Szigetmonostor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános szabályok

1. §
   

(1) A rendelet hatálya kiterjed a Szigetmonostor Község Önkormányzatának illetékességi területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen is itt élő személyekre.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdéseit és a 7. § (1) bekezdését.

(3) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket eltérő rendelkezés hiányában a Szociális Bizottság gyakorolja.

2. §

(1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4–16. §-a határozza meg.

(2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.

(3) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(4) Az eljárást:

a) a Polgármesteri Hivatalban írásban előterjesztett kérelemre kell, vagy

b) hivatalból lehet

megindítani.

(5) A kérelmet az e célra rendszeresített formanyomtatványokon a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(6) Rendszeres ellátás iránti kérelmet legkorábban az adott ellátásra való jogosultság időtartamának lejárta előtt egy hónappal lehet benyújtani, mely esetben az új jogosultság kezdő időpontja a korábbi jogosultság lejártát követő nap.

(7) Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni. A vagyonnyilatkozat II. részét - a nyomtatványon szereplő tájékoztató szövegtől eltekintve - az adott ellátásnál meghatározott személyi körre vonatkozóan kell kitölteni.

(8) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül meg kell tenni.

(9) Ha a szociális ellátás iránti igényt nem a jogosult terjeszti elő, az eljárást hivatalból kell megindítani.

3. §

(1) A kérelmezőnek a kérelemben, illetve az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokban feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

(2) A kérelemben foglaltak ellenőrzése céljából az eljáró hatóság ügyintézője környezettanulmányt végezhet, valamint a gyermeket nevelő családoknál e célra a gyermekjóléti szolgálat, a védőnő, és a gyermek- és családvédelemmel foglalkozó szervek javaslata, környezettanulmánya is felhasználható.

4. §
   

A pénzbeli ellátások kifizetése pénztári kifizetéssel, illetve postai úton történik.

5.§

(1) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani.

(2) Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a megállapítást követő 15 napon belül kell folyósítani.

(3) A természetbeni települési támogatások biztosításának szabályait, határidejét, formáját a vonatkozó határozat rendezi.

(4) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg az érintettet azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

(5) Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell

a) a pénzbeli ellátás visszafizetésére,

b) természetben nyújtott ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére. Ebben az esetben a jogosult a döntés jogerőre emelkedésététől számított egy évig nem jogosult a megszüntetettel azonos típusú rendszeres ellátásra.

(6) A lakáshoz kapcsolódó rendszeres ellátások vonatkozásában az (5) bekezdés szerinti korlátozás kiterjed a lakásban élő valamennyi személyre.

(7) Ha az önkormányzati szociális hatóság a hatáskörébe tartozó ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, vagy pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – a Szociális Bizottság méltányosságból

a) elengedheti,

b) csökkentheti, vagy

c) részletfizetést engedélyezhet.

(8) E rendeletben nem szabályozott fogalmak, kérdések vonatkozásában a magasabb rendű szociális, gyermekre tekintettel megállapított ellátás vonatokozásában pedig a magasabb rendű szociális és gyermekvédelmi tárgyú jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

II. Fejezet

Pénzbeli szociális ellátások

6. §

A Szociális Bizottság e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújt.

7.§

A pénzbeli települési támogatás formái:

a) eseti települési támogatás:

aa) rendkívüli települési támogatás

ab) települési gyógyszertámogatás,

ac) települési temetési támogatás

ae) települési gyermeknevelési támogatás,

af) települési szociális kamatmentes kölcsön;

b) rendszeres települési támogatás:

ba) települési gyógyszertámogatás,

bb) települési lakásfenntartási támogatás

bc) települési ápolási támogatás

1. Rendkívüli települési támogatás

8. §

(1) Rendkívüli települési támogatásra jogosult az a személy, aki létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, és önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások jelentkeznek, és

a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át,

b)  aki egyedülálló és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át nem haladja meg.

(2) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a rendkívüli települési támogatásra való rászorultságát.

9. §

(1) A rendkívüli települési támogatást családonként havonta legfeljebb egy, egy naptári évben legfeljebb négy alkalommal lehet adni.

(2) Az egy alkalommal megállapított rendkívüli települési támogatás maximális összege 50.000.- Ft.

(3) A 2015. évben március 1-je előtt megállapított önkormányzati segélyek – a 2015. év vonatkozásában – az (1) bekezdés szerinti alkalmakba beszámítanak.

2. Települési gyógyszertámogatás

10. §

(1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.

(3) Az eseti települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet haladéktalanul, a kérelem beérkezését követő 15 napon belül, a rendszeres települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet a kérelem beérkezését követő 21 napon belül el kell bírálni.

11. §

(1) Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum négy alkalommal lehet megállapítani.

(2) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha szigetmonostori állandó lakcímmel rendelkezik, életvitelszerűen Szigetmonostoron él, és

1. akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a havi 50.000 Ft-ot és a havi jövedelmének legalább 10 %-át gyógyszerre költi,
2. akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem legalább 50.000 Ft, de nem haladja meg a havi 70.000 Ft-ot és a havi jövedelmének legalább 15 %-át gyógyszerre költi,

c) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem legalább 70.000 Ft, de nem haladja meg a havi 90.000 Ft-ot és a havi jövedelmének legalább 20 %-át gyógyszerre költi.

 (3) A gyógyszerkiadásokat háziorvos, vagy gyógyszertár által kiállított e célra rendszeresített formanyomtatványon kell igazolni. (1. számú melléklet)

(4) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás maximális összege 5.000.- Ft.

12. §

(1) Rendszeres települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, ha kérelmező szigetmonostori állandó lakcímmel rendelkezik, életvitelszerűen Szigetmonostoron él, és

1. akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a havi 50.000 Ft-ot és a havi jövedelmének legalább 10 %-át gyógyszerre költi,
2. akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem legalább 50.000 Ft, de nem haladja meg a havi 70.000 Ft-ot és a havi jövedelmének legalább 15 %-át gyógyszerre költi,
3. akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem legalább 70.000 Ft, de nem haladja meg a havi 90.000 Ft-ot és a havi jövedelmének legalább 20 %-át gyógyszerre költi.

 (3) A gyógyszerkiadásokat háziorvos, vagy gyógyszertár által kiállított e célra rendszeresített formanyomtatványon kell igazolni.

(4) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszer támogatás maximális összege 2.000.- Ft.

(5) A rendszeres települési gyógyszertámogatást éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.

3. Települési temetési támogatás

13. §

(1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az a személy, aki elhunyt – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk). szerinti - hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott, és akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, valamint kérelmét az elhalálozás napját követő 30 napon belül benyújtja.

(2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartást akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.

(3) Nem jogosult települési temetési támogatásra az, aki az eltemettetésre - ellenszolgáltatás fejében – szerződésben vállalt kötelezettséget.

(4) A települési temetési támogatást kérelmezni lehet

a) a temetési költségek megelőlegezésére, vagy

b) a temetési költségek utólagos megtérítésére.

(5) A támogatás összegét kérelmenként - a helyben szokásos legalacsonyabb temetési költség összegének 10–100 %-ig terjedő összegben - kell megállapítani. A helyben szokásos legalacsonyabb temetési költség 200.000.- Ft.

(6) A kérelmezőnek a kérelméhez a (4) bekezdés a) pont esetében csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos árajánlatot, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(7) A kérelmezőnek a kérelméhez a (4) bekezdés b) pont esetében csatolnia kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(8) A települési temetési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmez részére vissza kell adni.

(9) A temetési költségek megelőlegezése jogcímen megítélt települési támogatásról szóló határozatban meg kell jelölni a temetési előleggel - számlával - való elszámolás határidejét, amely a határozat kiadásától számított 30 napnál több nem lehet.

(10) Amennyiben az elszámolási kötelezettséget a támogatott nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.

(11) A települési temetési támogatás megítéléséről a Képviselő-testület felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a Polgármester dönt. A temetkezési költségek megelőlegezése iránti kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül kell döntést hozni.

4. Települési gyermeknevelési támogatás

14. §

(1) Települési gyermeknevelési támogatásra jogosult az személy, akik létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többlet kiadások miatt, és ezért anyagi segítségre szorul.

(2) Az (1) bekezdés szerint támogatást kérelmezni lehet

a) a gyermek iskoláztatásához, vagy

b) válsághelyzetben lévő várandós anya által, a gyermekének megtartásához, vagy

c) a gyermek fogadásának előkészítéséhez, vagy

d) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez, vagy

e) védőnő, illetve egészségügyi intézmény által javasolt szolgáltatás igénybevételéhez szükséges anyagi támogatásra.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatást kérelmező akkor van létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelemhez be kell csatolni a gyermek iskolalátogatási igazolását, vagy az iskolai felvételről szóló igazolást.

(5) A (2) bekezdés b), vagy c) pontja szerinti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtani a várandóságot igazoló szakorvosi igazolást, illetve a (2) bekezdés c) pont szerinti esetben a már megszületett gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(6) A (2) bekezdés d) pontja szerinti kérelemhez csatolni kell a nevelésbe vétellel kapcsolatos határozatokat.

(7) A (2) bekezdés e) pontja szerinti kérelemhez csatolni kell a védőnő, illetve egészségügyi intézmény javaslatát, továbbá a szolgáltatás díjtételét igazoló dokumentumot.

(8) A települési gyermeknevelési támogatást eseti jelleggel kell nyújtani. A támogatást egy naptári évben maximum négy alkalommal lehet megállapítani.

(9) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyermeknevelési támogatás maximális összege 50.000.- Ft.

(10) A kérelemről a kérelem beérkezését követő 15 napon belül dönteni kell.

5. Települési szociális kamatmentes kölcsön

15. §

(1) A rendkívüli települési támogatás pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő települési szociális kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

(2) Az (1) bekezdés szerint támogatást kérelmezni lehet

a) baleset, vagy

b) betegség, vagy

c) elemi kár, vagy

d) más előre nem látható ok miatt, vagy

e) OKJ-s tanfolyam, képzés, vagy előírt továbbképzés elvégzése miatt, vagy

f) gyógyászati segédeszköz vásárlása miatt, vagy

 g) lakásának akadálymentesítésének elvégzése miatt

kerül rendkívüli élethelyzetbe, s az összeg a gyógykezeléshez, a mindennapi életvitelhez szükséges eszközök beszerzéséhez vagy a károk elhárításához szükséges.

(3) Kölcsön csak azok részére nyújtható, akik a kérelem benyújtásakor (igazolt) rendszeres havi jövedelemmel rendelkeznek, és az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140%-át.

(4) Kölcsön egy családon belül csak egy személynek állapítható meg.

(5) A 100.000.- Ft-ot meg nem haladó települési szociális kamatmentes kölcsön megítéléséről a Képviselő-testület felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság dönt. A 100.000.- Ft-ot meghaladó települési szociális kamatmentes kölcsön megítéléséről a Képviselő-testület dönt.

(6) A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni  a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit.

(7) A kölcsön futamideje legfeljebb 12 hónap, mely időtartam a jogosultság megállapítás hónapját követő második hónap első napján kezdődik. A havi törlesztő részlet összege a kölcsönösszeg és a futamidő hónapjai számának hányadosa.

(8) A Szociális Bizottság a kölcsönből hátralévő törlesztő részletek összegét kérelembe – egészben vagy részben – elengedheti, amennyiben a jogosult

a) a visszafizetés ideje alatt kérelmező elhalálozik, vagy

b) életkörülményeiben előre nem látható krízishelyzet, vagy méltányolható jelentős negatív változás következik be, vagy

c) munkaviszonya önhibáján kívül legalább két hónapja megszűnt.

(9) Az elengedett törlesztő részletek összege bele számít a rendkívüli települési támogatás maximálisan adható összegébe, továbbá sem a jogosult, sem családjának egyéb tagja nem kaphat újabb kölcsönt a tárgyévet követő évben.

6. Települési lakásfenntartási támogatás

16. §

 (1) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló háztartás, melynek jelentős havi lakásfenntartási kiadásai vannak és teljesülnek az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult az a háztartás ahol a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, valamint kérelmező a kérelemben megjelölt lakásban bejelentett lakcímmel rendelkezik, abban életvitelszerűen lakik és annak tulajdonosa, bérlője.

(3) Nem jogosult települési lakásfenntartási támogatásra, aki lakásfenntartási támogatásban részesül.

(4) A kérelmezőnek a kérelemhez számlával igazolnia kell a havi lakásfenntartási kiadásait.

(5) A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, víz- és gázfogyasztás, a csatornahasználat díja, a szemétszállítási díj, a lakbér, az albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztés, és a tüzelőanyag ára.

(6) A települési lakásfenntartási támogatást a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amely megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(7) Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(8) Fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma 0,7.

(9) Ha a háztartásban

a) (8) bekezdés a)-c) pontja szerinti személy magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül,

b) (8) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti személyre tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

c) gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del  növekszik.

(10) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 450.- Ft.

(11) Az elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a lakásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a lakásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a lakásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(12) A települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja

de nem lehet kevesebb, mint 2.500.- forint azzal, hogy a támogatás összegét 100.- forintra kerekítve kell meghatározni.

(13) A (12) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(14) A települési lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani, melynek kezdő napja a kérelem benyújtása hónapjának első napja.

(15) A települési lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(16) A (15) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

7. Települési ápolási támogatás

17. §

 (1) Települési ápolási támogatásra jogosult az a nagykorú és cselekvőképes Ptk. szerinti hozzátartozó, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és a beteg ápolása miatt létfenntartása veszélyeztetett, valamint Szigetmonostoron állandó lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik mind az ápolt és az ápoló, valamint igazoltan életvitelszerűen itt él.

(2) Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kérelmező létfenntartása akkor veszélyeztetett, ha a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem:

aa) nem egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 125%-át, vagy

ab) egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

175 %-át

nem haladja meg.

(4) Nem jogosult települési ápolási támogatásban a hozzátartozó, ha

a) ápolási díjban részesül,

b) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,

c) rendszeres pénzellátásban részesül vagy az arra való jogosultság megállapításához szükséges feltételekkel rendelkezik,

d) napi 4 órát meghaladóan keresőtevékenységet folytat.

(5) Az ápolási és gondozási feladatok teljesítését az Önkormányzat bármikor ellenőrizheti, de minimum évente egyszer felülvizsgálja.

18. §

(1) A települési ápolási támogatást meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt vagy az ápoló személy kéri,

d) az ápolt személy meghal,

e)  az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

f) az ápolást végző a települési ápolási támogatásra való jogosultsága felülvizsgálatára irányuló eljárásban az eljáró hatóság felhívásának nem tesz eleget,

g) az Önkormányzat egymást követő két alkalommal nem tudja ellenőrizni az ápolási, gondozási feladatok teljesítését,

h) a jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(2) Az ápolást végző személy ápolási, gondozási kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik:

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, így különösen:

aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról, és

ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról, és

ac) az egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról, vagy

b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen:

ba) a fürdetésről, mosdatásról, és

bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról, és

c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

19. §

(1) A települési ápolási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének     
80 %-a.

(2) A támogatást határozatlan időre kell megállapítani.

(3) A Szociális Bizottság a települési ápolási támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását két évente legalább egyszer felülvizsgálja, de bármikor ellenőrizheti, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátás további folyósításáról dönt.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

20. §

 (1) A természetben nyújtott szociális ellátások körében az Önkormányzat a következő ellátásokat nyújtja:

a) rendkívüli települési támogatás

b) köztemetés

(2) A rendkívüli települési támogatást természetben kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul, vagy

b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a természetbeni ellátás formái a következők lehetnek:

a) élelmiszer, vagy

b) tankönyv - és tanszervásárlás, vagy

c) Erzsébet utalvány, vagy

d) vásárlási utalvány, vagy

e) anyagok, eszközök közvetlen megvásárlása, vagy

f) szolgáltatások szolgáltató részére történő megfizetése, vagy

g) tüzelő vásárlás, vagy

h) gyermekintézményi térítési díj kifizetése.

(4) A határozatnak rögzítenie kell a természetbeni nyújtott ellátás konkrét formáját.

(5) A (3) bekezdés b), f), h) pontjai szerinti természetbeni ellátást lehetőség szerint közvetlenül az ellátó intézménynek, a forgalmazónak, a szolgáltatást nyújtónak kell folyósítani.

8. Köztemetés
 
21. §

(1) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legalacsonyabb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani. A helyben szokásos legalacsonyabb temetési költség 200.000.- Ft.
(2) Az Önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól:
a) részben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 180 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át,
b) egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 130 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át,
és az érintett személy vagyonnal nem rendelkezik.

(3) A köztemetés elrendeléséről a Képviselő-testület felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a Polgármester dönt.

IV. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások

22. §

(1) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás körében

a) a szociális étkeztetés, és

b) a családsegítés, és

c) a házi segítség nyújtás

szociális alapszolgáltatási formák igénybevételi lehetőségét biztosítja.

(2) A Polgármester külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetés biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyeztetni.

 (3) A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátás megszűnik:

a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt;
b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki;
c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné tesz vagy akadályozza;

d) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

 (4) Az Szt-ben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy a szociális törvény és e rendelet megsértésével nyújtott szociális alapszolgáltatást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére. Az ellátás megszüntetését és az esetleges megtérítési kötelezettséget határozatba kell foglalni.

23. §

(1) A szociális étkezésért fizetendő térítési díjak mértékét az Önkormányzat az Szt. 92. § (2) bekezdés f) pontja alapján jelen rendelet 24.§-ában állapítja meg.

(2) A térítési díj mérséklése, elengedése iránti kérelmek ügyében a Képviselő-testület felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság határozatban dönt.

9. Szociális étkezés

24. §

(1) A szociális étkeztetés keretében egy éven keresztül azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy

1. idős kora miatt az, aki a 65. életévét betöltötte,
2. betegsége miatt, korra tekintett nélkül az, aki mozgásában tartósan vagy átmenetileg korlátozott, valamint fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt az, akinek a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett tartósan vagy átmenetileg nem tudja biztosítani a napi egyszeri meleg étkezést,
3. hajléktalansága miatt az, aki ha nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, és a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét, vagy
4. élethelyzetére tekintettel.

 (3) A szociális étkeztetés térítés díja:

(4) A betegségre, fogyatékosságra, pszichiátriai betegségre, szenvedélybetegségre tekintettel igényelt szociális étkeztetés esetében a kérelem mellé kötelezően csatolandó a jelen rendelet 2. számú mellékletét képező háziorvos által kitöltött egészségi állapotra vonatkozó igazolás.

(5) A szociális étkezésért fizetendő napi térítési díj 100%-a 692.- Ft. Ezen összeget minden év december 31. napjáig felül kell vizsgálni.

(6) A szociális étkeztetésre való jogosultságot a jogosultság megszűnését megelőző hónapban felül kell vizsgálni, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a Szociális Bizottság újból megállapítja egy év időtartamra.

10. Házi segítségnyújtás

25. §

Az Önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot a Figyelj Rám! Közhasznú Egyesülettel kötött szerződés  keretében biztosítja.

11. Családsegítés

26. §

Az Önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait Dunakanyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével látja el.

V. Fejezet

Egyéb rendelkezések

27. §

A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

28. §

(1) E rendelet 2015 év március hó 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszíti a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 9/2006. (IX.07.) számú rendelete, valamint a 24/2008. (XI.24.), a 2/2009. (II.11.), a 5/2009. (IV.02.), a 5/2010. (III.24.), a 14/2013. (XII.17.), a 3/2014. (III.03.), a 11/2014. (IV.28.) és a 14/2014. (V.23.) számú rendeletek.

Kelt: Szigetmonostor, 2015. február 26.

      ...................................................                                       ......................................................  

               Molnár Zsolt                                                              dr. Vaczó-Tánczos Szilvia

               polgármester                                                                             jegyző

A rendelet kihirdetve 2015. február 26-án.

    dr.Vaczó – Tánczos Szilvia

                    jegyző

1. számú melléklet a 4/2015. (II.26.) számú rendelethez

IGAZOLÁS TELEPÜLÉSI GYÓGYSZERTÁMOGATÁSHOZ

Kérelmező neve: ………………………………………………………….

Születési neve:  ……………………………………………………………

Szül. hely és idő: ……………………….…………………………………

Anyja neve: ……………………….………………………………………

TAJ száma: ………………………………………………………………

Lakcím: 2015 Szigetmonostor, …………………………………………..

Kérelmező rendszeresen szedett havi receptköteles gyógyszerei (a feltüntetett gyógyszerek árát gyógyszertár igazolja):

Kelt: …………………………………………………

            ……………………………………                                          ………………………………

                             orvos                                                                                    gyógyszertár

                      aláírás, pecsét                                                                           aláírás, pecsét

2. számú melléklet a 4/2015. (II.26.) számú rendelethez

I.

EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTRA VONATKOZÓ IGAZOLÁS

(a háziorvos, kezelőorvos tölti ki)

Név (születési név): ......................................................................................................................

Születési hely, idő: .......................................................................................................................

Lakóhely: .....................................................................................................................................

Társadalombiztosítási Azonosító Jel: ...........................................................................................

(szükség esetén további melléklet csatolható az igazoláshoz)