A minőségi jogalkotás követelményeinek megfelelően a jogszabályokat, egyrészt megalkotásuk előtt indokoltság, szükségesség és a várható hatások szempontjából meg kell vizsgálni, mindemellett a jogrendszer túlszabályozottságának elkerülése érdekében szükség van az egyes jogszabályok és a jogrendszer folyamatos, illetve időszakonkénti szisztematikus felülvizsgálatára. A jogrendszer túlszabályozottsága ugyanis a jog megismerhetőségének és alkalmazhatóságának korlátozását eredményezi, ezzel a jogbiztonság sérelmére vezet. Ennek megszűntetését szolgálja a dereguláció, az a jogalkotói tevékenység, amelynek célja és eredménye a jogi túlszabályozottság mérséklése.

A dereguláción belül megkülönböztetjük a technikai és a tartalmi deregulációt. Az előbbi a jogrendszernek a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett jogszabályoktól való megtisztítását jelenti, ami nem eredményezi a hatályos normatartalom változását. Ennek jellemző példája a kizárólag módosító rendelkezéseket tartalmazó, azoknak az eredeti jogszabályba történő beépülése folytán kiüresedett jogszabály. Ehhez képest az egyes jogszabályok tartalmára vonatkozó speciális ismereteket és elmélyült tartalmi szakmai és/vagy jogpolitikai vizsgálatot igényel annak eldöntése, hogy valamely szabályozásra, szabályozási elemre nincs szükség. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv. (a továbbiakban: Jat.) a jogszabályok tartalmi felülvizsgálata kapcsán leszögezi, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során a jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe kell venni. Ilyen szabályozás hiányában, kifejezetten deregulációs céllal kiadott jogszabály keretében kell:

hatályon kívül helyezni, illetve módosítani. A felülvizsgálat lefolytatásáról az önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik.

A Jat. emellett a jogrendszer öntisztítását biztosító mechanizmusokat is rögzít. Ilyen öntisztítást tesz lehetővé az az előírás, amely szerint a módosító rendelkezés és a hatályon kívül helyező rendelkezés a hatálybalépéssel, vagy ha a módosító, illetve a hatályon kívül helyező rendelkezés a módosítást, illetve hatályon kívül helyezést meghatározott időponthoz vagy jövőbeli feltételhez köti, ennek az időpontnak vagy jövőbeli feltételnek a bekövetkezésével végrehajtottá válik. Az így végrehajtottá vált rendelkezés a végrehajtottá válást követő napon – külön jogalkotói aktus nélkül, a törvény erejénél fogva – hatályát veszti (automatikus dereguláció).

A jogszabályok folyamatos felülvizsgálata a hatékony jogi szabályozás egyik alapvető kritériuma. Rendeltetése, hogy mindenki számára egyszerűbbé tegye a jogszabályok közötti tájékozódást. Mindazonáltal, az elavult jogszabályok hatályon kívül helyezése, egyrészt, a jogbiztonság, valamint a normavilágosság szempontjából, másrészt, a helyi joganyag túlszabályozottságának csökkentése, harmadrészt, a jogrendszer átláthatósága érdekében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv. (a továbbiakban: Jat.), a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.), valamint a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR.) alapján kötelezettségként is keletkezik.