Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjában és Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése:

NAGYMAROS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

(2) Az Önkormányzat székhelye:

2626 Nagymaros, Fő tér 5.

(3) Az Önkormányzat címerének, zászlajának, valamint a város jelképeiről és azok használatáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

Az önkormányzat pecsétjeinek leírását, ill. lenyomatát az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

(4) Az Önkormányzathoz tartozó közigazgatási terület leírását, illetve térképvázlatát az SZMSZ 2. sz. melléklete tartalmazza.

(5) A város szavazóköreinek számát, sorszámát és területét a jegyző állapítja meg, az l990. évi LXIV. törvény 12. § (l) bekezdése alapján.

A szavazókörökhöz tartozó területek jelen állapot szerinti pontos leírását az SZMSZ 1. sz. függeléke tartalmazza.

II. fejezet

A Képviselő-testület

2. §

(1) A Képviselő-testület tagjainak száma  12 fő. A Képviselők száma 11 fő.

A Képviselő-testület tagja a polgármester, aki a testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő (Ötv.  32. §.).

A települési képviselők névsorát a 2. sz. függelék tartalmazza.

(2) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület szervei (a Képviselő-testület bizottságai, a polgármester és a Képviselő-testület hivatala) útján látja el.

(3) Nagymaros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a jogszabályokban biztosított jogait és kötelezettségeit ezen szabályzatba foglalt részletező szabályokkal együttesen gyakorolja.

2/A. §

(1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságokra ruházza. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(2) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a rendeletalkotás;

b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,

c) a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,

d) helyi népszavazás kiírása,

e) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, adományozása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,

f) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadása,

g) helyi adó megállapítása,

h) településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat jóváhagyása,

i) hitel felvétele, a kötvénykibocsátás,

j) közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása,

k) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,

l) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,

m) intézmény alapítása,

n) közterület elnevezése, emlékmű állítás,

o) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,

p) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása,

q) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,

r) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,

s) a képviselő-testület  munkatervének elfogadása

t) gazdasági társaság létrehozása, megszüntetése, gazdasági társaságba való belépés, illetve kilépés,

u)

v) a városi jogtanácsos, és/vagy jogi képviselő megválasztása, kinevezése és felmentése, illetve ezen feladat ellátására szerződés megkötése és felmondása,

w) a városi önkormányzati lap felelős szerkesztőjének megválasztása, kinevezése és felmentése, illetve ezen feladat ellátására szerződés megkötése és felmondása,

x) az önkormányzat belső ellenőrének megválasztása, kinevezése és felmentése, illetve ezen feladat ellátására szerződéskötés és felmondás.

(3) A Képviselő-testület által a polgármesterre ruházott hatáskörök felsorolását a 7. számú melléklet tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület által a bizottságokra ruházott hatáskörök felsorolását a 8. számú melléklet tartalmazza.

3. §

1. A Képviselő-testület ülései

(1) A Képviselő-testület alakuló-, rendes és rendkívüli üléseken látja el feladatát.

(2) A Képviselő-testület rendes üléseit igény szerint, de legalább minden páratlan hónapban  tartja. A rendes ülések száma nyolc ülés évente.

(3) A bizottsági és a képviselő-testületi ülések időpontját úgy kell kitűzni és az üléseket összehívni, hogy azon valamennyi képviselő a munkaidején kívül, szabadidejében részt tudjon venni.

(4) A rendes ülés időpontját, helyét, a napirendi pontok megjelölését a helyi sajtóban közzé kell tenni, egyidejűleg a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni.

(5) A Képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a kisebbségi önkormányzat elnökét,

b) a jegyzőt,

c) meghatározott napirendi pontokhoz a könyvvizsgálót,

d) a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit^[1],

e) az aljegyzőt.

(6) Az ülés napirendi pontjaihoz meg kell hívni:

a) a Képviselő-testület  által meghatározott – bírósági nyilvántartásba vett és a testületnél hivatalosan bejelentkezett – lakossági önszerveződő közösségek képviselőit,

b) az önkormányzati intézmények vezetőit,

c) a hivatal köztisztviselőit,

d) akiknek meghívását a polgármester szükségesnek tartja.

4. §

(1) Rendkívüli ülés az év bármely napjára összehívható.

(2) A rendes ülés összehívására vonatkozó 8. § (3) bekezdésében meghatározott határidőt rendkívüli ülés esetében is lehetőség szerint be kell tartani. Ettől csak kivételes esetben lehet eltérni, és csak kivételesen lehet telefon, ill. futár útján a testület tagjait az ülésről értesíteni, a sürgősség indokának megjelölésével.

(3) A rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester gondoskodik.

(4) A polgármester köteles összehívni a Képviselő-testület rendkívüli ülését, ha azt

a) a képviselők egynegyede,

b) a képviselő-testület bármely bizottsága,

c) népi kezdeményezés,

d) a törvényességi ellenőrzést végző szervezet vezetője

kezdeményezi.

(5) A polgármester a kezdeményezéstől számított 15 napon belül köteles összehívni a rendkívüli ülést.

(6)  A rendkívüli ülés napirendjére csak az összehívás alapjául szolgáló napirendi ponto(ka)t lehet felvenni.

(7) A rendkívüli ülés összehívását kezdeményezőknek meg kell jelölni

a) az összehívás alapjául szolgáló napirendi ponto(ka)t,

b) a napirendi pont(ok) előadóit,

c) az írásos előterjesztéseket. 

5. §

6. §

(1) A képviselő-testület ülései a (2) bekezdésben foglaltak kivételével nyilvánosak.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart:

a) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, ill. visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele (Ötv. 12. § (4) bek. a./ pont),

b) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozat tétellel kapcsolatos eljárás tárgyalásakor (Ötv. 12. § (4) bek. a./ pont),

(3) A Képviselő-testület  zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés, az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(4) A (2) bekezdésbe foglalt személyi ügy tárgyalásakor az érintettet az elnök nyilatkozattételre kéri fel, hogy a nyilvános tárgyalásba beleegyezik-e. A nyilatkozatát a jegyzőkönyvbe bele kell foglalni.

(5) A (2) bek. a) és b) pontjában szabályozott esetekben a zárt ülés megtartását

a) a polgármester,

b) bármely képviselő,

c) a jegyző indítványozhatja.

A zárt ülés megtartásáról a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.

(6) A zárt ülésen:

a) a Képviselő-testület tagjai,

b) a jegyző,

c) a kisebbségi szószóló,

d) meghívása esetén az érintett ill. a szakértő

e) aljegyző

 vehet részt.

(7) A zárt ülésen hozott döntésről a polgármester tájékoztathatja a közvéleményt, a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáló érdekek megsértése nélkül.

7. §

2. A Képviselő-testület munkaterve

(1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján végi munkáját.

(2) A munkatervet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állítja össze, és minden év december 31-ig a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) a Képviselő-testület rendes üléseinek időpontját és napirendjét,

b) a napirendi pont előterjesztőjének nevét,

c) az előterjesztést véleményező bizottságok megjelölését.

8. §

3. Az ülés összehívása, vezetése

(1) A Képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a Képviselő-testület ülését.

(2) A Polgármestert akadályoztatása esetén az általános helyettesítést ellátó alpolgármester helyettesíti.

A polgármester és az általános helyettesítést ellátó alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a legidősebb alpolgármester - valamennyi alpolgármester akadályoztatása esetén a polgármester által előzetesen kijelölt képviselő – ennek hiányában a rangidős települési képviselő (korelnök) – hívja össze és vezeti.

(3) A Képviselő-testület tagjait meghívóban kell értesíteni úgy, hogy azt a testület tagjai az ülést megelőzően legalább 5 nappal kézhez vehessék.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) az ülés minősítését (rendes vagy rendkívüli),

d) a napirendi pontokat és azok előadóit,

e) a meghívó mellékleteként a napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket, határozati javaslatokat.

9. §

(1) Az elnök az ülés megnyitását követően a jelenlévő képviselők száma alapján megállapítja a határozatképességet, ill. határozatképtelenséget.

(2) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

(3) A határozatképességet a jegyző – távolléte esetén az aljegyző –  az ülés folyamán végig vizsgálni köteles.

(4) A testület határozatképtelensége esetén az elnök legfeljebb l óra időtartamra rendkívüli szünetet rendelhet el.

(5) Amennyiben a rendkívüli szünet eredménytelenül eltelik, az elnök az ülés későbbi időpontra történő elhalasztására tesz javaslatot.

Ennek elfogadásához a jelenlevő képviselők egyszerű szótöbbségű egyetértő döntése szükséges.

(6) A megismételt ülés elmaradása esetén a soron következő ülésen kell az elmaradt napirendi pontokat – sorrendben elsőként – megtárgyalni.

10. §

(1) Az ülés napirendjére és azok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.

(2) Az előterjesztett javaslatról a Képviselő-testület vitát követően dönt.

11. §

4. Sürgősségi indítvány

(1) A sürgősségi indítványt (a kiküldött meghívóban nem szereplő napirendi javaslat) legkésőbb az ülést megelőző munkanap 10 óráig kell a jegyzőnél írásban benyújtani.

(2) A sürgősségi indítvány tárgyában a javaslattevő  a napirend vitjáa során legfeljebb kettő percben tájékoztatást ad. A tájékoztatást követően a Képviselő-testület dönt a sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről.

(3) A sürgősségi indítványnak meg kell felelnie az előterjesztésre a 12. §-ban előírt tartalmi és formai követelményeknek.

(4) Sürgősségi indítványként rendelet-tervezet, átfogó beszámoló, koncepció, ötmillió forintot meghaladó vagyonügylet, a költségvetésben nem szereplő, kettőmillió forintot meghaladó vagyonügylet, valamint a város életére jelentős hatást gyakorló döntési javaslat nem terjeszthető elő.

12. §

5. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei

(1) Előterjesztés a Képviselő-testület elé csak írásban nyújtható be.

(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi Képviselő-testületi döntéseket és azok végrehajtásának állását,

c) a jogszabályi hivatkozást,

d) a költségkihatásokat, illetve a kiadás fedezetét biztosító költségvetési sor megnevezését,

e) határozati javaslatot, vagy rendelet-tervezetet,

f) a napirendet tárgyaló ülés típusát (zárt/nyílt),

g) a határozat elfogadásához szükséges többség típusát (egyszerű/minősített),

h) a szavazás módját (nyílt/titkos),

i) az illetékes bizottság véleményét.

(3) Előterjesztés csak a jegyző láttamozása után kerülhet a Képviselő-testület, ill. annak bizottságai elé.

13. §

 (1) A napirendi javaslat elfogadása után, sürgősségi indítvány hiányában, ill. annak elutasítása vagy utolsó napirendi pontként történő tárgyalása esetén az elnök először a lejárt határidejű határozatok teljesítéséről, valamint a folyamatban lévő beruházásokról és pályázatokról számol be.

A Képviselő-testület határozatban dönt a beszámoló elfogadásáról.

2. Az l. napirendi pont tárgyalása előtt az elnök egy-egy személy részére egyszeri, legfeljebb 2 perc időtartamú felszólalást engedélyez nem indítvány jellegű és nem ügyrendi közlendők céljára.

14. §

6. Ügyrendi kérdés

(1) Ügyrendi kérdésben a Képviselő-testület minden tagját az ülés alatt folyamatosan megilleti a felszólalás joga, alkalmanként legfeljebb 2 percben.

(2) Az elnök azonnal megvonhatja a szót, ha a felszólaló mondanivalója nem ügyrendi jellegű. A felszólalás minősége vonatkozásában – kétség esetén – a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz.

(3) Az ügyrendi kérdés tárgyában a testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazás útján határoz.

15. §

7. Jegyzői észrevétel

(1) A jegyző köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. Ilyen észrevételét a Képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.

(2) A jegyző ilyen esetben az elnöktől soron kívül kér szót.

16. §

8. A tárgyalás

(1) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló polgármesteri beszámoló tárgyában való döntést követően az interpellációkra, majd a képviselői kérdésekre kerül sor. Ezeket követően a Képviselő-testület az elfogadott napirend szerint tárgyalja az egyes napirendi pontokat.

(2) A felszólaláshoz a szót az elnök adja meg.

(3) Az első felszólalás a napirend előadóját illeti meg. A napirend előadója után az illetékes bizottság(ok) elnöke(i) ismerteti(k) a a bizottság álláspontját, és ha van, a kisebbségi véleményt.

(4) A napirend előadóját követő felszólalások tekintetében soron kívüli felszólalásra – igény szerint – az állandó bizottságok elnökei jogosultak, jelentkezési sorrendben.

(5) A napirendi előadó felszólalását követő vitában egy-egy felszólalás időtartama legfeljebb  5 perc lehet. Ezt az időt a testület egy alkalommal, a felszólaló kérésére meghosszabbíthatja, a hosszabbítás időtartamának meghatározásával, mely maximum további 5 perc lehet.

Erről a testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

(6) Az ülésen elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a felszólalást követően nyomban, legfeljebb azonban 2 perc időtartamban észrevételt tenni.

Ha az elnök nem ad szót, az érintett képviselő kívánságára az észrevétel-tétel tárgyában a testület felszólalás nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. Viszontválasznak helye nincs.

17. §

9. Tárgytól való eltérés, ismétlés

(1) Az egyes napirendi pontokat egymástól függetlenül kell megtárgyalni.

Korábban megtárgyalt napirendi pontra csak különösen indokolt esetben lehet – a testület egyszerű többséggel, vita nélkül, nyílt szavazással hozott döntése alapján – visszatérni.

(2) A napirendi pontok tárgyalása során a tárgytól eltérni, illetőleg a korábban elhangzottakat ismételni nem lehet.

(3) Az elnök megállapíthatja, hogy a hozzászólás tartalma eltér a tárgytól. A tárgytól eltérő hozzászólást félbeszakíthatja, a szót megvonhatja.

A tárgytól való eltérésről – kétség esetén – a testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással határoz.

(4) Az elnök megállapíthatja, hogy a hozzászólás tartalma a már korábban elhangzottak ismétlése.

Ismétlés esetén erre a körülményre a felszólaló figyelmét felhívja, újabb ismétlés esetén a szót megvonja. 

18. §

10. Szünet

(1) Bármely bizottsági elnök, a vita során jogosult a bizottság álláspontjának kialakítása érdekében rövid, maximum 15 perces szüntet kérni vitára tűzött napirendi pontonként egy alkalommal.

(2) Egy bizottsági elnök által kért szünetek összessége azonban egy ülésnap alkalmával nem lehet több 30 percnél.

(3) Az elnök óránként 10 perc szünetet rendelhet el. Vita esetén a testület e kérdésben egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

19. §

(1) A napirend tárgyalása során amennyiben több hozzászólást nem jeleztek, az elnök a vitát lezárja.

(2) A vita lezárását javasolhatja:

a) az előterjesztő,

b) bármely bizottság elnöke,

c) az elnök.

Ebben a kérdésben a testület vita nélkül egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

(3) A vita lezárása után, határozathozatal előtt bármely bizottság elnöke jogosult a bizottság álláspontját összefoglalni legfeljebb 3 percben.

(4) A bizottsági összefoglalókkal kapcsolatban új vitát nyitni nem lehet.

20. §

11. Határozati javaslat

(1) A vita lezárását követően az elnök vagy a napirendi pont előadója megfogalmazza a határozati javaslatot.

(2) A napirendi pont előadója határozati javaslatát főszabályként írásban, előterjesztése részeként fogalmazza meg.

(3) A napirendi pont tárgyalása során a felmerülő határozati javaslatot, illetve módosítást az elnök útmutatása alapján a hivatal köztisztviselője írásba foglalja.  Elkészültét követően az elnök felolvassa és szavazásra bocsátja.^[2]

(4) A határozati javaslatot úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen igennel vagy nemmel, vagy tartózkodommal lehessen szavazni.

(5) A határozati javaslat részekre is bontható, ez esetben részenként kell szavazni. A részekre bontást csak a tárgy előadója és az elnök javasolhatja.

21. §

(1) A határozati javaslattal kapcsolatban módosító javaslatokat tehetnek a testület tagjai, pontosan megfogalmazott szöveggel, az ülést megelőzően legalább 48 órával korábban a polgármesterhez írásban benyújtva.

(2) A módosító javaslatokról külön-külön kell szavazni.

(3) A határozat teljes szövegéről szavazni az elfogadott módosító javaslatoknak a határozat-tervezet szövegébe történt beillesztése után lehet.

(4) A határozati javaslatot annak végrehajtására megadott határidő kitűzésével, a végrehajtásért felelős és a végrehajtás előkészítéséért felelős megjelölésével kell megfogalmazni.

Tartalmaznia kell továbbá konkrét feladat kijelölése esetén a végrehajtás ellenőrzéséért felelős személy megjelölését.

Nem szükséges a végrehajtásért felelős megjelölése, ha a határozat csak általános érvényű állásfoglalást tartalmaz.

(5) A képviselő-testület határozatait a polgármester és a jegyző írja alá. A határozatokat emellett két elektronikus adathordozón is tárolni kell, és az önkormányzat honlapján is elérhetővé kell tenni. A jegyző köteles a határozatokat az ülést követő két napon belül az érintettek részére eljuttatni.

22. §

12. Határozathozatal

(1) A határozati javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(2) A megválasztott települési képviselők több mint felének (minősített többség) igen szavazata szükséges (Ötv. 15. §):

a) rendelet elfogadásához,

b) szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,

c) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz,

d) külföldi önkormányzattal való együttműködésről szóló megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,

e) intézmény alapításához,

f) képviselő kizárásához,

g) zárt ülés elrendeléséhez,

h) a Képviselő-testület önfeloszlatásának kimondásához (Ötv. 18. § (3) bek.),

i) a polgármester ellen, tisztségének megszüntetése érdekében kereset benyújtásához,

j) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz, gazdasági társaságba való belépéshez.

23. §

(1) A döntéshozatalból kizárható az a képviselő, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. (Ötv. 14. § (2)  bek.)

(2) A szavazásból való kizárásról a Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára vita nélkül, minősített többséggel, nyílt szavazással határoz.

(3) Az elnök kizárása esetén a napirendi pont döntéshozatala vonatkozásában az ülésvezetői teendőket a 8. § (2) bek. alapján az alpolgármester ill. a korelnök látja el.

24. §

13. A szavazás módja

(1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézfelemelés formájában történik.

(3) Szavazásnál „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazat adható. A szavazás során kisebbségben maradó szavazók nevét a jegyzőkönyv tartalmazza.

25. §

(1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Ötv. 12. § (4) bekezdésben (SZMSZ 6. § (2) bek.) foglalt esetekben, illetve bármely képviselő javaslatára, ha a Képviselő-testület azt egyszerű többséggel elfogadja.

(2) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi-, Összeférhetetlenségi és Szavazatszámláló bizottság látja el.

(3) A titkos szavazáshoz szavazólapot kell készíteni, amelynek az eldöntendő kérdést egyértelműen, valamint a kérdésre adható igen, nem vagy tartózkodom szavazati lehetőséget kell tartalmaznia.

A szavazólapot úgy kell leadni, hogy a szándék egyértelműen eldönthető legyen.

(4) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálása után kihirdeti a szavazás eredményét, amelyről jegyzőkönyvet készít.

(5) A (4) bekezdés szerinti jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét, napját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás eredményét.

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz, ill. zárt ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

26. §

(1) A Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára, egyszerű többséggel, nyílt szavazással név szerinti szavazást rendelhet el.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, a képviselők pedig nevük elhangzása után „igen, „nem” vagy „tartózkodom” válasszal szavazhatnak.

(3)  A név szerinti szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és hirdeti ki. Erről rövid összefoglalót kell készíteni.

27. §

(1) A polgármester, ha a Képviselő-testület döntését az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a Képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt (Ötv. 35. §. (3) bek.).

(2) Az ismételt tárgyalás előkészítése során a témában illetékes bizottságot és szükség esetén szakértőket is be kell vonni.

28. §

14. A tanácskozás rendjének fenntartása

(1) A tanácskozás rendjének, méltóságának biztosítása az elnök feladata.

(2) Az elnök ebben a jogkörében az alábbi jogosítványokkal élhet a rendzavaró képviselővel, meghívottakkal és a hallgatóság tagjaival szemben.

(3) Az elnök azt a képviselőt, meghívottat

a) akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása, első alkalommal figyelmezteti,

b) aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, ill. ismételt rendzavarást követ el, rendreutasítja,

c) aki a tanácskozás méltóságát magatartásával súlyosan sérti, a Képviselő-testület tagjait sértő kifejezéssel illeti, – ha bántó kijelentéseit rögtön vissza nem vonja, továbbá a képviselő-testületet, illetve a sértettet meg nem követi – vagy a rendreutasítás után újabb rendzavarást követ el, széksértés címén az elnök jegyzőkönyvi megrovásra tesz indítványt.

(4) A (3) bekezdés c) pontjában szabályozott jegyzőkönyvi megrovás tárgyában a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

(5) Az elnök a hallgatóság sorából azt, aki

a) a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, rendreutasítja,

b) a tanácskozás rendjét ismételten, vagy súlyosan megzavarja, a terem elhagyására kötelezi.

(6) Amennyiben a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülés meghatározott idejű félbeszakítására tesz javaslatot.

A félbeszakításról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

29. §

15. Az ülés elnapolása, félbeszakítása

(1) Az elnök kezdeményezheti az ülés félbeszakítását, ill. elnapolását, ha annak alapjául fontos indok szolgál.

(2) Az ülés félbeszakítása határozott időre történhet, amelynek letelte után – amennyiben lehetséges – az ülést folytatni kell.

(3) Az elnök javaslatot tehet az ülés elnapolására, ha

a) a tárgyalt napirendi pontokban a Képviselő-testület nem tud állást foglalni, illetve dönteni,

b) az ülés a félbeszakítás eltelte után sem folytatható,

c) az  ülés a 28. § (6) bekezdésben említett oknál fogva nem folytatható.

(4) Az ülés félbeszakításáról, ill. elnapolásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

30. §

16. A jegyzőkönyv

(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az Ötv. 17.§ (1) bekezdése alapján tartalmazza:

1. az ülés helyét, időpontját,
2. a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a távolmaradt képviselők nevét, a távollét okát,
3. a tárgyalt napirendi pontokat, napirendi pontonként az előadók nevét,
4. a tanácskozás lényegét,
5. a szavazás módjára való utalást és annak számszerű eredményét,
6. a hozott döntéseket,
7. az elhangzott tájékoztatókat, interpellációkat, kérdéseket, az azokra adott válaszokat, megtett intézkedéseket,
8. a képviselő kérésére, véleményének – ilyen irányú szándéka esetén szó szerinti – rögzítését,
9. mellékletként a meghívót, az előterjesztések, határozat- és rendelet-tervezetek egy-egy példányát, jelenléti ívet, a képviselő kérésére benyújtott hozzászólását, a jegyző törvényességi észrevételét.

(2) A jegyzőkönyvet a tanácskozásról készített hangfelvétel alapján kell elkészíteni, melyről a jegyző gondoskodik.

(3) A zárt ülésről, ill. napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A jegyzőkönyvek – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – egy-egy példányát az önkormányzat hivatalos helyiségében és a városi könyvtárban minden érdeklődő számára hozzáférhető helyen, betekinthetőséget biztosítva kell tartani.

A jegyzőkönyvekbe való betekintés lehetőségét, helyét, időpontját a helyi sajtóban és a hirdetőtáblán közzé kell tenni.

(5) A jegyzőkönyv egy példányát – kérésükre – a képviselőknek meg kell küldeni.

(6) A jegyzőkönyvek további egy példányát – mint nem selejtezhetőt kell irattározni, egy példányt pedig az üléstől számított 15 napon belül a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatalnak meg kell küldeni.

(7) A jegyzőkönyvet aláírásával a polgármester (elnök) és a jegyző hitelesíti.

17. Önkormányzati rendeletalkotás

31. §

(1) „A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.” (Ötv. 16. § (l) bek.)

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) a települési képviselők,

c) a Képviselő-testület bizottságai,

d) a jegyző.

(3) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesternél lehet benyújtani.

(4) A polgármester a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság elnöke és a jegyző bevonásával – az adott eset összes körülményét mérlegelve – megvizsgálja, hogy

a) a rendeletalkotás indokolt-e,

b) a rendelet megalkotásának célja valós-e,

c) a tervezett szabályozás nem áll-e ellentétben magasabb szintű jogszabállyal,

d) melyek a rendelet hatályosulásának várható feltételei.

(5) Amennyiben a kezdeményezés megfelel a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek, akkor a polgármester a tárgyban illetékes bizottság, a jegyző és a kezdeményező bevonásával elkészíti a rendelet tervezetét, és azt a Képviselő-testület elé terjeszti.

(6) Kétség esetén a rendeletalkotás szükségességéről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

(7) A tervezet elkészítésének koordinációs, szakmai, adminisztrációs, testület elé történő terjesztésének feladatait a jegyző látja, szükség esetén szakértők felkérésével.

(8) Az új szabályozást, illetve az átfogó módosítást tartalmazó önkormányzati rendeletek tervezetét indokolással együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(9) A polgármester ill. a jegyző a tárgyalás során tájékoztatást ad az előkészítés során felmerült, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról.

(10) A szavazás előtt a jegyzőnek nyilatkoznia kell a tervezet törvényességéről.

32. §

(1) Az önkormányzat rendeletét az elfogadását követő napon a hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel ki kell hirdetni.

(2) Az elfogadott rendelet teljes vagy kivonatos szövegét az önkormányzat hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(3) A rendeletek a – jegyzőkönyvekkel együtt – a hivatalban és a városi könyvtárban is megtekinthetők.

(4) A rendeletek, határozatok megjelölését tekintve a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII.29.) IM rendelet előírásai az irányadók.

(5) A rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a Képviselő-testület a tárgykörben illetékes bizottsága vagy a polgármester hatáskörébe utalhatja.

18. Helyi népszavazás

33. §

A Képviselő-testület a helyi népszavazás részletes szabályait külön rendeletben szabályozza.^[3]

19. Közmeghallgatás, lakossági fórum

34. §^[4]

(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás rendkívüli képviselő-testületi ülésnek minősül, a határozatképességre, a napirend elfogadására és a tárgyalásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A képviselő-testület az éves rendes közmeghallgatást november vagy december hónapokban, az éves munkatervében meghatározott időpontban tartja.

(4) A közmeghallgatást a polgármester hívja össze. A közmeghallgatás időpontját az önkormányzat lapjában, a meghívót az önkormányzat honlapján, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és a közterületi hirdetőtáblákon a közmeghallgatás időpontját legalább 8 nappal megelőzően közzé kell tenni.

(5) A közmeghallgatáson a napirend elfogadása után a polgármester beszámol az önkormányzat tárgyévi gazdálkodásáról, a beszedett helyi adó- és egyéb saját bevételekről és a folyamatban lévő fejlesztésekről, pályázatokról.

(6) A polgármester beszámolóját követően a megjelentek kérdéseket, észrevételeket tehetnek fel. A kérdésekre, észrevételekre a közmeghallgatáson, vagy amennyiben az a helyszínen nem lehetséges 15 napon belül írásban választ kell adni

34/A. §^[5]

(1) A közmeghallgatáson túlmenően lakossági fórumot lehet tartani a település lakosságának egészét, vagy jelentős részét érintő döntések meghozatala előtt a lakosság véleményének megismerése érdekében.

(2) A lakossági fórum megtartását indítványozhatja:

a) a polgármester,

b) a Képviselő-testület tagja,

c) a Képviselő-testület bármely bizottsága,

d) a jegyző,

e) bejegyzett helyi civil szervezet,

f) legalább száz, nagymarosi lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgár.

(3) A Képviselő-testület az indítvány elfogadásáról egyszerű többséggel dönt.

(4) A lakossági fórum időpontját, témáját a fórum előtt legalább 5 nappal, a 34. § (4) bekezdésben meghatározott módon közzé kell tenni.

20. Társulások

35. §

(1) Az önkormányzat – feladatai hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében – együttműködhet más önkormányzatokkal, valamint más gazdasági és szolgáltató szervezetekkel, illetve társulásokat hozhatnak létre.

(2) Az Ötv. 42-44. §-aiban, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvényben meghatározott társulási formákon túlmenően az önkormányzat más formában, elnevezéssel és más célokra is létrehozhat társulást.

(3) A társuláshoz való csatlakozásról – a bizottságok, a hivatal és szükség szerint szakértők bevonásával – a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

III. fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

36. §

(l) A Képviselő-testület a törvények által kötelezően létrehozandó bizottságokon túlmenően további bizottságokat alakíthat, minden bizottsága tekintetében meghatározza annak szervezetét.

(2) A Képviselő-testület állandó és eseti bizottságokat hoz létre.

(3) Az állandó bizottságok felsorolását, feladatkörét, tisztségviselői és tagjai nevét a 3. sz. melléklet tartalmazza.

(4) A bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja. A polgármester és az alpolgármesterek nem lehetnek bizottság elnökei, tagjai.

(5) A bizottság tagjainak számát, ezen belül a települési képviselői mandátummal nem rendelkező tagok számát – bizottságonként a Képviselő-testület határozza meg. Egy bizottságnak legfeljebb 7 képviselő tagja lehet.

(6) A bizottság tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.

(7) Egy képviselő egyidejűleg legfeljebb 3 bizottság tagja lehet.

37. §

(1) A bizottságok egyes kiemelt, folyamatos feladataik ellátására albizottságot hozhatnak létre. Az albizottság elnöke csak a bizottság képviselő tagja lehet. Az albizottság elnökét, tagjait a bizottság választja meg, minősített többséggel, nyílt szavazással. Az albizottság megalakításáról, feladatairól a bizottság elnöke a soronkövetkező ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

(2) Az albizottság a bizottság feladatkörébe tartozó döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő, konzultatív feladatot lát el, döntési hatáskört nem gyakorolhat. Az albizottság által tárgyalandó kérdéseket, és a javaslattétel határidejét a bizottság határozza meg.

(3) Az albizottságot az elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott képviselő tag képviseli.

(4) Az albizottságot az elnök, vagy a bizottság bármely tagja javaslatára, illetve az albizottság kéthavi működésképtelenségét követően a bizottság szüntetheti meg, minősített többséggel, nyílt szavazással.

(5) Az albizottságokra egyebekben a bizottságra vonatkozó szabályok az irányadók.

21. Állandó bizottságok

38. §

(1) A Képviselő-testület az Ötv. 27. §-án túlmenően meghatározza bizottságai feladat- és hatáskörét, ezen belül megállapítja a bizottság döntési jogkörét. Átruházott hatósági és döntési hatáskört – a bizottságok részére – a Képviselő-testület külön rendeletben állapít meg.

(2) A bizottság jog- és hatáskörét csak a Képviselő-testület módosíthatja, vonhatja meg. A bizottság jog- és hatáskörében a polgármester, más bizottságok nem járhatnak el.

A bizottság nevében történő eljárásra csak a bizottság tagja hatalmazható fel.

(3) A bizottság – feladatkörében – a polgármesteri hivatal és az önkormányzat valamennyi intézménye és más érintett tekintetében:

a) előkészíti a Képviselő-testület döntéseit,

b) szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását,

c) külön rendeletben megállapított döntési jogait gyakorolja,

d) gyakorolja átruházott önkormányzati hatósági jogkörét.

(4) Ha a bizottság – feladatkörén túl – a Képviselő-testület álláspontjától, céljától való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti az illetékes bizottság előzetes tájékoztatása után.

39. §

(1) A bizottság munkáját az elnök irányítja.

(2) A bizottságot az elnök képviseli. A Bizottság az elnök helyettesítésére egyszerű többséggel első és második elnökhelyettest választ. Az első elnökhelyettes teljes körűen jogosult helyettesíteni az elnököt, annak akadályoztatása esetén. Az elnök hiányában az új elnök megválasztásáig az elnök jogkörét az első elnökhelyettes gyakorolja. Az első elnökhelyettest akadályoztatása esetén a második elnökhelyettes helyettesíti.

(3) A bizottság munkájának irányításában, az ügyek vitelében a bizottság írásbeli felhatalmazása alapján – mint helyettes – a bizottság egy képviselő tagja is eljárhat. Az állandó bizottság ellenjegyzési jogkörében csak az elnök komoly akadályoztatása esetén szavazható meg helyettes.

(4) A tagok a bizottság ülésein hozott döntések alapján látják el feladataikat.

40. §

A Képviselő-testület az állandó bizottságok működéséhez – költségvetésében – bizottságonként elkülönítetten működési költséget (bizottsági költségkeret) határozhat meg.

41. §

(1) A bizottság a jegyzőn ill. a polgármesteren keresztül a polgármesteri hivataltól munkaanyagok, írásos előterjesztések elkészítését, feladatuk ellátásához szükséges adatok szolgáltatását, javaslatok megtételét, a hozott döntések végrehajtását kérheti.

(2) A bizottság működésének ügyviteli feladatait, az ülések technikai előkészítését a hivatal látja el – a jegyzővel, és a polgármesterrel folytatott – előzetes egyeztetés alapján.

(3) A bizottságok üléséről a hangfelvétel mellett írásos jegyzőkönyv készül. A bizottságok üléséről készült hangfelvételt elektronikus hordozón (fél évig számítógépen, valamint, illetve azt követően CD lemezen) kell tárolni, csatolva hozzá az írásbeli jegyzőkönyvet a jelenléti ívvel, a meghívóval és az írásos előterjesztésekkel együtt.

(4) A bizottság határozatait a bizottság elnöke aláírásával hitelesíti. A bizottság határozatait a jegyző köteles az érintettek részére az ülést követő 48 órán belül eljuttatni.

22. A bizottságok működése

42. §

(1) A bizottság legalább fél évre meghatározza rendes üléseinek számát és időpontját. A rendes ülések időpontjáról a bizottság köteles a Képviselő-testületet írásban tájékoztatni.

(2) A bizottságot az elnök hívja össze, mind rendes, mind rendkívüli ülésre.

(3) Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt legalább 3 tag kezdeményezi az elnöknél.

(4) A polgármester – az elnökhöz intézett – indítványára a bizottságot össze kell hívni.

(5) A bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza meg.

(6) Az önkormányzat minden intézményét tekintve pénzügyi ellenőrzési tevékenységre jogosult a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság.

(7) A (6) bekezdésben szabályozott kérdésen túlmenően a bizottságok a tárgykörükhöz tartozó intézmények működésének ellenőrzésére jogosultak, a hatályos jogszabályok keretei között.

43. §

 (1) Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, úgy a bizottság elnöke összevont tárgyalást kezdeményez. A bizottságok együttes ülésén a határozatképességet, és a szavazásnál a többséget a bizottságok együttes taglétszámához viszonyítottan kell vizsgálni. Az együttes ülés vezetésére bármelyik bizottság elnöke jogosult.

(2) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a bizottság által megbízott bizottsági tag hívja össze és vezeti.

(3) A bizottság ülése nyilvános, azon tanácskozási joggal részt vehet a polgármester, bármelyik települési képviselő és a jegyző, ill. az általuk megbízott személy. Zárt ülés a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint tartható.

(4) A bizottság a települési képviselő javaslatára a feladatkörébe tartozó ügyet köteles legkésőbb a következő ülésén megtárgyalni.

(5) A bizottság döntéseiről jegyzőkönyvet ill. nyilvántartást kell vezetni, amelyet a közigazgatási hivatalnak meg kell küldeni. A jegyzőkönyv tartalmára a Képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok az irányadók. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá.

(6) A bizottság határozatképességére, döntéshozatalára, a szavazás módjára, a döntéshozatalból való kizárásra a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A bizottság elnöke e rendelet 13. § (1) bekezdésének megfelelően az ülés elején köteles beszámolni a bizottság lejárt határidejű határozatainak teljesítéséről. Ennek érdekében táblázatos formában a hivatal elkészíti, a bizottságok elnökeinek átadja, és elektronikus formában is hozzáférhetővé teszi a bizottság lejárt határidejű határozatai végrehajtásáról szóló beszámolót.

(8) A bizottság ülésére a polgármestert, a jegyzőt és a könyvvizsgálót meg kell hívni.

44. §

(1) A bizottság napirendjére – kötött határidővel – fel kell venni a Képviselő-testület és a polgármester által javasolt témaköröket.

(2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

(3) A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz egyszerű többséggel, nyílt szavazással, a polgármester rövid indokolása után.

45. §

(1) Minden állandó bizottság állandó, vagy eseti szakértőt, illetve szakértői testületet foglalkoztathat, saját költségvetési kerete terhére.

(2) A bizottsági költségkerettel való rendelkezés, ezen belül szakértő foglalkoztatása tekintetében az elnököt a bizottságon belül vétójog illeti meg.

23. Ideiglenes bizottság

46. §

(1) A Képviselő-testület egyes nem állandó feladatok végrehajtására ideiglenes bizottságot is létrehozhat.

(2) Ideiglenes bizottság megalakítását javasolhatja:

a) a Képviselő-testület bármely tagja,

b) a Képviselő-testület bármely bizottsága,

c) a jegyző.

(3) A Képviselő-testület meghatározza az ideiglenes bizottság feladatkörét, működésének idejét, tagjainak számát, megválasztja elnökét és tagjait.

(4) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok az irányadók, a (3) bek. alapján meghatározott eltérésekkel.

(5) Ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet. A bizottság nem képviselő tagjává az adott területen kellő jártassággal, szakismerettel rendelkező személyeket kell választani.

47. §

(1) A Képviselő-testület egyes önkormányzati feladatainak eredményesebb ellátására tanácsnokot vagy tanácsnokokat választhat.

(2) A tanácsnok vagy tanácsnokok nevét, feladatát és hatáskörét az SZMSZ 6. sz. melléklete tartalmazza.

IV. fejezet

A Képviselő

48. §

(1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak érdekeit.

(2) A képviselő részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(3) A képviselők jogai és kötelezettségei tekintetében különbség nincs.

(4) A képviselők joga különösen:

a) a Képviselő-testület ülésein a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, bármely bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül, írásban – választ kell adni,

b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére véleményét – külön kérésre szó szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén,

d) javasolhatja bármely bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legkésőbb következő ülésén köteles napirendre tűzni, és a tárgyalásra a képviselőt meghívni,

e) kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek a Képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését,

f)  esetenként, írásos megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet,

g) a jegyzőtől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, közérdekű ügyben kezdeményezheti a jegyző intézkedését, melyre a jegyző 15 napon belül érdemi választ köteles adni,

(5) A (4) bekezdés f) pontjában említett megbízásról a Képviselő-testület egyszerű többséggel, nyílt szavazással, határozatában dönt. A megbízást írásba kell foglalni és a képviselőnek átadni.

A megbízásnak tartalmaznia kell:

a) a képviselet tárgyát,

b) a képviselet terjedelmét,

c) az esetleges hatáskört,

d) a megbízás időtartamát.

(6) A képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a Képviselő-testület munkájában,

b) olyan magatartást tanúsítani, amely közéleti tevékenységére, a választók bizalmára méltóvá teszi,

c) felkérés alapján a testületi ülések előkészítésében, ellenőrzésében részt venni,

d) írásban vagy szóban bejelenteni, ha a testületi, bizottsági ülésen vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

e) kapcsolatot tartani a lakossággal, önszerveződő közösségekkel,

f) a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, személyes adatokat megőrizni.

(7) A képviselők részére a Képviselőtestület tiszteletdíjat állapíthat meg. A Képviselő-testület adott évi költségvetési rendeletben meghatározott döntésével egy összegű képviselői szabadrendelkezésű keretet határozhat meg a képviselők részére, akik a keret terhére az önkormányzat intézményeit és a működő társadalmi szervezeteket részesíthetik támogatásban.                                                                   

(8) A Képviselő-testület egyszerű többséggel tanácsnokot választhat olyan konkrét feladat ellátására, amely komplex megközelítést, speciális szakértelmet, jelentős koordinációs tevékenységet igényel.

49. §

(1) Bármely képviselőnek joga van határozati javaslat előterjesztésére. Az előterjesztő az önálló indítványt kizárólag rendes ülés elé terjesztheti.

(2) Ha a polgármester az önálló indítvány napirendre tűzését mellőzte, de az indítványozó azt fenntartja, a testület a következő ülésén az indítvány napirendre tűzéséről vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással határoz.

(3) Önálló képviselői indítvány sürgős tárgyalásra és sürgős határozat meghozatala céljából is előterjeszthető. Ebben az esetben a sürgősségi indítványra vonatkozó szabályok az irányadók.

50. §^[6]

24. Képviselői kérdés

51. §

(1) A képviselő az ülésen a polgármestertől, a jegyzőtől, bármely bizottság elnökétől a feladatkörükbe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhet. Erre a kérdezett az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ köteles adni. Képviselői kérdésekre ülésenként a napirend lezárása után kerülhet sor.

(2) A képviselői kérdést az ülés kezdete előtt legalább 48 órával kell bejelenteni, és írásban be kell nyújtani. A képviselői kérdésnek tartalmaznia kell a képviselő nevét, a kérdés tárgyát és a kérdés címzettjét, vagy címzettjeit.

(3) Képviselői kérdéssel a testület bármely ülésen, de ülésenként legfeljebb 1 óra időtartamban foglalkozik. A képviselői kérdések napirendre tűzéséről a polgármester a beérkezés sorrendjének figyelembe vételével dönt.

(4) A képviselői kérdés szóban történő előadására lehetőséget kell adni az ülésen.

(5) A szabályszerűen előterjesztett képviselői kérdés az interpellációkat követő napirendi pontként a napirend része.

(6) Képviselői kérdést feltenni csak képviselőnek van joga.

(7) Azon képviselői kérdésekre, melyekre az ülésen idő hiányában nem volt mód, a kérdezett írásban, az ülést követő 15 napon belül köteles válaszolni.

(8) Visszavontnak kell tekinteni azt a képviselői kérdést, amelynek megtárgyalásánál a kérdést feltevő képviselő nincs jelen és a megtárgyalás elnapolását nem kérte.

V. fejezet

A polgármester

52. §

(1) A Képviselő-testület elnöke a polgármester, aki e minőségében képviseli a testületet a hatóságok, hivatalok, gazdasági szervezetek és a lakosság előtt.

(2) A polgármester tevékenységét főállásban látja el, akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti.

(3) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, határozatképesség, döntéshozatal, működés szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a Képviselő-testület előtt (Ötv. 32. §).

(4) A polgármester illetményét a Képviselő-testület állapítja meg az 1994. évi LXIV. törvény keretei között.

53. §

(1) A polgármester az önkormányzat működésével kapcsolatban:

a) Figyelemmel kíséri a testület, a bizottságok munkáját, a döntések törvényességét.

b) A bizottságok által benyújtott előterjesztésekkel kapcsolatban véleményt nyilvánít, melyet az előterjesztésnek tartalmaznia kell.

c) Felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy megítélése szerint sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz.

d) Amennyiben a döntést előkészítő bizottság az ügyben érdekelt más bizottság véleményének kikérése nélkül hozott döntést, annak végrehajtása előtt az érintett bizottság elé utalhatja az ügyet.

e) Az önkormányzat működésével kapcsolatban felmerülő ügyek, javaslatok, lakossági bejelentések megtárgyalására indítványozhatja a bizottságok összehívását. Szükség esetén egyes ügyek tárgyalásának sürgősségét javasolhatja.

f) Gondoskodik a testület és bizottságai működésének anyagi és technikai feltételeiről a jegyző bevonásával.

g) Biztosítja a demokratikus működést.

(2) A polgármester gondoskodik a nyilvánosság érvényesüléséről. Ezen belül gondoskodik:

a) a döntések nyilvánosságra hozásáról az ügy fontosságának megfelelően a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, ill. a helyi lap(ok)ban ,

b) a közmeghallgatás előkészítéséről,

c) a lakosság rendszeres tájékoztatásáról.

(3) A polgármester a lakosság széles rétegeit érintő ügyekben lakossági fórumot hívhat össze, amelyen egyúttal beszámol az önkormányzat működéséről.

A fórumon elhangzott javaslatokat, panaszokat azok jellege szerint a Képviselő-testület ill. az illetékes bizottság soron következő ülése elé terjeszti vagy  a polgármesteri hivatal intézkedését kezdeményezi.

A testületi, bizottsági ill. hivatali intézkedésről, döntésről a javaslattevőket, panaszosokat írásban értesíti.

(4) A polgármester kapcsolatot tart a helyi társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, önkormányzati és más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel, sportegyesületekkel és a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(5) Előterjeszti a testületi ülés napirendjét

1. a már folyamatban lévő,
2. a munkatervben szereplő,
3. a bizottsági elnökök által javasolt,
4. a Képviselő-testület tagjainak egynegyede által javasolt,
5. a saját kezdeményezésére javasolt,
6. a jegyző által javasolt,
7. a testületi ülést megelőzően benyújtott interpellációk, kérdések alapján.

(6) Rendeletalkotást kezdeményezhet, a rendelet tervezetét a jegyző és szükség szerint az illetékes bizottság bevonásával elkészíti.

(7) Hivatali működése során szükség szerint olyan programot dolgoz ki, amely a településfejlesztés és a helyi közszolgáltatások bővítésének céljait, feladatait, eszközrendszerét tartalmazza.

(8) A hivatal, a jegyző és az illetékes bizottság bevonásával elkészítteti az önkormányzat éves költségvetésének és zárszámadásának tervezetét és azt a Képviselő-testület elé terjeszti.

A költségvetési rendeletben év közben felmerülő szükséges módosításra vonatkozóan javaslatot dolgoz ki.

54. §

(1) A polgármester a Képviselő-testület döntései szerint saját önkormányzati jogkörében irányítja a polgármesteri hivatalt.

Ezen belül:

a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,                       

b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,

c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,

f) a hivatal alkalmazottai vonatkozásában egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, jutalmazás tekintetében.

(2) A polgármester államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős (Ötv. 33. §).

(3) A polgármester munka- és pihenőidejére, javadalmazására, fegyelmi felelősségére vonatkozóan az 1994. évi LXIV. törvény, és az abban foglaltaknak megfelelően az 1992. évi XXIII. tv. rendelkezései az irányadók.

(4) A polgármester a hivatal ügyfélfogadási rendjén belül, az általa megállapított időpontban heti egy alkalommal ügyfélfogadást tart.

25. Az alpolgármester

55. §

(1)^[7] A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) ^[8]Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(3) ^[9]Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát. A polgármester határozza meg az alpolgármester jogkörét.

VI. fejezet

A jegyző

56. §

(1) A Képviselő-testület az 1992. évi XXIII. törvényben meghatározott képesítési követelményekkel rendelkező jegyzőt foglalkoztat. A jegyző kinevezése és az alapvető munkáltatói jogok gyakorlása a Képviselő-testület kizárólagos joga.

(2) A jegyző vezeti a Képviselő-testület hivatalát.

Ezen belül:

a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a Képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges.

c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,

e) tanácskozási joggal vesz részt a Képviselő-testület, a Képviselő-testület bizottságainak ülésén,

f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

g) rendszeresen tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek, bizottságoknak, a polgármesternek, az alpolgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, azok változásáról,

h) a polgármester irányításával elkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, határozat- ill. rendelet-tervezeteket, megszervezi a döntések végrehajtását,

i) tájékoztatja a Képviselő-testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésről,

j) szervezi a jogi felvilágosító munkát,

k) továbbképzési tervet készít és gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

l) ellátja az önkormányzati intézmények törvényességi ellenőrzését, felügyeletét,

m) ellátja a jogszabályokban megállapított egyéb feladatait,

n) gondoskodik a lakosság, társadalmi szervezetek, önszerveződő közösségek tájékoztatásáról.

(3) A bizottságok ülésére a jegyzőt az ülés napirendjének és időpontjának közlésével a bizottság elnöke meghívja.

(4) Gondoskodik a Képviselő-testület, a bizottságok jegyzőkönyvének elkészítéséről és a polgármesterrel történő aláírás után – az ülést követő 15 napon belül – megküldi a közigazgatási hivatal vezetőjének.

(5) Biztosítja a Képviselő-testület, a bizottságok munkájához szükséges tárgyi és adminisztrációs feltételeket.

(6) A rendeletek kihirdetéséről az SZMSZ 33. §-ában foglaltak szerint a jegyző gondoskodik.

Az ő feladata a rendeletek karbantartása, hatályosításának előkészítése, egységes szerkezetbe foglalása.

(7) A jegyző helyettesítését az aljegyző, ennek hiányában a polgármesteri hivatal megfelelő képesítésű köztisztviselője, mindezek hiányában – megállapodás alapján – valamely szomszéd település jegyzője látja el.

(8) A jegyző jogállására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései az irányadók.

57. §^[10]

57/A. §^[11]

(26. Az aljegyző)

27. A polgármesteri hivatal

58. §

(1)^[12] Az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján létrehozott polgármesteri hivatal hivatalos elnevezése Nagymarosi Polgármesteri Hivatal.

(2) ^[13]A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza.

(3)^[14] A polgármesteri hivatal a vonatkozó jogszabályok és az önkormányzatok között létrejött megállapodásban foglaltak szerint ellátja a nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos adminisztratív, számviteli-költségvetési gazdálkodási és jogi tanácsadási feladatokat.

VII. fejezet

Záró és vegyes rendelkezések

28.Az önkormányzat vagyona

59. §

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosításról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

29. Gazdálkodás

60. §

(1) Az önkormányzat évente meghatározza a gazdasági programját és költségvetését az irányadó jogszabályok figyelembevételével.

(2)^[15] A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben állapítja meg az államháztartásról szóló törvény előírásai szerint.

(3)^[16]

(4) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről legkésőbb augusztus 15-ig tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(5)^[17]

30. Ellenőrzés

61. §

(1)^[18]

(2) Az önkormányzat teljes gazdálkodási területére kiterjed a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság^[19] ellenőrző tevékenysége.

(3) A Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság^[20] vizsgálatának megállapításait haladéktalanul közli a Képviselő-testülettel.

(4)^[21]

(5)^[22]

62. §

Az önkormányzat intézményeinek felsorolását az 5. sz. melléklet tartalmazza.

31. Záró rendelkezések

63. §

(1) A jegyző köteles a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteit folyamatosan figyelemmel kísérni, és változás esetén a módosítását a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(2)^[23] A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Képviselő-testület évenként áttekinti, és szükség esetén módosítja.

(3) Ezen Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

(4)^[24]

1. számú melléklet

NAGYMAROS VÁROS CIMERE

A város címere: csücskös talpú pajzsban ábrázolt címer. A pajzsfő elején, ezüst mezőben vörös heraldikai rózsa. A pajzsfő közepén (a díszhelyen) vörös mezőben ezüst kettős kereszt. A pajzsfő hátsó részén ezüst mezőben két vörös cölöppel.

Az alsó pajzsmezőben zöld terrán Szent Márton lovas alakja áll. Szent Márton (római katonatiszt) jobbra forduló, behajló, felemelt ezüst kardjával vörös tiszti köpenyét elvágó alak. Arany glóriás fején ezüst római tiszti sisakot visel, vörös tolldísszel, karján arany ruhája látszik. Arca és kézfeje természetes színű. Felszerszámozott, lépő ezüst lova balra fordul

NAGYMAROS ZÁSZLAJA

A zászlólap aránya 2:3. A rúd felőli egyharmadban – négyszögletű pajzsban – a város címere látható.

A pajzsfő elején ezüst mezőben vörös heraldikai rózsa. A pajzsfő közepén (a díszhelyen) vörös mezőben ezüst kettős kereszt. A pajzsfő hátsó részén ezüst mezőben két vörös cölöppel.

Az alsó pajzsmezőben zöld terrán Szent Márton lovas alakja áll. Szent Márton (római katonatiszt) jobbra forduló, behajló, felemelt ezüst kardjával vörös tiszti köpenyét elvágó alak. Arany glóriás fején ezüst római tiszti sisakot visel, vörös tolldísszel, karján arany ruhája látszik. Arca és kézfeje természetes színű. Felszerszámozott, lépő ezüst lova balra fordul

A zászlólap további része (a rúdra merőlegesen) négy egyenlő sávra van osztva. Ezek kék, vörös, ezüst, illetve zöld sávok. Mindkét oldal (a rúdra nézve) azonos kivitelű. A zászlón az arany részek megjeleníthetők sárgával, az ezüst részletek fehérrel.

Az önkormányzat pecsétjei és bélyegzői

1. számú melléklet

Nagymaros Város Önkormányzata

illetékességi területe, közigazgatási határai

Nagymaros város közigazgatási területét Keleten, a Jánoshegyi oldalon Kismaros község határolja a Dunáig, majd az Alsómezőtől Zebegény belterülethatáráig a Duna. Zebegény belterülethatárától nyugati irányban a Csizmadia-völgynél Zebegény község, majd a Márianosztrai úttól Szob nagyközség határolja.

Az északi oldalon a Márianosztra-Kóspallagi bekötő út határolja a Jánoshegyi dűlőig.

4. számú melléklet

5. számú melléklet

AZ ÖNKORMÁNYZAT INTÉZMÉNYEI

1./ Nagymarosi Napköziotthonos Óvoda

Nagymaros, Magyar u. 15.

       Nagymaros, Elsővölgy 2.

Nagymaros, Dózsa György u. 25.

2./ Gondozási Központ

Nagymaros, Vasút u. 6.

3./ Nagymaros Városi Könyvtár és Művelődési Ház

Nagymaros, Fő tér 14.

Nagymaros, Váci út 11.

Az önkormányzat gazdasági társaságai

1. Mátyás Étkezde Nonprofit Kft.

Nagymaros, Magyar u. 24.

1. Maros Építőipari és Kommunális Nonprofit Kft.

Nagymaros, Rákóczi út 37.

6. számú melléklet a 3/2007. (IV. 3.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület tanácsnokainak neve, feladatköre

1. Ivor Andrásné:

a) Civil szervezetekkel történő kapcsolattartás,

b) Önkormányzati rendezvények előkészítésében, lebonyolításában közreműködés.

2. Szimon Attila:

a) az önkormányzat közbiztonsággal kapcsolatos feladatai ellátása,

b) kapcsolattartás a rendőrségi, katasztrófavédelmi, szervekkel, a polgárőrséggel,

c) a Közbiztonsági Bizottság vezetésével kapcsolatos feladatok ellátása.

7. számú melléklet a 3/2007. (IV. 3.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület által a Polgármesterre ruházott hatáskörök

1. gyakorolja az önkormányzat szociális ellátásokról szóló rendeletében átruházott hatásköröket,
2. dönt a közterület használati hozzájárulás megadásáról, a méltányosság gyakorlásáról,
3. eljár a közbeszerzéseknél az ajánlatkérő nevében,
4. gyakorolja az éves költségvetési rendeletben meghatározott jogosítványokat,
5. gyakorolja az egyetértési jogot a rendkívüli események (pl. bombariadó) miatt elmaradt tanítási napok pótlásával kapcsolatban,
6. gyakorolja a megbízói jogokat a belső ellenőr, könyvvizsgáló, jogtanácsos tekintetében,
7. gyakorolja a munkáltatói jogokat a mezőőr, védőnők tekintetében,
8. ^[25]

8. számú melléklet a 3/2007. (IV. 3.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület által a bizottságokra ruházott hatáskörök

a) Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság:

a) Gyakorolja az építészeti és természeti értékek védelméről szóló önkormányzati rendeletben megállapított hatásköröket;

b) gyakorolja az önkormányzati közutak esetében a közútkezelőt megillető jogosultságokat, így különösen dönt a közúti jelzőtáblák kihelyezéséről, módosításáról.

b) Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Szavazatszámláló Bizottság:

a) javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére, valamint jutalmazására,

b) megállapítja azon lakossági önszerveződő közösségek listáját, amelyek képviselőit a Képviselő-testületi ülés meghatározott napirendi pontjaihoz kapcsolódóan meg kell hívni.

c) Humánügyi Bizottság:^[26]

Első fokon dönt a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott egyes ellátások tekintetében.

9. számú melléklet a 3/2007. (IV. 3.) önkormányzati rendelethez

A települési képviselők névsora

Fekete Zsolt

Grécs László

Ivor Andrásné

Mándliné Szabó Katalin

Német Imre

Szimon Attila

Petrovics László polgármester