1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Nagymaros Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén közterületen, az Önkormányzat tulajdonában vagy kezelésében álló más területen, valamint magánterületen található fa, cserje (a továbbiakban együtt: fás szárú növény) ültetésére, kivágására, pótlására a (3) bekezdésben foglaltak kivételével.

(2) A rendelet Nagymaros Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2022. (XI.21.) önkormányzati rendelete ( Nagymaros Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve) alapján a Kb-G1, Kb-G2 és Kb-G3 jelű övezetekben található ingatlanokon a terület karakterét meghatározó szelídgesztenyefák kivágására és pótlására külön előírásokat tartalmaz a terület jellegének megőrzése céljából.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:

2. § A rendelet alkalmazásában:

3. § (1) Az e rendeletben meghatározott valamennyi jogosultság és kötelezettség megállapítása önkormányzati hatósági ügy, és Nagymaros Város Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) hatáskörébe tartozik. A Képviselő-testület e hatáskörét Nagymaros Város Jegyzőjére (a továbbiakban: jegyző) ruházza át.

(2) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározottak alapján meghozott döntése ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni a döntés közlésétől számított 15 napon belül.

4. § (1) Nagymaros Város közigazgatási határain belül gondoskodni kell a zöldterületeken és zöldfelületeken található fás szárú növényállomány megőrzéséről és lehetőség szerinti növeléséről, ennek érdekében a használó köteles a tulajdonában vagy használatában lévő zöldterületeket és zöldfelületeket megfelelően karbantartani vagy karbantartatni.

(2) Az ingatlanhasználónak a gépkocsibehajtók kivételével biztosítani kell a telekhatár és az úttest közötti közterületi zöldfelület fennmaradását és épségét.

(3) Az ingatlanhasználónak gondoskodnia kell az ingatlanán lévő kúszó-futó növények gondozásáról, ingatlanhatáron belül tartásáról, és az agresszívan terjedő lágyszárúak eltávolításáról.

(4) Műfű borítás nem alkalmazható a közterület zöldfelületi részén, és nem számítható be a telkek zöldfelületébe.

(5) Közterületi zöldfelületet közvetlenül határoló járda- és útszakasz téli síkosságmentesítése csak nátriumklorid mentes, környezetbarát anyagokkal végezhető el (pl. zeolittal).

5. § (1) A fásított közterületen tervezett új útszakasz, járdaszakasz és közmű építés megtervezése során a nyomvonal meghatározásánál figyelembe kell venni azt, hogy a létesítés minél kevesebb fa érintésével, károsításával járjon. A közutak és a járdák közötti „zöldsáv” elsősorban az utcai sorfák telepítési helye. Új közművezeték fektetése során a telepítést kérelmező minta-keresztszelvényben köteles igazolni, hogy a tervezett vezeték mellett utcai sorfa a védőtávolságok betartásával telepíthető. Ennek hiányában, illetve nem teljesülés esetén a terület tulajdonosa előírhatja a vezeték nyomvonalának módosítását.

(2) A fásított közterületen, valamint fásított utcaszakaszokon végzett út, járda és közműépítési munka során az építési munka megkezdése előtt az építtetőnek meg kell határozni a megmaradó fás szárú növényzetre veszélyt jelentő tényezőket és meg kell tenni a védelmükhöz szükséges intézkedéseket, melyet az MSZ12042 „Fák védelme építési területen” szabvány alapján készült favédelmi tervdokumentációban kell rögzíteni.

(3) Az építtetőnek az építési munkáknak útjában lévő ágak metszéséről gondoskodni kell az építkezés megkezdése előtt.

(4) A gépek, járművek és egyéb építési munkálatok okozta sérülések, különösen gyökérsérülés, kéregsérülés, korona sérülése megelőzéséről gondoskodni kell.

(5) Az építési területen a fák gyökérzetéről a földlehordást vagy feltöltést meg kell akadályozni. Az esetlegesen felszínre került gyökereket meg kell védeni a kiszáradástól takarással és öntözéssel.

(6) Földmunka végzése esetén, és közmű fektetésénél a fák fő gyökérzetének, tartógyökereinek védelmére különös figyelmet kell fordítani, ennek érdekében a szükséges intézkedéseket a (2) bekezdés szerinti favédelmi tervdokumentáció szerint kell végezni.

(7) A fa gyökérzeténél az építési árkot tápanyagdús földdel kell visszatölteni.

(8) Ha a meglévő növényzet bizonyíthatóan építési munkálatok során sérül, úgy az építtető a növényzet pótlását saját költségén köteles – a jegyzővel egyeztetett módon – elvégezni. Ha a pótlásra nincs lehetőség, úgy az építtető a sérült növényzet zöldfelületi értékét köteles az Önkormányzatnak megfizetni a Zöldfelületi Alapba.

(9) Aki a közhasználatú zöldfelület állapotát valamilyen tevékenységével összefüggésben megváltoztatja, köteles azt a tevékenység befejezését követő 30 napon belül, de legkésőbb a következő növényültetési időszak végéig az eredeti állapotnak megfelelően a jegyzővel egyeztetett módon helyreállítani. Nem megfelelő helyreállítás esetében a jegyző elrendeli a helyreállítás kijavítását, vagy a kötelezett költségére és felelősségére elvégezteti azt. Ha az eredeti állapot visszaállítására nincs lehetőség, úgy a kivitelező a sérült növényzet zöldfelületi értékét köteles az Önkormányzatnak megfizetni a Zöldfelületi Alapba.

(10) Közhasználatú zöldfelületen olyan munkát, mely a növényzetben kárt okoz, engedély nélkül csak halasztást nem tűrő esetben (csőtörés, hibaelhárítás) szabad végezni. Az ilyen esetben végzett munkát utólag – 24 órán belül – kell bejelenteni a jegyzőnek, a terület helyreállítását pedig a (9) bekezdésben leírtak szerint kell elvégezni.

(11) Burkolatkészítésnél, vagy annak felújításakor a burkolat területébe eső fás szárú növényeket csak úgy szabad burkolattal körbevenni, hogy annak töve körül legalább 1,5 m átmérőjű szabad (földes) terület maradjon.

6. § (1) A magánterületen lévő, e rendelet hatálya alá tartozó, 10 cm-t meghaladó törzsátmérőjű fát kivágni - a (6) bekezdés szerinti esetek és a gyümölcsfák kivételével – csak a jegyző által kiadott fakivágási engedély alapján szabad.

(2) A fakivágás engedélyezése tárgyában a jegyző dönt, de a fás szárú növény jó egészségi állapota vagy kiemelt városképi szerepe miatt meg is tilthatja azt. Ennek érdekében a jegyző az engedélyezési eljárás során a Kormányrendelet 21. § szerinti szakértő bevonását írhatja elő a kérelmező számára.

(3) A fakivágási engedély iránti kérelmet a kivágást megelőzően legalább 15 nappal be kell nyújtani.

(4) A fakivágási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve a kérelem mellékleteként csatolni szükséges:

(5) A fakivágási engedély annak véglegessé válásától számított 1 évig érvényes. Ha az engedélyezett fakivágást ezen időszakon belül nem végzik el, és az engedélyes fenntartja a fakivágási szándékát, akkor új kérelmet kell benyújtania, és ez alapján új engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(6) Az élet-, illetve súlyos balesetveszélyt jelentő, vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágását a használó – amennyiben a veszély elhárítására más lehetőség nincs – köteles haladéktalanul elvégezni. A veszély elhárítása érdekében elvégzett fakivágást 3 munkanapon belül írásban be kell jelenteni a jegyzőnek. A bejelentésben (kertészeti szakvéleménnyel, fényképfelvétellel vagy egyéb hitelt érdemlő módon) igazolni kell a fakivágás indokoltságát. Az indokolatlan, vagy utólag be nem jelentett kivágás engedély nélküli, jogellenes kivágásnak minősül.

(7) Azt az ingatlan használót, aki a (6) bekezdésben foglaltak szerinti fakivágást nem teljesíti, a jegyző a fás szárú növény kivágására kötelezheti.

(8) A jegyző a (6) és (7) bekezdésben foglaltak alapján kivágott, illetve eltávolított fa pótlását elrendeli.

(9) A fák kivágását elsősorban vegetációs időszakon kívül kell elvégezni. A fa kivágása előtt az ingatlanhasználónak vizsgálni kell, és nyilatkoznia kell arról, hogy a fa állandó élőhelyet nyújt-e védett állatfajnak. Amennyiben igen, az állatok védelméről, áthelyezéséről a kivágást megelőzően a természetvédelmi hatóság, a Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály engedélye birtokában gondoskodnia szükséges.

7. § (1) A pótlásra kötelezett az engedélyben, illetve a fakivágást elrendelő határozatban megállapított mértékben és módon, az előírt határidőn belül köteles gondoskodni a kivágott fa vagy fák pótlásáról. Kivágott fa pótlása nem történhet a Kormányrendelet 2. mellékletében meghatározott inváziós fafajokkal.

(2) A pótlási kötelezettségként a kivágott fa darabszámával megegyező darabszámot kell előírni.

(3) Amennyiben a fa kivágására jogellenesen került sor, a pótlási kötelezettséget a jegyző előírja. A pótlás mértéke a kivágott fa darabszámának kétszeresével egyezik meg.

(4) Fás szárú növény jogellenes kivágása esetén a pótlásra a kivágást végző személyt, a kivágás megrendelőjét vagy az ingatlan használóját kell kötelezni.

(5) Jogellenes kivágásnak minősül a fás szárú növény jelentős mértékű, indokolatlan csonkítása is.

(6) Amennyiben a jogellenesen kivágott fás szárú növények száma és mérete nem állapítható meg, az ellenkező bizonyításáig a rendelkezésre álló adatokból kikövetkeztethető egyedszámot kell vélelmezni, amelyet a jegyző állapít meg.

(7) Abban az esetben, ha az engedélyezni kért kivágást megelőző 1 naptári év során a kérelmező fát ültetett a kivágni szándékozott fa fekvése szerinti ingatlanon, a fapótlási kötelezettség teljesítésébe a kérelmező beszámíthatja a megelőző 1 naptári évben az ingatlanon ültetett fákat.

(8) A pótlási kötelezettség teljesítésénél, ha az ingatlanon belül, annak területén a telepítés nem lehetséges, vagy nem teljes egészében lehetséges (pl. „túltelepítést” eredményezne), úgy azt a jegyző javaslatára megállapított egyéb közterületen vagy pénzbeli megváltással kell teljesíteni. Pénzbeli megváltás során bruttó 40 000 Ft/fa díjat kell pótlásra előírt fa darabszámonként megfizetni az Önkormányzat Zöldfelületi Alap számára. A pénzbeli megváltás mértékét évenként az infláció mértékével kell növelni.

8. § (1) A kötelezettnek a fapótlást legalább 3 cm átmérőjű, előnevelt díszfacsemetékkel, vagy legalább 1,5 méter magas gyümölcsfákkal kell elvégeznie.

(2) A pótlás helyszíneként elsősorban a kivágás helyszínéül szolgáló ingatlan területét kell kijelölni. A magánterület használójának az önkormányzat közigazgatási területén található, a használó tulajdonában, vagy használatában lévő másik magánterületet is meg lehet jelölni, amennyiben a kivágás helyén nem valósítható meg a pótlás, és erről nyilatkozik az ingatlanhasználó.

(3) A pótlási kötelezettséget legkésőbb a fás szárú növény fakivágási engedélyének kiadásától számított egy éven belül kell teljesíteni, és a kivágást, pótlást engedélyező hatóság felé igazolni. Az építési tevékenység miatt kivágott fák esetében 1 évnél hosszabb, de legfeljebb 3 éves határidőt is meg lehet állapítani.

(4) A fás szárú növény pótlási kötelezettsége nem tekinthető teljesítettnek, ha a telepített fa az ültetést követő vegetációs időszak kezdetén nem hajt ki. Ebben az esetben az engedélyes köteles a fatelepítést megismételni. A szakszerű pótlás teljesítését, valamint a fás szárú növény megeredését a jegyző a helyszínen ellenőrizheti.

9. § (1) A közterületen kivágott fák esetében a kötelezettnek a fapótlást legalább 3 cm törzsátmérőjű, előnevelt, sorfa minőségű, a jegyző által előírt fajtájú díszfacsemetékkel kell elvégeznie. Előnyben kell részesíteni a földlabdás vagy konténeres fás szárú növény ültetését.

(2) Elektromos szabad légvezeték alá kizárólag alacsony növekedésű, legfeljebb 180 cm törzsmagasságú fa ültethető.

(3) A pótlás helyszíneként elsősorban a kivágás helyét, másodsorban pedig az önkormányzat tulajdonában álló területet, vagy egyéb közterületet kell kijelölni.

(4) Gépkocsibehajtó kialakítása érdekében benyújtott fakivágási kérelemhez csatolni kell a közútkezelői hozzájárulást.

(5) A cserjék jogellenes kivágása, indokolatlan csonkolása, károsítása esetén a 8. § (4)-(7) bekezdésekben ismertetett előírások figyelembevételével kell eljárni.

(6) A közterületen a jegyző által kiadott engedély birtokában kivágott fa maradványai az engedélyes tulajdonába kerülnek. A kivágás során keletkezett fahulladékot az engedélyes haladéktalanul, maradék nélkül köteles eltávolítani.

10. § (1) A Nagymaros Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2022. (XI.21.) önkormányzati rendelete (Nagymaros Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve) alapján Kb-G1, Kb-G2 és Kb-G3 jelű övezetekben található ingatlanokon a terület karakterét meghatározó szelídgesztenyefák kivágására és pótlására a (2) – (6) bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Szelídgesztenyefát kertészeti szakértői szakvéleményben igazolt balesetveszély megszüntetése érdekében szabad kivágni.

(3) Építési munka céljából szelídgesztenyefát kivágni nem lehet.

(4) A pótlás mértéke legalább a kivágott fa darabszámával egyezik meg, figyelembe véve, hogy az ingatlanon 100 m2-ként legalább kettő szelídgesztenyefa elültetéséről kell gondoskodni.

(5) Szelídgesztenyefák kivágása esetén kizárólag szelídgesztenyefával lehet a pótlást teljesíteni.

(6) A kötelezettnek a fapótlást legalább 3 cm törzsátmérőjű, előnevelt facsemetékkel kell elvégeznie. Előnyben kell részesíteni a földlabdás vagy konténeres fás szárú növény ültetését.

11. § (1) Amennyiben az ingatlanhasználó a rendelet 5. §-ban, valamint a Kormányrendelet 16. §-ában foglalt telepítési, karbantartási, gondozási kötelezettségének nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, továbbá a 7. § (7) bekezdése és a Kormányrendelet 22. § (2) bekezdése alapján a növény kivágására kötelező határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, figyelmeztetésben részesíthető vagy közigazgatási bírsággal sújtható. E bekezdésben foglalt kötelezettségek megszegése miatt kiszabandó közigazgatási bírság felső határa természetes személy esetében százezer forint, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forint.

(2) Amennyiben a fásított közterületen, valamint fásított utcaszakaszokon végzett út -, járda építés és közműépítési munka során az építtető, illetve amennyiben a kivitelező felelőssége állapítható meg, a kivitelező az építési munka során nem gondoskodott a fák védelméről a rendelet 6. §-a alapján, figyelmeztetésben részesíthető vagy közigazgatási bírsággal sújtható. A rendelet 6. §-ában foglalt előírások elmulasztása miatt kiszabható közigazgatási bírság felső határa természetes személy esetében százezer forint, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forint.

(3) Az építtető mentesül a (2) bekezdésben foglalt felelősség alól, ha úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható és a munkára kötött szerződésben a kivitelező részére a fák szükséges védelmére vonatkozó tájékoztatást megadta. Ez esetben a felelősség a kivitelezőt terheli.

(4) Amennyiben az ingatlanhasználó e rendeletben meghatározott engedély nélkül fakivágást hajt végre, figyelmeztetésben részesíthető vagy közigazgatási bírsággal sújtható. Az engedély nélküli fakivágás esetén kiszabható közigazgatási bírság felső határa természetes személy esetében kétszázezer forint, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kétmillió forint. A bírság kiszabása nem mentesít a kivágott fás szárú növények pótlása alól.

(5) Amennyiben az ingatlanhasználó a fás szárú növény kivágásához engedélyt kért és kapott, de az előírt visszapótlási kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, figyelmeztetésben részesíthető vagy közigazgatási bírsággal sújtható. A fás szárú növények visszapótlási kötelezettségének elmulasztása miatt kiszabható közigazgatási bírság felső határa természetes személy esetében kétszázezer forint, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kétmillió forint.

(6) A bírság megfizetése a kötelezettet nem mentesíti a pótlási kötelezettség alól.

(7) A bírság kiszabásánál figyelembe kell venni:

12. § E rendelet szabályait a hatálybalépését követően indult eljárásokban és elkövetett jogsértésekre kell alkalmazni.

13. § Ez a rendelet 2026. március 1-jén lép hatályba.