1. § (1) E rendelet célja, hogy megállapítsa az ember egészségének és környezetének megóvása érdekében a környezeti elemek védelmét:

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szigetmonostor község Önkormányzata (a továbbiakban Önkormányzat) közigazgatási területén belül a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek

(2) E rendelet a mezőgazdasági termelés során keletkező hulladék égetésével, a háztartási és – a levegő tisztaságának védelméről szóló többször módosított 21/1986. (VI.2.) MT sz. rendelet mellékletében felsorolt tevékenységek kivételével – szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmények, valamint az avar, tarló, és a kerti hulladék égetésével kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi szabályokat tartalmaz.

(3) E rendelet szabályait kell alkalmazni a szolgáltató tevékenységet ellátó új, és a már működő üzemi létesítmények esetén, így különösen:

3. § (1) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, elszállításával kell gondoskodni. Az elszállítás során a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására irányuló kötelező helyi szolgáltatás igénybevételéről más helyi rendelet előírásai az irányadók.

(2) Belterületen ipari eredetű hulladékot égetni tilos.

(3) Külterületen, ha a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanítására nincs lehetőség, égetés csak október 1. és április 30. között lehet. Május 1. és szeptember 30. közötti időszakban külterületen égetni tilos.

(4) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon 08-18 óra között lehet. Szeles időben, és az erdőszéltől számított 200 méteren belül égetni tilos.

(5) Az égetendő hulladék kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait) nem tartalmazhat.

4. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(2) A fűtőberendezésen egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket stb.) égetni tilos.

5. § (1) Tarlóégetést csak engedéllyel lehet végezni. Az engedélyt Szigetmonostor község jegyzője (továbbiakban: jegyző) adja ki.

(2) Tarlóégetés csak rendkívül indokolt esetben, járványveszély elhárítása érdekében engedélyezhető.

(3) Az engedélyezési eljárás során be kell szerezni a növény-egészségügyi hatóság állásfoglalását.

6. § Avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok

(1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet.

(2) Fertőzés esetén külön jegyzői engedéllyel lehet hulladékot égetni október 1. és április 30. között, megfelelő légköri viszonyok esetén 8,00 – 18,00 óra közötti időszakban.

(3) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet, minden hét csütörtök és péntek napjain.

(4) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait).

7. § (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartással felszerelt járművön szabad szállítani.

(4) A községben keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. A jegyző a kertészeti munkák elvégzését előírhatja.

(5) Új utak tervezésekor a légszennyező hatás csökkentése érdekében a lakóterületek mellett haladó útszakaszok mentén a védő növénysáv telepítésére vonatkozó javaslatokat a beruházási programnak tartalmaznia kell. Törekedni kell arra, hogy a védő növénysávok telepítésére az utak kivitelezésével egy időben kerüljön sor.

8. § (1) Az egyes ingatlan-területek gyom, és allergiát okozó növényektől (főleg parlagfű) mentes gondozása a tulajdonos illetve a használó kötelessége. Az erre vonatkozó részletes előírásokat a9/2000. (03.29). számú rendeletünk tartalmazza.

(2) A leggyakoribb allergiát okozó növények virágzási idejét az 1. sz. melléklet tartalmazza.

9. § (1) Természetes vízfolyásba, nyílt vízbe hulladékot juttatni, vagy szennyezett vizet bevezetni tilos.

(2) A zárt csapadékvíz elvezető és szennyvíz-csatornába, illetve nyílt árkokban, vízfolyásokban a természetes vizek elfolyását gátolni tilos.

(3) Tilos ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, illetve egyéb szennyezést vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot stb.) nyílt felszínű, illetve zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatni.

(4) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodnia kell.

(5) Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.

11. § Utcai zenélést végezhetnek a község hangulatához igazodó rendezvényekhez, eseményekhez kötődő vagy spontán módon szerveződő zenész csoportok, zenészek, a jelen rendeletben rögzített engedélyek birtokában.

12. § (1) A község belterületén belül tilos:

13. § (1) Az egyes zajforrásokból származó zajterhelés megengedett értékét a zajterhelési alapérték és a módosító tényezők összege határozza meg.

(2) A megállapítandó zajterhelési határértéket és módosító tényezőket külön jogszabály írja elő.

(3) A megállapított zajterhelési irányértéknek a lakó vagy intézmény-épület zajtól védendő homlokzata előtt 2 méter távolságban, illetőleg – indokolt esetben – az emberi tartózkodásra, pihenésre, üdülésre szolgáló területeken kell teljesülnie.

(4) Az üzemeltető által vitatott lakossági bejelentés esetén – eredménytelen egyeztetések után – az üzemeltető köteles saját költségére ismételt szakértői véleményt kérni a zajszint megállapítására, a hatóság felhívását követő 15 napon belül.

14. § E rendelet alkalmazása szempontjából hangosító berendezésnek számít bármely hangszóró vagy más műsorforrás.

16. § Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának bevételei:

17. § (1) A Környezetvédelmi Alapot kizárólag a község környezetvédelmi problémáinak megoldására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani:

18. § (1) A Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a Képviselő-testület évente a költségvetés elfogadásával egyidejűleg rendelkezik, figyelemmel a rendelet 18. §-ában foglaltakra.

(2) A Környezetvédelmi Alapból a környezet közvetlen veszélyeztetésének elhárítására szolgáló beavatkozások költségeire az éves felhasználási tervben 10 %-os tartalékot kell képezni.

19. § (1) Aki jelen rendelet 3. §-ában, 9. § (1)-(3) bekezdésében, 11. §-ában foglalt szabályokat megszegi – amennyiben egyéb jogszabályok szerint súlyosabb elbírálás alá nem esik -, különös tekintettel, aki e rendelet hatálya alá tartozó hangosító, zajkeltő berendezést a rendeletben előírt engedély nélkül üzemelteti, szabálysértést követ el és az elkövető 30.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal, illetve a Polgármesteri Hivatal erre felhatalmazott ügyintézője vagy a rendőrség által 10.000,-Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal sújtható.

(2) Ha az üzemeltető a zajterhelési határértékre vonatkozó előírásokat ismételten megszegi, vagy a határértéket jelentősen (legalább 10 dB-lel) túllépi, a jegyző a hangosító, zajkeltő berendezés üzemeltetését időben korlátozhatja, vagy megtilthatja. Utóbbi esetben az újbóli üzemeltetés csak a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 év elteltével engedélyezhető.

(3) A szabálysértési eljárás lefolytatása a jegyző hatásköre.

20. § (1) E rendelet 2001. augusztus 01. napjával lép hatályba, kivéve a rendelet 18 és 19 §-át, ezen §-ok hatályba lépésének ideje 2002. január 01. napja.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.