Pomáz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XI. 2.) önkormányzati rendeletének indokolása

a temetőkről és a temetkezési szolgáltatásokról

Hatályos: 2023. 11. 03

Pomáz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XI. 2.) önkormányzati rendeletének indokolása

2023.11.03.
a temetőkről és a temetkezési szolgáltatásokról
Általános indokolás
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 2. pontja szerint helyi önkormányzati feladat a köztemető fenntartása.
A temetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 1999. évi XLIII. törvény 6. § (4) bekezdése, illetve 41. § (3) bekezdése szerint a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg - egyebek mellett - a temetési hely megváltásának és újraváltásának díját, a temetőfenntartási hozzájárulás díját, illetve a létesítmények és az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételének díját.
Jelen rendelet megalkotásának közvetlen előzménye a Pest Vármegyei Kormányhivatal törvényességi felhívása volt, melynek során Pomáz Város Önkormányzatának a temetők rendjéről szóló 16/2018. (VI.25.) önkormányzati rendeletét vizsgálta. A kormányhivatal tartalmi és formai hiányosságokra, törvénysértésekre hívta fel a Képviselő-testület mint jogalkotó figyelmét az alábbiak szerint:
I.
„Magyarország Alaptörvénye XV. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogegyenlőség elve tiltja az azonos szabályozási körbe vont alanyok közötti alkotmányos indok nélkül tett megkülönböztetést, melynek következtében egyes jogalanyok hátrányos helyzetbe kerülnek. Emellett a Tvt. 40. § (2) bekezdésben foglaltak szerint a temetési hely illetőleg az újraváltás díját, a temetőfenntartási hozzájárulás díját, valamint a szolgáltatók által fizetendő dijat a temető üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatosan felmerült szükséges és indokolt költségek alapján állapítja meg az önkormányzat. Vagyis a díjmegállapítás alapját kizárólag az üzemeltetés és fenntartás vonatkozásában felmerült költségek képezhetik, az érintettek lakhelye ebben a tekintetben nem bir jelentőséggel. A díjmegállapítás tekintetében a törvény nem ad felhatalmazást a jogalkotó képviselő-testületnek helyi és nem helyi lakosok szerinti megkülönböztető önkormányzati rendelkezés megalkotására, a helyi lakosokat kedvezményező rendelkezés előírására.
Az Or. 29. § (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
(3) Nem pomázi lakosok - kivéve a temető szabályzat 11. § c) pontja szerint elhalálozottak - eltemetése esetén a megváltási díj a 2. mellékletben meghatározott díj kétszerese, amelytől egyéni elbírálás alapján a Tulajdonos eltérhet.
Az ör. fenti rendelkezése a temetési helyekért fizetendő díjtételeket illetően különbséget tesz az érintettek között abban a tekintetben, hogy az elhunyt pomázi lakos vagy sem. A nem helyi lakosokra nézve a megváltás diját a helyi lakosokra megállapított díjtételnél jóval magasabb összegben határozza meg.
A Ttv. 40. § (2) bekezdése értelmében a temető tulajdonosa, köztemető esetén az önkormányzat a temető üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatosan felmerült szükséges és indokolt költségekre tekintettel állapítja meg a temetési hely, illetőleg az újraváltás diját Vagyis a díjmegállapítás alapját kizárólag az üzemeltetés és fenntartás vonatkozásában felmerült költségek képezhetik, az elhunyt lakhelye, tartózkodási helye ebben a tekintetben nem bír jelentőséggel. Ebből következően jogszabályba ütközik az olyan szabályozás, amely a helyi lakos elhunyt esetében jóval alacsonyabb összegű díjtételt állapít meg, mint a nem helyi lakos elhunytra nézve. A jogszabályi rendelkezések nem teszik lehetővé a lakhely alapján történő különbség tételt a temetési hely megváltásáért és újraváltásáért fizetendő díjak összege tekintetében.”
A javaslat az újraváltásért fizetendő díj mértékét egységesen szabályozza, így a jogszabálysértés megszűnik.
II.
„Az ör. mellékletei az egyértelmű „beazonosíthatóságot" akadályozó módon, jelöletlen szerkezeti egységek alkalmazásával állapítják meg a temetőben alkalmazandó díjtételeket.
Alap követelmény, hogy valamely jogszabály egyértelműen hivatkozható legyen. Erre tekintettel mondja ki a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet) 37. §
(1) bekezdése, hogy a jogszabály tervezetének a szerkezeti egységeit folyamatos sorszámozással vagy a latin ábécé betűivel meg kell jelölni. Jogszabály tervezete jelöletlen szerkezeti egységet nem tartalmazhat Az IRM rendelet tehát kizárja minden olyan szerkezeti egység alkalmazását amely sorszám vagy betűjel alkalmazásának hiányában nem hivatkozható.
Figyelemmel arra, hogy az IRM rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében a jogszabály normatív tartalmú rendelkezéseit a jogszabály szakaszai és mellékletei tartalmazzák, a szerkezeti egységek jelölésének követelménye a mellékletet illetően is fennáll.”
A javaslat a rendelet mellékleteit az elvárt formai feltételeknek megfelelően tartalmazza.
III.
„A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 11. § (2) bekezdése szerint önkormányzati rendelet megjelölése annak kihirdetése során - az alábbi sorrendben -
a) a rendelet megalkotójának teljes megjelölését,
b) a rendelet sorszámát arab számmal,
c) a „r jelet,
d) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal,
e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,
f) az „önkormányzati rendelete’ kifejezést és
g) a rendelet elmét foglalja magában.
Az IRM rendelet 1. melléklete tartalmazza a jogszabály tervezete megszövegezésénél alkalmazandó kodifikációs szövegezési mintákat, a 2.3.4. pont alapján az önkormányzati rendelet tervezetének a megjelölése a következőképpen kerülhet sor:
{a rendelet megalkotójának teljes megjelölése)
.../... . (......... ) önkormányzati rendelete
{a rendelet címe).”
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 8. §- a értelmében:
„(1) * A hatályos jogszabályi rendelkezést a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy jogszabály megalkotásával, a módosítani kívánt jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, a módosítást kimondó jogszabályi rendelkezéssel módosíthatja.
(2) * Nem lehet módosítani vagy – a jogszabály egészének hatályon kívül helyezése nélkül – hatályon kívül helyezni
a) a jogszabály megjelölését,
b) – az önkormányzati rendelet kivételével – a rendelet bevezető részét,
c) a hatályba lépett jogszabályi rendelkezés hatályba léptető rendelkezését, valamint
d) jogszabállyal – a hiteles szöveg és a kihirdetett szöveg közti eltérés, valamint fordítási hiba kivételével – a jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés, a nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartás, kifogás és nyilatkozat szövegét.”
A rendelt címe a 2018. évi megalkotás során nem tartalmazta a a rendelet megalkotójának teljes megjelölését, így a jogszabálysértés csak a rendelet teljes hatályon kívül helyezésével és új rendelet megalkotásával hárítható el.
Az Önkormányzat rendeletalkotási kötelezettségét a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (3) bekezdése és 42. §-a az alábbiak szerint rögzíti:

'41. §
(3) A települési önkormányzat, fővárosban a közgyűlés rendeletben állapítja meg – a köztemetőre vonatkozóan –
a) a temető rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb helyi, tárgyi és infrastrukturális feltételeket;
b) a temető, ravatalozó használatának és igénybevételének szabályait;
c) a temetési hely gazdálkodási szabályait;
d) a sírhely méretezését, sírjelek alkalmazását, a kegyeleti tárgyak, növényzet elhelyezését, a sírgondozás szabályait;
e) * temetőben a kegyeleti közszolgáltatások feltételeit, a temetési hely megváltásának és újraváltásának díját, a temetőfenntartási hozzájárulás díját, illetve a létesítmények és az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételének díját;
f) a temetési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozói tevékenységek ellátásának temetői rendjét;
42. § Ahol az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségéről kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében gondoskodik, a temető használatának szabályait önkormányzati rendeletben kell megállapítani.”
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Meghatározza a rendelet területi és tárgyi hatályát.
A 2. §-hoz
Köztemető üzemeltetésének kereteit, feltételeit jelöli ki. A temető fenntartójával szemben támasztott tárgyi és a szolgáltatás minőségére vonatkozó követelményeket, igényeket határozza meg. Deklarálja a diszkrimináció tilalmát a halottak eltemetése és a szertartások vonatkozásában.
A 3. §-hoz
A fejezet szövegében használt fogalmak értelmezését segítő rendelkezések.
A 4. §-hoz
A köztemető rendjének kialakítását és fenntartását szolgáló alapvető kereteket szabályozza.
Az 5. §-hoz
A temetőlátogatók és a temető üzemeltetőjének a temető tisztaságának megóvásával kapcsolatos teendőit tisztázza.
A 6. §-hoz
A temető fenntartóját terhelő kötelezettségekről rendelkezik.
A 7. §-hoz
A ravatalozó és az urnatemető üzemeltetésére és használatára vonatkozó általános szabályokat rögzíti.
A 8. §-hoz
A ravatalozás díjszabásáról rendelkezik.
A 9. §-hoz
Az urnafülkék méretéről és az urnafülke temetési hely megváltásának díjszabásáról rendelkezik.
A 10. §-hoz
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 16. § f) pontjában és a hivatkozott jogszabály 18. § -ában meghatározott nyilvántartási kötelezettség kötelezettjét, egyes nyilvántartásban vezetni rendelt adatok körét kijelöli.
A 11. §-hoz
A temetők rendjének, rendezettségének fennmaradását, kegyeleti jogok gyakorlását sértő magatartásokat tiltó szabályokról rendelkezik.
A 12. §-hoz
Kegyeleti közszolgáltatási megállapodás alapján sírhelyes temetőként a Pomázi Szent István Király Plébánia tulajdonában álló katolikus temetőt határozza meg.
A 13. §-hoz és a 14. §-hoz
A temetők elrendezésére, a temetési helyeknek az elrendezésen alapuló azonosítására vonatkozó szabályokat határoz meg.
A 15. §-hoz
Szociális temetés céljára elkülönítendő területrészt jelöl ki.
A 16. §-hoz
A temetési helyek pontos méreteit meghatározza.
A 17. §-hoz
A 16. § -ban meghatározott méretek be nem tartásának jogkövetkezményeit tisztázza.
A 18. §-hoz
Magas talajvízszinttel érintett temetési helyre vonatkozó speciális szabályokat rögzít.
A 19. §-hoz
Mellékletre utal.
A 20. §-hoz
A védett és díszsírhelyek kialakításának módját meghatározza.
A 21. §-hoz és a 22. §-hoz
A temetési hely feletti rendelkezési jog megszerzésére vonatkozó szabályok.
A 23. §-hoz
Kizárja élő személyek részére a temetési hely megváltását, tisztázza miként lehet ez alól kivételt tenni.
A 24. §-hoz
Megváltási díj meghatározására jogosultról rendelkezik, mellékletre utal.
A 25. §-hoz
A sírhelyek újraváltását szabályozó rendelkezéseket rögzít.
A 26. §-hoz és a 27. §-hoz
A rátemetésre vonatkozó szabályokat rögzíti
A 28. §-hoz
A temetési hely megszüntetéséről rendelkezik.
A 29. §-hoz és a 30. §-hoz
A sírjelek méretére és küllemére vonatkozó elvárásokat meghatározza.
A 31. §-hoz és a 32. §-hoz
A temetési tevékenység végzésére jogosultak körét meghatározza.
A 33. §-hoz
A temetések időpontjára vonatkozó szabályokat meghatározza.
A 34. §-hoz
A halottvizsgálati bizonyítvány beszerzésére és levéltári megőrzésére vonatkozó szabályokat rögzíti.
A 35. §-hoz
A szociális temetésre vonatkozó szabályokat meghatározza.
A 36. §-hoz
A köztemető üzemeltetője által biztosított temetkezési szolgáltatásokra vonatkozó díjak mértékét rögzítő mellékletre utal, kizárja a temetkezési szolgáltatások nyújtását e díjak befizetésének hiányában.
A 37. §-hoz
A temetkezési szolgáltatás nyújtásának feltételeit meghatározza.
A 38. §-hoz
A sírnyitás és az exhumálás szabályait meghatározza.
A 39. §-hoz és a 40. §-hoz
A temetőkben való munkavégzés engedélyhez kötöttségéről rendelkezik, az engedélyezési folyamat megindításához dokumentáció kitöltését teszi szükségessé.
A 41. §-hoz
A temetők területén történő vállalkozási tevékenység folytatásának feltételeiről rendelkezik, leírja a vállalkozóval szemben támasztott kritériumokat.
A 42. §-hoz
A sírhelyek között futó járósáv szabadon tartására kötelez.
A 43. §-hoz
Rögzíti, hogy a sírgödrök burkolása engedélyköteles tevékenységnek minősül.
A 44. §-hoz
A temetőkben történő vállalkozási tevékenységre vonatkozó díjfizetési kötelezettségről rendelkezik, a díjszabást meghatározó mellékletre utal.
A 45. §-hoz és a 46. §-hoz
A temetőkben folytatott építési munkálatok megkezdését írásbeli engedély meglétéhez köti, az ilyen munkák végzésére vonatkozó időbeli korlátokat állítja fel. Fotó dokumentációs kötelezettséget ró a munkavégzőre.
A 47. §-hoz
A munkavégzés helyszíni ellenőrzése során bebizonyosodó szabályszegések jogkövetkezményeiről rendelkezik.
A 48. §-hoz
Az elbontott sírkövek bontásából származó törmelékre vonatkozó elszállítási kötelezettségről rendelkezik.
A 49. §-hoz
A temetőkben végzett munka során tanúsított jogszabálysértő magatartással okozott károkért a károkozó polgári és büntetőjogi felelősségéről rendelkezik.
Az 50. §-hoz
A temetőkben elhelyezett tárgyakért, a sírokban, sírhelyekben bekövetkezett esetleges károkért Üzemeltetőt és Tulajdonost nem terheli felelősség. A sírhely megváltásával rendelkezési jogosultságot szerző személynek azonban lehetősége van ilyen esetekre vonatkozó biztosítási szerződést kötni.
Az 51. §-hoz
A temető biztonságos használatát veszélyeztető sírbolt, illetve sírjel helyreállítására vonatkozó kötelezettségről rendelkezik.
Az 52–59. §-hoz
A temetési hely megváltásával rendelkezési jogot szerző személyeket megillető jogosultságokról és az őket terhelő kötelezettségekről rendelkezik.
A 60. §-hoz és a 61. §-hoz
A temetési helyek nyilvántartását, az e nyilvántartásba vett adatokhoz való hozzáférést szabályozza.
A 62. §-hoz
Hatályon kívül helyezésről rendelkezik.
A 63. §-hoz
Más jogszabályt módosító rendelkezést tartalmaz.
A 64. §-hoz
A norma hatályba lépéséről rendelkezik.
A 4. melléklethez
Az Üzemeltető által a temetkezési vállalkozók számára biztosított szolgáltatások díjszabását részletezi.
Az 5. melléklethez
A vállalkozók által fizetendő temető-fenntartási hozzájárulás díjszabását részletezi.