Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelete

Szigetmonostor Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2015. 10. 31- 2015. 12. 11

Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelete

Szigetmonostor Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2015.10.31.

Szigetmonostor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, szervezetének és működésének szabályainak megállapításával kapcsolatos feladatkörében eljárva Szigetmonostor Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2015.(VI.29.) rendeletét (a továbbiakban: „R”) az alábbiak szerint módosítja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Szigetmonostor Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 2015 Szigetmonostor, Fő u. 26. Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.szigetmonostor.hu

(2) Az Önkormányzat jogállására és képviseletére vonatkozóan az Mötv. 41. § (1) bekezdésében foglaltak irányadóak.

2. § Az Önkormányzat illetékessége Szigetmonostor község közigazgatási területére terjed ki.

3. § (1) Az Önkormányzat jelképe: a címer, pecsét és a zászló. Használatuk rendjét külön rendelet szabályozza [3/1998. (II.05.)]

II. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

4. § A Képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő. A Képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. sz. függelék tartalmazza.

1. A Képviselő-testület feladata és hatásköre

5. § (1) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataira az Mötv. 10. § (1) és (2) bekezdése irányadó. A Képviselő-testület önként vállalt önkormányzati feladatainak felsorolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület szerveit az Mötv. 41. § (2) bekezdése sorolja fel, melynek alapján az önkormányzati hatásköröket a Képviselő-testület és szervei: a Képviselő-testület bizottságai, a polgármester, a jegyző, valamint a Polgármesteri Hivatal látja el.

(3) A Képviselő-testület a hatásköreit az Mötv. 41. § (4) bekezdése szerinti szerveire ruházhatja át az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján, mely az Mötv. 41. § (5) bekezdése alapján tovább nem ruházható.

(4) A Képviselő-testülettől a bizottságokra és a polgármesterre átruházott hatáskört e rendelet 2. és 3. számú melléklete tartalmazza.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója a Képviselő-testületnek félévente beszámol.

(6) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáért felelős a határidő lejártát követő első rendes ülésen beszámol a határozat végrehajtásáról.

(7) A Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

2. A Képviselő-testület munkaterve és ciklusprogramja

6. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi tevékenységét.

(2) A Képviselő-testület az éves munkatervét – a polgármester előterjesztése alapján – a tárgyévet megelőző utolsó rendes ülésén fogadja el.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a Képviselő-testület által meghatározott éves feladatokat

b) a jogszabály által kötelezően előírt napirendek címét,

c) a Képviselő-testület összehívásának várható időpontját és

d) a közmeghallgatás várható időpontját.

7. § (1) A munkaterv összeállításához javaslatot tehet:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) a Képviselő-testület tagja,

d) a Képviselő-testület bizottsága,

e) a jegyző

f) az önkormányzat fenntartásában lévő intézmény vezetője.

(2) A jegyző a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig írásban megkeresi a javaslattételre jogosult személyeket és szervezeteket azzal, hogy javaslataikat november 15. napjáig írásban tehetik meg a polgármesternél. A határidő eltelte után érkezett javaslatokat az előterjesztő a munkaterv összeállításakor nem köteles figyelembe venni.

(3) A munkaterv előterjesztésekor a Képviselő-testületet tájékoztatni kell a munkatervbe fel nem vett – határidőben, írásban előterjesztett – javaslatokról és azok mellőzésének indokairól.

(4) A Képviselő-testület ciklusprogramjára az Mötv. 116. §-ának szabályai irányadóak.

3. Képviselő-testület ülései

8. § A Képviselő-testület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést tart. Az alakuló ülésre az Mötv. 43. § (1)-(3) bekezdései irányadóak.

9. § (1) A Képviselő-testület az általa elfogadott éves munkatervben meghatározott számú – de legalább évi hat – rendes ülést tart, az adott hónap utolsó csütörtökén.

(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester 22.30 órakor bezárja, a meg nem tárgyalt napirendi pontokat elnapolja és azokat a Képviselő-testület a soron következő ülésen tárgyalja.

(3) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti.

(4) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ában szabályozott eseteken kívül, ha az ülés összehívását halaszthatatlan körülmény indokolja, vagy ha a Képviselő-testület döntésének hiányában az Önkormányzatot súlyos hátrány vagy kár érné.

(5) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök), a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő nem akadályoztatott legidősebb képviselő látja el.

(6) A képviselő-testületi ülés nyilvános és zárt ülésformájára és annak feltételeire az Mötv. 46. § (1) és (2) bekezdése irányadó.

4. A Képviselő-testület összehívásának szabályai

10. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. Írásbeli meghívónak tekintendő az elektronikus levélben továbbított meghívó is, amennyiben ahhoz az elektronikus rendszeren keresztül történő hozzáférés biztosított.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze a Képviselő-testület ülését.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyét, a kezdés időpontját, a tervezett napirendek címét, az előterjesztőt, továbbá utalást arra, hogy az rendes vagy rendkívüli ülés.

(4) A polgármester a meghívóval egyidejűleg köteles kézbesíteni azokat az egyéni képviselői előterjesztéseket, amelyeknek a napirendre vételét javasolja. Az egyéni képviselői előterjesztésekre a jegyző észrevételeket tehet.

(5) A meghívót a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és az egyéb meghívottak az ülés előtt legalább 3 munkanappal – rendkívüli ülés esetén 1 munkanappal – korábban megkapják.

11. § A Képviselő-testület összehívásáról, annak időpontjáról és napirendjeiről a község lakosságát a meghívónak

a) a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével,

b) községi hirdetők útján és

c) az Önkormányzat honlapján történő közzétételével

kell értesíteni.

12. § (1) A Képviselő-testület ülésére állandó tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) az önkormányzati intézmények vezetőit,

c) akiknek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi.

(2) A Képviselő-testület ülésére esetenkénti tanácskozási joggal meghívhatók azok, akiknek jelenlétét a polgármester az adott napirendi pontnál indokoltnak tartja.

(3) Az állandó tanácskozási joggal kötelezően meghívottak közül:

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést,

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak részére a meghívóval együtt a zárt ülés anyagának kivételével valamennyi előterjesztést meg kell küldeni.

(4) Az esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére és az (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

5. Az ülések nyilvánossága

13. § (1) A Képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével – nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, de az ülés menetét nem zavarhatja, és a napirend tárgyalásakor csak abban az esetben szólalhat fel, ha erre az ülésvezető engedélyt ad. Felszólalásra napirendi pontonként egyszer legfeljebb 5 perc időtartamban van lehetőség.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.

(3) Amennyiben jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására speciális nyilvánossági (titoktartási, összeférhetetlenségi) szabályokat ír elő, úgy ezen szabályok betartását a meghívó kézbesítésénél és a Képviselő-testület ülésein is megfelelően – szükség esetén zárt ülés elrendelésével is – biztosítani kell.

(4) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltak vehetnek részt.

(5) Kötelező az érintett meghívása törvényben meghatározott esetben.

6. A döntéshozatal szabályai, a határozatképesség

14. § (1) A Képviselő-testület határozatképességére, szavazatszükségességére és a betöltetlen képviselői hely határozatképesség szempontjából történő értékelésére az Mötv. 47. § (1) és (2) bekezdése irányadó. A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a Képviselő-testület tagjainak több mint a fele – azaz legalább 4 fő – jelen van. Ha az ülés kezdetekor az ülés elnöke megállapítja a határozatképtelenséget, akkor az ülést nem nyitja meg; ha az ülés folyamán bármikor, vagy a szünet után az elnök határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja vagy elnapolja. A határozatképtelenség megállapítása névsorolvasás és a jelenlévők nevének rögzítése útján történik.

(2) A nyílt szavazásra és a szavazás eredményének megállapítására az Mötv. 48. § (1) és (5) bekezdései irányadóak.

(3) A döntéshozatalban történő összeférhetetlenség szabályaira az Mötv. 49. § (1) bekezdése irányadó. A képviselő köteles a szavazást megelőzően jelezni, ha vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn. Közbeszerzési eljárást érintő döntés meghozatalában nem vehet részt, akivel szemben a közbeszerezésekre vonatkozó jogszabályok szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(4) Amennyiben a képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, egy havi képviselői tiszteletdíját a Képviselő-testület megvonhatja. [Mötv. 49. § (2)]

(5) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra vonatkozó szabályokat

az Mötv. 49. §-a határozza meg.

(6) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pont tárgyalására a Képviselő-testület ülését 5 munkanapon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

7. A Képviselő-testület üléseinek vezetése és az ülések rendjének szabályai

15. § (1) A Képviselő-testületet a polgármester vagy az általa felkért alpolgármester, mint az ülés elnöke vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.

(2) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, nevét, a hiányzók nevét illetve távolmaradásuk okát, valamint az ülés határozatképességét. Az ülés időtartama alatt a jelenlévők száma szempontjából az „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavazatok összesített száma irányadó.

(3) A Képviselő-testület ülésén részt vevő képviselők, továbbá minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(4) Az ülés elnöke gondoskodik a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról.

(5) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülés elnöke:

a) a tárgytól eltérő, a felszólalásra megengedett időt túllépő, továbbá az e rendelet szabályait megsértő vagy az ülést egyéb módon zavaró felszólalót figyelmezteti, súlyos esetben megvonja tőle a szót. Ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását súlyosan nehezíti vagy lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja vagy felszólíthatja a rendzavarót – a képviselő kivételével – az ülésterem elhagyására,

b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a Képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést használ vagy magatartást tanúsít; súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesítheti. Egy naptári éven belüli 3 jegyzőkönyvi megrovás esetén a Képviselő-testület a képviselő egy havi tiszteletdíját megvonhatja.

(6) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(7) Az ülés elnöke szünetet rendelhet el, a szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.

16. § (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésén megjelenő hallgatóság a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet.

(2) A megjelent hallgatóságot a tanácskozás rendjének bármilyen módon, így különösen a 15. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti magatartás tanúsításával történő megzavarása esetén az ülés elnöke rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén felszólíthatja a rendzavarókat az ülésterem elhagyására, indokolt esetben a rendzavarókat kivezettetheti.

17. § (1) Az ülés napirendjéről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A napirend sorrendje

a) sürgősséggel tárgyalandó indítvány

b) rendelet-tervezetek

c) személyi kérdések

d) munkatervben szereplő napirendek

e) más napirendek

f) kérdések, bejelentések, tájékoztatók, beszámolók.

(3) A „Tájékoztató” jellegű napirendi pontokat e rendelet 2. számú melléklete szerinti bizottságok tárgyalják.

18. § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslatról a képviselő-testület határoz.

(2) A napirendi pont előterjesztője polgármester, alpolgármester, képviselő, jegyző, illetve a képviselő-testület által felkért személy lehet.

8. Az Előterjesztések rendje

19. § (1) A képviselő-testületi előterjesztés a polgármesternél írásban nyújtható be, legkésőbb az ülést megelőző 8 napon belül. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását is.

(2) A Képviselő-testület elé előterjesztést tehet:

a) a képviselő és a tanácsnok,

b) a polgármester és az alpolgármester,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző.

(3) Előterjesztésnek minősül a Munkatervbe felvett, a Képviselő-testület vagy a Képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelettervezet és határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.

(4) A Képviselő-testület elé terjesztett írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

- az előterjesztés címét, tárgyát;

- ismertetni kell a téma előzményeit (testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményét);

- a kérdést szabályozó jogszabályokat;

- az előterjesztést megtárgyaló bizottság(ok) megnevezését, amennyiben az előterjesztés aláírásáig rendelkezésre áll, állásfoglalását, véleményét, továbbá

- mindazon körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, melyek lehetővé teszik megalapozott döntés meghozatalát;

- a kifejezett, egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot;

- a végrehajtásért felelős megnevezését és a határidőt;

- az előterjesztés aláírásának dátumát;

- az előterjesztő aláírását;

- a jegyző törvényességi észrevételét;

- annak megjelölését, hogy a döntési javaslat elfogadásához a vonatkozó jogszabályi rendelkezés alapján milyen többség szükséges;

- a nyílt vagy zárt ülésen való tárgyalásra való utalást.

9. Sürgősségi indítvány

20. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában az előterjesztések között nem szerepel.

(2) A Képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt a sürgősségi indítvány napirendre vételéről. Ha nem ismeri el a sürgősséget, a sürgősségi indítványt a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.

(3) A sürgősségi indítványt írásban a polgármesternél kell benyújtani a napirend megállapítását megelőzően, a sürgősség tényének indokolásával.

(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a bizottság,

d) a képviselő,

e) a jegyző.

10. A kérdések és felszólalások szabályai

21. § (1) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű tudakozódás.

(2) A képviselő napirendi pontonként két-két alkalommal, az érdemi vitát megelőzően a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, a tanácsnokhoz önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni. Az összes kérdés elhangzása után azokra – az érdemi vita megnyitása előtt – a napirendi pont előterjesztője válaszol. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértők segítségét is. A válaszra észrevételeket tenni csak az érdemi vita során, a napirendhez kapcsolódó felszólalások során lehet.

(3) A kérdéseket a Képviselő-testület ülésének kezdetéig a polgármesternél írásban kell benyújtani. A képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem szavaz.

(4) A képviselő-testületi ülés levezető elnöke minden ülés elején a képviselő-testületnek bejelenti a beterjesztett kérdéseket.

(5) A kérdezőt az írásbeli bejelentés mellett a kérdés szóbeli előterjesztésének joga is megilleti.

22. § (1) Az ülés elnöke minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyithat vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.

(2) A Képviselő-testület ülésén napirendenként, a következő sorrendben

a) az adott napirendi pont előterjesztőjét,

b) a bizottság elnökét vagy a bizottság által kijelölt személyt,

c) a tanácsnokot,

d) a képviselőt és

e) a tanácskozási joggal megjelenteket illeti meg a szó.

(3) A napirend előadóját a vita lezárását követően a zárszó joga is megilleti.

23. § Az ülés elnöke felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottnak is.

24. § (1) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A felszólalásra a jelentkezés sorrendjében az elnök adja meg a szót. Felszólalásra legfeljebb 10 perc időtartamban van lehetőség.

(2) A napirendi pont előadója, a polgármester és az alpolgármester, valamint törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül több alkalommal is felszólalhatnak.

(3) Amennyiben a felszólalás az előterjesztést érintő módosításra, kiegészítésre, pontosításra irányul (módosító indítvány), az erre vonatkozó javaslatot a vita lezárásáig az elnöknél és – sokszorosítás igényének felmerülése esetén írásban a jegyzőnél kell benyújtani. Módosító indítványt kizárólag a képviselő, a bizottság, a jegyző nyújthat be.

11. Vita

25. § (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előterjesztő vita előtt szóban kiegészítheti, módosíthatja.

(2) A vita megkezdése előtt az illetékes bizottság elnöke – távollétében képviselő tagja – nyilatkozik az előterjesztésről.

(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(4) Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő válaszol.

(5) Felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

26. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismerteti álláspontját.

(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

27. § Módosító javaslatot az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni. Az előterjesztő nyilatkozik, hogy a módosító javaslatot befogadja-e. A szavazás elrendelése előtt az ülés elnöke, a jegyző a módosító javaslat írásba foglalását kérheti. Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatot befogadja, a módosítással együtt kell szavazásra bocsátani a rendelettervezetet vagy határozati javaslatot, amennyiben nem fogadja be, az eredeti előterjesztésben szereplő rendelettervezetet vagy határozati javaslatot kell szavazásra bocsátani.

12. A szavazás módja, rendje

28. § (1) A Képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) Az ülés elnöke az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a Képviselő-testület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.

(3) Ha a Képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatokról akkor is külön-külön kell szavazást elrendelni.

29. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.

(2) Szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatható és a javaslat ismét szavazásra bocsátható. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre terjesztheti elő.

(3) A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza. Az egyszerű többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.

(4) A minősített többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges. A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az Mötv 50. §-ában foglaltakon túl minősített többség szükséges az alábbi döntések meghozatalához:

a) a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

b) a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;

a) közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

b) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, Kormányhivatalnál, Ügyészségnél, bíróságnál, perindítás;

c) a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

d) az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

e) a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása, területszervezési kezdeményezés;

f) zárt ülés elrendelése;

g) képviselő-testületi tag kizárása;

h) a Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti önfeloszlatása;

i) önkormányzati pénzügyi kötelezettséget vállaló szerződéskötéshez;

j) sürgősségi indítvány tárgyában való döntéshez.

(5) A (4) bekezdés szerinti minősített többséghez kötött aktusok visszavonásához, megszüntetéséhez szintén minősített többséggel történő döntés szükséges.

13. A nyílt szavazás

30. § (1) A nyílt szavazás a levezető elnök által elrendeltek szerint kézfelemeléssel vagy név szerint történik.

(2) Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, az elnök köteles a szavazatokat megszámláltatni.

(3) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(4) Amennyiben jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására a szavazások eredményének személyenkénti (név szerinti) beazonosíthatóságát írja elő, úgy ilyen ügyekben a név szerint szereplő eredményt a jegyzőkönyvben név szerint kell rögzíteni.

14. A titkos szavazás

31. § (1) A titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.

(2) A titkos szavazás szavazólappal történik.

(3) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Polgármesteri Hivatal biztosítja.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, összesíti a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(5) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazás kezdetét és végét,

c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,

d) a szavazás során felmerült körülményeket,

e) a szavazás során tett megállapításokat és a hozott határozatokat és

f) a szavazás eredményét.

(6) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.

(7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek jelentést tesz.

15. Név szerinti szavazás

32. § (1) Az Mötv. 48. § (3) bekezdésében szabályozottakon kívül, bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg.

(3) Személyi és ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem tartható.

(4) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét.

(5) Név szerinti szavazást kell tartani:

a) a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről

b) önkormányzati vagyon megterheléséről,

c) hitelfelvételről,

d) önkormányzati kötvénykibocsátásról,

e) ha azt jogszabály előírja.

(6) A név szerinti szavazásra vonatkozóan az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

16. Jegyzőkönyv

33. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében előírtakon túl tartalmazza:

a) az ülésen tanácskozási joggal részt vevők nevét,

b) az ülés megnyitásának időpontját,

c) napirendi pontonként az előadó és a felszólaló nevét, továbbá az elhangzottakat,

d) a 33. § (4) bekezdésében foglalt esetben a szavazás számszerű eredményét név szerint is és a döntés szövegét, továbbá külön indítványra a kisebbségi véleményt,

e) név szerinti szavazás esetén a képviselő nevét és leadott szavazatát,

f) az elnök esetleges intézkedéseit,

g) a Képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,

h) az ülés bezárásának idejét és

i) a határozatképtelenség miatt félbeszakadt ülés időpontját és a jelen lévő képviselők névsorát.

34. § (1) A Képviselő-testület ülésén elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.

(2) Az ülésről rögzített hangfelvétel jegyzőkönyvnek minősül, azt az általános szabályok szerint kell tárolni és megőrizni.

(3) A jegyzőkönyv, valamint az ülésről készült hangfelvétel egy példányát a Polgármesteri Hivatal irattárában kell elhelyezni. A választópolgárok, illetve más természetes és jogi személyek – zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztéseibe és üléseinek jegyzőkönyveibe, valamint a hivatalos hangfelvételről másolatot kérhetnek. A hozzáférésről a Jegyző gondoskodik oly módon, hogy a testületi ülések dokumentumainak tanulmányozását, kijegyzetelését, kép-, és hangfelvétel és írásos anyag másolatát csak hivatali dolgozó végezheti ellenérték fejében önköltségi áron.

35. § A választópolgárok részére az Mötv. 52. § (3) bekezdésében biztosított jegyzőkönyvbe való betekintés feltételeit a Polgármesteri Hivatalban, valamint az Önkormányzat honlapján kell biztosítani.

17. A Képviselő-testület döntései

36. § (1) A Képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz, rendeletet alkot.

(2) A Képviselő-testület határozata tartalmazza

a) a testület döntését,

b) a döntés végrehajtásának határidejét,

c) a végrehajtásért felelős személy nevét, szerv elnevezését,

d) a határozatról értesítendők körét.

(3) A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul el kell elküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.

37. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

a) a települési képviselő

b) a bizottság,

c) a polgármester,

d) az alpolgármester,

e) a jegyző,

f) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője,

g) a település önszerveződő közössége.

(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.

(3) A rendelet-tervezet előkészítését a jegyző végzi. Esetenként megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő.

38. § (1) Az önkormányzati rendelet előkészítése során elemezni kell a jogszabályi környezetet, a szabályozandó tárgy szerint érintett szervezetek, szakemberek véleményét, álláspontját, társadalmi egyeztetés eredményét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elemzés eredményét a rendelet előterjesztésében az előterjesztő ismerteti.

39. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti képviselő-testület elé.

(2) A rendelet-tervezet általános és részletes indokolással terjeszthető elő. Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(3) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg.

(4) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.

(5) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek évente, a munkatervben meghatározott időpontban tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás legfontosabb tapasztalatairól.

40. § (1) A képviselő-testület rendeleteit, határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A rendelet megjelölése tartalmazza a számát, a kihirdetés dátumát, a határozat megjelölése tartalmazza számát és meghozatalának időpontját.

(2) A rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kerül kihirdetésre. Az önkormányzat honlapján a rendeletek mellékleteit és egységes szövegét is meg kell jeleníteni. A rendelet és a határozat a Polgármesteri Hivatal épületében tekinthető meg személyesen.

(3) A rendeletek aláírására, kihirdetésére és helyesbítésére az Mötv. 51. §-a irányadó.

III. Fejezet

A települési képviselő

41. § (1) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

(3) A képviselő

a) tevékenyen részt vesz a képviselő-testület és annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja

b) írásban vagy szóban a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének bejelenti, ha a Képviselő-testület, illetve bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

c) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot az előterjesztés vitájának megkezdése előtt bejelenti,

d) a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizi,

e) a Képviselő-testület vagy bizottság megbízásából való eljárásáról a következő ülésen beszámol.

(4) A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok, tanácsnokok tiszteletdíja és költségtérítése külön rendeletben kerül szabályozásra.

(5) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönthet a bizottsági tagság megszüntetéséről. E pontban foglalt rendelkezések irányadók a bizottság nem képviselő tagjaira is.

IV.FEJEZET

A tanácsnok

42. § (1) A Képviselő-testület a képviselők közül meghatározott önkormányzati feladatkörök felügyeletének ellátására – a feladatkör egyidejű megjelölésével - tanácsnokot választhat.

(2) A tanácsnok megválasztása határozott időre vagy meghatározott feladat ellátására is szólhat.

(3) A tanácsnok megbízatása megszűnik:

a) képviselői mandátuma megszűnésével,

b) határozott időre történő választás esetén a határozott idő elteltével,

c) meghatározott feladat ellátására történő választás esetén feladatának elvégzésével és az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásával,

d) felmentéssel vagy

e) lemondással.

(4) A tanácsnok köteles:

a) a Képviselő-testület által részére meghatározott feladat befejeződésével beszámolni tevékenységéről a képviselő-testületnek és

b) feladatai ellátása során együttműködni a bizottságokkal, a polgármesterrel és az alpolgármesterrel.

V. Fejezet

1. A Képviselő-testület bizottságai

43. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ, ideiglenes bizottságot választhat.

(2) A Képviselő-testület állandó bizottságai:

a) Pénzügyi Bizottság

b) Szociális és Egészségügyi Bizottság

c) Ügyrendi Bizottság

d) Fejlesztési, Környezetvédelmi, Kulturális és Sport Bizottság

(3) Az állandó bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak száma:

a) Pénzügyi Bizottság létszáma: 5 fő;

b) Szociális és Egészségügyi Bizottság létszáma: 5 fő;

c) Ügyrendi Bizottság képviselő tagjainak létszáma: 3 fő.

d) Fejlesztési, Környezetvédelmi, Kulturális és Sport Bizottság létszáma: 5 fő

(4) Az állandó bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ 2. számú függeléke, a bizottságokra átruházott hatáskörök és az általuk ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 2. számú melléklete rögzíti. A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a Képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

44. § (1) A Képviselő-testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működésének időtartamát a Képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

45. § (1) A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben

a) előkészíti a Képviselő-testület döntését,

b) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

c) szervezi a Képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,

d) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását,

e) állást foglal a Képviselő-testület által meghatározott előterjesztésben foglaltakról,

f) ellátja a Képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.

(2) A bizottságok létrehozására az Mötv. 57. § (1) és (3) bekezdései, az elnök és tagjainak megbízatására, választására, összetételére, megbízatásról történő lemondásra az Mötv. 58. § (1) és (3) bekezdései, képviselő-testületi átruházott hatáskörökre az Mötv. 59. § (1) és (3) bekezdései, ügyrendjére az Mötv. 60. §-a, a bizottság összehívására, döntéseinek végrehajtására és felfüggesztésére az Mötv. 61. § rendelkezési irányadóak.

2.A bizottsági működés főbb szabályai

46. § (1) A bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén elnökhelyettes hívja össze és vezeti. Az elnök és az elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása vagy a pozíciók egyidejű betöltetlensége esetén az akadályoztatás vagy betöltetlenség 14. napját követően a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester összehívhatja és ülését vezetheti az akadályoztatás vagy betöltetlenség befejeződéséig tartó időszakban.

(2) A bizottság elnök-helyettesét az elnök javaslatára a Képviselő-testület választja meg.

(3) A bizottságot az Mötv. 61. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a képviselő-testület határozatára a határozatban foglalt határidőn belül össze kell hívni.

(4) A bizottság ülésének meghívóját az ülést megelőzően ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a községi hirdetőtáblákon, valamint az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A bizottság tanácskozási jog megadásáról dönthet. A tanácskozási joggal bíró résztvevőnek az elnök szót ad. A képviselő tanácskozási joggal vehet részt a bizottság ülésén.

(5) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának a megjelölését is, továbbá azt, hogy az rendes vagy rendkívüli ülés.

(6) A bizottság ülésére az írásos anyagok megküldésével egyidejűleg meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.

(7) A bizottságok működésére – amennyiben jelen rendelet eltérően nem rendelkezik – a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

3.Az előterjesztések rendje

47. § (1) A bizottság elé előterjesztést tehet

a) a képviselő, a bizottság nem képviselő tagja,

b) a polgármester és alpolgármester,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző,

f) a polgármester vagy a jegyző által erre kijelölt személy.

(2) Indokolt esetben a bizottság a helyszínen is felvehet saját napirendjére előterjesztéseket, amely döntéshez minősített többség szükséges.

4.Az ülések nyilvánossága

48. § (1) A bizottság ülései – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – nyilvánosak.

(2) A bizottság zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.

(3) Amennyiben jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására különös nyilvánossági (titoktartási, összeférhetetlenségi) szabályokat ír elő, úgy e szabályok betartását a meghívó kézbesítésénél és a bizottság ülésein is megfelelően – szükség esetén zárt ülés elrendelésével is – biztosítani kell.

(4) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltak vehetnek részt.

(5) Kötelező az érintett meghívása törvényben meghatározott esetben.

5.A bizottság tanácskozási rendje

49. § (1) Az ülésen részt vevő bizottsági tag, és minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelen lévő bizottsági tagok számát, nevét, a hiányzók nevét, illetve távolmaradásuk okát, valamint az ülés határozatképességét. Határozatképtelenség esetén az ülés nem nyitható meg. Az elnök az ülés folyamán bármikor megállapíthatja a határozatképtelenséget, és az ülést bezárhatja vagy elnapolhatja. A határozatképtelenség megállapítása névsorolvasás, és a jelenlévők nevének rögzítése útján, jelenléti ív aláírásával történik. Az ülés tartama alatt a jelenlévők száma szempontjából az „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavazatok összesített száma az irányadó.

(3) A bizottság ülésének napirendjére az elnök tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a bizottság állapítja meg.

(4) A bizottság a napirend kérdésében egyszerű többséggel határoz. A napirend változtatására csak a bizottság egyszerű többséggel hozott döntése alapján van lehetőség. Minősített többséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő napirendi javaslat. Az előterjesztő a határozat meghozataláig jogosult az előterjesztés visszavonására.

(5) A napirendi pont tárgyalásának elnapolására napirendi pontonként egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. A javaslatról a bizottság vita nélkül határoz, és annak elfogadását követően az elnök javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját is.

(6) Az ülés elnöke szünetet rendelhet el. A szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.

6.Ülésvezetés

50. § (1) Az ülés elnöke a napirendi pontok felett – kivéve a tájékoztató jellegű napirendet – vitát nyit.

(2) A bizottság ülésén napirendi pontonként elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét illeti meg a szó. A napirendi pont előterjesztőjét a vita lezárását követően a zárszó joga is megilleti.

(3) Bármelyik bizottsági tag napirendi pontonként a vitát megelőzően az előterjesztőhöz a témához kapcsolódó kérdéseket intézhet. A kérdések elhangzása után – a vita megnyitása előtt – a napirendi pont előterjesztője válaszol, amelyhez a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértő véleményét is igénybe veheti.

(4) A bizottság felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak.

(5) A bizottsági tagok és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. Felszólalásra a bizottsági tagoknak a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az elnök az általa megállapított sorrendben adja meg a szót.

(6) A napirendi pont előadója és törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhatnak több alkalommal is.

(7) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.

7.A szavazás módja

51. § (1) A bizottsági tag érvényesen kizárólag személyesen szavazhat. A bizottság a döntéseit fő szabályként nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás a levezető elnök által elrendelt döntés szerint kézfelemeléssel vagy név szerint történik. A név szerinti szavazás szóbeli nyilatkozat formában történik.

(2) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(3) Az Mötv. 48. § (3) bekezdésében szabályozottakon kívül, bármelyik bizottsági tag javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a bizottság vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Ha a jelen lévő bizottsági tagok legalább fele írásban kéri, név szerinti szavazást kell tartani.

(5) A név szerinti szavazás esetén a bizottsági tagok névsorát ABC sorrendben kell felolvasni. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

8.Kizárás a bizottsági döntéshozatalból

52. § (1) A Bizottság döntéshozatalából történő kizárásra vonatkozó szabályokat az Mötv. 49. §-a határozza meg.

(2) A bizottság elnöke vagy tagja az adott ügyben bejelentheti elfogultságát, ilyen esetben a vitában és a döntéshozatalban nem vehet részt.

(3) A bizottság tagja köteles a szavazást megelőzően jelezni, ha vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn. Közbeszerzési eljárást érintő döntés meghozatalában nem vehet részt, akivel szemben a közbeszerezésekre vonatkozó jogszabályok szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn.

9.A bizottságok dokumentumai

53. § (1) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében előírtakon túl tartalmazza:

a) az ülésen tanácskozási joggal részt vevők nevét,

b) az ülés megnyitásának időpontját,

c) napirendi pontonként az előadó, a felszólalók nevét, a kérdéseket, és a hozzászólások lényegét és kérelemre a szó szerint elhangzottakat,

d) az 52. § (5) bekezdésében foglalt esetben a szavazás számszerű eredményét név szerint is és a döntés szövegét, továbbá külön indítványra a kisebbségi véleményt,

e) az elnök esetleges intézkedéseit,

f) az ülésen történt fontosabb eseményeket,

g) a határozatképtelenség miatt félbeszakadt ülés időpontját és a jelen lévő bizottsági tagok névsorát és

h) az ülés bezárásának idejét.

(2) Ha a bizottsági tag kéri, akkor felszólalását szó szerint kell a jegyzőkönyvbe felvenni.

(3) Az Mötv. 60. §-ában meghatározottak szerint aláírt jegyzőkönyv egy példányát 8 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek.

10.A jegyzőkönyvbe betekintés szabályai

54. § A választópolgárok részére az Mötv. 52. § (3) bekezdésében biztosított, a jegyzőkönyvbe történő betekintés feltételeit a Polgármesteri Hivatalban, valamint az Önkormányzat honlapján is biztosítani kell.

VI. Fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

1.A polgármester

55. § (1) A Képviselő-testület gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat, és állapítja meg a jogszabályoknak megfelelően az illetményét. A polgármester eskütételére az Mötv. 63. §-a, az ülések összehívására az Mötv. 65. §-a, polgármester képviselő-testületi tagságára az Mötv. 66. §-a irányadó. A polgármester jogait és kötelezettségeit az Mötv. 67. §-a szabályozza.

(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskört minősített többséggel hozott döntésével esetileg magához vonhatja.

(5) A polgármester két képviselő-testületi ülés közötti időpontban felmerülő halaszthatatlan esetben, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 68. § (4) bekezdésében és az önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározott keretek között dönthet:

a) az európai uniós támogatásból megvalósuló projektek esetében a már megkötött támogatási szerződések módosításairól,

b) az önkormányzat költségvetési szervei szakmai pályázatainak benyújtásához szükséges előzetes jóváhagyásról.

2.A polgármester feladatai

56. § (1) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai az Mötv. 65. §-ában felsoroltakon kívül:

a) segíti a képviselők munkáját és

b) dönt a képviselő-testületi meghívó tartalmáról.

(2) A polgármester, tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét – új polgármester, alpolgármester hiányában – a legidősebb képviselőnek (korelnöknek), a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő nem akadályozott legidősebb képviselőnek.

3.Az alpolgármester

57. § (1) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el tiszteletdíj ellenében.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester egyetértése mellett a Képviselő-testület határozza meg és vonhatja el.

4.A jegyző

58. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében az Mötv. 81. §-ában felsoroltakon kívül:

a) gondoskodik a képviselők névjegyzékének nyilvántartásáról,

b) gondoskodik a Képviselő-testület törvény által előírt vagy megállapodással átvett feladat- és hatásköreit tartalmazó jegyzék nyilvántartásáról,

c) előkészíti a Képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

d) ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

e) a Képviselő-testület és a bizottság ülésén az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet és

f) köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha döntésüknél, működésüknél jogszabálysértést észlel.

(2) A jegyző:

a) rendszeresen – legalább hetente egy alkalommal – ügyfélfogadást tart,

b) ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat és

c) ellátja az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzését.

(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a jegyzőre átruházhatja. A képviselő-testület által a Szervezeti és Működési Szabályzatban a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület a jegyzőre átruházott hatáskört minősített többséggel hozott döntésével esetileg magához vonhatja.

(5) A jegyzőt távolléte esetén az általa megbízott hivatali köztisztviselő helyettesíti, aki személyi kérdésekben csak halaszthatatlan ügyben, a legszükségesebb mértékig és a polgármester egyetértése mellett hozhat döntést, továbbá aki köteles a megtett intézkedésekről a jegyzőt távolléte megszűnését követően haladéktalanul tájékoztatni.

VII. Fejezet

A SZIGETMONOSTORI POLGÁRMESTERI HIVATAL

59. § (1) A Polgármesteri Hivatal megnevezése: Szigetmonostori Polgármesteri Hivatal. A Polgármesteri Hivatal székhelye: 2015 Szigetmonostor, Fő u. 26.

(2) A Polgármesteri Hivatal feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg.

(3) A Polgármesteri Hivatal munkarendjét valamint az ügyfélfogadás rendjét e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

VIII. Fejezet

LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS

1.Közmeghallgatás

60. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer – a munkaterv szerint – előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontját legalább 15 nappal korábban a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a községi hirdetőkön, valamint az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(4) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg vagy nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármesternek a jegyző közreműködésével meg kell vizsgálnia.

(5) A kérdést a polgármester vagy (a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett) a jegyző 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

(6) A kivizsgált közérdekű javaslatot a polgármester a soron következő Képviselő-testület elé terjeszti. A javaslatról a Képviselő-testület szavaz. A Képviselő-testület döntéséről a javaslattevőt 15 napon belül tájékoztatni kell.

(7) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadóak, azzal, hogy a közmeghallgatásra az alábbi személyeket is meg kell hívni:

a) a Polgármesteri Hivatal dolgozóit,

b) az intézmények vezetőit,

c) a községben működő egyházak vezetőit,

d) a helyileg érdekelt rendőrségi szervek vezetőit és a körzeti megbízottat,

e) a helyileg érdekelt országgyűlési képviselő/ke/t,

f) a polgármester és a képviselő-testület által szükségesnek tartott jogi,- és természetes személyeket,

g) Község díszpolgárait,

h) a bizottságok nem képviselő tagjait.

2.Lakossági fórum

61. § (1) A polgármester vagy a Képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, továbbá a jelentősebb önkormányzati döntések előkészítésére, a választópolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum meghirdetésére, lebonyolítására, valamint a meghívottak körére a közmeghallgatás szabályai alkalmazandók.

IX. Fejezet

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

62. § (1) E rendelet mellékletei:

1. számú melléklet: Szigetmonostor Község Önkormányzatának önként vállalt önkormányzati feladatainak jegyzéke

2. számú melléklet: Az állandó bizottságok megnevezése és feladataik, valamint az átruházott hatáskörök

3. számú melléklet: A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke

4. számú melléklet: A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzéke

5. számú melléklet: Szigetmonostori Polgármesteri Hivatal munkarendje, valamint ügyfélfogadási rendje

(2) E rendelet függelékei:

1. számú függelék: Szigetmonostor Község Önkormányzata képviselőinek névjegyzéke

2. számú függelék: Az állandó bizottságok elnökeinek, tagjainak névjegyzéke

3. számú függelék: A belső ellenőrzés

4. számú függelék: Közbeszerzési Szabályzat

5. számú függelék: Szigetmonostor Község Önkormányzata által ellátandó tevékenységek, feladatok rendje kormányzati funkciók szerint

X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

63. § (1) Ez a rendelet 2015. július 1-jén lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti Szigetmonostor Község Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2007. (IV.01.) rendelete, valamint a 3/2008. (I.21.), 12/2010. (X.14.), 15/2012. (V.31.), 4/2013. (II.15.), 12/2014. (V.23.), 16/2014. (VI.26.), 7/2015. (IV.24.) számú rendeletek.

Szigetmonostor, 2015. június 25.

Molnár Zsolt dr. Vaczó-Tánczos Szilvia

polgármester jegyző

A rendelet kihirdetve 2015. június 29-én.

dr.Vaczó – Tánczos Szilvia

jegyző

1. számú melléklet a 11/2015. (VI.29.) rendelethez

Szigetmonostor Község Önkormányzatának önként vállalt önkormányzati feladatainak jegyzéke

1. Az állandó és ideiglenesen helyben tartózkodó lakosság folyamatos tájékoztatása a helyi közügyekkel, közszolgáltatásokkal kapcsolatban

2. Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj pályázatban résztvevő hallgatók támogatása

3. A község rendezvényeinek, fesztiváljainak szervezése, lebonyolítása

4. A lakosság önszerveződő közösségeinek (civil szervezetek) támogatása

5. Kitüntetések adományozása

6. Újságoló kiadása

2. számú melléklet a 11/2015. (VI.29.) rendelethez

Az állandó bizottságok megnevezése és feladataik, valamint az átruházott hatáskörök

1. Pénzügyi Bizottság:

1.1. kidolgozza (kidolgoztatja) az önkormányzat középtávú gazdálkodására vonatkozó koncepciót, javaslatot tesz a prioritások meghatározására,

1.2. kidolgozza (kidolgoztatja) az önkormányzat éves költségvetésére vonatkozó koncepciót;

1.3. véleményezi az éves és negyedéves költségvetésre, illetve a költségvetési beszámolóra vonatkozó előterjesztést, szigorúan betartatja a költségvetési rendeletet;

1.4. véleményezi a hitelfelvételre vonatkozó előterjesztéseket, annak végrehajtását ellenőrzi, véleményezi a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvételét, illetve átadását, annak végrehajtását ellenőrzi;

1.5. javaslatot tesz az intézményekre is kiterjedő belső ellenőrzés elindítására;

1.6. javaslatot tesz pénzügyi tárgyú önkormányzati rendelet megalkotására, véleményezi a pénzügyi tárgyban előterjesztett rendelet tervezeteket;

1.7. javaslatot tesz a polgármester, az alpolgármester és a képviselők javadalmazására;

1.8. vizsgálja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságát, rendszeresen vizsgálja a költségvetést és javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre, figyelemmel kíséri a pályázati kiírásokat, javaslatot tesz az önkormányzatnak a lehetséges pályázati indulásra;

1.9. javaslatot tesz a pályázatokhoz, településfejlesztési feladatokhoz szükséges források biztosítására;

1.10. közreműködik a pályázatokhoz szükséges előterjesztések előkészítésében;

1.11. részt vesz a pályázatok lebonyolításában, ellenőrzi azok pénzügyi végrehajtását;

1.12. javaslatot tesz a helyi adó- és díjmértékek megállapítására, módosítására;

1.13. rendszeresen ellenőrzi az intézmények költségvetését, az intézmények költségvetési fegyelmét;

1.14. ellenőrzi az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítését, hasznosítását [7/2012.(II.23.) R. 5. § (4)];

1.15. kezdeményezheti kitüntető címek adományozását [23/2008. (XII.04.) R. 6. § (3)].

2. Fejlesztési, Környezetvédelmi, Kulturális és Sport Bizottság:

2.1. közreműködik az Önkormányzat településfejlesztési feladatainak kijelölésében;

2.2. összehangolja, véleményezi a képviselők településfejlesztési elképzeléseit, az elfogadott javaslatok megvalósítását ellenőrzi;

2.3. felügyeli az Önkormányzat fejlesztési, szabályozási koncepcióját, a képviselő-testület környezetvédelmi döntéseire vonatkozó előterjesztéseket, a tárgykörébe tartozó pályázatokat;

2.4. javaslatot tesz a település megvédésre érdemes épített és természeti értékei körére, módjára, védettségi fokára;

2.5. véleményezi a faluképre kiható építési szándékot a közterületen elhelyezendő építmények, berendezések esetén;

2.6. javaslatot tesz Önkormányzata művelődési és köznevelési intézményeinek működésére vonatkozólag;

2.7. véleményezi a Faluház programtervezetét;

2.8. véleményezi a tárgykörbe tartozó pályázatokat;

2.9. előkészíti, illetve véleményezi a tárgykörbe tartozó személyi kérdéseket;

2.10. javaslatot tesz a Bizottság feladatkörébe tartozó költségvetési előirányzatra;

2.11. véleményezi és javaslatot tesz az Önkormányzat sporttal kapcsolatos koncepcióira;

2.12. véleményezi a civil szervezetek önkormányzati támogatására beérkezett pályázatokat [10/2014. (IV.28.) R. 6. § (3)];

2.13. kezdeményezheti kitüntető címek adományozását [23/2008. (XII.04.) R. 6. § (3)].

3. Szociális és Egészségügyi Bizottság:

3.1 javaslatot tesz az Önkormányzat egészségügyi és szociálpolitikai kérdéseiben;

3.2 figyelemmel kíséri és összehangolja a szociális intézmény működését és a település igényét;

3.3. véleményezi a tárgykörbe tartozó személyi kérdéseket, pályázatokat;

3.4 gyakorolja a helyi rendeletekben meghatározott szociális, valamint gyermekvédelmi hatásköröket;

3.5. figyelemmel kíséri a Polgármesteri Hivatal szociálpolitikai, gyermek- és családvédelmi tevékenységét;

3.6. kezdeményezi az Önkormányzat segélyezőprogramban, akcióban való részvételét, illetve részt vesz benne;

3.7. vizsgálja és ellenőrzi az egészségügyi ellátás helyzetét;

3.8. felméri és figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű lakosokat.

3.9. gyakorolja a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználásának ellenőrzésének szabályairól szóló 4/2015. (II.26.) rendeletben meghatározott hatásköröket;

3.10. gyakorolja a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 6/2004. (IX.14.) rendeletben meghatározott hatásköröket;

3.11. kezdeményezheti kitüntető címek adományozását [23/2008. (XII.04.) R. 6. § (3)].

4. Ügyrendi Bizottság:

4.1. ellátja a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozati kötelezettségével kapcsolatos,

jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat;

4.2. előkészíti a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi és fegyelmi ügyeket;

4.3. ellátja a testület működésével kapcsolatos ügyrendi feladatokat;

4.4. kezdeményezheti kitüntető címek adományozását [23/2008. (XII.04.) R. 6. § (3)].

3.számú melléklet a 11/2015. (VI.29.) rendelethez

A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke

1. gyakorolja a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználásának ellenőrzésének szabályairól szóló 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendeletben meghatározott hatásköröket;

2. krízisalap felhasználása [55/2012. (03.22.) képviselő-testületi határozat];

3. gyakorolja az önkormányzati lakásokra vonatkozó bérbeadói jogokat és kötelezettségeket [16/2006.(XII.07.) R. 3. § (1)];

4. az önkormányzati vagyon hasznosítása tárgykörben a polgármester jogosult [7/2012. (II.23.) R. 11. § (5)]:

a) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,

b) megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket,

c) megkötni – a Pénzügyi Bizottság véleményének figyelembevételével – a biztosítási szerződéseket,

d) közműbekötéssel kapcsolatos közterületet érintő tulajdonosi hozzájárulást adni.;

5. gyakorolja az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat [7/2012.(II.23.) R. 4. § (5)];

6. az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban gyakorolja a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát, valamint az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról gondoskodik a képviselő-testület előzetes véleménye alapján. [7/2012. (II.23.) R. 7. § (1)-(2)];

7. engedélyezi a közterület használatát, illetve díjfizetési mérséklést vagy mentességet ad; [10/2006.(IX.07.) R. 10. § (1), illetve 17. § (1)];

8. megköti a bérleti szerződéseket a 13/2013. (XI.26.) R. alapján;

9. engedélyezi a közterületi rendezvények során hangosító berendezés üzemeltetését, élőzene és műsor szolgáltatását, valamint mozgó zajforrás üzemeltetését [15/2013. (XII.17.) R. 3. § (1)];

10. előterjeszti a képviselő-testület részére a tiszteletdíj megvonását és az igazolt távollét elfogadását, valamint engedélyezi a képviselők költségtérítését 50.000.- Ft összegig [23/2014.(XII.16.) R. 3. § (4) és 4. § (1)];

11. a települési véleményezési eljárás során véleményt ad ki a Főépítész szakmai álláspontja alapján [1/2015. (II.19.) R. 5. § (4)-(5)];

12. feltölti a település honlapjára a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló rendelet szerinti tájékoztatást, melynek megjelenéséről felhívást tesz közzé a települési honlap főoldalán és a helyi újságban [3/2015. (II.19.) R. 1. § (4)]

4. számú melléklet a 11/2015. (VI.29.) rendelethez

A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzéke

1. dönt a közterületre irányuló hangszórás – hangosító berendezéssel történő – engedélyezéséről [9/2001. (VI.20.) R. 12. § (2)];

2. dönt a fakivágási kérelmekről [8/2009. (IV.28.) R. 4. § (5)];

3. gondoskodik a helyi rendeletek társadalmi egyeztetésre bocsátásáról, annak lefolytatásáról és a beérkezett vélemények feldolgozásáról, a rendelet előkészítéséről [17/2012. (VIII.23.) R. 4. § (1)];

4. átvezeti a közterület elnevezését, elnevezésének megváltoztatását a címnyilvántartásban, továbbá értesíti a lakcímnyilvántartást és az ingatlan-nyilvántartás szerveit, a közszolgáltatókat [21/2014.(XII.10.) R. 6. § (3) bek. ];

5. megállapítja a házszámokat [21/2014.(XII.10.) R. 11. § ].

5. számú melléklet a 11/2015. (VI.29.)rendelethez

Szigetmonostori Polgármesteri Hivatal munkarendje, valamint ügyfélfogadási rendje

1. A Polgármesteri Hivatal munkarendje

1.1. A Hivatal dolgozóinak munkaideje heti 40 óra, 5 napos osztatlan munkaidő-beosztásban:

hétfőtől csütörtökig: 08.00-16.30 óráig

pénteken: 08.00-14.00 óráig.

1.2. A munkáltató egyes munkakörökben ettől eltérést engedélyezhet.

2. A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje

2.1. Az ügyfélfogadást az ügyintézők az alábbi napokon biztosítják:

hétfőn: 08.00-12.00 óráig és 13.00-16.00 óráig,

szerdán: 08.00-12.00 óráig és 13.00-16.00 óráig,

pénteken: 08.00-12.00 óráig.

Pénztári nyitva tartás: hétfőn, szerdán és pénteken 08.00-12.00 óráig

2.1.2. A polgármester ügyfélfogadása előzetes bejelentkezés alapján történik.

2.1.3. A jegyző ügyfélfogadása minden hétfőn 08.00-12.00 óráig és 13.00-16.00 óráig tart.

1. számú függelék a 11/2015. (VI.29.) rendelethez

Szigetmonostor Község Önkormányzata képviselőinek névjegyzéke

(a 2014. október 12-i önkormányzati választás eredménye szerint)

Polgármester: Molnár Zsolt (független)

Képviselők:

Bolyán Péter (független)

Debreczeni Lajos (független)

Fűrné Láng Erika Éva (független)

Gotthard Viktor Miklós (független)

Szabó Iván (független)

Szűr Tímea (független)

2. számú függelék a 11/2015. (VI.29.) rendelethez

Az állandó bizottságok elnökeinek, tagjainak névjegyzéke

PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG

Elnök Gotthard Viktor Miklós 155/2014. (10.27.) határozat alapján

Tag Fűrné Láng Erika Éva 156/2014. (10.27.) határozat alapján

Tag Szabó Iván 157/2014. (10.27.) határozat alapján

Tag Varga Andrea 158/2014. (10.27.) határozat alapján

Tag Barna Viktor 159/2014. (10.27.) határozat alapján

Fejlesztési, Környezetvédelmi, Kulturális és Sport Bizottság

Elnök Bolyán Péter 160/2014. (10.27.) határozat alapján

Tag Debreczeni Lajos 162/2014. (10.27.) határozat alapján

Tag Gotthard Viktor Miklós 161/2014. (10.27.) határozat alapján

Tag Nádas Zsolt 163/2014. (10.27.) határozat alapján

Tag Steidl József Pál 164/2014. (10.27.) határozat alapján

SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁG

Elnök Fűrné Láng Erika Éva 150/2015. (10.27.) határozat alapján

Tag Bolyán Péter 152/2014. (10.27.) határozat alapján

Tag Szabó Iván 151/2014. (10.27.) határozat alapján

Tag Lakatos Adél 153/2014. (10.27.) határozat alapján

Tag Ercsey Ferenc 154/2014. (10.27.) határozat alapján

ÜGYRENDI BIZOTTSÁG

Elnök Bolyán Péter 147/2014. (10.27.) határozat alapján

Tag Debreczeni Lajos 149/2014. (10.27.) határozat alapján

Tag Fűrné Láng Erika Éva 148/2014. (10.27.) határozat alapján

3. számú függelék a 11/2015. (VI.29.) rendelethez

A belső ellenőrzés

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban Áht.), a végrehajtására kiadott 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet, továbbá a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) alapján Szigetmonostor Község Önkormányzata és az általa irányított költségvetési szervek és ellátott közfeladatok belső ellenőrzését külső erőforrás bevonásával látja el.

A belső ellenőrzési tevékenység független, belső ellenőri nyilvántartásba vett - s ezt évente igazoló - személy foglalkoztatását biztosító külső erőforrás (szervezet) bevonásával kerül ellátása.

A feladatellátás részletes szabályait a Belső Ellenőrzési Kézikönyv rendelkezései tartalmazzák.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény alapján a jegyző köteles olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtetni, mely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

Az Áht. 69. § (2) bekezdés alapján a belső kontrollrendszer – beleértve a belső ellenőrzést – létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztésért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével.

A fentiek és az Áht. 70. § (1) bekezdés alapján a belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a jegyző, mint a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni.

A belső ellenőrzés bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység keretében a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást, és a közfeladatok ellátását vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére, annak érdekében, hogy az ellenőrzött szerv működését fejlessze és eredményességét növelje.

A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszerellenőrzéseket, teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai ellenőrzéseket kell végezni.

A belső ellenőrzés szakmai gyakorlatának nemzetközi normái szerint a belső ellenőrzési tevékenységnek értékelnie kell a vizsgált szervezet irányítását, működését és információs rendszerét fenyegető kockázatokat a pénzügyi és működési adatok megbízhatósága és zártsága, a működési folyamatok hatékonysága és eredményessége, a vagyonvédelem, a törvények, a szabályzatok, irányelvek, eljárások és szerződések betartása területén.

A központi jogszabályok, a központi jogharmonizációs és koordinációs feladatkörében a minisztérium által kiadott Módszertani Útmutatók standardizált módon meghatározzák, illetve segítik a tervezést, a tárgyévre tervezett belső ellenőrzési tevékenységet.

A belső ellenőrzés általános stratégiai célja, hogy rendszerszemléletű megközelítéssel, a kockázatkezelési, kontroll és szervezetirányítási rendszerek módszeres értékelésével, javításával hozzájáruljon az önkormányzat gazdasági programjában meghatározott célkitűzések eléréséhez.

Az ellenőrzési feladatok végrehajtásának elsődleges célja:

- Szigetmonostor Község Önkormányzat és az intézményei zavartalan, szabályszerű működésének támogatása,

- az eszközökkel és forrásokkal való hatékony gazdálkodás elősegítése, vagyonvédelem.

A fenti célok elérése érdekében biztosított a belső ellenőrök függetlensége.

A belső ellenőrzés tevékenységének megszervezése éves ellenőrzési terv alapján történik.

A belső ellenőrzés feladattervét kockázatelemzés alapján hajtja végre.

A belső ellenőrzés fontos feladata a potenciális hibák megelőzése érdekében, hogy a megjelenő új, illetve jelentős mértékben módosuló jogszabályok értelmezéséhez, egységes végrehajtásához segítséget nyújtson, együttműködve az ellenőrzött költségvetési, illetve egyéb szervezettel.

A jogi szabályozásban, valamint a Módszertani Útmutatóban foglaltak szerint a belső ellenőrzés hangsúlyának folyamatosan át kell helyeződnie a lényegi feladatára, a kockázatokat kezelni hivatott kontroll rendszer értékelésére. A belső ellenőrzésnek bizonyosságot kell nyújtania a szerv vezetőjének az általa kiépített és működtetett pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően.

A helyi önkormányzatokra vonatkozó általános hatásköri szabályok szerint a képviselő-testület hatáskörébe tartozik az éves belső ellenőrzési terv jóváhagyása

Az egyes ellenőrzések lefolytatásának eljárási szabályai a Bkr. alapján kerülnek ellátásra.

Tekintettel arra, hogy a belső ellenőrzés külső szakértő igénybe vételével kerül ellátásra, ezért a belső ellenőrzési vezetői feladatok is általa kerülnek ellátásra.

A belső ellenőrzés függetlenségét biztosító szervezeti felépítést a Belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.

A belső ellenőrzést végző szerv képviseletében eljáró belső ellenőr feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység

– bármely helyiségébe beléphet,

– számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz és informatikai rendszerhez,

– kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni.

A belső ellenőrzést végző szerv képviseletében eljáró belső ellenőr az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél

– államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve

– személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával.

4. számú függelék a 11/2015. (VI.29.) rendelethez

Közbeszerzési Szabályzat

I. Fejezet

Általános rendelkezések

(1) A Közbeszerzési Szabályzat (a továbbiakba: Szabályzat) alapvető célja, hogy Szigetmonostor Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat vagy Ajánlatkérő) a közbeszerzési folyamatban résztvevő valamennyi szervezeti egysége tevékenységét összehangoltan, az Önkormányzat érdekeinek figyelembevételével, az eddig szerzett tapasztalatokat felhasználva a Kbt., valamint hozzá kapcsolódó jogszabályok maradéktalan betartásával hatékonyan (megfelelő minőségben, időben és anyagi feltételekkel történő szerződéskötéssel) lássa el, melynek során az Önkormányzat biztosítja verseny a tisztaságát, nyilvánosságát, a gazdasági szereplők számára az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot, továbbá az Európai Unió területén letelepedett ajánlattevők (részvételre jelentkezők) és a közösségi áruk számára a nemzeti elbánást.

(2) A Szabályzat további célja, hogy a Kbt. rendelkezéseivel összhangban meghatározza:

– a közbeszerzés folyamatát;

– a közbeszerzések tervezését;

– a közbeszerzési eljárások előkészítésére és lefolytatására vonatkozó szabályokat;

– a szerződéskötés és a szerződések teljesítésével kapcsolatos feladatokat;

– a közbeszerzési eljárás egyes cselekményeiért, illetőleg az eljárás során hozott

döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületet, továbbá ezek felelősségi

rendjét;

– az éves statisztikai összegezés elkészítésére vonatkozó szabályokat;

– a közbeszerzési eljárások belső ellenőrzésének rendjét;

– a közbeszerzési eljárások dokumentálásának rendjét.

(3) A Szabályzat hatálya kiterjed minden olyan – a közbeszerzés tárgyát képező – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, építési és szolgáltatási koncesszióra, amelyek vonatkozásában Szigetmonostor Község Önkormányzata illetve költségvetési szerve az ajánlatkérő.

(4) Ahol jelen Szabályzat közbeszerzést említ, ott külön jogszabályban meghatározott tervpályázati eljárást is érteni kell. Tervpályázati eljárás esetében jelen Szabályzatot a tervpályázati eljárásra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell alkalmazni.

(5) Amennyiben az Önkormányzat más által lefolytatni kívánt közbeszerzési eljáráshoz csatlakozik, illetve közbeszerzési eljárása során az Önkormányzat más nevében is eljár, az adott közbeszerzési eljárás előkészítésére, lefolytatására, felelősségi rendjére, a döntéshozatalra jogosultak személyére, a dokumentálás módjára, az ellenőrzésére az eljárásban részt vevő szervezetek között létrejövő megállapodás, illetőleg az adott eljárásra készült külön szabályzat az irányadó.

II. Fejezet

A közbeszerzési eljárások lefolytatása

1. A közbeszerzések tervezése

(1) A Kbt. 33. § (1) bekezdésének megfelelően az Önkormányzat minden költségvetési évben a jóváhagyott költségvetési előirányzatok figyelembevételével – legkésőbb március 31-ig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési tervet) köteles készíteni, melyben szerepeltetni kell az adott évre tervezett összes közbeszerzést. Az éves közbeszerzési tervben szerepeltetni kell a helyi önkormányzati költségvetési szerv(ek)nek a közbeszerzéseit is, ha az adott eljárás tekintetében a nevükben az Önkormányzat jár el. (Az éves közbeszerzési terv elkészítése előtt lefolytatott közbeszerzési eljárásokat szerepeltetni kell a tervben.)

(2) A közbeszerzési tervben rögzíteni kell:

– tervezett közbeszerzések tárgyát (egyenként);

– a tervezett közbeszerzési eljárások fajtáit (egyenként);

(3) Amennyiben év közben előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel, a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is.

(4) Az éves közbeszerzési tervet, illetve a Kbt. 33. § (3) bekezdésének megfelelő módosítását Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testülete fogadja el.

(5) Az éves közbeszerzési tervet, illetve annak módosítását az Önkormányzat honlapján nyilvánosságra kell hozni. A közbeszerzési tervnek, illetve módosításának a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie.

(6) A közbeszerzési tervet, illetve annak módosítását 5 évig meg kell őrizni.

(7) Az éves közbeszerzési terv elfogadását követően az adott közbeszerzési eljárást csak akkor lehet megindítani, ha az szerepel az éves közbeszerzési tervben, illetve a forrás az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.30.) Korm. rendelet szerint rendelkezésre áll. Ettől eltérően, ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, az eljárást megindíthatja - függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére. Ez esetben a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek kell tekinteni, amelyre az ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása okaként hivatkozhat valamint az ajánlatkérő jogosult a támogatási szerződés megkötését vagy meghatározott összegben történő megkötését a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatályba lépését felfüggesztő feltételként is kikötni.

2. A közbeszerzési eljárások előkészítése

(1) A közbeszerzési eljárás előkészítése az ajánlattételig (részvételei jelentkezésig) tart.

(2) A közbeszerzési eljárások előkészítése különösen az alábbi feladatok elvégzését foglalja

magában:

– ajánlati/ajánlattételi (részvételi) felhívás elkészítése;

– dokumentáció összeállítása;

– kiegészítő tájékoztatás (helyszíni konzultáció) biztosítása.

(3) A közbeszerzési eljárások előkészítése és az értékelése, a felhívás és a dokumentáció

elkészítése, az ajánlatok értékelése a Polgármester által megbízott, megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi - szakértelemmel rendelkező személyekből álló, legalább három tagú Szakmai Előkészítő és Bíráló Bizottság (továbbiakban: Munkacsoport) feladata.

(4) Munkacsoport tagjait elsősorban a Polgármesteri Hivatal, illetve a közbeszerzéssel érintett

helyi önkormányzati költségvetési szerv alkalmazottai, illetve amennyiben a közbeszerzés tárgya megkívánja, külső szakértő(k) közül kell kiválasztani. Nem lehet a Munkacsoport tagja, aki Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének tagja.

(5) A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzései, versenypárbeszéd alkalmazása esetén a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzései, továbbá Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzései esetében a Munkacsoport munkájába az Önkormányzat a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő, hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni. Az Önkormányzat egyéb eljárásba is jogosult hivatalos közbeszerzési tanácsadót bevonni, illetve tőle szakmai kérdésekben állásfoglalást kérni. Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzései esetében, függetlenül annak értékhatárától, illetve eljárásrendjétől független hivatalos közbeszerzési tanácsadót von be az Önkormányzat.

(6) A Munkacsoport tagjait Polgármester kéri fel, a Munkacsoport vezetőjét tagjai közül a Polgármester jelöli ki. A Munkacsoportban esetlegesen részt vevő közbeszerzési tanácsadóval, egyéb szakértővel a Polgármester köt szerződést.

(7) A Munkacsoport tagjai titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesznek (1. sz. melléklet). Az összeférhetetlenséget a Kbt. 24. § szerint kell vizsgálni. Ha az eljárás során merül fel az összeférhetetlenség, erről a Polgármestert haladéktalanul tájékoztatnia kell, s megbízását vissza kell adni. Az összeférhetetlenség miatt kieső tag pótlásáról a Polgármester gondoskodik. Az új tag a megbízólevele elfogadásakor szintén összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tesz.

(8) A Munkacsoport tagjainak feladata az előkészítés tekintetében az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen:

a) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés;

b) a becsült érték megállapítása;

c) a megfelelő eljárási rend és az eljárás típusának megválasztása;

d) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kezdeményezése esetében a jogalap ellenőrzése, illetve helyes megválasztása;

e) az eljárást elindító hirdetmény vagy közvetlenül megküldendő felhívás, kísérőlevél továbbá amennyiben kötelező vagy szükségesnek látszik, dokumentáció elő-, illetve elkészítése, melyeken belül elsősorban

f) az alkalmassági szempontok meghatározása, ezek igazolási módjának meghatározása,

g) a kizáró okok meghatározása,

h) a bírálati szempontok, súlyszámok meghatározása,

i) a hiánypótlás kérdésének rendezése a hatályos jogszabályok szerint,

j) a Kbt. 46. § (3) bekezdésében foglaltak vizsgálata,

k) részletes szerződéses feltételeket tartalmazó szerződéstervezet elkészítése,

jóváhagyásra való továbbküldése,

l) adott esetben a közbeszerzési műszaki leírás (feladat-meghatározás) elkészítése;

m) kétszakaszos eljárás esetében az ajánlattételi felhívás és dokumentáció elkészítése;

n) az elkészült felhívás, dokumentáció átadása a Képviselő-testületnek véleményezésre;

o) a felhívások, illetve dokumentációk jóváhagyás céljára történő átadása a Képviselő-testületnek;

p) a megjelentetni kívánt hirdetményeknél a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztősége által a hiánypótlásra visszaküldött anyagok javítása;

q) az ajánlati/ajánlattételi (részvételi) felhívás, illetőleg a dokumentáció esetleges módosítása, a módosítási javaslat jóváhagyás céljára történő átadása a Képviselő-testületnek;

r) javaslattétel az eljárást kezdeményező felhívás visszavonására;

s) adott esetben konzultáción, helyszíni bejáráson való részvétel;

t) az ajánlattételi (részvételi) szakaszban az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) által feltett kérdésekre történő válaszadás.

3. A közbeszerzési eljárás megindítása

(1) Amennyiben az eljárás előkészítésébe lebonyolító, illetve hivatalos közbeszerzési tanácsadó kerül bevonásra, az eljárást megindító hirdetmény jogszerűségét a lebonyolító cégjegyzésre jogosult képviselője/képviselői, illetve a hivatalos közbeszerzési tanácsadó aláírásával igazolja.

(2) A közbeszerzési eljárás megindításáról a Képviselő-testület dönt.

(3) Az eljárást megindító részvételi felhívás, ajánlattételi felhívás címzetteknek történő megküldéséért, illetve a hirdetménnyel induló eljárások esetén a hirdetmény feladásáért a Munkacsoport vezetője felelős. A Munkacsoport kötelessége továbbá a dokumentáció rendelkezésre bocsátása. A közbeszerzésben közreműködő közbeszerzési tanácsadóval kötendő szerződés ettől eltérően rendelkezhet.

(4) Az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményt, illetve amennyiben a hirdetmény módosítására, visszavonására kerül sor, az arról szóló hirdetményt. A hirdetmény közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapja, illetve a Közbeszerzési Értesítő részére történt feladást követő 5 munkanapon belül a Munkacsoport vezetőjének vagy a közbeszerzési tanácsadónak kell intézkedni, és gondoskodni kell róla, hogy az 1 évig elérhető maradjon a honlapon.

4. A bontási eljárás

A részvételi jelentkezések, ajánlatok felbontása, a bontásról jegyzőkönyv készítése és az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a Munkacsoport, illetőleg a közbeszerzési tanácsadó feladata.

5. Az értékelés szakasza

(1) Az értékelés szakasza magában foglalja az ajánlatok (részvételi jelentkezések) felbontását követően azoknak a Kbt. előírásai szerinti vizsgálatát, az ezzel összefüggő szükséges közbenső döntésekre a javaslat megtételét, az ajánlatok elbírálását és ezek eredményeként javaslat előterjesztését az eljárást lezáró döntés meghozatalára.

(2) Az értékelés elvégzése minden esetben a Munkacsoport feladata. A Munkacsoport feladata a beérkezett ajánlatok (részvételre jelentkezések) értékelése során különösen a következőkre terjed ki:

a) az ajánlatok (részvételi jelentkezések) bontása;

b) a szerződés teljesítésére való alkalmasság/alkalmatlanság vizsgálata;

c) kizáró okok vizsgálata;

d) amennyiben a hirdetmény (közvetlenül megküldött felhívás) erre lehetőséget biztosított, az ajánlatok (részvételi jelentkezések) hiányosságainak megállapítása és ennek pótlására való felszólítás;

e) tárgyalásos eljárásban a tárgyalás(ok) lefolytatása;

f) nyilvánvaló számítási hiba korrigálása;

g) adott esetben felvilágosítás kérése;

h) kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok esetében indokolás kérése;

i) az ajánlattevő oldalon felmerülő irreális ajánlati elem vagy aránytalan kötelezettségvállalás kezelése;

j) annak megállapítása, hogy az ajánlat (részvételi jelentkezés) megfelel-e a felhívásban vagy a dokumentációban, vagy jogszabályokban foglalt feltételeknek, mely kötelezettség alternatív ajánlat esetén is fennáll;

k) javaslattétel a közbenső döntések meghozatalára: kizárás, érvénytelenség megállapítására;

l) amennyiben az adott eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlat szerepelt bírálati szempontként, a pontozás elvégzése;

m) az eljárást lezáró döntés előkészítése, az arra vonatkozó javaslat előterjesztése;

n) az ajánlattevők, részvételi jelentkezők számára az eljárás során hozott döntésekről szóló tájékoztatás,valamint az összegezés megküldése.

(3) Az értékelés során a Munkacsoport legalább egy ülést köteles tartani.

(4) A Munkacsoport valamennyi tagjának indokolással ellátott bírálati lapot kell készítenie, melyben kifejti álláspontját az ajánlatokkal (részvételi jelentkezésekkel) kapcsolatban. A bírálati lapokat a Munkacsoport utolsó üléséről felvett írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot egyaránt tartalmazó jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5) Az értékelés során a Munkacsoportnak állást kell foglalnia az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) alkalmassága, az ajánlat (részvételi jelentkezés) érvényessége tárgyában, és abban a kérdésben, hogy az ajánlattevő (részvételre jelentkező) vonatkozásában valamely kizáró vagy érvénytelenségi ok fennáll-e.

(6) A Munkacsoport valamennyi döntést igénylő kérdést minden körülményre kiterjedően köteles részletesen vizsgálni. Bármely döntés meghozatalára a Munkacsoport ezzel kapcsolatos álláspontját megfelelő időben köteles a döntéshozó elé tárni.

(7) Az értékelés során mind a közbenső, mind pedig az eljárást lezáró döntés esetében a javaslattétel a Munkacsoport nevében kerül előterjesztésre, melyről a Munkacsoport tagjainak szavazniuk kell (nyílt szavazás). Amennyiben a Munkacsoport valamely tagja a Munkacsoport többségi véleményével nem ért egyet, különvéleményét az adott ülésen készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(8) A Munkacsoport akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele az ülésen jelen van. Minden tagot egy szavazat illet meg.

(9) Bármely döntésre vonatkozó javaslathoz csatolni kell a Munkacsoport üléséről felvett, az adott kérdésre vonatkozó írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot egyaránt tartalmazó jegyzőkönyvet.

(10) A Munkacsoport vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a Képviselő-testület tagjai ésszerű időben megkapják a döntésükhöz szükséges információkat, dokumentumokat.

(11) A bontási és eredményhirdetési jegyzőkönyvek elkészítéséhez a megbízott közbeszerzési szakértő nyújt segítséget.

6. Döntéshozatal

(1) A közbeszerzési eljárás egyes részeit, illetőleg az eljárást lezáró döntést minden esetben Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testülete hozza meg a Munkacsoport, mint bíráló bizottság által előterjesztett javaslat alapján.

(2) A részvételi jelentkezések, illetőleg az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezést a

Munkacsoport vezetője vagy a közbeszerzési tanácsadó, - illetőleg a Képviselő-testület - határozatában szereplő határidőn belül egyidejűleg, telefaxon vagy elektronikus úton köteles minden részvételre jelentkezőnek, ajánlattevőnek megküldeni. Ugyanezen személyek kötelessége az eljárás eredményéről ezzel egyidejűleg az Ajánlatkérő vezetőjét, önkormányzati beszerzés esetén a Polgármestert tájékoztatni.

(3) Az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni a közbeszerzési eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatást.

7. Szerződéskötés és a szerződés teljesítésével kapcsolatos feladatok

(1) A közbeszerzési eljárás alapján a nyertes Ajánlattevővel az Ajánlatkérő szerv vezetője, a szerződéskötés rendjéről szóló szabályzata szerint köt szerződést.

(2) A közbeszerzési eljárás lefolytatását követően létrejött szerződést, annak aláírása előtt az Önkormányzat által, a közbeszerzési eljárás lebonyolításával - ezen belül az eljárás jogszerűségének, az egyes eljárási cselekmények közbeszerzési szempontú szakszerűségének, a törvényesség biztosításának, illetve a megkötött szerződés jogszerűségének biztosításával - megbízott közbeszerzési tanácsadóval is alá kell íratni.

(3) Amennyiben az Önkormányzat nem bíz meg céget a közbeszerzési eljárás lebonyolításával, abban az esetben az Önkormányzat által általánosan megbízott ügyvéd véleménye szükséges a közbeszerzési ajánlattételi dokumentációban szereplő szerződés-tervezetre, illetve szükséges a közbeszerzési eljárást követően megkötésre kerülő szerződés ellenjegyzése, annak aláírása előtt. Ugyanez az eljárásrend követendő a szerződések módosítása esetén is.

(4) A közbeszerzés nyomán létrejött szerződést, annak megkötését követő 5 munkanapon belül közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján, és gondoskodni kell róla, hogy az 5 évig elérhető maradjon a honlapon. A szerződésnek üzleti titok körébe eső része nyilvánosságra nem hozható.

(5) A közbeszerzési eljárás lefolytatását követően létrejött szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét a szerződést kötő felek a Kbt. 132. §-ában előírtak szerint módosíthatják. Lejárt határidejű, vagy teljesített szerződést nem lehet módosítani.

(6) A szerződésmódosításról az ajánlattevők értesítése, illetőleg az esetleges hirdetmény közzétételi kötelezettség teljesítése a Polgármester feladata. A szerződés módosításáról, illetve teljesítéséről szóló hirdetményeket a Közbeszerzési Értesítő részére történt feladást követő 5 munkanapon belül az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni. Az Önkormányzat a közbeszerzési eljárás nyomán megkötött szerződés teljesítését követően vagy a teljesítés elmaradása esetén a fentiek bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül a honlapján külön tájékoztatást ad a teljesítés megtörténtéről, a teljesítéssel kapcsolatban esetleg felmerült problémákról, adott esetben a teljesítés elmaradásnak okáról. Jelen bekezdésben szereplő tájékoztató esetében is gondoskodni kell róla, hogy az 5 évig elérhető maradjon a honlapon. Amennyiben bármely jelen Szabályzatban, illetve a Kbt-ben meghatározott dokumentumot közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján, annak teljesítése a Jegyző felelőssége.

III. Fejezet

Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonható személyek és

szervezetek feladatai és felelőssége

1. Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testülete

(1) A közbeszerzések esetében az Önkormányzat, mint ajánlatkérő jogai és kötelezettségei Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületét illetik meg.

(2) A Képviselő-testület tagjai kötelesek betartani a Kbt. 24. §-ban részletezett összeférhetetlenségi szabályokat, s annak felmerülése esetén az összeférhetetlenséget jelenteni a Polgármesternek. Az összeférhetetlenség fennállása esetén az adott közbeszerzéssel kapcsolatos eljárásban a képviselő nem vehet részt.

(3) A Képviselő-testület fogadja el az Önkormányzat éves közbeszerzési tervét.

(4) A Képviselő-testület dönt az Önkormányzatnak más ajánlatkérő által lefolytatandó közbeszerzési eljárásban való részvétele kérdésében.

2. A Polgármester

(1) A Polgármester felelős a közbeszerzésekkel kapcsolatos következő döntések meghozataláért:

a) a Munkacsoport elnöke és tagjai kiválasztásáért;

b) a közbeszerzési tanácsadó kiválasztásáért, a vele való szerződéskötésért;

c) a szerződéskötésekért;

d) a szerződések módosításáért, felmondásáért, az egyoldalú elállási jog gyakorlásáért.

(2) Amennyiben az Önkormányzat más által lefolytatni kívánt közbeszerzési eljáráshoz csatlakozik, illetve közbeszerzési eljárása során az Önkormányzat más nevében is eljár, az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozó, a résztvevő felek között létrejövő megállapodást az Önkormányzat nevében a Polgármester írja alá. Felelős továbbá a közbeszerzési eljárások nyomán kötött szerződések jogszerű teljesítéséért, ennek megköveteléséért, s elmaradása esetén a szükséges jogi lépések megtételéért.

3. A Jegyző

A Jegyző köteles gondoskodni arról, hogy:

a) az eljárást kezdeményező és egyéb hirdetmények időben feladásra kerüljenek a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztősége számára;

b) a közvetlenül megküldendő felhívások határidőben megküldésre kerüljenek az ajánlattevőknek;

c) hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás esetében a Közbeszerzési Döntőbizottság határidőben megkapja a Kbt. által előírt dokumentumokat;

d) a Kbt., illetve jelen Szabályzat által előírtak (Szabályzat, tájékoztatók, stb.) a megfelelő időben felkerüljenek az Önkormányzat honlapjára;

e) az éves statisztikai összegezést az Önkormányzat határidőben megküldje a Közbeszerzések Tanácsának;

f) a dokumentálás rendjét betartsák;

g) jogorvoslati eljárás során a Közbeszerzési Döntőbizottság számára az eljárás

összes dokumentumának másolati formában az Önkormányzat megküldje;

h) az eljárás dokumentumainak arra jogosult szervek kérése alapján való megküldéséért;

i) minden közbeszerzést zavaró körülmény, és minden olyan esetet, amely annak eredményét befolyásolhatja, kivizsgálásra kerüljön;

j) az eljárás tisztaságát sértő cselekmény esetén köteles a Közbeszerzési Döntőbizottságot köteles értesíteni.

4. A Munkacsoport

(1) A Munkacsoport feladatait jelen Szabályzat II. fejezet 2. és 3. pontja tartalmazza.

(2) A Munkacsoport tagjai a feladatukat az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a közbeszerzésre, a közbeszerzés tárgyára vonatkozó jogszabályok, előírások és utasítások szerint kötelesek ellátni.

(3) A Munkacsoport tagjainak felelőssége ezzel összefüggésben kiterjed minden olyan tevékenységre, melyek a Munkacsoport által elvégendő feladatokhoz kapcsolódnak. A Munkacsoport tagjai felelnek a felhívások és a dokumentációk tartalmáért, a közbenső és az eljárást lezáró döntést megelőző javaslatban és az eljárás értékelését tartalmazó szakvéleményben foglaltakért.

(4) A Munkacsoport tagja az ajánlattevőkkel (részvételre jelentkezőkkel), illetve alvállalkozóikkal az összegezés megküldéséig) sem szóban, sem írásban nem tarthat kapcsolatot. Az adott közbeszerzéssel összefüggő megkeresés tényét haladéktalanul jelenteni kell a Polgármesternek. Abban az esetben, amikor a Munkacsoport tagja egyéb munkaköri kötelezettségéből adódóan bármelyik ajánlattevővel (részvételre jelentkezővel), illetve alvállalkozóikkal munkakapcsolatban áll, és személyes kapcsolattartás elkerülhetetlen a közbeszerzési eljárás alatt, akkor erről a körülményről a fentieknek megfelelően köteles tájékoztatni a Jegyzőt és a Polgármestert.

5. A lebonyolító

(1) A Munkacsoport munkájának segítése céljából szakmai és egyéb szempontoknak megfelelő lebonyolító szervet is felkérhet és megbízhat az ajánlatkérő nevében eljáró Polgármester.

(2) Lebonyolítói feladatot csak olyan szervezet vagy személy láthat el, aki ügyvéd, ügyvédi iroda, vagy hivatalos közbeszerzési tanácsadó. A lebonyolítóval kötött szerződésben – minden esetben – ki kell kötni, hogy a bonyolító vállaljon teljes jogi és anyagi felelősséget a közbeszerzési eljárás jogszabályi előírásoknak megfelelő lebonyolításáért. Ez alól csak akkor mentesül, ha Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testülete a bonyolító írásbeli szakvéleménye ellenére jogszabálysértő döntést hoz.

(3) A lebonyolító feladatát – alkalmazása esetén – a vele kötött szerződésben konkrétan meg kell határozni. A lebonyolító feladatai az adott közbeszerzés teljes körű lebonyolítása során különösen az alábbiak lehetnek:

a) a Munkacsoport tagjai megbízó levelének elkészítése, összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozataik aláíratása;

b) az eljárást kezdeményező felhívás és dokumentáció, illetőleg kétszakaszos eljárás esetén az ajánlattételi felhívás és dokumentáció tekintetében az egyeztetések lefolytatása a Munkacsoport tagjaival;

c) a Munkacsoport tagjaitól származó vélemények beépítése a tervezetekbe;

d) a kész eljárást kezdeményező felhívás és dokumentáció, illetőleg kétszakaszos eljárás esetén az ajánlattételi felhívás és dokumentáció átadása azon döntéshozó számára, aki a fenti dokumentumok elfogadására jogosult;

e) az elfogadott felhívás megjelentetése, illetve – adott esetben – közvetlen eljuttatása az ajánlattételre felkértek számára;

f) a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztősége által elvárt hiánypótlás teljesítése, ha szükséges a Munkacsoport tagjaival való egyeztetése;

g) adott esetben a helyszíni konzultáció megtartása, jegyzőkönyvvezetés;

h) a kiegészítő tájékoztatás keretében feltett kérdések határidőben történő megválaszolása;

i) a beérkezett ajánlatok (részvételi jelentkezések) bontása, a bontási jegyzőkönyv elkészítése;

j) az ajánlatok (részvételi jelentkezések) teljes körű átvizsgálása, értékelése, a hiánypótlási felhívások elkészítése, értelmező kérdések összeállítása;

k) a beérkezett hiánypótlási anyagok és a válaszok ellenőrzése;

l) a Munkacsoport tagjaival egyetértésben a kirívóan alacsony, vagy magas ár, illetve irreális kötelezettségvállalás tapasztalása esetén az erre való rákérdezés, indokolás kérése;

m) a beérkezett válaszok, indokolások megvizsgálása;

n) írásbeli szakvélemény készítése a közbeszerzési eljárásban eldöntendő kérdésekhez;

o) döntés-előkészítő javaslat készítése és megküldése véleményezésre a Munkacsoport tagjai számára;

p) jegyzőkönyvvezetés a Munkacsoport ülésein, beleértve a Munkacsoport döntési javaslatának írásba foglalását is;

q) az eljárás végén az összegezés és a szükséges tájékoztatók elkészítése;

r) jegyzőkönyvvezetés, az összegezés megküldése, szükség esetén részvétel a Képviselő-testület, illetőleg a Munkacsoport ülésein, az ott felmerülő kérdések megválaszolása;

s) eredményes közbeszerzési eljárás esetén a szerződések szignálása;

t) adott esetben részvétel az előzetes vitarendezési eljárásban, a Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban, ezzel összefüggésben a szakvélemény készítése, illetve a Szakmai Előkészítés Bíráló Bizottsággal és a Képviselő-testülettel való konzultáció után a jogorvoslati észrevételek elkészítése. A jogorvoslattal kapcsolatban meghozandó döntéseket a Képviselő-testület fogadja el.

(4) Ahol jelen Szabályzat valamely dokumentum elkészítését említi, ott annak az érintettek

részére történő megküldését is érteni kell.

6. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó

(1) Jelen Szabályzatban foglalt esetekben az Önkormányzat köteles, illetve jogosult hivatalos közbeszerzési tanácsadót vagy szakértőt is igénybe venni közbeszerzési eljárásai lefolytatására.

(2) A közbeszerzési szakértő, illetve tanácsadó felelősségét, feladatait a vele kötött szerződés tartalmazza.

A közbeszerzési szakértő feladatai az alábbiakra terjedhetnek ki:

a) a közbeszerzési eljárás indításához szükséges feltételek meglétének ellenőrzése, hiányosság jelzése;

b) az eljárást indító hirdetmény, illetve kétfordulós eljárás eseten az ajánlattételi felhívás – a Kbt. előírásainak megfelelő – tervezetének elkészítése;

c) az eljárást kezdeményező hirdetmény ellenjegyzése, amennyiben az megfelel a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó jogszabályoknak;

d) a dokumentáció közbeszerzési jogi jellegű részeinek elkészítése;

e) adott esetben a közbeszerzési eljárás forgatókönyvének elkészítése, szükség esetén részvétel a helyszíni bejáráson/konzultáción;

f) az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) által feltett közbeszerzési jogi jellegű kérdésekre válaszadás, az egyéb kérdésekre adott válaszok ellenőrzése a Kbt. előírásainak történő megfelelés szempontjából;

g) részvétel a bontási eljáráson;

h) felkérés alapján részvétel a Munkacsoport munkájában, tanácsadás az alkalmatlanság, érvénytelenség, kizárás vonatkozásában előterjesztendő javaslathoz, illetve a fenti kérdésben történő döntéshez,

i) hiánypótló, illetve felvilágosítást kérő levelek tartalmának meghatározása, elkészítése, illetve tartalmának közbeszerzési szempontú ellenőrzése,

j) részvétel az ajánlatok (részvételi jelentkezések) a Kbt. előírásainak való megfelelés

szempontjából való átvizsgálásában;

k) az ajánlatok (részvételi jelentkezések) értékeléséről szóló szakvélemény, illetve a döntési javaslat előkészítése és a Munkacsoport elé terjesztése;

l) szükség esetén részvétel a Képviselő-testület ülésein, az ott felmerülő kérdések megválaszolása;

m) részvétel a nyilvános eredményhirdetésen, szükség eseten tanácsadás a felmerült jogi jellegű kérdésekben;

n) az eljárás végén az összegzés, illetve az eljárás eredményéről szóló tájékoztató elkészítése, adott esetben ezek átvizsgálása a Kbt. előírásainak való megfelelés szempontjából;

o) eredményes közbeszerzési eljárás esetén a szerződések szignálása;

p) felkérés alapján megvizsgálja, hogy a közbeszerzés alapján kötött szerződés módosításának fennáll-e a Kbt. 132. §-a szerinti jogalapja, illetve közreműködik a módosításról szóló hirdetmény elkészítésében;

q) részvétel a Döntőbizottság előtti eljárásokban;

r) felkérés alapján bármely közbeszerzési kérdésben szakvélemény készítése, tanácsadás;

s) felkérés alapján az eljárások során mások által készített dokumentumok alapján közbeszerzési véleményezése a Kbt. előírásainak történő megfelelés érdekében.

(3) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó a közbeszerzési eljárás jogszabályi előírásoknak

megfelelő lebonyolításáért, szakvéleménye megfelelőségért anyagi felelősséggel tartozik. Ez alól csak akkor mentesül, ha Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testülete a bonyolító írásbeli szakvéleménye ellenére jogszabálysértő döntést hoz.

(4) Hivatalos közbeszerzési tanácsadó szerepét betöltheti az 5. pontban ismertetett lebonyolító szervezet is, ha megfelel a jogszabályilag előírt feltételeknek és bemutatja a nyilvántartásba vételével kapcsolatos igazolást.

IV. Fejezet

Az éves statisztikai összegezés elkészítése

(1) Az éves statisztikai összegezést a jogszabályban meghatározott minta szerint a Polgármesteri Hivatal készíti el és terjeszti a Képviselő-testület elé elfogadásra.

(2) A Polgármester – a Jegyző útján – köteles gondoskodni arról, hogy az elfogadott éves statisztikai összegzés a Közbeszerzési Hatóság részére megküldésre kerüljön, legkésőbb a külön jogszabályban meghatározott határidő lejártáig.

(3) Az éves statisztikai összegezést annak elfogadását követő 5 munkanapon belül közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján, és gondoskodni kell róla, hogy az 5 évig elérhető maradjon a honlapon.

V. Fejezet

Az eljárás dokumentálási rendje

(1) Az Önkormányzat minden egyes közbeszerzési eljárását írásban köteles dokumentálni. A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de a Kbt. 34. § (2) bekezdése alapján legalább öt évig meg kell őrizni.

(2) A közbeszerzési törvényben előírt dokumentálás megtörténtéért, és a dokumentumok teljességéért a Polgármester a felelős.

(3) A Munkacsoport vezetője továbbá a közbeszerzésben közreműködő lebonyolító vagy szakértő kötelesek a közbeszerzésekkel kapcsolatos valamennyi dokumentációt a Polgármester részére átadni. A közbeszerzések ügyiratait külön kell nyilvántartani és tárolni, erről a Polgármester köteles a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodni.

A közzétételi kötelezettségek teljesítése

(1) Az Önkormányzat honlapján köteles közzétenni az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal vonatkozásában:

a) a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait);

b) a Kbt. 9. § (1) bekezdés k) pontja alkalmazásával megkötött szerződéseket;

c) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos Kbt.79. § (2) bekezdése szerinti adatokat;

d) a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában

e) da) a kérelem e törvényben meghatározott adatait [Kbt.137. § (9) bekezdés],

f) db) a Közbeszerzési Döntőbizottság szerződés megkötését engedélyező végzését (Kbt.144. § (4) bekezdés);

g) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket;

h) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre, a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét;

i) a külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzést.

A fenti adatok közérdekből nyilvános adatok, azok nyilvánosságra hozatala üzleti titokra

hivatkozással nem tagadható meg.

(2) A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie. Az (1) bekezdés c)-d) és f)-g) pont szerinti adatoknak, információknak, dokumentumoknak a honlapon a Kbt. 34. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig kell elérhetőnek lenniük. A szerződéseknek a honlapon a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie.

(3) A szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatást a szerződés mindkét fél általi teljesítésétől számított tizenöt munkanapon belül kell közzétenni, az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a közzétett adatokat aktualizálni.

VI. Fejezet

Előzetes vitarendezési és jogorvoslati eljárás

(1) A közbeszerzésekkel kapcsolatos előzetes vitarendezési eljárásokban a Képviselő-testület jár el, döntését a Munkacsoport készíti elő.

(2) A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásokban az Önkormányzat jogi képviseletét a közbeszerzési eljárások lefolytatására megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező személy látja el.

(3) Az ajánlatkérő közbeszerzési tevékenységével szemben a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt indított eljárásban az ajánlatkérőt képviselő személyt a Polgármester esetenként bízza meg.

(4) Jogorvoslat esetén, az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni a jogorvoslati kérelemnek a Kbt. 396. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatait, a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatát, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát és a szerződés megkötését engedélyező végzését, illetve adott esetben a bíróság határozatát, határozatait. A fenti dokumentumokat a kézhezvételtől számított 5 munkanapon belül közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján, és gondoskodni kell róla, hogy az 5 évig elérhető maradjon a honlapon.

VII. Fejezet

A belső ellenőrzés rendje

(1) A közbeszerzési eljárások belső ellenőrzését a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.30.) Korm. rendeletben előírt FEUVE rendszer kialakítására vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

(2) A közbeszerzések során minden eljárási szakasz lezárását megelőzően biztosítani kell a folyamatba épített és vezetői ellenőrzések megtételét és írásbeli dokumentálását. Amennyiben az Önkormányzat ellen indított jogorvoslati eljárásban, illetve fellebbezés nyomán bírósági ítéletben az Önkormányzatot elmarasztalja, kötelező a felelősség megállapítása érdekében belső ellenőrzést lefolytatni.

(3) Az Önkormányzat belső ellenőri tevékenységét – megbízás alapján - belső ellenőr útján látja el. A megbízott belső ellenőr, felelős a jelentésében foglaltak szakmai megalapozottságáért.

1. számú melléklet

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT

Alulírott, ……………………………………….. (név) *, mint a

………………………………

………………………………………….” tárgyú

közbeszerzési eljárásban a

Munkacsoport tagja nyilatkozom, hogy a közbeszerzésekről szóló módosított 2011. évi

CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. §-ában megfogalmazott összeférhetetlenségi

okok velem szemben és a Kbt. szerinti hozzátartozóimmal szemben nem állnak fenn.

Nyilatkozom továbbá, hogy amennyiben a közbeszerzési eljárás során személyemet, illetve

a Kbt. szerinti hozzátartozóim személyét illetően olyan változások állnak be, melyek a fenti

törvényhelyen meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat sértenék, s ezek jogsértést

eredményeznének a közbeszerzési eljárás tekintetében, azonnal lemondok a Munkacsoportban való tagságomról.

Elfogadom továbbá, hogy bizalmasan kezelek minden, a közbeszerzési eljárás előkészítése

során tudomásomra jutott adatot, tényt és információt. A közbeszerzési eljárás alatt az

ajánlattevőkkel (részvételre jelentkezőkkel), illetve alvállalkozóikkal sem szóban, sem

írásban nem tartok kapcsolatot, kivéve az adott közbeszerzéssel kapcsolatosan

elengedhetetlen kapcsolattartást, illetve azt az esetet, ha munkaköri kötelezettségemből

adódóan bármelyik ajánlattevővel (részvételre jelentkezővel), illetve alvállalkozóikkal

munkakapcsolatban állok, és a személyes kapcsolattartás elkerülhetetlen. Az

közbeszerzéssel összefüggő

megkeresés tényét haladéktalanul jelentem.

…………………….., (helység) ……….. (év) ……………. (hónap) ……. (nap)

……………………………………...

aláírás

A Munkacsoport tagja nevének megfelelten töltendő ki.

A közbeszerzés tárgyának megfelelten töltendő ki.

5. számú függelék a 11/2015. (VI.29.) rendelethez

Szigetmonostor Község Önkormányzata által ellátandó tevékenységek, feladatok rendje kormányzati funkciók szerint

Kormányzati funkció

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011140 Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége

011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

011320 Nemzetközi szervezetekben való részvétel

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások

013390 Egyéb kiegészítő szolgáltatások

045120 Út, autópálya építése

016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek

022010 A polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése

041120 Földügy igazgatása és szabályozása

041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041234 Közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás (közhasznú kölcsönző részére)

041235 Vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás

041236 Országos közfoglalkoztatási program

041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram

042110 Mezőgazdaság igazgatása

042180 Állat-egészségügy

042210 Erdőgazdálkodás igazgatása és támogatása

042310 Vadgazdálkodás igazgatása és támogatása

042350 Halászat igazgatása és támogatása

044310 Építésügy igazgatása

045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

045230 Komp- és révközlekedés

051010 Hulladékgazdálkodás igazgatása

051020 Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása

052010 Szennyvízgazdálkodás igazgatása

052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

053010 Környezetszennyezés csökkentésének igazgatása

054010 Természet- és tájvédelem igazgatása és támogatása

061010 Lakáspolitika igazgatása

063010 Vízügy igazgatása

064010 Közvilágítás

066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111 Háziorvosi alapellátás

072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás

072311 Fogorvosi alapellátás

072312 Fogorvosi ügyeleti ellátás

072313 Fogorvosi szakellátás

072410 Otthoni (egészségügyi) szakápolás

074031 Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás
074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás

076010 Egészségügy igazgatása

081010 Sportügyek igazgatása

081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

081041 Versenysport-és utánpótlás-nevelési tevékenység

081043 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

082010 Kultúra igazgatása

082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme

082044 Könyvtári szolgáltatások

082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység

082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

082093 Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek

082094 Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés

083030 Egyéb kiadói tevékenység

084010 Társadalmi tevékenységekkel, esélyegyenlőséggel, érdekképviselettel, nemzetiségekkel, egyházakkal összefüggő feladatok igazgatása

086090 Mindenféle egyéb szabadidős szolgáltatás

091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai

091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés

096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

098010 Oktatás igazgatása

101222 Támogató szolgáltatás fogyatékos személyek részére

101270 Fogyatékossággal élők társadalmi integrációját és életminőségét segítő programok, támogatások

104030 Gyermekek napközbeni ellátása
104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében
104036 Munkahelyi étkeztetés bölcsődében

104042 Gyermekjóléti szolgáltatások

106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107051 Szociális étkeztetés

107052 Házi segítségnyújtás

107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

107054 Családsegítés

109010 Szociális szolgáltatások igazgatása