A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, a 26 §-ban, a 32. § (3) bekezdésében a 45. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti feladatkörében Pilisszántó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az alábbi rendeletet alkotja.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja, alapelvei, hatálya

1.§

(1) E rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen a Sztv. Által előírt szabályozási kötelezettségének, a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben nyújtható szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szociális törvény) és a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény (a továbbiakban: Gyermekvédelmi törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az Önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek.

Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek, amennyiben pedig a támogatásra szoruló élethelyzet nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával kötelesek elősegíteni helyzetük javítását.

(3) A törvényben biztosított ellátásokra a Szociális törvény, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályiról szóló 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet és a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.30.) Kormányrendelet szabályai az irányadók.

2.§

(1) Az eljárásra való hatáskört a Szociális törvény, a Gyermekvédelmi törvény, a 331/2006. (XII.23.) Kormányrendelet és jelen rendelet határozza meg.

(2) A lakcím megállapítása a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján történik.

3.§

(1) A Képviselő-testület a szociális törvényben települési támogatások címen biztosított I. fokú hatáskörben, települési támogatások megállapítása, iránti kérelemre a Szociális Bizottság (a továbbiakban SZEB) jogosult eljárni.

(2) A polgármester:

     a) a Szociális törvény felhatalmazása alapján köztemetés ügyekben eredeti hatáskörben jár el.

     b) a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben, a szociális törvényben települési támogatások címen biztosított I. fokú hatáskörben rendkívüli települési támogatást állapít meg.

(3) A polgármester további feladata az önkormányzat közfoglalkoztatásának szervezése, munkáltatóként közfoglalkoztatásra szerződés megkötése.

     a) Közfoglalkoztatás az önkormányzat éves költségvetésében biztosított előirányzaton belül valósítható meg.

4.§

A rendelet hatálya

4.§ (1) A törvény hatálya kiterjed Pilisszántó községen élő és itt bejelentett lakóhellyel – lakóhely hiányában tartózkodási hellyel – rendelkező személyekre,

(2) A törvény hatálya a Sztv.7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) A törvény hatálya kiterjed:

a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Sztv.3§ (3)a) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában a Sztv.-ben meghatározottak  szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(4) Az önkormányzat – tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére – köteles az arra rászorulónak Települési Támogatást nyújtani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

(5) A (4) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedésről haladéktalanul értesíti az illetékességgel rendelkező szervet. Az értesítéssel egyidejűleg követelheti a kifizetett támogatás megtérítését.

5.§

Hatásköri és eljárási rendelkezések

 (1) Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a Polgármesteri

Hivatalnál lehet előterjeszteni a hivatal által e célra rendszeresített formanyomtatványon. A kérelmet előterjesztheti a Szociális Bizottság, társadalmi, civil szervezet, valamint indulhat hivatalból is.

(2) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme benyújtásakor, vagy a kérelem elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni.

 (3) A polgármester dönt: sürgős, halasztást nem tűrő esetekben, a Rendkívüli Települési Támogatásról, a köztemetésről, továbbá a pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön folyósításáról.

(4) Eltérő szabály hiányában a rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4.§-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A jövedelem számítására az Sztv. 10. §-a vonatkozik. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok (pl.: munkanélküliség, betegség stb.) miatt tartós romlás vélelmezhető.

(6) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát, igazoló iratokat, a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet, által előírt igazolásokat, nyilatkozatokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (pl.: nyugdíjszelvény, családi pótlékot igazoló szelvény), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés stb. Munkanélküli személy esetében a munkanélküliség ténye az illetékes állami foglalkoztatási szervnél (Munkaügyi Központnál) történt regisztrációról szóló hatósági irattal igazolható.

(7) Ha az Önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(8) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi- és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt akkor az adóhatóság illetékes igazgatóságától kérheti a kérelmező személyi jövedelemadó-alap közlését.

(9) Az első fokú döntés ellen benyújtott fellebbezés ügyében másodfokú szervként jár el:

a) Polgármester által hozott érdemi határozat ellen, annak kézhezvételét követő naptól számított 15 napon belül a Pilisszántó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

b) A Képviselő-testület által hozott érdemi döntés ellen a Pest Megyei Bírósághoz lehet keresettel élni.

c)A jegyző által hozott érdemi határozat ellen az illetékes Pest Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala.

6. §

A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése

(1) Az Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint a jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben elengedhető, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(2) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

7.§

Az ellátások kifizetése, folyósítása ellenőrzése

(1) A pénzben kifizetés a határozat rendelkezése folytán folyószámlára utalással vagy házipénztárból történő kifizetéssel történik.

(2) A szociális ellátások megállapításáról a hatáskör birtokosa határozattal dönt.

(3) A szociális és gyermekvédelmi igazgatási eljárás illeték és költségmentes.

8.§

A Települési Támogatás Fajtái

1.   Települési Támogatás

1. A létfenntartási gondok enyhítése

aa.) A települési támogatás létfenntartási gondokkal küzdő személynek időszakosan    vagy, tartósan fennálló létfenntartási gondja enyhítésére, ismétlődően, tárgyévben a kérelem benyújtásától három havonta 3.000,- Ft, gyermeket nevelő családban 4.000,- Ft értékű vásárlási utalvány formájában is nyújtható. Ezen támogatásra háztartásonként egy személy jogosult.

2. A lakhatás támogatása

ba) A lakhatás elősegítése érdekében települési támogatásként fűtési támogatás október 15 – és április 15 közötti időszakban adható (fűtési időszak). Támogatás állapítható meg annak a tulajdonosnak illetve bérlőnek akinek a háztartásában az egy főre számított jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át. A támogatás összege 3.000,- Ft./hó, de nem haladhatja meg a számla tényleges összegét.

            bb)Közüzemi díj támogatás állapítható meg annak a tulajdonosnak  

illetve bérlőnek akinek a háztartásában az egy főre számított jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át. A közüzemi díj támogatásának összege 3.000,-Ft/hó, de nem haladhatja meg a számla tényleges összegét. A támogatás a megjelölt szolgáltatóhoz utalással történik.

            bc) A ba-bb) pontokban meghatározott támogatások háztartásonként egy személy  ré-

                  szére állapítható meg.

            bd) A lakhatást elősegítő Települési Támogatás a fűtési támogatás kivételével a

                  kérelmet követő hónap első napjától a tizenkettedik hónap utolsó napjáig

                  kerül megállapításra, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony idő-

                  tartamára.

            be) Nem jogosult lakhatást elősegítő települési támogatásra

• aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását;
• olyan jogcímnélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre nem jogosult;
• akinek a lakásbérleti, vagy tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn;
• aki a bérleti szerződésben vállalt rendeltetésszerű lakáshasználattal kapcsolatos szabályokat, vagy az emberi együttélés szabályait nem tartja be;

3. Az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való részbeni hozzájárulás

ca) Települési támogatásként az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való teljes vagy részbeni hozzájárulás állapítható meg annak a személynek, aki közgyógyellátási igazolványra nem jogosult és

 -    igazoltan a rendszeresen szedett gyógyszer kiadása, vagy gyógyászati  segédeszköz beszerzésének költsége meghaladja saját jövedelme 15%-át, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át;

ebben az esetben a települési támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától az év utolsó napjáig állapítható meg. A támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség, de nem haladhatja meg a havi 3000,-Ft-ot, vagy

-      esetenként felírt gyógyszer kiadása, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költségét önerőből biztosítani nem tudja, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át;

Ebben az esetben a települési támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség vagy gyógyászati gédeszközköltség,de éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

cb) A ca) pontban meghatározott települési támogatásként háztartásonként egy személy jogosult.

4. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás

da)Települési támogatásként elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való

hozzájárulás nyújtható annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről

gondoskodott, és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

            db) A támogatás mértéke urnás temetés esetén:10.000,-Ft,

                                               koporsós temetés esetén:15.000,-Ft

5. A gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulás

ea) Települési támogatás nyújtható annak a személynek, aki a köznevelési

intézménybe járó gyermekre való tekintettel rendszeres gyermekvédelmi támogatásra nem jogosult, és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, a gyermek(ek) családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásként

- a tanköteles gyermekek tanszer, tankönyv ellátásának támogatására;

- a gyermek étkezési támogatására;

- a gyermek köznevelési intézmény, sportegyesület javaslatára a táborozási-nyaralási költségeire fordítható.

eb) A támogatás évente négyszer állapítható meg és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

ec)A támogatás egy családon belül egy időben legfeljebb két gyermeknek állapítható meg.

2. Rendkívüli Települési Támogatás

Rendkívüli Települési támogatás állapítható meg annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló esetén 250 %-át és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, mert

a) tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesése következett be vagy

b) elemi kár, vagy

c) nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint

folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik vagy

d) önhibáján kívül legfeljebb 2 havi közüzemi díjhátraléka, halmozódott

fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy

e)nagyobb összegű, váratlan vagy előre nem látható kiadásai vannak, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy

f) gyermeke nevelésével,gondozásával, kapcsolatban előre nem látható kiadásai keletkeztek.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a települési támogatás maximális  összege: 20.000,- Ft., de nem haladhatja meg a tényleges költség mértékét.

(4) Települési támogatásként 2.500,- Ft egyszeri támogatás állapítható meg azoknak, akik betöltötték a 70. életévüket és állandó pilisszántói lakosok.

(5) Települési támogatásként rendkívüli esetben háztartásonként egyszer egy évben Kamatmentes kölcsön adható:

- ha a kérelmezőt elemi csapás éri,

- ha a kérelmező létfenntartása önhibáján kívül átmenetileg lehetetlenné vagy nagymértékben veszélyeztetetté vált.

(5)a) A kamatmentes kölcsön összege a nyugdíjminimum hatszorosát nem haladhatja meg, visszafizetésének időtartama legfeljebb másfél év.

(5)b) Különleges méltánylást érdemlő esetben az Önkormányzat Képviselő-testülete a – kizárólagos hatáskörben – a kölcsön visszafizetésétől eltekinthet.

(6) Téli tűzifa támogatás igényelhető abban az esetben, ha lehetőség van arra, hogy állami támogatásra pályázzon az önkormányzat. Az igénylő az igény bejelentés alapján az 1 számú melléklet szerint jövedelemnyilatkozattal, vagyonnyilatkozattal igazolja rászorultságát. Az önkormányzat vállalja a téli tűzifa támogatással kapcsolatos költségeket.

9§

Települési támogatás igénylése

(1) Települési támogatásra vonatkozó kérelmet az e rendelet 1. számú mellékletében s        zereplő kérelem nyomtatvánnyal, valamint az 1. számú melléklet szerinti jövedelemnyilatkozattal és az 1 sz. melléklet szerinti vagyonnyilatkozattal együtt lehet benyújtani.

         (2) Nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki

álláskeresőként, illetve akinek a családjában élő személy munkanélküliként a munkahely keresés céljából nem működik együtt az Illetékes Munkaügyi Központtal.

10§

Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

(1) Pilisszántó Község Önkormányzat polgármesterének kell – a haláleset tudomásra jutásától számított 30 napon belül - gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről,

ha

1. nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
2. az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik

(2) Köztemetés a helyben szokásos legolcsóbb hamvasztásos vagy legegyszerűbb temetkezési forma.

11.§

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat

a) alapellátásként szociális információs szolgáltatást, étkeztetést, házi segítségnyújtást,

b) családsegítő szolgáltatást biztosít.

c) speciális alapellátási feladatok.

11/A.§

Az Önkormányzat az Sztv. 58/B. § (2) bekezdésében foglaltak szerint helyi szociálpolitikai kerek asztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

A helyi szociálpolitikai kerek asztal évente legalább egy alkalommal tart ülést, tagjai: a polgármester, a szociális bizottság elnöke, a védőnő, az iskola gyermekvédelmi felelőse, a kisebbségi önkormányzat vezetője.

                          12.§

Szociális információs szolgáltatás

(1) A szociális információs szolgáltatás célja, hogy az e rendeletben meghatározott, illetve a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylők megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetőségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban.

(2) A szociális információs szolgáltatás keretében a Polgármesteri Hivatal (szociális- és gyámügyi ügyintézőjén keresztül), továbbá a község helyi hirdetőtábláján elhelyezett részletes tájékoztatást nyújt az ellátásokat és szolgáltatásokat igénylők részére.

13.§

Étkeztetés

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésről más módon gondoskodni.

(3) Az ellátás módja lehet:

a) helyben étkeztetés;

b) étkezés elvitele saját erőből;

c) étkezés házhoz szállítással.

(4) Az ellátásért térítési díjat kell fizetni.

A térítési díjat:

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c) a jogosult tartására, gondozására kötelezett és képes személy köteles megfizetni.

(5) A térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének, valamint az étkeztetéssel kapcsolatosan felmerült költségnek egy ellátottra jutó napi összege (a továbbiakban: élelmezési térítés, amelyet az önkormányzat külön rendeletben szabályoz).

Az étkeztetésért fizetendő általános forgalmi adóval növelt személyi térítési díj, amely az élelmezési térítés az igénybe vett étkezések számának szorzata, nem haladhatja meg az ellátást igénybevevő rendszeres jövedelmének 25 %-át.

(6) A szociális rászorultság alapján igénybe vehető étkezés iránti kérelmet a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság javaslatának figyelembevételével a Polgármester bírálja el.

13/A.

Szociális étkezési térítési díj összege

(1) A szociális étkeztetés térítési díja egyedülálló rászorult esetén:

a) ha a jövedelme az öregségi nyugdíjminimum összegét nem haladja meg, 100 %-os kedvezményre,

b) jövedelme a nyugdíjminimum 150 %-át nem éri el 70 %-os térítési díjkedvezményre,

c) jövedelme a nyugdíjminimum 200 %-át nem éri el 50 %-os térítési díjkedvezményre jogosult.

(2) A családban élő étkeztetés térítési díja:

a) ha az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimumot nem haladja meg 70 %-os térítési díjkedvezményre,

b)ha az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg 50 %-os díjkedvezményre jogosult.

14.§

Házi segítségnyújtás

(1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni:

a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,

b) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,

c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak.

d) azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

(2) Az Önkormányzat ezt a feladatot Pilisvörösvár Város Önkormányzata által fenntartott Napos Oldal Szociális Központ (2085 Pilisvörösvár, Rákóczi u. 5.) keretében társulási megállapodással oldja meg.

(3) A házi segítségnyújtás keretében gondoskodni kell – szükség szerint – a jogosult:

 - környezetének tisztántartásáról,

 - orvosi ellátás igénybevételéről,

 - személyi tisztaságának biztosításáról,

 - létfenntartását biztosító teendőkről (bevásárlás, főzés vagy étel szállítása stb.)

15.§

Családsegítés

1. A családsegítést az Sztv. 64. §-a alapján az Önkormányzat a Pilisvörösvár Város Önkormányzata által fenntartott Napos Oldal Szociális Központ (2085 Pilisvörösvár, Rákóczi u. 5.) keretében társulási megállapodással oldja meg.

16.§

Vegyes rendelkezések

(1) A rendeletben nem szabályozott kérdésekre a szociális törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

1. E rendelet 2015. március 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyeknél is alkalmazni kell.

(3) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi szociális ellátásokról és igazgatásról szóló 12/2013. (XII.4.) rendelet és módosításai.

Pilisszántó, 2015. február 17.

             Csicsmanczai Tamásné sk.                              Garamvölgyiné dr. Dinnyés Viktória sk.

                        polgármester                                                              jegyző

Záradék:

Jelen önkormányzati rendelet a Pilisszántói Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 2015. február 18-án kihirdetésre, kifüggesztésre került.

Pilisszántó, 2015. február 18.

                Garamvölgyiné dr. Dinnyés Viktória sk.

                                                                                                          jegyző