Pomáz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete

a közterületek használatáról

Hatályos: 2023. 02. 13- 2023. 02. 13

Pomáz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete

a közterületek használatáról

2023.02.13.

Pomáz Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

1. Általános rendelkezések

1. § A rendelet célja azon helyi szabályok megállapítása, amelyek - a városképi, városrendezési, környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági és tulajdonosi szempontok figyelembevételével - meghatározzák a közterületek használatának szabályait.

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Pomáz Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló közterületre.

(2) E rendelet szabályait kell alkalmazni továbbá

a) az Önkormányzat tulajdonában nem álló egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére, az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között, továbbá

b) az állami tulajdonú, de megállapodás, vagy jogszabály alapján az Önkormányzat kezelésében álló közterületekre.

(3) A közterületek reklámcélú igénybevételének szabályait külön rendelet szabályozza.

(4) A közterületek filmforgatási célú igénybevételére vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.

(5) Az önkormányzat kezelésében álló közutak nem közlekedési célú igénybevételének szabályait külön rendelet szabályozza.

(6) E rendeletnek a közterületi zöldfelületeket érintő rendelkezéseit a növények telepítési távolságáról szóló 16/2022. (IX. 2.) önkormányzati rendelet szabályaival összhangban kell alkalmazni.

3. § (1) A közterület-használattal kapcsolatos ügyekben - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - első fokon, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

(2) A Képviselő-testület jár el :

a) a művészeti alkotások közterületi elhelyezése ügyben a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvényben foglaltak szerint és a

b) a 17. § szerinti ügyekben.

(3) A rendeletbe foglalt szabályok szerinti közterület-használatot a Polgármesteri Hivatal a közterület-felügyelők által ellenőrzi.

4. § A rendelet alkalmazása során:

1. Elkerítés: a közterület területének e rendeletben külön nem nevesített módon, építménnyel történő elfoglalása, amely a közterület rendeltetés szerinti használatát akadályozza, így különösen közterületnek kerítéssel, közterületre átnyúló épülettel, építménnyel történő elfoglalása

2. Jármű tárolása: a jármű munkaszüneti napon, heti pihenőnapon, valamint hétköznap 18 óra és reggel 8 óra közötti időtartamban közúton vagy más közterületen való egyhelyben tartózkodása, leszámítva annak folyamatos be- és kirakodását, okmányainak kezelését, ill. indulás előtt vagy érkezés után a menetrend szerinti, vagy a járművezető munkaköri szünetéből fakadó tartózkodás legfeljebb kétórás időtartamát.

3. Játszótér: az a külső vagy belső tér, amelyet játszótéri eszközök elhelyezésére (telepítésére), illetve azok használatára létesítettek, függetlenül attól, hogy a létesítés építésügyi hatósági engedély hatálya alá tartozik-e vagy sem;

4. Játszótér területe:

a) abban az esetben, ha az be van kerítve, a kerítés által határolt terület,

b) abban az esetben, ha az nincs bekerítve, a játszószerek, és a játszótéri eszközök talajjal érintkező szerkezetei által határolt és táblával jelölt terület, öt méteres biztonsági sávval növelve.

5. Játszótéri eszköz: játszótéren elhelyezett eszköz vagy építmény, ideértve annak szerkezeti elemeit is, amelyet gyermekek játék céljára egyedül vagy csoportosan használnak.

6. Kiemelt zöldterület:

a) A játszóterek területének zöldfelülete.

b) 1956-os emlékmű, Nemzeti összetartozás tere és környéke;

c) Hősök tere; a körforgalom és a parkosított területek

d) Huszár utca és a Kartal utca sarok – Oberhausen-Rheinhausen tér;

e) Szelistye sétány, kondipark és futópálya;

f) Szent István park díszkút körüli területe;

g) Walldangelloch tér,

h) Vasvári u-i kondipark területe,

i) Vörösmarty u-i kondipark területe.

7. Köztárgy: közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló közcélú műtárgy, különösen: művészeti, kegyeleti alkotás, emlékmű, díszkút, szökőkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertépítészeti műtárgy, illetve geodéziai jel, utcabútor.

8. Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerint közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván; egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, az állami tulajdonú, de megállapodás, vagy jogszabály alapján az Önkormányzat kezelésében álló közterületekre.

9. Létesítmény: a közterület és a rajta lévő építmények együttese;

10. Rendeltetéstől eltérő közterület-használat: a közterületnek az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (4) bekezdésében rögzített rendeltetéstől eltérő használat;

11. Mozgóárusítás: a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak (pl. kosár, tricikli, fagylaltos kocsi)

12. Utcabútor: pad, utas-váró, kioszk, közművelődési célú hirdetőoszlop és információs vagy más célú berendezés;

13. Üzemképtelen jármű: az a jármű, amely a közúti forgalomban csak hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt, de a hatósági jelzése hiányzik vagy az engedélye lejárt, érvénytelen, továbbá az olyan jármű, amely szemmel láthatóan nem üzemképes, így a közúti közlekedésben nem tud részt venni. Így különösen, ha karosszériája erősen elhasználódott, rongálódott, szétbontása megkezdődött, felbakolt állapotban van, futóműve részben vagy egészben hiányzik.

14. Vendéglátó-ipari kerthelyiség (terasz): a vendéglátó üzlet homlokzata előtt közterületen lévő fogyasztótér, ahol az üzletben való forgalmazás szabályai szerinti termékkör értékesíthető és hangosító berendezés nélküli használata nélküli zeneszolgáltatás nyújtható.

2. A közterületekkel és azok használatával kapcsolatos általános szabályok

5. § (1) A közterületet, - azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit a rendeltetésüknek megfelelően, állaguk sérelme nélkül -, a jogszabályok keretei között bárki szabadon használhatja.

(2) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait indokolatlanul nem csorbíthatja.

6. § (1) A közterület tulajdonosa, kezelője és fenntartója köteles a tulajdonában, kezelésében vagy fenntartásában lévő zöldfelületeket a hozzájuk tartozó berendezési tárgyakkal, építményekkel és épületekkel együtt jó karban tartani, a közterületek használói pedig kötelesek ezeket a tőlük elvárható gondossággal használni.

(2) A közterülettel közvetlenül érintkező ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója köteles gondoskodni a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 6.§ (1) bekezdésében meghatározottakon túl :

a) a hó eltakarításáról és síkosság-mentesítésről az ingatlan előtti járdaszakaszon, járda hiányában egy méter széles területsávon,

b) az ingatlanának telekhatára és az úttest közötti területen a növényzetnek a növények telepítési távolságáról szóló 16/2022. (IX. 2.) önkormányzati rendelet 13. § (2) szerinti gondozásáról és

c) a kapubejárója alatti áteresz tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok, hulladékok eltávolításáról, elszállításáról.

7. § (1) A közterületet rendeltetésétől eltérő használatára, valamint a közterület rendeltetésszerű használatára az e rendeletben meghatározott körben, az e rendeletben szabályozottak szerint, közterület-használati engedély birtokában kerülhet sor.

(2) Közterület-használati engedély szükséges különösen:

1. közterület felbontásához ;

2. Köztárgy, így különösen:

a) szobor, emlékmű, emléktábla,

b) kioszk, pavilon,

c) a közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshelyi indítófülke, pénztárfülke, jegykiadó automata, utasváró,

d) előtető, védőtető, ernyőszerkezet elhelyezéséhez, ha az a közterületre az épület azon falának síkjától, amelyre rögzítették, tíz cm-en túl nyúlik be, vagy ha annak a közterülettel érintkező felülete a két négyzetmétert meghaladja;

e) távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélőkészülék;

f) díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok és egyéb köztárgyak elhelyezéséhez;

g) edényes dísznövény elhelyezéséhez;

h) fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezéséhez;

i) síkosság mentesítő anyagot tároló doboz, láda elhelyezéséhez,

3. hulladékgyűjtő sziget, társasházi kukatároló elhelyezéséhez,

4. hulladékgyűjtő edényzet közterületi elhelyezéséhez, ide nem értve a közszolgáltatás igénybevétele során a hulladékgyűjtő járat menetrendjéhez igazodó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló 5/2018. (II. 28.) önkormányzati rendelet szerinti közterületi kihelyezést;

5. közösségi célú kerékpár, elektromos kerékpár, elektromos roller közterületi elhelyezéséhez, tárolásához, ide nem értve az eszközzel használat közben való olyan ideiglenesen megállást, ami az eszköz adott személy általi bérleti szerződés szerinti használatát (kölcsönzését) nem szakítja meg.

6. építési munkákkal kapcsolatos állvány, építőanyag, konténer és törmelék valamint tüzelő elhelyezéséhez, amennyiben az a 48 órát meghaladja;

7. utcai árusító, pénzkiadó, pénzváltó, csomagkiadó és egyéb hasonló funkciójú automaták elhelyezéséhez;

8. alkalmi és mozgó árusításhoz, mozgóbolt elhelyezéséhez és javító- szolgáltató tevékenységhez;

9. vendéglátó-ipari előkert, terasz, kerthelyiség közterületi elhelyezéséhez,

10. üzlet előtti kitelepüléshez, árubemutatóhoz;

11. áru, göngyöleg a szállítás, rakodás idejét meghaladó közterületi tárolásához;

12. kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport- és kulturális rendezvények céljára történő igénybevételhez;

13. az üzletet magában foglaló építmény közterületről látható ajtószárnyán, ablakszárnyán és lépcsőjén történő árubemutatáshoz;

14. mutatványosi, cirkuszi tevékenységhez;

15. utcai zenéléshez és énekléshez;

16. üzleti célú képzőművészeti tevékenység folytatásához;

17. a 9. § (3) bekezdés szerinti jármű közterületi tárolásához, és

18. az üzemképtelen jármű 10 napot meghaladó közterületen történő tárolásához

19. az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari egységek számára kötelezően előírt parkolószám közterületen történő biztosításához.

20. áru, göngyöleg áruszállítás, rakodás idejét meghaladóan közterületen történő tárolására, kizárólag 00:00-06:00 közötti időszakra.

(3) Nem kell közterület használati engedélyt kérelmezni:

a) a fegyveres testületeknek és rendészeti szerveknek, valamint a tűzoltóságnak és mentőknek a feladatuk ellátásához szükséges mértékben,

b) az önkormányzat megrendelésében a közút, a járda és a zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos munkák elvégzéséhez;

c) közterületen és az alatt vagy felett elhelyezett közművek, vezetékek, kábelek hibaelhárítás érdekében végzett munkáihoz, feltéve, hogy a munka végzése nem jár együtt a közterület felbontásával,

d) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

e) bútorok és egyéb háztartási cikkek költözködés alkalmával történő rakodásához és tárolásához, feltéve, hogy az igénybevétel a 8 órát nem haladja meg és a közlekedést nem akadályozza,

f) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekhez,

g) a levélgyűjtő-szekrény, valamint az egyetemes postai szolgáltatás teljesítését lehetővé tevő egyéb eszköz elhelyezéséhez,

h) elektronikus hírközlési építmények, valamint közműves berendezések, illetve létesítmények hibaelhárításához szükséges munkák elvégzéséhez;

i) munkagép ideiglenes - a tényleges munkavégzés idejét meg nem haladó- közterületi tartózkodásához;

j) előtető, védőtető, ernyőszerkezet elhelyezéséhez, ha az a közterületre az épület azon falának síkjától, amelyre rögzítették, tíz cm-en túl nem nyúlik be, vagy ha annak a közterülettel érintkező felülete a két négyzetmétert nem haladja meg;

k) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzéséhez;

l) közútkezelői hozzájárulás birtokában futóversenyek útvonalának kijelöléséhez és biztosításához;

m) növények telepítési távolságáról szóló 16/2022. (IX. 2.) önkormányzati rendelet alapján kötött zöldterületre irányuló gondozási szerződés alapján park, pihenőkert, konyhakert létesítéséhez,

n) közparkban tartott rendezvények kapcsán a résztvevők által használt zöldterületek igénybevételéhez, kivéve a kereskedelmi, vendéglátó és reklámtevékenység végzését.

(4) Nem kell előzetes közterület-használati engedély, azonban a közterület használatának megkezdését be kell jelenteni:

a) építési munkákkal kapcsolatos állvány, építőanyag, konténer és törmelék, valamint tüzelő közterületi elhelyezéséhez, amennyiben az a közúti és gyalogos forgalmat nem akadályozza és az igénybevétel időtartama a 48 órát nem haladja meg, és a

b) közmű üzemzavarának, meghibásodásának halasztást nem tűrő elhárítása esetén, ha az a közterület felbontását igényli.

(5) Nem adható közterület-használati hozzájárulás:

a) tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom céljait, vagy az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja;

b) tűz-és robbanásveszélyes tevékenység – kivéve hatóságilag engedélyezett tűzijáték - gyakorlására,

c) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére,

d) városképi követelményeket nem kielégítő építmények, berendezések létesítésére,

e) sátorgarázs létesítésére,

f) olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná;

g) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállományt maradandóan károsítja és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat;

h) közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához;

i) olyan tevékenység gyakorlásához, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné;

j) olyan létesítmények és berendezések létesítéséhez, amelyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható;

k) jármű iparszerű javítására;

l) azoknak a személyeknek, szervezeteknek, akiknek a Pomáz Város Önkormányzatával szemben közterület-használati ügyből eredően tartozása áll fenn;

m) áru, göngyöleg áruszállítás, rakodás idejét meghaladóan közterületen történő tárolására 06:00-00:00 közötti időszakra.

3. Egyes közterületekkel kapcsolatos különös szabályok

8. § (1) Pomáz Város Önkormányzat tulajdonában lévő játszóterek:

a) Hegyalja játszótér Pomáz, Hegyalja utca 1001/4. hrsz.

b) Kastélypark játszótér Pomáz, Templom tér 3.

c) Szelistye játszótér Pomáz, Tas utca 1689/19. hrsz.

d) Tóni-bácsi játszótere Pomáz, Táncsics Mihály utca. 24.

(2) A játszótéri játékokat kizárólag a játszótéren elhelyezett táblán megjelölt életkorú gyermekek használhatják.

(3) A játszóterek eszközei és berendezési tárgyai kizárólag a rendeltetésüknek megfelelően használhatóak.

(4) A játszótér területére a KRESZ 1. sz. függeléke II. a) pontjában meghatározott járművel, továbbá kerékpárral, e-kerékpárral, rollerrel, e-rollerrel, gördeszkával, e-gördeszkával, behajtani és ott közlekedni tilos.

(5) A játszóterek nyitva tartása:

a) április 1. - október 31.-ig 7 órától 21 óráig,

b) november 1. - Március 30.-ig 8 órától 18 óráig tart.

Az ettől eltérő nyitvatartási időt az üzemeltető által kihelyezett táblán kell feltüntetni.

(6) A játszótéri eszközök csak a nyitvatartási időben használhatók.

(7) A bekerített játszóterek területén tartózkodni csak nyitvatartási időben szabad.

9. § (1) Pomáz Város Önkormányzata a közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt bármely jármű (járműszerelvény) közúton való tárolására szolgáló területet nem jelölt ki.

(2) Üzemképtelen jármű közterületen történő tárolására vonatkozó közterület-használati engedély ugyanazon járműre naptári évenként legfeljebb egy alkalommal és legfeljebb egy hónapos időtartamra adható.

(3) A (2) bekezdés szerinti szabályokat kell alkalmazni a

a) 3500 kg össztömeget meghaladó járművek (így különösen autóbusz, tehergépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, járműszerelvény, nehéz-pótkocsi, lakókocsi, munkagép) továbbá

b) a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet alapján közterületen csak közterület-használati engedély birtokában tárolható járművek

közterületen történő tárolásának engedélyezésére is.

(4) A (2) bekezdés és a (3) bekezdés alapján közterület-használati engedély csak kivételesen, alapos indokok alapján adható.

10. § E rendeletnek a közterületek felbontására vonatkozó rendelkezéseit a növények telepítési távolságáról szóló 16/2022. (IX. 2.) önkormányzati rendeletben és a Pomáz Város Önkormányzat kezelésében lévő közutak nem közlekedési célú igénybevételéről szóló 22/2022. (XI. 25.) önkormányzati rendelet foglalt szabályokkal összhangban kell alkalmazni.

11. § (1) Előzetes hozzájárulás, vagy közterület-használati engedély nélkül közterületet felbontani csak közmű üzemzavarának, meghibásodásának halasztást nem tűrő elhárítása érdekében szabad.

(2) Üzemzavar elhárítás érdekében végzett azonnali bontás esetén, munkanapokon a bontást rövid úton (telefon, e-mail), 24 órán belül Pomáz Város Rendészeti Diszpécser-szolgálatának be kell bejelenteni.

(3) A bejelentésben, vagy, ha az a bejelentés időpontjában még nem áll rendelkezésre a bejelentést követő 3 munkanapon belül a bejelentő megküldi a 19. § (4) bekezdés 2., 4–6., 12. pontja és 13. pont a)–c) alpontja szerinti adatokat és dokumentumokat.

(4) A (3) bekezdésben foglalt bejelentés és adatszolgáltatás alapján a helyreállításra, annak határidejére és műszaki tartalmára vonatkozóan közútnak nem minősülő közterület esetén hatósági határozat kerül kibocsátásra, vagy hatósági szerződés kerül megkötésre a 12. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazásával.

(5) Közmű üzemzavara, meghibásodása esetén a bejelentési kötelezettség és a felbontott közterület, közút helyreállításának, illetve a helyreállítási költség viselésének kötelezettsége a közmű üzemeltetőjét terheli.

12. § (1) Az eltérő használat során megbontott közterület, ide értve a közút és annak tartozékait helyreállításáról a kérelmezőnek kell gondoskodnia, kivéve a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendeletben foglaltak esetet.

(2) Egymást keresztező közművek esetében a feltárás csak kézi erővel végezhető.

(3) A helyreállítást a kérelmezőnek az alábbiak szerint kell elvégeznie:

a) Útpálya, vagy más járművek által használt közterület esetén:

aa) Forgalmi sávban csak egy munkahézag - élvágás - lehet. A meglévő kopóréteget a kiemelt szegélyig, ennek hiányában az útpálya széléig fel kell szedni és a munkahézagig egységes kopóréteget kell teríteni, függetlenül a munkaárok szélességétől.

ab) Amennyiben a munkaárok szélessége meghaladja a forgalmi sáv 50 %-át, akkor a teljes forgalmi sávot új kopóréteggel kell ellátni.

ac) Az úttest keresztirányú bontása esetén a helyreállítást a kiemelt szegélyre, illetve az út szélére merőleges munkahézagokkal kell elvégezni.

ad) Földutaknál teljes szélességű úthelyreállítás, gyaluzás, és az eredeti állapot függvényében murvázás, kőszórás szükséges.

ae) Kockaköves út javítása esetén, ha van elválasztó sáv, akkor félpályás, ha nincs elválasztó sáv, akkor teljes úthelyreállítás szükséges.

b) Járda, gyalogút, sétány, vagy más gyalogosok által használt közterület esetén: A kopóréteget teljes szélességben fel kell szedni és új kopóréteget kell teríteni, függetlenül a munkaárok szélességétől.

c) A burkolatokat csak az eredeti vagy magasabb értékű, nagyobb teherbírású burkolattípussal szabad helyreállítani. A helyreállításkor a meglévő szerkezeti elemek beépítési vastagságát, minőségét szigorúan be kell tartani.

d) Elemes burkolatok (kő, térkő, betonlap, stb.) esetében a kibontott elemeket vissza kell építeni. A bontás során sérült elemeket visszaépíteni nem szabad.

e) A hibaelhárítási, korszerűsítési építési munka elvégzésével egy időben - amennyiben a végleges helyreállítás nem történhet meg azonnal - a burkolatot ideiglenes jelleggel kell helyreállítani és a végleges kijavításig közlekedésre alkalmas biztonságos állapotban kell tartani.

f) A zöldterületekre a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet és a növények telepítési távolságáról szóló 16/2022. (IX. 2.) önkormányzati rendelet előírása, illetve a azok alapján kibocsátott döntések az irányadók.

g) Talajtakaró növényzet sérülése, illetve eltávolítása esetén 25 centiméteres termőföldréteg terítése mellett az új telepítést legalább háromszoros darabszámban kell elvégezni.

h) Pázsit, gyep esetében legalább 20 centiméteres termőföldréteg terítése mellett a füvesítésről gondoskodni kell. Kiemelt zöldterület esetén a gyeptéglával történő pótlás is előírható.

(4) A hozzájárulásban, engedélyben, hatósági szerződésben meg kell állapítani az ideiglenes helyreállítás és a végleges helyreállítás határidejét is.

(5) Munkavégzés során biztosítani kell a munkaterület körbehatárolását, a közforgalom elől történő elzárását.

(6) Építőanyagot, törmeléket csak munkaterületen belül lehet elhelyezni, oly módon hogy azok tárolása megfelelő módon biztosítva legyen.

(7) Közutakat és tartozékait, föld, gép, szerszám és anyag tárolására felhasználni nem szabad. A munkálatok időtartama alatt a víz akadálytalan lefolyásáról, a sár és egyéb szennyeződés, idegen anyag eltakarításáról a kivitelezőnek folyamatosan gondoskodnia kell.

13. § (1) A helyreállítási munkák befejezése után a munkálatok elvégzésére kötelezett köteles a területet írásos és fényképes dokumentációval átadni a közterület, közút kezelőjének.

(2) A felbontott közterület, közút és környezetük rendjéért, biztonságáért az abból eredő károkért a bontási munkákat végzőt teljes körű felelősség terheli mindaddig, amíg a helyreállított közterületet, közutat a kezelő szerv át nem veszi.

(3) Téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben az ideiglenes helyreállítást kell megkövetelni, a végleges helyreállítás határidejének meghatározása mellett.

(4) A közterület helyreállításáért a kivitelező - esetleges felszámolása, megszűnése esetén - a beruházó, közművek esetén azok üzemeltetője a közterület, közút, közterület kezelője általi átvétel időpontjától kezdődően 3 évig helytállni tartozik, és köteles a szakszerűtlen helyreállításból eredő hibák kijavítására. Az erre vonatkozó rendelkezést a hozzájárulásba, engedélybe, közigazgatási szerződésbe be kell építeni.

14. § (1) A közterület felbontása esetén a közterület használati díj a közterület felbontásának napjától a helyreállítási munkák tényleges befejezéséig terjedő időszakra esedékes.

(2) Ha a végleges helyreállítás határidejének megjelölése mellett ideiglenes helyreállítás elrendelésére is sor kerül, úgy az ideiglenes helyreállítás elvégzése és a végleges helyreállításra megszabott határidő közötti időszakban a közterület-használati díj 10% át kell megfizetni.

(3) Az úttestet is érintő közterület bontás esetén a közterület használati díj alapját képező területet csökkenteni kell azzal a területtel, amely után a Pomáz Város Önkormányzat kezelésében lévő közutak nem közlekedési célú igénybevételéről szóló 22/2022. (XI. 25.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése szerinti igénybevételi díjat kell fizetni.

15. § (1) Vendéglátó terasz kialakítása és településképi bejelentés nélkül kihelyezhető utcabútorok elhelyezésére irányuló eljárásban, a polgármester kikéri a városi főépítész véleményét azok településképi illeszkedésének kérdésében.

(2) Vendéglátó terasz kialakítása, üzlet előtti kitelepülés engedélyezése során figyelemmel kell lenni a gyalogosforgalom zavartalan biztosításának követelményére.

(3) Vendéglátóipari terasz esetében a bútorok mozgatásából eredő zaj mérséklése céljából zajt elnyelő burkolat alkalmazása előírható.

16. § (1) Az ünnepekhez kötődő közterületi árusítás helye:

a) Szabadság tér (Piac-tér)

b) Szent István Park,

c) az árusítás helyeként alkalmilag megjelölt egyéb közterület.

(2) Az ünnepekhez kötődő árusítás ideje: az adott ünnepet megelőző 20. naptól az ünnep első napjáig naponta 6 órától 20 óráig tart.

(3) Az ünnepekhez kötődő közterületi árusításon forgalomba hozható áruk köre:

a) az ünnepekhez kötődő ajándékok és kellékek árusítása,

b) a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódóan: fenyőfa árusítás.

17. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv, vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, helyi nemzetiségi önkormányzat részére meghatározott rendezvényhez, rendezvénysorozathoz, jégpálya üzemeltetéshez kapcsolódóan térítésmentes közterület használatot engedélyezhet oly módon, hogy feljogosítja az érintett szervezetet, hogy a használatba kapott közterületet hasznosítsa.

(2) A hasznosításból befolyó bevételt az érintett szervezet köteles elkülönítetten kezelni, azt kizárólag a rendezvény, rendezvénysorozat megrendezésének, a jégpálya üzemeltetése költségeinek fedezésére fordíthatja és annak nettó összegét az önkormányzat által nyújtott támogatásként kell bemutatnia.

(3) A hasznosítás során a szervezet a jelen rendeletben foglalt közterület használati díjaktól eltérhet.

(4) Az egyházi és civil szervezetek által szervezett jótékonysági rendezvények céljára történő igénybevétel esetén a képviselő-testület közterület használati megállapodásban engedélyezheti, hogy a rendezvény szervezője a rendezvényhez kapcsolódóan kitelepülő ellenérték fejében kereskedelmi, vendéglátó, mutatványos tevékenységet folytatóktól, szolgáltatást nyújtóktól az igénybe vett közterület használatáért bérleti díjat szedjen. Az így beszedett díjakat a szervező köteles elkülönítetten kezelni, és azt a rendezvény megszervezéséhez nyújtott önkormányzati támogatásként kell kimutatnia.

(5) A 17. §-ban rögzített igénybevétel esetén a térítésmentes használatba kapott közterület legalább 10 %át el kell különíteni és térítésmentesen biztosítani kell a helyi költségvetési szervek, egyházak, civil szervezetek nem bevételszerzést célzó megjelenése céljára. Az adománygyűjtés e rendelkezés tekintetében nem minősül bevételszerző tevékenységnek.

18. § A közterületi árusításhoz, szolgáltatáshoz kapcsolódó mobil, mozgatható árusító helyeket, eszközöket naponta, az árusítás befejezése után - amennyiben ezt a közterület használati engedély előírja - a közterületről el kell távolítani.

4. Eljárási szabályok

19. § (1) A közterület használati engedélyt - az erre rendszeresített formanyomtatványon - annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

(2) A kérelmet személyesen szóban, írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton kell a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani.

(3) A közterület használat engedélyezési eljárásban a településképi bejelentési eljárás, valamint a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti jegyzői eljárás megelőző eljárásnak minősül.

(4) A kérelemnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 36. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell

1. természetes személyeknél: a kérelmező nevét, lakcímét, levelezési címét, telefonszámát,

2. jogi személyeknél, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknél: a kérelmező nevét, telephely címét, levelezési címet, telefonszámát, adószámát,

3. a közterület igénybevételének célját,

4. a közterület igénybevétel kezdetének és befejezésének dátumát,

5. az igénybevétel nagyságának (területét m2 -ben megjelölve), helyének és módjának pontos leírását,

6. az igénybevétel pontos bejelölésével készített helyszínrajzot,

7. a közterületen folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat egyszerű másolatát;

8. a mezőgazdasági kistermelők és őstermelők esetében az erre vonatkozó igazolást,

9. az ingatlan (többségi) tulajdonosának hozzájárulását, ha a kereskedelmi tevékenységet, vagy vendéglátóipari előkert kialakítását az épület - nem kérelmező tulajdonában álló - földszinti nyílászárójától három méteren belül kérvényezik,

10. amennyiben a kérelem nem önkormányzati tulajdonban lévő, de közhasználatra átadott terület használatára vonatkozik, akkor csatolni kell az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát,

11. vendéglátó terasz kialakítása és településképi bejelentés nélkül kihelyezhető utcabútorok elhelyezésére irányuló eljárásban helyszínrajzot, és az elhelyezendő műtárgyak leírását és látványtervét, vagy fotóját,

12. közterület felbontása, zöldterület megbontása esetén helyszínrajzot, a kiinduló állapotot dokumentáló fotódokumentációt,

13. közterület bontásokra, közmű és út építésekre, vonatkozólag a kérelemhez csatolni kell:

a) az engedélyben foglaltak betartásáért felelős vezető nevét és elérhetőségét,

b) az igénybevételt feltüntető tervet (helyszínrajzot, vázlatot, műszaki leírást)

c) az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozás (korlátozás, forgalomelterelés) forgalomtechnikai tervét.

d) az érintett területen közműveket fenntartó cégek külön engedélyét, a munka kivitelezéséhez szükséges egyéb engedélyeket (hozzájárulásokat),

14. mutatványos tevékenység kérelmezése esetén a kérelemhez mellékelni kell a mutatványos berendezésre érvényes biztonságtechnikai tanúsítványt,

15. amennyiben engedélyes a kért területen alvállalkozót kíván foglalkoztatni, akkor a kérelemhez mellékelni kell az alvállalkozói szerződés másolatát,

16. a használat módjának meghatározását, rendezvények esetén a programleírást, továbbá a tervezett résztvevői létszámot és a tervezett illemhelyek helyét és darabszámát;

17. építési engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött építmény esetében vagy építési munkálatokkal összefüggő közterület használat esetében a jogszabályban előírt esetekben a műszaki dokumentációt, látványtervet, illetve a jogerős építésügyi hatósági engedélyt.

20. § (1) A közterület használati engedély nem pótolja más a tevékenység gyakorlásához szükséges engedély, hozzájárulás beszerzését.

(2) Ha a kérelmező (ügyfél) nem személyesen jár el, úgy a meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni és azt a kérelemhez csatolni kell.

(3) A közterület használati engedély iránti kérelmet a használat tervezett megkezdése előtt olyan időpontban kell benyújtani, hogy az az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben foglalt határidők betartásával elbírálható legyen.

(4) Ha a kérelem benyújtása a (3) bekezdés meghatározott határidőn túl történik meg, és a közterület használat a hozzájárulás megadását megelőzően megkezdődik, illetve megtörténik, a hozzájárulás megadására jogosult a kérelem elbírálásával egyidejűleg dönt a hozzájárulás nélküli közterület-használat engedélyezéséről, valamint a közterület-használat díjáról.

(5) A közterület használati kérelem időbeli, területi, illetve egészben vagy részben történő elutasítását eredményezheti, ha más, jogszerű, már megadott közterület használattal nem egyeztethető össze.

(6) A közterület használati engedély a kérelmezőt nem mentesíti az egyéb – jogszabályokban meghatározott – hatósági, szakhatósági engedélyek, hozzájárulások, vélemények, nyilatkozatok beszerzése alól.

(7) Zöldterületek közterület használata esetében a jogosított köteles a növényzet megfelelő védelméről gondoskodni. Az engedély kiadását meg kell előzze az állapot-felvételi jegyzőkönyv elkészítése.

(8) A közterület használat engedélyezése iránt előterjesztett kérelmek elbírálásánál figyelembe kell venni a településrendezési eszközök, a műemlékvédelmi, esztétikai, közegészségügyi és közlekedésrendészeti szempontokat, illetve előírásokat, valamint a kapcsolódó egyéb jogszabályokat.

21. § (1) A közterület-használatot engedélyező határozathozatal helyett hatósági szerződés is köthető.

(2) A közterület-használat engedélyezése során hatósági szerződést kell kötni a a 7. § (2) bekezdés 1. pontja a 7. § (2) bekezdés 2. pontj, 7. § (2) bekezdés 5. pontj, 7. § (2) bekezdés 9. pontja, 7. § (2) bekezdés 12. pontja szerinti esetekben, továbbá minden olyan engedélyezési ügyben, ahol óvadék kikötésére kerül sor.

22. § (1) A közterület használati engedélynek, hatósági szerződésnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben foglaltakon túl tartalmaznia kell különösen:

a) a közterület használat célját és időtartamát, vagy azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes;

b) a közterület használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását;

c) utalást arra, hogy a hozzájárulás csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes;

d) az engedély megszűnésének esetére az eredeti állapot kártalanítási igény nélküli helyreállításának kötelezettségét;

e) közterület használati díjfizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját, egyéb esetben a díjmentesség tényét;

f) a közterület használat jellegétől függően egyéb előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást;

g) a közterület használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztán tartási kötelezettség előírását;

h) a 17. § szerinti engedély kivételével a közterület használati hozzájárulás átengedésének tilalmát annak rögzítésével, hogy a közterület használati hozzájárulás kizárólag a jogosult részére szól, azonban lehetősége van a közterület használathoz közreműködőket igénybe venni, de a közterület használat joga tovább nem ruházható;

i) óvadék előírása esetén annak összegét, megfizetésének és visszautalásának feltételeit,

j) közterület bontása esetén a helyreállításra vonatkozó szabályokat és garanciális feltételeket.

(2) A közterület használati engedély, hatósági szerződés eredeti példányát, vagy annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni.

23. § (1) Közterület használati engedély a a 7. § (2) bekezdés 2. pont a)–f) és i) alpontja és 7. pontja kivételével csak ideiglenes jelleggel – meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig – adható.

(2) A 7. § (2) bekezdés 9. és 19. pontja esetén a közterület használati engedély időtartama legfeljebb 24 hónap.

(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a határozott időre adott közterület használati engedély időtartama legfeljebb 12 hónap.

24. § A város területén kizárólagos joggal taxiállomás létesítésére engedély nem adható.

5. A közterület-használati díj

25. § (1) A közterületek eltérő használatáért díjat kell fizetni, amelynek általános mértéke megkezdett naponként és megkezdett négyzetméterenként 100.- forint.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített általános díjtételtől eltérő díjakat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A közterület használati díj legkisebb összege eljárásonként 3000.- forint.

(4) A kérelmező a közterület használati díjat az engedélyben rögzített időtartamra és módon, a közterület tényleges használatára, vagy a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.

26. § (1) A közterület használati díjat három hónapot meg nem haladó időtartamra szóló közterület használat esetén egy összegben előre, a három hónapot meghaladó használat esetén negyedévente előre, a tárgynegyedévet megelőző hónap 15. napjáig terjedő fizetési határidővel kell előírni.

(2) A közterület használati díjat a határozatban, vagy hatósági szerződésben meghatározott határidőben és módon kell megfizetni.

(3) A közterület használati díjat a közterület használati engedély nélküli, vagy az engedélytől eltérő célú, vagy eltérő mértékű használat esetén is meg kell fizetni, a tényleges használat alapján.

(4) A jogsértő közterület használat esetén alkalmazott esetleges szankció a közterület használati díj megfizetése alól nem mentesít.

27. § (1) Kérelemre a közterület használati díj megfizetése alól mentesség vagy kedvezmény adható a kérelmező magánszemély jövedelmi, vagyoni, szociális helyzetére tekintettel

(2) A kérelemre a jogi személynek, egyéb szervezetnek a közterület használati díj fizetése alól - kiemelt közérdekből - részben, vagy egészben felmentést adható.

(3) Amennyiben a jogellenes közterület használat közterület hozzájárulás nélküli elkerítésével valósul meg, a közterület elkerítésével érintett ingatlan tulajdonosa az Önkormányzata írásbeli figyelmeztetésére köteles saját ingatlanának kerítését 90 napon belül a jogi telekhatárra visszahelyezni.

(4) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa e figyelmeztetésnek a fenti határidőben nem tesz eleget, a közterület használatáért az alábbiak szerint kiszámított mértékű közigazgatási bírságot köteles fizetni a felszólítás kézhezvételének napjától számítva mindaddig, amíg ingatlanának kerítését a jogi telekhatárra vissza nem helyezi, és ennek tényét megfelelően írásban igazolja.

(5) E rendelkezések alkalmazásában a hónap vagy az év a kezdő nap számánál fogva megegyező napon jár le. Minden megkezdett hónap egy egész hónapnak minősül.

(6) A jogosulatlan elkerítéssel megvalósuló közterület használat esetén fizetendő közigazgatási bírság mértéke a közterület elhelyezkedésétől függ az alábbiakban meghatározottak szerint:

a) Az első figyelmeztetést követően belterület esetén a fizetendő közigazgatási bírság mértéke nettó 300,-Ft/m2/hó, de minimum havi 50 000,-Ft, természetes személyek esetén maximum havi nettó 200 000,- Ft, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén maximum 2 000 000,-Ft.

b) Az első figyelmeztetést követően külterület esetén a fizetendő közigazgatási bírság mértéke nettó 200,-Ft/m2/hó, de minimum havi 50 000,-Ft, természetes személyek esetén maximum havi nettó 200 000,- Ft, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén maximum 2 000 000,-Ft.

c) A teljesítési határidő eredménytelen leteltét követően másodszorra kiszabott közigazgatási bírság mértéke az először kiszabott közigazgatási bírság kétszerese, természetes személyek esetén legfeljebb 200 000,-Ft, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén maximum 2 000 000,-Ft.

d) A másodízben kiszabott közigazgatási bírsággal együtt meghatározott újabb teljesítési határidő eredménytelen letelte esetén a bírság háromszorosára, majd négyszeresére stb. növekszik mindaddig, míg a jogszabályban meghatározott maximális mértéket el nem éri a szankció, ezután ez a maximális összeg ismételten kiszabható a kötelezettség teljesítéséig.

(7) A jogi telekhatár visszaállítására köteles ingatlan tulajdonosát - különös méltánylást érdemlő magánérdek vagy nyomós közérdek kivételével - az eljáró hatóság nem mentesítheti kötelezettsége alól.

(8) Amennyiben az Önkormányzat tulajdonosi érdekei azt megengedik, mert az elkerítéssel érintett közterület szabályozási szempontból nélkülözhető, forgalomképtelen besorolásának feloldásával forgalomképessé tehető, és forgalom-technikailag, illetve a vonatkozó más jogszabályok szerint sincs annak akadálya, a jogi telekhatár rendezésére köteles ingatlantulajdonos az elkerítéssel érintett területre vételi ajánlatot tehet, mellyel kapcsolatos eljárást az Önkormányzat tulajdonosi jogkörben folytatja le.

(9) Amennyiben az Önkormányzat tulajdonosi érdekei azt megengedik, mert az elkerítéssel érintett közterület szabályozási szempontból nélkülözhető, forgalomképtelen besorolásának feloldásával forgalomképessé tehető, és forgalom-technikailag, illetve a vonatkozó más jogszabályok szerint sincs annak akadálya, a jogi telekhatár rendezésére köteles ingatlantulajdonos az elkerítéssel érintett területre vételi ajánlatot tehet, mellyel kapcsolatos eljárást az Önkormányzat tulajdonosi jogkörben folytatja le.

28. § (1) Mentesek a közterület használati díj fizetése alól:

1. a rendőrség, a tűzoltóság, a mentők, a közművek, az ár-és belvízvédelmi szolgálat,

2. elektromos, gáz-, víz- és csatornaközművek létesítmények építése, karbantartása, felújítása,

3. a Magyar Posta postai és távközlési tevékenység céljaira szolgáló berendezése,

4. a közlekedési vállalatok forgalmi berendezései,

5. a műemlékek és helyi védelem alatt álló építmények javítási, felújítási munkáihoz, továbbá a hatóság által elrendelt közvetlen életveszély elhárítási építési munkákhoz kapcsolódó közterület-használat, ha azok időtartama a 3 hónapot nem haladja meg,

6. az őstermelő az általa előállított termék értékesítéséhez kapcsolódó - 3 m2-t meg nem haladó - közterület-használat esetén ,

7. a közterületi rendezvényeken egészségügyi és köztisztasági célokat szolgáló létesítmények, tárgyak elhelyezése,

8. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti jótékonysági célú adománygyűjtés, vagy rendezvény,

9. az önkormányzat által, illetve megbízásából szervezett rendezvények esetén, továbbá nem haszonszerzés céljából sport és kulturális rendezvény tartása során a népművészek, népi iparművészek, kézművesek, hagyományőrző népi kismesterségek képviselői részére önmaguk által előállított, gyártott saját termékek árusítására, továbbá „látványtevékenység” során, mesterségeik bemutatásához kapcsolódó tevékenységekhez kapcsolódó közterület-használat, ide nem értve a rendezvény során kereskedelmi, vendéglátó ipari tevékenységet végzők (így különösen: büfé amely ételt-italt árusít, látványpékség, cukorkaárus, vattacukorárus)

10. ha az önkormányzat saját beruházásban, illetve megrendelésre épülő létesítmények kapcsán biztosítja a közterületet,

11. a használónak, aki a felújításra szoruló zöldfelületet az előzetesen benyújtott terveknek megfelelően felújítja és folyamatosan gondozza az arra vonatkozó engedélyben foglaltak szerint,

12. a használónak, aki – a polgármester engedélyével – saját költségén végzi önkormányzati út javítását, építését, karbantartását a polgármesteri engedélyben foglalt ideig és helyszínen, illetve az építéshez, karbantartáshoz megvásárolt, kifejezetten annak során felhasznált, illetve azt követően kimaradt anyagok tárolásához.

13. mobil virágláda kihelyezése ha:

a) a virágládák a parkolási lehetőséget nem vonják el, a hókotrást, a gyalogos és gépjárműforgalmat nem akadályozhatják,

b) a virágládák elbonthatóak és áthelyezhetőek

c) a virágládák elsődlegesen természetes anyagúak( pl: fa, cserép, faragott kő)

d) a virágládának a település- és utcaképpel összhangban állnak.

14. funkcionális utcabútor kihelyezése, ha azon a kihelyező (adományozó) nevének, cégnevének feltüntetésén túl reklám felület nem található,

15. közúti közlekedésben való részvétel feltételeinek meg nem felelő jármű 10 napot meg nem haladó időtartamú közterületen történő tárolása,

16. a helyi egyházi rendezvények,

17. a helyi nemzetiségi önkormányzatok rendezvényei.

(2) A díjmentességre, kedvezményre irányuló kérelmet a közterület-használatra vonatkozó kérelemmel egyidejűleg kell benyújtani.

6. A közterület használat megszűnése

29. § (1) A közterület használati engedély érvényessége megszűnik:

a) a meghatározott idő lejártakor;

b) meghatározott feltétel bekövetkezésével;

c) az engedély visszavonásával.

(2) A meghatározott időre szóló engedély, az érvényessége - a 23. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével - a lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható.

30. § (1) A közterület használati engedélyt vissza kell vonni:

a) ha a jogosultnak közterület használati díj hátraléka van, és azt írásbeli felszólításra öt napon belül nem fizeti meg;

b) ha a közterület használattal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályokat megsérti.

(2) A közterület használati hozzájárulás visszavonható:

a) ha a tevékenységgel érintett lakosság nyugalmát zavarja,

b) ha a jogosult a közterületet a hozzájárulástól eltérő módon vagy mértékben használja,

c) közérdekből a közterület más célú hasznosítása szükséges,

d) ha Pomáz Város Önkormányzat a közterület más célú hasznosításáról dönt.

(3) Ha a közterület használatát az engedélyes kívánja megszüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély visszaadása mellett a Polgármesteri Hivatalhoz bejelenteni.

(4) Az engedélyes a használat bármely okból történt megszűnése, vagy megvonása esetén köteles a közterületet a hatósági előírásoknak megfelelően - minden kártérítési igény nélkül eredeti állapotba visszaállítani, az esetleges felépítményt lebontani. Ellenkező esetben az engedélyező hatóság az engedélyes terhére és veszélyére állítja helyre a közterület eredeti állapotát.

(5) A közterület használati engedély megszüntetése vagy megvonása miatt az engedélyes kártérítést nem követelhet.

(6) Ha a közterület használata az (1) bekezdés b) pont vagy a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

7. Záró rendelkezések

31. § Hatályát veszti az ünnepekhez kötődő közterületi árusítás szabályozásáról szóló 33/2006. (XII. 18.) önkormányzati rendelet.

32. § Hatályát veszti A közterület-használatról és a közterület-használati díjakról szóló 4/2015. (III. 4.) önkormányzati rendelet.

33. § A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megsértésének jogkövetkezményeiről szóló 26/2020. (XI. 2.) önkormányzati rendelet 9–11. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„9. § (1) Aki a közterületek használatáról szóló .../20..... (......) önkormányzati rendelet (továbbiakban Közterület használati rendelet)

c) 11 . § (2) és (3) bekezdésében,

foglalt kötelezettségét megszegi, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

(2) Aki Közterületet használati rendelet előírásaival ellentétes módon, közterületet engedély nélkül használ, vagy a közterület-használati engedélyben rögzítetteket megsértve használ az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

10. § (1) Akinek az általa engedély nélkül megvalósított engedély nélküli közterület-használatára a Közterület használati rendelet 7.§ (5) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében rögzítettek alapján közterület használati megállapodás eleve nem köthető, engedély nem adható, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

(2) Aki a Közterület használati rendelet 12. § (1) bekezdése szerinti helyreállítási, vagy 13. § (1) bekezdésében foglalt kijavítási kötelezettségének felszólítás ellenére nem tesz eleget, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

11. § Aki a növények telepítési távolságáról szóló 16/2022 (IX.02.) önkormányzati rendelet 5. §-ában, és 8. §-ában foglalt szabályokat megszegi, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.”

34. § A Pomáz Város Önkormányzat kezelésében lévő közutak nem közlekedési célú igénybevételéről szóló 22/2022. (XI. 25.) önkormányzati rendelet 1. alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § (1) Az önkormányzat kezelésében álló közterületen, közúton kérelemre mozgáskorlátozott parkolóhely jelölhető ki.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának másolatát,

b) a kérelmező személyazonosító igazolványának és lakcímkártyájának másolatát,

c) a mozgáskorlátozott személy vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozó gépjárművének forgalmi engedély másolatát.

(3) Ha a benyújtott kérelem tartalma az előírásoknak megfelel, és a várakozóhely kijelölését a közlekedési jogszabályok a kért helyszínen, vagy annak közelében lehetővé teszik, akkor az Önkormányzat - a forgalomszabályozási terv szükséges módosításával - kijelöli a mozgáskorlátozott várakozóhelyet.

(4) A mozgáskorlátozott igazolvány lejártát követő 30 napon belül az új igazolvány másolatát az önkormányzatnál be kell mutatni, ellenkező esetben a már kijelölt hely megszüntetésre kerülhet.

(5) A kialakított várakozóhelyek kérelmezőjének kötelessége az önkormányzat értesítése, amennyiben arra a továbbiakban nincs szüksége.”

35. § Ez a rendelet 2023. február 13-án lép hatályba.