az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Általános indokolás

A helyi önkormányzatok és szervei, köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. 138. § (1) bekezdés j) pontja értelmében: „elfogadja az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályait”.

A javaslat a gazdálkodás szabályainak meghatározása során kiindulásként általános alapelveket határoz meg, amelyek segítik az egyes részletszabályok értelmezését.

A jelenleg hatályos, Pomáz Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (IV.25.) önkormányzati rendelete megalkotása óta az önkormányzatok vagyongazdálkodását érintő jogszabályi környezet alapvetően átalakult.

Hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), emellett Magyarország Alaptörvénye, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv), az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.), a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) is többször módosult.

Mindezen törvények, illetve megalkotásuk óta történt módosításaik az alaprendelet folyamatos módosítását igényelték, amelynek következtében egy struktúrájában nehezen áttekinthető jogszabályi szöveg alakult ki.

A folyamatos módosítások ellenére a rendelet szövege ugyanakkor

egyes elemeiben – pl. papír alapú értékpapírok - túlhaladottá vált,

egyes jogalkotási felhatalmazások – pl. vagyonkezelési szerződés szabályozása – teljesítése elmaradt, valamint

egyes az önkormányzati gyakorlat által kimunkált megoldások szabályozási körén kívül maradtak.

Az önkormányzati rendeletek ütemezett felülvizsgálata keretében a hivatal elvégezte a vagyonrendelet átfogó felülvizsgálatát, amelynek nyomán egy új rendelet megalkotására teszek javaslatot.

A törzsvagyoni körbe történő besorolás és kivétel rendeleti formához kötött. Önkormányzatunk korábbi gyakorlata az volt, hogy valamennyi ilyen intézkedésről önálló rendelet született.

Tekintettel arra, hogy a javaslat - más önkormányzatok gyakorlatát követve - a vagyonrendelet mellékleteiben kimerítő módon rögzíti valamennyi önkormányzati vagyontárgy besorolását, a korábbi vagyonrendelet mellett ezen egyedi rendeletek is hatályon kívül helyezendők.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A javaslat személyi és tárgyi hatályáról rendelkezik az Nvtv. fogalmi rendszerének keretein belül.

A 2. §-hoz

A javaslat az Nvtv. előírásainak megfelelően elvégzi az önkormányzati vagyon besorolását az egyes kategóriákba.

Az egyes kategóriákra vonatkozó szabályokat az Nvt. az alábbiak szerint határozza meg:

Nvt. 3. § (1) bekezdés

3. pontja szerint: „forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon, amely az e törvényben meghatározott kivétellel nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető

6. pontja szerint: „korlátozottan forgalomképes vagyon: az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelyről törvényben, illetve - a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében - törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni

18. pontja szerint:„üzleti vagyon: a nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik az állami vagyon esetén a kincstári vagyonba, az önkormányzati vagyon esetén a törzsvagyonba”

Az Nvt. 6. § (1) bekezdése szerint: „Az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon - a (2)-(3c) és (3e) bekezdésben és a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Ezen tilalom az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó javak teljes terjedelme tekintetében fennáll.”

Az Nvt. 6. § (4) bekezdése értelmében: ”A 2. mellékletben megjelölt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon e törvény erejénél fogva, a (7) bekezdésben, valamint a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel, elidegenítési és - vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - terhelési tilalom alatt áll, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

A javaslat mellékletei a hatályos rendeletben foglaltakkal összhangban sorolják be az önkormányzat vagyonát az egyes vagyonkategóriákba, azzal, hogy a rendelet utolsó módosítása óta bekövetkezett változások átvezetésre kerültek.”

A 3. §-hoz

A javaslat az értelmező rendelkezések meghatározása során - a jogalkalmazást segítendő - elsősorban merev jogszabályi hivatkozásokat alkalmaz.

A 4. §-hoz és az 5. §-hoz

A javaslat az önkormányzati vagyon nyilvántartására és a vagyonnak az egyes kategóriákba történő besorolásának szabályait tartalmazza.

A 6. §-hoz

A helyi önkormányzatok és szervei, köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. 138. § (1) bekezdés j) pontja értelmében: „elfogadja az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályait”.

A javaslat a gazdálkodás szabályainak meghatározása során kiindulásként általános alapelveket határoz meg, amelyek segítik az egyes részletszabályok értelmezését.

A 7. §-hoz

Pomáz Város Önkormányzata az általa alapított költségvetési szervek által használt önkormányzati vagyont a költségvetési szerv használatába adta.

A szakasz, a költségvetési szerveknek a használatba kapott vagyonra vonatkozó alapvető kötelezettségeit és jogait rögzíti.

A 8. §-hoz

Az Nvtv. 9. § (1) bekezdése értelmében: „A helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a 7. § (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni.”

A javaslat e terv készítésének és érvényesítésének szabályait rögzíti.

A 9–11. §-hoz

A vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlóját kijelölő érték meghatározása során a javaslat differenciált megoldást kínál, amikor

az ingóságok esetében a könyv szerinti értéket (a gépjárművek és muzeális tárgyak kivételével),

az ingatlanok, gépjárművek, és muzeális értékű vagyontárgyak esetén a forgalmi értéket

az apport esetén a könyvvizsgáló által megállapított értéket

értékpapír esetén a tőzsdei árfolyamot, illetve a másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapír esetén a szakértő által meghatározott piaci értéket

öröklött vagyon esetén a hagyatéki eljárásban elfogadott értéket időhatárhoz kötötten

javasolja elfogadni.

A javaslat rögzíti, hogy : „ha szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó,”

A 12. §-hoz

A javaslat a vagyonnal való rendelkezés és a tulajdonosi jogok gyakorlásának kimerítő felsorolását adja, rendelkezik továbbá arról, hogy a felsorolásban nem szereplő jognyilatkozatokat – értékhatártól függetlenül - a polgármester jogosult megtenni.

A 13. §-hoz

Mötv. 42. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
4. * a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;
16. * a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának a 108. § szerinti ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés;
17. * amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
108. § * (1) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, fenntartása, üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, valamint felújítása csak e törvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon engedhető át másnak.
(2) * A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható:
a) az állam vagy más helyi önkormányzat javára jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásának elősegítése érdekében;
b) egyház, egyházi jogi személy részére hitéleti feladatai elősegítése vagy az általa végzett állami, önkormányzati - így különösen oktatási, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális - feladatok ellátásának elősegítése érdekében vagy
c) közhasznú szervezet javára, az általa átvállalt állami, önkormányzati feladat ellátásának elősegítése érdekében, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia javára törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése érdekében.
(3) Az ingyenes vagyonátadás az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Nem adható át különösen az olyan vagyonelem, amely valamely kötelező önkormányzati feladat ellátásához, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott önkormányzati köznevelési feladathoz vagy ezek finanszírozási forrásának biztosításához, vagy az önkormányzati költségvetési bevételi előirányzatok teljesítéséhez szükséges.
(4) * A helyi önkormányzat képviselő-testületének nemzeti vagyon ingyenes átadására vonatkozó határozatában meg kell jelölni azt a jogszabályban meghatározott feladatot vagy egyházi hitéleti feladatot, amelynek ellátását az átadás elősegíti.
(5) A helyi önkormányzatok közötti ingyenes vagyonátadás esetén a vagyont átvevő önkormányzat képviselő-testületének a nemzeti vagyon ingyenes átvételére vonatkozó határozatában meg kell jelölnie azt a jogszabályban meghatározott közfeladatot, amelynek ellátását az átadás elősegíti.

A Javaslat további, képviselő-testületi hatáskörben tartott jogköröket határoz meg.

Tekintettel arra, hogy a Képviselő-testület dönt az elidegenítésre való kijelölésről, a licitfelhívás elfogadásáról és a kötendő szerződés tartalmáról, a javaslat a sikeres liciteljárás esetén az elidegenítésre vonatkozó - valójában formális - döntés jogát a polgármesterre ruházza.

A 14. §-hoz

A polgármester jogköreit rögzíti az önkormányzati vagyont érintő hatósági és peres eljárásokban.

A 15. §-hoz

A javaslat a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos hatáskör átruházás vonatkozásában határozza meg az értékhatárokat, ugyanakkor rögzíti, hogy képviselői kezdeményezésre értékhatártól függetlenül a képviselőtestület a vagyongazdálkodási jogkört saját hatáskörébe vonhatja.

A hatáskör átruházására az Mötv. rendeleti formát ír elő, azaz ilyen döntés csak minősített többséggel hozható. Indokolt, hogy az átruházott hatáskör képviselő-testület általi elvonására, az átruházott hatáskörben már meghozott döntések felülvizsgálatára vonatkozóan is csak minősített többséggel hozhasson döntést a testület. A javaslat értelmében ilyen tartalmú döntéshozatalt csak képviselő kezdeményezhet.

A javaslat megadja ugyanakkor a jogot az átruházott hatáskör címzettje számára, hogy – a hatásköréről egyedi esetben lemondva - a képviselő-testület döntését kérje.

A 16. §-hoz

A forgalomképtelen törzsvagyoni körre vonatkozó speciális szabályokat rögzíti.

A 17. §-hoz

A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonra vonatkozó különös szabályokat határoz meg.

A 18. §-hoz

A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyakra vonatkozó közös szabályt rögzít.

A 19. §-hoz

Az Mötv. 41. § (9) bekezdése értelmében: „A helyi önkormányzat képviselő-testülete az államháztartáson kívüli forrás átvételére és átadására vonatkozó rendelkezéseket rendeletben szabályozza.”

A javaslat a vagyon visszterhes megszerzése kapcsán összhangot teremt a költségvetési rendelet és a javaslat már tárgyalt hatásköri szabályai között.

A 20. §-hoz és a 21. §-hoz

Az Mötv. 41. § (9) bekezdése értelmében: „A helyi önkormányzat képviselő-testülete az államháztartáson kívüli forrás átvételére és átadására vonatkozó rendelkezéseket rendeletben szabályozza.”

Az ellenérték nélküli vagyonszerzésre a javaslat már tárgyalt korábbi szabályai az irányadók.

A 22. §-hoz és a 23. §-hoz

A versenyeztetési eljárás kötelezettségére vonatkozó értékhatárt a hatályos rendelteben rögzített felére, tízmillió forintra szállítja le.

A javaslat változatlan formában veszi át a hatályos rendeletnek a versenyeztetésre vonatkozó részletszabályait, azzal, hogy a pályázati eljárásra vonatkozó rendelkezések a rendelet szövegéből - a liciteljárásra vonatkozó szabályokkal azonos módon - mellékletben kerülnek rögzítésre.

A versenytárgyalás mellőzésére vonatkozó feltételek – az Nvt. szabályaival összhangban – csak az Nvt-ben meghatározott értékhatár - jelenleg 25 millió forint - alatt érvényesülhetnek.

A 24. §-hoz és a 25. §-hoz

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdése értelmében : „ A helyi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet.”

A javaslat meghatározza a hatáskör telepítésére, valamint a követelésről való lemondás - ide értve az ár és bér engedményt is - esetköreit.

A 26. §-hoz

A javaslat a kártérítési, kártalanítási, megtérítési igények elismerésére vonatkozó hatásköröket a követelésről való lemondásra irányadó hatásköri szabályok szerint javasolja telepíteni.

A 27. §-hoz

Az Mötv. 109. § (4) A képviselő-testület rendeletében határozza meg a vagyonkezelői jog ellenértékét, az ingyenes átengedés, a vagyonkezelői jog gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait.

A javaslat az részletesen szabályozza a vagyonkezelési szerződés megkötésének feltételeit, annak kötelező tartalmi elemeit és a szerződés ellenőrzésének szabályait.

A javaslat szövegének értelmezéséhez:

1990. évi XCIII. törvény
az illetékekről *
A vagyoni értékű jogok értékének megállapítása
72. § (1) A vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.
(2) * A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott életkor szerinti többszörösét.
(3) A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az egy évi érték ötszöröse.

102. § (1) E törvény alkalmazásában
d) * vagyoni értékű jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve az üdülőhasználati jogot és a szállás időben megosztott használati jogát is -, továbbá a vagyonkezelői jog, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés;

A 28. §-hoz

2011. évi CXCVI. törvény
a nemzeti vagyonról *
8. § (1) Az állam és a helyi önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot, és öröklés vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amely vagy amelynek valamely - nem természetes személy - tagja nem átlátható. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az állam vagy a helyi önkormányzat köteles haladéktalanul intézkedni részesedése megszüntetése érdekében.
(2) Amennyiben az állam vagy a helyi önkormányzat által alapított vagy részesedésével működő gazdasági társaság, vagy annak valamely tagja az állam vagy a helyi önkormányzat általi alapítást vagy részesedésszerzést követően válik nem átláthatóvá, az állami vagy a helyi önkormányzati tulajdonos kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.
(3) Az a gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat legalább e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, csak átlátható gazdasági társaságot alapíthat és öröklés, vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével csak olyan gazdasági társaságban szerezhet részesedést, amely, valamint amelynek nem természetes személy tagja átlátható. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az állam vagy a helyi önkormányzat legalább e törvény szerinti többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság köteles haladéktalanul intézkedni részesedése megszüntetése érdekében.
(4) Amennyiben nem átlátható szervezet abban a gazdasági társaságban, amelyet olyan gazdasági társaság alapított, vagy amelyben olyan gazdasági társaság szerzett részesedést, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, részesedést szerez, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.
(5) Amennyiben az a gazdasági társaság, amelyet olyan gazdasági társaság alapított, vagy amelyben olyan gazdasági társaság szerzett részesedést, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, az alapítását vagy részesedésszerzést követően válik nem átláthatóvá, azon társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyással rendelkezik, kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.
(5a) * Az átláthatóság vizsgálata nem terjed ki a részesedésszerzéssel vagy alapítással érintett Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság nem természetes személy tagjára, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett, átruházható értékpapírral kapcsolatos jogügyletben félként érintett személyekre.
11. § (1) * A vagyonkezelői jog az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelési szerződés az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel, továbbá a 12. §-ban foglaltak szerinti korlátozásokkal, kizárólag a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont aa)-ag) alpontjában, valamint b) és c) alpontjában felsorolt személyekkel köthető, és a vagyonkezelői jog kizárólag általuk gyakorolható.
(4) A vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a vagyonkezelő vagy a haszonélvező a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ae) vagy af) alpontjában, illetve b) alpont bd) vagy be) alpontjában meghatározott tulajdonosi szerkezete megváltozik. A vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés megszűnésének időpontja az a nap, amelyen a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ae) vagy af) alpontjában, vagy b) alpont bd) vagy be) alpontjában meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik.

A 29. §-hoz

A földhasználati jog létesítésére vonatkozó szabályokat rögzíti.

A 30. §-hoz

A szolgalmi-, vezeték-, használati jog (közérdekű használati jog) vagy biztonsági övezet létesítésére vonatkozó szabályokat rögzíti.

Az ellenérték fejében történő létesítést a polgármester, míg az ellenérték nélkül történő létesítést a képviselőtestület hatáskörébe telepíti.

A 31–34. §-hoz

Az önkormányzati ingatlanok mezőgazdasági hasznosítására vonatkozó részletszabályokat tartalmazza.

A 35–37. §-hoz

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényt leváltó új Polgári Törvénykönyv a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe ügyek körét a Gt.-nél messze szűkebben határozza meg.

Önkormányzatunk kizárólag korlátolt felelősségű társulásokban rendelkezik 100%-os tulajdonnal, így a korábbi, Gt. 141. § (2) bekezdésében a legfőbb szerv hatáskörébe sorolt hatáskörök katalógusának átemelésére teszünk javaslatot.

A 38. §-hoz

A javaslat a szabad önkormányzati pénzeszközöknek a nagy biztonságú banki lekötése és állampapírba történő elhelyezésének jogát a polgármesterre ruházza. Minden kockázatosabb ügylet a képviselő-testület döntési kompetenciájában marad.

A 39. §-hoz

Hatályon kívül helyezésről rendelkezik.

A 40. §-hoz

Az új rendeletben foglalt hatásköri rendelkezéseknek a Szervezeti és működési szabályzat megfelelő mellékletein történő átvezetéséről rendelkezik.

A 41–46. §-hoz

Hatályon kívül helyezésről intézkedik.

A 47. §-hoz

A javaslat alapvetően az önkormányzati szervek, önkormányzati költségvetési intézményeket és önkormányzati tulajdonú cégeket érinti, így elégséges viszonylag rövid felkészülési idő biztosítása.