1. § A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Pilisszántó község valamennyi önkormányzati tulajdonú lakására és az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, valamint az Önkormányzat által bérelt olyan helyiségekre, amelyek további bérbe adását annak tulajdonosa engedélyezte.

2. § (1) A lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja az e rendeletben foglaltak szerint. A bérbeadói jogokat átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(2) Az elidegenítés lebonyolításával kapcsolatos feladatokat az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) látja el. Az Önkormányzat Képviselő-testülete az elidegenítéssel kapcsolatos feladatok ellátásával – külön megállapodással – más szervezetet is megbízhat.

(3) A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Lakástörvény) és az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók.

3. § Az önkormányzati tulajdonú bérlakásokat az e rendelet 1. melléklete, az önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú helyiségeket az e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

4. § (1) Az önkormányzati tulajdonú bérlakások (a továbbiakban: bérlakás) és önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú helyiségek (a továbbiakban: nem lakáscélú helyiségek) hasznosításának elsődleges formája a bérbeadás, másodlagos formája az elidegenítés.

(2) Az önkormányzati tulajdonú intézmények helyiségeinek hasznosítása az intézményi szervezeti és működési szabályzatában, valamint használati szabályzatában foglalt előírások szerint történik.

5. § (1) A bérlakást üzleti alapon lehet hasznosítani.

(2) A bérbeadás mindig határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig, illetve határozatlan időre történhet.

(3) A bérlakás bérletére benyújtott pályázattal az igénylő köteles saját, valamint vele együtt élő vagy együtt költöző személyi adatait, lakcímét közölni. A személyes adatok a bérleti szerződésmegkötéséhez használhatók fel, a Lakástörvény szerinti további felhasználáson túl az adatokat kiadni, más célra felhasználni nem lehet.

6. § (1) A bérlakás üzleti alapon, pályázat útján adható bérbe. A pályázat kiírásáról – a lakás megüresedése esetén – a polgármester gondoskodik, a pályázatokat a polgármesterhez címezve kell benyújtani.

(2) Előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki:

(3) A beérkező pályázatokat a Hivatal az e rendeletben foglaltak szerint rangsorolva terjeszti a polgármester elé, aki dönt a bérlő kijelöléséről. A bérleti szerződést a pályázat nyertesével az Önkormányzat nevében a polgármester köti meg.

(4) A bérlakás elidegenítése a bentlakó bérlő javára csak a Képviselő-testület minősített többséget igénylő határozata alapján és csak értékbecslő által megállapított forgalmi értéken történhet.

7. § (1) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

(2) A lakbér megfizetésére a bérbeadó legfeljebb 2 hónapra adhat haladékot, részletfizetés csak a hátralékra engedélyezhető, maximum 1 éves időtartamra.

8. § (1) Bérleti szerződés aláírását követően három munkanapon belül a bérlakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell a bérlő részére birtokba adni.

(2) Ha a bérlő a bérlakás átadásakor vállalja, hogy a bérlakást rendeltetésszerű használatra maga teszi alkalmassá, abban az esetben a felmerült költségeit egy összegben vagy bérbeszámítás útján kell megtéríteni.

(3) A bérlakás – Bérlő részére történő – átadásakor (birtokba adás) jegyzőkönyvet kell felvenni, rögzítve abban az e § (4) bekezdésében foglaltakat. A birtokba adásról készített jegyzőkönyvet a bérbeadó és a bérlő írja alá. A bérbeadó a bérlakás rendeltetésszerű használatát, valamint a bérlő által a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente a helyszínen ellenőrzi. Az ellenőrzést a vagyonkezelői feladatokat ellátó Hivatal pénzügyi csoportja végzi.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(5) Közös udvar, kert használata esetén a birtokba adáshoz a többi bérlőt is meg kell hívni.

(6) A szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a bérlakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a kezelőnek visszaadni. A bérlakás átadásakor, valamint átvételekor (leadásakor) a lakás berendezéséről és egyéb felszerelési tárgyairól leltárt kell felvenni. A jegyzőkönyv és a leltár a bérleti szerződés és az annak megszüntetéséről szóló megállapodás kötelező mellékletét képezi.

9. § A bérbeadó és a bérlő kötelezettségeit a Lakástörvény rögzíti.

10. § (1) A bérbeadó – a bérlő erre irányuló kérelmére – hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő saját költségére a bérlakást átalakítsa, korszerűsítse, és annak költségeit, továbbá a költségek bérbeadó által e jogcímen elismert részét bérbeszámítás útján lelakja.

(2) A bérbeadó hozzájárulását csak az általa – a munkálatok jellegétől függően – bekért műszaki leírás és tervdokumentáció ismeretében, és csak akkor adhatja meg, ha a benyújtott tervek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelnek. A hozzájárulás megadásával egyidejűleg felek megállapodást kötnek a költségek bérbeszámítás útján történő megosztásáról („betudás” a bérleti díjba). Ennek során a bérbeadó csak a bérlakás rendeltetésszerű használatra történő alkalmassá tételéhez szükséges mértékű költségek megtérítését vállalhatja.

(3) Ha a bérlő az (1) bekezdés szerinti munkálatokat bérbeadói hozzájárulás és hatósági engedély(ek) nélkül végzi el, költségei részleges megtérítésére sem tarthat igényt, és a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot – saját költségén történő – helyreállítására.

(4) Ha a bérbeadó a (2) bekezdés szerint hozzá benyújtott dokumentumok alapján 60 napon belül nem nyilatkozik, úgy hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

12. § (1) A bérlő a bérlakásba más személyt – kiskorú gyermeke, valamint az együttlakás ideje alatt született unokája kivételével – csak a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A bérbeadó - a bérlő írásban indokolt kérelmére és annak írásos befogadói nyilatkozata alapján – hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő más személyt is befogadjon a bérlakásba. A bérlő befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmében meg kell jelölni a befogadni kívánt személlyel fennálló esetleges rokoni kapcsolatot, a befogadandó (kérelem benyújtásakor) bejelentett lakcímét, illetve a befogadni kívánt személy tulajdonában vagy használatában lévő ingatlan(ok) adatait.

(3) A bérbeadói hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése vagy megszüntetése esetén az általa befogadott személy elhelyezési igény és kártalanítás nélkül köteles a lakásból (a volt bérlővel egyidejűleg) harminc napon belül kiköltözni, illetve a bérlő halála esetén harminc napon belül a lakást elhagyni.

(4) A bérbeadói hozzájárulást akkor lehet megadni, ha a bérlő és a befogadni kívánt személy az e §-ban foglalt feltételeket írásos nyilatkozatával tudomásul veszi.

(5) Nem adható hozzájárulás abban az esetben, ha a befogadó a befogadást indokolni nem tudja, illetve az indok nem valós, vagy ha a befogadandó személy eddigi magatartásából nyilvánvaló, hogy a lakóközösséget zavarná, vagy a lakás állagát veszélyeztetné. Vissza kell vonni a hozzájárulást, ha olyan feltétel következik be, amelynek fennállása esetén a hozzájárulást meg kellett volna tagadni.

13. § (1) A bérlakások havi lakbérének összegét az e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A lakbér mértékét minden év január 1. napjától a Képviselő-testület felülvizsgálja.

(3) A lakbér összegét módosítani kell, ha a bérlakás alapterületében vagy komfortfokozatában, illetve a lakbér mértékét növelő, avagy csökkentő tényezőkben változás következik be.

(4) A bérbeadót a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásokért a jogszabályban, illetőleg a bérleti szerződésben meghatározott díj illeti meg.

(5) A bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásokat (vízellátás, csatorna használat, gáz- és villamos energia-fogyasztás, telefon, rádió- és televízió adók vétele, szemétszállítás) a bérlő a lakbéren felül a bérleti szerződésben meghatározottak szerint köteles megfizetni.

14. § A bérleti szerződésben meghatározott berendezési tárgyak használata ingyenes, de javításuk, szükség szerinti cseréjük a bérlő feladata. A bérlakás elhagyásakor azokat - a természetes elhasználódást figyelembe véve - rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell a bérbeadónak átadni.

15. § (1) A bérlakást jogcím nélkül használó a használat ellenértékeként a lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat fizet.

(2) A lakáshasználati díjat a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap elteltével, a kilakoltatási eljárás megindításával egyidejűleg a kétszeresére, újabb 2 hónap elteltével a háromszorosára kell emelni.

16. § (1) A kaució arra szolgál, hogy a szerződésben foglalt kötelezettségek nem teljesítése esetén a lakás elhagyásakor fennálló tényleges tartozásoknak (víz, villany, gáz stb.) és a szükséges karbantartási munkálatoknak részben, vagy egészben fedezetéül szolgáljon.

(2) A bérlakás bérletére benyújtott pályázattal egyidejűleg a pályázó részéről három havi kaució megfizetése szükséges.

(3) A kaucióval a bérleti szerződés megszűnésekor el kell számolni, és a fel nem használt összeget a volt bérlőnek vissza kell adni.

17. § (1) A Lakástörvényben meghatározott megszűnési formákon belül abban az esetben, ha a bérbeadó a határozatlan időre szóló bérleti szerződést írásban felmondja, a bérlő által a bérbeadó hozzájárulásával elvégzett korszerűsítés és átalakítás költségeivel a bérbeadó köteles a bérbeadó felé elszámolni.

(2) Az elszámolás után fennmaradó összeget csak a bérlakás visszaadását követően egy összegben kell megfizetni.

(3) A felek köthetnek olyan megállapodást is, hogy ha a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmassá a bérbeadó teszi, és az ehhez szükséges összeget a kaucióból fedezi, ez esetben kifizetésre csak a két összeg különbözete kerül.

18. § A nem lakáscélú helyiség bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait a jelen §-okban részletezett eltérésekkel kell alkalmazni.

19. § (1) A helyiségek bérbeadása esetén a licitálási eljárás során induló árat a Képviselő-testülete által nem lakáscéljára szolgáló helyiségekre vonatkozó határozatában megállapított havi bérleti díjat köteles fizetni.

(2) A bérleti díj mértékét minden év január 1. napjától a Képviselő-testület felülvizsgálja.

20. § (1) A megüresedett vagy újonnan létesült helyiség bérleti jogát meghirdetett pályázat útján lehet megszerezni. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(2) A pályázati hirdetményt a Hivatal hirdetőtábláján és a helyben szokásos módon legalább 15 napig kell kifüggeszteni, továbbá – amennyiben a lapzárta időpontja lehetővé teszi – a helyi lapban meg kell jelentetni.

(3) Nem kell pályázatot hirdetni, ha az üres helyiséget közérdekű célra, vagy csak határozott időre - maximum 2 évre - kívánja az önkormányzat hasznosítani. Ez esetben a benyújtott igény elbírálásáról a Képviselő-testület dönt. A határozat-hozatal minősített többséget igényel. A határozott idő lejártát követően a helyiségre ismételten pályázatot kell kiírni.

21. § (1) Pályázatot az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság és egyéb szervezet nyújthat be,

(2) Az Önkormányzat nevében a polgármester azzal köt bérleti szerződést, aki a legkedvezőbb ajánlatot teszi.

(3) Az érvényesen pályázók körében - azok részvételével - versenytárgyalást kell lefolytatni, ahol a polgármester által előzetesen meghatározott bérleti díjat a licitálás alsó határának kell tekinteni. Ez alatt a mérték alatt a helyiség-bérleti szerződés akkor sem köthető meg, ha kétszeri meghirdetés ellenére egyetlen pályázó jelentkezik csupán bérleti szándékával.

22. § E rendelet a kihirdetést követő nap lép hatályba.