Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelete
Szigetmonostor Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2015. 12. 12- 2016. 02. 29Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelete
Szigetmonostor Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Szigetmonostor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, szervezetének és működésének szabályainak megállapításával kapcsolatos feladatkörében eljárva Szigetmonostor Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2015.(VI.29.) rendeletét (a továbbiakban: „R”) az alábbiak szerint módosítja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Szigetmonostor Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 2015 Szigetmonostor, Fő u. 26. Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.szigetmonostor.hu
(2) Az Önkormányzat jogállására és képviseletére vonatkozóan az Mötv. 41. § (1) bekezdésében foglaltak irányadóak.
2. § Az Önkormányzat illetékessége Szigetmonostor község közigazgatási területére terjed ki.
3. § (1) Az Önkormányzat jelképe: a címer, pecsét és a zászló. Használatuk rendjét külön rendelet szabályozza [3/1998. (II.05.)]
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET
4. § A Képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő. A Képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. sz. függelék tartalmazza.
1. A Képviselő-testület feladata és hatásköre
5. § (1) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataira az Mötv. 10. § (1) és (2) bekezdése irányadó. A Képviselő-testület önként vállalt önkormányzati feladatainak felsorolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület szerveit az Mötv. 41. § (2) bekezdése sorolja fel, melynek alapján az önkormányzati hatásköröket a Képviselő-testület és szervei: a Képviselő-testület bizottságai, a polgármester, a jegyző, valamint a Polgármesteri Hivatal látja el.
(3) A Képviselő-testület a hatásköreit az Mötv. 41. § (4) bekezdése szerinti szerveire ruházhatja át az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján, mely az Mötv. 41. § (5) bekezdése alapján tovább nem ruházható.
(4) A Képviselő-testülettől a bizottságokra és a polgármesterre átruházott hatáskört e rendelet 2. és 3. számú melléklete tartalmazza.
(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója a Képviselő-testületnek félévente beszámol.
(6) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáért felelős a határidő lejártát követő első rendes ülésen beszámol a határozat végrehajtásáról.
(7) A Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket az Mötv. 42. §-a tartalmazza.
2. A Képviselő-testület munkaterve és ciklusprogramja
6. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi tevékenységét.
(2) A Képviselő-testület az éves munkatervét – a polgármester előterjesztése alapján – a tárgyévet megelőző utolsó rendes ülésén fogadja el.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a Képviselő-testület által meghatározott éves feladatokat
b) a jogszabály által kötelezően előírt napirendek címét,
c) a Képviselő-testület összehívásának várható időpontját és
d) a közmeghallgatás várható időpontját.
7. § (1) A munkaterv összeállításához javaslatot tehet:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) a Képviselő-testület tagja,
d) a Képviselő-testület bizottsága,
e) a jegyző
f) az önkormányzat fenntartásában lévő intézmény vezetője.
(2) A jegyző a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig írásban megkeresi a javaslattételre jogosult személyeket és szervezeteket azzal, hogy javaslataikat november 15. napjáig írásban tehetik meg a polgármesternél. A határidő eltelte után érkezett javaslatokat az előterjesztő a munkaterv összeállításakor nem köteles figyelembe venni.
(3) A munkaterv előterjesztésekor a Képviselő-testületet tájékoztatni kell a munkatervbe fel nem vett – határidőben, írásban előterjesztett – javaslatokról és azok mellőzésének indokairól.
(4) A Képviselő-testület ciklusprogramjára az Mötv. 116. §-ának szabályai irányadóak.
3. Képviselő-testület ülései
8. § A Képviselő-testület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést tart. Az alakuló ülésre az Mötv. 43. § (1)-(3) bekezdései irányadóak.
9. § (1) A Képviselő-testület az általa elfogadott éves munkatervben meghatározott számú – de legalább évi hat – rendes ülést tart, az adott hónap utolsó csütörtökén.
(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester 22.30 órakor bezárja, a meg nem tárgyalt napirendi pontokat elnapolja és azokat a Képviselő-testület a soron következő ülésen tárgyalja.
(3) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti.
(4) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ában szabályozott eseteken kívül, ha az ülés összehívását halaszthatatlan körülmény indokolja, vagy ha a Képviselő-testület döntésének hiányában az Önkormányzatot súlyos hátrány vagy kár érné.
(5) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök), a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő nem akadályoztatott legidősebb képviselő látja el.
(6) A képviselő-testületi ülés nyilvános és zárt ülésformájára és annak feltételeire az Mötv. 46. § (1) és (2) bekezdése irányadó.
4. A Képviselő-testület összehívásának szabályai
10. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. Írásbeli meghívónak tekintendő az elektronikus levélben továbbított meghívó is, amennyiben ahhoz az elektronikus rendszeren keresztül történő hozzáférés biztosított.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze a Képviselő-testület ülését.
(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyét, a kezdés időpontját, a tervezett napirendek címét, az előterjesztőt, továbbá utalást arra, hogy az rendes vagy rendkívüli ülés.
(4) A polgármester a meghívóval egyidejűleg köteles kézbesíteni azokat az egyéni képviselői előterjesztéseket, amelyeknek a napirendre vételét javasolja. Az egyéni képviselői előterjesztésekre a jegyző észrevételeket tehet.
(5) A meghívót a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és az egyéb meghívottak az ülés előtt legalább 3 munkanappal – rendkívüli ülés esetén 1 munkanappal – korábban megkapják.
11. § A Képviselő-testület összehívásáról, annak időpontjáról és napirendjeiről a község lakosságát a meghívónak
a) a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével,
b) községi hirdetők útján és
c) az Önkormányzat honlapján történő közzétételével
kell értesíteni.
12. § (1) A Képviselő-testület ülésére állandó tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) az önkormányzati intézmények vezetőit,
c) akiknek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi.
(2) A Képviselő-testület ülésére esetenkénti tanácskozási joggal meghívhatók azok, akiknek jelenlétét a polgármester az adott napirendi pontnál indokoltnak tartja.
(3) Az állandó tanácskozási joggal kötelezően meghívottak közül:
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést,
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak részére a meghívóval együtt a zárt ülés anyagának kivételével valamennyi előterjesztést meg kell küldeni.
(4) Az esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére és az (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.
5. Az ülések nyilvánossága
13. § (1) A Képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével – nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, de az ülés menetét nem zavarhatja, és a napirend tárgyalásakor csak abban az esetben szólalhat fel, ha erre az ülésvezető engedélyt ad. Felszólalásra napirendi pontonként egyszer legfeljebb 5 perc időtartamban van lehetőség.
(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.
(3) Amennyiben jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására speciális nyilvánossági (titoktartási, összeférhetetlenségi) szabályokat ír elő, úgy ezen szabályok betartását a meghívó kézbesítésénél és a Képviselő-testület ülésein is megfelelően – szükség esetén zárt ülés elrendelésével is – biztosítani kell.
(4) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltak vehetnek részt.
(5) Kötelező az érintett meghívása törvényben meghatározott esetben.
6. A döntéshozatal szabályai, a határozatképesség
14. § (1) A Képviselő-testület határozatképességére, szavazatszükségességére és a betöltetlen képviselői hely határozatképesség szempontjából történő értékelésére az Mötv. 47. § (1) és (2) bekezdése irányadó. A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a Képviselő-testület tagjainak több mint a fele – azaz legalább 4 fő – jelen van. Ha az ülés kezdetekor az ülés elnöke megállapítja a határozatképtelenséget, akkor az ülést nem nyitja meg; ha az ülés folyamán bármikor, vagy a szünet után az elnök határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja vagy elnapolja. A határozatképtelenség megállapítása névsorolvasás és a jelenlévők nevének rögzítése útján történik.
(2) A nyílt szavazásra és a szavazás eredményének megállapítására az Mötv. 48. § (1) és (5) bekezdései irányadóak.
(3) A döntéshozatalban történő összeférhetetlenség szabályaira az Mötv. 49. § (1) bekezdése irányadó. A képviselő köteles a szavazást megelőzően jelezni, ha vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn. Közbeszerzési eljárást érintő döntés meghozatalában nem vehet részt, akivel szemben a közbeszerezésekre vonatkozó jogszabályok szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(4) Amennyiben a képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, egy havi képviselői tiszteletdíját a Képviselő-testület megvonhatja. [Mötv. 49. § (2)]
(5) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra vonatkozó szabályokat
az Mötv. 49. §-a határozza meg.
(6) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pont tárgyalására a Képviselő-testület ülését 5 munkanapon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.
7. A Képviselő-testület üléseinek vezetése és az ülések rendjének szabályai
15. § (1) A Képviselő-testületet a polgármester vagy az általa felkért alpolgármester, mint az ülés elnöke vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.
(2) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, nevét, a hiányzók nevét illetve távolmaradásuk okát, valamint az ülés határozatképességét. Az ülés időtartama alatt a jelenlévők száma szempontjából az „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavazatok összesített száma irányadó.
(3) A Képviselő-testület ülésén részt vevő képviselők, továbbá minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(4) Az ülés elnöke gondoskodik a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról.
(5) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülés elnöke:
a) a tárgytól eltérő, a felszólalásra megengedett időt túllépő, továbbá az e rendelet szabályait megsértő vagy az ülést egyéb módon zavaró felszólalót figyelmezteti, súlyos esetben megvonja tőle a szót. Ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását súlyosan nehezíti vagy lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja vagy felszólíthatja a rendzavarót – a képviselő kivételével – az ülésterem elhagyására,
b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a Képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést használ vagy magatartást tanúsít; súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesítheti. Egy naptári éven belüli 3 jegyzőkönyvi megrovás esetén a Képviselő-testület a képviselő egy havi tiszteletdíját megvonhatja.
(6) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
(7) Az ülés elnöke szünetet rendelhet el, a szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.
16. § (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésén megjelenő hallgatóság a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet.
(2) A megjelent hallgatóságot a tanácskozás rendjének bármilyen módon, így különösen a 15. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti magatartás tanúsításával történő megzavarása esetén az ülés elnöke rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén felszólíthatja a rendzavarókat az ülésterem elhagyására, indokolt esetben a rendzavarókat kivezettetheti.
17. § (1) Az ülés napirendjéről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) A napirend sorrendje
a) sürgősséggel tárgyalandó indítvány
b) rendelet-tervezetek
c) személyi kérdések
d) munkatervben szereplő napirendek
e) más napirendek
f) kérdések, bejelentések, tájékoztatók, beszámolók.
(3) A „Tájékoztató” jellegű napirendi pontokat e rendelet 2. számú melléklete szerinti bizottságok tárgyalják.
18. § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslatról a képviselő-testület határoz.
(2) A napirendi pont előterjesztője polgármester, alpolgármester, képviselő, jegyző, illetve a képviselő-testület által felkért személy lehet.
8. Az Előterjesztések rendje
19. § (1) A képviselő-testületi előterjesztés a polgármesternél írásban nyújtható be, legkésőbb az ülést megelőző 8 napon belül. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását is.
(2) A Képviselő-testület elé előterjesztést tehet:
a) a képviselő és a tanácsnok,
b) a polgármester és az alpolgármester,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző.
(3) Előterjesztésnek minősül a Munkatervbe felvett, a Képviselő-testület vagy a Képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelettervezet és határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.
(4) A Képviselő-testület elé terjesztett írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
9. Sürgősségi indítvány
20. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában az előterjesztések között nem szerepel.
(2) A Képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt a sürgősségi indítvány napirendre vételéről. Ha nem ismeri el a sürgősséget, a sürgősségi indítványt a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.
(3) A sürgősségi indítványt írásban a polgármesternél kell benyújtani a napirend megállapítását megelőzően, a sürgősség tényének indokolásával.
(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a bizottság,
d) a képviselő,
e) a jegyző.
10. A kérdések és felszólalások szabályai
21. § (1) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű tudakozódás.
(2) A képviselő napirendi pontonként két-két alkalommal, az érdemi vitát megelőzően a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, a tanácsnokhoz önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni. Az összes kérdés elhangzása után azokra – az érdemi vita megnyitása előtt – a napirendi pont előterjesztője válaszol. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértők segítségét is. A válaszra észrevételeket tenni csak az érdemi vita során, a napirendhez kapcsolódó felszólalások során lehet.
(3) A kérdéseket a Képviselő-testület ülésének kezdetéig a polgármesternél írásban kell benyújtani. A képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem szavaz.
(4) A képviselő-testületi ülés levezető elnöke minden ülés elején a képviselő-testületnek bejelenti a beterjesztett kérdéseket.
(5) A kérdezőt az írásbeli bejelentés mellett a kérdés szóbeli előterjesztésének joga is megilleti.
22. § (1) Az ülés elnöke minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyithat vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.
(2) A Képviselő-testület ülésén napirendenként, a következő sorrendben
a) az adott napirendi pont előterjesztőjét,
b) a bizottság elnökét vagy a bizottság által kijelölt személyt,
c) a tanácsnokot,
d) a képviselőt és
e) a tanácskozási joggal megjelenteket illeti meg a szó.
(3) A napirend előadóját a vita lezárását követően a zárszó joga is megilleti.
23. § Az ülés elnöke felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottnak is.
24. § (1) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A felszólalásra a jelentkezés sorrendjében az elnök adja meg a szót. Felszólalásra legfeljebb 10 perc időtartamban van lehetőség.
(2) A napirendi pont előadója, a polgármester és az alpolgármester, valamint törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül több alkalommal is felszólalhatnak.
(3) Amennyiben a felszólalás az előterjesztést érintő módosításra, kiegészítésre, pontosításra irányul (módosító indítvány), az erre vonatkozó javaslatot a vita lezárásáig az elnöknél és – sokszorosítás igényének felmerülése esetén írásban a jegyzőnél kell benyújtani. Módosító indítványt kizárólag a képviselő, a bizottság, a jegyző nyújthat be.
11. Vita
25. § (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előterjesztő vita előtt szóban kiegészítheti, módosíthatja.
(2) A vita megkezdése előtt az illetékes bizottság elnöke – távollétében képviselő tagja – nyilatkozik az előterjesztésről.
(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
(4) Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő válaszol.
(5) Felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
26. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismerteti álláspontját.
(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(3) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
27. § Módosító javaslatot az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni. Az előterjesztő nyilatkozik, hogy a módosító javaslatot befogadja-e. A szavazás elrendelése előtt az ülés elnöke, a jegyző a módosító javaslat írásba foglalását kérheti. Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatot befogadja, a módosítással együtt kell szavazásra bocsátani a rendelettervezetet vagy határozati javaslatot, amennyiben nem fogadja be, az eredeti előterjesztésben szereplő rendelettervezetet vagy határozati javaslatot kell szavazásra bocsátani.
12. A szavazás módja, rendje
28. § (1) A Képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) Az ülés elnöke az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a Képviselő-testület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.
(3) Ha a Képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatokról akkor is külön-külön kell szavazást elrendelni.
29. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.
(2) Szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatható és a javaslat ismét szavazásra bocsátható. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre terjesztheti elő.
(3) A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza. Az egyszerű többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.
(4) A minősített többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges. A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az Mötv 50. §-ában foglaltakon túl minősített többség szükséges az alábbi döntések meghozatalához:
a) a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
b) a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;
a) közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
b) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, Kormányhivatalnál, Ügyészségnél, bíróságnál, perindítás;
c) a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
d) az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
e) a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása, területszervezési kezdeményezés;
f) zárt ülés elrendelése;
g) képviselő-testületi tag kizárása;
h) a Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti önfeloszlatása;
i) önkormányzati pénzügyi kötelezettséget vállaló szerződéskötéshez;
j) sürgősségi indítvány tárgyában való döntéshez.
(5) A (4) bekezdés szerinti minősített többséghez kötött aktusok visszavonásához, megszüntetéséhez szintén minősített többséggel történő döntés szükséges.
13. A nyílt szavazás
30. § (1) A nyílt szavazás a levezető elnök által elrendeltek szerint kézfelemeléssel vagy név szerint történik.
(2) Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, az elnök köteles a szavazatokat megszámláltatni.
(3) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.
(4) Amennyiben jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására a szavazások eredményének személyenkénti (név szerinti) beazonosíthatóságát írja elő, úgy ilyen ügyekben a név szerint szereplő eredményt a jegyzőkönyvben név szerint kell rögzíteni.
14. A titkos szavazás
31. § (1) A titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.
(2) A titkos szavazás szavazólappal történik.
(3) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Polgármesteri Hivatal biztosítja.
(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, összesíti a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(5) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját,
b) a szavazás kezdetét és végét,
c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket,
e) a szavazás során tett megállapításokat és a hozott határozatokat és
f) a szavazás eredményét.
(6) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.
(7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek jelentést tesz.
15. Név szerinti szavazás
32. § (1) Az Mötv. 48. § (3) bekezdésében szabályozottakon kívül, bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg.
(3) Személyi és ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem tartható.
(4) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét.
(5) Név szerinti szavazást kell tartani:
a) a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről
b) önkormányzati vagyon megterheléséről,
c) hitelfelvételről,
d) önkormányzati kötvénykibocsátásról,
e) ha azt jogszabály előírja.
(6) A név szerinti szavazásra vonatkozóan az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
16. Jegyzőkönyv
33. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül.
(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében előírtakon túl tartalmazza:
a) az ülésen tanácskozási joggal részt vevők nevét,
b) az ülés megnyitásának időpontját,
c) napirendi pontonként az előadó és a felszólaló nevét, továbbá az elhangzottakat,
d) a 33. § (4) bekezdésében foglalt esetben a szavazás számszerű eredményét név szerint is és a döntés szövegét, továbbá külön indítványra a kisebbségi véleményt,
e) név szerinti szavazás esetén a képviselő nevét és leadott szavazatát,
f) az elnök esetleges intézkedéseit,
g) a Képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,
h) az ülés bezárásának idejét és
i) a határozatképtelenség miatt félbeszakadt ülés időpontját és a jelen lévő képviselők névsorát.
34. § (1) A Képviselő-testület ülésén elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.
(2) Az ülésről rögzített hangfelvétel jegyzőkönyvnek minősül, azt az általános szabályok szerint kell tárolni és megőrizni.
(3) A jegyzőkönyv, valamint az ülésről készült hangfelvétel egy példányát a Polgármesteri Hivatal irattárában kell elhelyezni. A választópolgárok, illetve más természetes és jogi személyek – zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztéseibe és üléseinek jegyzőkönyveibe, valamint a hivatalos hangfelvételről másolatot kérhetnek. A hozzáférésről a Jegyző gondoskodik oly módon, hogy a testületi ülések dokumentumainak tanulmányozását, kijegyzetelését, kép-, és hangfelvétel és írásos anyag másolatát csak hivatali dolgozó végezheti ellenérték fejében önköltségi áron.
35. § A választópolgárok részére az Mötv. 52. § (3) bekezdésében biztosított jegyzőkönyvbe való betekintés feltételeit a Polgármesteri Hivatalban, valamint az Önkormányzat honlapján kell biztosítani.
17. A Képviselő-testület döntései
36. § (1) A Képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz, rendeletet alkot.
(2) A Képviselő-testület határozata tartalmazza
a) a testület döntését,
b) a döntés végrehajtásának határidejét,
c) a végrehajtásért felelős személy nevét, szerv elnevezését,
d) a határozatról értesítendők körét.
(3) A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul el kell elküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.
37. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti
a) a települési képviselő
b) a bizottság,
c) a polgármester,
d) az alpolgármester,
e) a jegyző,
f) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője,
g) a település önszerveződő közössége.
(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.
(3) A rendelet-tervezet előkészítését a jegyző végzi. Esetenként megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő.
38. § (1) Az önkormányzati rendelet előkészítése során elemezni kell a jogszabályi környezetet, a szabályozandó tárgy szerint érintett szervezetek, szakemberek véleményét, álláspontját, társadalmi egyeztetés eredményét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elemzés eredményét a rendelet előterjesztésében az előterjesztő ismerteti.
39. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti képviselő-testület elé.
(2) A rendelet-tervezet általános és részletes indokolással terjeszthető elő. Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
(3) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg.
(4) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.
(5) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek évente, a munkatervben meghatározott időpontban tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás legfontosabb tapasztalatairól.
40. § (1) A képviselő-testület rendeleteit, határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A rendelet megjelölése tartalmazza a számát, a kihirdetés dátumát, a határozat megjelölése tartalmazza számát és meghozatalának időpontját.
(2) A rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kerül kihirdetésre. Az önkormányzat honlapján a rendeletek mellékleteit és egységes szövegét is meg kell jeleníteni. A rendelet és a határozat a Polgármesteri Hivatal épületében tekinthető meg személyesen.
(3) A rendeletek aláírására, kihirdetésére és helyesbítésére az Mötv. 51. §-a irányadó.
A települési képviselő
41. § (1) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
(2) A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.
(3) A képviselő
a) tevékenyen részt vesz a képviselő-testület és annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja
b) írásban vagy szóban a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének bejelenti, ha a Képviselő-testület, illetve bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
c) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot az előterjesztés vitájának megkezdése előtt bejelenti,
d) a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizi,
e) a Képviselő-testület vagy bizottság megbízásából való eljárásáról a következő ülésen beszámol.
(4) A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok, tanácsnokok tiszteletdíja és költségtérítése külön rendeletben kerül szabályozásra.
(5) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönthet a bizottsági tagság megszüntetéséről. E pontban foglalt rendelkezések irányadók a bizottság nem képviselő tagjaira is.
IV.FEJEZET
A tanácsnok
42. § (1) A Képviselő-testület a képviselők közül meghatározott önkormányzati feladatkörök felügyeletének ellátására – a feladatkör egyidejű megjelölésével - tanácsnokot választhat.
(2) A tanácsnok megválasztása határozott időre vagy meghatározott feladat ellátására is szólhat.
(3) A tanácsnok megbízatása megszűnik:
a) képviselői mandátuma megszűnésével,
b) határozott időre történő választás esetén a határozott idő elteltével,
c) meghatározott feladat ellátására történő választás esetén feladatának elvégzésével és az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásával,
d) felmentéssel vagy
e) lemondással.
(4) A tanácsnok köteles:
a) a Képviselő-testület által részére meghatározott feladat befejeződésével beszámolni tevékenységéről a képviselő-testületnek és
b) feladatai ellátása során együttműködni a bizottságokkal, a polgármesterrel és az alpolgármesterrel.
1. A Képviselő-testület bizottságai
43. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ, ideiglenes bizottságot választhat.
(2) A Képviselő-testület állandó bizottságai:
a) Pénzügyi Bizottság
b) Szociális és Egészségügyi Bizottság
c) Ügyrendi Bizottság
d) Fejlesztési, Környezetvédelmi, Kulturális és Sport Bizottság
(3) Az állandó bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak száma:
a) Pénzügyi Bizottság létszáma: 5 fő;
b) Szociális és Egészségügyi Bizottság létszáma: 5 fő;
c) Ügyrendi Bizottság képviselő tagjainak létszáma: 3 fő.
d) Fejlesztési, Környezetvédelmi, Kulturális és Sport Bizottság létszáma: 5 fő
(4) Az állandó bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ 2. számú függeléke, a bizottságokra átruházott hatáskörök és az általuk ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 2. számú melléklete rögzíti. A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a Képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.
44. § (1) A Képviselő-testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működésének időtartamát a Képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.
(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
45. § (1) A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben
a) előkészíti a Képviselő-testület döntését,
b) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
c) szervezi a Képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,
d) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását,
e) állást foglal a Képviselő-testület által meghatározott előterjesztésben foglaltakról,
f) ellátja a Képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.
(2) A bizottságok létrehozására az Mötv. 57. § (1) és (3) bekezdései, az elnök és tagjainak megbízatására, választására, összetételére, megbízatásról történő lemondásra az Mötv. 58. § (1) és (3) bekezdései, képviselő-testületi átruházott hatáskörökre az Mötv. 59. § (1) és (3) bekezdései, ügyrendjére az Mötv. 60. §-a, a bizottság összehívására, döntéseinek végrehajtására és felfüggesztésére az Mötv. 61. § rendelkezési irányadóak.
2.A bizottsági működés főbb szabályai
46. § (1) A bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén elnökhelyettes hívja össze és vezeti. Az elnök és az elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása vagy a pozíciók egyidejű betöltetlensége esetén az akadályoztatás vagy betöltetlenség 14. napját követően a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester összehívhatja és ülését vezetheti az akadályoztatás vagy betöltetlenség befejeződéséig tartó időszakban.
(2) A bizottság elnök-helyettesét az elnök javaslatára a Képviselő-testület választja meg.
(3) A bizottságot az Mötv. 61. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a képviselő-testület határozatára a határozatban foglalt határidőn belül össze kell hívni.
(4) A bizottság ülésének meghívóját az ülést megelőzően ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a községi hirdetőtáblákon, valamint az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A bizottság tanácskozási jog megadásáról dönthet. A tanácskozási joggal bíró résztvevőnek az elnök szót ad. A képviselő tanácskozási joggal vehet részt a bizottság ülésén.
(5) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának a megjelölését is, továbbá azt, hogy az rendes vagy rendkívüli ülés.
(6) A bizottság ülésére az írásos anyagok megküldésével egyidejűleg meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.
(7) A bizottságok működésére – amennyiben jelen rendelet eltérően nem rendelkezik – a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
3.Az előterjesztések rendje
47. § (1) A bizottság elé előterjesztést tehet
a) a képviselő, a bizottság nem képviselő tagja,
b) a polgármester és alpolgármester,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző,
f) a polgármester vagy a jegyző által erre kijelölt személy.
(2) Indokolt esetben a bizottság a helyszínen is felvehet saját napirendjére előterjesztéseket, amely döntéshez minősített többség szükséges.
4.Az ülések nyilvánossága
48. § (1) A bizottság ülései – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – nyilvánosak.
(2) A bizottság zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.
(3) Amennyiben jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására különös nyilvánossági (titoktartási, összeférhetetlenségi) szabályokat ír elő, úgy e szabályok betartását a meghívó kézbesítésénél és a bizottság ülésein is megfelelően – szükség esetén zárt ülés elrendelésével is – biztosítani kell.
(4) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltak vehetnek részt.
(5) Kötelező az érintett meghívása törvényben meghatározott esetben.
5.A bizottság tanácskozási rendje
49. § (1) Az ülésen részt vevő bizottsági tag, és minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(2) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelen lévő bizottsági tagok számát, nevét, a hiányzók nevét, illetve távolmaradásuk okát, valamint az ülés határozatképességét. Határozatképtelenség esetén az ülés nem nyitható meg. Az elnök az ülés folyamán bármikor megállapíthatja a határozatképtelenséget, és az ülést bezárhatja vagy elnapolhatja. A határozatképtelenség megállapítása névsorolvasás, és a jelenlévők nevének rögzítése útján, jelenléti ív aláírásával történik. Az ülés tartama alatt a jelenlévők száma szempontjából az „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavazatok összesített száma az irányadó.
(3) A bizottság ülésének napirendjére az elnök tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a bizottság állapítja meg.
(4) A bizottság a napirend kérdésében egyszerű többséggel határoz. A napirend változtatására csak a bizottság egyszerű többséggel hozott döntése alapján van lehetőség. Minősített többséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő napirendi javaslat. Az előterjesztő a határozat meghozataláig jogosult az előterjesztés visszavonására.
(5) A napirendi pont tárgyalásának elnapolására napirendi pontonként egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. A javaslatról a bizottság vita nélkül határoz, és annak elfogadását követően az elnök javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját is.
(6) Az ülés elnöke szünetet rendelhet el. A szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.
6.Ülésvezetés
50. § (1) Az ülés elnöke a napirendi pontok felett – kivéve a tájékoztató jellegű napirendet – vitát nyit.
(2) A bizottság ülésén napirendi pontonként elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét illeti meg a szó. A napirendi pont előterjesztőjét a vita lezárását követően a zárszó joga is megilleti.
(3) Bármelyik bizottsági tag napirendi pontonként a vitát megelőzően az előterjesztőhöz a témához kapcsolódó kérdéseket intézhet. A kérdések elhangzása után – a vita megnyitása előtt – a napirendi pont előterjesztője válaszol, amelyhez a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértő véleményét is igénybe veheti.
(4) A bizottság felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak.
(5) A bizottsági tagok és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. Felszólalásra a bizottsági tagoknak a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az elnök az általa megállapított sorrendben adja meg a szót.
(6) A napirendi pont előadója és törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhatnak több alkalommal is.
(7) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.
7.A szavazás módja
51. § (1) A bizottsági tag érvényesen kizárólag személyesen szavazhat. A bizottság a döntéseit fő szabályként nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás a levezető elnök által elrendelt döntés szerint kézfelemeléssel vagy név szerint történik. A név szerinti szavazás szóbeli nyilatkozat formában történik.
(2) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.
(3) Az Mötv. 48. § (3) bekezdésében szabályozottakon kívül, bármelyik bizottsági tag javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a bizottság vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Ha a jelen lévő bizottsági tagok legalább fele írásban kéri, név szerinti szavazást kell tartani.
(4) Amennyiben jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására a szavazások eredményének személyenkénti (név szerinti) beazonosíthatóságát írja elő, úgy ilyen ügyekben a név szerint szereplő eredményt a jegyzőkönyvben név szerint kell rögzíteni.
(5) A név szerinti szavazás esetén a bizottsági tagok névsorát ABC sorrendben kell felolvasni. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
8.Kizárás a bizottsági döntéshozatalból
52. § (1) A Bizottság döntéshozatalából történő kizárásra vonatkozó szabályokat az Mötv. 49. §-a határozza meg.
(2) A bizottság elnöke vagy tagja az adott ügyben bejelentheti elfogultságát, ilyen esetben a vitában és a döntéshozatalban nem vehet részt.
(3) A bizottság tagja köteles a szavazást megelőzően jelezni, ha vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn. Közbeszerzési eljárást érintő döntés meghozatalában nem vehet részt, akivel szemben a közbeszerezésekre vonatkozó jogszabályok szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn.
9.A bizottságok dokumentumai
53. § (1) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében előírtakon túl tartalmazza:
a) az ülésen tanácskozási joggal részt vevők nevét,
b) az ülés megnyitásának időpontját,
c) napirendi pontonként az előadó, a felszólalók nevét, a kérdéseket, és a hozzászólások lényegét és kérelemre a szó szerint elhangzottakat,
d) az 52. § (5) bekezdésében foglalt esetben a szavazás számszerű eredményét név szerint is és a döntés szövegét, továbbá külön indítványra a kisebbségi véleményt,
e) az elnök esetleges intézkedéseit,
f) az ülésen történt fontosabb eseményeket,
g) a határozatképtelenség miatt félbeszakadt ülés időpontját és a jelen lévő bizottsági tagok névsorát és
h) az ülés bezárásának idejét.
(2) Ha a bizottsági tag kéri, akkor felszólalását szó szerint kell a jegyzőkönyvbe felvenni.
(3) Az Mötv. 60. §-ában meghatározottak szerint aláírt jegyzőkönyv egy példányát 8 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek.
10.A jegyzőkönyvbe betekintés szabályai
54. § A választópolgárok részére az Mötv. 52. § (3) bekezdésében biztosított, a jegyzőkönyvbe történő betekintés feltételeit a Polgármesteri Hivatalban, valamint az Önkormányzat honlapján is biztosítani kell.
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ
1.A polgármester
55. § (1) A Képviselő-testület gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat, és állapítja meg a jogszabályoknak megfelelően az illetményét. A polgármester eskütételére az Mötv. 63. §-a, az ülések összehívására az Mötv. 65. §-a, polgármester képviselő-testületi tagságára az Mötv. 66. §-a irányadó. A polgármester jogait és kötelezettségeit az Mötv. 67. §-a szabályozza.
(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(4) A Képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskört minősített többséggel hozott döntésével esetileg magához vonhatja.
(5) A polgármester két képviselő-testületi ülés közötti időpontban felmerülő halaszthatatlan esetben, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 68. § (4) bekezdésében és az önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározott keretek között dönthet:
a) az európai uniós támogatásból megvalósuló projektek esetében a már megkötött támogatási szerződések módosításairól,
b) az önkormányzat költségvetési szervei szakmai pályázatainak benyújtásához szükséges előzetes jóváhagyásról.
2.A polgármester feladatai
56. § (1) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai az Mötv. 65. §-ában felsoroltakon kívül:
a) segíti a képviselők munkáját és
b) dönt a képviselő-testületi meghívó tartalmáról.
(2) A polgármester, tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét – új polgármester, alpolgármester hiányában – a legidősebb képviselőnek (korelnöknek), a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő nem akadályozott legidősebb képviselőnek.
3.Az alpolgármester
57. § (1) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el tiszteletdíj ellenében.
(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester egyetértése mellett a Képviselő-testület határozza meg és vonhatja el.
4.A jegyző
58. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében az Mötv. 81. §-ában felsoroltakon kívül:
a) gondoskodik a képviselők névjegyzékének nyilvántartásáról,
b) gondoskodik a Képviselő-testület törvény által előírt vagy megállapodással átvett feladat- és hatásköreit tartalmazó jegyzék nyilvántartásáról,
c) előkészíti a Képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
d) ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
e) a Képviselő-testület és a bizottság ülésén az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet és
f) köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha döntésüknél, működésüknél jogszabálysértést észlel.
(2) A jegyző:
a) rendszeresen – legalább hetente egy alkalommal – ügyfélfogadást tart,
b) ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat és
c) ellátja az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzését.
(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a jegyzőre átruházhatja. A képviselő-testület által a Szervezeti és Működési Szabályzatban a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(4) A Képviselő-testület a jegyzőre átruházott hatáskört minősített többséggel hozott döntésével esetileg magához vonhatja.
(5) A jegyzőt távolléte esetén az általa megbízott hivatali köztisztviselő helyettesíti, aki személyi kérdésekben csak halaszthatatlan ügyben, a legszükségesebb mértékig és a polgármester egyetértése mellett hozhat döntést, továbbá aki köteles a megtett intézkedésekről a jegyzőt távolléte megszűnését követően haladéktalanul tájékoztatni.
A SZIGETMONOSTORI POLGÁRMESTERI HIVATAL
59. § (1) A Polgármesteri Hivatal megnevezése: Szigetmonostori Polgármesteri Hivatal. A Polgármesteri Hivatal székhelye: 2015 Szigetmonostor, Fő u. 26.
(2) A Polgármesteri Hivatal feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg.
(3) A Polgármesteri Hivatal munkarendjét valamint az ügyfélfogadás rendjét e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS
1.Közmeghallgatás
60. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer – a munkaterv szerint – előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás időpontját legalább 15 nappal korábban a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a községi hirdetőkön, valamint az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(3) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.
(4) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg vagy nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármesternek a jegyző közreműködésével meg kell vizsgálnia.
(5) A kérdést a polgármester vagy (a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett) a jegyző 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.
(6) A kivizsgált közérdekű javaslatot a polgármester a soron következő Képviselő-testület elé terjeszti. A javaslatról a Képviselő-testület szavaz. A Képviselő-testület döntéséről a javaslattevőt 15 napon belül tájékoztatni kell.
(7) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadóak, azzal, hogy a közmeghallgatásra az alábbi személyeket is meg kell hívni:
a) a Polgármesteri Hivatal dolgozóit,
b) az intézmények vezetőit,
c) a községben működő egyházak vezetőit,
d) a helyileg érdekelt rendőrségi szervek vezetőit és a körzeti megbízottat,
e) a helyileg érdekelt országgyűlési képviselő/ke/t,
f) a polgármester és a képviselő-testület által szükségesnek tartott jogi,- és természetes személyeket,
g) Község díszpolgárait,
h) a bizottságok nem képviselő tagjait.
2.Lakossági fórum
61. § (1) A polgármester vagy a Képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, továbbá a jelentősebb önkormányzati döntések előkészítésére, a választópolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A lakossági fórum meghirdetésére, lebonyolítására, valamint a meghívottak körére a közmeghallgatás szabályai alkalmazandók.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
62. § (1) E rendelet mellékletei:
1. számú melléklet: Szigetmonostor Község Önkormányzatának önként vállalt önkormányzati feladatainak jegyzéke
2. számú melléklet: Az állandó bizottságok megnevezése és feladataik, valamint az átruházott hatáskörök
3. számú melléklet: A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke
4. számú melléklet: A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzéke
5. számú melléklet: Szigetmonostori Polgármesteri Hivatal munkarendje, valamint ügyfélfogadási rendje
(2) E rendelet függelékei:
1. számú függelék: Szigetmonostor Község Önkormányzata képviselőinek névjegyzéke
2. számú függelék: Az állandó bizottságok elnökeinek, tagjainak névjegyzéke
3. számú függelék: A belső ellenőrzés
4. számú függelék: Közbeszerzési Szabályzat
5. számú függelék: Szigetmonostor Község Önkormányzata által ellátandó tevékenységek, feladatok rendje kormányzati funkciók szerint
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
63. § (1) Ez a rendelet 2015. július 1-jén lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti Szigetmonostor Község Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2007. (IV.01.) rendelete, valamint a 3/2008. (I.21.), 12/2010. (X.14.), 15/2012. (V.31.), 4/2013. (II.15.), 12/2014. (V.23.), 16/2014. (VI.26.), 7/2015. (IV.24.) számú rendeletek.
1. számú melléklet a 11/2015. (VI.29.) rendelethez
Szigetmonostor Község Önkormányzatának önként vállalt önkormányzati feladatainak jegyzéke
2. számú melléklet a 11/2015. (VI.29.) rendelethez
Az állandó bizottságok megnevezése és feladataik, valamint az átruházott hatáskörök
3.számú melléklet a 11/2015. (VI.29.) rendelethez
A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke
4. számú melléklet a 11/2015. (VI.29.) rendelethez
A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzéke
5. számú melléklet a 11/2015. (VI.29.)rendelethez
Szigetmonostori Polgármesteri Hivatal munkarendje, valamint ügyfélfogadási rendje
1. számú függelék a 11/2015. (VI.29.) rendelethez
Szigetmonostor Község Önkormányzata képviselőinek névjegyzéke
(a 2014. október 12-i önkormányzati választás eredménye szerint)
2. számú függelék a 11/2015. (VI.29.) rendelethez
Az állandó bizottságok elnökeinek, tagjainak névjegyzéke
3. számú függelék a 11/2015. (VI.29.) rendelethez
A belső ellenőrzés
4. számú függelék a 11/2015. (VI.29.) rendelethez
Közbeszerzési Szabályzat
Általános rész
1. A szabályzat célja
2. A Szabályzat hatálya
3. Fogalmak, értelmező rendelkezések
4. Az Ajánlatkérő éves összesített közbeszerzési terve, és éves statisztikai összegzése, nyilvánosság
5. Az eljárás dokumentálási rendje
A közbeszerzési eljárásban részt vevő személyek, felelősségi rendjük
2. Képviselő-testület, mint testületi döntéshozó
3. A Polgármester
4. A Jegyző
6. Közbeszerzési szakértelem biztosítása, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
A belső ellenőrzés rendje
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS TITOKTARTÁSI
NYILATKOZAT
25. § (2) „Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági vagy más érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.”
5. számú függelék a 11/2015. (VI.29.) rendelethez
Szigetmonostor Község Önkormányzata által ellátandó tevékenységek, feladatok rendje kormányzati funkciók szerint
Kormányzati funkció |
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
011140 Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége |
011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás |
011320 Nemzetközi szervezetekben való részvétel |
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások |
013390 Egyéb kiegészítő szolgáltatások |
045120 Út, autópálya építése |
016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek |
022010 A polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése |
041120 Földügy igazgatása és szabályozása |
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás |
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
041234 Közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás (közhasznú kölcsönző részére) |
041235 Vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás |
041236 Országos közfoglalkoztatási program |
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram |
042110 Mezőgazdaság igazgatása |
042180 Állat-egészségügy |
042210 Erdőgazdálkodás igazgatása és támogatása |
042310 Vadgazdálkodás igazgatása és támogatása |
042350 Halászat igazgatása és támogatása |
044310 Építésügy igazgatása |
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
045230 Komp- és révközlekedés |
051010 Hulladékgazdálkodás igazgatása |
051020 Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása |
052010 Szennyvízgazdálkodás igazgatása |
052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
053010 Környezetszennyezés csökkentésének igazgatása |
054010 Természet- és tájvédelem igazgatása és támogatása |
061010 Lakáspolitika igazgatása |
063010 Vízügy igazgatása |
064010 Közvilágítás |
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
072111 Háziorvosi alapellátás |
072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás |
072311 Fogorvosi alapellátás |
072312 Fogorvosi ügyeleti ellátás |
072313 Fogorvosi szakellátás |
072410 Otthoni (egészségügyi) szakápolás |
074031 Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás |
076010 Egészségügy igazgatása |
081010 Sportügyek igazgatása |
081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
081041 Versenysport-és utánpótlás-nevelési tevékenység |
081043 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása |
081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása |
082010 Kultúra igazgatása |
082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
082044 Könyvtári szolgáltatások |
082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység |
082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
082093 Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek |
082094 Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés |
083030 Egyéb kiadói tevékenység |
084010 Társadalmi tevékenységekkel, esélyegyenlőséggel, érdekképviselettel, nemzetiségekkel, egyházakkal összefüggő feladatok igazgatása |
086090 Mindenféle egyéb szabadidős szolgáltatás |
091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai |
091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai |
091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés |
096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
098010 Oktatás igazgatása |
101222 Támogató szolgáltatás fogyatékos személyek részére |
101270 Fogyatékossággal élők társadalmi integrációját és életminőségét segítő programok, támogatások |
104030 Gyermekek napközbeni ellátása |
104042 Gyermekjóléti szolgáltatások |
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
107051 Szociális étkeztetés |
107052 Házi segítségnyújtás |
107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás |
107054 Családsegítés |
109010 Szociális szolgáltatások igazgatása |