti (egyszeri, krízis) önkormányzati segély megállapítására a polgármester is jogosult.

Ilyen esetben a segély iránti kérelem elbírálásához szükséges igazolások előzetes beszerzésétől is el lehet tekinteni, amennyiben vélelmezhető, hogy a kérelmező a feltételeknek megfelel, és ezt írásos nyilatkozatával is megerősíti. A kérelem elbírálásához szükséges igazolásokat utólag pótolni kell.

13.§

(1) Az Önkormányzat önkormányzati segélyt nyújt annak a kérelmezőnek, aki az elhalt személy eltemettetéséről gondoskodott, azt számlával igazolja és a család egy főre jutó jövedelme nem éri el a nyugdíjminimum 130 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át.

A kérelmet e rendelet 6. sz. mellékletének formanyomtatványán, valamint az 1. számú jövedelemnyilatkozattal, és vagyonnyilatkozattal együtt kell benyújtani.

(2) Nem helyi lakosú elhalt esetén önkormányzati segély akkor jár, ha az elhalt a pilisszántói kérelmező közeli hozzátartozója volt, és számlával igazolja, hogy az eltemetéséről ő gondoskodott.

(3) Az önkormányzati segély iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy a vele közös háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.

A számlákat kérelmező részére vissza kell adni, miután a segély összegét, vagy az elutasítás tényét, illetve a határozat számát a jegyző a számlára rávezette.

(4) Az önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 10 %-ánál.

(5) Pilisszántón a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség megállapításához a jegyző minden év januárban bekéri a környékbeli temetési szolgáltatótól a legolcsóbb temetési költségről szóló nyilatkozatát.

(6) A (4) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegű támogatás nyújtható annak, akinek a temetési költségek viselése saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti.

(7) A magasabb összegű önkormányzati segély – kérelmező kérésére – kamatmentes kölcsönként, egy évi visszafizetési kötelezettséggel is adható.

(8) Magasabb összegű önkormányzati segély nem állapítható meg annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem eléri a mindenkori öregségi nyugdíjminimum130 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át.

(9) Az Önkormányzat Pilisszántó községben a legolcsóbb temetési költségek teljes átvállalásáról gondoskodhat, ha a kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának egy főre eső átlag jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét. Ebben az esetben amennyiben az elhunyt ingatlan, illetve egyéb vagyonnal rendelkezik, a kifizetett magasabb

összegű önkormányzati segélyt az Önkormányzat a hagyatéki eljárás megnyitásakor hagyatéki teherként érvényesíti.

14.§

Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

(1) Pilisszántó Község Önkormányzat polgármesterének kell – a haláleset tudomásra jutásától számított 30 napon belül - gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről,

ha

1. nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
2. az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik

(2) Köztemetés a helyben szokásos legolcsóbb hamvasztásos vagy legegyszerűbb temetkezési forma.

15.§

Méltányossági közgyógyellátás

 (1) A Képviselő-testület méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a szociálisan rászoruló személynek, akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem mindenkori nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át eléri.

(2) A méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet az Sztv. vhr. 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell:

a) az Sztv. vhr. 10. számú rendelete szerinti formanyomtatványon a háziorvos igazolását, továbbá

b) az Sztv. vhr. 9. számú mellékletében található jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről- jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát.

(3) A hatáskör gyakorlója további eljárása során az Sztv. és a Sztv. vhr. Közgyógyellátásra vonatkozó hatályos rendelkezései alapján köteles eljárni.

16.§

Adósságkezelési szolgáltatás

Az ellátás feltételei

(1) A települési Önkormányzat adósságkezelési szolgáltatást akkor nyújthat, ha az Önkormányzat adott évre adósságcsökkentési támogatásra fordítható saját forrást biztosít adott évre a költségvetési rendeletében és adósságkezelési tanácsadást működtet.

(2) Az adósságkezelési kérelmek elbírálását a Bizottság javaslatának figyelembevételével Képviselő-testület hatásköre.

17.§

(1) Az Önkormányzat lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt,

a) akinek az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és

b) akinek a (2) bekezdésében meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása a legalább hat havi – s a kérelem benyújtását megelőző 18 hónapban keletkezett – továbbá

c) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedülálló esetén a kétszeresét (tv. szerint 150 %, illetve 200 %)

d) aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősül:

a) a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-,vízhasználati, valamint hulladékszállítási díjtartozás),

b) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék.

(3) Az adósságkezelési szolgáltatásnál a helyben elismerhető:

a) lakásnagyság 100 m2, négynél több személy esetén, személyenként 25 m2-rel lehet több,

b) a lakás minősége: összkomfortos, átlagosan berendezett.

(4) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő igényjogosultak közül előnyben részesíti:

· azt a családot, ahol három vagy több gyermek neveléséről gondoskodnak,

· a gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő szülőt,

· az önhibáján kívül munkanélküli személyt,

· a rokkantnyugdíjas vagy súlyosan fogyatékos személyt,

· a 70 éven felüli egyedül élő személyt, (abban az esetben, ha tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs).

18.§

Speciális eljárási szabályok

(1) Az adósságkezelési szolgáltatásra irányuló kérelmet év közben folyamatosan lehet benyújtani. A kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a lakásban tartózkodásának jogcíméről.

Az adós a fennálló adósság jogcímét és összegét a hitelező által kiállított irattal igazolja.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult:

a) adósságkezelési tanácsadásban, és

b) adósságcsökkentési támogatásban részesül, amelyet az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani.

(3) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy részére az adósságkezelés időtartamára, de legalább egy évre az önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt.

(4) Az adósságcsökkentés címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül.

19.§

(1) Az Önkormányzat adósságkezelési tanácsadást működtet.

(2) Az Önkormányzat az adósságkezelési tanácsadást:

- saját hivatali szervezetével és/vagy

- más szerv útján (megbízással) láthatja el.

(3) Az adósságkezelést végző tanácsadás keretében:

- tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,

- az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásra.

- az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást (továbbiakban: adósságkezelési megállapodást) köt,

- az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását,

- szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását.

(4) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adósnak együtt kell működnie a tanácsadóval. Az együttműködés során az adós köteles:

- hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi

Megismeréséhez és nyilvántartásához,

- közreműködni az anyagi helyzetének és életkörülményeinek tisztázásában

- havonta legalább egy alkalommal, a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.

20.§

(1) Az érintett család, vagy személy adósságcsökkentési támogatásban akkor részesülhet, ha a

13.§ (4) bekezdés szerinti feltételt teljesítette.

(2) Az adósságcsökkentési támogatásban elsősorban azokat kell részesíteni, akik az adósságkezelési tanácsadás alapján a feltárt helyzetbe jórészt önhibájukon kívül kerültek, illetve helyzetük javítására és az adósságuk megszüntetésére a tanácsadás alapján sincs más mód.

(3) E rendelet értelmében azok tekinthetőek önhibájukon kívül adós helyzetbe kerülteknek:

- akik az adósságukat (anyagi helyzetük és életkörülményeik figyelembevételével pl.:

betegség munkanélküliség) nem voltak képesek fizetni, és

- nem rendelkeznek a saját, lakott ingatlanaikon kívül más, saját tulajdonú ingatlannal:

- kivéve mezőgazdasági ingatlant, amelyen mezőgazdasági művelést folytatnak -, melynek értéke meghaladja a nyugdíjminimum ötvenszeresét, meghaladja és

- nem rendelkeznek lekötött bankbetéttel, pénzügyi befektetéssel,

- nem rendelkeznek (vagyontárgyanként számolva) 150.000,- Ft-ot meghaladó ingó vagyonnal, illetve

- személygépkocsival (kivéve, ha a jármű a megélhetést szolgálja).

(4) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult:

a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy

b) az általa vállalt adósságtörlesztést nem teljesíti, illetőleg

c) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételét követően a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.

(5) Az adósságcsökkentési támogatás az (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(6) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásával a jogosult az adósságtörlesztést nem teljesíti, ha fizetési kötelezettségének összesen három hónapig nem tesz eleget.

21.§

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat

a) alapellátásként szociális információs szolgáltatást, étkeztetést, házi segítségnyújtást,

b) családsegítő szolgáltatást biztosít.

c) speciális alapellátási feladatok.

21/A.§

Az Önkormányzat az Sztv. 58/B. § (2) bekezdésében foglaltak szerint helyi szociálpolitikai kerek asztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

A helyi szociálpolitikai kerek asztal évente legalább egy alkalommal tart ülést, tagjai: a polgármester, a szociális bizottság elnöke, a védőnő, az iskola gyermekvédelmi felelőse, a kisebbségi önkormányzat vezetője.

22.§

Szociális információs szolgáltatás

(1) A szociális információs szolgáltatás célja, hogy az e rendeletben meghatározott, illetve a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylők megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetőségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban.

(2) A szociális információs szolgáltatás keretében a Polgármesteri Hivatal (szociális- és gyámügyi ügyintézőjén keresztül), továbbá a község helyi hirdetőtábláján elhelyezett részletes tájékoztatást nyújt az ellátásokat és szolgáltatásokat igénylők részére.

23.§

Étkeztetés

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésről más módon gondoskodni.

(3) Az ellátás módja lehet:

a) helyben étkeztetés;

b) étkezés elvitele saját erőből;

c) étkezés házhoz szállítással.

(4) Az ellátásért térítési díjat kell fizetni.

A térítési díjat:

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c) a jogosult tartására, gondozására kötelezett és képes személy köteles megfizetni.

(5) A térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének, valamint az étkeztetéssel kapcsolatosan felmerült költségnek egy ellátottra jutó napi összege (a továbbiakban: élelmezési térítés, amelyet az önkormányzat külön rendeletben szabályoz).

Az étkeztetésért fizetendő általános forgalmi adóval növelt személyi térítési díj, amely az élelmezési térítés az igénybe vett étkezések számának szorzata, nem haladhatja meg az ellátást igénybevevő rendszeres jövedelmének 25 %-át.

(6) A szociális rászorultság alapján igénybe vehető étkezés iránti kérelmet a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság javaslatának figyelembevételével a Polgármester bírálja el.

23/A.

Szociális étkezési térítési díj összege

(1) A szociális étkeztetés térítési díja egyedülálló rászorult esetén:

a) ha a jövedelme az öregségi nyugdíjminimum összegét nem haladja meg, 100 %-os kedvezményre,

b) jövedelme a nyugdíjminimum 150 %-át nem éri el 70 %-os térítési díjkedvezményre,

c) jövedelme a nyugdíjminimum 200 %-át nem éri el 50 %-os térítési díjkedvezményre jogosult.

(2) A családban élő étkeztetés térítési díja:

a) ha az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimumot nem haladja meg 70 %-os térítési díjkedvezményre,

b)ha az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg 50 %-os díjkedvezményre jogosult.

24.§

Házi segítségnyújtás

(1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni:

a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,

b) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,

c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak.

d) azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

(2) Az Önkormányzat ezt a feladatot Pilisvörösvár Város Önkormányzata által fenntartott Napos Oldal Szociális Központ (2085 Pilisvörösvár, Rákóczi u. 5.) keretében társulási megállapodással oldja meg.

(3) A házi segítségnyújtás keretében gondoskodni kell – szükség szerint – a jogosult:

 - környezetének tisztántartásáról,

 - orvosi ellátás igénybevételéről,

 - személyi tisztaságának biztosításáról,

 - létfenntartását biztosító teendőkről (bevásárlás, főzés vagy étel szállítása stb.)

25.§

Családsegítés

1. A családsegítést az Sztv. 64. §-a alapján az Önkormányzat a Pilisvörösvár Város Önkormányzata által fenntartott Napos Oldal Szociális Központ (2085 Pilisvörösvár, Rákóczi u. 5.) keretében társulási megállapodással oldja meg.

26.§

Vegyes rendelkezések

(1) A rendeletben nem szabályozott kérdésekre a szociális törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. E rendelet 2014. január 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyeknél is alkalmazni kell.

(3) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi szociális rendelet szabályairól szóló 4/2003.(VIII.15.) számú önkormányzat rendelet, valamint az azt módosító 4/2004.(II.24) számú önkormányzat rendelet és az azt módosító 9/2004 (IX.23) számú önkormányzat rendelet és az azt módosító 9/2006.(VIII.01.) számú önkormányzati rendelete.

Pilisszántó, 2013. december 4.

Csicsmanczai Tamásné sk.                             Garamvölgyiné dr. Dinnyés Viktória sk.

            polgármester                                                              jegyző