Nagymaros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
Hatályos: 2023. 01. 02- 2023. 11. 05Nagymaros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
Nagymaros Város Önkormányzata Képviselő-testülete az az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. §-ában és 1/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testülete illetékességi területén az alábbi helyi adókat vezeti be:
a) Építményadó
b) Telekadó
c) Idegenforgalmi adó
d) Helyi iparűzési adó.
(2) Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testülete illetékességi területén az alábbi települési adót vezeti be: Vízi járművek adója.
Építményadó
1. Adókötelezettség
2. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).
(2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetve hasznosításától függetlenül.
2. Az adó alanya
3. § (1) Az adó alanya az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).
(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.
(3) Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.
3. Az adó alapja
4. § Az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.
4. Az adó mértéke
5. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásban nem lakásként (így különösen: hétvégi ház, üdülő, gazdasági épület) nyilvántartott épület esetében esetében: 1.100 Ft/m2/év
(2) garázs (gépjárműtároló) esetében: 270 Ft/m2/év
(3) az ingatlan-nyilvántartásban lakásként (lakóházként) nyilvántartott épületet esetében: 250 Ft/m2/év
(4) a vállalkozások céljára szolgáló, illetve az azt közvetlenül kiszolgáló épület, épületrész, helyiség esetén egységesen: 150 Ft/m2 /év.
Telekadó
5. Adókötelezettség
6. § Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek.
6. Az adó alanya
7. § Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, illetve több tulajdonos esetén a 3. §-ban foglaltak az irányadók.
7. Adómentesség
8. § (1) Adómentes a Htv. 19. §-ában foglalt eseteken túlmenően az a telek is, amely az építési szabályok alapján nem beépíthető.
(2) Mentes az adó alól a telek ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett teljes területe és az épület, épületrész hasznos alapterülete különbözeteként fennmaradó telekrész.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott mentesség a vállalkozó (Htv. 52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló telkére nem alkalmazható.
8. Az adó alapja
9. § Az adó alapja a telek négyzetméterben számított területe.
9. Az adó mértéke
10. § Az adó mértéke 30 Ft/m2/év.
Idegenforgalmi adó
10. Adókötelezettség, az adó alanya
11. § Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.
11. Adómentesség
12. § Adómentes a Htv. 31. §-ában foglalt esetekben.
12. Az adó alapja
13. § Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma.
13. Az adó alapja
14. § Az adó mértéke: 590 Ft/fő/vendégéjszaka.
Helyi iparűzési adó
14. Adókötelezettség
15. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
(2) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetve jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
15. Az adó alanya
16. § Az adó alanya a vállalkozó.
16. Az adó alapja
17. § Az adó alapját a Htv. 39. §.-a; 39/A. §.-a valamint a 39/B. §.-a határozza meg.
17. Az adó mértéke
18. § Az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a.
Vízi járművek adója
18. Adókötelezettség
19. § Adóköteles a hatósági nyilvántartásban szereplő vízi járműnek az önkormányzat közigazgatási területén történő tárolása.
19. Az adó alanya
20. § Az adó alanya az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a naptári év első napján a vízi jármű tulajdonosa. Adó alanya továbbá az önkormányzat közigazgatási területén fekvő kikötő üzemeltetője. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.
20. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
21. § (1) Az adókötelezettség a vízi jármű tárolása megkezdése napjával keletkezik. Minden megkezdett hónap egész hónapnak számít.
(2) Az adókötelezettség a vízi jármű önkormányzat közigazgatási területén történő tárolása megszüntetésének hónapja utolsó napjával szűnik meg.
21. Az adó alapja
22. § Az adó alapja a vízi jármű főgépének, több főgép esetén főgépeinek összegzett, hatósági nyilvántartásban, külföldön nyilvántartott vízi jármű esetén a külföldi hatóság nyilvántartásában, ezek hiányában a vízi jármű bizonyítványában feltüntetett kilowattban kifejezett teljesítménye.
22. Az adó mértéke
23. § Az adó évi mértéke kilowattonként:
a) 50 kilowatt teljesítményig 50 Ft/hó;
b) 50-100 kilowatt teljesítmény között 70 Ft/hó;
c) 100 kilowatt teljesítmény felett 150 Ft/hó.
23. Adómentesség
24. § Mentes az adó alól:
a) a sportról szóló törvény szerinti sportszövetség, valamint az azzal tagsági jogviszonyban álló sportegyesület tulajdonában lévő vízi jármű,
b) az illetékes vízirendészeti rendőrkapitányságon vízimentési tevékenység ellátására nyilvántartásba vett és vízimentés céljára a hajózási hatóság által alkalmasnak minősített, és ténylegesen annak is használt vízi jármű,
c) az a vízi jármű, amellyel legfeljebb 3 naptári nap időtartamra kötnek ki az önkormányzat közigazgatási területén lévő kikötőben.
24. Az adó bevallása
25. § (1) A vízi járművek adóját az adóév június 1-től szeptember 30-ig tartó időszakára az adó alanya, az önkormányzat közigazgatási területén fekvő kikötőben tárolt vízi jármű esetén a kikötő üzemeltetője havonta, a tárolást követő hónap tizedik napjáig köteles az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallani.
(2) Az adót havonta, az (1) bekezdésben meghatározott időpontig köteles az adó alanya megfizetni.
Értelmező rendelkezések
26. § E rendelet alkalmazásában:
a) vízi jármű: a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény szerinti úszó létesítmények közül az a belvízi hajó, a motoros vízi sporteszköz, amelynek főgépének motorteljesítménye a 10 kilowattot meghaladja;
b) a vízi jármű tulajdonosa: hatósági nyilvántartásban szereplő vízi-, légi jármű esetén az a személy, aki vagy amely a nyilvántartásban tulajdonosként szerepel, egyéb esetben a Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonos;
c) hatósági nyilvántartás: a hajózási hatóság által vezetett úszólétesítmények lajstroma.
d) kikötő üzemeltetője: a hajózási hatóság által kikötő üzemeltetésére kiadott engedélyben szereplő természetes, vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet;
e) tárolás: a vízi járműnek kikötő területén a vízen, a parti szakaszon, az ahhoz csatlakozó, az üzemeltető által kezelt ingatlanon történő időszakos vagy rendszeres tárolása, valamint a vízi jármű tulajdonosa tulajdonában, használatában álló ingatlanon történő időszakos vagy rendszeres tárolása.
Záró rendelkezések
27. §1
28. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.
A 27. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.