Nagymaros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Hatv.) 1. § (1) bekezdésében és 5. §-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés d) pontjában megállapított feladatkörében a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Helyi adók

1. §

1. Építményadó,
2. iparűzési adó,
3. idegenforgalmi adó,
4. telekadó.

2. Az adók alanyai

2. § (1) Az adó alanya:

1. magánszemély,
2. a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,
3. a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező egyesülése.

(2) Adómentes az (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységébő1 származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétérő1 az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.

3. § Az önkormányzat a beszedett adó összegéről évenként köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni.

4. § Nagymaros városban a vagyoni típusú adók körében az adót egységesen, tételes összegben kell megállapítani.

3. A helyi adók megfizetése

5. § (1) Helyi adót félévenként, két egyenlő részletben kell megfizetni, az adóév március hó 15-ig, illetve szeptember hó 15-ig.

(2) Az idegenforgalmi adót a beszedést követő hó 15. napjáig kell megfizetni.

(3) Az adóhatóság készpénzfizetést nem fogadhat el.

4. Bevallási kötelezettség

6. § (1) Építményadó esetében a helyi adó megállapítása érdekében az adófizetésre kötelezettnek az adókötelezettség keletkezését (változást) követő 15 napon belül kell adóbevallást tenni.

(2) Az idegenforgalmi adó bevallása, beszedése és megfizetése a tényleges vendégforgalmon alapulhat, melynek bevallásáért az adóalany büntetőjogi felelősséggel tartozik.

(3) Nem kell újabb adóbevallást tenni mindaddig, ameddig a helyi adót, adókötelezettséget érintő változás nem következik be.

7. §

A helyi adók rendeletében nem szabályozott kérdésekben a helyi adókró1 szó1ó 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szó1ó 2003. évi XCII. törvényben foglaltak az irányadók.

8. §

Helyi adóval kapcsolatos fizetési könnyítésre és méltányosságra irányuló kérelmek ügyében az elsőfokú adóhatóság az önkormányzat jegyzője, másodfokú fórum pedig a megyei közigazgatási hivatal vezetője.

9. §

(1) Az adózó által fizetendő helyi adóbó1 az e rendelet alapján érvényesíthető levonások nem haladhatják meg az adó éves összegét és a következő évekre át nem vihetők.

(2) Amennyiben a mentességgel, kedvezménnyel csökkentett adó, késedelmi pótlék és bírság összege az 500 Ft-ot nem haladja meg, úgy azt nem kell megfizetni.

(3) Az adózó a lakás (lakóház) után fizetendő adó és a nem lakásként (lakóházként) megjelölt épület, építmény után fizetendő adó terhére érvényesítendő levonást az adó fizetésére nyitva álló, e rendelet 5. § (1) bekezdésében meghatározott határidőkben teheti meg, egyidejűleg csatolva a kiadások teljesítéséről szó1ó igazolásokat

4. Az adó mértéke

20. § (1) Az adó mértéke állandó jellegű tevékenységnél az adóalap 2 százaléka.

(2) Az adó mértéke ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységnél, amennyiben az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó:

a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat: naptári naponként 1 000 Ft,

b) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel, vagy kutat, feltéve, hogy a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül, valamint

c) bármely – a) és b) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel: naptári naponként 5 000 Ft.

21. §

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

(1) A vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.

(2) Az adóelőleg összege:

1. az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál – ideértve az idényjellegű tevékenységet is – a megelőző év adójának megfelelő összeg,
2. az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összege,
3. a tevékenységét az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal, vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.

(3) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembe vételével kell megállapítani.

(4) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított, illetőleg az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáró1 bejelentést kell tennie az adóhatósághoz.

(5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.

22. §

V. Fejezet

TELEKADÓ

1. Adókötelezettség, az adó alanya

(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet (továbbiakban: telek).

(2) Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosultja, illetve több tulajdonos esetén a 11. § (2) bekezdésben foglaltak az irányadók.

23. §

2. Adómentesség

Mentes az adó alól:

1. az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt,
2. az a telek, amely az építésügyi jogszabályok szerint nem beépíthető,
3. aki adott telek után építményadót fizet,
4. egyéb mentességek megállapítására a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 19. §-a alkalmazandó.
   

24. §

3. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

(1) Az adókötelezettség a földrészlet belterületbe vonásáról szóló önkormányzati határozat közzétételét, továbbá a telek mezőgazdasági művelés alól való kivonását és/vagy a művelési ág törlését követő év első napján, illetve az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettség megszűnik a telek külterületté minősítéséről szóló önkormányzati határozat közzététele, továbbá a telek művelési ágba sorolása és tényleges mezőgazdasági művelésének megkezdése félévének utolsó napján.

(3) Az adókötelezettségben bekövetkező – az (1)-(2) bekezdésben nem említett – változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.

25. §

(1) Az adó alapja a telek négyzetméterben számított területe.

(2) Az adó mértéke 25 Ft/m²/év.

VI. FEJEZET

1. Záró rendelkezések

26. § (1) Ez az önkormányzati rendelet 2007. január 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a 3/2007. (IV. 3.) önkormányzati rendelet 32. §-a alapján a jegyző gondoskodik.