Göd Város Önkormányzatának 15/2013 (VI. 28.) sz. rendelete

a településképi bejelentési és kötelezési eljárásról

Göd Város Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Göd Város Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 62. § (6) bekezdés 3. pontjában szereplő felhatalmazás alapján a településképi bejelentési eljárás és a településképi kötelezés részletes szabályairól a következő rendeletet alkotja. E rendelet alapját képezi az Étv. 6/A. § (2) bekezdésében; a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: KR); továbbá az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglaltak.

Általános rendelkezések

1. §

E rendelet célja Göd építészeti, városképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött egyes építési munkákkal kapcsolatban – a helyi adottságok figyelembevételével – a városképi illeszkedéssel követelmények érvényesítése, valamint beépítésre szánt területek rendeltetésszerű használatának biztosítása, összességében az épített környezet rendezett és esztétikus kialakítása.

2. §

(1)  E rendelet hatálya Göd Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területére terjed ki.

(2)  E rendelet hatálya kiterjed továbbá minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki (amely) az Önkormányzat közigazgatási területén

a) jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,

b) reklám-berendezést helyez el, tart fenn vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki, illetve

c) meglévő építmény rendeltetését – részben vagy egészben – megváltoztatja.

(3) A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet, továbbá a településképi véleményezési eljárásról szóló önkormányzati rendelet előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

3. §

(1)  A jelen rendelet előírásai szerint  településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 1. mellékletében felsorolt építési munkák közül az e rendelet 1-es számú mellékletében felsorolt tevékenységekre.

 (2) Az, építésügyi hatósági engedélyhez kötött, de a jogerős engedélytől eltérően megvalósuló – az utcai homlokzatot érintő eltérést illetően építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – építési munkák csak településképi bejelentési eljárás alapján végezhetők.

A településképi bejelentés eljárási szabályai

4. §

(1)  A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(2)  A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:

a)az 1-es sz. melléklet1. 1. pontja  szerinti építési munkák esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező által készített –

aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról

ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

ac) alaprajzot,

ad) valamennyi homlokzatot, valamint

ae) – amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik – utcaképi vázlatot,

b)1-es számú melléklet 2. pontja szerinti rendeltetés-módosítások esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező által készített –

ba) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület)használat, illetve technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,

bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

bc)  alaprajzot, valamint

bd)  homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst,

c) az 1-es sz. melléklet 3-as pontja szerinti reklám-elhelyezések esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező által készített

ca) műleírást,

cb) – közterületi elhelyezés esetén (a mobil megállító tábla kivételével) M=1:500 méretarányú, a közmű-szolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett – helyszínrajzot,

cc) a reklámberendezés elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,

cd) az építmény érintett részletét, 2 m²-t meghaladó felületű berendezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot.

(3) Amennyiben a tervezett tevékenység nem felel meg a külön jogszabályban foglaltaknak, a polgármester döntésében megtiltja annak elvégzését.

(4) Amennyiben a tervdokumentáció nem felel meg a vonatkozó jogszabályoknak, vagy e rendeletben előírt tartalmi követelményeknek, a főépítész öt munkanapon belül, legfeljebb egy alkalommal maximum tizenöt napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a tervezőt.

(5) Amennyiben a tevékenység megfelel a külön jogszabályban foglaltaknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetés-módosítás tudomásul vételéről igazolást állít ki, melynek érvényességi ideje - ha az igazolás másképpen nem rendelkezik:

a) állandó építmény esetén végleges,

b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,

c) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése - kivéve cégér - esetén 1 év,

d) cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig,

e) útbaigazító hirdetmény esetén 2 év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig.

(6) a (4) bekezdés szerinti igazolás birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(7) A településképi bejelentés igazolása az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.

(8) Amennyiben a polgármester által kiállított igazolás érvényességi ideje lejár, az igazolást ismételten meg kell kérni.

(9) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolást, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül adja ki. A GödiPolgármesteri Hivatal hivatalos igazgatási szünete alatt az eljárás szünetel. Az igazgatási szünet megszűnését követő naptól kezdődően az eljárási határidő folytatódik.

(10) A bejelentés elmulasztása, a polgármester döntésének megszegése esetén e magatartás megszegőjével szemben ismételten kiszabható 50.000 forintig terjedő pénzbírság szabható ki.

Településképi kötelezési eljárás

5. §

(1) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni

a) a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben a hirdető-berendezés nem felel meg a helyi reklámrendeletben meghatározott elhelyezési, létesítési, megjelenési, méretbeli szabályoknak; valamint ha a hirdetmény és hirdető berendezés:

aa) állapota nem megfelelő,

ab) megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető,

ac) nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez.

b) a helyi építészeti értékvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem egyedi és területi fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata szükségessé teszi;

c) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítása érdekében;

d) településrendezési eszközben meghatározott terület-felhasználástól eltérő használat megszüntetése érdekében;

e) az építkezések ideje alatt a telek rendben tartása és körbekerítése érdekében.

(2) Az (1) bekezdés d) pontban eltérő használatnak minősül, ha az ipari gazdasági övezetben (Gip), a kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetben (Gksz), üdülőövezeteben (Üü, Üh), különleges területen egynél több szolgálati lakás kialakítását tervezik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és teljesítésének elmaradása esetén a magatartás megszegőjével szemben 50 000 forintig terjedő ismételten kiszabható pénzbírság szabható ki.

Záró rendelkezések

6. §

A rendelet 2013. július 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 36/2012. (XII. 20.) sz. Ök. rendelet hatályát veszti. E rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

1. számú melléklet a 15/2013. (VI. 28.) Ök. rendelethez

Településképi bejelentési eljárás alapján végezhető tevékenységek

1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása.

2. Meglévő építményen a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

3. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 3,0 m-t meghaladja, de maximum 6,0 m.

4. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

5. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.

6. A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

a) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé, vagy működési engedélyhez kötött,

            b) a korábbi rendeltetéshez képest

ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,

bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve

bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,

c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha

d) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti, 

e) amikor településrendezési eszköz a rendeltetés-módosítást feltételekhez köti, illetve járulékos beavatkozásokra vagy intézkedésre vonatkozó kötelezettséget ír elő.

7. Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.

8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.

9. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

10. Temető területén sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek magassága az építési tevékenység után 0,5m és 3,0 m közé esik.

11. A szomszédos ingatlan telekhatárától számított 3 m-en belül szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

12. A szomszédos ingatlan telekhatárától számított 3 m-en belül emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága 1,0 m 3,0 m közé esik.

13. Közterületi kerítés építése.

14. Nem közterületi kerítés építése, amennyiben a kerítés magassága bármely oldalon meghaladja bármilyen hosszban az 1,8 m magasságot, vagy a kerítés tömör felülete a teljes felületének 50 %-át eléri.

15. Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amennyiben az alapterülete az építés után eléri a 30 m²-t.

16. Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amennyiben az alapterülete az építés után eléri a 30 m²-t.

17. A telekhatártól számított 3 méteren belül 3 méternél magasabb, 6,0 m –nél kisebb magasságú, max 60 m3 térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

18. A szomszédos telekhatártól számított 3 méteres távolságon belül 50 m³-nél nagyobb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.

19. A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása.

20. Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.

21. Kerti építmény, oldalról nyitott gépkocsibeálló építése, meglévő átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

22. Telekhatártól számított 3 méteren belül mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

23. Közterületről látszó homlokzaton napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, zászlótartó elhelyezése.

24. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.

25. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy építése.

26. Belterületen magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.

27. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.