Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2002. (IV. 12.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatás- és ellátás helyi szabályairól

Hatályos: 2002. 04. 12- 2004. 09. 14

Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2002. (IV. 12.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatás- és ellátás helyi szabályairól

2002.04.12.

Szigetmonostor Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében-, és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) a 26. és a 138. §-aiban kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

A rendeleti szabályozás célja

1. §

.

(1) A hatályos jogi szabályozás normáinak érvényre juttatásával, a település polgárai szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében, a települési önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáinak, szervezetének, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeinek-, valamint a jogérvényesítés garanciáinak meghatározása.
(2) A Képviselő-testület – a szabályozás során – abból az alapelvből indul ki, hogy a szociális ellátás feltételeinek biztosítása – a településen élő polgároknak családjukért- valamint a helyi közösségeknek tagjaikért viselt felelősségén túl – az Állam központi szervei mellett, a helyi önkormányzat feladata.

A szociális igazgatás és ellátás alapelvei és formái

2. §

.

(1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) a településen, a helyi lakcímnyilvántartás hiteles adatai alapján:
- az állandó, és
- ideiglenes jelleggel lakó magyar állampolgárokra;
b) a településen élő, állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra;
c) a magyar hatóságok által menekültként elismert és a településen élő személyekre;
d) a kérelem benyújtásakor az önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó hajléktalan személyekre.
e) A rendelet hatálya kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezései szerint, jogszerűen Magyarországon tartózkodó polgáraira is, amennyiben az átmenti segély, az étkeztetés, illetőleg a szállás hiánya a rászorulónak az életét és testi épségét veszélyezteti.
(2) Szigetmonostor Önkormányzata által biztosított szociális ellátási formák:
- (munkanélküliek jövedelempótló támogatása);
- ápolási díj;
- rendszeres szociális segély;
- időskorúak járadéka;
- átmeneti segély;
- átmeneti segély természetbeni formában;
- temetési segély;
- szociális továbbtanulási támogatás;
- köztemetés;
- méltányossági közgyógyellátás;
- szociális étkeztetés;
- házi segítségnyújtás;
- családsegítés;
- kamatmentes szociális kölcsön.
(3) Nem önkormányzati fenntartású intézményekben igénybe vehető ellátási formák:
- ápolást-, gondozást nyújtó intézmény;
- rehabilitációs intézmény;
- lakóotthon;
- átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény;
- egyén szociális intézmény.
(4) A rendelet 1. §. (2) bekezdésében felsorolt ellátások tekintetében hatáskörrel:
- a Képviselő-testület;
- a polgármester;
- a Szociális Bizottság rendelkezik.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítására és kifizetésére (folyósítására) vonatkozó általános szabályok

3. §

.

(1) A szociális rászorultság megítélésénél elsősorban a családi, egyéni jövedelem pontos és körültekintő meghatározásának követelményéből kell kiindulni.
a) A kérelmezőt fel kell hívni arra, hogy – a rendelkezésére bocsátott nyomtatványon – pontosan jelölje meg:
- a vele egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó közeli hozzátartozókat;
- a tartásra kötelezett személyeket;
- illetve ezek jövedelmét.
b) a jövedelem kiszámításánál a kérelem benyújtását megelőző három hónapra jutó áltag jövedelmet – a társadalombiztosítás és az önkormányzat által történő kifizetések kivételével, a kérelem benyújtásának időpontjában érvényben lévő összegben – kell alapul venni.
c) A b) pontban foglalt jövedelemszámítás nem vonatkozik a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő térítési díjra, melynek megállapításánál a fizetésre kötelezett rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.
d) A jogosultság elbírálásánál számításba vett jövedelem bizonyítékaként csak:
- hiteles közokirat;
- két tanú aláírásával ellátott magánokirat;
- az államigazgatási eljárásról szóló – többször módosított és kiegészített – 1957. évi IV. tv. 27. §-a szerinti személyes nyilatkozat;
- a polgármesteri hivatal bármely nyilvántartásában fellelhető adat fogadható el.
e) A jogosultság elbírálásánál figyelembe kell venni az egyéb jövedelmeket, valamint a szociális helyzetet is.
f) A kérelmezővel írásban-, vagy szóban közölni kell, ha a hatáskört gyakorló szerv a jövedelem megállapítása céljából – más szervhez – hivatalos megkereséssel kíván élni.
(2) a) A szociális ellátás biztosítása iránti kérelem benyújtásánál a polgármesteri hivatal dolgozóinak segítséget kell nyújtani az ügyfél részére:
- tájékoztatással, és az;
- igények előterjesztését könnyítő nyomtatványok készítésével és kitöltésével.
b) A polgármesteri hivatal köteles megteremteni a szóbeli kérelmek azonnali jegyzőkönyvbe foglalásának a lehetőségét és a kérelmek nyilvántartásba vételét.
(3) A rendszeres pénzbeli szociális ellátások kifizetésére a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kerül sor.
(4) Az átmenti segély kifizetésére – a határozat jogerőre emelkedésétől számított – 15 munkanapon belül kerül sor.
(5) A pénzbeli ellátások kifizetése a polgármesteri hivatal Pénztárában történik.
(6) A rendszeres szociális ellátásokra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni.
(7) A szociális ellátások közül egy család ugyanazon évben legfeljebb három ellátási formában részesülhet. A korlátozás nem vonatkozik a temetési segélyre és a közgyógyellátási igazolványra.
(8) A rendeletben nevesített szociális ellátások igénybevételének feltétele, hogy a kérelmező mindent megtegyen annak érdekében, hogy szociális problémái megoldódjanak.
(9) Nem nyújtható szociális ellátás – a törvényben kötelezően előírtakon kívül – annak, aki körülményivel kapcsolatban valótlan tényt közöl.
II. Fejezet

A szociális ellátás rendszere

4. §

.

A Képviselő-testület hatásköre
(1) A Képviselő-testület az igényjogosultság elbírálása után az arra rászoruló jogosult részére pénzbeli ellátást:
a) (biztosít munkanélküliek jövedelempótló támogatása címén);
b) megállapít-, illetve megállapíthat ápolási díj címén;
c) nyújt átmeneti segély címén;
d) nyújt temetési segély címén;
e) állapíthat meg rendszeres szociális segélyt címén;
f) nyújt időskorúak járadéka címén;
g) nyújt továbbtanulási támogatás címén;
h) biztosíthat kamatmentes szociális kölcsön címén.
(2) A Képviselő-testület az igényjogosultság elbírálása után, az arra rászoruló jogosult részére természetbeni szociális ellátás keretében:
a) gondoskodik a köztemetésről;
b) megállapítja a közgyógyellátási jogosultságot az Sztv. 50. §. (2) bekezdése által megjelölt esetben (magas gyógyszerköltség);
(3) A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. §. (4) bekezdésében biztosított jogkörében – a Sztv. rendelkezéseinek figyelembe vételével – a következő személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat szavatolja a településen:
A szociális alapellátás körében:
a) a szociális-, vagy egészségügyi okból rászorulók részére az Önkormányzat által üzemeltetett Konyháról igénybe vehető napi egyszeri meleg étkezést;
b) a szociális étkeztetésben részesülők részére – szükség esetén – a házhoz történő szállítást;
c) házi szociális gondozó foglalkoztatásával a rászorulóknak házi segítségnyújtást;
d) intézményi társulás keretében családsegítő szolgálatot működtet a rászoruló családok ez irányú támogatása céljából.
A szakosított ellátási formák közül:
e) a megyei Önkormányzat által működtetett intézményi hálózat keretében való elhelyezés lehetőségeiről a tájékoztatást, illetve a segítséget az elhelyezési eljárás megindításához;
f) az e) pontban foglaltakon túlmenően, egyéb (magán, alapítványi, egyházi) fenntartású intézményekbe történő elhelyezés lehetőségeiről a tájékoztatást, illetve a segítséget az elhelyezési eljárás megindításához.
III. Fejezet

Az egyes szociális ellátási formák speciális szabályai

Munkanélküliek jövedelempótló támogatása

5. §

.

(1) A támogatás összege:
a) a jövedelemmel nem rendelkező munkanélküli jogosult esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 80 %-a.
b) jövedelemmel rendelkező munkanélküli jogosult esetén az egyéb jövedelmekkel együtt az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 80 %-a.
(2) A támogatás megállapításának hatáskörével a Polgármester rendelkezik.

Ápolási díj

6. §

.

(1) Az Sztv.-ben szabályozott eseteken túlmenően ápolási díjban részesíthető az a személy is, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg hozzátartozója állandó – éjjeli és nappali – gondozását végzi.
(2) Nem jogosult az ápolási díjra a hozzátartozó, ha
a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, vagy nappali ellátást nyújtó-, illetve bentlakásos intézményi ellátásban részesül;
b) munkaviszonnyal-, egyéb jogviszonnyal rendelkezik, vagy rendszeres pénzellátásban részesül.
(3) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást nem teszi szükségessé;
b) az ápolást végző személy kötelezettségeit nem teljesíti;
c) az ápolt személy meghal, illetve;
d) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogosultságot kizáró körülmény következett be.
(4) Az ápolt személy halála esetén, az ápolási díj folyósítását, a halál időpontját követő hónap első napjával kell megszüntetni.
(5) Az ápolási díj iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező köteles az Sztv. 43. §. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően orvosi-, és az egy háztartásban élők jövedelméről szóló igazolást benyújtani.
(6) Az ápolási díj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 60 %-ánál, és nem lehet több mint annak 150 %-a.
(7) Az ápolási díj odaítéléséről és annak összegszerűségéről a hatáskörrel rendelkező Szociális Bizottság – környezettanulmány alapján – dönt.

Átmeneti segély

(Sztv. 45. §-ához)

7. §

.

(1) Átmeneti segélyben az a személy részesíthető:
a) aki nyugdíjas, illetve akik közös háztartásban élő nyugdíjasok, valamint aki egyedül él, továbbá aki gyermekét (gyermekeit) egyedül neveli, és a saját, illetve a vele közös háztartásban élő személyeket is figyelembe véve, az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át nem haladja meg;
b) akivel egy háztartásban az a) pontban foglaltakon túlmenően más személy is él, és az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 125 %-át nem haladja meg.
(2) Az (1) pontban meghatározott feltételek figyelmen kívül hagyásával az a személy is részesíthető átmeneti segélyben, aki:
a) létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került;
b) saját maga, vagy a családja elemi kárt szenvedett.
(3) Az átmeneti segély összege – kivéve az elemi károsultak részére odaítélt segélyt – egy alkalommal nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj tárgyév január 1-én érvényben lévő legkisebb összege kétszeresénél.
(4) Egy személy részére, egy naptári évben folyósított átmeneti segély összege – az elemi károsult kivételével – nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj tárgyév január 1-én érvényben lévő összegének az ötszörösét.
(5) Elemi károsult esetén az átmeneti segély összeg egyedi elbírálás alapján kerül megállapításra.
(6) Az átmeneti segély hosszabb időtartamra is megállapítható, részletekben történő kifizetéssel.
(7) Amennyiben a határozatban esetlegesen előírt – utólagos – elszámolási kötelezettségének az átmeneti segély címzettje nem tesz eleget a Szociális Bizottság kizárhatja a segélyezésből.
(8) Környezettanulmány készítése csak abban az esetben szükséges, ha a kérelmező körülményei az eljáró ügyintéző előtt nem ismeretesek.
(9) Az átmeneti segélyezéssel kapcsolatos határkört a Szociális Bizottság gyakorolja.

Természetben nyújtott átmeneti segély

(Sztv. 47. §-ához)

8. §

.

(1) Átmeneti segély – tüzelő és élelmiszer formájában – természetben is nyújtható.
(2) Természetben nyújtott átmeneti segélyben az a személy részesíthető, aki:
a) egyedül él, gyermekét (gyermekeit) egyedül neveli, és a saját, illetőleg a vele közös háztartásban élő gyermekeit is figyelembe véve, az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át nem haladja meg;
b) nyugdíjas házaspár, egyedül élő gyermektelen személy, feltéve, hogy az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 175 %-át nem haladja meg;
c) az Önkormányzat által rendszeres támogatásban-, segélyben részesül, és az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át nem haladja meg;
d) az a) – c) pontokban foglaltakon túlmenően, akivel közös háztartásban több személy él, és az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 125 %-át nem haladja meg.

Rendszeres szociális segély

(Sztv. 37/A-G. §-ához)

9. §

.

(1) A rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételrendszere, és a járadék összege az Sztv.-ben foglaltakkal megegyezik.
(2) Amennyiben a társadalombiztosítási igazgatási szerv a rendszeres szociális segélyben részesülő személy részére – visszamenőlegesen – rendszeres pénzellátást állapít meg, az önkormányzat által folyósított – jogosulatlanul felvett – szociális ellátás összegének a levonásáról, és az önkormányzat részére történő átutalásáról – azonnali végrehajtást elrendelő – határozattal kell intézkedni.
(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy esetében – a segély összegét – hagyatéki teherként be kell jelenteni a területileg illetékes közjegyzőnél. A bejelentés tényéről a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell.
(4) A rendszeres szociális segély odaítélésére, megszüntetésére, a jogosulatlanul felvett juttatás összegének, és kamata megfizetésének előírására-, elengedésére-, illetőleg csökkentésére – átruházott hatáskörben – a Szociális Bizottság jogosult.

10. §

.

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő, aktív korú, nem foglalkoztatott személy részére – a települést érintő közfeladat ellátása céljából – az önkormányzat részmunkaidős foglalkoztatást szervez, a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően.
(2) A foglalkoztatás időtartama 60 munkanap, melyért a közcélú foglalkoztatottat, tekintettel részfoglalkozású munkaidejére – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével megegyező – díjazás illeti meg.
(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő, aktív korú, nem foglalkoztatottak – az Sztv. 37/A. §. (9) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, munka felajánlása esetén – a felajánlott munkát – együttműködési kötelezettségük okán – kötelesek elfogadni.
(4) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú, nem foglalkoztatottak, a részükre megállapított rendszeres szociális segély folyósítási feltételeként, kötelesek a Családsegítő Szolgálattal együttműködni, a Családsegítő Szolgálat által kidolgozott együttműködési programokban részt venni.
(5) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú, nem foglalkoztatott a Munkaügyi Központtal is köteles – a folyósítás feltételeként – együttműködni, az Önkormányzat és a Munkaügyi Központ közötti megállapodásban foglaltaknak megfelelően.
(6) A (3) – (4) bekezdésekben szabályozott együttműködési kötelezettség megszegése esetén a rendszeres szociális segély folyósítását szüneteltetni kell. A szünetelés időtartama – az együttműködési kötelezettség megszegése esetén – hat hónap, mely időtartam – az együttműködési kötelezettség minden további megszegésekor – 3 hónappal növekszik. Az ellátás szüneteltetésének maximális tartama 12 hónap lehet.
(7) A közcélú foglalkoztatás megszervezése és bonyolítása a Polgármester feladatát képezi.

Időskorúak járadéka

(Sztv. 32/B–E. §-ához)

11. §

.

(1) Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételrendszere és a járadék összege az Sztv.-ben foglaltakkal megegyezik.
(2) Amennyiben a társadalombiztosítási igazgatási szerv az időskorúak járadékában részesülő személy részére – visszamenőlegesen – rendszeres pénzellátást állapít meg, az önkormányzat által folyósított – jogosulatlanul felvett – szociális ellátás összegének a levonásáról és az önkormányzat részére történő átutalásáról, azonnali végrehajtást elrendelő határozattal kell intézkedni.
(3) Az időskorúak járadékában részesülő személy esetében a járadék összegét – hagyatéki teherként – az illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni. A bejelentés tényéről a járadékot megállapító határozatban rendelkezni kell.
(4) Az időskorúak járadéka odaítélésére, megszüntetésére, a jogosulatlanul felvett járadék összegének, és kamata megfizetésének előírására-, elengedésére-, ill. csökkentésére – átruházott hatáskörben – a Szociális Bizottság jogosult.

Temetési segély

(Sztv. 46. §.-ához)

12. §

.

(1) Temetési segélyre az a személy jogosult, aki:
a) nyugdíjas, ill. közös háztartásban élő nyugdíjasok, továbbá aki egyedül él, valamint gyermekét (gyermekeit) egyedül neveli és a saját, illetve a vele közös háztartásban élő gyermekét (gyermekeit) is figyelembe véve, az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 225 %-át nem haladja meg, illetve;
b) akivel egy háztartásban az a) pontban foglaltakon túlmenően több személy él, és az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 175 %-át nem haladja meg.
(2) A temetési segély összege: 15.000 Ft .
(3) A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező köteles a temetési számla eredeti példányát- és a halotti anyakönyvi kivonatot bemutatni.
(4) A temetési segély iránti kérelmet a temetést követő 3 hónapon belül lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz.
(5) A halálát megelőzően legalább kettő évig szigetmonostori állandó bejelentett lakcímmel rendelkező polgárok – Szigetmonostoron történő eltemettetése esetén – a temetői ravatalozó és a hűtő használata ingyenes.
(6) A temetési segély iránti kérelmek elbírásának – átruházott – hatáskörével a Polgármester rendelkezik.

Szociális továbbtanulási támogatás

13. §

.

(1) A szociális továbbtanulási támogatás az Önkormányzat önként vállalt segítségnyújtási formája, melynek fedezetét a Képviselő-testület évente, az Önkormányzat költségvetésének elfogadásakor – kivételesen, a költségvetés általános tartaléka terhére – állapítja meg.
(2) A támogatás megítélése nem jelent elkötelezettséget a következő tanévre (tanévekre) vonatkozóan.
(3) Szociális továbbtanulási támogatás nyújtható az általános iskolát eredményesen befejező, szigetmonostori állandó lakóhellyel rendelkező tanuló számára, aki az alábbi feltételeknek megfelel:
a) a gyermek magatartását, szorgalmát, igyekezetét az átlagot meghaladó mértékűnek ítéli az illetékes oktatási intézmény igazgatója, tantestülete;
b) a gyermek családjának szociális helyzete a támogatás nyújtását indokolja;
c) azon gyermek számára, aki a tárgyévet megelőző tanévben szociális továbbtanulási támogatásban már részesült, tanulmányait folytatja, és az a) és b) pontokban meghatározott feltételeknek megfelel.
(4) A (3) bek. a) pont esetében, a támogatásra vonatkozó javaslattétel joga az oktatási intézmény igazgatóját, illetőleg a tantestületet illeti meg.
(5) A (3) bek. c) pont esetében, a már támogatásban részesített gyermek szülője kérheti a támogatás odaítélését.
(6) A szociális továbbtanulási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a (3) bek. a) pontjában foglaltak leírását;
b) a gyermek középfokú oktatási intézménybe történt felvételének-, valamint a tényleges-, illetőleg a várható költségek igazolását;
c) a középfokú oktatási intézmény igazolását, hogy a gyermek a következő tanévre beiratkozott;
d) a szülőknek az intézményi javaslat megtételét-, illetőleg a kérelem benyújtását megelőző hat hónapra vonatkozó jövedelemigazolását.
(7) A javaslatok, illetőleg a kérelmek benyújtásának határideje: minden tárgyév május 31. napja.
(8) A támogatás személy szerinti odaítéléséről – átruházott hatáskörben – a Szociális Bizottság valamint a Közművelődési és Sport Bizottság – minden év júniusában – együttes ülésen dönt.
(9) A támogatás a gyermek törvényes képviselőjének (szülőjének, gyámjának, gondviselőjének) – havi egyenlő részletekben – kerül kifizetésre, akit, a támogatást megállapító határozatban kötelezni kell annak elszámolására, valamint a tanév félévében a gyermek iskola-látogatásának igazolására.

Köztemetés

(Sztv. 48. §-ához)

14. §

.

(1) Az Sztv. 48. §. (1) bekezdésében szabályozott – szigetmonostor közigazgatási területén – elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésének elrendelésére, és az ezzel kapcsolatos intézkedések megtételére – átruházott hatáskörben – a Polgármester jogosult.

Közgyógyellátás

15. §

.

(1) Méltányossági alapon közgyógyellátási igazolványban részesíthető az a személy, aki szociális helyzete alapján rászorul, és a gyógyszertári számlával (számlákkal) igazolt gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt, létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes fedezni.
(2) A kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani az igazolást a kérelmező-, valamint a vele közös háztartásban élő (élők) jövedelméről, továbbá a háziorvos igazolását a betegség várható időtartamáról, és a gyógyszerfogyasztás mértékéről, indokoltságáról. Az igazolás nem lehet régebbi keltezésű, mint a kérelem benyújtását megelőző 30 nap.
(3) A kérelem elbírálására – átruházott hatáskörében – a Szociális Bizottság jogosult.

Kamatmentes szociális kölcsön

16. §

.

(1) A kamatmentes szociális kölcsön az Önkormányzat önként vállalt szociális segítségnyújtási formája, melynek fedezetét a Képviselő-testület évente, az Önkormányzat költségvetésének elfogadásakor – kivételesen a költségvetés általános tartaléka terhére – állapítja meg.
(2) Kamatmentes szociális kölcsön annak a legalább kettő éve szigetmonostori állandó bejelentett lakcímmel rendelkező, szociálisan rászorult személynek (családnak) a kérelme alapján állapítható meg, aki önhibáján kívül egzisztenciáját, megélhetését veszélyeztető krízishelyzetbe került.
(3) A kamatmentes szociális kölcsön mértéke – szociálisan rászoruló személyenként (családonként) – nem haladhatja meg a 150.000 Ft-ot.
(4) A kamatmentes szociális kölcsön – egyenlő részletekben történő visszafizetésére (törlesztésére) – a szociálisan rászorult kedvezményezettet 6 hónaptól 12 hónapig terjedő lejárati idő (futamidő) megállapításával kell kötelezni. Kivételesen indokolt estben – a kamatmentes szociális kölcsön törlesztése megkezdéséig – 3 hónapos fizetési moratórium (fizetési haladék) is megállapítható. A kölcsön részleteit az adósnak a kölcsön folyósításáról rendelkező határozat szerint esedékes, minden tárgyhó 10. napjáig kell az Önkormányzat megadott bankszámlájára megfizetnie. A törlesztő részletek késedelmes fizetése esetén az Önkormányzat az 1959. évi IV. törvényben (Ptk.) megállapított mértékű késedelmi kamatot számolhat fel (érvényesíthet).
(5) A kamatmentes szociális kölcsön odaítélésére-, a késedelmi kamat megfizetésének előírására-, a kamat és a tőke mérséklésére, elengedésére 50.000 Ft .- összeghatárig – átruházott hatáskörben – a Szociális Bizottság jogosult.
IV. Fejezet

A szociális szolgáltatásokról, azok igénybevételéről és a térítési díjakról

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele

17. §

.

(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetőleg törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.
(2) Indokolt esetben az Önkormányzat felé jelzéssel élhet bármely társadalmi szervezet, alapítvány, állami, vallási és karitatív szervezet. Az ellátást nyújtó intézmény köteles a jelzést kivizsgálni, de az ellátás biztosítása csak az (1) bekezdésben foglaltak szerint történhet.

Szociális alapellátási formák

Családsegítés

18. §

.

(1) A családsegítés a szociális és mentálhigiénes problémák miatt veszélyeztetett személyek és családok preventív- és krízisellátása, melyről az Önkormányzat – Intézményi Társulás keretében működtetett – Családsegítő Szolgálat útján gondoskodik.
(2) A Családsegítő Szolgálat tevékenységi körét az Sztv. 65. §. (2)-(4) bekezdése, az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 30. §-a, valamint a Társulási Megállapodásban foglaltak határozzák meg.
(3) A Családsegítő Szolgálat által nyújtott szolgáltatások térítésmentesek, igénybevételük önkéntes, a rendszeres szociális segélyben részesülő, aktív korú nem foglalkoztatottak együttműködési kötelezettsége miatt nyújtott szolgáltatás kivételével.

Étkeztetés

(Sztv. 62. §-ához)

19. §

.

(1) Az arra rászorulók részére az Önkormányzat napi egyszeri, rendszeres étkeztetést biztosít az Önkormányzat által működtetett Konyha keretein belül.
(2) Annak a rászorultnak, aki kora, vagy egészségügyi állapota miatt lakáshoz kötött, az étkezés a házi segítségnyújtás körében kerül biztosításra.
(3) A hatáskört a Polgármester gyakorolja.

Házi segítségnyújtás

(Sztv. 63. §-ához)

20. §

.

(1) A házi segítségnyújtás személyes gondoskodási forma a településen, melyet a vállalkozó háziorvossal kötött megállapodás alapján, a háziorvos vállalkozásában foglalkoztatott
a) hivatásos szociális gondozó- és;
b) társadalmi szociális gondozók – segítségével valósul meg.
(2) A szociális gondozó feladata:
a) a rászoruló személyek otthonukban történő ellátása;
b) az otthoni környezet rendjének biztosítása;
c) az ellátott egészségügyi állapota miatt megkívánt együttműködés a háziorvossal és más orvosi ellátást biztosító egészségügyi szervekkel;
d) a rászoruló étkezésének biztosítása, a szociális étkeztetés igénybevételével.

Szakosított szociális gondoskodási formák

(Sztv. 67– 85/A. §-ához)

21. §

.

(1) Bentlakásos intézmények:
a) ápolást, gondozást nyújtó intézmény;
b) rehabilitációs intézmény;
c) lakóotthon;
d) átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény;
e) egyéb speciális szociális intézmény.
(2) Bentlakásos állami (megyei önkormányzati) fenntartású intézmények esetében, ha az intézményi jogviszony keletkezését beutaló határozat alapozza meg, a hatáskörrel a Polgármester rendelkezik.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt szakosított intézménybe történő felvételnél a jogosultság elbírálása és az intézményi elhelyezéshez kapcsolódó eljárás a hatályos jogszabályi előírások alapján történik.

A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak

22. §

.

(1) A Képviselő-testület a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásokkal kapcsolatos térítési díjakat évente külön rendelettel állapítja meg.
V. Fejezet

Hatálybalépésre vonatkozó rendelkezések

23. §

.

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális rászorultságtól függő pénzbeni ellátásokról, valamint a természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 8/1999. (VI. 30.) sz. rendelettel módosított és kiegészített 4/1997. (IV. 21.)-, valamint a rendszeres szociális segélyezésről szóló 13/2000. (V. 31.) számú önkormányzati rendeletek.
(3) A rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.