Nagymaros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 10. § (1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 37/B. § (3) bekezdésében, 37/D. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében, 47. § (5) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 90. § (3) bekezdésében 132. § (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 21. § (1) bekezdésében és 148. § (7) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Ötv. 8. § (4) bekezdésében megállapított feladatkörében a következőket rendeli el:

I. Fejezet

1. Általános rendelkezések

2. A rendelet célja

1. § (1) A rendelet célja, hogy az Önkormányzat a jogosultak számára biztosítsa az alapvető életfeltételek megteremtését. Ezen belül is a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) rendelkezéseinek megfelelően elősegítse az aktív korú munkaképes lakosság foglalkoztatását és a körülményekhez igazodó egyéni (családi) életstratégiák kialakítását.

(2) A szociális ellátás biztosítása során érvényesíteni kell az egyénnek az önmagáért és a családjáért viselt felelősséget.

4. A szociális rászorultság

4. § E rendelet alkalmazása során szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki az e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott jövedelemhatárokat nem lépi túl.

5. Értelmező rendelkezések

5. § (1) E rendelet alkalmazása során az Sztv., illetve a Gyvt. értelmező rendelkezései az irányadók.

(2) E rendelet alkalmazása során fogyatékos személynek minősül:

1. korhatárra való tekintet nélkül az a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek, aki után szülője emelt összegű családi pótlékban részesül,
2. az a 18. életévét betöltött személy, aki:

• fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
• I., II., vagy III. rokkantsági csoportba tartozik, és rokkantsági nyugdíjban, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy vakok személyi járadékában részesül.

(3)

(4)

7. § A kérelmező szociális körülményeinek vizsgálata céljából környezettanulmányt kell készíteni, ha a benyújtott okiratok  vagy az eljáró szerv hivatalos tudomása alapján a szociális rászorultság tekintetében kétely merül fel.

8. §

10. § (1) A határozatlan időre, illetve az egy évnél hosszabb időtartamra megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását új nyilatkozatok és igazolások beszerzésével – ha jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik –   2 évenként felül kell vizsgálni.

11. § (1) A Képviselő-testület  - ha e rendelet másként nem rendelkezik – az e rendeletben szabályozott önkormányzati szociális feladat – és hatáskörök gyakorlását a polgármesterre, illetve a Humánügyi-bizottságra ruházza.

(2) A polgármester gyakorolja a Képviselő-testület által átruházott hatásköröket e rendelet 12. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, és b) pont ba), bb), bc) alpontjában meghatározott pénzbeli ellátás tekintetében.

(3) A Humánügyi Bizottság jár el első fokon – az átruházott hatáskört gyakorolva – a rendelet 12. § (1) bekezdés a) pont ab), ac) alpontjában meghatározott pénzbeli ellátások, valamint a 12. § (2) b), c) pontjában meghatározott természetbeni ellátások vonatkozásában.

(4)

(5) A polgármester és a Humánügyi Bizottság e rendelet alapján hozott határozata ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni. A jogorvoslati kérelmeket a Humánügyi bizottság előzetesen véleményezi, és azokat a Képviselő-testület bírálja el.

(6) A Képviselő-testület e rendelet alapján hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A Képviselő-testület határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni, a határozat közlésétől számított 30 napon belül.

(7) A jogosulatlanul felvett, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ellátás visszatérítésének méltányosságból történő elengedésére az Sztv. 17. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel teljesülése esetén a Képviselő-testület jogosult.

(8) Az egyéb különös eljárási szabályokat a jelen rendeletnek az egyes ellátási formákra vonatkozó rendelkezései körben kerülnek meghatározásra.

7. A pénzbeli és természetbeni ellátások

12. § (1) A pénzbeli szociális ellátások a következők:

a) Rendszeres (havonta folyósított) ellátások:

aa) normatív lakásfenntartási támogatás,

ab) helyi lakásfenntartási támogatás,

ac) ápolási díj méltányossági alapon.

b) Eseti ellátások:

ba) átmeneti segély,

bb) temetési segély,

bc) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

(2) A természetben nyújtott szociális ellátások a következők:

1. köztemetés,
2. közgyógyellátásra jogosultság szociális rászorultság alapján,
3. étkezési térítési díjtámogatás.
   

14. §

III. Fejezet

Eseti pénzbeli szociális ellátások

1. Átmeneti segély

22. § (1) Átmeneti segély annak a személynek nyújtható, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

1. egyedül élő személy esetében a nyugdíjminimum 200 %-át,
   
2. 2 fős család esetében a nyugdíjminimum 160 %-át,
3. 3 fős család esetében a nyugdíjminimum 130 %-át,
4. 4 fős család esetében a nyugdíjminimum 110 %-át,
5. 5 vagy ennél több fős család esetében a nyugdíjminimum 100 %-át,

(2) Amennyiben a családban fogyatékos személy él, az (1) bekezdés a)–e) pontjaiban meghatározott jövedelemhatár 20 %-al emelkedik.

(3) Átmeneti segély az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén annak az egyedül élő személynek, vagy családnak állapítható meg, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy időszakosan illetve tartósan létfenntartási gondokkal küzd.

23. § (1)

(2) Az átmeneti segélyt természetben, vagy készpénzben lehet megállapítani.

(3) A készpénzben megállapított átmeneti segély összege közüzemi szolgáltatók felé fennálló tartozás esetén közvetlenül a szolgáltatók részére átutalható.

24. § (1) Az átmeneti segély egyszeri összege nem lehet kevesebb 1 000 Ft-nál, azonban az egy család részére évente megállapítható átmeneti segélyek együttes összege (a továbbiakban: segélykeret) nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 200 %-át, illetve amennyiben a családban fogyatékos személy él, a nyugdíjminimum 220 %-át.

(2) Gyermekét egyedül nevelő szülő, fogyatékos személyt vagy tartósan beteg gyermeket nevelő család esetében az (1) bekezdésben meghatározott éves segélykeret a polgármester saját hatáskörében a nyugdíjminimum 100 %-ával megemelheti.

(3) Az (1)-(2) bekezdés alapján meghatározott keretösszeget meghaladó mértékű, átmeneti segélykérelem elbírálásról az eset összes körülményének figyelembe vételével a Humánügyi Bizottság dönt.

(4) Akit elemi kár (elemi csapás) ért, annak egyszeri, legfeljebb 30.000 Ft összegű azonnali átmeneti segélyt állapíthat meg a polgármester.

(5) Az egyedül élő személy vagy az egy család részére megállapított éves segélykeret összegébe az átmeneti segély címen pénzben, vagy élelmiszerutalvány formájában megállapított juttatások összege számít be.

(6) Az átmeneti segély a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került igénylő részére kivételesen, halasztást nem tűrő esetben  a 6. §.-ban meghatározott nyilatkozatok és igazolások nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az elmaradt nyilatkozatot és igazolásokat a támogatott személy utólag – a támogatás megállapításától számított 15 napon belül – köteles benyújtani. Ellenkező esetben a 8. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

13. Étkezési térítési díj támogatás

30. § (1) Étkezési térítési díjtámogatásra az a gyermek jogosult, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesül, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át.

(2) Az étkezési térítési díjtámogatás iránti kérelemhez a 6. §-ban foglaltakat kell csatolni.

(3) Az étkezési térítési díjtámogatás mértéke:

1. 90 %, amennyiben a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 130%-át,
2. 75 %, amennyiben a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át,
3. 50 %, amennyiben a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-át,

(4) Az étkezési térítési díj támogatás legfeljebb az oktatási, nevelési év végéig állapítható meg.

6. Közgyógyellátásra jogosultság szociális rászorultság alapján

31. § Szociális rászorultság alapján a jegyző közgyógyellátásra való jogosultságot állapít annak a személynek, aki más címen közgyógyellátásra nem jogosult, rendszeres havi gyógyszerköltsége eléri a nyugdíjminimum 25 %-át, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át.

7. Záró rendelkezések

32. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv. és a Gyvt., valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

33. § (1) Ez az önkormányzati rendelet – a (2) bekezdésben felsorolt kivételekkel – 2010. június 1. napján lép hatályba.

(2) A 17-18. §, valamint 20-21. § 2011. január 1. napján lép hatályba.

34. § (1) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre, illetve a már korábban megállapított ellátásoknál a hatályba lépést követően esedékes felülvizsgálat során kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 14/2006. (VII. 27.) önkormányzati rendelet.

Petrovics László                                                 dr. Horváth Béla

                                        polgármester                                                           jegyző