Nagymaros Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019. (III.4.) önkormányzati rendelete

a közterület-használat rendjéről

Hatályos: 2019. 03. 04- 2020. 05. 26

Nagymaros Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019. (III.4.) önkormányzati rendelete

a közterület-használat rendjéről

2019.03.04.

Nagymaros Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában megállapított feladatkörében, tekintettel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében biztosított lehetőségre, a közterületek használatának rendjéről a következőket rendeli el:

I. Fejezet

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet célja, hogy meghatározza a közterület használatának rendjét, illetőleg megakadályozza és szankcionálja az engedély nélküli, valamint az engedélytől eltérő közterület-használatot.

(2) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra – a jogszabályok keretei között – bárki szabadon használhatja.

(3) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.

(4) Rendeltetésétől eltérő célú a közterület használata, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben megfogalmazott módon akadályozza.

(5) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (továbbiakban: közterület-használat) közterület-használati engedély, továbbá használatai díj fizetése szükséges a meghatározott kivételekkel.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel Nagymaros város területén tartózkodnak és tevékenykednek.

(2) A rendelet területi hatálya Nagymaros város közigazgatási területén az önkormányzat tulajdonában, vagyonkezelésében levő, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként (így különösen közút, járda, tér, sétány) nyilvántartott belterületi földrészletekre, továbbá a belterületi földrészletek tulajdonosa által közhasználatra átadott részére (továbbiakban együtt: közterület) terjed ki.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendeletben meghatározott országos közút nem közlekedési célú közút használatára.

3. Értelmező rendelkezések

3. §

a) A rendelet alkalmazása szempontjából a közterület, az építmény fogalmára az Étv. 2. §-a irányadó.
b) Köztárgy: közterületen, vagy közhasználat céljára átadott területen álló művészeti-, kegyeleti szobor, emlékmű, dísz- és szökőkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertépítészeti műtárgy, illetőleg geodéziai jel, utcabútor.
c) Plakát: falragasz, hirdetés, felirat, szórólap, vetített kép, zászló, embléma a hordozóanyagtól függetlenül.
d) Üzlethelyiségen kívüli árusítás: vendéglátó ipari előkert, az üzlet homlokzatával határos közterületen folytatott árusítás és árubemutató tevékenység, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendeletben meghatározott mozgóárusítás, mozgóbolt, valamint az 5. számú melléklete szerinti korlátozott termékkör árusítása.
e) Gyűjtő út: a település lakó- és kiszolgáló útjainak forgalmát összegyűjtve vezetik a település főúthálózatára.
II. Fejezet

4. A közterület használata

4. § (1) Közterület-használati engedélyt kell kérni:

a) közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzletportál, árusító automata és egyéb berendezés továbbá cég- és címtábla,

b) vállalkozási (így különösen kereskedelmi, vendéglátó-ipari) célú építmény, építési felvonulási épület,

c) önálló hirdető berendezés (reklámhordozó), figyelmeztető és tájékoztató tábla,

d) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, építőipari gép, berendezés,

elhelyezésére,
e) alkalmi és mozgó árusítási, -szolgáltatási tevékenység végzésére,
f) vendéglátó-ipari előkert használatára,
g) alkalmi vásáron, önkormányzati- és egyéb tömegrendezvényen folytatott kereskedelmi, vendéglátó-ipari tevékenység által elfoglalt területre,
h) mutatványos tevékenység végzésére,
i) hatósági jelzéssel nem rendelkező vagy a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező [1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 5. § (1) bekezdése], vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek 10 napot meghaladó tárolására,
j) üzlethelyiségen kívüli árusítás, árubemutató, szolgáltatás végzésére,
k) filmforgatási célú területhasználatra,
l) virágláda,
m) úszóműves kikötő,
n) tüzelőanyag és egyéb háztartási felszerelések, tárgyak, mezőgazdasági termény
elhelyezésére,
o) települési szilárdhulladék-, építési törmelék-gyűjtő konténernek a közterületen 7 napot meghaladó időtartamra való tárolásához.
(2) Nem kell közterület-használati engedély kérni a következő esetekben:
a) közterület- és közút építéssel, javítással, fenntartással kapcsolatos területhasználat,
b) úttartozék (közvilágítási lámpa, tartóoszlop, közúti közlekedési irányítási célokat szolgáló berendezés) elhelyezése,
c) közmű és egyéb vezetékek (elektromos, gáz, víz, távközlési kábelek, távfűtő, csatorna stb.) hibaelhárításával kapcsolatos területhasználat, amennyiben az nem haladja meg a 3 napot,
d) közvetlen életveszély elhárításához szükséges területhasználat,
e) televízió, rádió tudósításnál közvetítő gépkocsi elhelyezéséhez szükséges területhasználat,
f) építési munkaterület létesítése, építéshez szükséges anyagok, segédeszközök és szerkezetek lerakása, elhelyezése, ha a területhasználat a közlekedést, illetve a szabad kilátást nem akadályozza és a területhasználat a 2 napot nem haladja meg,
g) tüzelőanyag tárolása, ha a terület-használat a közlekedést nem akadályozza és a területhasználat a 30 napot nem haladja meg,
h) kerékpártárolók elhelyezése,
i) távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény közérdekből való elhelyezése,
j) az önkormányzat és önkormányzati intézmények rendezvényei céljára történő területhasználat,
k) a szüneteltetés időtartamára az a területhasználó, aki a területhasználatot a 15. § (3) bekezdésben foglaltak miatt kénytelen szüneteltetni,
l) önkormányzati beruházásokhoz, felújításokhoz kapcsolódó területhasználat.
(3) Nem adható közterület-használati engedély:
a) közlekedési területre, csak a közlekedési szakhatóság előzetes hozzájárulásával, műemlékileg vagy egyéb szempontból védett területre, csak a műemléki, illetve egyéb szakhatóság előzetes hozzájárulásával,
b) tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására, az eseti rendezvények kivételével szeszes ital árusítására, szexuális áruk forgalmazására,
c) teher és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, vontató munkagép, pótkocsi 12 főnél nagyobb befogadóképességű autóbusz közúton, közterületen való tárolására, kivéve a táblával kijelölt közterületeket,
d) a lakosság nyugalmát vagy a közerkölcsöt sértő tevékenység végzésére,
e) zöldfelületi közterületekre az önkormányzati rendezvények során történő közterület-foglalás, valamint a főépítész előzetes szakmai véleménye alapján elkészített útbaigazító táblák kivételével.
(4) A közterület-használó köteles az engedélyező hatóságnál a közterület-használat tényét és kezdő időpontját bejelenteni az (2) bekezdés g) pontja szerinti közterület- használat esetén, ha a területhasználat a 2 napot nem haladja meg, továbbá a (2) bekezdés n) pontja szerinti közterület- használat esetén, ha a területhasználat a 30 napot nem haladja meg.

5. § (1) Jelen rendelet hatálya mindazon reklámhordozókra kiterjed, melyek közterületen kerülnek elhelyezésre, függetlenül azok tartalmától, anyagától és méretétől.

(2) Reklámhordozóknak a meglévő épített- és természetes környezetbe illőnek kell lennie. Ennek igazolására a kérelemhez színes tervet, fotót kell csatolni.

(3) Nem helyezhető el reklámhordozó közterületen, vagy közterületről látható magánterületen, ha

a) a közút területébe vagy közúti űrszelvénybe lógna,

b) gátolja a kilátást,

c) település-, tájképi szempontból elhelyezkedése kedvezőtlen lenne.

(4) Tilos mindenféle reklámhordozó közterületen történő elhelyezése, ha a reklám a jó ízlést, közszemérmet, mások emberi méltóságához fűződő jogát sérti.

(5) A (3) c) pontjában meghatározott feltételről az önkormányzat főépítésze ad szakmai véleményt.

6. § (1) Kérelmező a közterület-használatot kizárólag jogerős közterület használati engedély birtokában, valamint a 7. § (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség teljesítését követően kezdheti meg.

(2) A közterületet – használatának befejezését követően – eredeti állapotával legalább egyenértékűen kell helyreállítani, az okozott környezetszennyezés egyidejű megszüntetésével.

(3) Vállalkozási célú építmény elhelyezésére csak azon területre adható közterület-használati engedély, amely terület a kérelmező által elkészített, és a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság által jóváhagyott közterület rendezési tervvel rendelkezik.

(4) Közterületen csak a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében meghatározott árucikkek árusíthatók.

5. A közterület-használati díj

7. § (1) A közterület-használat időtartamára a közterület-használó – tényleges használattól függetlenül – az önkormányzat számlájára közterület-használati díjat (továbbiakban: díj) köteles fizetni,

a) ha a közterületet az engedélyben foglaltaknak megfelelően használja,

b) ha a közterületet az engedélytől eltérően használja,

c) ha a közterületet az engedély nélkül használja.

(2) A közterület (1) bekezdés b) és c) pontjai szerinti használóját – a tényleges használat időtartamára ötszörös mértékben számítottan – attól függetlenül terheli a díjfizetési kötelezettség, hogy a közterület-használat utólagosan engedélyezhető-e, vagy sem.

(3) A közterület-használati díjak mértékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) A díjszámítás szempontjából minden megkezdett hónap (amennyiben a 15 napot eléri, vagy meghaladja), nap, m2, folyóméter egésznek számít. A létesítménnyel elfoglalt közterület területének meghatározásánál az építmény, építményrész, tárgy közterületre eső vízszintes vetületét, míg a cég- és címtábla, plakát, reklám, hirdetmény esetén a felületek területét a közterületre eső vízszintes vetületén felül is számításba kell venni.

8. § (1) A díjat az engedélyes a közterület-használat engedélyben meghatározott megkezdéséig köteles megfizetni azzal, hogy

a) éves használat esetén a tárgyévet illetően a tárgyév első hó 10. napjáig, évközi kezdés esetén az engedély jogerőre emelkedését követő 5 napon belül egy összegben,

b) havi használat esetén az engedély jogerőre emelkedését követő 5 napon belül egy összegben

c) napi használat esetén a nap kezdetén, legkésőbb 9 óráig egy összegben

köteles megfizetni.

(2) Éves használat esetén kérelemre és indokolt esetben az engedélyező hatóság engedélyezheti a negyedévenkénti díjfizetést, melynek megfizetési időpontja az engedélyező határozat jogerőre emelkedését követő minden tárgyi negyedév első hónapjának 10. napja.

6. A közterület-használati engedélyezési eljárás általános szabályai

9. § (1) Közterület-használatra vonatkozó engedélyt – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a közterület-használat megkezdése előtt legalább 5 nappal e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

(2) Az építtető helyett a felelős kivitelező is kérheti az engedélyt, ha a közterület-használat építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék elhelyezése céljából szükséges.

(3) Üzemképtelen, hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű tárolására engedélyt a jármű tulajdonosának vagy üzembetartójának kell kérnie.

10. § (1) A közterület-használati engedély iránti kérelemnek (továbbiakban: kérelem) tartalmaznia kell:

a) az engedélyt kérő nevét, lakóhelyének címét, személyazonosító adatait,

b) a közterület-használatért felelős személy nevét, lakó- és tartózkodási helyének címét, személyazonosító adatait,

c) a közterület-használat helyének, céljának, módjának, mértékének, időtartamának pontos meghatározását,

d) 1 pld helyszínrajzot, vázlatot, amely feltünteti a használni kívánt közterületen és annak közvetlen környezetében található létesítményeket, növényzetet,

e) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat megnevezését, számát.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

a) hatósági engedélyhez kötött munkával kapcsolatos közterület-használat esetén az eljáró hatóság vonatkozó jogerős döntését,

b) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát (így különösen társasági szerződés, alapító okirat, cégbírósági bejegyző végzés, egyéni vállalkozói igazolvány, nyilvántartásba vétel),

c) általános mértékű államigazgatási eljárási illetéket,

d) a 6. § (3) bekezdésben megjelölt esetben közterület rendezési tervet,

e) abban az esetben, ha a közterületen folytatni kívánt tevékenységet (ide értve az önálló hirdető – berendezések, figyelmeztető és tájékoztató táblák elhelyezését is) jogszabály valamely hatóság vagy más szerv engedélyéhez, hozzájárulásához köti, azokat a közterület-használati hozzájárulás jogosultja köteles beszerezni.

7. A közterület-használat engedélyezése

11. § (1) Az engedélyezéssel kapcsolatos ügyekben első fokon a polgármester, másodfokon a Képviselő-testület jár el. A kérelmet a Polgármesteri Hivatalban kell előterjeszteni.

(2) A közterület-használattal kapcsolatos eljárásban – az e rendeletbe foglalt kiegészítésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásait kell alkalmazni.

(3) A települési szilárdhulladék-gyűjtő konténernek a közterületen 7 napot meghaladó időtartamra való kihelyezése esetén a helyszínen a közterület-felügyelő egyszerűsített határozattal az engedélyt megadja és a díjat beszedi.

8. A kérelem elbírálása

12. § (1) A közterület-használati engedély határozott időtartamra, meghatározott feltétel bekövetkezéséig adható.

(2) A polgármester közterület-használati engedélyt

a) a 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott közterület-használat esetén legfeljebb 3 évre,

b) a 4. § (1) bekezdés b), c), e) f) pontjában meghatározott közterület-használat esetén legfeljebb 1 évre,

c) a 4. § (1) bekezdés h), j), k), l), m) pontjában meghatározott közterület-használat esetén meghatározott feltétel bekövetkeztéig, de legfeljebb egy évre

adhat.

(3) Meghosszabbítható az engedély, ha az engedélyes az engedélyezett időtartam lejárata előtt legalább 15 nappal az engedélyező hatóságnál erre vonatkozó kérelmet nyújt be.

(4) El kell utasítani a kérelmet:

a) ha a kérelmezőnek közterület-használati díjtartozása áll fenn,

b) ha a kérelmező által meghatározott időpontban és helyen önkormányzati szervezésű, kezdeményezésű rendezvény céljára szükséges a közterület,

c) ha a kérelmező által meghatározott időpontra és helyre más kérelmező korábban nyújtott be kérelmet, s az a jelen rendeletben foglalt feltételeknek megfelel,

d) az eljárásba bevont szakhatóság a nyilatkozatában nem adott hozzájárulást, engedélyt a közterületen folytatni kívánt tevékenységhez,

e) a kérelmező olyan tevékenységet kíván közterületen folytatni, melynek gyakorlását jogszabály tiltja,

f) ha a kérelmező a közterület-használat engedélyezéséről szóló rendelet előírásait – a kérelem beérkezésétől számított egy éven belül, az engedélyező hatóság nyilvántartásából megállapíthatóan – megszegte.

9. Az engedély tartalma és közlése

13. § (1) Az engedélynek tartalmaznia kell:

a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát, tárgyának megnevezését, az ügyben eljáró köztisztviselő nevét,

b) az engedélyes nevét (megnevezését), lakó-, telephelyének pontos címét,

c) a közterület-használat célját, kezdési időpontját és időtartamát,

d) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

e) a közreműködő hatóság, szakhatóság előírásait,

f) a közterület-használati díj mértékét, megtérítésének módját, díjmentesség esetén az erre történő utalást,

g) az engedélyes arra vonatkozó tájékoztatását, hogy az engedély nem pótolja a külön jogszabályokban előírt egyéb bejelentési, engedélyezési, hozzájárulási kötelezettséget,

h) az engedély érvényének megszűnése, megszüntetése, megvonása esetén az eredetivel legalább egyenértékű állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,

i) az engedélytől eltérő közterület-használat következményeire való figyelmeztetést,

j) a közterület-használat közérdekű célú megszüntetéséről szóló tájékoztatást,

k) a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokat érintő közterület-használat esetén a vonatkozó előírásokra történő hivatkozást,

l) ha az engedély építési munka végzésének időtartamára szól:

la) ideiglenes kerítés, palánk létesítésének előírását,

lb) ha a közterület-használat során a járdát teljes szélességében szükséges elfoglalni és a forgalom más járdára nem terelhető át, az engedélyes kötelezését a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjáró létesítésére és szükség szerinti megvilágítására, továbbá a közlekedés útjában álló oszlopok és alátétek fehérre festésére,

lc) az engedélyes tájékoztatását, hogy építési törmeléket, hulladék anyagot közterületen kizárólag arra alkalmas tárolóeszközben tarthat,

m) a közútburkolatok, -tartozékok, kertészeti létesítmények, növények, csatornák, árkok, korlátok, köztárgyak, építmények kímélésének, valamint a közterület-használattal érintett terület folyamatos tisztántartásának, rendfenntartásának kötelezettségét,

n) az engedélyes tájékoztatását arról, hogy a használattal kapcsolatos megrongálódást, meghibásodást a saját költségén köteles helyreállítani és amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az engedélyező hatóság jogosult az engedélyes terhére és veszélyére a szükséges munkálatokat elvégeztetni,

o) az engedélyes tájékoztatását, hogy közterületen utcai árusítást milyen módon és feltételekkel folytathat.

(2) Az engedély megadása, megtagadása, megvonása vagy megszüntetése tárgyában született határozatot közölni kell:

a) az engedélyessel vagy a megnevezett felelős személlyel,

b) a közterület-használati engedélyezési eljárásban közreműködő szervekkel.

c) a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztályával, mint a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervvel.

(3) Az engedélyező hatóság a kiadott engedély alapján a használattal érintett közterületekről nyilvántartást vezet.

10. Mentesség, díjkedvezmény

14. § (1) Mentes a közterület-használati díj fizetése alól:

a) a szobrok, emlékművek, díszkutak, ivó kutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és köztárgyak elhelyezése,

b) a hatóság által elrendelt közvetlen életveszély elhárítási építési munkák,

c) a 4. § (2) bekezdés j) pontjában megjelölt rendezvény,

d) a közszolgáltató által szervezett lomtalanítás előre meghatározott időpontjában kihelyezett lomok ideiglenes tárolása.

(2) Építőanyag saját ingatlan előtti közterületi tárolása, lakóház építés esetén 90 nap időtartamra díjmentes.

(3) Amennyiben rendezvényüket előzetesen – legalább 3 munkanappal annak megtartása előtt – a polgármesternek bejelentik, és a rendezvény megtartásához szükséges hatósági engedélyekkel rendelkeznek, nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a) választási kampány idején a bejegyzett pártok és más bejegyzett társadalmi szervezeteknek,

b) bejegyzett helyi társadalmi szervezetek, nemzetiségi önkormányzatok belépőjeggyel nem járó rendezvényeire,

c) egészségvédelmi, környezetvédelmi bemutatón, tüntetésen és vallási ünnepen résztvevőknek.

(4) Fél évet meghaladó folyamatos közterület-használat esetén a használó 20 %-os mértékű díjkedvezményre jogosult.

11. Az engedély megvonása, a közterület-használat megszüntetése

15. § (1) Meg kell vonni az engedélyt, ha

a) a közterületet nem az engedélyes használja,

b) az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja,

c) az engedélyes a díjfizetési kötelezettségét nem, vagy nem megfelelő módon teljesíti és annak az erre irányuló felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül sem tesz eleget,

d) a szakhatóság bármelyike a közterület-használathoz adott hozzájárulását, engedélyét visszavonta.

(2) Megvonható az engedély, ha az engedélyes a közterületen folytatott tevékenységével a tevékenységre vonatkozó szabályokat megsérti.

(3) Az engedélyező hatóság a közterület-használatot közérdekű célból bármikor, elhelyezési és kártalanítási kötelezettség nélkül szüneteltetheti, vagy megszüntetheti.

(4) Ha az engedélyes a közterület-használatot meg kívánja szüntetni, akkor szándéka írásbeli bejelentésével egyidejűleg köteles az engedély eredeti példányát az engedélyező hatóságnak visszaadni, vagy az eredeti példány elvesztéséről, megsemmisüléséről szóló jognyilatkozatot tenni.

(5) Engedély nélküli, vagy engedélytől eltérő közterület használat esetén – ha a közterület használat 72 órát meghaladta – az engedély nélkül (illetve attól eltérően) elhelyezett tárgyakat az engedélyező hatóság leszereltetheti és elszállíthatja. Az így elszállított tárgyak tárolására, megőrzésére a felelős őrzés szabályai az irányadók.

12. Az engedély nélküli és az engedélytől eltérő közterület-használat jogkövetkezményei

16. § (1) A közterület engedélyhez kötött, de engedélytől eltérő, vagy engedély nélküli használata esetén az engedélyes (használó) az engedélyező hatóság felhívására köteles a közterület-használatot megszüntetni és a használattal érintett terület eredetivel legalább egyenértékű állapotát a saját költségén – kártalanítási igény nélkül – helyreállítani. Ha a használó ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a terhére és veszélyére az engedélyező hatóság gondoskodik a közterület-használat megszüntetéséről és az eredeti állapot helyreállításáról.

(2) A közterület engedély nélküli, vagy engedélytől eltérő használata esetén a közterület-használó kérelmére a polgármester – az engedélyezés feltételei fennállása esetén – a használatot utólag engedélyezheti.

(3) A polgármester a közterület használóját az (1) – (4) bekezdésekben foglaltakon túlmenően kötelezi a 7. § (2) bekezdés szerinti díj megfizetésére.

17. § (1) Üzemképtelen, hatósági jelzéssel nem rendelkező gépkocsit, roncsot, a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan járművet közúton és – járda, zöldterület kivételével – más közterületen engedély nélkül legfeljebb 10 napig lehet tárolni. A tiltott helyen tárolt jármű elszállításáról saját költségén a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) Üzemképtelen, hatósági jelzés nélküli, vagy a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan járművet közterületen az (1) bekezdés szerinti 10 nap eltelte után további 10 napig közterület-használati engedéllyel lehet tárolni. A határidő leteltéig a tulajdonos az üzemképtelen járművet saját költségén köteles eltávolítani.

(3) Ha a tulajdonos nem tesz eleget elszállítási kötelezettségének, vagy ismeretlen, a Polgármesteri Hivatal jogosult a jármű kijelölt helyre történő elszállítását elrendelni. Az elszállítást megelőzően az elszállítást elrendelő képviseletében a közterület-felügyelő és a megbízott elszállító képviselője a helyszínen kötelesek a jármű helyzetét, leírását, felszereltségét és a járműben található tárgyakat jegyzőkönyvben rögzíteni, azokról fényképfelvételt készíteni.

(4) A járművek tárolásáról és őrzéséről a beszállítástól számított 30 napig kijelölt helyen gondoskodik a Polgármesteri Hivatal. A tárolás a tulajdonos költségére és veszélyére történik.

(5) Ha a tulajdonos kiléte megállapítható, úgy a Polgármesteri Hivatal köteles a tulajdonost írásban felszólítani a jármű 30 napon belül történő kiváltására, elszállítására és költségének megfizetésére.

(6) A ki nem deríthető tulajdonú, továbbá a 30 napon belül ki nem váltott üzemképtelen járműveket a Polgármesteri Hivatal az elszállítás napjától számított 90 nap elteltével értékesítheti, annak eredménytelensége esetén megsemmisítheti. A járművek és a bennük talált dolgok értékesítésére és megsemmisítésére a talált tárgyak kezelésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A tulajdonos a polgári jogban szabályozott elévülési időn belül tarthat igényt az értékesítés során befolyt – költségekkel csökkentett – ellenérték összegére. Az értékesítés során befolyt vételár a Polgármesteri Hivatalt illeti meg, de a szerződésben rögzített feltételek szerint köteles megtéríteni a felmerült költségeket.

III. Fejezet

13. Záró rendelkezések

18. § Ez az önkormányzati rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.