A klímaváltozás egyre markánsabban jelentkező hatásai szükségessé tették az alkalmazkodást segítő, sőt ösztönző központi jogszabályalkotást. Ennek nyomán a TÉKA és a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet hatályba lépésével átalakult az a központi szabályozás, amely a jelenleg hatályos 16/2022. (IX. 2.) önkormányzati rendeletének szorosan vett szabályozási környezetét jelentette. Alapvetően tehát a hivatkozott új központi szabályokkal való összhang megteremtése teszi szükségessé Pomáz város zöldfelületeinek fenntartásáról, védelméről és kezeléséről szóló új rendelet megalkotását.

Ugyanebbe az irányba hatott ugyanakkor a helyi társadalom véleményének változása is. A természeti környezet, a tiszta levegő, a városi zöldfelületek szerepe felértékelődött. Ennek nyomán egyre elfogadottá vált ezen értékeknek akár hatósági eszközökkel való védelme is.

A fakivágási és fapótlási ügymenet hatékony kezelése érdekében alapvető szakmai kérdések tisztázására és szabályozására is szükség van az új rendelet keretein belül.

A rendelet megalkotásának célja, hogy Pomáz Város zöldfelületeinek fenntartása, védelme és szakszerű kezelése révén hozzájáruljon egy élhetőbb, fenntarthatóbb települési környezet kialakításához, valamint növelje a város alkalmazkodóképességét a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaival szemben.

A fogalommeghatározások célja, hogy a rendelet végrehajtásához szükséges szakkifejezések egyértelműek legyenek. A meghatározások a gyakorlatban elengedhetetlenek a pontos végrehajtás és az egységes jogalkalmazás érdekében.

A szomszédos ingatlanon való növényzetnek az épülethez, kerítéshez, telekhatárhoz való távolsága és az ebből fakadó hatása a mindennapokban folyamatos konfliktusok forrása.

A növények telepítési távolságára vonatkozó központi szabályozás TÉKA 50. § (3) bekezdés szerint: „A telken a fákat úgy kell telepíteni, hogy gyökérzetükkel és ágrendszerükkel ne károsítsák a telek és a szomszédos telkek építményeit. Ennek érdekében a telepített fa épülettől és lakóingatlan kerítésétől való távolsága – ide nem értve a közterületi határvonalon álló kerítést –
a) nagy lombkoronájú fa és nagy méretű örökzöld esetén legalább 3,00 méter,
b) közepes lombkoronájú fa és közepes méretű örökzöld esetén legalább 2,00 méter,
c) kis lombkoronájú fa és kis méretű örökzöld esetén legalább 1,00 méter.”

A szakasz a nem közhasználatú területeken, azaz jellemzően magánterületen történő növénytelepítés szabályait határozza meg, különös figyelemmel a szomszédos ingatlanokra gyakorolt hatásokra. A szomszéd hozzájárulásához kötött eltérés lehetősége rugalmasságot biztosít, míg az okirati formák előírása a jogbiztonságot erősíti.

Közokirat: Bíróság, közjegyző (közjegyzői okirat) vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv által az ügykörén belül, megszabott alakban kiállított, papíralapú vagy elektronikus okirat. A közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, az okiratba foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Az okirati fajták közül egyedül a közokirat számít feltétlenül és teljes mértékben bizonyítéknak a benne foglaltakra nézve.

Az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, elfogadta vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el, feltéve, ha

Az okirat teljes bizonyító erejének az a jogi jelentősége, hogy a bíróság/hatóság nem mérlegeli és – az ellenfél sikeres ellenbizonyításáig – nem is vizsgálja az okirati bizonyíték valóságtartalmát.

Az apró telkek és szűk utcák adta keretek közt indokolt lehetővé tenni, hogy a magáningatlanon telepített fák - ha ezzel a közműveket, illetve élet és vagyonbiztonságot, vagy más közösségi - különösen közlekedési - érdeket nem veszélyeztetnek benyúlhassanak a közterület fölé.

Az eljárási és hatásköri szabályokat tartalmazza. Egyértelműen rögzíti az engedélyezés rendjét, az engedélyhez kötött tevékenységek körét, és a jegyző, valamint a polgármester hatáskörét.

Új elem, hogy megteremti annak jogi lehetőségét, hogy a polgármesteri engedély hiányában történt telepítés fennmaradhasson, ha:

a) növénytelepítéshez más szerv engedélye vagy hozzájárulása szükséges és az rendelkezésre áll,

b) jogszabályban előírt védőtávolságot nem sért,

c) az őshonos, vagy környezetbe illő, az ökológiai adottságoknak megfelelő, környezettűrő fás- és lágyszárú növényekkel történt,

d) a település szempontjából településképi, természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket nem sért, és

e) az engedély nélküli telepítést végző vállalja a növény élethosszon át történő szakszerű gondozását.

A rendelet hatályba lépésekor már meglévő élősövények gondozására vonatkozóan előírja a legfeljebb 3 méteres magasság megtartásának kötelezettségét. E rendelkezést hatósági érvényesítése ugyanakkor nem járhat a növény kivágással egyenértékű elpusztításával.