„(4) A település területén a HÉSZ szerinti ültetési távolságokat be kell tartani.”

„(16) lakóépületen az utcára merőleges épületszárny szélessége az utca felől nem lehet több 7,5 m-nél.”

„(3) Tetőfedő anyagként lakó-, szálláshely szolgáltató-, vendéglátó- és középületen táblás fedőanyagok (hullámlemez, trapézlemez, stb.) nem megengedettek.”

„(5) A kerítés lábazata és az oszlopok anyaga rakott kőfal, fagyálló tégla, látszóbeton, max 50 cm magasságig eredeti terepszinttől mérve. A kerítésmezők lehetnek fa léckerítés függőleges vagy pallókerítés vízszintes osztással, felületkezelt előregyártott ponthegesztett kerítéselemek, kovácsoltvas, heidekker háló használata megengedett, min 50%-os áttörtség alkalmazásával. Tömör kerítés építése nem lehetséges, sem utcai, sem oldal, sem hátsó kerítés esetén. Ideiglenes vagy jelzésszerű kerítésként könnyű dróthuzalos kerítést (nem dróthálós) használjunk. A telken belül elhelyezett kerítés is a fent említettek szerint létesíthető”

„(1) A területen elhelyezett épületeknek tekintettel kell lenniük egymásra a tetőgerinc iránya, a tetőhéjazat anyaga és színe, a tetőidom, az építési vonal, és az ereszmagasság tekintetében, az alkalmazkodás igénye a rendezetlenség fokozatos felszámolása miatt kiemelt elvárás. Az ereszmagasság maximum 4,5 méter lehet a csatlakozó eredeti terepszinttől mérve.”

„(4) A tetőfedések közül a zöldtető, fazsindely, terméspala, égetett agyagcserép, illetve a natúr szürke korcolt fémlemez fedés 15⁰ alatti tetőhajlás esetén alkalmazhatók. Bitumenes zsindely csak meglévő épületen lévő bitumenes zsindely anyagú héjazatának felújításakor, átépítésekor alkalmazható. A magastetők hajlásszöge 35-45⁰ közötti, a tetőfelület legalább 2/3 részben magastetős legyen. Aszimmetrikus tetőidom csak tervtanácsi (ill. ennek hiányában főépítészi) hozzájárulással lehetséges.

(5) A kerítés lábazata és az oszlopok anyaga rakott kőfal, fagyálló tégla, látszóbeton, max 50 cm magasságig eredeti terepszinttől mérve. A kerítésmezők lehetnek fa léckerítés függőleges vagy pallókerítés vízszintes osztással, felületkezelt előregyártott ponthegesztett kerítéselemek, kovácsoltvas, heidekker háló használata megengedett, min 50%-os áttörtség alkalmazásával. Tömör kerítés építése nem lehetséges, sem utcai, sem oldal, sem hátsó kerítés esetén. Ideiglenes vagy jelzésszerű kerítésként könnyű dróthuzalos kerítést (nem dróthálós) használjunk. A telken belül elhelyezett kerítés is a fent említettek szerint létesíthető.”

„(6) Lakóépületen az utcára merőleges épületszárny szélessége az utca felől nem lehet több 7,5 m-nél.”

„(4) A tetőfedések közül a zöldtető, nád, fazsindely, terméspala, égetett agyagcserép, illetve a natúr szürke korcolt fémlemez fedések alkalmazhatók. A tetők hajlásszöge 30-45⁰ közötti lehet.

(5) Kerítés lábazata és az oszlopok anyaga rakott kőfal, fagyálló tégla, látszóbeton, max 50 cm magasságig eredeti terepszinttől mérve. A kerítésmezők lehetnek fa léckerítés függőleges vagy pallókerítés vízszintes osztással, felületkezelt előregyártott ponthegesztett kerítéselemek, kovácsoltvas, heidekker háló használata megengedett, min 50%-os áttörtség alkalmazásával. Tömör kerítés építése nem lehetséges, sem utcai, sem oldal, sem hátsó kerítés esetén. Ideiglenes vagy jelzésszerű kerítésként könnyű dróthuzalos kerítést (nem dróthálós) használjunk. A telken belül elhelyezett kerítés is a fent említettek szerint létesíthető.”

„(6) Lakóépületen az utcára merőleges épületszárny szélessége az utca felől nem lehet több 7,5 méternél.”

„(1) Reklám-, hirdető berendezés, felületépítése, elhelyezése, áthelyezése, átalakítása és bővítése az országos jogszabályok, a helyi építési szabályzat, Szigetmonostor Község Önkormányzat Képviselő-testületének a közterületek használatáról, valamint a közterület-használati díj mértékéről és fizetési módjáról szóló 10/2006 (IX.7.) önkormányzati rendelete és e rendelet betartásával végezhető.

(2) Reklám-, illetve hirdetőberendezés, hirdetőfelület közterületről látható magánterületen a településrész jellegzetes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, színhasználattal létesíthető.”

„(2) A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő. Szakmailag megvizsgálja a véleményezésre benyújtott, külön kormányrendelet szerint elkészített építészeti-műszaki dokumentációt és szakmai véleményt ad.”

„(1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A papíralapú bejelentéshez 1 példány papíralapú dokumentációt, adatlapot és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(2) A dokumentációtartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv, műszaki leírás, továbbá rendeltetésváltozás esetén igazolás a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről. Az építészeti-műszaki dokumentációt külön kormányrendeletben foglaltak szerint kell elkészíteni, kiegészítve utcaképpel és az érintett telek faállományát illetően botanikai felmérés a meglévő, valamint a tervezett állapotról. ”

„(1) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak, illetve más hatályos jogszabályoknak,

„(7) Az elkülönített számlára befizetett és adók módjára behajtott településkép-védelmi bírság településfejlesztésre használható fel.”

„(7) A helyi építészeti örökségvédelmi program keretében felújított épületet az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.

(8) A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.”