1. § A rendelet célja, hogy a Gyvt. által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához – a helyi sajátosságokat figyelem bevéve – a feltételrendszert és eljárásokat szabályozza.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szigetmonostor község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú, valamint állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert gyerekekre és fiatal felnőttekre, valamint szüleikre.

(2) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen a Magyarországon tartózkodó gyermekekre is.

(3) E rendeletet kell alkalmazni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a község területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyerekek esetében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

3. § A gyermekek védelmét az önkormányzat pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint:

5. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került (pl. a gyermek tartósan beteg, elemi kár, beiskolázás, szülők munkanélkülivé válása).

(2) Fiatal felnőtt részére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege egyszeri alkalommal nem haladhatja meg a(z) 15.000,- forintot.

(4) Egy naptári éven belül ugyanaz a gyermek legfeljebb 60.000,- forint erejéig részesíthető rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban.

(5) Az a gyermek, akinek kiegészítő családi pótlékot állapítottak meg, egy naptári éven belül csal legfeljebb 60.000,- forint erejéig részesíthető rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban.

(6) Sürgős szükség esetén, illetve ha a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyezteti, jövedelemigazolástól, illetve az (4)–(5) bekezdésben foglaltaktól függetlenül is nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

7. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(2) Természetbeni ellátások különösen: gyermekintézményi étkezési térítési díj valamint a művészeti iskola térítési és tandíja egészének vagy egy részének átvállalása.

(3) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli vagy természetbeni formájáról a döntéshozó az összes körülményt figyelembe véve határoz.

(4) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

8. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmet szóban vagy írásban a Polgármesteri Hivatalnál terjesztheti elő a szülő vagy más törvényes képviselő.

(2)

(3)

(4)

9. § Az e rendelet szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására vonatkozó hatáskört (ideértve az ellátás megszüntetését is) a Képviselő-testület a Szociális Bizottságra ruházza át.

10. § (1)

(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kifizetésének időpontjáról és módjáról az azt megállapító határozatban kell rendelkezni.

11. § Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

12. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat Szentendre település önkormányzatával kötött társulási megállapodás alapján közösen foglalkoztatott családgondozóval biztosítja.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár – gyermek veszélyeztetettségére utaló – jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a családgondozónál lehet.

(3) Az ellátás biztosítását a családgondozó intézkedése alapozza meg.

(4) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39–40. §‑ai határozzák meg.

13. § Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló – többszörösen módosított – 1993. évi LXXIX. tv. rendelkezései alapján történik.

14. § (1) Az óvodai ellátás, illetve az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.

(2) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetések intézményi térítési díjának, valamint a művészeti iskola térítési és tandíjának mértékét külön rendelet tartalmazza.

(3) A külön rendeletben megállapított intézményi térítési díj alapján a személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg, s erről az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet.

(4) A Szociális Bizottság egyéni rászorultság alapján, az intézményvezető által megállapított személyi térítési díjat csökkentheti, ha térítési díj fizetésére kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem – egyedülálló esetében - nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, családban élők esetében pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175%-át és a teljes összegű személyi térítési díj megfizetése a család létfenntartását veszélyeztetné.

(5) A szociális bizottság a személyi térítési díj megfizetése alól mentesítheti a kötelezettet (elengedheti a díjat), amennyiben a gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére védelembe vételi eljárás során kötelezték a szülőt vagy más törvényes képviselőt, s a (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.

(6) A (4) bekezdésben foglalt esetben a jövedelem számításánál irányadó időszak a havonta mérhető jövedelmeknél 3 hónap, egyéb jövedelmeknél 1 év. Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. 19. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

15. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel a jegyző gondoskodik.