A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakan: Jat) 5. § (8) bekezdése értelmében: „A felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, kivéve, ha a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más következik.”

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoctv.) 2. §-a szerint a szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.

Az Szoctv. 4/A. § (1) bekezdése határozza meg azt, hogy a szociális feladat- és hatásköröket ki gyakorolja. Az állami felelősségi körbe tartozó ellátások járási hatáskörben, az önkormányzati ellátások képviselőtestületi és jegyzői hatáskörben vannak. Szoctv. általi felhatalmazással 2015-től kezdődően az önkormányzatok teljesen szabad kezet kaptak a támogatási formák, jogosultsági feltételek, támogatási összegek meghatározásában. Az önkormányzatok számára a Szoctv. csak a köztemetési szolgáltatást írja elő kötelezően, illetve különösen indokoltnak tartja az többek között a gyógyszer- és rendkívüli támogatás nyújtását. A kötelező támogatások körén kívül további támogatások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzatok szabadon dönthetnek.

A gyermekvédelem helyi szabályozását magában foglaló 14/2021. (VII.15.) önkormányzati rendelet és a jelenlegi szociális terület helyi szabályainak felülvizsgálatáról szóló módosítás a két sui generis törvényi szabályozással érintett területet külön választja.

A 14/2021. (VII.15.) önkormányzati rendelet megalkotásával a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény valamennyi rendeletalkotási feladat elvégzésre került.

Az Szoctv. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét csak példálózóan sorolja fel. Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, vagy a gyógyszer-kiadások viseléséhez. Az Szoctv. felsorolása nem taxatív jellegű, így települési támogatás a fenti célokon túl bármely más, az önkormányzat által támogatandónak ítélt élethelyzet esetén is nyújtható.

A Szoctv. a települési támogatás jogosultsági feltételei tekintetében nem tartalmaz korlátozást, a rendeletalkotás során azonban a Szoctv. általános részében használt fogalmak (pl. jövedelem, vagyon, család, háztartás) alkalmazása során, azok meghatározásától nem lehet eltérni.

A kérelem benyújtási lehetőségeiről a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet 1/A. §-a rendelkezik. A rendelet nem részletezi a kérelem központi jogszabályban meghatározott tartalmi követelményeit.

Az Szoctv. és a végrehajtására kiadott központi jogszabályok nem határozzák meg a pénzbeli ellátások kifizetési módjának szabályait. A helyi rendelet az ellátások általános kifizetési módjaként az utalást, illetve a postai utat határozza meg. Kivételes esetben, az eseti jellegű szociális ellátás kifizetése a házipénztárból is történhet, ha a kifizetés ilyen formája rendkívül indokolt.

Annak eldöntése, hogy az önkormányzat e támogatás keretében mely feltételek teljesülése esetén, milyen célokra, milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik. Az Szoctv. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához.

A támogatás összegének meghatározásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy az Szoctv. 45. § (7) bekezdése értelmében a települési önkormányzat rendeletében a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás havi összegét úgy kell szabályozni, hogy az nem haladhatja meg az ápolási díjnak a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegét, amely 2022. évben 43.405 Ft.

A rendelet a Jat, illetve a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendeletben meghatározottak figyelembevételével készült, így a rendeletbe csak azok a rendelkezések kerültek bele, melyet magasabb szintű jogszabály nem tartalmaz, valamint helyi döntést fogalmaznak meg.

Szoctv-el összhangban rendezi a rendelet célját és a támogatásokkal kívánja előmozdítani a társadalmi esélyegyenlőség kialakulását, a nehéz helyzetben levő emberek támogatását, egyben ösztönzi a helyi lakosságot a tőlük elvárható közreműködésre.

Az Szt. az önkormányzatok által biztosítandó támogatások tekintetében annyit ír elő, hogy a képviselő testület köteles a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújtani. Ezen felül a helyi viszonyokhoz mérten, a krízishelyzetben lévő személyek számára, illetve a helyi szociális problémák kezelésére ún. települési támogatást adhat. A támogatási formák nyújtásáról és jogosultsági feltételeiről az önkormányzat szabadon dönthet, melyeket rendeletében határoz meg.

A Bizottsági és Képviselő-testületi javaslatokra, a lakosság által megfogalmazott igényekhez igazodva, a jelenleg is adható ellátások mellett új ellátások bevezetésére is sor kerül.

A temetési támogatás szabályai nem változtak.

A célnak nem megfelelő felhasználást elkerülendő a SZEB javaslatát figyelembe véve a jövőben tűzifa kerülhet kiadásra.

A rendelettervezet előkészítésekor a korábbi rendeletben meghatározott összegtől eltérően 40.000, illetve 50.000 Ft. támogatás megadására tettünk javaslatot a Képviselő-testület felé. A Képviselő-testület döntése szükséges a rendelet végleges szövegének kialakításához.

Amennyiben a lakosonkénti átlag 45.000 Ft-os összeget vesszük alapul, a tervezet szerinti támogatási összege a tavalyi évben 10.000.000 Ft.-os kiadást jelentett az Önkormányzat számára. A kérelmezők száma több, mint 200 fő. Amennyiben ezen összeggel számolunk, a felhasznált összegből a fa 3.000 Ft-os köbméterenkénti árával számolva 3300 mázsa, azaz 330 tonna kuglis fát jelent. A gyakorlati kivitelezés logisztikai problémákat vethet fel, mivel ekkora mennyiséget 80 teherautóval lehetne elfuvarozni a tárolási helyre. A tárolási hely kérdéses, mivel a fa mennyisége 6m x 50m területet foglal el erdei köbméterben. A leszállítás és az ügyfelek felé történő kiszállítás időigényessége miatt szükséges a fa őrzött helyen való tárolása. Közel 200 kiszállítást jelent, a helyi adottságok figyelembevételével.

További társadalmi feszültséget, szociális konfliktus eredményezhet, hogy a nehéz sorsú, rendkívüli élethelyzetbe került gázzal, illetve elektromos energiával fűtő emberek a támogatásból kiszorulnak. Erre megoldást jelenthet más típusú támogatás igénybe vétele.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások a Szociális Szolgáltató Központ útján kerülnek ellátásra.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások eljárásrendje felülvizsgálatra került. A Magyar Államkincstár ellenőrzésének tapasztalatai és megállapításai alapján beépítésre került a rendeletbe a biztosított szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások tekintetében benyújtott kérelmek elbírálásának szempontjai. A kérelmek elbírálásának főbb szempontjai:

a) az illetékesség és hatáskör vizsgálata,

b) rászorultság vizsgálata,

c) az ellátás, elhelyezés sürgőssége, krízis jellege,

d) speciális ellátási igények,

e) házi segítségnyújtás esetében gondozási szükséglet megállapítása,

f) az üres férőhelyek megléte.

A Szoctv. 62. § (2) bekezdése kimondja, hogy az étkeztetés tekintetében a Szoctv. 62 § (1) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg.