A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 8. § (2) bekezdésében, valamint a 143. § (4) d) pontjában felhatalmazást kapott a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben határozza meg a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit.

2012-ben jelentősen átalakult a szabálysértési szankciórendszer, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Sztv.) elfogadásával.

Az Sztv. jelentős változást hozott abban, hogy 2012. április 15-ét követően a települési (kerületi) önkormányzatoknak megszűnt az a lehetősége, hogy rendeletben nyilvánítsanak szabálysértéssé egyes magatartásokat. Az önkormányzatok ugyanakkor felhatalmazást kaptak, hogy helyi szinten közrendvédelmi szabályokat állapítsanak meg, mivel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 51. § (4) bekezdésében, illetve a 143. § (4) bekezdés e) pontjában foglaltak értelmében 2012. április 15-ét követően a képviselő-testületek önkormányzati rendeletben határozhatták meg és szankcionálhatták a tiltott, közösségellenes magatartásokat, illetve a kirívóan közösségellenes magatartásokat.

Az Alkotmánybíróság azonban még 2012-ben meghozta a 38/2012. (XI. 14.) AB határozatot, amelyben alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette az Mötv. 51. § (4) bekezdésében, illetve a 143. § (4) bekezdés e) pontjában foglalt felhatalmazó szabályokat.

Ezt követően, 2013. január 1-jén hatályba lépett az Mötv. új 8. §-a. A helyi önkormányzatok az Mötv. 8. § (2) bekezdésében és a 143. § (4) bekezdésében kaptak felhatalmazást, hogy rendeletben határozzák meg a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv. (a továbbiakban: Jat.) a jogszabályok tartalmi felülvizsgálata kapcsán leszögezi, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során a jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe kell venni. Ennek megfelelően a jogszabálynak:

A felülvizsgálat lefolytatásáról az önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik.

Továbbá, a normavilágosság követelménye, a helyi joganyag túlszabályozottságának csökkentése, valamint a jogrendszer átláthatósága érdekében, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv. (a továbbiakban: Jat.), a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.), valamint a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR.) alapján kell eljárni.

Tekintettel arra, hogy a közösségi együttélés alapvető szabályaira, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeire vonatkozó indokolatlanul párhuzamos szabályozást meg kell szűntetni, továbbá a szabályozást/rendeletet a Jat., a Jszr., valamint a KR. rendelkezéseinek megfelelően kell elkészíteni, szükségszerű Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 17/2015. (X.01.) számú önkormányzati rendeletének hatályon kívül helyezése, valamint az új, a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló rendelet alkotása. Ezzel egyidejűleg, Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek elnevezéséről és a házszám-megállapítás szabályairól szóló 21/2014. (XII.10.) számú önkormányzati rendeletének módosítása.

Az új rendelet arra a logikára épít, hogy:

Fentieken túl, önmagában véve az, hogy a társadalmi viszonyok meghatározott körét országos érvényű jogszabály a szabályozási körébe vonta, nem akadálya az önkormányzati rendeletalkotásnak. Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot. Így amennyiben helyi közügyről van szó, az önkormányzati képviselő-testület közvetlenül az Alaptörvényben biztosított jogkörében, vagy az adott tárgyban rendeletalkotásra vonatkozó általános törvényi felhatalmazás alapján is jogosult az országos szintű szabályozással nem ellentétes, ahhoz képest kiegészítő jellegű helyi jogalkotásra.

Demkó Katalin

aljegyző