1. § (1) A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen az Sztv. által előírt szabályozási kötelezettségének, és a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás hatáskörébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét.

(2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek.

2. § (1) A rendelet hatálya - az Sztv. 3. §-ában foglaltaknak megfelelően - kiterjed a Magyarországon élő

3. § (1) E rendeletet az Sztv.-vel és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel, továbbá az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

4. § (1) A képviselő-testület felhatalmazása alapján a szociális bizottság dönt

(3) a képviselő-testület dönt az 50.000 Ft-ot meghaladó, pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön folyósításáról

(4) A képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörében a polgármester dönt a temetési segélyről, a szociális étkeztetésről, házi segítségnyújtásról, a szociális ellátás térítési díjának mérsékléséről, vagy elengedéséről, illetve gondoskodik a köztemetésről.

(5) Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a polgármesteri hivatalban lehet előterjeszteni, a hivatal által e célra rendszeresített formanyomtatványon.

5. § (1) A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, illetve jogviszony-igazolás, APEH jövedelemigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (pl. nyugdíjszelvény), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés stb. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet mellékleteit kell alkalmazni az időskorúak járadékának, a rendszeres szociális segély és az ápolási díj megállapítására, az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához szükséges igazoláshoz és szakvéleményhez, az ápolási díj megállapításához szükséges igazoláshoz, a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapot vizsgálatáról illetve a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapot felülvizsgálatáról szóló szakvéleményhez, a közgyógyellátás megállapítására, és a közgyógyellátással kapcsolatos háziorvosi igazoláshoz.

(3) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásaiban megtalálhatóak.

(4) A jövedelem számításakor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a megelőző három hónap átlagát, egyéb jövedelmek esetén a megelőző 6 hónap átlagát kell figyelembe venni.

(5) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

6. § (1) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei valamint indokolt esetben környezettanulmány alapján köteles meghozni.

(2) Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás.

(3) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az Sztv. 10. § (2) bekezdés szerint felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelmet a fenntartási költségek figyelembevételével kell megállapítani.

7. § (1) Az Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(2) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

8. § (1) Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését

9. § (1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Az Sztv. 32/B-E. §-ában szabályozott időskorúak járadéka iránti kérelmek elbírálása a szociális bizottság, majd 2007. január elsejétől a jegyző hatáskörébe tartozik.

(2) A járadékra való jogosultság fennállásának feltételeit a megállapítást követő egy év múlva, majd azt követően évenként felül kell vizsgálni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti járadékra jogosult

9/A. § (1) Az időskorúak járadékának havi összege

10. § (1) Az Sztv. 37/A-H. §-ában szabályozott rendszeres szociális segély megállapítása a szociális bizottság, 2007. január elsejétől a jegyző hatáskörébe tartozik.

(2) Az önkormányzat az Sztv. 37/A. § (6) bekezdés szerinti foglalkoztatási kötelezettségének a Szentendrei Munkaügyi Központ útján tesz eleget.

(3) A segélyre való jogosultság feltételeit a megállapítást követő egy év elteltével felül kell vizsgálni.

11. § (1) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély folyósításának feltétele - az Szt. 37/A. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakon túl - az önkormányzattal valamint a Szentendrei Munkaügyi Központtal történő együttműködés.

(2) Az önkormányzattal való együttműködés keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles

(2) A Szentendrei Munkaügyi Központtal történő, az Sztv. 37/D. § (2) bekezdés c) pont szerinti együttműködés keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles

(3) A kérelmezőt - kérelme elbírálását megelőzően - tájékoztatni kell az együttműködési kötelezettségről, annak tartalmáról, formáiról, és írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy kérelme kedvező elbírálása esetén az együttműködési kötelezettségnek eleget tesz. Amennyiben az együttműködést nem vállalja, részére a rendszeres szociális segély nem állapítható meg.

(4) A (2) bekezdés a) és c) pont szerinti bejelentési kötelezettségnek a rendszeres szociális segély megállapítását (az adatok megváltozását) illetőleg a munkába állást követő 15 napon belül eleget kell tenni.

12. § (1) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás keretében a következő munkavégzésekre kerülhet sor:

13. § (1) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás 30 ténylegesen munkával töltött munkanapig tart, melynek teljesítéséről a szervezést végző értesíti a szociális bizottságot, 2007. január elseje után pedig a jegyzőt.

(2) A rendszeres szociális segélyt kérő aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles a részére felajánlott munkalehetőségről szóló értesítés kézhezvételét követően 8 napon belül munkára jelentkezni. A munkavégzés megkezdése előtt a szükséges munkaköri alkalmassági vizsgálatot el kell végezni.

(3) A felajánlott munkakör ellátására való tartós vagy végleges alkalmatlanság foglalkozás-egészségügyi szakvéleménnyel, az átmeneti alkalmatlanság pedig háziorvosi szakvéleménnyel igazolható.

(4) Amennyiben az aktív korú nem foglalkoztatott átmeneti munkaképtelensége miatt a munkát nem tudja felvenni, munkaképessé válását követően ismételten munkára kell kötelezni.

(5) Amennyiben az átmeneti munkaképtelenség a munka felvételét követően áll elő, s emiatt az előírt 30 napot az aktív korú nem foglalkoztatott személy nem tudta ledolgozni, munkaképessé válását követően a még hiányzó napok ledolgozására kell kötelezni.

14. § Az aktív korú nem foglalkoztatott személy rendszeres szociális segély iránti kérelmét el kell utasítani, illetőleg a segély folyósítását meg kell szüntetni, ha

15. § hk.

16. § (1) Az Sztv. 38-39. §-iban meghatározott lakásfenntartási támogatás iránti kérelmek elbírálása a szociális bizottság hatáskörébe tartozik.

(2) A szociális bizottság az Sztv. 38. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltakon túl helyi lakásfenntartási támogatást állapíthat meg annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, feltéve hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összejövedelmének a 30%-át meghaladja.

(3) Lakásfenntartási támogatás szempontjából költségként elismert kiadások:

(4) A helyi lakásfenntartási költségek számításánál a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap számlával igazolt költségeit kell figyelembe venni.

(5) A lakásfenntartási támogatás összege 2500 Ft .

17. § A támogatás az alábbi elismert lakásnagyság és lakásminőség alapján jár:

18. § (1) A helyi lakásfenntartási támogatást évente két alkalommal a tárgyév április 15. és október 15. napjáig lehet igényelni

(2) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

(3) A fűtési költségek támogatása esetén a támogatás a fűtési szezonra állapítható meg. Fűtési időszak alatta az október 15.-április 15. közötti időszakot kell érteni.

19. § (1) A lakásfenntartási támogatás pénzbeli és természetbeni ellátásként egyaránt megállapítható.

(2) Természetbeni ellátásként kell megállapítani akkor, ha

(3) A természetbeni ellátás formái: közüzemi díj szolgáltató részére történő átutalása, lakáscélú törlesztő részlet pénzintézet részére történő megfizetése, tüzelőanyag vagy annak beszerzésére fordítható utalvány biztosítása.

(4) Amennyiben beigazolódik, hogy a pénzben megállapított támogatás felhasználása nem rendeltetésszerűen történik, a támogatást a továbbiakban természetben folyósítandó támogatásra kell átváltoztatni.

20. § (1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

(2) Az Sztv. 40. § szerinti ápolási díjat – az Sztv. 43/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével –a szociális bizottság, 2007. január 1-jétől a jegyző állapítja meg. Az Sztv. 43/B § (1) bekezdése szerint szabályozott jogosultsági feltételek fennállását a jegyző állapítja meg. Mind a szociális bizottság, mind a jegyző a jogosultsági feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális módszertani intézmény szakvéleménye alapján dönt.

21. § (1) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit az Sztv. 41. és 43/A. § (1) bekezdése rögzíti, ezen felül az Sztv. 43/D. § (1) bekezdésnek felhatalmazására figyelemmel ezen rendelet alapján ápolási díjra jogosult az a hozzátartozó is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.

20/A. § (1) A hozzátartozó fogalmára a jegyes kivételével a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában felsoroltakat kell alkalmazni. A jogosultság megállapítására e rendeleten kívül az Sztv. 41. § (1) bekezdésének, rendelkezéseit kell alkalmazni. A tartós betegséget az Sztv. 41. § (3) bekezdésében foglalt feltételek alapján kell megállapítani, és a hozzátartozó jogosultságát az Sztv. 42. § (1) bekezdése alapján kell vizsgálni. Az Sztv. 43/A. § (2) bekezdésére figyelemmel kell meghatározni a fokozott ápolást igénylő személyt.

20/B. § Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

20/C. § Az ápolást végző személy kötelezettségét nem teljesíti, ha

20/D. § Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez az Sztv. 43. § (1) bekezdésében rögzített háziorvosi igazolást, háziorvosi és Országos Orvosszakértői Intézet szakvéleményét, vagy a megyei gyermek-szakfőorvos igazolását, illetve a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentést, igazolást kell csatolni.

21. § (1) Amennyiben a kérelmező vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy problémáját más módon nem tudja megoldani, egyszeri vagy meghatározott időtartamra, de legfeljebb 4 hónapra szóló és havi rendszerességgel fizetendő átmeneti segély állapítható meg annak a

(2) Az egy alkalomra szóló átmeneti segély összege legalább 10.000 forint, de legfeljebb 50.000 forint lehet.

(3) A havi rendszerességgel megállapított átmeneti segély összege legalább 15.000 forint, de évente legfeljebb 60.000 forint lehet.

(4) Átmeneti segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

(5) A természetben nyújtott átmeneti segély formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelővásárlási utalvány, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása - ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is - lehet.

22. § (1) Amennyiben a 21. § (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, átmeneti segély pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő, kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha a kérelmező baleset, betegség, elemi kár vagy más előre nem látható ok miatt kerül rendkívüli élethelyzetbe, s az összeg a gyógykezeléshez, a minden napi életvitelhez szükséges eszköz beszerzéséhez vagy a károk elhárításához szükséges.

(2) A kölcsön megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell a visszafizetés időtartamáról, feltételeiről.

(3) A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is.

23. § (1) Az átmeneti segély iránti kérelem ügyében (ide értve a pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsönt is) a szociális bizottság dönt.

(2) Pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön átmeneti segélyként történő megállapítása esetén a jogosulttal történő szerződéskötés a polgármester hatásköre.

24. § (1) A képviselő-testület felhatalmazása alapján a polgármester temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(2) nem állapítható meg a temetési segély annak, akinek a tartási kötelezettsége tartási szerződésből eredt és az eltartott halálával a tartási szerződésben foglalt jogosultságok következtében vagyona gyarapodott.

(3) Temetési segélyre jogosult a vagyontalan eltemettető, ha

25. § (1) A temetési segély megállapítása szempontjából a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 150.000 forint.

(2) A temetési segély a (1) bekezdésben meghatározott összeg legalább 10%-a.

(3) Amennyiben a temetési segély megállapítására a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 32. §-a szerint kerül sor, a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.

25/A. § (1) A szociális bizottság méltányosság alapján negyedévente egy alkalommal gyógyszertámogatást nyújthat annak a rászorultnak, aki szigetmonostori állandó lakcímmel rendelkezik, életvitelszerűen Szigetmonostoron él, és

26. § Az Sztv. 48. § szerinti köztemetésről a polgármester gondoskodik.

27. § A közgyógyellátás az Sztv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

(2) A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. A jogosultság egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalától számított 15. nap.

27/A. § Az Sztv. 50. § (1) és (2) bekezdése szabályozza a közgyógyellátásra való jogosultságot, ezen felül az Sztv. 50. § (3) bekezdésének felhatalmazására figyelemmel ezen rendelet alapján közgyógyellátásra jogosult az is,

27/B. § A gyógyszerkeretet az Sztv. 49. § (4) bekezdése alapján kell megállapítani, a havi rendszeres gyógyító ellátási szükséglet igazolására és az igazolás tartalmára az Sztv. 50/A. § (2) bekezdést kell alkalmazni. Az Sztv. 50/B. § (1) bekezdésének megfelelően az egyéni gyógyszerkeret és az eseti keret egy évre kerül megállapításra. Amennyiben az ellátásban részesülő személy egészségi állapotában, a gyógykezelését szolgáló terápiában, illetőleg a keret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerek térítési díjában olyan változás következik be, amelynek következtében havi rendszeres kiadása a gyógyszerkeret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerköltséghez képest ténylegesen legalább 1.000 forinttal megváltozik, az ellátásban részesülő személy kérelmére lehetőség van az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálatára.

28. § (1) A szociális bizottság lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, aki az Sztv. 55. §-ában foglalt feltételeknek megfelel, és vállalja az adósság és a megítélt támogatás közötti különbség megfizetését, továbbá vállalja az önkormányzat által működtetett adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

(2) Az Sztv. 55. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-a, egyedül élő esetén annak 200%-a.

(3) A támogatás az egy lakásban életvitelszerűen együtt lakó személyek számától függően a következő alapterületű lakásokhoz nyújtható:

29. § (1) Adósságkezelési szolgáltatás címén vissza nem térítendő támogatásként legfeljebb 1000 Ft nyújtható.

(2) A támogatás nyújtható egy összegben, vagy havi részletekben az adós vállalásától függően.

30. § (1) Támogatás csak a költségvetésben e célra meghatározott keret összegéig állapítható meg.

(2) Azonos feltételek esetén elsőbbséget élvez az a kérelmező, aki:

31. § (1) A támogatás iránti kérelem az önkormányzatnál rendelkezésre álló formanyomtatványon adható be.

(2) A támogatás iránti kérelemnek a kérelmező személyi adatai mellett tartalmaznia kell:

(3) Amennyiben a kérelmező a rendeletben előírt igazolásokat, nyilatkozatokat a hiánypótlási felhívást követő 8 napon belül nem pótolja, úgy kérelmét el kell utasítani.

(4) Az adósságkezelési támogatást az Sztv. 55/B. §-ban foglalt esetekben meg kell szüntetni.

32. § A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat alapellátásként étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosít.

33. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti kérelmekről a polgármester a kérelem benyújtását követő 15 napon belül dönt, és erről értesíti a kérelmezőt.

(4) A kérelmező számára kedvezőtlen döntés esetén az ügyet véleményével együtt a képviselő-testület elé terjeszti, amely az önkormányzati hatósági ügyek szabályai szerint eljárva hozza meg döntését.

(5) Az polgármester külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

34. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díjából a képviselő-testület az alábbiak szerint kedvezményt biztosít a szociálisan rászorultak részére:

(3) Az ellátott által fizetendő személyi térítési díjat a polgármester állapítja meg a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szabályaira figyelemmel.

(4) A térítési díj mérséklése, elengedése iránti kérelmek ügyében a képviselő-testület felhatalmazása alapján a polgármester dönt.

35. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételéről polgármester és az ellátott megállapodást köt. A megállapodásban ki kell térni:

36. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

(2) Az ellátás megszüntetéséről az intézmény vezetője dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt. Döntése ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fordulni.

37. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 7/2004. (IX.14.) önkormányzati rendelete hatályát veszti. A rendelet kihirdetéséről annak a polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és a helyi sajtóban való közzététellel a jegyző gondoskodik.