Pilisszántó Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pilisszántó Község Önkormányzata. Székhelye: 2095 Pilisszántó, Kossuth Lajos u 92.

(2) Az Önkormányzat jogállására és képviseletére vonatkozóan az Mötv. 41.§ (1) bekezdésében foglaltak irányadóak.

2. § Pilisszántó Község Önkormányzata önállóan szabályozza, egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket, melynek során demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.

3. § Az önkormányzat illetékessége Pilisszántó község közigazgatási területére terjed ki.

4. § (1) Pilisszántó Község Önkormányzata jelképeit külön rendelet szabályozza.

(2) A Polgármesteri Hivatal kör alakú bélyegzőjén a körívben Pilisszántói Polgármesteri Hivatal felirat szerepel, középen Magyarország címere.

(3) Az Önkormányzat és képviselőinek pecsétje kör alakú, a körpecséten, amely pecsétnyomó, illetve gumibélyegző - Pecsétnyomó esetében legkisebb 40 mm, gumibélyegző esetében legnagyobb 35 mm átmérőjű - az Magyarország címere „Pilisszántó Község Önkormányzata” körirattal van ellátva. Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:

1. a Képviselő-testület képviseletében eljáró személy aláírásának hitelesítésére,
2. a Képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,
3. a Képviselő-testület által adományozott oklevelekben,

 (4) A jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen az Önkormányzat címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: „Pilisszántó Község Jegyzője”

(5) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen az Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: „Pilisszántó Község Polgármestere”

5. § (1) Pilisszántó Község Önkormányzat tevékenységéhez kapcsolódó feladatainak felsorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik

1. a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társaság tagönkormányzataival, mely együttműködés célja hogy a tagok közösen kidolgozzanak és megvalósítsanak egy a térség hulladékkezelési problémait orvosolni kívánó hulladékgazdálkodási programot

(3) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a polgármester látja el, aki tevékenységéről rendszeresen, félévente tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(4) A külföldi Önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a Képviselő-testület dönt.  Az Önkormányzat testvérvárosa: Gyimesfelsőlok, Zemberovce

II. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

6. § A Képviselőtestület tagjainak száma: 7 fő. A Képviselőtestület tagjainak névsorát a szabályzat 1. sz. függeléke tartalmazza.

A képviselőtestület feladata és hatásköre

7. § (1) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataira az Mötv. 10.§ (1) és (2) bekezdése irányadó.

(2) A Képviselő-testület szerveit az Mötv. 41.§ (2) bekezdése sorolja fel.

(3) A képviselő-testület a hatásköreit az Mötv. 41.§ (4) bekezdése szerinti szerveire ruházhatja át az Mötv. 41.§ (4) bekezdése alapján, mely az Mötv. 41.§ (5) bekezdése alapján tovább nem ruházható.

(4) A Képviselő-testülettől a bizottságokra és a polgármesterre átruházott hatáskört a 2. sz. melléklete tartalmazza.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója a Képviselő-testületnek félévente beszámol.

   (6) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáért felelős a határidő lejártát követő negyedév első rendes ülésen beszámol a határozat végrehajtásáról.

(7) A Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket az Mötv. 42.§-a tartalmazza.

A képviselő-testület munkaterve és ciklusprogramja

8. § (1) A polgármester eskütételét követően az alakuló ülésen vagy az alakuló ülést követő első rendes ülésen a választási év végéig szóló munkaprogramot terjeszt a képviselő-testület elé.

(2) A Képviselő-testület üléseit féléves vagy egyéves munkaterv szerint tartja. A munkaterv tervezetét féléves munkaterv esetén a beérkezett javaslatok alapján minden év május 31-ig és november 30-ig, éves munkaterv esetén minden év december 15-ig a polgármester a képviselőtestület elé terjeszti elfogadásra.

(3) A munkaterv elkészítéshez javaslatot lehet kérni:

a) a képviselőktől

b) a bizottságoktól

c) a jegyzőtől

d) a polgármesteri hivatal pénzügyi irodájának vezetőjétől

e) az önkormányzat által alapított intézmény, társaság vezetőitől.

(4) A féléves munkaterv második félévi tervezetének mellékletében szerepeltetni kell a fel nem vett javaslatokat.

9. § (1) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,

b) a napirend tárgyát, előterjesztőjét, a napirend tárgyalásához meghívandó személyt,

c) mely bizottság előzetes állásfoglalása szükséges,

d) a közmeghallgatás időpontját, helyét, témáját.

(2) A képviselő-testület munkatervét közzé kell tenni a Hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján.

 (3) Az illetékes bizottság állásfoglalásával nyújthatók be azok az előterjesztések, melyek érintik az adott bizottság feladat- és hatáskörét az átruházott hatásköri jegyzék szerint.

(4) A Képviselő-testület ciklusprogramjára az Mötv. 116.§-ának szabályai irányadóak.

Képviselő-testület ülései

10. § A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart. Az alakuló ülésre az Mötv. 43.§ (1)-(3) bekezdései irányadóak.

11. § (1) Rendes ülést a polgármester hívja össze és vezeti. A rendes ülések 17.00.-tól kezdődnek.

(2) Indokolt esetben a polgármester az (1) bekezdésben foglalt időponton kívüli időpontra is összehívhatja az ülést.

(3) A Képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze, a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az indítványára. Az indítványban meg kell jelölni az ülés javasolt napirendjét, időpontját, az összehívás szükségességének indokait. Az indítvány a polgármesternél terjeszthető elő. A polgármester a Képviselő-testület rendkívüli ülését 5 napon belüli időpontra hívhatja össze.

(4) A képviselő-testületi ülés nyilvános és zárt ülésformájára és annak feltételeire az Mötv. 46. § (1) és (2) bekezdése irányadó.

A Képviselő-testület az Mötv. 46.§ (1) bekezdése szerinti tárgykörökön kívül zárt ülést tart méltatlanság ügyében történő tárgyaláskor és döntéshozatalkor.

A Képviselő-testület összehívásának rendje

12. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze a képviselő-testület ülését.

(2) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét, napját és kezdési időpontját, a napirendi javaslatot, előadóját.

(3) A meghívó mellékletét képezik az előterjesztések és az önálló indítványok.

(4) A Képviselő-testület ülésén kiosztható előterjesztésre csak sürgősségi indítvány esetén kerülhet sor, a jegyző törvényességi véleményezésével.

13. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót és annak mellékleteit az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni.

(2) Indokolt esetben a Képviselő-testület ülése rövid úton is összehívható a napirend megjelölésével a meghívó kézbesítését, illetve az értesítés közlését követő napra.

(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot a polgármester a helyben szokásos módon tájékoztatja

14. § A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívott

a) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egysége vezetője

b) a napirend által érintett bizottság nem képviselő tagja

c) a napirend által érintett szervezet vezetője, az intézményvezetők

d) a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselője

e) akinek meghívását a polgármester szükségesnek tartja

f) nemzetiségi önkormányzat vezetője a napirend által érintett és nemzetiségi költségvetést érintő kérdésben.

Határozatképesség

15. § (1) A Képviselő-testület határozatképességére, szavazatszükségességére és a betöltetlen képviselői hely határozatképesség szempontjából történő értékelésére az Mötv. 47.§ (1) és (2) bekezdése irányadó.

(2) A nyílt szavazásra és a szavazás eredményének megállapítására az Mötv. 48. § (1) és (5) bekezdései irányadóak.

(3) A döntéshozatalban történő összeférhetetlenség szabályaira az Mötv. 49. § (1) bekezdése irányadó.

(4) A polgármester a képviselő-testület döntéshozatalából kizárja azt a képviselőt, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a személyes érintettséghez kapcsolódó szavazás megkezdéséig, a polgármester a mulasztó képviselő következő 3 havi tiszteletdíját megvonja. Amennyiben a képviselő választási ciklusából kevesebb, mint 3 hónap van hátra, vagy a képviselő a mulasztást követően 3 hónapnál rövidebb időtartamig tölti be a tisztségét, 120.000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja a polgármester.

A Képviselő-testület üléseinek vezetése

16. § (1) Az elnök ülésvezetési feladatai:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,

b) a határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a képviselő-testület üléséről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről tájékoztatás,

c) napirendi javaslat előterjesztése,

d) az ülés vezetése, a szó megadása, az ülés rendjének biztosítása

e) rendzavarás esetén az ülés félbeszakítása

f) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására, napirendek összevont tárgyalására,

g) a vita összefoglalása

h) szavazás elrendelése, a szavazás számszerű eredményének megállapítása.

(2) Az elnök figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ, méltatlan magatartást tanúsít. Ismételt rendzavarás esetén a szót megvonhatja.

A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester elnököl. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

17. § (1) Az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A napirend sorrendje

a) sürgősséggel tárgyalandó indítvány

b) munkatervben szereplő napirendek

c) rendelet-tervezet

d) személyi kérdések

e) más napirendek

f) kérdések, bejelentések, tájékoztatók, beszámolók.

18. § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslatról a Képviselő-testület határoz.

(2) A napirendi pont előterjesztője polgármester, alpolgármester, képviselő, jegyző, illetve a Képviselő-testület által felkért személy lehet.

Előterjesztés

19. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága vagy a képviselő által előzetesen javasolt rendelettervezet, határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra, legkésőbb az ülést megelőző 3. napon. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását is.

(3) Az előterjesztés tartalmazza

a) az előterjesztő megnevezését,

b) az előterjesztés iktatószámát,

c) az előterjesztés tárgyát,

d) az előterjesztést megtárgyaló bizottságok megnevezését

e) az előterjesztés előzményit, így a korábbi testületi megállapodásokat, a témában hozott korábbi határozatokat, azok végrehajtásának eredményeit, és a jelenlegi állapotot,

f) a jogszabályi környezetet,

g) mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,

h) az előterjesztés költségvetésre gyakorolt hatását,

i) a lehetséges döntési alternatívát és jogszabályi megalapozását, a javaslat indokolását,

j) határozati javaslatot, rendelet-tervezetet, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megnevezését, az intézkedés határidejét.

20. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért az előterjesztő a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során megismeri és figyelembe veszi a napirendi témájában érintett szerv, illetve a lakosság véleményét, javaslatát.

(3) Bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – véleményt nyújthat be a képviselő-testülethez.

Sürgősségi indítvány

21. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában az előterjesztések között nem szerepel.

(2) A képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt az előterjesztés napirendre vételéről. Ha nem ismeri el a sürgősséget, az előterjesztést a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.

(3) A sürgősségi indítványt írásban a polgármesternél kell benyújtani a napirend megállapítását megelőzően, a sürgősség tényének indokolásával.

(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a bizottság

d) a képviselő

e) a jegyző.

Kérdés, interpelláció

22. § (1) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű tudakozódás.

(2) Interpellációnak minősül a magyarázatadási kötelezettség az interpellált személy feladatkörébe tartozó valamennyi ügyben.

(3) A kérdésre a képviselő-testület ülésén válaszol az, akihez a kérdést intézték, ennek hiányában 15 napon belül írásban érdemi választ ad.

(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén interpellációt intézhet

a) a polgármesterhez,

b) az alpolgármesterhez,

c) a bizottság elnökéhez,

d) a jegyzőhöz.

(5) Az interpellációra az ülésen, ennek hiányában 15 napon belül írásban érdemi választ ad az, akihez az interpellációt intézték.

(6) Ha a képviselő az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy a képviselő-testület dönt az elfogadásról. Elfogadás hiányában a képviselő-testület eseti bizottságot hoz létre az interpelláció tárgyát képező téma vizsgálatára, vagy a kivizsgálással bizottságát bízza meg. A vizsgálat eredményéről a soron következő rendes ülésen a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

Vita

23. § (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előterjesztő vita előtt szóban kiegészítheti, módosíthatja.

(2) A vita megkezdése előtt az illetékes szakbizottság elnöke – távollétében képviselő tagja – nyilatkozik az előterjesztésről.

(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(4) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó válaszol.

(5) Felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

24. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismerteti álláspontját.

(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

25. § Módosító javaslatot az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni. Az előterjesztő nyilatkozik, hogy a módosító javaslatot befogadja-e. A szavazás elrendelése előtt az ülés elnöke a módosító javaslat írásba foglalását kérheti. Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatot befogadja, a módosítással együtt kell szavazásra bocsátani a rendelettervezetet vagy határozati javaslatot, amennyiben nem fogadja be, az eredeti előterjesztésben szereplő rendelettervezetet vagy határozati javaslatot kell szavazásra bocsátani.

A szavazás rendje

26. § (1) A képviselőtestület a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) Az ülés elnöke az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a képviselő-testület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.

(3) Ha a képviselőtestület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatokról akkor is külön-külön kell szavazást elrendelni.

27. § (1) A képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.

(2) Szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatható és a javaslat ismét szavazásra bocsátható. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre terjesztheti elő.

(3) A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza. Az egyszerű többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a jelenlévő Képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.

(4) A minősített többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges. A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség szükséges:

1. a rendeletalkotás;
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele, átadása;
5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
8. önkormányzati képviselő kizárásához, valamint a méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
9. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;;
10. a Mötv 46 § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendelése
11. Képviselő-testületi tag kizárása;
12. a Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti önfeloszlatás;
13. Önkormányzati pénzügyi kötelezettséget vállaló szerződéskötéshez;
14. sürgősségi indítvány tárgyában való döntéshez;

(5) A (4) bekezdés szerinti minősített többséghez kötött aktusok visszavonásához, megszüntetéséhez szintén minősített többséggel történő döntés szükséges.

28. § (1) A Képviselőtestület titkos szavazással dönt mindazon esetekben amikor jogszabály azt kötelező jelleggel előírja.

(2) A Képviselő-testület titkos szavazással dönthet az Mötv. 46.§ (2) a) és b) pontja szerinti tárgykörökben, amennyiben azt legalább 4 képviselő kezdeményezi.

(3) A titkos szavazást a jegyző bonyolítja le, tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően megszámlálja a szavazatokat és a szavazás eredményéről jelentést tesz a Képviselő-testületnek.

(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és szavazóurna igénybevételével történik.

(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) a képviselő-testület jelen lévő tagjainak nevét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket.

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.

   (7) A titkos szavazásra vonatkozóan az Mötv. 48.§ (4) bekezdése szerinti szabály jelen rendelet 29.§ (5) bekezdésben lévő név szerinti szavazás kötelezettségével érintett témakörök kivételével alkalmazható.

29. § (1) A képviselőtestület legalább 2 fő képviselő indítványára név szerinti szavazást tart.

(2) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa képviselők nevét akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg.

(3) Személyi és ügyrendi kérdésben névszerinti szavazás nem tartható.

(4) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét.

   (5) A név szerinti szavazásra vonatkozóan az Mötv. 48.§ (3) bekezdésében foglaltak irányadóak.

Jegyzőkönyv

30.§ (1) A Képviselő-testület üléséről szóló jegyzőkönyvre, annak aláírására, közokirati jellegére, betekinthetőségére az Mötv. 52.§ (1) bekezdése szerinti szabályok irányadóak.

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(43) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli. Egy példányt a Pest Megyei Kormányhivatalnak kell továbbítani, további egy példányt – zárt ülésről készített jegyzőkönyvet kivéve – a Polgármesteri Hivatal irattárában kell elhelyezni.

A képviselő-testület döntései

31. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz, rendeletet alkot.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza

a) a testület döntését,

b) a döntés végrehajtásának határidejét,

c) a végrehajtásért felelős személy nevét, szerv elnevezését,

d) a határozatról értesítendők körét.

(3) A képviselő-testület határozatának megjelölésére a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A képviselő-testület döntéseiről a jegyző határidő-nyilvántartást vezet.

(5) A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul el kell elküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.

32. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

a) a települési képviselő

b) a bizottság,

c) a polgármester,

d) az alpolgármester,

e) a jegyző,

f) a településen működő nemzetiségi önkormányzat

g) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője,

h) a település önszerveződő közössége.

(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.

(3) A rendelet-tervezet kodifikációját a jegyző végzi. Esetenként megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő.

33. § (1) Az önkormányzati rendelet előkészítése során elemezni kell a jogszabályi környezetet, a szabályozandó tárgy szerint érintett szervezetek, szakemberek véleményét, álláspontját, társadalmi egyeztetés releváns eredményét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elemzés eredményét a rendelet előterjesztésében az előterjesztő ismerteti.

(3) A lakosság széles körének jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendelet tervezetét legalább 5 napra társadalmi egyeztetés céljából el kell helyezni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján. A településen lakó választópolgárok a tervezettel kapcsolatos véleményt írásban juttatják el a polgármesterhez a közzétételben megjelölt időpontig.

(4) A (4) bekezdés szerinti társadalmi egyeztetésre nem lehet bocsátani a helyi adóval, önkormányzati vagyongazdálkodással, költségvetéssel, önkormányzati bevétellel és a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatos rendeleteket.

34. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti képviselő-testület elé.

(2) A rendelet-tervezet általános és részletes indokolással terjeszthető elő. Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(3) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg.

(4) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.

(5) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek évente, a munkatervben meghatározott időpontban tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás legfontosabb tapasztalatairól.

35. § (1) A képviselőtestület rendeleteit, határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A rendelet megjelölése tartalmazza a számát, a kihirdetés dátumát, a határozat megjelölése tartalmazza számát és meghozatalának időpontját.

(2) A rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kerül kihirdetésre. Az önkormányzat honlapján a rendeletek mellékleteit és egységes szövegét is meg kell jeleníteni. A rendelet és a határozat a Polgármesteri Hivatal épületében tekinthető meg személyesen.

 (3) A rendeletek aláírására, kihirdetésére és helyesbítésére az Mötv. 51.§-a irányadó.

Közmeghallgatás

36. § (1) Képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatás gyakoriságára, a válaszadás szabályaira az Mötv. 54.§-a irányadó.

A települési képviselő

37. § (1) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

(3) A képviselő

a) tevékenyen részt vesz a képviselő-testület és annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja

b) írásban vagy szóban a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének bejelenti, ha a Képviselő-testület, illetve bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

c) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot az előterjesztés vitájának megkezdése előtt bejelenti,

d) a Képviselő-testület vagy bizottság megbízásából való eljárásáról a következő ülésen beszámol.

(4) A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíjáról és költségtérítéséről jelen rendelet 3. számú melléklete rendelkezik.

(5) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönthet a bizottsági tagság megszüntetéséről. E pontban foglalt rendelkezések irányadók a bizottság nem képviselő tagjaira is.

(6) A képviselő – a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolat-tartása végett – fogadóórát tarthat.

38. § (1) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati társaságok és intézmények vezetői, ügyintézői munkaidő alatt kötelesek fogadni.

(2) A képviselő az önkormányzati hivatalos iratokba betekinthet. Az iratbetekintés joga a képviselőt a nem önkormányzati hatósági ügyekben keletkezett iratok tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt korlátozások figyelembevételével illeti meg.

(3) A képviselő jogaira és kötelezettségeire az Mötv 32.§-a irányadó.

A képviselő-testület bizottságai

38. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ, ideiglenes bizottságot választhat.

(2) A Képviselő-testület állandó bizottságai:

a) Pénzügyi  Gazdasági Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság

b) Szociális Bizottság

 (3) Az állandó bizottságok képviselő tagjainak száma:

a) Pénzügyi  Gazdasági  Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság, létszáma: 3 fő;

b) Szociális Bizottság létszáma: 3 fő;

(4) Az állandó bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ 2. számú függeléke, a bizottságokra átruházott hatáskörök és az általuk ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 2. számú melléklete rögzíti. A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a Képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

39. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működésének időtartamát a Képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.

40. § (1) A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben

a) előkészíti a képviselő-testület döntését,

b) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

c) szervezi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,

d) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását,

e) állást foglal a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésben foglaltakról

f) ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló tevékenységét,

g) ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.

(2) A bizottságok létrehozására az Mötv. 57. § (1) és (3) bekezdései, az elnök és tagjainak megbízatására, választására, összetételére, megbízatásról történő lemondásra az Mötv. 58. § (1) bekezdése, képviselő-testületi átruházott hatáskörökre az Mötv. 59. § (1) és (3) bekezdései, ügyrendjére az Mötv. 60. §-a, a bizottság összehívására, döntéseinek végrehajtására és felfüggesztésére az Mötv. 61. § rendelkezési irányadóak.

A bizottsági működés főbb szabályai

41. § (1) A bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén elnökhelyettes hívja össze és vezeti. Az elnök és az alelnök egyidejű akadályoztatása vagy a pozíciók egyidejű betöltetlensége esetén az akadályoztatás vagy betöltetlenség 14. napját követően a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester összehívhatja és ülését vezetheti az akadályoztatás vagy betöltetlenség befejeződéséig tartó időszakban.

(2) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket az ülés előtt 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak és a meghívottaknak.

(4) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, valamint a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselőjét. A bizottság elnöke a bizottsági ülésre más érdekelteket is meghívhat, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

(5) Bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívja az indítványozó képviselőt.

(6) A bizottság köteles a munkatervében szereplő, illetve a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat az előírt határidőre elvégezni. A soron következő képviselő-testületi-ülés előtt 5 nappal a bizottság rendelkezésére bocsátott előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testületi ülést megelőző nap köteles megtárgyalni. A bizottsági ülést követően benyújtott sürgősségi indítványokról, illetve módosító javaslatokról a bizottság a Képviselő-testületi ülés megkezdéséig foglalhat állást.

(6) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást.

(7) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által kijelölt tag írja alá.

(8) A bizottság a tevékenységéről évente a munkatervben meghatározott időpontban beszámol a képviselő-testületnek.

(9) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző gondoskodik. A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

Polgármester, Alpolgármester, Jegyző

42. § (1) A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el.

2. A polgármester eskütételére az Mötv. 63.§-a, az ülések összehívására az Mötv. 65.§-a,  polgármester képviselő-testületi tagságára az Mötv. 66.§-a irányadó.
3. A polgármester jogait és kötelezettségeit az Mötv. 67.§-a szabályozza.
4. A polgármester feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatban

a) képviseli a képviselő-testületet,

b) előterjeszti a képviselő-testület munkatervét,

c) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,

d) segíti a képviselők munkáját,

e) aláírja a képviselő-testület rendeletét, valamint az üléstől készített jegyzőkönyvet,

f) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását.

5. A polgármester ismételt tárgyalásra vonatkozó jogait az Mötv. 68.§ (1) bekezdése tartalmazza.

43.§ (1) A polgármesternek az Mötv.  68.§ (2) bekezdése szerinti döntéshozatala nem terjed ki

1. rendeletalkotásra,
2. önkormányzati vagyon megterhelésére,
3. hitelfelvételre,
4. részvénykibocsátásra,
5. fegyelmi eljárásban történő döntéshozatalra.

2. A polgármester az Mötv. 68.§ (3) bekezdés szerinti, a képviselő-testület haladéktalan tájékoztatása mellett két ülés közötti időszakban meghozható döntései az alábbi tárgykörökben hozhatja meg

1. önkormányzat által vagy önkormányzati társulási tagként benyújtható, pályázati támogatással járó pályázati anyag benyújtása, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás a pályázati határidő elmulasztásával járna és a pályázati önrész nem haladja meg az 1.000.000 Ft-ot,
2. pályázati nyilatkozat pótlása, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás a nyilatkozattételi határidő elmulasztásával járna,
3. veszélyhelyzet, súlyos káresemény elhárításához szükséges intézkedés meghozatala,
4. az Önkormányzat jogérvényesítése érdekében tett jognyilatkozat vagy beadvány, kereset, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás jogvesztő határidő elmulasztásával járna,
5. amennyiben a döntés elmaradása az önkormányzatnak vagyoni hátrányt jelentene.

3. A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

44. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. Választására, jogállására a Mötv 74.§-a, eskütételére, jogállására az Mötv. 63.§-a irányadó.

(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbizatásban látja el.

45. § (1) A jegyző kinevezésére, 6 hónapon túli akadályoztatása esetén történő helyettesítésére, a jegyzői állás 6 hónapon túl történő betöltetlensége esetére vonatkozó szabályokra, a jegyző jogaira és kötelezettségeire az Mötv. 81-82.§-ai irányadóak.

(2) A jegyző feladati a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatban

a) törvényességi szempontból véleményezi az előterjesztéseket,

b) biztosítja a működéssel összefüggő szervezési és ügyviteli feladatok ellátását,

c) gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről és a Pest Megyei Kormányhivatalhoz való felterjesztéséről,

d) előkészíti az önkormányzati rendelet-tervezeteket,

e) aláírja az önkormányzat rendeleteit, gondoskodik a kihirdetésről.

(2) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői felett.

(3) A jegyzőt jegyzői hatósági jogkörben hat hónapot meg nem haladó akadályoztatása esetén, az adóhatósági jogkörök kivételével, az igazgatási ügyintéző helyettesíti.

(4) A jegyzőt pénzügyi igazgatási és gazdálkodási feladatkörében, valamint adóhatósági jogkörben hat hónapot meg nem haladó akadályoztatása esetén a Gazdasági Iroda vezetője helyettesíti.

(5) A jegyzőt a képviselő-testületi előterjesztések törvényességi ellenőrzésében és a képviselő-testületi üléseken a törvényességi felügyeletet szolgáló részvétel tekintetében hat hónapot meg nem haladó akadályoztatása esetén az anyakönyvvezető helyettesíti.

46.§ Amennyiben a polgármester és az alpolgármester 5 munkanapot meghaladó időtartamig egyidejűleg akadályoztatott a fizetési kötelezettségvállalásban, a Pénzügyi Iroda vezetője jogosult helyettesíteni a kötelezettség vállalásban. Amennyiben a jegyző és a gazdasági Iroda vezetője 5 munkanapot meghaladó időtartamig egyidejűleg akadályoztatott a fizetési kötelezettségvállalásban, az adóhatósági ügyintéző jogosult helyettesíteni a kötelezettségvállalásban. A 15 napon túli kötelezettségvállalásra az Mötv. 112.§ (4) bekezdése szerinti helyettesítés irányadó.

Polgármesteri Hivatal

47. § (1) A Polgármesteri Hivatal megnevezése: Pilisszántói Polgármesteri Hivatal.

(2) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 2095 Pilisszántó, Kossuth Lajos u 92

(3) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása:

a) Polgármester

b) Alpolgármester

c) Jegyző

d) Titkárság

e) Szociális-hatósági osztály

f) Gyámügy-népességnyilvántartás- anyakönyvvezetők

g) Adóigazgatás

h) Pénzügyi Iroda

(3) Időszaki és rendkívüli feladatok ellátására – a jegyző ajánlására – külön szervezeti egység hozható létre. Erről a polgármester köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.

(4) A Polgármesteri Hivatal munkarendje:

a) hétfőn-csütörtökig: 7.30.-16.00 óráig,

b) pénteken: 7.30–13.30 óráig tart.

Ügyfélfogadás:

Hétfő:14.00-16.00 óráig

Szerda:7.30-16.00 óráig

Péntek:7.30-12.00 óráig

(5) A Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, az ügyfélfogadása rendjét, valamint a bértömeget.

(6) A polgármester az (5) bekezdésre vonatkozó előterjesztését a jegyző ajánlásainak figyelembevételével teszi meg.

48.§ (1) A Polgármesteri Hivatalt a Képviselő-testület az Mötv. 84.§ (1) bekezdés szerinti célra hozta létre. A Hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével kapcsolatos, valamint a Képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el a bizottság.

(2) A települési képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést.

 (3) A Polgármesteri Hivatal igény szerint köteles az Önkormányzat és a hivatal működésével, a község életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a Képviselő-testületnek, valamint a bizottságoknak.

(4) A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőjét a tudomására jutott szolgálati és üzleti titok, valamint személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszűnése után is fennáll.

49.§  (1) A Polgármester Hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott ügyrend szerint működik, amely a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait tartalmazza.

(2) A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatát, részletes ügyrendjét jelen rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

 (3) A Polgármesteri Hivatalban a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket és a vagyon-nyilatkozattételre vonatkozó eljárásrendet az SZMSZ 5. számú melléklete tartalmazza.

50. § (1)  Jelen rendelet kihirdetést követő napon lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Pilisszántó Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2000. (VI.15.) számú rendelete és annak módosításai.

[A dőlt betűs szöveg a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), az álló betűs szöveg a képviselő-testület rendelete (továbbiakban: Ö.r.)].

Pilisszántó, 2014. október 28.

1. számú függelék

A Képviselő-testület tagjainak névsora

1.) Csicsmanczai Tamásné polgármester               

2.) Diószegi László Pál képviselő                

3.) Dobai Zsolt képviselő             

4.) Jánszky István képviselő                      

5.) Kormos Margit képviselő                              

6.) Kosztolánszky Zoltán képviselő            

7.) Motika Teréz képviselő               

1. számú melléklet:

Pilisszántó Község Önkormányzat tevékenységéhez kapcsolódó feladatai különösen az alábbiak:

1. településfejlesztés, településrendezés, településüzemeltetés (köztemetők, közvilágítás, kéményseprés, stb.),
2. óvodai ellátás,
3. szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások,
4. egészségügyi alapellátás (háziorvosi, fogorvos, stb.), az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások, környezet-egészségügy (pl. köztisztaság, rovarirtás),
5. kulturális szolgáltatás (könyvtár, közművelődés, előadó-művészet támogatása, stb.),
6. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás) ,
7. lakás- és helyiséggazdálkodás,
8. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem,
9. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában,
10. helyi közfoglalkoztatás,
11. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és turizmussal kapcsolatos feladatok,
12. sport, ifjúsági ügyek,
13. nemzetiségi ügyek,
14. helyi közösségi közlekedés biztosítása,
15. hulladékgazdálkodás,
16. távhőszolgáltatás,
17. kistermelők, őstermelők jogszabályban meghatározott termékei értékesítési lehetőségének, hétvégi árusításának biztosítása.
18. Az önként vállalt feladatok ellátása nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását. Finanszírozásuk forrását elsősorban az önkormányzat saját bevételei, illetve az erre a célra biztosított külön források képezhetik.

2. számú függelék: A képviselő-testület állandó bizottságai tagjainak névsora

Pénzügyi Gazdasági Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság:

Kosztolánszky Zoltán elnök képviselő

Dobai Zsolt képviselő

Jánszky István képviselő

Szociális Bizottság:

Motika Teréz elnök képviselő

Diószegi László tag képviselő

Kollár Judit külsős tag

2. számú melléklet:

A Képviselő-testülettől a bizottságokra és a polgármesterre átruházott hatáskörök

1. Polgármester átruházott hatáskörei

I. A földművelésügyi igazgatással kapcsolatos hatáskörök:

Növényvédelem, növényegészségügy:

Gondoskodik a Község belterületén - a külön jogszabályban meghatározott - növényvédelmi feladatok ellátásáról és ellenőrzéséről.

Állategészségügy:

1. Gondoskodik az állati hulladék ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
2. Gondoskodik a Község belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
3. Gondoskodik az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról.

II. Az épített környezet alakítása és védelme:

1. Megadja vagy megtagadja a tulajdonosi hozzájárulást az önkormányzati lakás, nem lakás célú helyiség szerkezetet érintő felújítása, bővítése, átalakítása, korszerűsítése esetén.
2. Gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat, ha az önkormányzat tulajdonát képező ingatlannal szomszédos ingatlanon folyó építési munka az önkormányzat jogos érdekeit sérti.
3. Megadja vagy megtagadja a tulajdonosi hozzájárulást az építésügyi hatósági engedélyek megadásához a tulajdonában lévő telekingatlanok esetében.
4. Megadja vagy megtagadja a tulajdonosi hozzájárulást az Önkormányzat tulajdonában lévő épületben vagy területen lévő nem lakáscélú helyiségek használati mód változásához.
5. Megadja vagy megtagadja a tulajdonosi hozzájárulást az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásban, nem lakás célú helyiségben és telek ingatlanon közművekkel és ezek mérőberendezéseivel kapcsolatos munkák (felújítás, csere, hibaelhárítás, új közműbekötés) esetén.

III. Közterület használattal kapcsolatos hatáskörök:

1. Engedélyezi a közterület épülettel, épületrésszel vagy más építménnyel való elfoglalását, illetve a rendeltetésétől eltérő célra és módon való használatát.
2. Visszavonja haladéktalanul a közterület használati hozzájárulást tilos reklám közzététele esetén.
3. Dönt az elővásárlási jog érvényesítéséről, vagy lemond az elővásárlási jogról az önkormányzat tulajdonában lévő közterületen épült nem lakás célú helyiségek (pavilonok, üzletek) elidegenítése esetén.
4. Megadja vagy megtagadja a tulajdonosi hozzájárulást az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületen lévő nem lakáscélú helyiségek használati mód változásához.
5. Megadja vagy megtagadja az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken létesítendő építmények, közművek létesítéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulást.

IV. Az egészségügyi és szociális ellátással, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskörök

Egészségügyi ellátással kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

1. Panaszok kivizsgálására és annak eredményéről a beteg mielőbbi, írásbeli tájékoztatása.
2. A betegjogi képviselő észrevételeinek érdemi megvizsgálása és a kialakított állásfoglalásról való tájékoztatása.
3. A rovarok és rágcsálók irtásának biztosítása.
4. Folyamatosan ellenőrzi és felügyeli az Egészségház működését.
5. Dönt a külföldi állampolgár betegellátási díjának mérsékléséről, elengedéséről.
6. Pályázatot nyújt be az OEP-hez a normatíván felüli kapacitás befogadására, benyújtja a kapacitásmódosítási kérelmet, megköti vagy módosítja az ezzel kapcsolatos megállapodást.

Szociális ellátással kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

1. Köteles a családgondozóval és a gyermekjóléti ellátóval konzultálva az arra rászorulónak – tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére - átmeneti segélyt, étkezést illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.
2. A Szoctv-ben meghatározott feltételek hiányában, vagy e törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást megszünteti, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezi a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénz egyenérték megfizetésére, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére a családgondozóval és a gyermekjóléti ellátóval konzultálva.
3. Szociális rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - a jogosult számára lakásfenntartási támogatást, meg a Szoctv-ben, valamint az önkormányzat rendeleteiben meghatározott feltételek szerint a családgondozóval és a gyermekjóléti ellátóval konzultálva.
4. Temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti a családgondozóval és a gyermekjóléti ellátóval konzultálva.
5. Gondoskodnia kell az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
6. A költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.
7. Kérheti a háziorvos ápolási díjjal kapcsolatban adott szakvéleményének felülvizsgálatát az egészségügyi államigazgatási szerv által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől, az ápolt állandó és tartós gondozására vonatkozóan pedig az ápolt tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kiadott szakértőtől.
8. Igényelheti a meghalt személy utolsó állandó lakhelye szerinti települési önkormányzattól a köztemetés költségeinek megtérítését.

Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskörök

1. Dönt a rendkívüli élethelyzetbe került, rászoruló kiskorúak rendkívüli gyermekvédelmi támogatásáról a családgondozóval és a gyermekjóléti ellátóval konzultálva.
2. Dönt a szociálisan rászoruló családok gyermekeinek óvodai, iskolai étkezési térítési díjkedvezményének megállapításáról a családgondozóval és a gyermekjóléti ellátóval konzultálva.
3. Dönt a szociálisan rászoruló családok jól tanuló gyermekei részére megállapítható szociális tanulmányi ösztöndíjról.

V. Közlekedési és vízügyi igazgatással kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

1. Gondoskodik a közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkossága elleni védekezésről.
2. Ha a közlekedési hatóság az út megszüntetését engedélyezte, azt elbontatja.

VI. Belügyi igazgatással kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

Kisajátítással kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

1. Megfelelő cserelakást biztosít a kisajátított épületben lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség használója részére, kivéve a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. végrehajtásáról szóló 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet 15/B §-ban foglalt eseteket.
2. Megállapodik a másik féllel a pénzbeli kártalanítás összegében.

VII. A gazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

1. Dönt az általános és céltartalékok felhasználásáról a Képviselő-testület által meghatározott keretek között.
2. Az Önkormányzat elfogadott költségvetéséről készített elemi költségvetést képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő 30 napon belül a Magyar Államkincstár területi igazgatóságához benyújtja.
3. Évközi, év végi költségvetési beszámolót és havi pénzforgalmi jelentést készít.
4. Értékhatárra tekintet nélkül elfogadja és felhasználja a magánszemélyek és jogi személyek által tett közérdekű kötelezettségvállalásokat, ha azok a jogszabályi előírásoknak megfelelnek és a következő célokra, feladatokra történnek:

1. egészség megőrzés, betegség megelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,
3. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
4. kulturális tevékenység,
5. kulturális örökség megóvása,
6. műemlékvédelem,
7. természetvédelem, állatvédelem,
8. környezetvédelem,
9. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
10. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
11. emberi és állampolgári jogok védelme,
12. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
13. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,
14. közrend és közlekedés biztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa- elhárítás,
15. belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység,
16. a közforgalom számára megnyitott út, híd fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység.

5. Kiállítja a szükséges igazolást a közérdekű kötelezettségvállaló részére.

VIII. Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

1. Értékesíti az Önkormányzat tulajdonában lévő, 100 négyzetméter alatti és 500.000.-Ft értékhatár alatti telkeket.
2. Értékesíti az Önkormányzat tulajdonában lévő egyedi értékként bruttó 200. 000.-Ft értékhatár alatti ingóságokat, ide nem értve a vagyoni értékű jogokat.
3. Értékesíti az Önkormányzat tulajdonában lévő 100.000.-Ft értékhatár alatti ingatlanokat.
4. Bérbe adja az Önkormányzat tulajdonában lévő, 1000 négyzetméter alatti telkeket.
5. Bérbe adja az Önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági rendeltetésű földterületeket 100. ezer Ft/év értékhatárig.
6. Gyakorolja az Önkormányzatot megillető egyéb tulajdonosi jogokat az 1000 négyzetméter alatti telkek, a 3.000.000.-Ft értékhatár alatti ingatlanok vonatkozásában.
7. Hozzájárul a jelzálog törléséhez a kölcsönök visszafizetése esetén.
8. Hozzájárulást ad - az elidegenítési és terhelési tilalom Önkormányzatot követő sorrendben történő bejegyzéséhez – az elidegenítési és terhelési tilalommal értékesített önkormányzati ingatlanok
9. felújítása, korszerűsítése, bővítése és közművesítés esetén – a megjelölt célokra, a pénzintézet által nyújtott kölcsön összegéig.
10. A helyi támogatás nyújtására létrejött szerződések igénylői illetve a támogatottak általi megszegése esetén a szerződéseket felmondja és intézkedik az Önkormányzat követelésének érvényesítése iránt. Amennyiben valamely szerződés kapcsán méltányosság gyakorlására lát okot, a kérdést a Képviselő-testület elé terjeszti döntés végett.
11. A polgármester hozzájárulást ad az önkormányzat által értékesített ingatlanok vonatkozásában hitelt folyósító pénzintézet jelzálogjogának az önkormányzatot megelőző ranghelyen történő bejegyzéséhez értékhatár nélkül, amennyiben a tulajdonos az önkormányzattal szembeni tartozással nincs hátralékban.
12. A polgármester hozzájárulást ad a munkáltatói kölcsön és helyi támogatás alapján bejegyzett jelzálogjogot megelőző helyen a hitelt folyósító pénzintézet jelzálogjogának bejegyzéséhez.
13. A nem önkormányzati beruházásában létesülő új szennyvízcsatorna hálózatot, csapadékvíz hálózatot, vízvezeték hálózatot, gázvezeték hálózatot, elektromos hálózatot és azok műtárgyait, valamint az újonnan felszerelt közvilágítási lámpatesteket térítésmentesen átveheti a beruházótól.
14. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak közül az önkormányzat beruházásában történő, az üzemeltető tulajdonában lévő elektromos szerkezetek, berendezések, szennyvízcsatorna hálózatok, csapadékvíz hálózatok, vízvezeték hálózatok, gázvezeték hálózatok, elektromos hálózatok cseréje, korszerűsítése, kiváltása esetén, azokat befejezetlen beruházásként írásos dokumentummal, értékhatár nélkül, térítésmentesen átadhatja az üzemeltető részére.
15. Megadja vagy megtagadja a tulajdonosi hozzájárulást az ingatlanok telekhatár rendezéséhez, szabályozásához.

IX. A lakások és helyiségek bérletével, elidegenítésével kapcsolatos feladat- és hatáskörök

1. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó 1993. évi LXXVIII. törvényben foglalt hatáskörök.
2. Gyakorolja a tulajdonosi jogokat a lakások és nem lakás céljára szolgáló 100 négyzetméter alatti helyiségek tekintetében.

X. Testneveléssel és sporttal kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

1. Közreműködik a mozgásgazdag életmóddal összefüggő és egyes sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében.
2. Ellátja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatokat.
3. A Kihívás Napja sportrendezvény sorozathoz való csatlakozás nevezési lapjának aláírása, a versenyek és sportolási formák összeállítása.
4. A Pilis felfutás rendezvénnyel kapcsolatos támogatás 50 ezer Ft-ig
5. Sport rendezvényekhez támogatás nyújtása 200 ezer Ft-ig.

2. Szociális Bizottság átruházott hatáskörei és feladatkörei

1. Közoktatással kapcsolatos hatáskörök:

A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvényben a fenntartót megillető jogok:

1. Véleményezi az Önkormányzat által létesített és fenntartott nevelési-oktatási intézmények vezetői állására benyújtott pályázatokat.
2. Javaslatot tesz a nevelési-oktatási valamint szakszolgálati és szolgáltató intézmények alapítására, átszervezésére, megszüntetésére, illetve alapító okiratának módosítására.
3. Javaslatot tesz a közoktatás területén helyi kitüntetések adományozására, más kitüntetésekre való felterjesztésre,
4. Dönt a költségvetés által nyújtott lehetőségeken belül támogatási kérelmek odaítéléséről, vagy elvetéséről.

2. Közművelődési, közgyűjteményi, művészeti és egyéb kulturális tevékenységgel kapcsolatos hatáskörök:

1. Ellenőrzi az Önkormányzat által nyújtott kulturális céltámogatások felhasználásának.
2. Jóváhagyja a közművelődési intézmény éves munkatervét, ellenőrzi, értékeli az abban foglaltak végrehajtását.
3. Ellátja a közművelődési tevékenységekkel kapcsolatos helyi irányítási, ellenőrzési feladatokat.
4. Véleményezi és javasolja művészeti alkotás, Pilisszántó területén emléktábla nem önkormányzati épületen, területen történő elhelyezését.
5. Véleményezi, javasolja és engedélyezi Pilisszántó területén önkormányzati tulajdonú épületen, területen képzőművészeti alkotások és emléktáblák elhelyezését.
6. Engedélyezi Pilisszántó címere, zászlója valamint lobogója engedélyhez kötött használatát vagy forgalomba hozatal céljából történő előállítását.
7. Feladatkörében javaslatot tesz kitüntetés adományozására, a beérkezett kezdeményezések, illetve saját elhatározása alapján.
8. Véleményt nyilvánít és javaslatot tesz az Önkormányzat közigazgatási területén elhelyezésre kerülő képzőművészeti alkotásokkal kapcsolatban, közreműködik emlékművek állításának előkészítésében.
9. Véleményezi és javaslatot tesz kulturális alapítványok kuratóriuma tagjainak személyére.
10. Véleményezi és javasolja közművelődési és muzeális intézmény létesítését, megszüntetését, átszervezését.
11. Figyelemmel kíséri a Község kulturális, művelődési, szellemi életét, elősegíti kezdeményezéseivel annak fejlődését.
12. Az épített környezet és a helyi építészeti örökség védelmével kapcsolatos ügyekben javaslattétellel él, közreműködik, véleményez, döntéseket készít elő.
13. Véleményezi a testvérvárosi kapcsolatok keretén belüli kulturális tevékenységet, javaslatot tesz kulturális programok szervezésére, támogatja az ilyen rendezvényeket.
14. Javaslatot tesz művészeti alkotások vásárlására, támogatja önkormányzati tulajdonba kerülő művészeti alkotások vásárlását.
15. Támogatja a közművelődési tevékenységet.
16. Együttműködik a helyi építészeti örökség feltárásában, számbavételében, kezdeményezi a Községben lévő és műemléki vagy helyi oltalmat élvező értékek védetté nyilvánítását, illetőleg a védettség megszüntetését.
17. Együttműködik a műemlékvédelem terén működő társadalmi szervezetekkel, mozgalmakkal.
18. Együttműködik a feladatkörébe tartozó tevékenységet folytató civil szervezetekkel.
19. Támogatja a művészeti intézmények, továbbá a lakosság művészeti kezdeményezéseit, önszerveződéseit, a művészi alkotómunka feltételeinek javítását és a művészeti értékek létrehozását, megőrzését.
20. Támogatja a Község múltjának és hagyományainak feltárására irányuló társadalmi tevékenységet.
21. Javaslatot tesz a közművelődés, kultúra, művészet területén helyi kitüntetések adományozására, más kitüntetésekre való felterjesztésre;
22. Dönt a költségvetés által nyújtott lehetőségeken belül támogatási kérelmek odaítéléséről, vagy elvetéséről.

3.  Ifjúságpolitikával és sporttal kapcsolatos hatáskörök:

1. Együttműködik a Pilisszántó tevékenykedő testneveléssel és sporttal foglalkozó szervezetekkel.
2. Segíti a helyi versenyrendszer kialakítását, működtetését, sportrendezvények szervezését.
3. Dönt az önkormányzati sportpályázatok meghirdetéséről, azok elbírálásának módjáról, és dönt a kedvezményezettek köréről a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott feltételek alapján.
4. Dönt a költségvetés által nyújtott lehetőségeken belül támogatási kérelmek odaítéléséről, vagy elvetéséről.
5. Javaslatot tesz a sporttevékenységgel kapcsolatos költségvetési irányelvekre, költségvetési tételekre, azok módosítására.
6. Javaslatot tesz a sporttevékenység területén helyi kitüntetések adományozására, más kitüntetésekre való felterjesztésre.
7. Javaslatot tesz a sportlétesítmények fejlesztésére, hasznosítására irányuló döntések előkészítésére.

4. Az egészségüggyel kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

1. Figyelemmel kíséri a Község egészségügyi ellátottságát, a gyógyító-megelőző egészségügyi ellátást végző háziorvosi, fogorvosi szolgálat működését, a közegészségügy helyzetét valamint a Község köztisztasági állapotát.
2. Figyelemmel kíséri az egészségügyi ellátórendszer és az Egészségház tevékenységének színvonalát, és az ahhoz kapcsolódó lakossági észrevételeket, támogatást nyújt a biztonságos működéshez.
3. Javaslatot tesz az egészségügyi ágazat költségvetési előirányzatára.
4. Szakmailag véleményezi a Község egészségügyi ellátásának fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket.

5. Szociális igazgatási feladat- és hatáskörök:

1. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló törvény, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet rendelkezéseinek végrehajtását.
2. Véleményezi a szociális feladatot ellátó intézmények alapítását, működési rendjük meghatározására tett előterjesztéseket, javaslatokat.
3. Véleményezi a szociális feladatot ellátó intézmények átszervezésére, szerkezetátalakítására tett javaslatot.
4. Dönt a bizottsági általános célú gazdálkodási tartalékkeret felhasználásáról.

C) A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság átruházott hatáskörei és feladatkörei

1. A pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

1. Véleményezi és ellenőrzi:

1. a költségvetési beszámolókat,
2. az éves költségvetési terveket, azok végrehajtását,
3. az intézmények részére biztosított keretszámok elosztását és felhasználását,
4. az Önkormányzatot érintő adókkal kapcsolatos tevékenységet.

2. Ellenőrzi az Önkormányzat vagyonával való gazdálkodást.
3. Ellenőrzi a költségvetési előirányzatok teljesítését.
4. Véleményezi önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaság alapítását, a belépés, összeolvadás, kilépés és megszűnés indokoltságát.
5. Véleményezi és ellenőrzi az önkormányzati intézmény alapításának, összevonásának és megszűnésének indokoltságát.
6. Véleményezi az Önkormányzat által alapított közalapítvány megszüntetésének kezdeményezésére irányuló javaslatot.
7. Javaslatot tesz hitelek felvételére, illetve véleményezi az erre irányuló javaslatokat.
8. Ellenőrzi a Képviselő-testület hivatala és az Önkormányzat intézményei gazdálkodását belsőellenőrrel együtt, a polgármesterrel együttműködve összeállítja a vizsgálati szempontokat.
9. Pénzügyileg ellenőrzi az önkormányzati beruházások, fejlesztések, szerződések teljesítésének és pénzügyi rendezésének szinkronitását.
10. Ellenőrzi a féléves és éves beszámolókat.
11. Ellenőrzi az Önkormányzat vagyonának felmérését.
12. Vizsgálatot indít, tájékozódik, elemzést készít minden általa fontosnak tartott, az Önkormányzat költségvetését érintő pénzügyi kérdésben.
13. Ellenőrzi és véleményezi a naptári éven belüli hitelfelvételt.
14. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat. Vizsgálati megállapításait a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul közli a Képviselő-testülettel. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
15. Támogatja a költségvetési rendelet megalkotása után újonnan felmerült, az Önkormányzat érdekeit érintő kezdeményezéseket.

2. A költségvetéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

1. Véleményezi az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelettervezetet.
2. Közreműködik a költségvetés általános irányelveinek kidolgozásában.
3. Közreműködik, koordinál, előzetes szelekciót végez a költségvetés összeállításában.
4. Esetenként vizsgálja az Önkormányzat bevételeinek teljesülését.
5. Közreműködik, koordinál, előzetes szelekciót végez a pénzmaradványok elosztásánál.
6. Véleményezi a költségvetés előirányzatainak módosítási javaslatait.
7. Véleményezi azokat az előterjesztéseket, amelyek befolyással vannak a költségvetésre.
8. Beszámoltat a költségvetés végrehajtásáról.
9. Véleményezi a költségvetési beszámolókat.
10. A költségvetési hiány, feszültség csökkentését szolgáló programozható intézkedéseket javasol, átmeneti gazdálkodásra tesz javaslatot.
11. Véleményezi a helyi adókról szóló rendelettervezetet, az adógazdálkodást.
12. Átruházott hatáskörben dönt a pályázatokról.
13. Egyetértési jogot gyakorol a bizottságok döntése előtt a jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosításról a Képviselő-testület által meghatározott keretek között.
14. Támogatja a költségvetési rendelet megalkotása után újonnan jelentkező, az Önkormányzat feladatait érintő kezdeményezéseket.

3. A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

1. Véleményezi az Önkormányzat gazdasági programját, költségvetési tervezetét, a költségvetés módosításait, továbbá véleményezheti a zárszámadást.
2. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az önkormányzati vagyon felmérését, nyilvántartásba vételét, a törzsvagyon kimutatását.
3. Előkészíti, véleményezi az Önkormányzat egységes vagyonkezelési koncepcióját.
4. Véleményezi a gazdasági, pénzügyi kihatású előterjesztéseket.
5. Véleményezi az Önkormányzatot érintő vállalkozásfejlesztési elképzeléseket.
6. Előkészíti az Önkormányzat gazdasági társaságban való részvételére irányuló előterjesztéseket, javaslatot tesz a társaságban az Önkormányzatot képviselő személyre.
7. Javaslatot tesz a vállalkozásba adható vagyoni kör kijelölésére.
8. Javaslatot tesz az önkormányzati vagyon kezelésére, működtetésére.
9. Javaslatot dolgoz ki az Önkormányzat bérlet útján hasznosítható vagyontárgyai bérleti díjaira.
10. Közreműködik a vállalkozásbarát környezet kialakításában, javaslatot tesz az ezt elősegítő és szükséges intézkedések megtételére.
11. Javaslatot tesz tenderek kiírására, illetve véleményt nyilvánít ezekről.
12. Véleményezi az önkormányzati tulajdon elidegenítését, cseréjét, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét illetve más célú hasznosítását.
13. Véleményt nyilvánít a koncesszióba adás lehetőségéről.
    4. Jogi feladat- és hatáskörök:

1. Figyelemmel kíséri és vizsgálja a Szervezeti és Működési Szabályzat érvényesülését, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására.
2. Képviselő és bizottsági tag felkérésére vizsgálja az adott bizottság jogszerű működését.
3. Állást foglal a bizottságok közötti hatásköri összeütközések esetén.
4. Véleményezi a Képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyv kiigazításának kérését.
5. Véleményezi az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok első számú felelős vezetőinek foglalkoztatásával kapcsolatos kérdéseket.
6. Véleményezi az önkormányzati alapítású alapítványok létrehozására illetve működésére vonatkozó javaslatokat, továbbá az Önkormányzatnak alapítványhoz, egyesülethez vagy szövetséghez történő csatlakozását.
7. Véleményezi önkormányzati társulás létrehozására, illetve az ahhoz történő csatlakozásra vonatkozó javaslatokat.
8. Véleményezi az önkormányzati intézmény létrehozására, átszervezésére illetve megszüntetésére vonatkozó javaslatokat.
9. Véleményezi az Önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát jóváhagyás előtt.
10. Véleményezi az Önkormányzat által fenntartott könyvtár szervezeti és működési szabályzatát jóváhagyás előtt.
11. Ellenőrzi a Képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlásának érvényesülését.

V. Vagyonnyilatkozat vizsgálat körében ellátandó feladatok

1. Megvizsgálja a Képviselők és Polgármester vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozat-csomag a Polgármesteri Hivatal e célra kijelölt hivatalos helyiségében az átvétel igazolását követően a bizottság kijelölt tagjától, illetőleg tagjaitól és/vagy a jegyző által a bizottság kérésére kijelölt köztisztviselőtől személyesen vagy meghatalmazott útján vehető át.

2. A vagyonnyilatkozatot a képviselőnek és a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint nagykorú gyermekeinek (továbbiakban: hozzátartozók) saját kezűleg alá kell írniuk. A vagyonnyilatkozatot a képviselőnek személyesen kell leadniuk.

3. A vagyonnyilatkozatot a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt helyiségében a Bizottság erre kijelölt tagjának, tagjainak és/vagy a jegyző által kijelölt köztisztviselőnek kell leadni, amelyet az átvevő(k) igazolás kiállításával vesznek át. A vagyonnyilatkozat leadásával egyidejűleg csatolni kell a képviselő nyilatkozatát arról, hogy saját, illetve hozzátartozói vagyonnyilatkozatát leadta. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bárki kezdeményezheti. Ha a képviselő saját maga észleli, hogy vagyonnyilatkozatában elírás vagy tévedés folytán a valóságnak meg nem felelő adat szerepel, e körülményről a Bizottságot írásban köteles értesíteni. A Bizottság ez esetben soron következő ülésén lehetőséget biztosít a képviselőnek vagyonnyilatkozata kijavítására. A vagyonnyilatkozat kijavítása során a képviselő a vagyonnyilatkozat kijavítással érintett oldalán a kijavítandó adatot áthúzza, a javított adatot mellé vagy fölé írja, majd a javítás tényét aláírásával és a javítás dátumának megjelölésével igazolja. A kijavítás megtörténtét a  Bizottság – ugyanazon napirendi pont keretében – határozattal tudomásul veszi, melynek tényét – a határozat számának és meghozatala dátumának megjelölésével együtt – a bizottság elnöke (távollétében a bizottsági ülés vezetésével a bizottsági ügyrendben foglaltak alapján megbízott tag) aláírásával igazolva rávezeti a vagyonnyilatkozat kijavítással érintett oldalára. Amennyiben a bizottság nem veszi tudomásul a vagyonnyilatkozat kijavításának megtörténtét, e körülményről a bizottság elnöke a polgármester útján haladéktalanul tájékoztatja a Képviselő-testületet, s a tudomásulvételről a Képviselő-testület dönt.

4 A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye, ellenkező esetben a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.

5. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a  Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

6. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon nyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást, adatot tartalmaz, ennek hiányában az ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

7 A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

8. A Bizottság ülésének iratanyagait (meghívó, előterjesztés, jegyzőkönyv, határozat), illetve a bizottság munkájával kapcsolatos irat (szakértői vélemény, hivatalos megkeresésre adott válasz, képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatok), vagy bármely más irathordozó tárolására és őrzésére a polgármesteri hivatal erre kijelölt hivatalos helyiségében – az iratok jellegének megfelelő csoportosításban – zárt lemezszekrényben kerül sor. Erről a jegyző gondoskodik.

9. A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A vagyonnyilatkozatok eredeti példányainak a megtekintése a Bizottság elnökének történt bejelentést követően, a jegyző által kijelölt helyiségben és a bizottsági elnök vagy a bizottság más tagja, illetve tagjai és/vagy a bizottság elnökének kérésére a jegyző által kijelölt köztisztviselő jelenlétében lehetséges.

10. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

11. A hozzátartozók vagyonnyilatkozatának tárolása a bizottság pecsétjével, az azt leadó képviselő és a bizottság és/vagy a jegyző által kijelölt köztisztviselő (bizottsági titkár) átvevő együttes aláírásával ellátott, zárt borítékban, a bizottság egyéb irataitól elkülönítetten, külön lemezszekrényben történik.

12. A volt képviselő hozzátartozójának a vagyonnyilatkozatát a képviselő megbízatásának megszűnését követően a nyilvántartásból törölni kell.

13. A betekintésről a név és az időpont feltüntetésével nyilvántartást kell vezetni.

14. Amennyiben a vagyonnyilatkozati eljárás során a Bizottság azt állapítja meg, hogy a képviselő vagyonnyilatkozata hiányos, vagy nem a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazza, erről a Képviselő-testületet tájékoztatja. A Képviselő-testület az érintett képviselőt határozatában felszólítja a vagyonnyilatkozat kiegészítésére, illetőleg a valóságnak megfelelő tartalmú korrekciójára.

18. A Bizottság:

a) nyilvántartja, tárolja és ellenőrzi az önkormányzati képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait,

b) lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokat,

c) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal vagyonnyilatkozati ügyekben,

d) határozati javaslatot nyújt be a Képviselő-testülethez

e) meghallgatásokat kezdeményez és tart,

f) szakértőket vehet igénybe,

g) más szervektől és személyektől adatokat szerezhet be.

19. A Bizottság vagyonnyilatkozat-tételi és vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos tevékenységét a vonatkozó jogszabályi keretei között végzi.

20. A bizottság szükség szerint ülésezik.

21. A bizottság vagyonnyilatkozati ügyben zárt ülést tart.

22. A bizottság ülésein tanácskozási joggal részt vehet:

a) a jegyző,

b) a polgármester és az alpolgármesterek,

c) a bizottság és az elnök által meghívott szakértő,

d) a napirend tárgyában érintett személy,

e) bármely képviselő,

f) a nemzetiségi önkormányzat elnöke.

23. A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

3. számú melléklet a belső ellenőrzésről

Pilisszántó Község Önkormányzatának gazdasági szervezettel nem rendelkező intézményei gazdálkodási feladatait teljes egészében a Pilisszántói Polgármesteri Hivatal látja el.

Az intézmények belső ellenőrzési feladatait a gazdálkodásra kijelölt Pilisszántói Polgármesteri Hivatal látja el.

A Polgármesteri Hivatal nem foglalkoztat főállású belső ellenőrt, a feladatellátást külső megbízottal kötött szerződés alapján végezteti el. A feladatellátás szabályai és az alkalmazandó eljárásrend a szerződésben kerül szabályozásra.

Mivel a szerződés alapján egy belső ellenőr látja el a megrendelt ellenőrzési feladatot, így a Bkr. 2. § c) pontja alapján Ő látja el a belső ellenőrzési vezetői feladatokat is. Az ettől eltérő rendelkezéseket a Belső Ellenőrzési Kézikönyv rögzíti.

Az ellenőr szakmai függetlensége oly módon kerül biztosításra, hogy az adott ellenőrzési feladatok elrendelése során az ellenőrzési program jóváhagyása és a szükséges megbízólevél aláírása a Jegyző feladata, a program szakmai összeállítása és az ellenőrzés végrehajtása során az ellenőr legjobb szakmai ismerete szerint önállóan járhat el, különösen az alábbiak tekintetében:

a) az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével;

b) az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása;

c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása;

d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése;

e) a belső ellenőr bizonyosságot adó ellenőrzési és a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közétett belső ellenőrzési standardokkal összhangban lévő tanácsadási tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be.

A belső ellenőr nem vehet részt a költségvetési szerv operatív működésével kapcsolatos feladatok ellátásában, különösen az alábbiakban:

a) a költségvetési szerv működésével kapcsolatos döntések meghozatala, ide nem értve a Bkr. 21. § (4) bekezdés a) pontjában foglaltakat;

b) a költségvetési szerv bármely végrehajtási vagy irányítási tevékenységében való részvétel;

c) pénzügyi tranzakciók kezdeményezése, vagy jóváhagyása, vagy kötelezettség vállalása, a belső ellenőrzési egységre vonatkozókon kívül;

d) a szervezet bármely, nem a belső ellenőrzési egység által alkalmazott munkatársa tevékenységének irányítása, kivéve, ha ezek a munkatársak szakértőként segítik a belső ellenőröket;

e) belső szabályzatok elkészítése, a belső ellenőrzésre vonatkozókon kívül;

f) intézkedési terv elkészítése, a belső ellenőrzésre vonatkozókon kívül.

A tevékenységet végző külsőmegbízott, vagy vállalkozás esetén az általuk biztosított belső ellenőr jogszabályban rögzített szakmai követelményeknek és az előírt nyilvántartásban való szereplésnek az igazolásainak másolatait, a szerződés megkötésekor át kell adja a Jegyzőnek, hogy az külső hatósági ellenőrzéskor igazolni tudja az alkalmazás megfelelőségét.

A Bkr. azon előírásait, melyben a belső ellenőrökre vonatkozó továbbképzési és oktatási kötelezettséget írnak elő a költségvetési szervnek, a vállalkozónak kell biztosítania.”

1. számú melléklet

Pilisszántó Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának

Szervezeti és Működési Szabályzatához

Alaptevékenység szakfeladatrend szerinti felsorolása

Alaptevékenysége:    Helyi szintű általános végrehajtó igazgatási tevékenység.

Szakágazat

841105                    Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége

A költségvetési szerv alaptevékenysége államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása:

2. számú melléklet

Pilisszántói Polgármesteri Hivatalnak

Szervezeti és Működési Szabályzatához

Alaptevékenységet meghatározó jogszabályok jegyzéke

Magyarország Alaptörvénye

2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről

2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól

2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi költségvetéséről

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról

2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról

2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről

2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról

2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról

2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről

2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról

2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról

2010. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről

2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról

2009. évi LII. törvény a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről

2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról

2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről

2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról

2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról

2000. évi C. törvény a számvitelről

2000. évi XCVI. törvény a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról

1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről

1999. évi LXIII. törvény a közterület-felügyeletről

1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről

1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről

1997. évi C. törvény a választási eljárásról

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

1996. évi XXV. törvény a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról

1995. évi XLII. törvény az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről

1994. évi LXIV. törvény a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról

1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

1992. évi LXXXIX. törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

1991. évi XXXIII. törvény egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról

1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről

1990. évi C. törvény a helyi adókról

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról

370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről

368/2011.(XII.31) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

78/2010. (III. 25.) Korm. rendelet az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól

57/2010. (III. 16.) Korm. rendelet a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek foglalkoztatásának támogatásához szükséges költségvetési forrás

biztosításáról

321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről

308/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság kijelöléséről, valamint egyes kormányrendeleteknek az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel összefüggő módosításáról

305/2009. (XII. 23.) Korm. rendelet a köztisztviselők cafetéria-juttatásának részletes szabályairól

288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről

282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól

239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről

228/2009. (X. 16.) Korm. rendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról

225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről

224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevőinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról

223/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról

222/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről

218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól

210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről

193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről

94/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet az egyes területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célokat szolgáló hazai támogatási előirányzatokról szóló kormányrendeletek módosításáról

76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet a területrendezési hatósági eljárásokról

358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól

221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól

78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről

67/2008. (III. 29.) Korm. rendelet a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény végrehajtásáról

64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól

291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti tevékenységről

284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról

255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról

254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az állami vagyonnal való gazdálkodásról

331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről

245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól

226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról

112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról

104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól

63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól

62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól

335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről

305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról

248/2005. (XI. 15.) Korm. rendelet az okmányirodák által történő tulajdonilap-másolat szolgáltatás szabályairól

238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról

180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról

224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről

221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről

241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről

233/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatkezelésre és a közszolgálati nyilvántartásra vonatkozó szabályokról

213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről

191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról

256/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről

132/2000. (VII. 14.) Korm. rendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről

245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről

235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról

149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet a külföldiek ingatlanszerzéséről

38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről

9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet a köztisztviselők képesítési előírásairól

147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről

22/1992. (I. 28.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok polgármestereinek és jegyzőinek, valamint a köztársasági megbízottak népjóléti igazgatási feladat- és hatáskörének megállapításáról

20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok egyes szerveinek és a köztársasági megbízottaknak a közművelődési, közgyűjteményi, művészeti, továbbá más kulturális tevékenységekkel kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatásköreiről

19/1992. (I. 28.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatáskörének megállapításával kapcsolatos földművelésügyi ágazati jogszabályok módosításáról

18/1990. (I. 31.) MT rendelet a víz- és csatornadíjnak a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőre való áthárításáról

6/2003. (III. 7.) BM rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről

49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról

61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet a jogszabályszerkesztésről

29/2009. (X. 30.) ÖM rendelet az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról

28/2009. (X. 29.) ÖM rendelet a temetkezési szolgáltatási engedély kiadása iránt

fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról__

3. számú melléklet

Pilisszántó Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának

Szervezeti és Működési Szabályzatához

A Hivatal szervezeti felépítésének ábrája

KÉPVISELŐTESTÜLET

POLGÁRMESTER

JEGYZŐ

             PÉNZÜGYI CSOPORT   ADÓÜGYI CSOPORT  SZOCIÁLIS CSOPORT  ANYAKÖNYV CSOPORT

                3 fő                                 1fő                                           1 fő                                          1 fő

     + TITKÁRSÁG 1fő

5.számú melléklet:

A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök jegyzéke

• Polgármester
• Alpolgármester
• Képviselők