1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: NAGYMAROS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2626 Nagymaros, Fő tér 5.

(3) Az Önkormányzat címeréről, zászlajáról, valamint a város jelképeiről és azok használatáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik. Az önkormányzat címerének, zászlajának leírását az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza. Nagymaros város illetékességi területét, közigazgatási határait a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(4) Az Önkormányzat testvérvárosai:

(5) Az Önkormányzat kormányzati funkcióinak megnevezését és felsorolását a 8. sz. melléklet tartalmazza.

(6) Az Önkormányzat intézményeinek felsorolását az 5. sz. melléklet tartalmazza.

2. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 9 fő, melyből a képviselők száma 8 fő. A Képviselő-testület tagja a polgármester, aki a testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő.

(2) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei látják el. A Képviselő-testület szerveit az Mötv. 41. § (2) bekezdése határozza meg.

(3) Nagymaros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a jogszabályokban biztosított jogait és kötelezettségeit ezen szabályzatba foglalt részletező szabályokkal együttesen gyakorolja.

(4) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottság(ok)ra és társulásaira ruházza.

(5) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Mötv. 42. §-ban foglaltakon túl:

(6) A Képviselő-testület döntései során a város működtetésének fenntarthatóságát, a középtávú stratégiai célkitűzésekből levezetett gazdasági program teljesülését tartja szem előtt társadalmi, környezeti, valamint gazdasági szempontok alapján.

(7) A Képviselő-testület által a polgármesterre ruházott hatáskörök felsorolását a 6. számú melléklet tartalmazza.

(8) A Képviselő-testület által a bizottság(ok)ra ruházott hatáskörök felsorolását a 7. számú melléklet tartalmazza.

3. § A Képviselő-testület alakuló-, rendes és rendkívüli üléseken látja el feladatát.

4. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a Mötv. 43. § (1) bekezdése szerint kell összehívni. A meghívót az ülést megelőző 4 nappal kell kézbesíteni.

(2) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.

(3) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményeiről.

(4) A települési képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.

(5) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester választás eredményéről.

(6) A polgármester a Képviselő-testület előtt esküt tesz, és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.

(7) Az eskütételt követően a polgármester az alakuló ülés kötelező napi rendi pontjai az alábbiak:

5. § (1) A Képviselő-testület rendes üléseit július, augusztus hónap kivételével minden hónap utolsó hétfőjén tartja. A rendes ülések száma legalább 10 ülés évente.

(2) A rendes és rendkívüli ülések időpontját, helyét, a napirendi pontok megjelölését az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni.

(3) A Képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

(4) Az ülés egyes napirendi pontjaihoz meg kell hívni a tárgykör szerint érintett:

6. § (1) Rendkívüli ülés az év bármely napjára összehívható.

(2) A rendes ülés összehívására vonatkozó, a 7. § (3) bekezdésében meghatározott határidőtől rendkívüli ülés esetében el lehet térni, és telefon, e-mail üzenet, ill. futár útján a testület tagjait az ülésről értesíteni lehet, a napirend megjelölésével.

(3) A polgármester a kezdeményezéstől számított 15 napon belül köteles összehívni a rendkívüli ülést az Mötv.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén.

(4) A rendkívüli ülés napirendjére csak az összehívás alapjául szolgáló napirendi pontokat lehet felvenni.

7. § (1) A képviselő-testület ülései a (2) bekezdésben foglaltak kivételével nyilvánosak.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

(3) A (2) bekezdésbe foglalt személyi ügy tárgyalásakor az érintettet a polgármester nyilatkozattételre kéri fel, hogy a nyilvános tárgyalásba beleegyezik-e. A nyilatkozatát a jegyzőkönyvbe bele kell foglalni.

(4) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában szabályozott esetekben a zárt ülés megtartását:

(5) A zárt ülés megtartásáról a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.

(6) A zárt ülésen hozott döntésről a polgármester tájékoztathatja a közvéleményt, a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáló érdekek megsértése nélkül.

8. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkatervet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állítja össze, és minden év november 30-ig a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv tartalmazza: a Képviselő-testület rendes üléseinek

9. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A Polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a legidősebb települési képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti.

(3) A Képviselő-testület tagjait meghívóban kell értesíteni úgy, hogy azt a testület tagjai legalább 4 munkanappal az ülést megelőzően kézhez vehessék.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell:

(5) A meghívót elektronikus levélben, mellékleteit az elektronikus tárhelyre feltöltve kell megküldeni a képviselőknek.

(6) A meghívót és az előterjesztéseket az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni az ülést megelőző 4 nappal korábban a zárt ülések előterjesztései kivételével.

10. § (1) A polgármester az ülés megnyitását követően a jelenlévő képviselők száma alapján megállapítja a határozatképességet, ill. határozatképtelenséget.

(2) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

(3) A határozatképességet a jegyző az ülés folyamán végig vizsgálni köteles.

(4) A képviselő-testület határozatképtelensége esetén a polgármester legfeljebb 1 óra időtartamra rendkívüli szünetet rendelhet el.

(5) Amennyiben a rendkívüli szünet eredménytelenül eltelik, a polgármester az ülés későbbi időpontra történő elhalasztására tesz javaslatot. Ennek elfogadásához a jelenlevő képviselők egyszerű szótöbbségű egyetértő döntése szükséges.

(6) A megismételt ülés elmaradása esetén a soron következő ülésen kell az elmaradt napirendi pontokat – sorrendben elsőként – megtárgyalni.

11. § (1) Az ülés napirendjére és azok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.

(2) Az előterjesztett javaslatról a Képviselő-testület képviselőnként legfeljebb egy ügyrendi hozzászólást követően egyszerű többséggel dönt.

12. § (1) Önálló képviselői indítványt tehetnek a képviselők, melyet a polgármesternél kell a munkatervben betervezett rendes ülés dátumát megelőzően legalább 8 nappal írásban beterjeszteni.

(2) A beterjesztésnek tartalmazni kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó nevét, az indítvány szövegét, egyebekben meg kell felelnie a 13. §-ban előírt tartalmi és formai követelményeknek.

(3) A Képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok:

13. § (1) Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható indítványok, nem önálló indítványok:

(2) A nem önálló indítványt a polgármesternél kell benyújtani a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 munkanappal írásban.

(3) A véleményezésért felelős bizottság a rendelettervezethez, határozati javaslathoz – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a Képviselő-testületnek. Az ajánlásnak tartalmaznia kell a kisebbségi véleményt is.

14. § (1) A polgármester, alpolgármester, a képviselők, a bizottság(ok) elnöke(i), a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a jegyző javasolhatják a Képviselő-testületnek valamely előterjesztés, vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.

(2) Sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel vagy az önálló indítvánnyal együtt a Képviselő-testület ülésén szóban is elő lehet terjeszteni. A Képviselő-testület dönt a javaslat indokoltságáról.

(3) Amennyiben a Képviselő-testület az indítványnak nem ad helyt, a sürgősségi indítvány kérdésében a napirend előtt egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával dönt. Ha nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni.

(4) A sürgősségi indítvány előterjesztésének nem előfeltétele az illetékes bizottsági véleményezés, kivéve, ha azt magasabb szintű jogszabály kötelezővé teszi.

15. § (1) Előterjesztés a Képviselő-testület elé csak írásban nyújtható be.

(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(3) Előterjesztés csak a jegyző ellenjegyzése után kerülhet a Képviselő-testület, ill. annak bizottságai elé.

16. § (1) A napirendi javaslat elfogadása után, sürgősségi indítvány hiányában, ill. annak elutasítása vagy utolsó napirendi pontként történő tárgyalása esetén a polgármester először a lejárt határidejű határozatok teljesítéséről, az előző rendes testületi ülés óta folytatott tárgyalásairól, valamint a folyamatban lévő beruházásokról és pályázatokról számol be. A Képviselő-testület határozatban dönt a beszámoló elfogadásáról.

(2) Az 1. napirendi pont tárgyalása előtt az polgármester egy-egy személy részére egyszeri, legfeljebb 2 perc időtartamú felszólalást engedélyez nem indítvány jellegű és nem ügyrendi közlendők céljára.

17. § (1) Ügyrendi kérdésben a Képviselő-testület minden tagját az ülés alatt folyamatosan megilleti a felszólalás joga, alkalmanként legfeljebb 3 percben.

(2) A polgármester azonnal megvonhatja a szót, ha a felszólaló mondanivalója nem ügyrendi jellegű. A felszólalás minősége vonatkozásában – kétség esetén – a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz.

(3) Az ügyrendi kérdés tárgyában a testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazás útján határoz.

18. § (1) A jegyző köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. Ilyen észrevételét a Képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.

(2) A jegyző ilyen esetben az polgármestertől soron kívül kap felszólalási lehetőséget.

19. § (1) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló polgármesteri beszámoló tárgyában való döntést követően a Képviselő-testület az elfogadott napirend szerint tárgyalja az egyes napirendi pontokat. A képviselői kérdésekre a nyílt ülés utolsó, egyebek napirendi pontja keretében kerül sor.

(2) A felszólaláshoz a szót a polgármester adja meg.

(3) Az első felszólalás a napirend előadóját illeti meg. A napirend előadója után az illetékes bizottság(ok) elnöke(i) ismerteti(k) a bizottság álláspontját, és ha van, a kisebbségi véleményt.

(4) A napirend előadóját követő felszólalások tekintetében soron kívüli felszólalásra – igény szerint – az állandó bizottság(ok) elnökei jogosultak, jelentkezési sorrendben.

(5) A napirendi előadó felszólalását követő vitában egy-egy felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc lehet. Ezt az időt a testület egy alkalommal, a felszólaló kérésére meghosszabbíthatja, a hosszabbítás időtartamának meghatározásával, mely maximum további 3 perc lehet. Erről a testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással, határozathozatal nélkül dönt.

(6) Az ülésen elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a felszólalást követően nyomban, legfeljebb azonban 3 perc időtartamban észrevételt tenni. Ha a polgármester nem ad szót, az érintett képviselő kívánságára az észrevétel-tétel tárgyában a testület felszólalás nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt. Viszontválasznak helye nincs.

20. § (1) Az egyes napirendi pontokat egymástól függetlenül kell megtárgyalni. Korábban megtárgyalt napirendi pontra csak különösen indokolt esetben lehet – a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül, nyílt szavazással hozott döntése alapján – visszatérni.

(2) A napirendi pontok tárgyalása során a tárgytól eltérni, valamint a korábban elhangzottakat ismételni nem lehet.

(3) A polgármester megállapíthatja, hogy a hozzászólás tartalma eltér a tárgytól. A tárgytól eltérő hozzászólást félbeszakíthatja, a szót megvonhatja. A tárgytól való eltérésről – kétség esetén – a testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással határoz.

(4) A polgármester megállapíthatja, hogy a hozzászólás tartalma a már korábban elhangzottak ismétlése. Ismétlés esetén erre a körülményre a felszólaló figyelmét felhívja, újabb ismétlés esetén a szót megvonja.

21. § A polgármester óránként 10 perc szünetet rendelhet el. Vita esetén a Képviselő-testület e kérdésben egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

22. § (1) A napirend tárgyalása során amennyiben több hozzászólást nem jeleztek, a polgármester a vitát lezárja. Ebben a kérdésben a testület vita nélkül egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

(2) A vita lezárását javasolhatja:

(3) A vita lezárása után, határozathozatal előtt bármely bizottság elnöke jogosult a bizottság álláspontját összefoglalni legfeljebb 3 percben.

(4) A bizottsági összefoglalókkal kapcsolatban új vitát nyitni nem lehet.

23. § (1) A vita lezárását követően a polgármester vagy a napirendi pont előadója megfogalmazza a jegyző bevonásával a határozati javaslatot.

(2) A napirendi pont előadója határozati javaslatát főszabályként írásban, előterjesztése részeként fogalmazza meg.

(3) A napirendi pont tárgyalása során a felmerülő határozati javaslatot, illetve módosítást a jegyző bevonásával a polgármester fogalmazza meg, majd felolvassa és szavazásra bocsátja.

(4) A határozati javaslatot úgy kell megfogalmazni, hogy arra a képviselők egyértelműen „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavazattal tudjanak dönteni.

(5) A határozati javaslat részekre is bontható, ez esetben részenként kell szavazni.

(6) A módosító javaslatokról külön-külön kell szavazni.

(7) A határozat teljes szövegéről szavazni az elfogadott módosító javaslatoknak a határozat-tervezet szövegébe történt beillesztése után lehet.

(8) A határozati javaslatot annak végrehajtására megadott határidő kitűzésével, a végrehajtásért felelős és a végrehajtását végző megjelölésével kell megfogalmazni. Nem szükséges a végrehajtásért felelős megjelölése, ha a határozat csak általános érvényű állásfoglalást tartalmaz.

(9) A Képviselő-testület határozat-kivonatait a jegyző aláírásával és bélyegzője lenyomatával hitelesíti. A határozatokat emellett két elektronikus adathordozón is tárolni kell, és az önkormányzat honlapján is elérhetővé kell tenni. A jegyző köteles a határozatokat az ülést követő két napon belül az érintettek részére eljuttatni.

24. § (1) A határozati javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(2) A megválasztott települési képviselők több mint felének (minősített többség) igen szavazata szükséges az Mötv.-ben meghatározott eseteken túl:

25. § (1) A döntéshozatalból kizárható az a képviselő, akit vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(2) A szavazásból való kizárásról a Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára vita nélkül, minősített többséggel, nyílt szavazással határoz.

(3) A polgármester kizárása esetén a napirendi pont döntéshozatala vonatkozásában az ülésvezetői teendőket az alpolgármester, ill. a korelnök látja el.

(4) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentést elmulasztja, és ez a döntés után válik ismertté, akkor az adott képviselő szavazatát figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben a bejelentés elmulasztása két egymást követő ülésen előfordul, akkor az érintett képviselő tiszteletdíja 50 %-ának megfelelő összegű megvonásban részesül.

26. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézfelemelés formájában történik.

(3) Szavazásnál „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazat adható.

27. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésben foglalt ügyekben.

(2) A titkos szavazás lebonyolítását a Humán Bizottság látja el.

(3) A titkos szavazáshoz szavazólapot kell készíteni, amelynek az eldöntendő kérdést egyértelműen, valamint a kérdésre adható igen, nem vagy tartózkodom szavazati lehetőséget kell tartalmaznia. A szavazólapot úgy kell leadni, hogy a szándék egyértelműen eldönthető legyen. A titkos szavazás lebonyolításához urnát kell alkalmazni.

(4) A szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazatok összeszámlálása után kihirdeti a szavazás eredményét, amelyről jegyzőkönyvet készít.

(5) A (4) bekezdés szerinti jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz, ill. zárt ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

28. § (1) A Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára, egyszerű többséggel, nyílt szavazással név szerinti szavazást rendelhet el.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, a képviselők pedig nevük elhangzása után igen, nem vagy tartózkodom válasszal szavazhatnak.

(3) A név szerinti szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és hirdeti ki.

29. § (1) A tanácskozás rendjének, méltóságának biztosítása a polgármester feladata.

(2) A polgármester ebben a jogkörében a (3) bekezdésben meghatározott jogosítványokkal élhet a rendzavaró képviselővel, meghívottakkal és a hallgatóság tagjaival szemben.

(3) A polgármester azt a képviselőt, meghívottat

(4) A (3) bekezdés c) pontjában szabályozott jegyzőkönyvi megrovás tárgyában a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

(5) A polgármester a hallgatóság sorából azt, aki

(6) Amennyiben a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülés meghatározott idejű félbeszakítására tesz javaslatot. A félbeszakításról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

30. § (1) A polgármester kezdeményezheti az ülés félbeszakítását, ill. elnapolását, ha annak alapjául fontos indok szolgál.

(2) Az ülés félbeszakítása határozott időre történhet, amelynek letelte után – amennyiben lehetséges – az ülést folytatni kell.

(3) A polgármester javaslatot tehet az ülés elnapolására, ha

(4) Az ülés félbeszakításáról, ill. elnapolásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

(5) Az ülés 22 óra után nem folytatható. Azon napirendek, melyek az időkorlát miatt nem kerültek tárgyalásra, a következő ülésen lesznek napirendre véve.

31. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmazza:

(2) A jegyzőkönyvet a tanácskozásról készített hangfelvétel alapján kell elkészíteni, melyről a jegyző gondoskodik.

(3) A zárt ülésről, ill. napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A jegyzőkönyv – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – egy példányát a Polgármesteri Hivatalban minden érdeklődő számára hozzáférhető helyen, betekinthetőséget biztosítva kell tartani, továbbá az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(5) A jegyzőkönyv egy példányát – kérésükre – a képviselőknek meg kell küldeni. Az ülésről készült hangfelvételt a képviselő kérésére elektronikusan át kell adni.

(6) A jegyzőkönyvek egy példányát mint nem selejtezhetőt kell irattárazni, egy példányt pedig évenként be kell köttetni és a Polgármesteri Hivatalban tárolni.

(7) A jegyzőkönyvet aláírásával a polgármester és a jegyző hitelesíti.

32. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesternél lehet benyújtani.

(3) A polgármester a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság elnöke és a jegyző bevonásával – az adott eset összes körülményét mérlegelve – megvizsgálja, hogy

(4) Amennyiben a kezdeményezés megfelel a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek, akkor a polgármester a tárgyban illetékes bizottság, a jegyző és a kezdeményező bevonásával elkészíti a rendelet tervezetét, és azt a Képviselő-testület elé terjeszti.

(5) Kétség esetén a rendeletalkotás szükségességéről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

(6) A tervezet elkészítésének koordinációs, szakmai, adminisztrációs, testület elé történő terjesztésének feladatait a jegyző látja el, szükség esetén szakértők felkérésével.

(7) Az új szabályozást, illetve az átfogó módosítást tartalmazó önkormányzati rendeletek tervezetét indokolással együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(8) A polgármester ill. a jegyző a tárgyalás során tájékoztatást ad az előkészítés során felmerült, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról.

(9) A szavazás előtt a jegyzőnek nyilatkoznia kell a tervezet törvényességéről.

33. § (1) Az önkormányzat rendeletét az elfogadását követő napon a hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(2) Az elfogadott rendelet teljes szövegét egyúttal az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(3) A rendeletek a – jegyzőkönyvekkel együtt – a Polgármesteri Hivatalban is megtekinthetők.

(4) A rendeletek, határozatok megjelölését tekintve a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet előírásai az irányadók.

34. § A Képviselő-testület a helyi népszavazás részletes szabályait külön rendeletben szabályozza.

35. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás rendkívüli képviselő-testületi ülésnek minősül, a határozatképességre, a napirend elfogadására és a tárgyalásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A képviselő-testület az éves rendes közmeghallgatást az éves munkatervében meghatározott időpontban tartja.

(4) A közmeghallgatást a polgármester hívja össze. A közmeghallgatás időpontját az önkormányzat lapjában, a meghívót az önkormányzat honlapján, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és a közterületi hirdetőtáblákon a közmeghallgatás időpontját legalább 8 nappal megelőzően közzé kell tenni.

(5) A közmeghallgatáson a napirend elfogadása után a polgármester maximum 45 percben beszámol az önkormányzat tárgyévi gazdálkodásáról, a beszedett helyi adó- és egyéb saját bevételekről és a folyamatban lévő fejlesztésekről, pályázatokról.

(6) A polgármester beszámolóját követően a megjelentek kérdéseket, észrevételeket tehetnek fel. A kérdésekre, észrevételekre a közmeghallgatáson, vagy amennyiben az a helyszínen nem lehetséges 15 napon belül írásban választ kell adni. A lakosság szélesebb körét érintő kérdésekről az önkormányzat honlapján és a helyi sajtóban tájékoztatást kell adni.

36. § (1) A közmeghallgatáson túlmenően lakossági fórumot lehet tartani a település lakosságának egészét, vagy jelentős részét érintő döntések meghozatala előtt a lakosság véleményének megismerése érdekében.

(2) A lakossági fórum megtartását indítványozhatja:

(3) A Képviselő-testület az indítvány elfogadásáról egyszerű többséggel dönt.

(4) A lakossági fórum időpontját, témáját a fórum előtt legalább 5 nappal, a 33. § (4) bekezdésben meghatározott módon közzé kell tenni.

37. § (1) Az önkormányzat – feladatai hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében – együttműködhet más önkormányzatokkal, valamint más gazdasági és szolgáltató szervezetekkel, illetve társulásokat hozhatnak létre, illetve válhat ezekben taggá.

(2) Nagymaros Város Önkormányzatának társulásait az 5. számú melléklet tartalmazza.

(3) A társulási tanácsban Nagymaros város érdekeit a polgármester képviseli, a Képviselő-testület és bizottságai előzetes véleményének kikérése, majd a megállapodásokról való tájékoztatás révén.

(4) A Polgármester a társulási megállapodás szerint, de minimum évente egyszer beszámol a Képviselő-testületnek a társulás tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósításáról.

38. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. által kötelezően létrehozandó bizottság(ok)on túlmenően további bizottság(ok)at alakíthat, minden bizottsága tekintetében meghatározza annak szervezetét.

(2) A Képviselő-testület állandó és eseti bizottság(ok)at hoz létre.

(3) A Képviselő-testület állandó bizottságai:

(4) Az állandó bizottság(ok)feladatkörét a 3. sz. melléklet, tisztségviselői és tagjai nevét a Képviselő-testület erről szóló határozata tartalmazza.

(5) A bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja. A polgármester és az alpolgármester nem lehet bizottság elnöke, tagja.

(6) A bizottság tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.

(7) Egy képviselő egyidejűleg legfeljebb 2 bizottság tagja lehet.

39. § (1) A bizottság(ok) egyes kiemelt, folyamatos feladataik ellátására albizottságot hozhatnak létre. Az albizottság elnöke csak a bizottság képviselő tagja lehet. Az albizottság elnökét, tagjait a bizottság választja meg, minősített többséggel, nyílt szavazással. Az albizottság megalakításáról, feladatairól a bizottság elnöke a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

(2) Az albizottság a bizottság feladatkörébe tartozó döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő, konzultatív feladatot lát el, döntési hatáskört nem gyakorolhat. Az albizottság által tárgyalandó kérdéseket és a javaslattétel határidejét a bizottság határozza meg.

(3) Az albizottságot az elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott képviselő tag képviseli.

(4) Az albizottságot az elnök, vagy a bizottság bármely tagja javaslatára, illetve az albizottság kéthavi működésképtelenségét követően a bizottság szüntetheti meg, minősített többséggel, nyílt szavazással.

(5) Az albizottság(ok)ra egyebekben a bizottságra vonatkozó szabályok az irányadók.

40. § (1) Átruházott hatósági és döntési hatáskört – a bizottság(ok) részére – a Képviselő-testület külön rendeletben is megállapíthat.

(2) A bizottság jog- és hatáskörét csak a Képviselő-testület módosíthatja, vonhatja meg. A bizottság jog- és hatáskörében a polgármester, más bizottságok nem járhatnak el. A bizottság nevében történő eljárásra csak a bizottság tagja hatalmazható fel.

(3) A bizottság – feladatkörében – a polgármesteri hivatal és az önkormányzat valamennyi intézménye és más érintett tekintetében:

(4) Ha a bizottság – feladatkörén túl – a Képviselő-testület álláspontjától, céljától való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti az illetékes bizottság előzetes tájékoztatása után.

41. § (1) A bizottság munkáját az elnök irányítja.

(2) A bizottságot az elnök képviseli. A Képviselő-testület az elnök helyettesítésére egyszerű többséggel elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes teljeskörűen jogosult helyettesíteni az elnököt, annak akadályoztatása esetén. Az elnökhelyettes csak képviselő lehet.

(3) A tagok a bizottság ülésein hozott döntések alapján látják el feladataikat.

42. § A Képviselő-testület az állandó bizottság(ok) működéséhez – költségvetésében – bizottságonként elkülönítetten működési költséget (bizottsági költségkeret) határozhat meg.

43. § (1) A bizottság a jegyzőn ill. a polgármesteren keresztül a polgármesteri hivataltól munkaanyagok, írásos előterjesztések elkészítését, feladatuk ellátásához szükséges adatok szolgáltatását, javaslatok megtételét, a hozott döntések végrehajtását kérheti.

(2) A bizottság működésének ügyviteli feladatait, az ülések technikai előkészítését a hivatal látja el – a jegyzővel, és a polgármesterrel folytatott – előzetes egyeztetés alapján.

(3) A bizottság(ok) üléséről a hangfelvétel mellett írásos jegyzőkönyv készül, melyhez csatolni kell a jelenléti ívet, a meghívót és az írásos előterjesztéseket. A bizottság(ok) üléséről készült hangfelvételt elektronikus hordozón kell tárolni.

(4) A bizottság határozatait a bizottság elnöke aláírásával hitelesíti. A bizottság határozatait a jegyző köteles az érintettek részére az ülést követő 48 órán belül eljuttatni.

44. § (1) A bizottság munkatervét a Képviselő-testület munkatervéhez igazodóan határozza meg egy évre, melyben meghatározza rendes üléseinek számát és időpontját. A rendes ülések időpontjáról a bizottság köteles a Képviselő-testületet írásban tájékoztatni.

(2) A bizottságok munkatervüket és munkájukat egymással is összehangolják.

(3) Közös bizottsági ülések megtartására kerül sor az új bizottságok felállását követően az éves költségvetési tervezések indítását megelőzősen, a városi jövőképhez illeszkedő stratégiai tervezés megkezdésével összefüggésben, illetve minden olyan esetben, mikor ennek szükségességét a Képviselő-testület indokoltnak tartja.

(4) A bizottságok végzett munkájukban igazodnak a közös bizottsági üléseken meghozott döntésekhez, iránytartásként, igazodási pontként elfogadják a konszenzusos városi jövőkép megvalósítását leíró, Képviselő-testület által elfogadott stratégiai tervet.

(5) A bizottságok munkájuk során a rendelettervezetek és határozattervezetek előkészítésében, illetve azok véleményezése során kiemelt figyelmet fordítanak az önkormányzati bevételek és kiadások alakulására, a pénzmozgás műveleteivel összefüggésben a valós és jogszerű pénzfelhasználástól eltérő, gyanús kifizetések, pénzeszköz átadások megelőzésére, illetve a jogszerűtlenségek lehetséges feltárására, azok azonnali kezelésére a vonatkozó rendeletek tartalmainak megfelelően.

(6) A bizottságot az elnök hívja össze, mind rendes, mind rendkívüli ülésre.

(7) Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt legalább 3 tag kezdeményezi az elnöknél.

(8) A polgármester – az elnökhöz intézett – indítványára a bizottságot össze kell hívni a napirend megjelölésével.

(9) A bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza meg.

(10) Az önkormányzat minden intézményét tekintve pénzügyi ellenőrzési tevékenységre jogosult a Gazdasági Bizottság. Az önkormányzat költségvetéséről szóló rendelet, a költségvetés zárszámadásáról szóló rendelet tervezetei, valamint az éves ellenőrzési jelentés a Gazdasági Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselő-testület elé.

(11) A (6) bekezdésben szabályozott kérdésen túlmenően a bizottság(ok) a tárgykörükhöz tartozó intézmények működésének ellenőrzésére jogosultak, a hatályos jogszabályok keretei között.

45. § (1) Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, úgy a bizottság elnöke összevont tárgyalást kezdeményez. A bizottság(ok) együttes ülésén a határozatképességet, és a szavazásnál a többséget a bizottság(ok) együttes taglétszámához viszonyítottan kell vizsgálni. Az együttes ülés vezetésére bármelyik bizottság elnöke jogosult.

(2) A bizottság ülése nyilvános, azon tanácskozási joggal részt vehet a polgármester, alpolgármester, bármelyik települési képviselő és a jegyző, ill. az általuk megbízott személy. Zárt ülés a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint tartható.

(3) A bizottság a települési képviselő javaslatára a feladatkörébe tartozó ügyet köteles legkésőbb a következő ülésén megtárgyalni.

(4) A bizottság határozatképességére, döntéshozatalára, a szavazás módjára, a döntéshozatalból való kizárásra a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A bizottság elnöke az ülés elején köteles beszámolni a bizottság lejárt határidejű határozatainak teljesítéséről. Ennek érdekében táblázatos formában a hivatal elkészíti, a bizottság(ok) elnökeinek átadja, és elektronikus formában is hozzáférhetővé teszi a bizottság lejárt határidejű határozatai végrehajtásáról szóló beszámolót.

(6) A bizottság ülésére a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt és a Polgármesteri Hivatal tárgykör szerint illetékes köztisztviselőjét meg kell hívni.

46. § (1) A bizottság napirendjére – kötött határidővel – fel kell venni a Képviselő-testület és a polgármester által javasolt témaköröket.

(2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

(3) A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz egyszerű többséggel, nyílt szavazással, a polgármester rövid indokolása után.

47. § (1) Minden állandó bizottság a bizottság tagjai és a hivatal köztisztviselői körében hiányzó speciális szakismeretet igénylő kérdés eldöntéséhez eseti szakértőt kérhet fel, a Képviselő-testület a költségvetési rendeletben e célra biztosít előirányzatot.

(2) A bizottsági költségkerettel való rendelkezés, ezen belül szakértő foglalkoztatása tekintetében az elnököt a bizottságon belül vétójog illeti meg.

48. § (1) A Képviselő-testület egyes nem állandó feladatok végrehajtására ideiglenes bizottságot is létrehozhat.

(2) Ideiglenes bizottság megalakítását javasolhatja:

(3) A Képviselő-testület meghatározza az ideiglenes bizottság feladatkörét, működésének idejét, tagjainak számát, megválasztja elnökét és tagjait.

(4) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság(ok)ra vonatkozó szabályok az irányadók, a (3) bekezdés alapján meghatározott eltérésekkel.

(5) Ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet. A bizottság nem képviselő tagjává az adott területen kellő jártassággal, szakismerettel rendelkező személyeket kell választani.

49. § A Képviselő-testület egyes önkormányzati feladatainak eredményesebb ellátására tanácsnokot vagy tanácsnokokat választhat.

50. § (1) Képviselő-testület a bizottságainak támogatására Munkacsoportot hoz létre. A Munkacsoport állandó tagjai az alpolgármester, a Gazdasági Bizottság, Humán Bizottság, Környezetvédelmi és Turisztikai Bizottság elnökei. A munkacsoport nyilvános üléseit (lakosság és civil szervezetek informálására) az önkormányzat honlapján hirdeti, 10 munkanappal megelőzően. A munkacsoport szükség esetén zárt ülést tart.

(2) A munkacsoport biztosít fórumot a civil szervezetek és a lakosság részére elsődlegesen (de nem kizárólagosan) a város gazdálkodásához és fejlesztéséhez kapcsolódó vélemények, ötletek és javaslatok gyűjtésére, valamint azok megvitatására a konszenzusos városi jövőkép alakításához, ill. ahhoz illeszkedően.

(3) Az összegyűjtött és egymással harmonizált ötletek és javaslatok az önkormányzat honlapján létrehozott ’think tank’ (ötlet) adattárban kerülnek archiválásra. A városi jövőképhez illeszkedő tartalmat a bizottságok az előkészítő munkafázisok során figyelembe veszik.

(4) A Munkacsoport a bizottsági ülések közötti időszakban szükség szerinti gyakorisággal tevékenykedik. A munkacsoport összehívását bármelyik állandó tag, ill. a Képviselő-testület kezdeményezheti.

51. § (1) Az önkormányzati képviselőt az Mötv-ben és jelen rendeletben foglalt jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak érdekeit. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(3) A lakossággal az intenzívebb és közvetlenebb képviselői kapcsolattartás a közigazgatási határokon belül létrehozott nyolc képviselői körzet mindegyikéhez rendelt egy-egy képviselőn keresztül válik biztosítottá.

(4) A képviselő a Testület döntése alapján, az abban meghatározottak szerint köteles részt venni munkaanyagok kidolgozásában, döntések előkészítésében, különböző vizsgálatok, ellenőrzések szervezésében és azok lefolytatásában.

(5) A képviselők jogai és kötelezettségei tekintetében különbség nincs.

(6) Az önkormányzati képviselő megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet, melyről a Képviselő-testület egyszerű többséggel, nyílt szavazással, határozatában dönt. A megbízást írásba kell foglalni és a képviselőnek átadni.

(7) A megbízásnak tartalmaznia kell:

(8) A képviselő köteles:

(9) A képviselők részére a Képviselő-testület tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapít meg, melyről külön rendeletet alkot.

52. § (1) A képviselő az ülésen a polgármestertől, a jegyzőtől, bármely bizottság elnökétől a feladatkörükbe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhet. Erre a kérdezett az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ köteles adni. Képviselői kérdésekre ülésenként a nyílt ülésen tárgyalt napirendek után kerülhet sor.

(2) Képviselői kérdéssel a testület bármely ülésen, de ülésenként legfeljebb 1 óra időtartamban foglalkozik. A képviselői kérdések napirendre tűzéséről a polgármester a beérkezés sorrendjének figyelembevételével dönt.

(3) A képviselői kérdés szóban történő előadására lehetőséget kell adni az ülésen.

(4) A szabályszerűen előterjesztett képviselői kérdés a napirend része.

(5) Képviselői kérdést feltenni csak képviselőnek van joga.

(6) Azon képviselői kérdésekre, melyekre az ülésen idő hiányában nem volt mód, a kérdezett írásban, az ülést követő 15 napon belül köteles válaszolni.

(7) Visszavontnak kell tekinteni azt a képviselői kérdést, amelynek megtárgyalásánál a kérdést feltevő képviselő nincs jelen és a megtárgyalás elnapolását nem kérte.

53. § (1) A Képviselő-testület elnöke a polgármester, aki e minőségében képviseli a testületet a hatóságok, hivatalok, gazdasági szervezetek és a lakosság előtt.

(2) A polgármester tevékenységét főállásban látja el, akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti.

(3) A polgármester illetményét és költségtérítését a Képviselő-testület állapítja meg az Mötv.-ben meghatározottak szerint.

54. § (1) A polgármester az önkormányzat működésével kapcsolatban:

(2) A polgármester a város fenntartható működtetésével és városi jövőképnek megfelelő fejlesztésével kapcsolatban:

(3) A polgármester gondoskodik a nyilvánosság és transzparencia érvényesüléséről. Ezen belül gondoskodik:

(4) A polgármester kapcsolatot tart a helyi társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, önkormányzati és más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel, sportegyesületekkel és a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(5) A polgármester állítja össze és terjeszti elő a testületi ülés napirendi javaslatát a már folyamatban lévő, a munkatervben szereplő, a bizottsági elnökök által javasolt, a Képviselő-testület tagjainak egynegyede által javasolt, a saját kezdeményezésére javasolt, a jegyző által javasolt, a testületi ülést megelőzően benyújtott kérdések alapján.

(6) A polgármester rendeletalkotást kezdeményezhet, a rendelet tervezetét a jegyző és szükség szerint az illetékes bizottság bevonásával elkészíti.

(7) A hivatal, a jegyző és az illetékes bizottság bevonásával a polgármester elkészítteti az önkormányzat éves költségvetésének és zárszámadásának tervezetét és azt a Képviselő-testület elé terjeszti. A költségvetési rendeletben év közben felmerülő szükséges módosításra vonatkozóan javaslatot dolgoz ki.

(8) Az éves költségvetés tervezésének folyamatában olyan kiegészítő műszaki tervezési rendszert működtet, amely kellő részletezettséggel biztosítja a jóváhagyott feladatok költség- és eredményhatékony előkészítését, és ennek megfelelő végrehajtását.

(9) Az éves költségvetés végrehajtásának folyamatában teljeskörű vezetői beszámolórendszert működtet, kiegészülve pénzügyi monitoring rendszerrel, amelyek eredményeként a Képviselő-testületnek lehetősége van meggyőződni a teljesülések időarányos megfelelőségéről, ill. lehetőség van az esetleges beavatkozások időbeli észlelésére, a beavatkozással kapcsolatos döntéshozatalra.

(10) Az éves költségvetés zárásához kapcsolódóan, megfelelve a transzparencia és közérthetőség követelményének a lakosság irányában, tartalmában és struktúrájában az előzőeket biztosító beszámoló rendszert működtet, ill. tesz hozzáférhetővé az önkormányzati honlapon és a helyi nyomtatott újságban.

55. § (1) A polgármester a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a polgármesteri hivatalt.

(2) A polgármester gyakorolja a Képviselő-testület által rá átruházott hatásköröket. Az átruházott hatásköröket a 6. számú melléklet tartalmazza.

(3) A polgármester államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(4) A polgármester munka- és pihenőidejére, javadalmazására, fegyelmi felelősségére vonatkozóan az Mötv., és az abban foglaltaknak megfelelően a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény az irányadók.

(5) A polgármester a hivatal ügyfélfogadási rendjén belül, az általa megállapított időpontban heti egy alkalommal ügyfélfogadást tart.

(6) A polgármester közvetlen irányítása, felügyelete alá tartozó szervezetek:

56. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy alpolgármestert választ. Minősített többség szükséges - polgármester javaslatára - az alpolgármesteri megbízás visszavonására is.

(2) Az alpolgármester főállásban látja el feladatát.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát. A polgármester határozza meg az alpolgármester jogkörét.

(4) Az alpolgármester részletes feladatait a polgármester munkaköri leírásban határozza meg, a jegyző, a Képviselő-testület és bizottságai egyidejű tájékoztatása mellett.

(5) Az alpolgármester lakossági fogadóóráját a területi képviselői fogadóórájával együtt tartja. Minden hónapban két alkalommal, az általa előre megállapított és meghirdetett fix időpontokban.

57. § (1) A jegyző vezeti a Képviselő-testület hivatalát. A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsorolt feladatokon túlmenően:

(2) A bizottság(ok) ülésére a jegyzőt az ülés napirendjének és időpontjának közlésével a bizottság elnöke meghívja.

(3) A jegyző gondoskodik a Képviselő-testület, a bizottság(ok) jegyzőkönyvének elkészítéséről és a polgármesterrel történő aláírás után – az ülést követő 15 napon belül – a kormányhivatalnak való megküldéséről.

(4) A jegyző biztosítja a Képviselő-testület, a bizottság(ok) munkájához szükséges tárgyi és adminisztrációs feltételeket.

(5) A rendeletek kihirdetéséről az SZMSZ 31. §-ában foglaltak szerint a jegyző gondoskodik. Az ő feladata a rendeletek karbantartása, hatályosításának előkészítése, egységes szerkezetbe foglalása, a rendeletben foglaltak végrehajtásának megszervezése és a végrehajtás folyamatos figyelemmel kísérése, a nem megfelelőségek haladéktalan jelzése a polgármesternek.

(6) A jegyző helyettesítését az aljegyző látja el a jegyző akadályoztatása esetén legfeljebb hat hónap időtartamban. Az aljegyző a jegyző által meghatározott feladatokat látja el.

(7) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a Hivatal legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselője látja el a jegyzői feladatokat.

58. § (1) Az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján létrehozott polgármesteri hivatal hivatalos elnevezése Nagymarosi Polgármesteri Hivatal.

(2) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza.

(3) A polgármesteri hivatal a jegyző által készített és a polgármester által jóváhagyott működési szabályzat szerint működik, amely a szervezeteinek feladatait és hatásköreit, a szervezetek közötti együttműködést és a vezetői irányítás tartalmát részletesen leírja.

(4) A polgármesteri hivatal az önkormányzat intézményei számára ellátja a működésükkel összefüggő éves költségvetés és zárszámadás készítés, a pénzügyekkel és könyveléssel összefüggő, a gazdálkodáshoz kapcsolódó pénzügyi monitoring, valamint a vagyonnyilvántartással kapcsolatos szakmai feladatokat is.

(5) A polgármesteri hivatal a vonatkozó jogszabályok és az önkormányzatok között létrejött megállapodásban foglaltak szerint ellátja a nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos adminisztratív, számviteli-költségvetési gazdálkodási és jogi tanácsadási feladatokat.

59. § (1) A polgármesteri kabinet feladata az asszisztencia ellátása a polgármester, alpolgármester és a jegyző részére, valamint beérkező irat- és irattárkezelés.

(2) Az önkormányzat külső megítéléséhez, a város napi működtetéséhez és a városi jövőkép szempontjából stratégiai fontosságú szakfeladatok ellátása.

(3) Fentiekből következően a polgármesteri kabinet további feladata:

60. § (1) A Városüzemeltetési iroda műszaki támogató tevékenysége keretében:

(2) A Városüzemeltetési iroda idegen közszolgáltatások műszaki ellenőre, valamint város területén a közmű-szolgáltatói munkavégzésekhez a műszaki kapcsolattartó (munkaterületek átadás – visszavétel).

(3) A városüzemeltetési iroda feladata az energiaszolgáltatási szerződések megkötésével, felülvizsgálatukkal kapcsolatos menedzsment ellátása, továbbá energiaszolgáltatásokkal kapcsolatos számlák teljesítés igazolása.

(4) A városüzemeltetési iroda feladata továbbá:

61. § (1) Az önkormányzat intézményei önállóan működő, költségvetési intézmények.

(2) Az intézményi vezető által készített és a képviselőt-testület által jóváhagyott működési szabályzat szerint működik, amely a szervezeteinek feladatait, a szervezetek közötti együttműködést, és a vezetői irányítás tartalmát részletesen leírja.

(3) Az intézmények vezetői az éves költségvetési rendeletben meghatározott módon és keretek között viselik az intézményekkel szemben elvárt szigorú, költséghatékony gazdálkodási felelősséget.

(4) Az önkormányzat, mint intézményi alapító, a Képviselő-testülete által (mint tulajdonosi képviselet) éves teljesítményelvárások meghatározására, a teljesítések ellenőrzésére jogosult.

(5) A Képviselő-testület az intézmények vezetőinek megbízása során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó jogszabályi előírások alapján jár el.

(6) Az önkormányzat intézményeinek felsorolását az 5. számú. melléklet tartalmazza.

62. § (1) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző a felelős.

(2) A Képviselő-testület önkormányzat tulajdonában álló vagyontárgy, vagyonrész elidegenítését, megterhelését, illetve más célú hasznosítását a közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási stratégiában, rendelet formájában rögzíti.

(3) Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.

63. § (1) Az önkormányzat saját erős fejlesztéseihez közép- és hosszútávon tervezett gazdasági program és fejlesztési terv alapjain nyugvó, költségeiben irányított és végrehajtási folyamatában kontrollált gazdálkodási tevékenységeket végez. Közszolgáltatásait eredményhatékonyan végzi.

(2) A gazdálkodásának alapelveit határozat formájában szabályozza a költségvetési gazdálkodás és a vagyongazdálkodás területekre. A végrehajtást monitoring és kontrolling rendszereken keresztül felügyeli, az eltéréseket proaktívan kezeli.

(3) Az önkormányzat évente meghatározza költségvetését az irányadó jogszabályok figyelembevételével. Az éves költségvetés készítését a településfejlesztési koncepció, a gazdasági program, a közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási tervek és az éves tervezéshez készülő, polgármester által jegyzett tervezési irányelvek alapozzák meg.

(4) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben állapítja meg az államháztartásról szóló törvény előírásai szerint.

(5) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről legkésőbb augusztus 15-ig tájékoztatja a Képviselő-testületet. A tájékoztató kiterjed az önkormányzat intézményeinek és gazdasági társaságának gazdálkodására is.

(6) Az éves költségvetés zárásához kapcsolódóan az önkormányzat gazdálkodásáról közérthető és transzparens beszámolóban kerül sor a lakosság tájékoztatására.

64. § (1) A jegyző köteles - a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(2) A jegyző köteles gondoskodni - a belső kontrollrendszeren belül - a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standatok figyelembevételével, kiterjesztve az önkormányzat gazdálkodó szerveire is.

(3) Az önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a jegyző előterjesztésében a Képviselő-testület hagyja jóvá, előző év december 31-ig bezárólag.

(4) Az önkormányzat teljes gazdálkodási területére kiterjed a Gazdasági Bizottság ellenőrző tevékenysége.

(5) A Gazdasági Bizottság vizsgálatának megállapításait haladéktalanul közli a Képviselő-testülettel.

65. § (1) A jegyző köteles a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteit folyamatosan figyelemmel kísérni, és változás esetén a módosítását a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(2) A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Képviselő-testület évenként áttekinti, és szükség esetén módosítja.

66. § Ez a rendelet 2024. október 9-én 19 órakor lép hatályba.