Nagymaros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2019. (V.30.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 06. 30Nagymaros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2019. (V.30.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
2019-06-30-tól
Nagymaros Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában szereplő feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja Nagymaros város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
- a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
- településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
- településképi követelmények meghatározásával;
- településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
- településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
2. § (1) A helyi védelem célja Nagymaros Város településképe és történelme szempontjából meghatározó - a hatályos műemlékvédelmi jogszabályok alapján nem védett - épített értékek védelme, a település építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, a védett értékek fenntartása és helyreállítása.
(2) A település épített értékei - tulajdonformára való tekintet nélkül - a települési közös kulturális kincs részei, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek megrongálása, veszélyeztetése, megsemmisítése.
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja Nagymaros Város történelme során kialakult településrészek építészeti és környezeti jellemzőinek megőrzése és továbbörökítése.
2. A rendelet hatálya
4. § A rendelet hatálya Nagymaros Város teljes közigazgatási területére kiterjed.
3. Értelmező rendelkezések
5. § E rendelet alkalmazásában:
1. Helyi egyedi védettségű építmények: azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, amelyek az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei, történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, illetve a hagyományos városkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, esetenként a használat módját, amelyeket a Képviselő-testület rendeletében védelem alá helyezett.
2. Helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezete: az ingatlan, amelyen a helyi egyedi védettségű építmény található.
3. Helyi egyedi védettségű épületegyüttesek: azoknak az ingatlanoknak a körülhatárolt vagy meghatározott csoportja, amelyeken jellemzően az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei állnak és azok történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari szempontból jelentősek, városszerkezeti, városképi szerepük meghatározó – akkor is, ha nem minden egyes alkotóelemük rendelkezik építészeti értékkel –, amelyeket a Képviselő-testület rendeletében védelem alá helyezett.
4. Helyi védettségű építészeti érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
5. Helyi védettségű építészeti örökség: Nagymaros Város építészeti örökségének a Képviselő-testület által védelem alá helyezett kiemelkedő építészeti értékű építményei, épületegyüttesei.
6. Kandeláber reklám: közvilágítási oszlopokon elhelyezett, egy- vagy kétoldali reklámfelülettel rendelkező reklámtábla.
7. Látványterv: a jelenlegi és a tervezett tájképet több nézőpontból rögzítő és a beillesztett építményt tartalmazó látványrajz a tervezett építmény által megváltoztatott tájkép kiterjedését szemléltető módon.
8. Márkareklám: egy adott terméket, árut vagy szolgáltatást reklámozó hirdetőfelület.
9. Megállító tábla: valamely üzlet, vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül az üzlet, vállalkozás előtt elhelyezett, egy- vagy kétoldalas mobil hirdetőeszköz.
10. Óriásplakát: változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, egy oldalán 2,0 m2-nél nagyobb felületű reklámberendezés. Óriásplakátnak minősül a2,0 m2-t meghaladó felületen több külön álló részből összefüggő képet alkotó reklámis.
11. Totemoszlop: egy vagy több vállalkozás cégérét vagy cégtábláját tartalmazó, toronyszerű reklámberendezés.
II. Fejezet
A helyi egyedi védelem
4. A helyi egyedi védelem feladata
6. § (1) A helyi értékvédelem feladata
a) a különleges oltalmat igénylő, építészeti, építészettörténeti, településtörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, épületegyüttesek, épített környezetek (továbbiakban együtt: védett érték) körének számbavétele és meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;
b) a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentése vagy megszüntetése, helyreállítása, újjáépítése.
(2) Jelen előírások nem vonatkoznak az országos építészeti örökség – a műemléki, természetvédelmi és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett – kiemelkedő, nemzeti értékű elemeire. A műemlékek és a műemléki környezettel kapcsolatos eljárási szabályokról a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV sz. törvény rendelkezik.
5. A helyi egyedi védelem alá helyezés és megszüntetésének szabályai
7. § A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszűntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.
8. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki, természetes és jogi személy egyaránt írásban kezdeményezheti a települési főépítésznél.
(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a létesítmény megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
b) a pontos hely megjelölését: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész,
c) a létesítmény rövid ismertetését, leírását,
d) a kezdeményezés indokolását.
9. § (1) A helyi védelem alá helyezés szakmai előkészítését szükség esetén szakértők bevonásával a főépítész végzi.
(2) A helyi védelem alá helyezéshez vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat készítése szükséges.
(3) A helyi védelem alá tartozó értékek listáját e rendelet 1. melléklete tartalmazza („Értékleltár”).
10. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetésének kezdeményezésében meghatározott építmény vagy épületegyüttes helyi védelmére akkor kerülhet sor, ha
a) az építészeti örökség feltárása és számbavétele során vagy a védetté nyilvánítás kezdeményezésére készülő értékvédelmi dokumentáció alapján igazolást nyert, hogy az építmény vagy az épületegyüttes a Nagymaros város építészeti örökségének kiemelkedő értékű eleme és
b) nem részesül országos egyedi műemléki védelemben.
(2) Az építészeti örökség helyi védettségének megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a helyi egyedi védettségű épületegyüttes vagy a helyi egyedi védettségű építmény a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette.
(3) Amennyiben helyi egyedi védettségű építményt vagy helyi egyedi védettségű épületegyüttes egyes építményeit országos egyedi műemléki védelem alá helyeznek, a Képviselő-testület a helyi egyedi védettségű építmény vagy a helyi egyedi védettségű épületegyüttes egyedi műemléki védelem alá helyezett építményének helyi védelmét megszünteti.
(4) A helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszüntetése iránti eljárás akkor indítható, ha a kezdeményezés tárgyát érintő építésügyi hatósági eljárás nincs folyamatban, vagy ha jogerős építésügyi hatósági engedéllyel és megkezdett jogszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységgel nem ellentétes hatású a kezdeményezés.
11. § (1) A helyi védettség kimondásáról vagy megszüntetéséről az érdekelteket, vagyis a tulajdonost, értesíteni kell.
(2) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni.
(3) A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(4) A nyilvántartás tartalmának meghatározásáról és naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
12. § (1) A helyi építészeti értékekről az egyes ingatlanok értékvizsgálata alapján érték-katasztert kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
a) a védendő építészeti értékek megjelölését
b) a helyszínrajzot,
c) a helyi védelem védettségi kategóriáját,
d) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
e) a védett érték rendeltetését és használatának módját,
f) a védelem rövid indoklását.
13. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik.
6. A helyi egyedi védelem előírásai
14. § E rendelet 1.mellékletében felsorolt építmények építészeti szempontból különösen értékesek, utcaképet meghatározó kubatúrával és tömegképzéssel, építészeti részletekkel rendelkeznek, ezért egyedi helyi védelem alatt állnak. Az egyedi védelem különösen az értékkataszteri lapon felsorolt építészeti értékekre terjed ki.
7. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
15. § (1) E rendelet 1. mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megőrizni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) Helyi védettségű építészeti örökséghez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem veszélyeztetheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(3) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
16. § A helyi védelem alá tartozó épületek használata és fenntartása során biztosítani kell azok építészeti értékeinek megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti.
17. § Az építési tevékenységgel kapcsolatos eljárások során az alábbi követelmények figyelembe vételével kell eljárni:
a) Az épületek részleges vagy teljes bontása, amely megváltoztatja az utcaképet vagy az utcai homlokzatot, még részlegesen sem engedélyezett.
Indokolt esetben - életveszély, közbiztonság veszélyeztetése esetén- szakértői véleményre alapozva, az épület vagy annak egy részére vonatkozó helyi védelem megszüntetése kérhető. Ebben az esetben az építmény, építményrész elbontására csak a védelem feloldása után adható ki engedély. A védelem feloldásának feltételeként egyes épületrészek vagy tartozékok megőrzése, illetve az új épületbe való beépítésének kötelezettsége előírható.
b) Az épületek átalakítása, részleges bontása, korszerűsítése, bővítése során gondoskodni kell az építészeti, településképi értékek megőrzéséről. Az új épület, épületrész tömegével és a beépítés módjával követnie kell az eredeti épület tömegének és utcai megjelenésének jellemzőit, részleteiben az értékkataszterben megjelölt értékes elemeket tartalmaznia kell.
c) A védett épületek környezetében bármely épület átalakítása, új épület elhelyezése csak a védett épület értékeinek tiszteletben tartásával és a formai összhang megteremtésével lehetséges.
III. Fejezet
A helyi területi védelem
8. A helyi területi védelem megállapítása
18. § A helyi védelem a település összefüggő részére (a továbbiakban: helyi területi védelem), valamint egyes építményeire, ezek részleteire (a továbbiakban: helyi egyedi védelem) terjed ki.
19. § (1) A helyi területi védelem a település hagyományos telekszerkezetének, beépítési módjának, a településkép jellegzetes elemeinek védelmére terjed ki, mely terület e rendelet 2.mellékletében jelölt területi lehatárolással érintett ingatlanokra terjed ki.
(2) A területi védelem kiterjed:
a) a településszerkezetet meghatározó közterületekre, utcahálózatra, azok burkolataira,
b) telekszerkezetre, ingatlanokra,
c) a területen található zöldfelületi elemekre,
d) a településképet meghatározó épületekre, építményrészekre.
9. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
20. § (1) Területi építészeti követelményeket, az Önkormányzat által a rendelet 2. mellékletben meghatározott helyi védelemben részesülő területen, az alábbi (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint kell figyelembe venni.
(2) A beépítésnek illeszkedni kell a környező és jellemző beépítési módhoz.
(3) Az egyedi védelem alatt nem álló épület részleges vagy teljes bontással járó átépítése és új épület telken való elhelyezése esetén utalni kell a hagyományos beépítésre.
(4) Helyi védelem alatt lévő területen, épületet vagy építményt érintő építési tevékenység végzése csak az épület részletes felmérését követően elkészített kivitelezési tervdokumentáció alapján lehetséges.
(5) Amennyiben a környezeti adottságok, a szomszédos ingatlanok beépítése, vagy épületek jelentősen eltérnek a területre jellemzőktől, vagy a funkcionális adottságok szükségessé teszik, a települési főépítész támogató szakmai javaslata alapján e rendelet előírásaitól el lehet térni. Az eltérés kezdeményezéséhez részletes településképi, utcaképi és illeszkedési vizsgálat szükséges.
10. A helyi védelemben részesülő területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
21. § (1) Egyedi építészeti követelményeket, az Önkormányzat által a 2. mellékletben meghatározott helyi védelemben részesülő területen, az alábbi (2)-(10) bekezdésben foglaltak szerint kell figyelembe venni.
(2) A helyi karakter és hagyományőrző arculatteremtés érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti, stb. építészeti megoldások nem alkalmazhatóak, sem új épület létesítése, sem a meglévő épületek, építmények részleges felújítása, átalakítása, bővítése során.
(3) Helyi védelem alatt levő területen egyedi védelem alatt nem álló épület részleges vagy teljes bontással járó átépítése, új épület létesítése esetén a történeti építési vonalakra utalni kell (homlokzatképzés, tömegtagolás, elhelyezés, stb.), valamint
a) az épület magassági csatlakozásait
b) a tető hajlásszögét
c) a tetőidom formáját
d) a nyílászárók méretét és formáját, anyagát, arányát és színezését
e) az alkalmazott homlokzati építőanyagok típusát, textúráját
f) az építmények színezését
g) a kerítést,
h) az épületek részleteit (ereszképzés, kémények, stb.)
is figyelembe kell venni.
(4) A helyi védett terület épületein napenergia-gyűjtő panel (napkollektor, napelem) nem helyezhető el.
(5) Közterületről látható homlokzaton, tetőzeten nem helyezhető el:
a) hőszivattyú
b) klíma berendezés kültéri egysége
c) parabola antenna
(6) Szerelt kémény nem helyezhető el.
(7) Kerti építmények építésekor az alábbiakat kell betartani:
a) fa- vagy épített szerkezetűtől eltérő szerkezet nem lehet
b) az épített szerkezetű építmények felületképzése természetes anyagtól (tégla, kő vagy vakolat) eltérő nem lehet, emly a főépület színétől és felületképzésétől eltérő, vagy ahhoz nem illő kivitelű nem lehet
(8) Támfalat természetes kő, tégla vagy tégla-kő vegyes burkolat, látszó felület nélkül építeni nem lehet.
(9) Az egységes utcakép érdekében, amennyiben az utcában egységes fafaj található, azt más fával megbontani nem lehet.
(10) Amennyiben a környezeti adottságok, a szomszédos beépítés, vagy épületek jelentősen eltérnek a területre jellemzőktől, vagy a funkcionális adottságok szükségessé teszik, a települési főépítész támogató szakmai javaslata alapján e rendelet előírásaitól el lehet térni. Az eltérés kezdeményezéséhez részletes településképi, utcaképi és illeszkedési vizsgálat szükséges.
11. A helyi védelemben részesülő területeken a reklámokra, reklámhordozókra, cégérekre és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények
22. § (1) Cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla kialakítása az alábbi feltételekkel lehetséges:
a) falsíkkal párhuzamosan legfeljebb 1,0 m2 felülettel létesíthető, de épületenként legfeljebb összesen 1,5 m2
b) falsíkra merőlegesen legfeljebb 0,5 m kinyúlással és legfeljebb 20 cm szerkezeti vastagsággal, maximum 0,6 m2 felülettel létesíthető, épületenként max. 1 db.
c) falra szerelt, falsíkkal párhuzamos cégér és reklámtábla csak fatábla lehet, festett feliratokkal
d) falra szerelt, falsíkra merőleges cégér és reklámtábla csak kovácsoltvas lehet
e) világító tábla nem helyezhető el
f) megvilágított formában kizárólag rejtett kábelezéssel helyezhető el.
(2) Telekhatáron belül önálló szerkezetű reklámhordozó (totemoszlop, reklámzászló, stb.) nem helyezhető el.
IV. Fejezet
A településképi szempontból meghatározó területek
12. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
23. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó jellemzőkkel bíró lehatárolható településrészek.
(2) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek az e rendelet 3., 4., 5. mellékleteiben rögzített, területi lehatárolással érintett ingatlanok alkotják, mely területek az alábbiak:
a) Városközpont 3. melléklet
b) Völgyi utcák 4. melléklet
c) XIX. század eleji beépítések 5. melléklet
(3) A helyi területi védelemmel és a településképi szempontból meghatározó területekkel nem érintett településrészek egyéb területnek tekintendők.
13. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
24. § (1) Területi építészeti követelményeket az Önkormányzat által a 3., 4. és 5.számú mellékletekben meghatározott, településképi szempontból meghatározó területeken – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg - az alábbi (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint kell figyelembe venni.
(2) A beépítésnek illeszkednie kell a környező és jellemző beépítési módhoz, kivétel ez alól.
(3) Kerti építmények építésekor az alábbiakat kell betartani:
a) fa-, vagy épített szerkezetű lehet
b) az épített szerkezetű építmények felületképzése kizárólag természetes anyag lehet: tégla, kő vagy vakolat, a főépület színével és felületképzésével megegyező módon, vagy ahhoz illő kivitelben
c) az építmények fedése sötétebb vagy világosabb árnyalatú égetett agyagcserép lehet,
d) alacsonyabb hajlásszög esetén nem fényes, szürkés árnyalatú korcolt fémlemezfedés megengedett
(4) Támfal építésekor a támfalat természetes kővel, vagy téglával, vagy tégla-kő vegyes burkolattal kell ellátni
(5) Utcai kerítés kialakításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) kerítések felületének a járdaszinttől mért 0,8 m és 2,0 m magasság közötti sávját legalább 30 %-ban áttört és átlátható felületként kell kialakítani
b) ahol zavaró zajterhelés van, ott olyan jellegű áttört kerítést kell kialakítani, ahol az áttört felületek mögött sövénytelepítésre legyen lehetőség
c) a 14 m-nél keskenyebb közterületek menti útkereszteződéseknél a telek sarokpontjától 6-6 m-en belül – a látóháromszögbe eső szakaszon – a kerítéseket 0,8 m feletti teljes magasságukban átláthatóan kell kialakítani
d) új kerítés építésekor az új épületnek és az új kerítésnek harmonizálnia kell egymással, továbbá illeszkedni kell a szomszédos kerítések kialakításához, amennyiben azok megjelenésükben településképi értéket képviselnek és megfelelnek a kerítésekkel támasztott követelményeknek
e) új épület építésekor kerítéssel egybeépítve kell kialakítani a kukatárolót
f) amennyiben a személygépjármű tároló kerítéssel egybeépülve kerül kialakításra, úgy azt épített pillérvázas szerkezettel (tégla, kő, fa) kell kialakítani, a főépület architektúrájához illeszkedően, tetőzetét cserépfedéssel kell ellátni, vagy zöldtetőként vagy nem fényes szürkés színű korcolt fémlemez fedéssel kell kialakítani
(6) Amennyiben a környezeti adottságok, a szomszédos beépítés, vagy épületek jelentősen eltérnek a területre jellemzőktől, vagy a funkcionális adottságok szükségessé teszik, a települési főépítész támogató szakmai javaslata alapján e rendelet előírásaitól el lehet térni. Az eltérés kezdeményezéséhez részletes településképi, utcaképi és illeszkedési vizsgálat szükséges.
14. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
egyedi építészeti követelmények
25. § (1) Egyedi építészeti követelményeket az Önkormányzat által a 3., 4. és 5.számú mellékletekben meghatározott, településképi szempontból meghatározó területeken – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg - az alábbi (2)-(16) bekezdésben foglaltak szerint kell figyelembe venni.
(2) A falfelületek felületképzése nem készülhet nem természetes anyagból (téglától, természetes kőtől, fától vagy vakolattól eltérő anyag).
(3) A falfelület faanyagúfelületképzése a teljes felület 30%-ánál nem lehet nagyobb arányú.
(4) Téglaburkolat alkalmazása esetén nem alkalmazható natúr vagy terrakotta színtől eltérő tégla.
(5) Építmények falazatának színezése során nem alkalmazható, a településen hagyományos meleg, világos, földszínektől eltérő színhasználat.
(6) Az épület tetejének hajlásszöge:
a) 35o és 50oközötti dőlésszögtől eltérő nem lehet,
b) 35o-nál alacsonyabb hajlásszög a tetőfelület 40%-án több nem lehet
c) lapostető nem megengedett, kivéve a b) bekezdés rendelkezése szerinti mértékig.
(7) Új tetőszerkezet építése esetén a magastetők és ereszcsendesítők tetőfedése nem lehet:
a) sötétebb vagy világosabb árnyalatú égetett agyagcseréptől, valamint alacsonyabb hajlásszög esetén nem fényes, szürkés árnyalatú korcolt fémlemezfedéstől eltérő fedés
b) fényes felületű fedés
c) fekete, sötétbarna, kék, sárga, zöld, lila és harsány piros színű fedés
d) összhatásában kirívóan tarka fedés
e) cserepes lemezek és egyéb táblás lemezfedések
f) nagyméretű sajtolt cserepek
(8) Meglévő lapostetős épületek felújításakor magastetős kialakítás megengedett, ajánlott.
(9) Az egységes utcakép érdekében, új épület építésekor, az épület tetőgerincének iránya nem térhet elaz utcában jellemzően kialakult tetőgerinc iránytól.
(10) Tetőablak kialakítása során nem megengedett:
a) tetőzetre merőleges nyeregtetővel kialakított tetőfelépítmény
b) hegyes, toronyszerű tetőfelépítmény
c) a tetőfelületet nagymértékben megbontó tetőkiállások
(11) Közterületről látható homlokzaton (fal- és tetőfelületen egyaránt) nem helyezhető el:
a) napenergia gyűjtő panel
b) hőszivattyú
c) klíma berendezés kültéri egysége
d) parabola antenna
(12) Közterületről nem látható homlokzaton napenergia gyűjtő panel (napelem, napkollektor) az alábbiak szerint helyezhető el:
a) tetősíktól elálló nem alakítható ki
b) a panelekkel lefedett felület kiterjedése szabályos téglalap alakú felületformától eltérő nem lehet (lépcsőzetes kiosztás nem lehet)
c) épületenként egynél több napelem/napkollektor összefüggőfelület nem lehet
(13) Tetőzet – mint az épület homlokzatának része – fölé nyúló kémény falazott, nyerstégla vagy vakolt kialakítástól eltérő módon nem létesíthető.
(14) Az egységes utcakép érdekében, amennyiben az utcában egységes fafaj található, azt más fával megbontani nem lehet.
(15) A kötelezően kialakítandó zöldfelületben nem lehet kevesebb fát ültetni, mint: minden megkezdett 100 m² után 1 db lombhullató, őshonos, nagy lombkoronát növelő fa.
(16) Amennyiben a környezeti adottságok, a szomszédos beépítés, vagy épületek jelentősen eltérnek a területre jellemzőktől, vagy a funkcionális adottságok szükségessé teszik, a települési főépítész támogató szakmai javaslata alapján e rendelet előírásaitól el lehet térni. Az eltérés kezdeményezéséhez részletes településképi, utcaképi és illeszkedési vizsgálat szükséges.
15. A településképi szempontból meghatározó területeken a reklámokra, reklámhordozókra, cégérekre és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények
26. § (1) Cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla kialakítása az alábbi feltételekkel lehetséges:
a) falsíkkal párhuzamosan legfeljebb 1,0 m2 felülettel létesíthető, de épületenként legfeljebb összesen 2,0 m2
b) falsíkra merőlegesen legfeljebb 0,5 m kinyúlással és legfeljebb 20 cm szerkezeti vastagsággal, maximum 0,6 m2 felülettel létesíthető, épületenként max. 2 db.
c) világító tábla nem helyezhető el
d) megvilágított formában kizárólag rejtett kábelezéssel helyezhető el.
(2) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozóra vonatkozó rendelkezések
a) Az épület közterület felőli vagy közforgalomcéljára megnyitott magánterület felőli homlokzati falfelületén az alábbi reklámhordozók helyezhetők el:
aa) saját cégér,
ab) cégtábla,
ac) az ingatlan értékesítésének információit hordozó alkalmi hirdetés,
ad) az építkezés adatairól szóló tájékoztatás,
b) Reklámhordozót – a (3) bekezdés a) pontban foglaltak kivételével – az épületek homlokzatain, tűzfalain és tetőzetén nem szabad elhelyezni.
c) Az épületen elhelyezhető reklámhordozókat úgy kell kialakítani, hogy azok összes felülete nem haladhatja meg a 1,5 m2-t.
(3) A kerítésen elhelyezhető reklámhordozóra vonatkozó rendelkezések:
a) A település területén található ingatlanokat határoló kerítésen, kerítéskapun reklámhordozót az alábbi kivételekkel elhelyezni nem szabad:
aa) saját cégér,
ab) cégtábla,
ac) az ingatlan értékesítésének információit hordozó alkalmi hirdetés,
ad) az építkezés adatairól szóló tájékoztatás,
b) Reklámhordozó kerítésen csak abban az esetben létesíthető, ha a telken lévő épületen, építményen, telken belül ilyen nincs, vagy nincs lehetőség ilyen kialakítására.
c) A kerítésen, kerítéskapun elhelyezett összes reklámcélú felület legfeljebb 1,0 m2 lehet.
(4) Telekhatáron belül (nem közterületen) elhelyezhetőönálló szerkezetű reklámhordozóra vonatkozó rendelkezések
a) Telekhatáron belül reklámhordozók az alábbiak lehetnek:
aa) totemoszlop az előkertben,
ab) reklámzászló az előkertben,
ac) saját cégér, cégtábla az előkertben,
ad) építkezés adatairól szóló tájékoztatás az előkertben.
b) Az (3) a) pontja szerint megengedett összes reklámcélú felület
ba) legfeljebb 1,50 m2 lehet,
bb) önálló tartószerkezetű lehet,
bc) felső határoló vonala a csatlakozó terepszinttől mért 3 m magasság fölé nem nyúlhat.
c) Saját cégér, cégtábla az előkertben csak abban az esetben létesíthető, ha a telken lévő épületen, építményen, más reklámhordozón, kerítésen, kerítéskapun ilyen nincs, vagy nincs lehetőség ilyen kialakítására.
(5) Közterületen elhelyezhető reklámhordozóra vonatkozó rendelkezések
a) Reklámhordozót tilos elhelyezni élő fán, kerítéseken - a (4) bekezdésében foglaltak kivételével - korlátokon, padokon, a játszóterek berendezésein, a tömegközlekedés várakozó építményein, tájékoztató tábláin, a közmű-műtárgyak felszín feletti berendezésein, a közvilágítás és felsővezeték tartóoszlopain, támfalakon, lépcsőkön, és minden olyan közterületen elhelyezett tárgyon (pl.: gépjármű, egyéb kihelyezett tárgy), melynek rendeltetéséhez az nem tartozik hozzá.
b) Közterületen reklámhordozók a következők lehetnek: útirányjelző tábla, kandelláber reklám, települési tájékoztató és az önkormányzat által létesített hirdető berendezés.
c) Kandelláber reklám a közvilágítási oszlopokon külön engedély alapján helyezhető el.
d) Óriásplakát közterületen csak önkormányzati érdeket szolgáló hirdetmények elhelyezésére létesíthető.
e) Megállító tábla közterületen nem helyezhető el.
f) Útirányjelző tábla a településen egységesen megtervezett és kialakított szerkezetű, színű és feliratú lehet, az Önkormányzat által kijelölt helyeken.
g) Települési tájékoztatókat és hirdetéseket az Önkormányzat által kijelölt helyeken kihelyezett egységes hirdetőtáblákon lehet elhelyezni. Ezen hirdetőtáblák helyét a 6. számú melléklet tartalmazza.
h) Közterületi kereskedelmi árubemutatás, kirakodás csak a zöldség-, gyümölcs- és virágüzletek előtt ideiglenesen, a nyitva tartás ideje alatt kihelyezett stand lehet. A standot a járdán, az épület felőli oldalon úgy kell elhelyezni, hogy a járda szabad szélessége 1,5 méternél keskenyebbre nem szűkülhet.
i) Közterületen kereskedelmi standot (kivéve az i) pontban leírt esetet), pavilont, építményt csak rendezvényhez kötötten, ideiglenesen, a rendezvény idejére lehet felállítani vagy kihelyezni.
(6) A kirakatokra, kirakatszekrényekre vonatkozó rendelkezések
a) Kirakatszekrényt épületnek előkert felé néző falán a reklámhordozókra vonatkozó előírások figyelembevételével szabad elhelyezni. Előkert nélküli beépítés esetén az utcai homlokzatra kirakatszekrény nem helyezhető.
b) A kirakatok üvegfelületét nem átlátszó felületű anyaggal – fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel vagy más dekorációs felülettel – takarni a kirakat üvegfelületének 30%-ában lehet. A kirakatok külső üvegfelületein feliratok, reklámok és hirdetések nem helyezhetők el.
V. Fejezet
Általános követelmények
16. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
27. § (1) A helyi védelemmel nem érintett vagy településképi szempontból nem meghatározó területeken (továbbiakban: egyéb területek) az építmények anyaghasználatára, színezésére – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg - az alábbi (2)-(9) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni.
(2) A falfelületek felületképzése nem készülhet természetes anyagtól (téglától, természetes kőtől, fától vagy vakolattól) eltérő anyagból.
(3) Téglaburkolat alkalmazása esetén nem alkalmazható natúr vagy terrakotta színtől eltérő tégla.
(4) Építmények falazatának színezése során nem alkalmazható a település hagyományos, meleg, világos, földszínek használatától eltérő színhasználat.
(5) Az épület tetejének hajlásszöge:
a) 35o és 50o közötti dőlésszögtől eltérő nem lehet,
b) 35o-nál alacsonyabb hajlásszög a tetőfelület 40%-án több nem lehet
c) lapostető nem megengedett, kivéve a b) bekezdés rendelkezése szerinti mértékig.
(6) Új tetőzet építése esetén a magastetők és ereszcsendesítők tetőfedése nem lehet:
a) sötétebb vagy világosabb árnyalatú égetett agyagcseréptől, valamint alacsonyabb hajlásszög esetén nem fényes, szürkés árnyalatú korcolt fémlemezfedéstől eltérő fedés
b) fényes felületű fedés
c) fekete, sötétbarna, kék, sárga, zöld, lila és harsány piros színű fedés
d) összhatásában kirívóan tarka fedés
e) cserepes lemezek és egyéb táblás fedések
f) nagyméretű sajtolt cserepek
(7) Az egységes utcakép érdekében, amennyiben az utcában egységes fafaj található, azt más fával megbontani nem lehet.
(8) A kötelezően kialakítandó zöldfelületben nem lehet kevesebb fát ültetni, mint minden megkezdett 100 m² után 1 db lombhullató, őshonos, nagy lombkoronát növelő fa.
(9) Amennyiben a környezeti adottságok, a szomszédos beépítés, vagy épületek jelentősen eltérnek a területre jellemzőktől, vagy a funkcionális adottságok szükségessé teszik, a települési főépítész támogató szakmai javaslata alapján e rendelet előírásaitól el lehet térni. Az eltérés kezdeményezéséhez részletes településképi, utcaképi és illeszkedési vizsgálat szükséges.
17. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének követelményei
28. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésével kapcsolatban az alábbi (2)-(5) bekezdések szerint előírásokat kell betartani:
(2) Azokon a területeken, amelyek nem állnak helyi területi védelem alatt és településképet nem meghatározó területek, ott új antenna kizárólag a már meglévő antenna tartószerkezetére szerelhető fel.
(3) A település teljes területén
a) bekötővezeték csak földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz,
b) a meglévő légvezetékek oszlopait földkábeles hálózatra kell kiváltani,
c) újonnan kialakítandó elektronikus és hírközlési hálózat felszín felett nem vezethető.
(4) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos a magasabb szintű tervekben védettséggel jelölt alábbi területeken:
a) ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón, és puffer területen,
b) tájképvédelmi területen,
c) Natura 2000 területen,
d) helyi jelentőségű védett természeti területen,
e) helyi területi védelem alatt álló területen és,
f) helyi egyedi védettségű épület 100 m-es környezetében.
(5) Transzformátor állomás
a) a helyi védett területen nem helyezhető el,
b) helyi területi védelem alatt nem álló területeken kizárólag építményben helyezhető el, amely burkolata csak természetes anyagú lehet (fa, tégla, terméskő vagy vakolat).
18. A reklámokra, reklámhordozókra, cégérekre és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények
29. § (1) A reklámok közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen jelen §-ban foglalt elírások és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.
(2) A reklámok kihelyezésével kapcsolatos általános követelmények:
a) A települési tájékoztató- és hirdető berendezéseken maximum A3-a méretű vagy annál kisebb reklámcélú felület, plakát, falragasz helyezhető el.
b) Márkareklám, a közterületről vagy közforgalom számára megnyitott területről láthatóan, csak az üzlethelyiségben illetőleg a kirakatportálokon belül helyezhető el.
c) Levegővel, gázzal feltöltött reklámfigura a település területén nem helyezhető el, ideiglenes jelleggel sem.
d) Építkezés adatairól szóló tájékoztatást csak az építkezés illetve a rendezvény, esemény előtti egy hónap és utána lévő egy hét időszakában szabad kihelyezni, melyet az időszak elteltével a tájékoztatás tulajdonosa köteles maradéktalanul eltávolítani.
e) A reklámhordozót a tulajdonosa köteles kifogástalan állapotban fenntartani vagy megszűntetni.
f) Reklám, hirdetés, tájékoztatás szövegét csak magyar nyelven lehet megjeleníteni, ez alól csak a védett márkanevek képeznek kivételt.
g) Függesztett reklám közterület fölé csak önkormányzati szervezésű rendezvényekről szóló tájékoztatás céljából helyezhető el. A kifüggesztett reklámhordozó elhelyezése a rendezvény, esemény előtti két hét és az utána lévő egy hét időszakra lehet kihelyezni.
(3) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozóra vonatkozó rendelkezések
a) Az épület közterület felőli vagy közforgalomcéljára megnyitott magánterület felőli homlokzati falfelületén az alábbi reklámhordozók helyezhetők el:
aa) saját cégér,
ab) cégtábla,
ac) az ingatlan értékesítésének információit hordozó alkalmi hirdetés,
ad) az építkezés adatairól szóló tájékoztatás,
b) Reklámhordozót – a (3) bek. a) pontban foglaltak kivételével – az épületek homlokzatain, tűzfalain és tetőzetén nem szabad elhelyezni.
c) Az épületen elhelyezhető reklámhordozókat úgy kell kialakítani, hogy azok összes felülete nem haladhatja meg a 1,5 négyzetmétert.
(4) A kerítésen elhelyezhető reklámhordozóra vonatkozó rendelkezések:
a) A település területén található ingatlanokat határoló kerítésen, kerítéskapun reklámhordozót az alábbi kivételekkel elhelyezni nem szabad:
aa) saját cégér,
ab) cégtábla,
ac) az ingatlan értékesítésének információit hordozó alkalmi hirdetés,
ad) az építkezés adatairól szóló tájékoztatás,
b) Reklámhordozó kerítésen csak abban az esetben létesíthető, ha a telken lévő épületen, építményen, telken belül ilyen nincs, vagy nincs lehetőség ilyen kialakítására.
c) A kerítésen, kerítéskapun elhelyezett összes reklámcélú felület legfeljebb 1,00 m2 lehet.
(5) Telekhatáron belül (nem közterületen) elhelyezhetőönálló szerkezetű reklámhordozóra vonatkozó rendelkezések
a) Telekhatáron belül reklámhordozók az alábbiak lehetnek:
aa) totemoszlop az előkertben,
ab) reklámzászló az előkertben,
ac) saját cégér, cégtábla az előkertben,
ad) építkezés adatairól szóló tájékoztatás az előkertben.
b) Az (3) a) pontja szerint megengedett összes reklámcélú felület
ba) legfeljebb 1,50 m2 lehet,
bb) önálló tartószerkezetű lehet,
bc) felső határoló vonala a csatlakozó terepszinttől mért 3 m magasság fölé nem nyúlhat.
c) Saját cégér, cégtábla az előkertben csak abban az esetben létesíthető, ha a telken lévő épületen, építményen, más reklámhordozón, kerítésen, kerítéskapun ilyen nincs, vagy nincs lehetőség ilyen kialakítására.
d) Szabadtéri áru lerakat csak kereskedelmi egységekhez kapcsolódóan, így a zöldség, gyümölcs és virág, ideiglenesen, nyitvatartási idő alatt helyezhető ki.
(6) Közterületen elhelyezhető reklámhordozóra vonatkozó rendelkezések:
a) Reklámhordozót tilos elhelyezni élő fán, kerítéseken - a (4) bekezdésében foglaltak kivételével - korlátokon, padokon, a játszóterek berendezésein, a tömegközlekedés várakozó építményein, tájékoztató tábláin, a közmű-műtárgyak felszín feletti berendezésein, a közvilágítás és felsővezeték tartóoszlopain, támfalakon, lépcsőkön, és minden olyan közterületen elhelyezett tárgyon (pl.: gépjármű, egyéb kihelyezett tárgy), melynek rendeltetéséhez az nem tartozik hozzá.
b) Közterületen reklámhordozók a következők lehetnek: útirányjelző tábla, kandeláber reklám, települési tájékoztató és az önkormányzat által létesített hirdető berendezés.
c) Kandeláber reklám a közvilágítási oszlopokon külön engedély alapján helyezhető el.
d) Óriásplakát csak önkormányzati érdeket szolgáló hirdetmények elhelyezésére létesíthető.
e) Megállító tábla közterületen nem helyezhető el.
f) Útirányjelző tábla a településen egységesen megtervezett és kialakított szerkezetű, színű és feliratú lehet, az Önkormányzat által kijelölt helyeken.
g) Települési tájékoztatókat és hirdetéseket az Önkormányzat által kijelölt helyeken kihelyezett egységes hirdetőtáblákon lehet elhelyezni. Ezen hirdetőtáblák helyét a 6. számú melléklet tartalmazza.
h) Közterületi kereskedelmi árubemutatás, kirakodás csak a zöldség-, gyümölcs- és virágüzletek előtt ideiglenesen, a nyitva tartás ideje alatt kihelyezett stand lehet. A standot a járdán, az épület felőli oldalon úgy kell elhelyezni, hogy a járda szabad szélessége 1,5 méternél keskenyebbre nem szűkülhet.
i) Közterületen kereskedelmi standot (kivéve az i) pontban leírt esetet), pavilont, építményt csak rendezvényhez kötötten, ideiglenesen, a rendezvény idejére lehet felállítani vagy kihelyezni.
(7) A kirakatokra, kirakatszekrényekre vonatkozó rendelkezések
a) Kirakatszekrényt épületnek előkert felé néző falán a reklámhordozókra vonatkozó előírások figyelembevételével szabad elhelyezni. Előkert nélküli beépítés esetén az utcai homlokzatra kirakatszekrény nem helyezhető.
b) A kirakatok üvegfelületét nem átlátszó felületű anyaggal – fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel vagy más dekorációs felülettel – takarni a kirakat üvegfelületének 30%-ában lehet. A kirakatok külső üvegfelületein feliratok, reklámok és hirdetések nem helyezhetők el.
30. § (1) Reklámhordozó és reklám - jogszabályban meghatározott kivétellel – az alábbi (2)-(7) bekezdésekben felsorolt, fokozott védelem alatt álló területeken lévő közterületen és magánterületen nem helyezhető el:
a) a műemlék területe és a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet területe;
b) a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe;
c) a helyi jelentőségű védett érték területe;
d) a NATURA 2000 terület, a nemzeti park területe, a tájvédelmi körzet területe, az országos jelentőségű természetvédelmi terület, a fokozottan védett természetvédelmi terület, az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe;
e) a tájképvédelmi terület,
f) a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték.
31. § Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése a beépítésre nem szánt területeken belül nem megengedett.
VI. Fejezet
Kötelező szakmai konzultáció
19. Rendelkezés a szakmai konzultációról
32. § (1) Az építtető, vagy megbízottja, a tervezett építéssel kapcsolatban, legalább egy alkalommal köteles szakmai konzultációt kezdeményezni a település főépítészével, a készülő építészeti-műszaki tervdokumentáció egyeztetése céljából.
a) a tervezés során felmerült alternatív megoldások értékelésére,
b) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,
c) az Étv. 18. § (2) bekezdése szerinti illeszkedési követelményekre vonatkozó javaslatoktól, ajánlásoktól eltérő tervezői megoldások egyeztetésére,
d) az esetleges tervtanácsi bemutatással összefüggő tartalmi és eljárási szabályok pontosítására,
e) a településképi előírásoknak való megfelelés egyeztetésére,
f) javaslattételre a településképi követelmények érvényesítésének módjával kapcsolatban.
20. A szakmai konzultáció részletes szabályai
33. § (1) A településképi követelményekkel kapcsolatban szakmai konzultáció kezdeményezése céljából az építtető, vagy megbízottja kérelmet nyújt be.
(5) A szakmai konzultáció során elhangzottakról emlékeztető készül, melyet a konzultáció résztvevői aláírásukkal látnak el.
(6) Amennyiben a munkaközi terv feldolgozása papír alapon történt, a szakmai konzultáció során az egyeztetés résztvevői a munkaközi dokumentáció aktuális példányára szöveges, illetve rajzi kiegészítéseket, megjegyzéseket tehetnek, és a konzultáció végén a tervet dátummal kiegészítve szignálhatják. Az ilyen esetekben a munkaközi dokumentáció érintett tervlapjairól másolatot kell készíteni, és azokat az (5) bekezdés szerinti emlékeztetővel együtt kell kezelni.
VII. Fejezet
Településképi véleményezési eljárás
21. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
34. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint Nagymaros teljes területére vonatkozóan településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz kötött építési tevékenységgel kapcsolatban.
(2) Az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési munkák – az Étv. 33/A. § szerint egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek kivételével –településképi bejelentési eljárás alapján végezhetők.
22. A véleményezési eljárás részletes szabályai
35. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni Nagymaros város teljes közigazgatási területén, jogszabály alapján építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
(2) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a települési főépítészállásfoglalása képezi.
36. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – kérelemre indul. A kérelem formanyomtatványát az 5. számú melléklet tartalmazza.
A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg benyújtja
a) a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt papíralapon, 2pld.-ban és
b) elektronikusan (pdf)
(2) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre
a) javasolja,
b) feltétellel javasolja
c) nem javasolja.
(3) A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek.
37. § (1) Az építészeti-műszaki tervdokumentációnak – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/A. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – az alábbi munkarészeket is tartalmaznia kell:
a) műszaki leírást,
b) tetőfelülnézeti helyszínrajzot,
ba) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények,
bb) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításánakábrázolásával,
c) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,
d) metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,
e) valamennyi homlokzatot,
f) utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
g) szükség szerinti látványtervet vagy modellfotót (legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel).
23. A településképi véleményezés részletes szempontjai
38. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
b) megfelel-e a településképi rendelet vonatkozó előírásainak,
c) figyelembe veszi-e a beépítési előírásban szereplő további – a település építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, illetve hogy
d) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve építmények bővítése esetén
da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) az alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
c) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
d) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei, valamint a tetőfedés anyaga – megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz.
(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
VIII. Fejezet
Településképi bejelentési eljárás
24. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
39. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt építési munkák szerint:
1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
3. Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.
4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.
5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
6. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.
7. A kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
9. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
10. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
11. Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.
12. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1. után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.
13. Megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1. után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
d) ideiglenes fedett lovarda,
e) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény építése.
14. Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.
15. Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.
16. A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence.
17. Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.
18. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
19. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
20. Napenergia-kollektor, napelem, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.
21. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő, tároló, sorompó és árnyékoló elhelyezése.
22. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.
23. Magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.
24. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
25. Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.
(2) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
a) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
b) a korábbi rendeltetéshez képest
ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,
bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve
bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
d) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.
(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni továbbá minden olyan esetben, amikor településrendezési eszköz a rendeltetés-módosítást feltételekhez köti, illetve járulékos beavatkozásokra vagy intézkedésre vonatkozó kötelezettséget ír elő.
(4) A jelen rendelet előírásai szerint – a 23. § (1) bekezdésében foglalt területekre vonatkozóan – településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött reklám-elhelyezések közül
a) az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített
aa) cég- és címtábla, cégér vagy cégérszerű reklámtábla,
ab) egyedi tájékoztató tábla,
b) az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített, illetve közterületen elhelyezett
ba) hirdetőtábla, hirdetővitrin, reklámvitrin
bb) óriásplakát tartó-, illetve hordozó-berendezése,
bc) reklámtábla (hirdetőtábla),
c) közterületen vagy közhasználatú magánterületen elhelyezett
ca) hirdetőoszlop,
cc) megállító tábla,
elhelyezése esetén.
(5) Amennyiben a (4) bekezdésben felsorolt reklám-, illetve hirdető-berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
25. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
40. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(2) A dokumentációt megfelelő jogosultsággal rendelkező tervezőnek kell elkészítenie.
(3) A bejelentéshez – a kérelem tárgyának megfelelően – a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.
A dokumentáció műszaki tartalma az értelmezhetőséghez szükséges mértékben:
1. Érintett homlokzat(ok)
2. Érintett alaprajz(ok)
3. Helyszínrajz, tereprajz
4. Műszaki leírás
5. Kiegészítő látványterv, fotó, fotomontázs
A (3) bekezdésben felsoroltak közül a településképi bejelentési dokumentációnak a 39. § (1) bekezdésben felsorolt
1. esetben : 1,2,3,4,5
2. esetben : 1,4
3. esetben : 1,4
4. esetben : 1,4
5. esetben :1,2,3,4,5
6. esetben :2
7. esetben : 1,2,3,4,5
8. esetben : 1,2,3,4,5
9. esetben : 3,4,5
10. esetben : 3,4,5
11. esetben :3,4,5
12. esetben :2,3,4,5
13. esetben : 1,2,3,4,5
14. esetben : 1,2,3,4,5
15. esetben : 1,2,3,4,5
16. esetben : 3,4
17. esetben : 3,4
18. esetben : 1,3,4,5
19. esetben : 1,2,3,4,5
20. esetben : 1,2,3,4,5
21. esetben : 1,2,3,4,5
22. esetben : 1,3,4,5
23. esetben : 1,2,3,4,5
24. esetben : 1,2,3,4
25. esetben : 3,4,5 munkarészeket kell tartalmaznia.
(4) A településképi bejelentési eljárásért az építtetőnek, illetve a tervezőnek igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetnie.
(5) A 39. § szerinti tevékenység a bejelentés alapján – az (6) bekezdés szerinti igazolás birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(6) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, ha a bejelentés
a) megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott, továbbá – a csatolandó dokumentációt illetően – a (3) bekezdésben előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklám illeszkedik a településképbe,
c) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.
(7) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés
a) nem felel meg a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott, továbbá – a csatolandó dokumentációt illetően – (3) bekezdésben előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklám nem illeszkedik a településképbe,
c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, illetve ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja,hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.
(8) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolást, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.
(9) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.
IX. Fejezet
Településképi kötelezés, településképvédelmi bírság
valamint az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
26. Településképi kötelezési eljárás
41. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le, melynél az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) előírásait kell alkalmazni.
(2) A településképi kötelezési eljárást a polgármester hivatalból vagy kérelemre folytatja le.
(3) A polgármester a településképi követelmények teljesülése érdekében az érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, illetve bírság fizetésére kötelezheti.
27. A településképvédelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
42. § (1) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben közigazgatási bírságnak minősülő településképvédelmi bírság kiszabását rendelheti el.
(2) A szankció alkalmazására abban az esetben kerülhet sor, ha
a) a településképi követelmények be nem tartása,
b) a döntés végre nem hajtása
c) a helyi építészeti értékvédelem, valamint a településkép védelme érdekében, amennyiben a településképi elem (bővítmény, szerkezeti elem, burkolat, stb.) fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata nem felel meg a helyi jelentőségű építészeti értékek védelméről szóló előírásoknak, különösen az épületek jókarbantartására, homlokzati elemeinek, színezésének védelmére, egységes megjelenésének biztosítására, rendeltetésnek megfelelő funkciójának megőrzésére,
(3) A kiszabható bírság legmagasabb összege 1.000.000.- forint.
28. A bírság kiszabásának és behajtásának módja
43. § (1) A bírság meghatározásához szükséges mérlegelési szempontok figyelembevétele az Ákr. előírásainak megfelelően történik.
(2) A bírság befizetési határideje a határozat véglegessé válásától számított 30 nap.
(3) Amennyiben a kötelezett a bírságot határidőre nem fizeti meg, úgy a tartozást adók módjára kell behajtani.
29. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
44. § (1) Az önkormányzat az e rendelet hatálya alá tartozó helyi védett épületek, épületegyüttesek, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik karbantartása, felújítása, rekonstrukciója érdekében végzett munkák költségeit a Települési Értékvédelmi Támogatásból (továbbiakban: Támogatás) segítheti.
(2) A Támogatás keretét az önkormányzat éves költségvetésébe beállítja.
45. § (1) A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.
(2) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságjavaslatára a Képviselő-testület írja ki.
(3) Amennyiben az alap nem kerül pályázati formában felhasználásra, úgy a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönt annak felhasználásáról.
(4) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:
a) kérelmet, az igényelt támogatási összeg megadásával;
b) a felújítandó ingatlan 90 napnál nem régebbi tulajdoni lapját;
c) ha nem a kérelmező a tulajdonos, akkor az ingatlan tulajdonosának az építéshez hozzájáruló nyilatkozatát;
d) a megvalósítást szolgáló költségvetést;
e) a felújítandó épület homlokzati rekonstrukciós tervét, melynek különösen tartalmaznia kell:
ea) Helyszínrajzot 1:500 léptékben,
eb) Az épület homlokzati terveit (meglévő és tervezett állapot) 1:50 léptékben,
ec) Részletterveket és fotókat a megértéshez szükséges számban és léptékben,
ed) Műszaki leírást a tervezett munkáról.
f) a megpályázott munka elkészülésének tervezett határidejét;
g) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy az építkezést a megfelelő hatósági eljárások keretein belül végzi.
(5) A pályázati kiírás az (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhat.
(6) A beérkezett pályázatokat a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság bírálja el. Az elbírálásra a főépítész előterjesztést tesz.
(7) A döntésnek tartalmaznia kell a támogatásban részesítettek megnevezését, a támogatás mértékét, a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését.
46. § (1) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el, legfeljebb a benyújtott költségvetés 50%-ának erejéig.
(2) A támogatást elnyert pályázókkal a polgármester megállapodást köt.
(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait, feltételeit.
(4) A pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását a főépítész, szükség esetén a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság tagjai közreműködésével ellenőrzi.
(5) Az elnyert támogatás az elkészült és a főépítész által átvett felújítás után fizethető ki.
30. Hatálybalépés
47. § Ez a rendelet 2019. június 30. napján lép hatályba.
31. Hatályon kívül helyező rendelkezések
48. § Hatályát veszti Nagymaros Önkormányzatának
a) 11/2013. (IV. 30.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési és bejelentési eljárásról,
b) 25/2004. (IX. 13.) önkormányzati rendelete a közterületi reklámhordozókról,
c) 8/1999. (V. 12.) önkormányzati rendelete az építészeti és természeti értékek helyi védelméről,
d) 11/2002. (V. 21.) önkormányzati rendelete e a 8/1999. (V. 12.) önkormányzati rendelet kiegészítéséről.
Petrovics László Dr. Horváth Béla
polgármester jegyző