(1) Ezen rendelet hatálya - a 7. alcímben szereplő előírásokat kivéve - kiterjed Göd Város közigazgatási területén lévő környezet élő és élettelen elemeire, az emberi tevékenység által alakított környezeti állapotokra, a környezeti elemekre hatást gyakorló emberi tevékenységekre.

(2) A rendelet hatálya az (1) bekezdésben foglaltak kapcsán kiterjed a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.

(1) Göd Város Önkormányzata a Kvt-ben foglalt megelőzés és elővigyázatosság elve alapján törekszik a várható környezetterhelések és környezetszennyezések elkerülésére, kiküszöbölésére, a várható kockázatok minimalizálására.

(2) Ezen helyi rendelet alapján történő hatósági fellépéseknek törekedniük kell az indokolatlan környezeti terhelések elkerülése, kiküszöbölésére.

(3) Az Önkormányzat törekszik az illegális hulladék elhelyezések megszüntetésére

(4) A partnerség elvének érvényesítésével a helyi környezetvédelem megvalósítása érdekében a lakosság, a vállalkozók az Önkormányzat és intézményei, valamint Göd területén működő cégek kötelesek jóhiszeműen együttműködni.

(5) Göd Város helyi környezetvédelmi tárgyat érintő rendeleteinek előírásai ezen rendelettel összhangban értelmezendőek.

Ezen rendelet alkalmazásában:

Ezen rendeletben nem szabályozott környezetvédelemmel kapcsolatos állapotokra, helyzetekre a Kvt. szabályai, valamint az egyéb környezetvédelmi tárgyú ágazati jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(1) Azon hatósági ügyek elbírálása, melyeket törvény vagy Kormány rendelet nem utal más szerv hatáskörébe, elsőfokon - a (2) és (3) bekezdésekben foglalt eltérésekkel - a jegyző hatáskörébe tartoznak.

(2) A város közterületein található fás szárú növények kivágásához - a jegyző eljárásának keretén belül - az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott tulajdonosi jogkör gyakorlója tulajdonosi hozzájárulást ad, a főkertész szakmai véleménye alapján.

(3) Házi zenés rendezvények megtartásáról, valamint vendéglátóipari egységek kültéri zene és műsorszolgáltatásáról Göd Város Polgármesterének engedélyét szükséges beszerezni.

(4) Az Önkormányzat Képviselő-testülete az elsőfokon hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést másodfokon bírálja el.

(5) Ezen rendeletben foglalt előírások betartását helyszíni szemlék keretében a Jegyző ellenőrzi.

(6) Panaszokat, bejelentéseket a Jegyzőnél lehet tenni.

(1) A helyi környezetvédelmi hatósági eljárás során a hatósági engedélyek iránti, valamint az elsőfokú határozat elleni fellebbezési kérelmeket a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani.

(2) A kérelmek benyújtása - ezen rendeletben foglalt kivételekkel - illetékköteles.

(1) Ezen rendeletben foglalt előírások megszegése esetében - amennyiben a jogszabálysértő cselekmény, vagy mulasztás nem valósít meg a (4) vagy (5) bekezdésben foglalt tényállást - a helyi környezetvédelmi hatóság, megfelelő határidő kitűzésével, az előírás megszegőjét kötelezi a jogkövető magatartás tanúsítására.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezés lehet:

(3) A helyi környezetvédelmi hatóság a (2) bekezdésben foglalt több kötelezést egy eljárásban egymás mellett is elrendelhet.

(4) Amennyiben a jogszabálysértő cselekmény, illetőleg mulasztás bűncselekményt, vagy szabálysértést valósít meg, a helyi környezetvédelmi hatóság hivatalból megteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság felé a szükséges feljelentést.

(5) Amennyiben a jogszabálysértő cselekmény helyi rendeletben foglalt közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg, úgy a kötelezés mellett vagy helyett a helyi környezetvédelmi hatóság közigazgatási bírságot, illetőleg helyszíni bírságot szab ki.

(6) Ha a jogszabálysértő cselekmény vagy mulasztás súlya, valamint annak következménye csekély, és a jogkövető magatartás a figyelmeztetés által is alaposan feltételezhető, akkor a helyi környezetvédelmi hatóság a helyszínen írásban vagy szóban figyelmezteti és felszólítja a jogszabályi előírás megszegőjét a jogkövető magatartás tanúsítására. A felszólításnak akkor is helye van, ha a cselekmény vagy mulasztás csak várható következményeként veszélyezteti a jogszabályban előírtakat.

(7) Amennyiben a helyi környezetvédelmi hatóság felszólítással él, a felszólítást követő 8 napon belül helyszíni szemle keretében utólagosan ellenőrzi a jogkövető magatartás tanúsítását.

(8) Ezen rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítéséért az érintett ingatlan használója (bérlője) illetőleg tulajdonosa egyetemlegesen felel. A hatóság a felszólításokat az általa ismert használónak (bérlőnek) és a tulajdonosoknak egyidejűleg küldi meg.

Amennyiben a 7. § (2) bekezdésében foglaltak alapján elrendelt kötelezésnek a kötelezett határidőben nem tesz eleget, úgy a végrehajtást az Ákr. szabályai alapján az elsőfokon eljárt helyi környezetvédelmi hatóság rendeli el és a Vht. szabályai alapján a jegyző foganatosítja. A végrehajtás érdekében szükséges munkálatokat a jegyző a kötelezett költségére és veszélyére - szükség esetén megbízott vállalkozó bevonásával - elvégezteti.

Ezen rendeletben nem szabályozott hatósági eljárási kérdésekben az Ákr-ben foglaltak az irányadók.

(1) Az ingatlanok előtt lévő járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, járda melletti zöld sáv esetén az úttestig terjedő teljes terület), valamint nyílt árok és ennek műtárgyai területén

(2) A közutakra, valamint az ingatlanok határa és a közút közötti közterületre tilos olyan anyagot vagy tárgyat kihelyezni, mely az út vagy közterület rendeltetésszerű használatát akadályozza, illetve állagát rontja vagy balesetveszélyt idézhet elő.

(3) A közterületen helyet használó árusító, köteles helyét a közegészségügyi előírásoknak megfelelően tisztántartani, a keletkezett szemetet gyűjtőben elhelyezni.

(4) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, hulladékot, trágyát stb.) csak biztonságosan, a ki-, illetve elszóródást megakadályozó módon szabad szállítani.

(5) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásakor, illetve szállítása közben a közterület beszennyeződik, annak előidézője köteles a közterületet azonnal megtisztítani.

(1) Ezen rendeletben foglalt kivételekkel az Önkormányzat a Településellátó Szervezeten keresztül, valamint harmadik személlyel kötött külön szerződés alapján gondoskodik az általa kezelt közterületen, valamint önkormányzati ingatlanokon

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az Önkormányzat zöldhulladék átvevő telepet alakít ki és tart fenn, amely az érintett ingatlanokra vonatkozóan a lakosság által beszállított zöldhulladék átvételét és további kezelését előre meghatározott nyitvatartási időn belül végzi.

(3) Az Önkormányzat minden évben egy alkalommal előre meghirdetett időpontban városi lomtalanítást, valamint veszélyeshulladék-gyűjtő akciót szervez.

A város területén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek

(1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(2) Tüzelőanyagot csak az adott tüzelőanyagra alkalmas berendezésben szabad elégetni. Lignitet és 20% feletti nedvességtartalmú fát égetni csak akkreditált laboratórium által erre a célra minősített és elfogadott helyiségfűtő berendezésben lehet.

(3) A fűtőberendezésekben és azokon kívül egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, zöldhulladékot, festett, kezelt vagy nedves faanyagot, bútorlapot és más hasonló anyagot) égetni tilos.

(1) Avar és kerti hulladék kezeléséről elsősorban szerves anyag helyben tartásával, hasznosításával (komposztálás) kell gondoskodni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt hasznosítás nem lehetséges, az ingatlan tulajdonosa, illetőleg használója (bérlője) a zöldhulladék elszállításáról szabadon választott hulladékgazdálkodási gyűjtési engedéllyel rendelkező vállalkozás szolgáltatásának igénybevételével gondoskodni köteles.

(3) Avar és kerti hulladék égetése tilos.

Külterületi- és tarlóégetést csak a Katasztrófavédelmi Igazgatóság OTSZ 226. § és 227. § alapján kiadott külön engedéllyel lehet végezni.

(1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani és csak ilyen tartályban szabad tárolni.

(4) A városban keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani.

(1) Az egyes ingatlanterületek özönfajok közé tartozó és magas allergén hatású növényektől (különösen parlagfűtől) mentes gondozása a tulajdonos, illetve a használó (bérlő) kötelessége.

(2) A magas allergén hatású és az özönfajok irtásáról - a virágbimbós állapot kialakulása előtt - az időjárástól függő, szükséges gyakorisággal kell gondoskodni.

(3) A területen található magas allergén hatású növények és özönfajok irtását a lehetséges eszközök (mechanikus, vegyszeres), illetve engedélyezett készítmények (peszticidek) használati utasítás szerinti felhasználásával kell elvégezni.

(4) A parlagfű-mentesítést az érintett ingatlan tulajdonosa, használója (bérlője) az Éhft 17. § (4) bekezdésében foglalt módon minden év június 30. napjáig köteles elvégezni és a vegetációs időszak végéig ezt az állapotot köteles fenntartani.

(1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan oda- és elfolyásának biztosítása - az ingatlan előtti szakaszra terjedően - az ingatlan tulajdonosának, illetőleg használójának (bérlőjének) kötelessége.

(2) Szikkasztó árkok feltöltése, burkolása, megszüntetése tilos.

(3) Járműbehajtók átereszeinek jó karban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(4) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő gyűjtéséről vagy szikkasztásáról az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(5) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet, illetőleg szennyvizet bevezetni tilos!

(6) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (hulladékot, iszapot, papírt, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, építési anyagot vagy törmeléket) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni vagy bevezetni tilos!

(7) Tilos a szennyvízcsatorna hálózatba csapadékvizet bevezetni, szennyvizet a meglévő szennyvízhálózatba kell elvezetni. Szennyvízcsatorna hiányában - annak elkészültéig - közműpótló zárt szennyvíztározóba kell vezetni a szennyvizet.

(8) Biológiai szennyvíztisztító létesítése - a HÉSZ-ben foglaltak alapján - csak külterületen lehetséges.

(9) A közműpótló zárt szennyvíztározóból szennyvizet kiemelni és elszállíttatni csak az Önkormányzattal szerződött kötelező közszolgáltatási szerződéssel rendelkező vállalkozóval lehet.

(1) Külön jogszabályban foglaltak szerint, ásott és fúrt kút létesítése csak létesítési engedély alapján lehetséges.

(2) Ásott vagy fúrt kút használatát és létesítését a jegyző külön jogszabályban foglaltak alapján engedélyezi.

(3) Ásott és fúrt kútba bármilyen folyadékot, különösen háztartási szennyvizet, szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet, hőszivattyús rendszerek vizét, csapadékvizet bevezetni tilos.

(1) Tilos a talajra szennyvizet kivezetni, illetőleg kilocsolni.

(2) Talajon és talajban hulladék elhelyezése tilos, kivéve a komposztálási célból elhelyezett, az ingatlanon belül keletkezett zöldhulladékot.

(3) Építési tevékenység, tereprendezés során a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény alapján kell eljárni.

(1) Tilos a meglévő élővízfolyásokat eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatni, a vízfolyás medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni.

(2) A víz által sodort anyagnak (iszap, hordalék stb.) eltávolításáért az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) egyetemlegesen felel.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt kötelezettséget az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) elmulasztja, a szükséges munkák elvégzését tűrni, költségeit viselni köteles.

(4) Az Ilka patak és annak mellékágai, valamint az egyéb élővizek és azok mellékágai mentén lévő partmenti ingatlan tulajdonosok, földhasználók a vizek természetes lefolyását nem akadályozhatják, a patakhoz kapcsolódó műtárgyak állapotát és üzemelését nem veszélyeztethetik. Egyebekben az (1)-(3) bekezdésekben foglalt kötelezettségek terhelik őket.

(5) Természetes vízfolyásokba, közterületi csapadékvíz-elvezető rendszerekbe háztartási szennyvizet, illetve szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet, magánterületen keletkezett csapadékvizet bevezetni tilos.

(6) Kijelölt vízmű védőterületen csak a vízjogi engedélyben meghatározott tevékenység folytatható.

Az 1. §-ban foglaltaktól eltérően a zajvédelmi szabályok Göd Város közigazgatási területének belterületi részére alkalmazhatóak.

(1) Közterületen hangosító berendezés kizárólag Göd Város polgármesterének engedélyével üzemeltethető.

(2) Az engedély iránti kérelmet a berendezés üzemeltetője vagy a közterületi rendezvény szervezője a rendezvény időpontja előtt legalább 15 nappal a közterület-használati engedély iránti, e rendelet 2. sz. mellékletében található formanyomtatványon köteles benyújtani.

(3) Az engedélyre vonatkozó kérelemben a következőket kell feltüntetni:

(4) Az engedélynek tartalmaznia kell

(5) Az engedélyezés tárgyában hozott polgármesteri döntés ellen a képviselő testülethez lehet fellebbezést előterjeszteni.

(6) Nem kell az engedélyt megkérni az önkormányzat éves kulturális programjában szereplő rendezvények esetén.

(1) Zajjal járó építési, karbantartási, javítási, szerelési munka végzése, továbbá ezekhez kapcsolódó elektromos és motoros gépek használata (különösen: gépi földmunka végzés, betonkeverés, anyagvágás, köszörülés, csiszolás, fúrás, vésés, kalapálás, fűrészgép használata stb.):

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései alól kivételt képez a hibaelhárítás céljából történő munkavégzés.

(1) Kertműveléshez kapcsolódó zajkeltő géppel (különösen: kapálógép, fűnyíró gép, láncfűrész, kerti traktor stb.):

(2) Vasárnap és munkaszüneti napon zajkeltő munka nem végezhető.

(1) Házi rendezvények esetén zene- és műsorszolgáltatás 22:00 óráig végezhető.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől írásbeli kérelem benyújtását követően a polgármester eltérést engedélyezhet. Az engedély iránti kérelmet az ezen rendelet 3. sz. mellékletben található formanyomtatványon kell benyújtani

(3) A (2) bekezdésben foglalt engedély nem mentesít egyéb jogszabályi kötelezettségen alapuló felelősség alól (különös tekintettel a csendháborításra).

(4) Vendéglátóipari egységek kültéri zeneszolgáltatása vagy rádió, televízió illetőleg egyéb médium műsorának sugárzása minden esetben engedélyköteles.

(1) Pirotechnikai készítményének használata kizárólag rendőrségi engedéllyel 21:50 órától 22:00 óráig lehetséges, időtartama maximum 10 percig terjedhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti időpont korlátozás önkormányzati rendezvényekre nem vonatkozik.

(3) Az (1) bekezdés alól kivételt képez december 31., ekkor 18:00-tól, január 01-jén 6:00-ig használható pirotechnikai készítmény.

(1) A Város területén lévő közhasználatú parkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat gondoskodik.

(2) Fakivágást indokolt esetben: kiöregedett fák tekintetében, növényegészségügyi okból, balesetveszély elhárítása, özönfajok terjedésének megelőzése céljából, vagy minőségi cseréhez (továbbiakban: közcélú fakivágás), az önkormányzat rendelhet el akkor, ha az más hatóság hatáskörébe nem tartozik.

(3) Fakivágási engedélyt, a tervezett épület, műtárgy műszaki tervdokumentációjához készített helyszínrajz csatolásával, építési tevékenység miatt is lehet kérelmezni.

(4) A közterületi fakivágást - az Fsznv-ben foglaltak alapján - jegyzői eljárás keretében kell kérelmezni.

(5) Fakivágás után a 32. §-ban foglaltak szerint kell a pótlásról gondoskodni.

(6) Göd város közterületén álló fásszárú növényt kivágni csak a tervezett kivágás időpontját legalább 30 nappal megelőzően, az ezen rendelet 4. számú mellékletét képező formanyomtatványon benyújtott kérelem alapján, kiadott jegyzői határozattal szabad. Fakivágást, faápoló metszést első sorban vegetációs perióduson kívül (október 15. és március 01. között) lehet végezni (kivéve balesetveszély elhárítása).

(7) Kivágott utcasorfa pótlása, utca fásítása esetén a fafajmegválasztásnál figyelembe kell venni az utca már meglévő fásítását, illetve a városi főkertész ajánlásait, törekedni kell az egységes fasorok létrehozására.

(8) Abban az esetben, ha élet- és balesetveszély, valamint sürgős kárelhárítás miatt azonnali intézkedésre van szükség, a fásszárú növényzet kivágásának megtörténtét a jegyzőnek 8 napon belül be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása engedély nélküli fakivágásnak minősül.

(9) Helyi védelem alá helyezett fák kivágása csak különösen indokolt esetben engedélyezhető.

(10) Védett természeti területen, valamint védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen lévő fa kivágásának rendjét külön jogszabályok tartalmazzák.

(1) Magánterületen telepítésre ajánlott növényekről a Településképi Arculati Kézikönyvből lehet tájékozódni.

(2) A telken kialakítandó zöldfelület arányát, a kötelezően telepítendő fásszárú növények mennyiségét, a telekhatártól számított minimális ültetési távolságokat a helyi településképi rendelet szabályozza.

(3) Magánterületen lévő fák kivágása (lombos és örökzöld) díszfák, mandula, szelídgesztenye és dió esetében 1 m magasan mért 13 cm törzsátmérő (40 cm törzskörméret) felett engedélyköteles.

(4) Az engedély iránti kérelmet ezen rendelet 4. sz. mellékletében foglalt formanyomtatványon kell benyújtani.

(5) Építési tevékenységgel érintett területen lévő fák kivágása, csak a tervezett épület, műtárgy műszaki tervdokumentációjához készített helyszínrajz alapján, a tervezett építmény helyén és külső határától számított legfeljebb 3 m-es sávban engedélyezhető.

(6) Természetvédelmi oltalom alá helyezett fák kivágása csak különösen indokolt esetben, kertészeti szakvélemény alapján, illetve szükséges esetben faegészségügyi vizsgálattal alátámasztva engedélyezhető.

(1) A kérelmező a fakivágási engedélyben megállapított mértékben és módon, az előírt határidőn belül a köteles gondoskodni a pótlásról.

(2) Közterületen kivágott fásszárú növényzetet kizárólag közterületen lehet pótolni. Ennek helyéről és mértékéről a főkertész szakvéleménye alapján a tulajdonosi jogkör SZMSZ-ben meghatározott gyakorlója dönt. Kivágott utcasorfa pótlása, utca fásítása esetén a fafajmegválasztásnál figyelembe kell venni az utca már meglévő fásítását, illetve a városi főkertész ajánlásait, törekedni kell egységes fasorok létrehozására.

(3) Fapótlás nem történhet ezen rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt, telepítésre nem engedélyezett fajokkal (kivéve kertészeti változatok). Amennyiben a pótlás a telepítésre nem engedélyezett fajok kertészeti változataival történik, úgy a növény terjedését a fa fenntartásáért felelős köteles megakadályozni.

(4) A fapótlás mértéke engedélyezett fás szárú növény kivágása esetén:

(5) Engedély nélküli fakivágás esetén a pótlás mértéke az engedély nélkül kivágott törzsátmérő 200%-a, a pótlás helyét vagy a 33. §-ban foglalt kompenzáció mértékét és módját a főkertész szakvéleménye alapján az eljáró hatóság határozza meg.

(6) A pótolt fa életképességét, fenntartását és a fatányér rendben tartását az engedélyesnek a telepítéstől számított 2 évig biztosítani kell. Ezen idő alatt esetlegesen kipusztult facsemetét az engedélyes pótolni köteles.

(7) A város kiemelt jelentőségű közterületein faápolási, faültetési és pótlási munka csak megfelelő szakmai irányítással végezhető.

(8) A kivitelezési munkák szakszerűségét és a balesetvédelmi szabályok betartását a helyi környezetvédelmi hatóság ellenőrizheti.

(1) Amennyiben magánterületi fásszárú növény kivágásának pótlása telken belül nem teljesíthető, a pótlás helyszínét az eljáró hatóság közterületen kijelölheti vagy az érintettet kompenzáció fizetésére kötelezheti.

(2) A kompenzáció kiszámításának alapja a 32. §-ban meghatározott pótlás mértékének megfelelő mennyiségű facsemete telepítésének összköltsége, de törzsátmérő cm-enként legalább 20 ezer forint.

(3) A kompenzációból befolyt összeget elkülönítetten, az önkormányzat Környezetvédelmi Alap költségvetési soron kell kezelni, és csak közterületi zöldfelület-fejlesztésre, illetve -fenntartásra használható fel.

Ezen rendelet 2021. március 15. napján lép hatályba.

(1) Ezen rendelet szabályait a hatálybalépést követően kialakult környezeti állapotokra, illetőleg az azt követően indult hatósági ügyekre kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a hatálybalépést követően indult, illetőleg hatálybalépéskor folyamatban lévő végrehajtásokra ezen rendelet szabályait alkalmazni kell.

(3)³