1. § (1) A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen az Sztv. által előírt szabályozási kötelezettségének, és a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás hatáskörébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét.

(2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek. Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek, amennyiben pedig a támogatásra szoruló élethelyzet nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával kötelesek elősegíteni helyzetük javítását.

(3) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat valamint annak szervei, továbbá a településen működő oktatási, egészségügyi és civil szervezetek kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

2. § (1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, hatálya – az Sztv.3 §‑ában foglaltak alapján – kiterjed:

(2) Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak – ide értve az Sztv. 3. § (2) bekezdésében foglalt személyeket is – átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti.

(3) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben meghatározott ellátások tekintetében kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak, a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

(4) A rendelet hatálya az időskorúak járadéka és az alanyi jogon járó ápolási díj tekintetében kiterjed az Európai Gazdasági Társaság állampolgárára és – a szociális törvényben meghatározott feltételek mellett – a harmadik államból származó hozzátartozójára.

3. § (1) E rendeletet az Sztv.-vel és a gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól, valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel továbbá az egyes szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

(2) A szociális bizottság dönt: a rendszeres szociális segélyről (10–15. §); a lakásfenntartási támogatásról (16–19. §); az Sztv. 41. § (2) bekezdése szerinti ápolási díjról [20. (2)–(6) bekezdés]; közgyógyellátás megállapításáról (27. §); az időskorúak járadékáról (9. §); az Sztv. 41. § (1) bekezdés szerinti ápolási díjról;. a pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön folyósításáról 50.000.-Ft.-ig.

(3) A képviselő-testület dönt az 50.000.-Ft. fölötti pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön folyósításáról, 100.000.-Ft. értékhatárig.

(4) A polgármester dönt: a temetési segélyről; a köztemetésről, szociális étkeztetésről, méltányosságból történő elengedéséről, mérsékléséről.

4. § (1) Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a polgármesteri hivatalban lehet előterjeszteni, lehetőség szerint a hivatal által e célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványokon a kérelmezők számára tömören és világosan fel kell tüntetni a nyomtatvány kitöltésének szabályait valamint fel kell sorolni azokat a mellékleteket és nyomtatványokat, melyek a kérelem elbírálásához szükségesek.

(3) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

5. § (1) Eltérő szabály hiányában a rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4. §‑ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A jövedelem számításakor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a megelőző három hónap átlagát, egyéb jövedelmek esetében a megelőző 6 hónap átlagát kell figyelembe venni.

(3) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (pl. nyugdíjszelvény), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés stb.

(4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek.

(5) A gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól valamint a szociális ellátásának igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelet által említett ellátások tekintetében a kérelemhez az ott felsorolt bizonyítékokat kell csatolni. Az egyéb ellátások tekintetében a Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő jövedelem-nyilatkozatot és 5. számú mellékletében szereplő vagyon-nyilatkozatot kell alkalmazni.

(6) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

(7) Az Sztv. felhatalmazása alapján az önkormányzat által szabályozott ellátások tekintetében vagyonként figyelmen kívül kell hagyni

6. § (1) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei valamint környezettanulmány alapján köteles meghozni. A környezettanulmány elvégzéséről – a személyes gondoskodást nyújtó ellátások kivételével – az önkormányzat a polgármesteri hivatala útján gondoskodik.

(2) Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás.

(3) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az Sztv. 10. § (2) bekezdés szerint felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelmet a fenntartási költségek figyelembevételével kell megállapítani.

7. § (1) Az Sztv. 17. §‑ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(2) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

8. § (1) Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését

9. § (1) Az Sztv. 32/B–E. §‑ában szabályozott időskorúak járadéka iránti kérelmek elbírálása a szociális bizottság hatáskörébe tartozik.

(2) A járadékra való jogosultság fennállásának feltételeit a megállapítást követő egy év múlva, majd azt követően évenként felül kell vizsgálni.

10. § (1) Az Sztv. 37/A–G. §‑ában szabályozott rendszeres szociális segély megállapítása a szociális bizottság hatáskörébe tartozik.

(2) A segélyre való jogosultság feltételeit a megállapítást követő egy év elteltével felül kell vizsgálni.

(3) Amennyiben az időskorúak járadékában részesülő, vagy rendszeres szociális segélyben részesülő személy örökölhető ingatlannal rendelkezik és nincs tartásra képes vagy köteles hozzátartozója, illetőleg az a tartásról nem gondoskodik, az időskorúak járadékának, vagy a rendszeres szociális segélynek az összegét az illetékes közjegyzőhöz hagyatéki teherként be kell jelenteni, de a Képviselő-testület eseti felmentést adhat.

11. § (1) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély folyósításának feltétele – az Szt. 37/A. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakon túl – az önkormányzattal valamint a Szentendrei munkaügyi központtal történő együttműködés.

(2) Az önkormányzattal való együttműködés keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles

(2) A Szentendrei munkaügyi központtal történő, Sztv. 37/D. § (2) bekezdés c) pont szerinti együttműködés keretében

12. § (1) Az önkormányzat az Sztv. 37/A. § (6) bekezdés szerinti foglalkoztatás megszervezésére vonatkozó kötelezettségének a Szentendrei Munkaügyi Központ útján tesz eleget.

(2) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás keretében a következő munkavégzésekre kerülhet sor:

13. § (1) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás 30 ténylegesen munkával töltött munkanapig tart, melynek teljesítéséről az (1) bekezdés szerinti szervezést végző Szentendrei Munkaügyi Központ értesíti a szociális bizottságot.

(2) A rendszeres szociális segélyt kérő aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles a részére felajánlott munkalehetőségről szóló értesítés kézhezvételét követően 8 napon belül munkára jelentkezni. A munkavégzés megkezdése előtt a szükséges munkaköri alkalmassági vizsgálatot el kell végezni.

(3) A felajánlott munkakör ellátására való tartós vagy végleges alkalmatlanság foglalkozás-egészségügyi szakvéleménnyel, az átmeneti alkalmatlanság pedig háziorvosi szakvéleménnyel igazolható.

(4) Amennyiben az aktív korú nem foglalkoztatott átmeneti munkaképtelensége miatt a munkát nem tudja felvenni, munkaképessé válását követően ismételten munkára kell kötelezni.

(5) Amennyiben a az átmeneti munkaképtelenség a munka felvételét követően áll elő, s emiatt az előírt 30 napot az aktív korú nem foglalkoztatott személy nem tudta ledolgozni, munkaképessé válását követően a még hiányzó napok ledolgozására kell kötelezni.

14. § Az aktív korú nem foglalkoztatott személy rendszeres szociális segély iránti kérelmét el kell utasítani, illetőleg a segély folyósítását meg kell szüntetni, ha

16. § (1) Az Sztv. 38. § (1) bekezdésére figyelemmel a szociális bizottság lakásfenntartási támogatást állapíthat meg, annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének

(2) Lakásfenntartási támogatás szempontjából költségként elismert kiadások:

17. § A támogatás az alábbi elismert minimális lakásnagyság, és lakásminőség alapján jár:

18. § (1) A lakásfenntartási támogatást a (2) bekezdés kivételével egy évre kell megállapítani.

(2) A fűtési költségek támogatása esetén a támogatás a fűtési időszakra állapítható meg. Fűtési időszak alatta az október 15 – április 15. közötti időszakot kell érteni.

19. § (1) A lakásfenntartási támogatás pénzbeli és természetbeni ellátásként egyaránt megállapítható.

(2) Természetbeni ellátásként kell megállapítani akkor, ha

(3) A természetbeni ellátás formái: közüzemi díj szolgáltató részére történő átutalása, lakáscélú törlesztő részlet pénzintézet részére történő megfizetése, tüzelőanyag vagy annak beszerzésére fordítható utalvány biztosítása.

(4) Amennyiben beigazolódik, hogy a pénzben megállapított támogatás felhasználása nem rendeltetésszerűen történik, a támogatást a továbbiakban természetben folyósítandó támogatásra kell átváltoztatni.

20. § (1) Az Sztv. 41. § (1) bekezdés szerinti ápolási díjat is a szociális bizottság állapítja meg.

(2) Az Sztv. 42. § (2) bekezdésére figyelemmel ápolási díjra jogosult az a személy is, aki

(3) Amennyiben a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személynek nincs olyan – az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező – hozzátartozója, aki a gondozást elláthatná, az ápolási díj az önkormányzat illetékességi területén tartózkodási hellyel rendelkező személy részére is megállapítható.

(4) A (2) bekezdés szerinti ápolási díj összege, a mindenkori öregségi nyugdíj összegének 80%-ánál kevesebb nem lehet.

(5) Az ápolási kötelezettség teljesítését – függetlenül attól, hogy az ápolási díj megállapítására milyen jogcímen került sor – a képviselő-testület a szociális bizottság útján rendszeresen ellenőrzi.

(6) A (2) bekezdés szerinti ápolási díjról is a szociális bizottság dönt.

21. § (1) Amennyiben a kérelmező vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy problémáját más módon nem tudja megoldani, egyszeri vagy meghatározott időtartamra, de legfeljebb négy hónapra szóló és havi rendszerességgel fizetendő átmeneti segély állapítható meg annak a

(2) Az egy alkalomra szóló átmeneti segély összege legalább 10.000.- forint, de legfeljebb 50.000.- forint lehet.

(3) A havi rendszerességgel megállapított átmeneti segély össze legalább 15.000.- forint, de legfeljebb 60.000.- forint lehet.

(4) Átmeneti segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

(5) A természetben nyújtott átmeneti segély formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelővásárlási utalvány, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása – ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is – lehet.

22. § (1) Amennyiben a 21. § (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, átmeneti segély pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő, kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha a kérelmező baleset, betegség, elemi kár vagy más előre nem látható ok miatt kerül rendkívüli élethelyzetbe, s az összeg a gyógykezeléshez, a minden napi életvitelhez szükséges eszköz beszerzéséhez vagy a károk elhárításához szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kamatmentes kölcsön összege legfeljebb 50.000.- forint lehet. A kölcsön időtartama legfeljebb 6 hónap, naptári éven belüli visszafizetéssel.

23. § (1) Az átmeneti segély iránti kérelem ügyében (ide értve a pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsönt is) a szociális bizottság dönt.

(2) Pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön átmeneti segélyként történő megállapítása esetén a jogosulttal történő szerződéskötés is a szociális bizottság hatásköre.

24. § Temetési segélyre jogosult az aki az elhalt eltemettetéséről gondoskodott.

25. § (1) A temetési segély megállapítására a polgármester jogosult.

(2) A temetési segély megállapítása szempontjából a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 150.000.- forint.

(3) A temetési segély a (2) bekezdésben meghatározott összeg legalább 10%-a, legfeljebb 30 %-a.

(4) Amennyiben a temetési segély megállapítására a 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdése szerint kerül sor, a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.

26. § Az Sztv. 48. § szerinti köztemetést a polgármester rendeli el.

27. § (1) Az Sztv. 50. § (2) bekezdésére tekintettel a szociális bizottság közgyógyellátást állapíthat meg,

(2) Amennyiben a felmerülő gyógyszerköltség az (1) bekezdés c) pont szerinti mértéket eléri, de nem tekinthető tartósnak, a kérelmező támogatásáról közgyógyellátás helyett gyógyszertámogatás céljára megállapított átmeneti segély formájában kell gondoskodni.

28. § (1) A szociális bizottság lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, aki az Sztv. 55. §-ában foglalt feltételeknek megfelel, és vállalja az adósság és a megítélt támogatás közötti különbség megfizetését, továbbá vállalja az önkormányzat által működtetett adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

(2) Az Sztv. 55. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-a, egyedül élő esetén annak 200%-a.

(3) A támogatás az egy lakásban életvitelszerűen együtt lakó személyek számától függően a következő alapterületű lakásokhoz nyújtható:

29. § (1) Adósságkezelési szolgáltatás címén vissza nem térítendő támogatásként legfeljebb

30. § (1) Azonos feltételek esetén elsőbbséget élvez az a kérelmező, aki:

(2) Támogatás csak a költségvetésben e célra meghatározott keret összegéig állapítható meg.

31. § (1) A támogatás iránti kérelem az önkormányzatnál rendelkezésre álló formanyomtatványon adható be.

(2) A támogatás iránti kérelemnek a kérelmező személyi adatai mellett tartalmaznia kell:

(3) Amennyiben a kérelmező a rendeletben előírt igazolásokat, nyilatkozatokat a hiánypótlási felhívást követő 8 napon belül nem pótolja, úgy kérelmét el kell utasítani.

(4) Az adósságkezelési támogatást az Sztv. 55/B. §-ban foglalt esetekben meg kell szüntetni.

32. § A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat alapellátásként étkeztetést, házi segítségnyújtást biztosít a rászorulók, igénybevevők részére.

33. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.

(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti kérelmekről a polgármester a kérelem benyújtását követő 15 napon belül dönt, és erről értesíti a kérelmezőt.

(3) A kérelmező számára kedvezőtlen döntés esetén az ügyet véleményével együtt a képviselő-testület elé terjeszti, amely az önkormányzati hatósági ügyek szabályai szerint eljárva hozza meg döntését.

(4) A polgármester külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

34. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díjat az önkormányzat külön rendelete határozza meg.

35. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételéről a polgármester és az ellátott megállapodást köt. A megállapodásban ki kell térni:

36. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

(2) Az ellátás megszüntetéséről a polgármester dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt. Döntése ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fordulni.

37. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel a jegyző gondoskodik.