Pomáz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VII. 15.) önkormányzati rendeletének indokolása
a gyermekvédelmi feladatok ellátásáról
Hatályos: 2021. 07. 15 16:20a gyermekvédelmi feladatok ellátásáról
Általános indokolás
A javaslat új pénzbeli ellátási formaként kívánja bevezetni a beiskolázási támogatást. A jogosultak körét egy megelőző, államigazgatási eljárás alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (RGYK) jogosultnak nyilvánított gyermekek személyében határozza meg.
A Gyvt. 19. § -ának rendelkezései szerint:
„(2) A gyámhatóság megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 145%-át, ha
aa) a gyermeket egyedülálló szülő vagy más törvényes képviselő gondozza,
ab) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
ac) a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek;
b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 135%-át az a) pont alá nem tartozó esetben,
feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket.
(3) * Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a 131. § (2) bekezdését kell alkalmazni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.
(4) * A (2) bekezdésben meghatározott összeg számításánál - a kérelem benyújtásának időpontjában - közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező
a) szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
b) 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
c) 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,
d) 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg és a fogyatékos gyermeket,
f) * az a)-e) pontokba nem tartozó, a Ptk. családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.
(5) * A (4) bekezdés alkalmazásában szülő alatt a családbafogadó gyámot kell érteni, ha a családbafogadó gyám a gyámsága alá helyezett gyermek tartására köteles.
(6) * A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a (4) bekezdésben meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.
(7) * Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban
a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy
b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét
meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű...”
A javaslat, ilyen módon egyrészt a vagyoni és jövedelmi viszonyaikat tekintve legrászorultabb családok gyermekeit támogatja, másrészt az adminisztratív terheket is minimalizálja, hiszen a rászorultság kérdésében nem folytat le külön eljárást, hanem a gyámhivatal által lefolytatott eljárásban hozott döntést tekinti a jogosultság alapjának.
Részletes indokolás
A 2. §-hoz
A Gyvt. 18. § (1) bekezdése értelmében : „A jogosult gyermek számára
(1a) A települési önkormányzat vagy a fenntartó az e törvényben meghatározott módon, természetbeni ellátásként biztosítja a gyermekétkeztetést.
(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel pénzbeli támogatást állapíthat meg.”
A Gyvt. 29. § (1) bekezdése értelmében: A fenntartó önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások (a továbbiakban: személyes gondoskodás) formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról rendeletet alkot.”
E törvényi kötelezettségeknek eleget téve a javaslat rögzíti Pomáz Város Önkormányzata által biztosított gyermekjóléti szolgáltatásokat.
A 3. §-hoz
A nemzeti köznevelésről szóló
2011. évi CXC. törvény 4. § [ E törvény alkalmazásában]
13. a) pontja alapján : „a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló”
A 4. §-hoz
A javaslat a támogatást a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításához köti az iskoláztatási támogatás odaítélését.
Gyvt. 19. §
„(2) A gyámhatóság megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 145%-át, ha
aa) a gyermeket egyedülálló szülő vagy más törvényes képviselő gondozza,
ab) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
ac) a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek;
b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 135%-át az a) pont alá nem tartozó esetben,
feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket.
(4) * A (2) bekezdésben meghatározott összeg számításánál - a kérelem benyújtásának időpontjában - közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező
a) szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
b) 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
c) 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,
d) 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg és a fogyatékos gyermeket,
f) * az a)-e) pontokba nem tartozó, a Ptk. családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.
(5) * A (4) bekezdés alkalmazásában szülő alatt a családbafogadó gyámot kell érteni, ha a családbafogadó gyám a gyámsága alá helyezett gyermek tartására köteles.
(6) * A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a (4) bekezdésben meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.
(7) * Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban
a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy
b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét
meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű.
(8) * A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet elutasítja, ha a (4) bekezdésben megjelölt személyek együttesen vagy külön-külön a (7) bekezdésben meghatározott értékű vagyonnal rendelkeznek.”
A javaslat a már lefolytatott közigazgatási eljárás eredményére támaszkodik, így minimalizálja az adminisztrációs igényt.
Az 5. §-hoz
A javaslat a gyermekétkeztetés helyi gyakorlatát foglalja rendeletbe.
A 6. §-hoz
A javaslat a jelenlegi szabályozással összhangban a központi normatív kedvezményeken túl további helyi kedvezményeket nem biztosít.
A 7. §-hoz
A javaslat a gyermekétkeztetésre vonatkozó közbeszerzési szerződéssel összhangban szabályozza az étkeztetés igénylésével és szüneteltetésével kapcsolatos eljárásrendet.
A javaslat a kommunikáció dokumentált és a munkaidőalapot kímélő megoldásait tekinti általánosnak.
A 8. §-hoz
A javaslat részletesen szabályozza a térítési díjhátralék miatti ellátás szüneteltetésére vonatkozó szabályokat.
A kérdést az EMMI SZOCIÁLIS ÜGYEKÉRT ÉS TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRA által kibocsátott tájékoztatás az alábbiak szerint elemzi:
„A Gyvt. és a Gytr. rendelkezései azonban nem zárják ki azt, hogy az intézményi gyermekétkeztetést biztosító önkormányzat rendeletében, az egyéb állami, valamint az egyházi, nem állami intézményfenntartó saját szervezeti és működési szabályzata szerinti formában megállapítsa a térítési díj megfizetésének elmaradása esetén alkalmazandó eljárást, ideértve az ellátás megszüntetésének időpontját is.
A jogbiztonság elvének érvényesülése érdekében elvi jelentőségű azonban, hogy az ellátás megszüntetése, vagy egyéb, a Gyvt., illetve a Gytr. által nem szabályozott szankció csak abban az esetben alkalmazható, ha az intézményi gyermekétkeztetést biztosító saját hatáskörében (az intézményi gyermekétkeztetést biztosító önkormányzat rendeletében, az egyéb állami, valamint az egyházi, nem állami intézményfenntartó saját szervezeti és működési szabályzata szerinti formában) szabályozta annak eljárásrendjét.
Álláspontom szerint továbbá a térítési díj megfizetésének elmaradása esetén az ellátás megszüntetésére, vagy az intézményi gyermekétkeztetést biztosító hatáskörében szabályozott egyéb szankció alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha az étkeztetést biztosító a Gytr. 16. § (2) bekezdésének megfelelően, 15 napos határidő megjelölésével, írásban felhívta a kötelezettet az elmaradt térítési díj megfizetésére, és ez a határidő eredménytelenül telt el.
A fentieken túl fontos rámutatni arra, hogy mind a bölcsőde, mind a köznevelési és szociális intézmények a Gyvt. 17. § (1) bekezdés b) és c) pontja alapján a gyermekvédelmi jelzőrendszer részei, így kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. A gyermek veszélyeztetettségét okozhatja, elhanyagolásnak számít az is, ha a szülő - akár Önhibáján kívül — nem képes gyermeke számára a megfelelő táplálkozást biztosítani a saját háztartásában, valamint az intézményi gyermekétkeztetés térítési díjának megfizetésével. Amennyiben tehát az intézmény azt észleli, hogy az intézményi gyermekétkeztetés térítési díjának megfizetésére nem került sor a Gytr. 16. § (2) bekezdése szerinti felszólítások ellenére sem, és meggyőződik arról, hogy a gyermek megfelelő étkeztetéséről a szülő másként sem gondoskodik, eleget kell tennie a gyermek veszélyeztetettségéről szóló jelzési kötelezettségének a család- és gyermekjóléti szolgálat felé. A család- és gyermekjóléti szolgálat elő fogja segíteni, hogy a szülő megkapja a szükséges tájékoztatást az igénybe vehető támogatásokról és segítséget nyújt szükség esetén a kérelem megfogalmazásához, benyújtásához, melynek eredményeként a gyermek hozzájuthat az ellátásokhoz, támogatásokhoz.”
A 9. §-hoz
A szünidei gyermekétkeztetés feladata helyi ellátásának szabályait rögzíti.
A jogosultsági kört - a hatályos rendelettel összhangban - a javaslat a kötelezően ellátandó gyermekekben határozza meg:
„a hátrányos helyzetű gyermek és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére ingyenesen biztosítja,”
A 10. §-hoz
A gyermekjóléti szolgálatatás mint kötelező önkormányzati feladat ellátásának módját rögzíti.
A 11. §-hoz
A gyermekek napközbeni ellátásának helyi rendszerét és annak ellátási módját rögzíti.
A 12. §-hoz
A javaslat rögzíti a bölcsődei ellátás keretében biztosított ingyenes és térítésköteles többletszolgáltatásokat, valamint az ellátás megszüntetésére vonatkozó részletszabályokat.
A 13. §-hoz
Helyben nagy igény van a megfizethető árú nyári napközis táboroztatásra.
A javaslat a Gyvt. rendelkezéseivel összhangban, csak az arra rászorult kör részére biztosítja a szolgáltatás igénybevételét.
A javaslat az ellátás megszervezésének három alternatíváját is lehetővé teszi. Az igények, a pályázati lehetőségek és a költségvetési források tükrében évente dönthet az önkormányzat a legkedvezőbb forma megszervezéséről.
A 13. §-hoz és a 14. §-hoz
Nagy igény mutatkozik helyben a gyermekek megfizethető áron történő nyári napközis táboroztatására.
A javaslat 3 lehetséges alternatívát is tartalmaz, amelyek közt a testület az adott évben az igények, pályázati lehetőségek és költségvetési források tükrében választhat.
A 15. §-hoz és a 16. §-hoz
(A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény. 35. §-a és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2/C. §-a szerint a bölcsődei ellátást biztosító intézményekben Érdekképviseleti Fórumot kell létrehozni. A javaslat a Fórum létrehozásával és működésével kapcsolatos alapvető szabályokat rögzíti.
A 17. §-hoz
A javaslat a készpénzforgalom csökkentésére vonatkozó központi erőfeszítésekkel, az integritási kockázatok csökkentésére vonatkozó elvárásokkal, a munkaidőalap kíméletével és az új korszerű fizetési formák iránti igénnyel összhangban a térítési díjak készpénzben történő megfizethetőségét korlátozza.
A 18–21. §-hoz
A javaslat a térítési díj hátralékokkal kapcsolatos hatásköri és eljárási szabályokat rögzíti.
A 22. §-hoz
A gyermekjóléti ellátásokkal kapcsolatos fenntartói és önkormányzati hatósági jogkörök átruházására vonatkozó javaslatokat fogalmazza meg.
A 23. §-hoz és a 24. §-hoz
A rendelet hatálybalépésére vonatkozó rendelkezéseket rögzíti, továbbá ezzel egyidejűleg javaslatot tesz a jelenleg hatályos rendelet gyermekjóléti rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésére