Nagymaros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 10. § (1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 37/B. § (3) bekezdésében, 37/D. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében, 47. § (5) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 90. § (3) bekezdésében 132. § (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 21. § (1) bekezdésében és 148. § (7) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Ötv. 8. § (4) bekezdésében megállapított feladatkörében a következőket rendeli el:

I. Fejezet

1. Általános rendelkezések

2. A rendelet célja

1. § (1) A rendelet célja, hogy az Önkormányzat a jogosultak számára biztosítsa az alapvető életfeltételek megteremtését. Ezen belül is a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) rendelkezéseinek megfelelően elősegítse az aktív korú munkaképes lakosság foglalkoztatását és a körülményekhez igazodó egyéni (családi) életstratégiák kialakítását.

(2) A szociális ellátás biztosítása során érvényesíteni kell az egyénnek az önmagáért és a családjáért viselt felelősséget.

3. A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet személyi hatálya tekintetében az Sztv. 3. § (1)-(3) bekezdése az irányadó.

(2) A rendeletben megállapított ellátások tekintetében az önkormányzat illetékessége az önkormányzat közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre terjed ki.

(3)

(4) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatások tekintetében a Gyvt. 4. §-ában meghatározott személyekre terjed ki.

(5) A gyermekjóléti ellátások esetében a jogosultságot a törvényes képviselő (azonos szülői felügyeleti jogokkal rendelkező szülők esetében az anya) lakóhelye alapozza meg.

3. § (1)

(2)

(3) A rendelet hatálya a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatások tekintetében a Gyvt. 4. §-ában meghatározott személyekre terjed ki.

(4) E rendelet hatálya – jogszabály ezirányú rendelkezése esetén – az Önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre is kiterjed.

(5)

4. A szociális rászorultság

4. § E rendelet alkalmazása során szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki az e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott jövedelemhatárokat nem lépi túl.

5. Értelmező rendelkezések

5. § (1) E rendelet alkalmazása során az Sztv., illetve a Gyvt. értelmező rendelkezései az irányadók.

(2) E rendelet alkalmazása során fogyatékos személynek minősül:

1. korhatárra való tekintet nélkül az a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek, aki után szülője emelt összegű családi pótlékban részesül,
2. az a 18. életévét betöltött személy, aki:

• fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
• I., II., vagy III. rokkantsági csoportba tartozik, és rokkantsági nyugdíjban, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy vakok személyi járadékában részesül.

(3)

(4)

6. Eljárási rendelkezések

6. § (1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokra vonatkozó kérelmet a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati irodájánál lehet benyújtani.

(2) Az e rendeletben meghatározott, az önkormányzat hatáskörébe tartozó szociális ellátás iránti kérelemhez – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a jogosultság megállapításához, illetve a jogosultság fennállásának időszakonkénti felülvizsgálatához (a továbbiakban együtt: kérelem) csatolni kell:

1. a kérelmező rendszeres és nem rendszeres jövedelméről kiállított igazolásokat (nyilatkozat), valamint nyilatkozat arról, hogy van-e érvényes tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése,
   
2. a kérelmező vagyoni helyzetére vonatkozó igazolásokat (nyilatkozatot),
   
3. nyilatkozatot a kérelmező és a vele egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó személyek számáról és családi állásáról,
4. 
   
5. 16. életévet betöltött gyermekek esetén iskolalátogatási igazolást,
6. hajléktalan személy esetén, nyilatkozatot a tényleges tartózkodási helyről,
7. munkanélküli személy esetén a Munkaügyi Központ igazolását,

h) vállalkozó, társas vállalkozás vezető tisztségviselője esetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal  által kiadott jövedelem-igazolás, valamint nyilatkozatot a le nem zárt adóév átlagos havi jövedelméről,

i) a jogszabály által előírt és a jogosultság megállapításához szükséges egyéb nyilatkozatokat és igazolásokat.

(3)

7. § A kérelmező szociális körülményeinek vizsgálata céljából környezettanulmányt kell készíteni, ha a benyújtott okiratok  vagy az eljáró szerv hivatalos tudomása alapján a szociális rászorultság tekintetében kétely merül fel.

8. §

9. § Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igény jogerősen megállapításra kerül, a jogosultság a kérelem benyújtásától esedékes.

(2) Ha a szociális ellátás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege – ha jogszabály vagy jelen rendelet eltérően  nem rendelkezik – az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata.

(3)

(4) A rendszeres pénzbeli ellátásokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell folyósítani.

(5) Az eseti pénzellátásokat a megállapítást követő 15 napon belül kell folyósítani.

10. § (1) A határozatlan időre, illetve az egy évnél hosszabb időtartamra megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását új nyilatkozatok és igazolások beszerzésével – ha jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik –   2 évenként felül kell vizsgálni.

11. § (1) A Képviselő-testület egyes, a rendeletben szabályozott önkormányzati szociális feladat- és hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza.

(2) A polgármester gyakorolja a Képviselő-testület által átruházott hatásköröket a rendelet 12. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott pénzbeli ellátás, valamint a 12. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott természetbeni ellátás tekintetében.

 (3)

(4)

(5) A polgármester e rendelet alapján hozott határozata ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni.[5]

(6) A Képviselő-testület e rendelet alapján hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A Képviselő-testület határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni, a határozat közlésétől számított 30 napon belül.

(7) A jogosulatlanul felvett, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ellátás visszatérítésének méltányosságból történő elengedésére az Sztv. 17. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel teljesülése esetén a Képviselő-testület jogosult.

(8) Az egyéb különös eljárási szabályokat a jelen rendeletnek az egyes ellátási formákra vonatkozó rendelkezései körben kerülnek meghatározásra.

7. A pénzbeli és természetbeni ellátások

12. § (1) A pénzbeli szociális ellátások a következők:

a) Rendszeres (havonta folyósított) ellátások:

aa)

ab)

ac)

b) Eseti ellátások:

ba) önkormányzati segély.

bb)

bc).

(2) A természetben nyújtott szociális ellátások a következők:

1. köztemetés,
2. közgyógyellátásra jogosultság szociális rászorultság alapján,
3. étkezési térítési díjtámogatás.
   

II. Fejezet

A rendszeres pénzbeli szociális ellátások

8. Aktív korúak ellátása

13. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5) A rendszeres szociális segélyre jogosultak tekintetében az együttműködésre kijelölt szerv a Mosoly Mikro-térségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat.

(6) A Családsegítő Szolgálat

a) figyelemmel kíséri az aktívkorúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján nyilvántartásba veszi;

b) tájékoztatja a jogosultat a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a program típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól;

c) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról az ellátásban részesülő személlyel írásban megállapodást köt;

d) folyamatosan kapcsolatot tart az ellátásra jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását;

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő  programban foglaltak végrehajtásáról, szükség esetén módosítja a programot, az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a Hatósági Csoportot.

f) jelzi a Polgármesteri Hivatal Hatósági Csoportjának, ha az ellátásra jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget;

g) a kapcsolattartásról a családsegítésre kötelezett esetnaplót vezet.

(7) A beilleszkedést segítő program típusai:

a) életmódot formáló program;

b) konfliktust kezelő program;

c) munkavégzésre történő felkészítési program;

d) gyermekgondozási és háztartási teendők ellátására, a gyermeknevelés melletti tanulás, önmegvalósítás erősítésére való felkészítési program.

(8) A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személyek együttműködésének eljárási szabályai:

a) a támogatott személy a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni az együttműködésre kijelölt szervet, továbbá

b) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül köteles írásban megállapodást kötni a beilleszkedést segítő programról.

(9) A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személyek együttműködés megszegésének esetei:

a) a megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet;

b) a beilleszkedést segítő program összeállításában nem működik közre vagy a programról írásban nem állapodik meg;

c) neki felróható okból nem teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

(10)

(11)

14. §

(2. Lakásfenntartási támogatás)

15. §

16. §

17. §

18. §

19. §

(3. Ápolási díj méltányossági jogcímen)

20. §

21. §

III. Fejezet

Eseti pénzbeli szociális ellátások

9. Önkormányzati segély

22. §^[1](1) Önkormányzati segélyben részesíthető az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, illetve aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd. Létfenntartást veszélyeztető helyzetnek minősül elsősorban:

1. hosszantartó betegségből eredő jövedelemkiesés,
2. elemi kár, baleset, bűncselekmény miatti anyagi kár,
3. aki állandó ápolásra, gondozásra és felügyeletre szoruló közeli hozzátartozóját ápolja és részére ápolási díj nem került megállapításra,
4. nagy értékű gyógyászati segédeszköz és gyógyszerek beszerzése,
5. családi krízis helyzet,
6. gyermek iskoláztatása,
7. tüzelőanyag hiánya vagy a vezetékes földgáz szolgáltatásból kikapcsolásra történt írásbeli felszólítás megtörténte.

(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély összege – alkalmanként – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 80 %-ig állapítható meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

1. egyedül élő személy esetében 200 %-át,
2. 2 fős család esetében 160 %-át,
3. 3 vagy ennél több fős család esetében 130 %-át,

nem haladja meg.

(4) Különös méltánylást érdemlő esetben a (2) bekezdésben meghatározott értékhatártól évente egy alkalommal el lehet térni, legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-ának megfelelő összeghatárig, amennyiben a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át nem haladja meg.

(5) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély megállapított összege ugyanazon kérelmező esetében egy naptári éven belül nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(6) Az e rendelet alapján folyósított önkormányzati segély jogosulatlan igénybevétele esetén az Szt. 17. §-ában meghatározott eljárást kell alkalmazni. A megtérítés elrendelésére a polgármester, mint szociális hatáskört gyakorló szerv jogosult.

(7) Az önkormányzati segély az Szt. 47. § (3) bekezdés szerinti valamely természetbeni ellátás formájában is megállapítható.

(8) Önkormányzati segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. A kamatmentes kölcsön visszafizetésére a kifizetéstől számított legfeljebb 6 hónapos határidőt lehet biztosítani. A kölcsönt havonta egyenlő részletekben köteles a kérelmező visszafizetni. A kölcsön nyújtásának és visszafizetésének feltételeit a kérelmezővel kötött szerződésben kell meghatározni.

(9) Kamatmentes kölcsön egy naptári évben egy alkalommal adható. Azon kérelmező részére, aki korábban nyújtott kamatmentes kölcsön tekintetében tartozással rendelkezik, ismételten nem adható kamatmentes kölcsön.

23. § (1) Önkormányzati segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra kötelezett hozzátartozója volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének

a)  10 %-a, ha az igénylő családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át.

b)  legfeljebb 30 %-a, ha az igénylő családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegét.

(3) Nem állapítható meg önkormányzati segély annak,

a)  akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát,

b)  ha a temetési költség a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 200 %-át meghaladja,

c)  aki szerződés alapján köteles a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodni.

(4) Indokolt esetben – utólagos elszámolási kötelezettség megállapítása mellett – az önkormányzati segély megelőlegezhető, ha a kérelmező – az elhunyt, és a megrendelő nevét tartalmazó – előlegszámlát vagy megrendelőt csatol. Ilyen esetben az önkormányzati segély összegét a temetkezési vállalkozás részére kell átutalni.

(5) A rendelet alkalmazása szempontjából a helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 150 000 Ft.

24. § (1) Önkormányzati segélyben részesíthető az a 18. életévét be nem töltött gyermek, ahol a gyermeket gondozó család időszakos létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) A támogatás annak a családnak, szülőnek, törvényes képviselőnek állapítható meg, ahol a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 160 %-át, tartós beteg vagy fogyatékos, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő, törvényes képviselő esetén  180 %-át.

(3) Elsősorban azokat a gyermekeket lehet támogatásban részesíteni, akinek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások   – különösen az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek családjával való kapcsolattartásának elősegítése, a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség, gyermek taníttatása, élelmezése, ruházatának pótlása – miatt anyagi segítségre szorul.

(4) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély  összege alkalmanként legalább 3 000 Ft és legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-a.

(5) Amennyiben ugyanazon család részére a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy éven belül 3 alkalommal már megállapításra került, részére az adott naptári évben újabb támogatás csak a létfenntartását közvetlenül és súlyosan veszélyeztető rendkívüli élethelyzet esetén állapítható meg.

 (10. Temetési segély)

25. §

26. §

(11. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás)

27. §

12. Köztemetés

28. § (1) Az Önkormányzat illetékességi területén bekövetkezett haláleset esetében – a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül – a polgármester gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) Ha utólag jut az Önkormányzat tudomására, hogy a közköltségen eltemetett, az önkormányzat illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező után olyan vagyon maradt, amelyből temetés költsége fedezhető lett volna, akkor a költségeket hagyatéki teherként az eljárásra illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni.

(3)

(4) Ha az eltemettetésre köteles személyt a polgármester a köztemetés megtérítésére kötelezi, – kérelemre – részletfizetést engedélyezhet.

(5) Részletfizetés esetén a havi törlesztő részletek összegét a kérelmező vagyoni-jövedelmi viszonyai, és egyéb szociális körülményeinek figyelembevételével kell meghatározni.

(6) Amennyiben a részletfizetésre kötelezett két havi törlesztő részlet megfizetését elmulasztja a megtérítés egy összegben válik esedékessé, és a behajtásáról intézkedni kell.

(7) Az eltemettetésről köteles személy a köztemetés költségének megtérítése alól

1. részben mentesíthető, amennyiben a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át.
2. egészben mentesíthető, amennyiben a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum összegét, egyedül élő esetén 150 %-át.

(8) Ha a meghalt személyt utolsó lakóhelye nem az Önkormányzat illetékességi területén volt, akkor a köztemetés költségeinek megtérítését az elhunyt utolsó lakóhelye szerint települési önkormányzattól kell igényelni.

29. §

13. Étkezési térítési díj támogatás

30. § (1) Étkezési térítési díjtámogatásra az a gyermek jogosult, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesül, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át.

(2) Az étkezési térítési díjtámogatás iránti kérelemhez a 6. §-ban foglaltakat kell csatolni.

(3) Az étkezési térítési díjtámogatás mértéke:

1. 90 %, amennyiben a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 130%-át,
2. 75 %, amennyiben a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át,
3. 50 %, amennyiben a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-át,

(4) Az étkezési térítési díj támogatás legfeljebb az oktatási, nevelési év végéig állapítható meg.

14. Közgyógyellátásra jogosultság szociális rászorultság alapján

31. § Szociális rászorultság alapján a polgármester közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, aki más címen közgyógyellátásra nem jogosult, rendszeres havi gyógyszerköltsége eléri a nyugdíjminimum 25 %-át, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át.

15. Záró rendelkezések

32. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv. és a Gyvt., valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

33. § (1) Ez az önkormányzati rendelet – a (2) bekezdésben felsorolt kivételekkel – 2010. június 1. napján lép hatályba.

(2)

34. § (1) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre, illetve a már korábban megállapított ellátásoknál a hatályba lépést követően esedékes felülvizsgálat során kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 14/2006. (VII. 27.) önkormányzati rendelet.

Petrovics László                                                 dr. Horváth Béla

                                      polgármester                                                           jegyző