Verőce Község Önkormányzata 10/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról
Hatályos: 2013. 07. 01- 2020. 09. 10Verőce Község Önkormányzata 10/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról
Verőce Község Önkormányzata Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. §-ában kapott felhatalmazás alapján, – figyelembe véve az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) az önkormányzatra,
b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,
c) az önkormányzat szerveire.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.
2. § E rendelet alkalmazásában vagyon
a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és
b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltak.
Az önkormányzati vagyon
3. § (1) Az önkormányzati vagyon
a) törzsvagyonból, ezen belül
aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és
ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint
b) forgalomképes üzleti vagyonból áll.
(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyont
a) nem lehet elidegeníteni,
b) nem lehet megterhelni (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot),
c) vagyonon dologi jog nem létesíthető,
d) vagyonon osztott tulajdon nem létesíthető.
(3) A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgyra e rendelet hatályba lépése után a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal kötött szerződés semmis.
(4) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.
(5) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.
Az önkormányzat törzsvagyona
4. § Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll.
5. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona
a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból, és
b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból áll.
(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni.
(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon alatt a Nvtv. 5. § (4) bekezdése szerinti vagyont kell érteni az alábbiak szerint:
a) a Nvtv. 2. mellékletében meghatározott vagyonelemek,
b) az e rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősített önkormányzati vagyonelemek.
(4) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősíti az 1. mellékletben felsorolt vagyont.
(5) A (4) bekezdésben szereplő vagyon az a helyi önkormányzat tulajdonában lévő vagyon, melyben önkormányzati tulajdonban történő megőrzése hosszú távon indokolt.
(6) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl
a) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdésében (a továbbiakban: Övt.) meghatározott levéltári anyagok, tervtárak, terv- és iratanyagai,
b) a védett természeti területek, valamint
c) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy Verőce Község Önkormányzat Képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít.
(7) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban megváltozik az ingatlan jellege, vagy a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.
(8) A forgalomképtelenség megszüntetéséhez Verőce Község Önkormányzat Képviselő-testületének minősített többségű döntése szükséges.
6. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona
a) az Övt-ben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből, valamint
b) az önkormányzat által az a) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonából áll.
(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát a rendelet 2. melléklete rögzíti.
(3) A törvény alapján korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.
(4) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel a jogszabály vagy a tulajdoni joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.
(5) A (4) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása Verőce Község Önkormányzat Képviselő-testülete kizárólagos hatáskörébe tartozik, egyedi, minősített többségű döntés alapján.
Az önkormányzat üzleti vagyona
7. § Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.
A tulajdonosi és ezzel összefüggő jogosítványok gyakorlásának módja, az egyes jogügyletek megkötésének irányadó szabályai
A tulajdonosi jogok gyakorlása
8. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Verőce Község Önkormányzat Képviselő-testülete.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát, ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik, a Polgármesteri Hivatal látja el.
(3) A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
9. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a vagyonkataszterben nyilvántartott becsült érték az irányadó.
(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, apportálására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása esetét – az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) értékpapír esetén a névérték alapján,
b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra – és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására – vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(4) Üzleti vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik.
(5) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó-és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
Eljárás a tulajdonos képviseletében
10. § Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
Tulajdonjog átruházás
11. § (1) Vagyon tulajdonjogát átruházni 5 000 000,- Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) Vagyon elidegenítésének szándéka esetén nem kell hirdetést feladni és versenytárgyalást tartani, ha
a) a vásárolni szándékozó a tulajdonában lévő ingatlan melletti egyébként vélhetően másképp nem hasznosítható területrészt kívánja megvenni (telekhatár-rendezés),
b) ha a jogügylet eredményeképpen közös tulajdon megszüntetésére kerül sor.
(3) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni
a) természetes személy vagy
b) a Nvtv-ben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem értékesítési feltételeit a Képviselő-testület külön határozatban állapítja meg.
Ingyenes vagyonátruházás
12. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a Nvtv. 13. § (3)-(7) bekezdése alapján lehet.
(2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.
A vagyon megterhelése
13. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető:
a) vagyonkezelői joggal
b) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal.
14. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.
(2) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a 6. § (3)–(4) bekezdéseiben meghatározottakat kell alkalmazni.
15. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.
(2) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése – értékhatár nélkül – a képviselő-testület joga.
A vagyon vállalkozásba vitele
16. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.
(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba vitelének szabályait a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.
(3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyona a gazdasági társaságba való beviteléről a Képviselő-testület külön, minősített többségű határozattal rendelkezik.
17. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.
(2) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre a Nvtv. 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatár nélkül – a képviselő-testület gyakorolja.
Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése
18. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a Nvtv. 3. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.
(2) A vagyonkezelő jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.
(3) Az önkormányzat vagyonának kezelője a Verőcei Polgármesteri Hivatal.
(4) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal - az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - e rendelet és egyéb hatályos jogszabályok keretei között gazdálkodik.
(5) A Polgármesteri Hivatal, mint vagyonkezelő szerv joga ingyenes, köteles teljesíteni a vagyontárgy tulajdonosát terhelő közfeladatot, közszolgáltatást és az ezzel járó kötelezettségeket.
(6) A vagyonkezeléssel megbízott szerv vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.
(7) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.
(8) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek
a) elengedi vagy
b) nem engedi el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.
19. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével lehet átengedni.
20. § (1) A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.
(2) A képviselő-testület a vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattétel lehetőségét – értékhatárra tekintet nélkül – a helyben szokásos módon hirdeti meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.
(3) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.
(4) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként
a) pénzösszeget vagy
b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást ír elő.
21. § A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:
a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,
b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,
c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,
d) a Mötv. 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,
e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,
f). tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.
22. § Vagyonkezelő jogot ingyenesen átengedni az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pontja szerinti vagyonkezelőnek lehet, kizárólag közfeladat ellátása céljából a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.
23. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:
a) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében,
b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,
c) pénzügyi bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.
(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő
a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,
b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,
c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.
A haszonélvezeti jog
24. § (1) Vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.
(2) Nem lehet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani - kivéve a jogszabályon alapuló használati jogot vagy szolgalmat.
(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével lehet alapítani.
(4) Az üzleti vagyon tekintetében a haszonélvezeti jog alapítása a képviselő-testület kizárólagos hatásköre, ahol a döntéshez minősített többség szükséges.
Hasznosítási jog, használatba adás
25. § (1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető csak meg.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog, és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat.
26. § (1) A nettó 1 000 000,- Ft értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb árajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a Képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:
27. § A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.
28. § (1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a Képviselő-testület joga.
(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.
A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei
29. § A helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján engedi át, és nemzeti vagyonról szóló törvény alapján gondoskodik az önkormányzat a törzsvagyonában lévő víziközművek létrehozásáról és működtetéséről.
A pénzeszközök feletti joggyakorlás
30. § (1) Az önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosításra, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az önkormányzat költségvetési rendelete, és más rendelete határozza meg.
Az önkormányzat követeléseiről való lemondás
31. § Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát a képviselő-testület gyakorolja értékhatárra tekintet nélkül.
32. § (1) A 31. §-ban meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha
a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására,
c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,
d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,
e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,
f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.
(2) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéréről való lemondást.
(3) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az Áht. 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.
Hitelfelvétel és -törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing
33. § (1) Az önkormányzatnak van lehetősége hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.
(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.
(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.
34. § (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) 1 000 000,- Ft piaci értéket elérő vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő, térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt.
(3) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy
a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,
b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.
Vagyonkimutatás
35. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván.
(2) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyoni állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása.
(3) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(4) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon (nem törzsvagyon) bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:
a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen, beszerzési (bruttó) értéken,
b) az ingó vagyontárgyakat (gépek, berendezések) vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti (nettó) értéken,
c) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az értékpapír vagyont tételesen és mérleg szerinti értéken,
d) a vagyonkezelőnek átadott ingatlan vagy értékpapír vagy vegyes portfolió vagyont tételesen és a vagyonkezelési szerződés szerinti induló értéken, vagy - az évenkénti beszámolók alkalmával korrigált vagyoni értéken - vagyonkezelőnként veszi számba. A vagyonkezelőnek az átadott portfolió értékelését a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX törvény alapján kell elvégezni.
e) A vagyonkimutatás a könyvviteli nyilvántartásban szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül a „0”-ra leírt használatban lévő, és használaton kívüli eszközök állományát, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 44/A. §-a alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (mint képzőművészeti alkotás, régészeti lelet, kép- és hang archívum, gyűjtemény, kulturális javak), intézményenként természetes mértékegységben tartalmazza. A kezességgel, és garancia-vállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket is be kell mutatni.
(5) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva az Önkormányzat Képviselő-testületének kell bemutatni.
36. § (1) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás(ok) állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, - az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével – a jegyző gondoskodik.
(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása tárgyában a jelen rendelet alapján kötött szerződéseket a szerződéskötésre feljogosított személy vagy szervezet (képviselője) a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a jegyző részére megküldeni.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követeléséket, az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, dematerializált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(4) Az Önkormányzat eszközeit és forrásait évente leltározza. Kivételt képeznek az ingatlanok, a gépek, berendezések, felszerelések, a járművek, az üzemeltetésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök, melyek leltározása kétévente történik.
Záró rendelkezések
37. § Ez a rendelet 2013. július 1-én lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti Verőce Község Önkormányzat 19/2005. (XII. 14.), 6/2012. (IV.30.) önkormányzati rendeletekkel módosított az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 1/2004. (I. 13.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet a 10/2013. (VI. 28.) önkormányzati rendelethez
1. Hátrafelé íjazó ősmagyar
2. Géza Fejedelem Lovasszobor
3. Szent Kristóf szobor
4. Wass Albert szobor
5. Kőkereszt (Rákóczi u.)
6. Keresztelő Szent János szökőkút
2. melléklet a 10/2013. (VI. 28.) önkormányzati rendelethez
1) Intézmények, középületek ingatlanai: |
|||
|---|---|---|---|
a) Általános iskola |
Verőce |
Garam u. 8-10 |
289. hrsz. |
b) Óvoda |
Verőce |
Losonci u. 3. |
290/2, 292/2,293., 298/2. hrsz. |
c) Polgármesteri Hivatal |
Verőce |
Árpád út 40. |
546. hrsz. |
d) Temető |
Verőce |
Hunyadi u. 28. |
28. hrsz. |
e) Egészségház |
Verőce |
Losonci u. |
366. hrsz. |
f) Idősek Klubja |
Verőce |
Aradi u. 6. |
455. hrsz. |
g) Művelődési Ház |
Verőce |
Árpád út 20. |
561. hrsz. |
h) Volt Könyvtár (Rendőrség) |
Verőce |
Árpád út 19. |
397. hrsz. |
i) Mozi épület |
Verőce |
Árpád út 21. |
398. hrsz. |
2) Víziközművek: |
|||
a) Ivóvízrendszer és kiszolgáló létesítményei |
|||
b) Szennyvízcsatorna-rendszer és kiszolgáló létesítményei |
|||