Nagymaros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 10. § (1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 37/B. § (3) bekezdésében, 37/D. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében, 47. § (5) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 90. § (3) bekezdésében 132. § (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 21. § (1) bekezdésében és 148. § (7) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Ötv. 8. § (4) bekezdésében megállapított feladatkörében a következőket rendeli el:

I. Fejezet

1. Általános rendelkezések

2. A rendelet célja

1. § (1) A rendelet célja, hogy az Önkormányzat a jogosultak számára biztosítsa az alapvető életfeltételek megteremtését. Ezen belül is a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) rendelkezéseinek megfelelően elősegítse az aktív korú munkaképes lakosság foglalkoztatását és a körülményekhez igazodó egyéni (családi) életstratégiák kialakítását.

(2) A szociális ellátás biztosítása során érvényesíteni kell az egyénnek az önmagáért és a családjáért viselt felelősséget.

3. A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet személyi hatálya tekintetében az Sztv. 3. § (1)-(3) bekezdése az irányadó.

(2) A rendeletben megállapított ellátások tekintetében az önkormányzat illetékessége az önkormányzat közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre terjed ki.

(3)

(4) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatások tekintetében a Gyvt. 4. §-ában meghatározott személyekre terjed ki.

(5) A gyermekjóléti ellátások esetében a jogosultságot a törvényes képviselő (azonos szülői felügyeleti jogokkal rendelkező szülők esetében az anya) lakóhelye alapozza meg.

3. § (1)

(2)

(3) A rendelet hatálya a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatások tekintetében a Gyvt. 4. §-ában meghatározott személyekre terjed ki.

(4) E rendelet hatálya – jogszabály ezirányú rendelkezése esetén – az Önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre is kiterjed.

(5)

4. A szociális rászorultság

4. § E rendelet alkalmazása során szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki az e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott jövedelemhatárokat nem lépi túl.

5. Értelmező rendelkezések

5. § (1) E rendelet alkalmazása során az Sztv., illetve a Gyvt. értelmező rendelkezései az irányadók.

(2) E rendelet alkalmazása során fogyatékos személynek minősül:

1. korhatárra való tekintet nélkül az a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek, aki után szülője emelt összegű családi pótlékban részesül,
2. az a 18. életévét betöltött személy, aki:

• fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
• I., II., vagy III. rokkantsági csoportba tartozik, és rokkantsági nyugdíjban, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy vakok személyi járadékában részesül.

(3)

(4)

7. § A kérelmező szociális körülményeinek vizsgálata céljából környezettanulmányt kell készíteni, ha a benyújtott okiratok  vagy az eljáró szerv hivatalos tudomása alapján a szociális rászorultság tekintetében kétely merül fel.

8. §

10. § (1) A határozatlan időre, illetve az egy évnél hosszabb időtartamra megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását új nyilatkozatok és igazolások beszerzésével – ha jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik –   2 évenként felül kell vizsgálni.

11. § (1) A Képviselő-testület  - ha e rendelet másként nem rendelkezik – az e rendeletben szabályozott önkormányzati szociális feladat – és hatáskörök gyakorlását a polgármesterre, illetve a Humánügyi-bizottságra ruházza.

(2) A polgármester gyakorolja a Képviselő-testület által átruházott hatásköröket e rendelet 12. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, és b) pont ba), bb), bc) alpontjában meghatározott pénzbeli ellátás tekintetében.

(3) A Humánügyi Bizottság jár el első fokon – az átruházott hatáskört gyakorolva – a rendelet 12. § (1) bekezdés a) pont ab), ac) alpontjában meghatározott pénzbeli ellátások, valamint a 12. § (2) b), c) pontjában meghatározott természetbeni ellátások vonatkozásában.

(4)

(5) A polgármester és a Humánügyi Bizottság e rendelet alapján hozott határozata ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni. A jogorvoslati kérelmeket a Humánügyi bizottság előzetesen véleményezi, és azokat a Képviselő-testület bírálja el.

(6) A Képviselő-testület e rendelet alapján hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A Képviselő-testület határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni, a határozat közlésétől számított 30 napon belül.

(7) A jogosulatlanul felvett, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ellátás visszatérítésének méltányosságból történő elengedésére az Sztv. 17. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel teljesülése esetén a Képviselő-testület jogosult.

(8) Az egyéb különös eljárási szabályokat a jelen rendeletnek az egyes ellátási formákra vonatkozó rendelkezései körben kerülnek meghatározásra.

7. A pénzbeli és természetbeni ellátások

12. § (1) A pénzbeli szociális ellátások a következők:

a) Rendszeres (havonta folyósított) ellátások:

aa) normatív lakásfenntartási támogatás,

ab) helyi lakásfenntartási támogatás,

ac) ápolási díj méltányossági alapon.

b) Eseti ellátások:

ba) átmeneti segély,

bb) temetési segély,

bc) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

(2) A természetben nyújtott szociális ellátások a következők:

1. köztemetés,
2. közgyógyellátásra jogosultság szociális rászorultság alapján,
3. étkezési térítési díjtámogatás.
   

14. §

III. Fejezet

Eseti pénzbeli szociális ellátások

1. Átmeneti segély

22. § (1) Átmeneti segély annak a személynek nyújtható, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

1. egyedül élő személy esetében a nyugdíjminimum 200 %-át,
   
2. 2 fős család esetében a nyugdíjminimum 160 %-át,
3. 3 fős család esetében a nyugdíjminimum 130 %-át,
4. 4 fős család esetében a nyugdíjminimum 110 %-át,
5. 5 vagy ennél több fős család esetében a nyugdíjminimum 100 %-át,

(2) Amennyiben a családban fogyatékos személy él, az (1) bekezdés a)–e) pontjaiban meghatározott jövedelemhatár 20 %-al emelkedik.

(3) Átmeneti segély az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén annak az egyedül élő személynek, vagy családnak állapítható meg, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy időszakosan illetve tartósan létfenntartási gondokkal küzd.

23. § (1)

(2) Az átmeneti segélyt természetben, vagy készpénzben lehet megállapítani.

(3) A készpénzben megállapított átmeneti segély összege közüzemi szolgáltatók felé fennálló tartozás esetén közvetlenül a szolgáltatók részére átutalható.

24. § (1) Az átmeneti segély egyszeri összege nem lehet kevesebb 1 000 Ft-nál, azonban az egy család részére évente megállapítható átmeneti segélyek együttes összege (a továbbiakban: segélykeret) nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 200 %-át, illetve amennyiben a családban fogyatékos személy él, a nyugdíjminimum 220 %-át.

(2) Gyermekét egyedül nevelő szülő, fogyatékos személyt vagy tartósan beteg gyermeket nevelő család esetében az (1) bekezdésben meghatározott éves segélykeret a polgármester saját hatáskörében a nyugdíjminimum 100 %-ával megemelheti.

(3) Az (1)-(2) bekezdés alapján meghatározott keretösszeget meghaladó mértékű, átmeneti segélykérelem elbírálásról az eset összes körülményének figyelembe vételével a Humánügyi Bizottság dönt.

(4) Akit elemi kár (elemi csapás) ért, annak egyszeri, legfeljebb 30.000 Ft összegű azonnali átmeneti segélyt állapíthat meg a polgármester.

(5) Az egyedül élő személy vagy az egy család részére megállapított éves segélykeret összegébe az átmeneti segély címen pénzben, vagy élelmiszerutalvány formájában megállapított juttatások összege számít be.

(6) Az átmeneti segély a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került igénylő részére kivételesen, halasztást nem tűrő esetben  a 6. §.-ban meghatározott nyilatkozatok és igazolások nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az elmaradt nyilatkozatot és igazolásokat a támogatott személy utólag – a támogatás megállapításától számított 15 napon belül – köteles benyújtani. Ellenkező esetben a 8. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

2. Temetési segély

25. § (1) Temetési segély – a temetési számla keltétől számított három hónapon belül – annak nyújtható, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó ugyan, de a temetési költségek viselése a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetési segély állapítható meg annak, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át.

(3)

26. § (1) A temetési segély legalacsonyabb összege a temetkezési tevékenységet ellátó Maros Kft. által meghatározott legolcsóbb temetés ( a továbbiakban: legolcsóbb temetés ) költségének 10 %-a.

(2) A megállapítható temetési segély összege a legolcsóbb temetés költségeinek

1. 10 %-a, ha az igénylő családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át.
   
2. legfeljebb 30 %-a, ha az igénylő családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegét.
   

(3) Különösen indokolt esetben a temetési segély az (1) -(2) bekezdésben meghatározott összeghatártól eltérően is megállapítható, de összege ebben az esetben sem haladhatja meg a legolcsóbb temetés költségét.

(4) Indokolt esetben – utólagos elszámolási kötelezettség megállapítása mellett – a temetési segély megelőlegezhető, ha a kérelmező – az elhunyt, és a megrendelő nevét tartalmazó – előlegszámlát vagy megrendelőt csatol. Ilyen esetben a temetési segély összegét a temetkezési vállalkozás részére kell átutalni.    

(5)

3. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

27. § (1) A gyermek rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2)

(3) A támogatás mértéke alkalmanként legalább 3.000.-Ft és legfeljebb a nyugdíjminimum összege.

(4)

(5) Ha ugyanazon család részére a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy éven belül 3 alkalommal megállapításra került, részére az adott naptári évben újabb támogatás csak a Humánügyi Bizottság döntése alapján állapítható meg.

13. Étkezési térítési díj támogatás

30. § (1) Étkezési térítési díjtámogatásra az a gyermek jogosult, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesül, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át.

(2) Az étkezési térítési díjtámogatás iránti kérelemhez a 6. §-ban foglaltakat kell csatolni.

(3) Az étkezési térítési díjtámogatás mértéke:

1. 90 %, amennyiben a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 130%-át,
2. 75 %, amennyiben a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át,
3. 50 %, amennyiben a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-át,

(4) Az étkezési térítési díj támogatás legfeljebb az oktatási, nevelési év végéig állapítható meg.

6. Közgyógyellátásra jogosultság szociális rászorultság alapján

31. § Szociális rászorultság alapján a jegyző közgyógyellátásra való jogosultságot állapít annak a személynek, aki más címen közgyógyellátásra nem jogosult, rendszeres havi gyógyszerköltsége eléri a nyugdíjminimum 25 %-át, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át.

7. Záró rendelkezések

32. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv. és a Gyvt., valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

33. § (1) Ez az önkormányzati rendelet – a (2) bekezdésben felsorolt kivételekkel – 2010. június 1. napján lép hatályba.

(2) A 17-18. §, valamint 20-21. § 2011. január 1. napján lép hatályba.

34. § (1) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre, illetve a már korábban megállapított ellátásoknál a hatályba lépést követően esedékes felülvizsgálat során kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 14/2006. (VII. 27.) önkormányzati rendelet.

Petrovics László                                                 dr. Horváth Béla

                                        polgármester                                                           jegyző