Nagymaros Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2006. (XII.19.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
Hatályos: 2020. 12. 01- 2020. 11. 30Nagymaros Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2006. (XII.19.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
Nagymaros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Hatv.) 1. § (1) bekezdésében és 5. §-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés d) pontjában megállapított feladatkörében a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. §
2. § (1) Az adó alanya:
a) magánszemély,
b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,
c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező egyesülése.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt adóalanyok közül adómentes a Hatv. 3. § (2) bekezdésében felsorolt szervezet.
3. § Az önkormányzat a beszedett adó összegéről évenként köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni.
4. § Nagymaros városban a vagyoni típusú adók körében az adót egységesen, tételes összegben kell megállapítani.
3. A helyi adók megfizetése
5. § (1) Helyi adót félévenként, két egyenlő részletben kell megfizetni, az adóév március hó 15-ig, illetve szeptember hó 15-ig.
(2) Az idegenforgalmi adót a beszedést követő hó 15. napjáig kell megfizetni.
(3) Az adóhatóság készpénzfizetést nem fogadhat el.
4. Bevallási kötelezettség
6. § (1) Építményadó esetében a helyi adó megállapítása érdekében az adófizetésre kötelezettnek az adókötelezettség keletkezését (változást) követő 15 napon belül kell adóbevallást tenni.
(2) Az idegenforgalmi adó bevallása, beszedése és megfizetése a tényleges vendégforgalmon alapulhat, melynek bevallásáért az adóalany büntetőjogi felelősséggel tartozik.
(3) Nem kell újabb adóbevallást tenni mindaddig, ameddig a helyi adót, adókötelezettséget érintő változás nem következik be.
8. § Helyi adóval kapcsolatos fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmek ügyében az elsőfokú adóhatóság az önkormányzat jegyzője, másodfokú fórum pedig a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve.
9. §
(1)
(3)
Az építményadó
10. § Az adókötelezettséget a Hatv. 11. §-a határozza meg.
5. Az építményadó alanya
11. § Az adó alanyára a Hatv. 12. §-a előírásait kell alkalmazni.
6. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
12. § Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a Hatv. 14. §-a irányadó.
7. Az adó alapja és mértéke
13. § (1) Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.
(2) Az adó mértéke:
a) az ingatlan-nyilvántartásban nem lakásként (így különösen: hétvégi ház, üdülő, gazdasági épület) nyilvántartott épület esetében – a b) pontban meghatározottak kivételével – esetében 900 Ft/m2;
b) garázs (gépjárműtároló) esetében 270 Ft/m2;
c) az ingatlan-nyilvántartásban lakásként (lakóházként) nyilvántartott, vagy a tulajdonos lakóhelyeként bejegyzett épület esetében 150 Ft/m2;
d) a vállalkozások céljára szolgáló, illetve az azt közvetlenül kiszolgáló épület, épületrész, helyiség esetén egységesen 150 Ft/m2.
13/A. § Műemléképület felújításához kapcsolódó adómentesség tekintetében a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13/A. §-a szerint kell eljárni.
14. § (1) Az adókötelezettséget a Hatv. 30. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg.
(2) Az idegenforgalmi adó alóli mentességre a Hatv. 31. §-a az irányadó.
15. § (1) Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma.
(2) Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 400 Ft.
(3) Az adó beszedésére és befizetésére a Hatv. 34. § (1) bekezdésében meghatározott személy, szerv köteles.
(4) A beszedésre kötelezett a beszedett adó összegéről a beszedést követő hó 15. napjáig köteles bevallást tenni és az adót befizetni az önkormányzat idegenforgalmi adó számlájára.
16. § [1] Az adókötelezettség szabályait a Hatv. 35-36. §-a tartalmazza.
11. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
17. § Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a Hatv. 38. §-a szabályait kell alkalmazni.
12. Az adó alapja
18. § Az adó alapját a Hatv. 39. §-a határozza meg.
19. §
20. § (1) Az adó mértéke állandó jellegű tevékenységnél az adóalap 2 százaléka.
(2) Az adó mértéke a Hatv. 37. § (2) bekezdés a-b) pontjában meghatározott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység esetén 5000 Ft/nap.
14. Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése
21. § [2] Az adóelőleget megállapítani és az adót megfizetni a Hatv. 41-42. §-a alapján kell.
TELEKADÓ
22. § Az adókötelezettséget a Hatv. 17. §-a, az adó alanyát a Hatv. 18. §-a határozza meg.
16. Adómentesség
23. § [3] (1) Adómentes a Hatv. 19. §-ában foglalt eseteken túlmenően az a telek is, amely az építési szabályok alapján nem beépíthető.
(2) Mentes az adó alól a telek ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett teljes területe és az épület, épületrész hasznos alapterülete különbözeteként fennmaradó telekrész.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott mentesség a vállalkozó (Hatv. 52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló telkére nem alkalmazható.
17. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
24. § Az adókötelezettség keletkezésének és megszűnésének szabályait a Hatv. 20. §-a határozza meg.
25. § (1) Az adó alapja a telek négyzetméterben számított területe.
(2) Az adó mértéke 30 Ft/m2/év.
26. § (1) Adóköteles a hatósági nyilvántartásban szereplő vízi járműnek az önkormányzat közigazgatási területén történő tárolása.
(2) Az adó alanya az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a naptári év első napján a vízi jármű tulajdonosa. Adó alanya továbbá az önkormányzat közigazgatási területén fekvő kikötő üzemeltetője. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.
(3) Az adókötelezettség a vízi jármű tárolása megkezdése napjával keletkezik. Minden megkezdett hónap egész hónapnak számít.
(4) Az adókötelezettség a vízi jármű önkormányzat közigazgatási területén történő tárolása megszüntetésének hónapja utolsó napjával szűnik meg.
(5) Az adó alapja a vízi jármű főgépének, több főgép esetén főgépeinek összegzett, hatósági nyilvántartásban, külföldön nyilvántartatott vízi jármű esetén a külföldi hatóság nyilvántartásában, ezek hiányában a vízi jármű bizonyítványában feltüntetett kilowattban kifejezett teljesítménye.
27. § (1) Az adó évi mértéke kilowattonként:
a) 50 kilowatt teljesítményig 25 Ft/hó;
b) 50-100 kilowatt teljesítmény között 35 Ft/hó;
c) 100 kilowatt teljesítmény felett 45 Ft/hó.
(2) Mentes az adó alól:
a) a sportról szóló törvény szerinti sportszövetség, valamint az azzal tagsági jogviszonyban álló sportegyesület tulajdonában lévő vízi jármű,
b) az illetékes vízirendészeti rendőrkapitányságon vízimentési tevékenység ellátására nyilvántartásba vett és vízimentés céljára a hajózási hatóság által alkalmasnak minősített, és ténylegesen annak is használt vízi jármű,
c) az a vízi jármű, amellyel legfeljebb 3 naptári nap időtartamra kötnek ki az önkormányzat közigazgatási területén lévő kikötőben.
(3) 50 %-os mértékű adókedvezmény illeti meg azt a nyugdíjas vízi jármű tulajdonost, aki az önkormányzat közigazgatási területén álló ingatlana után építményadó fizetésére köteles, és lejárt adótartozással nem rendelkezik. A nyugdíjas státuszt az első bevallás benyújtásával egyidejűleg nyugdíjszelvénnyel vagy a nyugdíjfolyósító szerv más okiratával igazolni kell.
28. § (1) A vízi járművek adóját az adóév június 1-től szeptember 30-ig tartó időszakára az adó alanya, az önkormányzat közigazgatási területén fekvő kikötőben tárolt vízi jármű esetén a kikötő üzemeltetője havonta, a tárolást követő hónap tízedik napjáig köteles az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallani.
(2) Az adót havonta, az (1) bekezdésben meghatározott időpontig köteles az adó alanya megfizetni.
29. § E rendelet alkalmazásában:
1. vízi jármű: a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény szerinti úszó létesítmények közül az a belvízi hajó, a motoros vízi sporteszköz, amelynek főgépének motorteljesítménye a 10 kilowattot meghaladja;
2. a vízi jármű tulajdonosa: hatósági nyilvántartásban szereplő vízi-, légi jármű esetén az a személy, aki vagy amely a nyilvántartásban tulajdonosként szerepel, egyéb esetben a Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonos;
3. hatósági nyilvántartás: a hajózási hatóság által vezetett úszólétesítmények lajstroma.
4. kikötő üzemeltetője: a hajózási hatóság által kikötő üzemeltetésére kiadott engedélyben szereplő természetes, vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet;
5. tárolás: a vízi járműnek kikötő területén a vízen, a parti szakaszon, az ahhoz csatlakozó, az üzemeltető által kezelt ingatlanon történő időszakos vagy rendszeres tárolása, valamint a vízi jármű tulajdonosa tulajdonában, használatában álló ingatlanon történő időszakos vagy rendszeres tárolása.
30. § [4] (1) Ez az önkormányzati rendelet 2007. január 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetéséről a 3/2007. (IV. 3.) önkormányzati rendelet 32. §-a alapján a jegyző gondoskodik.