1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Nagymaros Önkormányzatának közigazgatási területén lévő 090/1 hrsz. alatt fekvő, az Önkormányzat tulajdonában lévő köztemetőre, valamint az ennek fenntartásával és a temetésekkel kapcsolatos összes tevékenységre.

(2) A temetőben polgári, valamint egyházi szertartással történő temetés egyaránt lebonyolítható, felekezethez való tartozásra, vagy egyéb megkülönböztetésre tekintet nélkül.

2. § Jelen rendelet vonatkozásában

3. § A köztemető és létesítménye fenntartásáról, valamint az ott folyó temetkezési és jelen rendelet szerinti egyéb tevékenységek végzéséről az önkormányzat a Maros Nonprofit Kft. (a továbbiakban: üzemeltető) útján Kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretein belül gondoskodik.

4. § (1) A temetőt táblákra, a táblákat sorokra, a sorokat pedig számozott sírhelyekre kell felosztani. A táblák határait a kijelölt útvonalak jelzik.

(2) Az urna, és díszsírhelyek, az urnafal, valamint a szociális temetkezési forma számára külön területet kell kijelölni.

(3) A temető felosztásról, illetve az új kijelölésről a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság véleménye alapján a Képviselő-testület dönt.

(4) A temetőnek az (1)–(3) bekezdés szerint kialakított felosztását tartalmazó temetőtérképet a temető bejáratánál és a polgármesteri hivatalban ki kell függeszteni.

(5) A temetőtérképen megjelölt S parcellát szociális temetésre és köztemetésre kell fenntartani.

(6) A temető területén az Önkormányzat utakat, ravatalozót, kerítéssel való elhatárolást, vízvételi lehetőséget, illemhelyet, a temető területének megfelelő parkosítást az utak sorfásítását és rendszeres hulladékszállításhoz gyűjtőedényt biztosít.

5. § (1) A halottat eltemetni, az elhamvasztott halott maradványait elhelyezni – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a temetőben létesített temetési helyen szabad.

(2) Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát – az átvétel egyidejű igazolása mellett – ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni.

(3) A temetőben már korábban elhelyezett urnák kérelemre történő kiadásáról az üzemeltető gondoskodik. Az urna kiadását az kérheti, aki a hamvasztásról gondoskodott, vagy az elhalt közeli hozzátartozója. A kiadás tényét a nyilvántartásban fel kell jegyezni.

(4) Amennyiben az urna kiadását kérő személy nem azonos a hamvasztásos temetésről gondoskodóval, úgy az urna részére történő kiadásához a temetésről gondoskodótól hozzájárulást kell beszereznie. Ilyen személy hiányában a hozzájárulást a Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 1. pontja szerinti sorrendben az elhalthoz közelebb álló hozzátartozótól kell beszereznie.

6. § (1) A temetőben temetkezésre szolgálnak:

(2) Egy személynek egy sírhelye lehet. A kettős sírhelyeknél, valamint a kettős urnafülkék esetében van lehetőség a temetett sír, illetve urnafülke mellett még egy temetkezési hely megváltására. Előre meg lehet váltani a sírboltokat és urnakriptákat is.

7. § (1) A betelt sírhely parcellát az utolsó temetés napjával le kell zárni. A lezárt sírhelytábla temetési helyére nem lehet temetni.

(2) Az elhamvasztott halott hamvait tartalmazó urnát a temetőn belül sírhelyben rátemetéssel, urnasírban, urnakriptában vagy sírboltban lehet elhelyezni.

8. § (1) Az egyes temetkezési helyekért – díszsírhelyek kivételével – az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemetésre kötelezettnek díjat kell fizetni. A díj mértékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza, a megváltási időtartamra a díj előre esedékes.

(2) Az egyszeri megváltás időtartama nem lehet kevesebb, mint:

(3) A megváltási idő eltelte után a temetkezési helyek – a tulajdonos tiltó rendelkezése hiányában – újabb időtartamra megválthatók. A meghosszabbítás legrövidebb időtartamára az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(4) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve a további hely megszűnik.

(5) Felnőtt egyes sírba két koporsó temethető, és a sírba további 4 urna helyezhető el.

(6) Felnőtt sírhely-díj befizetése mellett a felnőtt sírhely-táblába 10 éven aluli gyermek is temethető. Ilyen esetben azonban a sír méreteinek a felnőtt sír méreteivel azonosnak kell lenni.

9. § (1) A sírhelyeket kifalazni, kibetonozni nem lehet.

(2) A sírhelyeken sírdomb kialakítása (felhantolás) nem kötelező. A hant nélküli parcellák létesítésére kijelölt területen sírdomb nem alakítható ki.

(3) A temetkezési helyek használatának jogát magánszemélyek között átruházni nem lehet, a sírhely újra megváltható az elhalt, illetve a rendelkezni jogosult rendelkezéseinek figyelembevételével. Ilyen személy hiányában a Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozó rendelkezése az irányadó.

(4) A nyugvóhelyek megváltásakor, újraváltásakor a temetési hely jellege szerinti kell díjat fizetni a 2. melléklet szerint.

(5) A temető területén sírbolt, urnafülke, urnasírbolt építése kizárólag előzetes írásbeli, látványtervet tartalmazó kérelemre, a Polgármester engedélyével lehetséges. Az engedélyt az üzemeltetőnek a tevékenység megkezdése előtt be kell mutatni.

10. § (1) A sírgödröt olyan méretűre kell kiásni, hogy a koporsó abban elhelyezhető legyen. A sírgödör mélysége a talaj és egyéb viszonyoktól függően 200 cm. Koporsóban történő rátemetés esetében a sírhelyet szükség szerint úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélységbe kerüljön.

(2) A felnőtt sírhelynek 210 cm hosszúnak és 90 cm szélesnek kell lennie. Kettős sírhely hossza és szélessége 200 x 190 cm. Sírokat egymástól 60 cm távolságra kell elhelyezni. A sorok közötti távolságnak 60–100 cm-nek kell lennie. A sírhelytáblák között legalább 4 m széles utat kell hagyni.

(3) Gyermeksírhely 10 éven aluli halott részére 1,3 m hosszú és 0,60 m széles. E sírokat egymástól 0,30 m távolságra kell elhelyezni.

(4) Urna földbetemetése esetén a sírhelyméret 60 x 80 cm, mélysége legalább 1 m.

(5) A sírhelyeken sírdomb felhantolása nem kötelező, magassága legfeljebb 50 cm lehet.

(6) Egymás mellett elhelyezett koporsós temetés esetén a sírbolt mélysége 190 cm, belső hossza 220–250 cm, szélessége két holttestre számítva 150 cm.

(7) Egymás alatt elhelyezett koporsós temetés estén a sírbolt mélysége legalább 200 cm, belső hossza 210 cm, szélessége 90 cm.

(8) A sírbolt alját és oldalfalait vízbehatolás és földnyomás ellen megfelelően ki kell képezni. A sírbolt tetejét legalább 300 kg/m hasznos terheléssel kell számítani. A fedőlapot szintén ennek a teherbírásnak megfelelően kell készíteni oly módon, hogy a sírbolt légmentesen záródjék.

(9) A fülkékkel épült sírbolt minden egyes fülkéje legalább 200 cm hosszú, 90 cm magas és 84 cm széles. A sírboltfülkét a koporsó elhelyezése után azonnal légmentesen be kell falazni.

11. § (1) Sírboltot csak engedély alapján lehet építeni, az engedélyezett tervet az üzemeltetőnek az építkezés megkezdése előtt be kell mutatni. A sírboltba legfeljebb 8 koporsó helyezhető el. Egy felnőtt koporsó helyébe két gyermek koporsó, vagy négy urna is elhelyezhető.

(2) A sírbolt felett rendelkezőnek az tekinthető, aki a használati díjat megfizette.

(3) A sírbolt, sírjel biztonságos fenntartásáról a temető tulajdonosa a temetési hely felett rendelkezni jogosultat köteles felhívni.

(4) A felhívást – a temetési hely megjelölésével – a temető hirdetőtábláján és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni és a felhívás közlését a rendelkezésre jogosult ismert lakcímén is meg kell kísérelni. A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

(5) Ha a sírjel felett rendelkezni jogosult a felhívás ellenére a sírjelet nem állítja helyre és az életet is fenyegető közvetlen veszély áll fenn, akkor a közvetlen veszélyt a rendelkezni jogosult költségére a temető tulajdonosa szünteti meg.

(6) Arra nézve, hogy a sírboltba kik temetkezhetnek, a létesítőnek a Sírbolt-könyvbe bejegyzett rendelkezései az irányadók.

(7) A sírboltba koporsóban csak annyi elhalt temethető, ahány férőhelyre azt építették. Amennyiben a sírbolt tulajdonosa, illetve a rendelkezésre jogosult a temetkezési jogosultságról a sírbolt-könyvben vagy végrendeletileg nem tett rendelkezést, úgy a sírboltban az elhalt hozzátartozói az elhalálozás sorrendjében temethetők el. A sírbolt tulajdonosának, illetve a rendelkezésre jogosultjának kérelmére a sírboltban elhelyezett koporsókban lévő porladáson túli csontmaradványokat össze kell gyűjteni és hamvasztás után urnában, illetőleg gyermekkoporsóban lehet elhelyezni.

12. § (1) A Képviselő-testület azon elhunyt személyeknek, akik a városi közélet valamely területén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, díszsírhelyet adományozhat.

(2) Az újonnan adományozott díszsírhely használati ideje a temető fennállásáig tart, használata díjmentes.

(3) A díszsírhelybe – a sírnyitás és rátemetés szabályainak megtartása, költségeinek viselése mellett – az elhalt özvegye és az elhalt közvetlen felmenő és lemenő hozzátartozói (szülők, gyermekek) is eltemethetők.

(4) A díszsírhelyek gondozásáról az elhunytak hozzátartozói, hozzátartozók hiányában – az Önkormányzat megbízására és költségére – az üzemeltető köteles gondoskodni.

(5) A díszsírhely adományozásáról írásban értesíteni kell az elhunyt Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 1. pontjában szerinti közeli hozzátartozók közül az elhalthoz legközelebb álló hozzátartozóját és a temető üzemeltetőjét.

(6) A díszsírhely parcelláiban a koporsó a földbe temethető vagy elhamvasztás után az urna kolumbáriumba helyezhető.

13. § (1) A köztemetőkben a temetkezési szolgáltatásokat az a temetkezési szolgáltató látja el, amely engedéllyel rendelkezik a szolgáltatási tevékenység végzésére és a temető üzemeltetőjével tevékenységét előzetesen egyeztette.

(2) Az engedéllyel rendelkező temetkezési szolgáltatók a rendelet 1. mellékletében meghatározott díjat kötelesek fizetni az üzemeltetőnek.

14. § (1) A temetés módjára, illetve a hamvasztásra az elhunytnak életében tett nyilatkozata, ennek hiányában a temetésről (hamvasztásról) gondoskodó személy rendelkezése az irányadó.

(2) A rendelkezésre jogosultságot az üzemeltető csak akkor köteles vizsgálni, ha azzal kapcsolatosan kifogást jelentettek be. Ha a jogosultságot az üzemeltető nem tudja megállapítani, akkor a jogosultságot megállapító bírósági döntésig a halott nem temethető el.

15. § (1) A felravatalozott koporsót – az eltemettető kívánságára – a búcsúztatás (szertartás) megkezdéséig nyitva lehet tartani. Nem lehet nyitva tartani az oszlási, vagy roncsolt állapotban lévő holttest koporsóját.

(2) A fertőző betegségben elhunytak koporsóját légmentesen lezárt állapotban kell felravatalozni és azt felnyitni nem szabad. A gyászolók a koporsóval nem érintkezhetnek.

16. § (1) A temetkezési hely rendelkezési jogosultja által végezhető munkák:

(2) A sírhely rendelkezésre jogosultja köteles a sírhely gondozását, gyomtalanítását rendszeresen elvégezni.

17. § (1) Sírbolt, síremlék állításához, valamint – a 16. §‑ban felsoroltakon kívüli – egyéb munkálatokhoz az üzemeltető előzetes engedélye szükséges. Be kell jelenteni az üzemeltetőnek ezen munkálatok végzésének időpontját és várható időtartamát.

(2) A sírbolt, síremlék építési munkákhoz, a meglévők felújításához a munka kivitelezője temetőüzemeltetési hozzájárulást köteles fizetni, amely mértékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Az előírt engedély hiánya, vagy az attól való eltérés esetén, továbbá a 17. § (2) bekezdésében szereplő kötelezettség elmulasztásakor az üzemeltető:

18. § (1) Üzemeltető csak a halottvizsgálati bizonyítvány kézhezvétele után engedélyezheti a halott eltemetését. A halottvizsgálati bizonyítvány egy példányának megőrzéséről az üzemeltető gondoskodik.

(2) A temető üzemeltetője az új sírmezők (sírnegyedek, sírparcellák) megnyitása előtt köteles gondoskodni a sírnyilvántartási térkép elkészítéséről és annak Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság által történő jóváhagyásáról. A temetőtérképet a temető-nyilvántartó könyvvel összhangban az üzemeltető köteles vezetni. A temetési rend megváltoztatása (sírok átminősítése) csak a Képviselő-testület engedélyével történhet a térkép módosításával. A temető dokumentációkat a temető kiürítésének elrendeléséig az üzemeltetőnek tűztől védve, páncélszekrényben kell megőriznie, azt követően pedig átadni a Pest Megyei Levéltárnak.

(3) A temetőben – a kegyeleti jogok gyakorlása céljából – a temetési helyekről az üzemeltető nyilvántartásokat vezet. A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírboltkönyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál.

(4) A nyilvántartó könyvbe minden temetést, időrend szerint a következő adatokkal kell bejegyezni: folyószám, a temetés napja, az elhalt családi neve, és utóneve, születési családi és utóneve, születési ideje, anyja neve, legutolsó lakóhelyének a címe, az elhalálozás időpontja, sírhely-tábla, -sor, temetési hely száma, valamint az eltemettető, illetve a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy neve, lakcíme, és a síremlékre vonatkozó bejegyzések. A nyilvántartókönyvhöz betűsoros névmutatót kell vezetni, amely az eltemetett halottak nevét és sírhelyeik pontos megjelölését tartalmazza.

(5) A sírbolt könyvet a (4) bekezdésben meghatározott tartalommal kell vezetni a sírbolt számának feltüntetésével. A sírbolt könyvbe be kell jegyezni a sírbolt felett rendelkezni jogosult személynek a sírboltra vonatkozó rendelkezéseit is.

(6) A temető üzemeltetője köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírbolt könyvbe bejegyzett és tárolt személyes adatok biztonságáról.

19. § (1) Az üzemeltető külön jegyzéket vezet a temetőben elhelyezett halva született gyermekekről. A jegyzékben fel kell tüntetni a halva született anyjának nevét, az elhantolás, urna elhelyezés időpontját és a föléje tűzött fejfa sorszámát.

(2) A sírbolt-könyv a sírboltban elhelyezett halottak bejegyzésére szolgál. A sírbolt-könyvet a 18. § (3) bekezdésben meghatározott tartalommal kell vezetni, a sírbolt számának feltüntetésével. A Sírbolt-könyvbe be kell vezetni a létesítőnek a sírboltra vonatkozó rendelkezéseit.

(3) A nyilvántartási adatokról tájékoztatást – a halott nevének, a temetés időpontjának és a temetkezés helyének kivételével – csak bírósági és hatósági eljárásokhoz lehet adni.

20. § (1) A temető nyitva tartása:

21. § (1) A temető folyamatos tisztán tartásáról, a rendezett környezet biztosításáról, a növényzet és a közösségi helyek gondozásáról az üzemeltető gondoskodik. A sírok, síremlékek gondozása a hozzátartozók feladata.

(2) A temető területén csak a sírok díszítésére szolgáló tárgyakat – virágot, dísznövényzetet, vázát, mécsest, sírlámpát – szabad elhelyezni. A sírhoz tartozóan padot elhelyezni kizárólagosan a temető üzemeltetőjével történt előzetes egyeztetéssel lehet. A temető rendjét zavaró tárgyakat az üzemeltető eltávolítja.

(3) A temetőben a síremléket, kegyeleti tárgyakat, növényzetet rongálni, bepiszkítani tilos.

(4) A sírokra ültetett növényeket, a temetőbe bevitt virágokat onnan kivinni csak előzetes bejelentés után lehet.

(5) A sírhelyek gondozásával kapcsolatban a keletkező szemetet, a gondozást végző személy csak a kijelölt hulladékgyűjtő edényzetben helyezheti el.

(6) A temető területén a talajt és a gyepet engedély nélkül felásni és bárhová elvinni tilos.

(7) A síremlék helyének kitűzését az üzemeltető megbízottja végzi el a helyszínen, a vállalkozó jelenlétében.

(8) Szabálytalan, közízlést sértő, vagy a temetőben nem illő felirattal ellátott síremléket felállítani nem szabad.

(9) A balesetveszélyes, vagy a kitűzéstől eltérő helyre megépített síremlék felállítást követően a hibás teljesítés észlelésekor a vállalkozó költségére el kell bontani.

(10) A temetőn belül építési anyagot tárolni, anyagot bevinni csak az üzemeltető engedélyével lehet. A munka elvégzését követően a munkaterületeket a vállalkozónak rendezett, tiszta állapotban kell átadni az üzemeltetőnek, a maradék építési anyagot köteles a munka befejezésének napján elszállítani.

(11) A temetőkben a kegyeleti tárgyakat, a sírokra ültetett növényeket, valamint a sírok díszítésére szolgáló anyagokat beszennyezni tilos.

(12) A sírok és az urnasírok kerítéssel nem határolhatók körül.

(13) A temetőkben gyertyát égetni legkésőbb a zárási időt megelőző egy óráig szabad. Ügyelni kell arra, hogy gyertyagyújtás tűzveszélyt ne okozzon.

(14) A temetők területére állatot bevinni – a vakvezető kutyák kivételével – tilos.

22. § A temető területéről sírkövet, síremléket és fejfát – vagyonvédelmi okokból – csak a temető üzemeltetőjének történt előzetes bejelentés után lehet kivinni.

23. § (1) A temetőbe gépjárművel, motorkerékpárral és kerékpárral behajtani és ott közlekedni tilos.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tiltás a mozgáskorlátozottakra, az engedélyezett munkálatokat végzőkre és – esetenként – a láthatóan idős és beteg személyekre nem vonatkozik.

(3) Engedélyköteles munkavégzés céljából eseti behajtási engedéllyel rendelkezők – az 1. mellékletben meghatározott díj megfizetését követően – közlekedhetnek gépjárművel a temetőben.

24. § (1) Ha a sírtáblában a 25 éves sírhelyhasználati, illetőleg 10 éves urnahasználati idő eltelt, az újbóli temetések biztosítása érdekében azt ki kell üríteni.

(2) Ha a kiürítendő sírtábla átrendezésére nem kerül sor, a sírok a sírhely egyidejű újraváltásával a helyükön maradhatnak. Ha a sírok az eredeti helyükön nem maradhatnak, áthelyezésükről a hozzátartozóknak kell gondoskodni.

(3) Ha a hozzátartozók a kiürítéskor az áthelyezésről, illetőleg a sír eredeti helyén való fenntartásáról nem gondoskodik, a holttestmaradványokat közös sírban kell elhelyezni, vagy el kell hamvasztani és a visszamaradó hamvakat és az urnákat közös sírba kell helyezni.

(4) A sírtábla kiürítésekor a síremlékkel annak létesítője (annak halála esetén örököse) rendelkezik. Sírbolt és át nem helyezhető síremlék esetében az Önkormányzat a létesítőt köteles kártalanítani. A kártalanítás módjára, mértékére, valamint érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, amennyiben létesítő nem tart igényt a sírra, úgy azt az üzemeltető értékesítheti.

25. § (1) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megtelt, azt le kell zárni, ott tovább temetni tilos. A lezárásról szóló hirdetményt a ravatalozónál ki kell függeszteni.

(2) Amennyiben a temetőt, illetve a temetési helyet megszüntetik, a megszüntetést megelőzően azt hirdetményben, továbbá három alkalommal, legalább egy országos és egy területi napilapban közzé kell tenni, úgy, hogy a hirdetmény kifüggesztése és az első közzététel a megszüntetés előtt legalább 6 hónappal, a továbbiak pedig kéthavonta történjenek.

(3) A sír felnyitására csak a szükséges engedély megszerzése után kerülhet sor.

26. § A panaszügyintézés az üzemeltető feladata, melyet telephelyén lát el.

27. § A temetői munkák során – így különösen: rátemetés, exhumálás, áthelyezés – talált értékekről, így különösen ékszer, nemesfémből készült protézis és a találás körülményeiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A talált érték biztonságos megőrzéséről az üzemeltető gondoskodik a jogosultnak történő átadásig.

28. § Ez az önkormányzati rendelet 2016. november 3. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Nagymaros Önkormányzatának a köztemetőről szóló 6/2007. (IV. 27.) önkormányzati rendelete.

(2) A rendelet hatályba lépését követően, legkésőbb 2016. december 31-ig új sírhelyként megváltásra kerülő sírhelyek megváltási árát, valamint a 2016-ban lejárt sírhelyek ismételt megváltási árát legkésőbb 2016. december 31-ig a jelen rendelet hatályba lépése előtt érvényes, a 6/2007. (IV. 27.) önkormányzati rendeletben megállapított megváltási árakon lehet megfizetni.^[1]