1. § (1) Jelen előírások területi hatálya Verőce község közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épület-együttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni, az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és annak módosításai (a továbbiakban: Étv.), az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet és mellékletei (a továbbiakban: OTÉK), A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (IX.8.) Kormányrendelet, és az egyéb általános érvényű jogszabályi előírások, vonatkozó szabványok, valamint jelen rendelet és a szabályozási terv rendelkezései szerint lehet.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4) A jelen helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervlapokat együtt kell alkalmazni.

(5) A rendeletben alkalmazott fogalmak meghatározását a 3. számú melléklet tartalmazza.

2. § (1) A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet által meghatározott és a tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és az önkormányzati rendelet módosítása esetén lehetséges.

(2) A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

(3) A szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonal a következő feltételekkel a szabályozási terv keretei között elmozdítható:

(4) A terven jelölt minden egyéb szabályozási elem irányadónak tekintendő, amelyektől eltérést az elsőfokú építésügyi hatóság saját hatáskörben, a szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat módosítása nélkül engedélyezhet.

3. § A helyi építési szabályzatban és a szabályozási terven az 1997/LXXVIII. tv. előírásai szerint alkalmazott településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények a következők:

4. § (1) Verőce község beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valamint a sajátos építési használata szerint a következő egységekre tagolódik:

(2) Verőce község beépítésre nem szánt területe az építés általános jellege, valamint a sajátos építési használata szerint a következő egységekre tagolódik:

5. § (1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelező telket alakítani, legkésőbb az ingatlant érintő építéssel vagy funkcióváltással egyidejűleg. A telek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelő övezeti besorolást kapja.

(2) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméretnek megfelelően lehet.

(3) Az építési övezetekben, ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik,- minden, a kialakítható telek méret 60 %-át elérő meglévő telek beépíthető. Beépíthető továbbá az a telek, amely közterület szabályozással érintett nagysága eléri az övezetben megengedett minimális teleknagyságot, vagy a szabályozással érintett telekrész nélkül az előírt teleknagyság 60 %-át. A telekszélességnek és a hossznak egyaránt és külön-külön is az előírt minimális méret 60%-át el kell érnie. Ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik, beépítésre szánt és nem szánt területen egyaránt a beépíthető minimális telek szélesség 12 m.

6. § (1) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti-értékvédelmi követelményeknek.

(2) A beépítésre szánt és nem szánt területeken az építési helyet a szabályozási terv szabályozza előkertre, oldalkertre és hátsókertre vonatkozó határvonallal. A szabályozási terv eltérő jelölése és eltérő övezeti előírás hiányában, illetve ahol a szabályozási terv nem jelöl építési helyet, a helyi értékvédelmi területen kívül az alábbi előírások érvényesek:

(3) Az övezeti illetve területfelhasználási egység határral átszelt telken a határvonal mellett oldalkertet nem kell elhagyni. A telken álló épületek a határvonalon keresztül is elhelyezhetők.

(4)⁴

(5)⁵

(6) Ahol a telek, építési telek hossz- vagy keresztirányú átlagos lejtése – az épület telepítési helyén – eléri a 30%-ot a tárgyi övezetre megadott, engedélyezhető épületmagasság megtartása mellett a lejtő felőli oldalon a homlokzatmagasság az övezetben megengedett maximális épületmagasság értékénél legfeljebb 20%-kal lehet nagyobb. (pl:4,5 méter esetén +0,9 m-rel)

(7) Kialakult (Lke, Lf, Vt, Üh jelű) építési övezetekben minden meglévő telek, az övezet előírásai szerint, beépíthető.

(8) A belterületi lakó, intézményi, településközpont vegyes, gazdasági-területbe sorolt és a földhivatali nyilvántartás szerint kivett ingatlanon az építési telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség megléte. A telek ellátása

7. § (1) A külterületi, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeken az építés feltétele a részleges közművesítettség megléte, azaz

(2) Az építési telkek, a Rendelet egyéb rendelkezéseiben nem szabályozott esetek kivételével, a terepszint alatt kizárólag a beépítettség mértékének megfelelően építhetők be.

(3) A 3 illetve annál több gépkocsi tárolására alkalmas garázs önálló épületben nem helyezhető el.

(4) Az 5 m³-t meghaladó hasznos térfogatú kerti, valamint épületen belüli víz- és fürdőmedence csak olyan építési telken létesíthető, ahol a szennyvízelvezetés zárt közcsatorna hálózattal, vagy egyedi szennyvíztisztító berendezéssel biztosított.

(5) Terepszint alatt legfeljebb 3,0 méter padlószintű létesítmény helyezhető el, az övezetben meghatározott beépítési %-tól max. 10% eltéréssel.

(6) Lakó- és üdülőterületeken a telekterület 2000 m²feletti telekhányada a beépítés számításánál 0,5-ös szorzóval vehető figyelembe.

(7) Az állattartási épületek elhelyezésével és építésével kapcsolatosan az állatok tartásáról szóló helyi rendelet előírásai betartandók.

(8) A település területén a beépítésre szánt övezetekben a zöldfelületeinek felújításánál a zöldfelületek minimum 50%-át honos növényekkel kell beültetni. Mezőgazdasági övezetekben a díszkertként, hobbikertként használt telekrész, sövény honos növényekkel alakítandó ki. Az erdőterületeken az erdőterv készítése során előnyben kell részesíteni a honos fafajok telepítését. A honos növények listáját a 4. számú melléklet tartalmazza.

(9) Az építési helyen túlnyúló meglévő, a földhivatali nyilvántartásban feltüntetett épületek magassági és alaprajzi irányban is csak - az építési övezet előírásainak betartásával az építési helyen belül bővíthetők.

(10) Szerelt kémény legfeljebb 1,2 m kiállási hosszal helyezhető el. Önállóan, épületen kívül szerelt kémény nem építhető.

(11)⁶ Lakókocsi, konténer a község építési övezeteiben nem helyezhető el.

8. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Jelen szabályzatban a lakóterület az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódik:

(3) Az övezetben megengedett minimálisan kialakítandó teleknagyságnál kisebb kialakult telek esetében egy, az övezeti paramétereknek megfelelő nagyságú lakóépület építhető.

(4) A lakóterületeken a használatba vételi engedély feltétele az előírt minimális zöldfelületet kialakítása min. 2 szintes növényzettel (a zöldfelületként kialakítandó telekrészen belül 150 m2 egy nagy lombkoronájú fa + gyep, vagy 150 m²-enként 30 cserje + gyep).

(5) Amennyiben a meglévő szomszédos épületek vagy a terep morfológiai adottságai ezt indokolják, településképi véleményezési eljárás lefolytatásával az épület formai kialakítása az illeszkedés szabályaira való tekintettel egyedileg is meghatározható.

9. § (1) A kisvárosias lakóterület (Lk) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgáló terület.

(2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető:

(3) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

10. § (1) A kertvárosias lakóterület (Lke) laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, 6,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

(3) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

(4) A kertvárosias lakóterületekre vonatkozó előírások lásd 1.számú melléklet (1)

(5)⁷

(6) A kertvárosias lakóterületek: beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

11. § (1) A falusias lakóterület (Lf) Verőce község területén általában 4,0-4,5 m épületmagasságú, de 6,0m épületmagasságot meg nem haladó épületekkel beépült hagyományos falu területén lakóépületek elhelyezésére szolgáló terület. Valamint, a faluközponti részeit körülvevő laza beépítésű, összefüggő nagy kertes területek, melyek mező és erdőgazdasági létesítmények elhelyezését is lehetővé teszik.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető, az OTÉK 14. § (2) bekezdését figyelembe véve:

(3) A falusias lakóterületek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak: Kialakult, a hagyományos falu beépítése

12. § (1) A vegyes területek lakó és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgálnak.

(2) A vegyes területeken belül a szabályozási terv megkülönböztet:

13. § (1) Az intézmény terület (I) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, települési szintű, egyházi épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen elhelyezhető templom és ehhez kapcsolódó létesítmények, szolgálati lakás.

14. § (1) A településközpont vegyes terület (Vt) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A fent említett funkciók önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek.

(2) A településközpont vegyes területen épületek az OTÉK 16. § (2) bekezdés szerint helyezhetők el:

(3) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

(4) Négy gépjárműállásnál nagyobb parkolók kizárólag fásítva, négy gépjármű állásonként legalább kétszer iskolázott fa ültetésével engedélyezhetők.

(5) A területen lakóépület építése esetén a OTÉK-ban előírt személygépkocsi-szám elhelyezési lehetőségéről telken belül kell gondoskodni.

(6) A területen közforgalom számára megnyitott kereskedelmi- szolgáltató- igazgatási-, intézményi létesítmény elhelyezése esetén elegendő a funkcióhoz szükséges, OTÉK által előírt parkolómennyiség 60%-nak telken belüli biztosítása. A fennmaradó 40% az önkormányzattal kötendő megállapodás és az önkormányzat parkolási rendeletének feltételei alapján a közterületen is elhelyezhető.

(7) A településközpont vegyes területen az előírt minimális zöldfelületet min. 2 szintes növényzettel (a zöldfelületként kialakítandó telekrészen belül150 m^2-enként egy nagy lombkoronájú fa + gyep, vagy 150 m²-enként 30 cserje + gyep) kell kialakítani.

15. § (1) A településközpont vegyes terület építési övezetei:

(2) A Vt –K3 – 4, Vt—3 építési övezetekre vonatkozó, további egyedi előírások új létesítmények és a meglévő épületek átalakítása esetén:

16. § (1) A üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az üdülőterület lehet:

(3) Az üdülőterületeken az előírt minimális zöldfelületet min. 2 szintes növényzettel (a zöldfelületként kialakítandó telekrészen belül 150 m² egy nagy lombkoronájú fa + gyep, vagy 150 m²-enként 30 lombhullató és örökzöld cserje + gyep) kell kialakítani. A kertek kialakításánál törekedni kell a honos növényfajok alkalmazására.

17. § (1) Az Üdülőházas (Üü) építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírásokat lásd 1.sz.

melléklet (1)

(2) Üü-1 hullámtéri területen lévő üdülőházas terület az elöntéssel veszélyeztetett területen az épületeket lábakra állítva kell kialakítani. Az épületmagasság a mértékadó árvízszint fölött 1,0 méteres magasságtól számítandó.

(3) A lakóhelységek padlószintje mértékadó árvízszint felett 1,0 m-el helyezkedjen el.

(4) Az üdülőterületeken nem helyezhető el:

18. § (1)¹⁴ A hétvégi házas területen (Üh) egy építési telken egy épület építhető, melyben legfeljebb 2 üdülőegység helyezhető el. Legalább 1000 m²-es területű és 15 méteres szélességű telken két épület is elhelyezhető, melyek összesített alapterülete maximum 150 m² lehet. Az üdülőépület lakóépületté nem minősíthető.

(2) A hétvégi házas terület övezetek részletes előírásait lásd 1. sz. melléklet (1)

(3)¹⁵ Üh-1 övezetben az elöntéssel veszélyeztetett területen az épületeket lábakra állítva kell kialakítani. A lakóhelységek padlószintje mértékadó árvízszint felett 1,0 m-el helyezkedjen el. Az épületmagasság a mértékadó árvízszint fölött 1,0 méteres magasságtól számítandó. Az övezetben egy épületben maximum két üdülőegységet lehet elhelyezni.

19. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (GKsz) elsősorban környezetét jelentősen nem zavaróhatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

(3) A gazdasági területek övezeteinek részletes előírásait lásd 1. sz. melléklet (1)

(4) A gazdasági területeken az előírt minimális zöldfelületet min. 3 szintes növényzettel (a zöldfelületként kialakítandó telekrészen belül 150 m²egy nagy lombkoronájú fa + 30 cserje + gyep) kell kialakítani. A fásított, vízáteresztő burkolattal ellátott parkoló max. 50%-ban számít bele a zöldfelületbe.

20. § (1) A település területén különleges beépítésre szánt területek:

(2) A K-Tu övezetre - turisztikai fogadóterületre vonatkozó – részletes előírások a következőek:

(3) AK-R1 - Rekreációs terület (volt Expressz tábor területén), melyen a meglévő épületek megújítása mellett nagy zöldfelületet igénylő sport, szabadidő eltöltésére alkalmas létesítmények helyezhetők el.

(4) A K-R2 - Rekreációs terület, rekreációs funkcióval összhangban lévő épületek, sport, szabadidő, szállás, öregek otthona helyezhető.

(5) A K-R3 - Rekreációs terület, melyen nagy zöldfelületet igénylő sport, szálláshelyek, szabadidő eltöltésére alkalmas létesítmények helyezhetők el. Lakások. a beépítettség 50%-os mértékéig, a különleges funkció alaplétesítményeinek megépítése mellett, elhelyezhetők el.

(6) A K-M - Mezőgazdasági üzemi terület, melyen meglévő állattartó telep, ehhez kapcsolódó gazdasági épületek, egy szolgálati lakás helyezhető el.

21. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. § előírásait kell alkalmazni.

(2) A zöldterületek, közparkok (Z) lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

(3) A területen közlekedési, közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények, berendezések – gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével – és reklámtáblák nem helyezhetők el.

(4) A területen belüli kötelező zöldfelületi minimum 80%, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60% legyen.

(5) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése csak tervezői jogosultsággal rendelkező szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

(6) A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

(7) Négy gépjárműállásnál nagyobb parkolók kizárólag fásítva, négy gépmű állásonként legalább kétszer iskolázott fa ültetésével engedélyezhetők.

(8) A Török-patak mentén az előírt vízparti védőövezetben a meglévő, őshonos növényzet feltétlenül megtartandó és további védőfásítás kötelező mely szintén őshonos fajokkal történhet.

22. § (1) Az erdőterületekre(E) vonatkozóan az OTÉK 28. § előírásai közül a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni.

(2) Az erdők besorolását a mindenkori érvényes erdőgazdálkodási üzemterv tartalmazza.

(3) A szabályozási terveken erdőterületként feltüntetett területek más területfelhasználási egységbe csak a rendezési terv módosításával sorolhatók át.

(4) Az erdőterületek az elhelyezhető építmények szerint:

(5) Az erdőterületek övezeti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

(6) A gazdasági rendeltetésű erdőterületen (Eg) kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az Erdőfelügyelőség hozzájárul. A beépíthető legkisebb telek területe minimum 0,5 ha, a telek terület legfeljebb 0,5%-án helyezhető el épület, egy épület legfeljebb 100 m² beépített alapterületű lehet, épületmagasság legfeljebb 3,5 m.

(7) A védelmi erdő területeit (Ev) erdészeti eszközökkel min. 60-70%-os borítottsággal kell beültetni, több szintet kialakítani. A védelmi besorolású erdőterületen az erdei kilátó, a magasles, továbbá a honvédelmi rendeltetésű erdőben a honvédelmi és katonai épületek kivételével - épületet elhelyezni nem lehet. Erdei sétaút és pihenőhelyek alakíthatók ki. A véderdő övezetbe sorolt Natura 2000 területeken a természet-közeli ártéri erdő megőrzendő.

(8) A közjóléti erdőterületen (Et) az erdőrendeltetésének megfelelő: erdei tornapálya, sétaút, tanösvény, esőbeálló, kilátó építmény, illemhely, az erdei flóra és fauna bemutatását szolgáló és egyéb turisztikai célú építmény elhelyezhető. Beépíthető legkisebb telek 2000 m², megengedett legnagyobb beépítettség 5%, egy tömegben legfeljebb 100 m²-es, legfeljebb 3,5 m épületmagasságú épület építhető. Az épületek, építmények csak tájba illő, hagyományos szerkezetűek lehetnek.

(9) Erdőterületeket nem lehet tarvágással felújítani.

23. § (1) A „Szabályozási terv”-en mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek, ill. övezetek más területfelhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a Szabályozási terv módosításával sorolhatók át.

(2) A mezőgazdasági területek használatuk jellege szerint:

(3) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.

(4) A területen építésre kerülő új épületeket takaró fásítással, az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

(5) Valamennyi mezőgazdasági övezet területén az 1.000 m²-nél kisebb földrészleten az épületek és építmények közül csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor helyezhető el.

(6) Mezőgazdasági területen különállóan elhelyezett lakóépület beépített területe nem haladhatja meg az övezetben megengedett beépítettség 50%-át, illetve 200 m²-t.

(7) A mezőgazdasági területen gazdasági és lakóépület csak mezőgazdasági művelés, vagy állattartás megléte esetén helyezhető el.

(8) A mezőgazdasági területen különálló lakóépület, illetve lakást magában foglaló épület, építmény az alábbi feltételekkel helyezhető el, ha:

(9) Az övezetekben megengedett a legnagyobb épületmagasság túllépése sajátos technológiai igényű üzemi jellegű építmény (gazdasági építmény, tároló építmény, pajta, szín, stb.) építése esetén.

24. § (1) Az általános mezőgazdasági terület részletes előírásait lásd 1. számú melléklet (2)

(2) Má-1 jelű övezet

(3) Az Má-2 jelű övezet

(4) Má-3 övezet

(5) Má-4 övezet

(6) Má-M jelű övezet

25. § (1) Kertes mezőgazdasági Mk, Mk-1és Mk* jelű övezetekre vonatkozó előírások:

(2) A kertes mezőgazdasági területek részletes előírásait lásd 1. melléklet (2)

(3) Az építési hely határvonalai:

(4) A kertes mezőgazdasági területeken kertgazdasági művelést, feldolgozást, tárolást szolgáló épület (a továbbiakban: gazdasági épület) helyezhető el.

(5) Az övezetekben állattartó létesítmények az Önkormányzat „A helyi környezetvédelem szabályairól, a közterületek és ingatlanok rendjéről, az állat és eb tartásról” szóló 11/2003. (IX.11.) rendelete alapján építhetők.

(6)¹⁷

(7)¹⁸

(8) A 720 m²–nél kisebb telkek nem építhetők be, a területükön álló épületek nem bővíthetők.

(9)¹⁹ A kertes mezőgazdasági területen gazdasági, illetve lakást magában foglaló épület, építmény az alábbi feltételekkel helyezhető el, ha:

26. § (1)²⁰

(2) Az Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági területen zártkerti művelés alól kivett telken építmény legfeljebb 8%-os beépítettséggel helyezhető el. Az övezetben 1000 m²-nél kisebb telek nem építhető be.

(3) Az Mk* jelű, az országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó területén, látványvédelmi szempontból kiemelt területen lévő kertes mezőgazdasági területen lakóépület nem helyezhető el, gazdasági épület 3000 m²-ert meghaladó telken építhető.

27. § (1) Vízgazdálkodási területek

(2) A területen a közforgalmú közlekedési építményeken kívül csak vízkár-elhárítási építmények, valamint elvi építési engedélyben meghatározott feltételekkel a sporthorgászat célját szolgáló közösségi építmények és annak kiszolgáló építményei helyezhetők el, az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával.

(3) A vízbeszerzési területek, (védett vízbázis) belső, külső és hidrogeológiai védőterületei az övezet határain kívüli területeket is érinthet.

(4) A vízgazdálkodással kapcsolatos területeken bármilyen tevékenységet folytatni, illetve építményeket elhelyezni csak a vízügyi jogszabályoknak megfelelően szabad.

(5) A vízfolyások védőtávolsága a part élektől számítva a parti sáv 6 m, amennyiben a terv másképp nem jelöli.

(6) Az övezetben kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelő és a vízügyi hatóság által jóváhagyott létesítmények helyezhetők el. A parti sávban épületek nem alakíthatók ki.

(7) A parti sávban kizárólag gyep, parti sétány, max. 1,00 magasságban kiemelkedő vízparti napozó terasz, szabadtéri színpad, kerítés átjáró kapukkal, stég, vagy emelvény, illetve nádas művelési ágú terület alakítható ki.

(8) A felszíni vizek mentén a természetes és természet közeli nádas, ligetes fás társulások, természet közeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(9)²² A Vg-3 övezetben legfeljebb 8 méteres építménymagasságú, a vízgazdálkodási tevékenységet nem zavaró régészeti emlékhely, rekreációs építmény elhelyezhető maximum 50 m²-en.

28. § (1) A település területén különleges beépítésre nem szánt területek:

(2) A Kb-Sp - Sport, szabadidő területre vonatkozó részletes előírások a következők: (sportpálya, lőtér)

(3) A Kb-St - Különleges strandterületre vonatkozó részletes előírások a következők:

(4) A Kb-T övezetre - temető, kegyeleti és emlékparkra vonatkozó - részletes előírások a következők:

(5) Kb-Tu1 - Különleges turisztikai területre vonatkozó részletes előírások a következők:

(6) Kb-Tu2 - Különleges turisztikai területre vonatkozó részletes előírások a következők:

(7) A Kb-Tu3 - Különleges turisztikai területre vonatkozó részletes előírások a következők:

(8) Kb-Tu-H - Különleges turisztikai, hajókikötő területre vonatkozó részletes előírások a következők:

(9) Kb-Z - Különleges beépítésre nem szánt köztér területre vonatkozó részletes előírások a következők:

29. § (1) A különleges területként szabályozott terület „kertépítészeti terv készítési kötelezettség”-gelérintett terület, amelyre az általános előírásokban szereplők vonatkoznak.

(2) A különleges területen a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen, úgy hogy az egész területre vonatkozóan 1db/200m² 16/18 fa ültetése kötelező.

(3) A parkoló szükséglet min. 60%-át telken belül kell elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

30. § (1) A község területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint a jelen rendelet előírásai szerint szabad.

(2) A közlekedési és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott szabályozási szélességet biztosítani kell.

(3) A közutak és közterek számára a szabályozási tervlapon meghatározott építési területet kell biztosítani.

(4) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei és berendezései és környezetvédelmi műtárgyai, közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmények az OTÉK 39. §-a előírásai alapján helyezhetők el.

(5) A 14 m-nél nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 10-14 m közötti szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken az utca karakterének megóvása mellett legalább egyoldali fasort kell telepíteni, illetve a meglévők védelméről gondoskodni kell.

(6) A közforgalom számára megnyitott magánutak kialakítását telekalakítási, és útépítési engedélyezési terv készítése során kell meghatározni, jelen előírások, és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembe vételével. A közforgalmú magánutat a közútnak megfelelő paraméterekkel kell kialakítani.

(7) A vegyes használatú burkolatokat, és a meglévő, vagy tervezett közterületek térkialakítását építész, tájépítész, közmű, és közlekedéstervezők közreműködésével készült terv alapján kell megvalósítani.

(8) Az építési, használatbavételi engedélyeztetés során helyszínrajzzal és számítással is igazolni kell, hogy az egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint teljes körűen megoldott a parkolás, rakodás.

(9) Az alábbi közlekedési utak mentén egységes, kétoldali fasor telepítendő, meglévő fasor kiegészítendő:

(10) A 8 méternél keskenyebb kiszolgálóút esetében az építés feltétele, hogy a gépkocsi behajtók lehatárolását az utcavonalon a szabályozási vonaltól a telek irányába 4 méter szélességben min 3 méterre hátrahúzva kell kialakítani.

31. § (1) Az OTÉK-ban meghatározott parkolási igényt elsődlegesen saját telken belül, vagy 300 m távolságon belül saját telken vagy parkolótéren kell kielégíteni. Ettől eltérni csak helyi parkolási rendelet alapján lehet.

(2) A közterületi parkolók az OTÉK 42. § (7) bekezdésben előírtak szerint fásítandók. A fásítást szaktervező által készített kertészeti terv alapján kell megvalósítani

32. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, távhőellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági-, védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági-, védőtávolságuk helyigényét szolgalmi, vagy vezeték jog bejegyzésével kell fenntartani.

(2) A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásai, a megfelelő ágazati szabványok és előírások mellett a jelen HÉSZ-ben rögzítetteket is figyelembe kell venni.

(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, továbbá bármi egyéb okból funkciót vesztett, feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(4) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(5) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről, út rekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról és a még hiányzó közmű kiépítéséről is gondoskodni kell.

(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, továbbá a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

(7) A település beépítésre szánt területén építési engedélyt igénylő beruházást megvalósítani csak a teljes közműellátás biztosítása esetén lehet. Ettől eltérni csak a már beépített területen, a még közcsatorna hálózattal nem rendelkező utcákban foghíj beépítés esetén, vagy egyes telkek jelenlegi beépítésének bővítésénél, átépítési igényénél lehet, ahol átmenetileg, (és az átmenetileg szóló hozzájárulást az építési engedélyben is rögzíteni kell!) a közcsatorna hálózat kiépítéséig közműpótló is alkalmazható. Közműpótlóként, korszerű szennyvíztisztító kisberendezés vagy vízzáró szennyvízgyűjtő medence létesítése szükséges. A közműpótló kisberendezés csak akkor alkalmazható, ha – megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll, egyéb előírások nem tiltják, az illetékes hatóság hozzájárul. A kisberendezés védőtávolság igénye nem nyúlhat túl az engedélyt kérő telkén. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes VÍZIG meghatároz. A közcsatorna hálózat kiépítését követően az érintett ingatlanoknak a közcsatorna hálózatra kell csatlakozni.

(8) A település beépítésre nem szánt területén, lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, szállásférőhelyet nyújtó, gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor lehetséges, ha az illetékes hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható és a villamos energia ellátás, valamint a jelen paragrafus szennyvízelvezetésre, a felszíni vízrendezésre vonatkozó előírásai teljesíthetők.

33. § (1) A vízbázisok védelmének biztosítására kijelölt hidrogeológiai védőterületen belül a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló123/1997 (VII.18.) Korm. rendeletben előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni.

(2) A 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet szerinti hidrogeológiai védőterület kijelölésével nem rendelkező mélyfúrású kutak körül 10 m-es sugarú kört belső védőterületként kell kijelölni és arra a területre a Korm. rendelet 5. számú mellékletében a belső védőterületre előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni.

(3) Mindenféle házi-kút csak engedéllyel létesíthető. (Amennyiben a tervezett kút házi vízszükséglet kielégítése céljából készül és a tervezett vízhasználat nem haladja meg az 500 m3/év mennyiséget, akkor az Önkormányzat jegyzője engedélyezi a kút létesítését. Minden egyéb esetben a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály az engedélyező hatóság.)

(4) Ha a közhálózatról a tüzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tüzivíz tározó létesítése, vagy a tüzivíz igény csökkentése szükséges. Építési engedélyt igénylő beruházás csak a szükséges tüzivíz ellátás biztosításával valósítható meg.

(5) Vízállásos, vízelöntéssel veszélyeztetett területre építési engedélyt kérni csak az árvíz- és belvíz elleni védelem teljes körű megvalósulása esetén szabad. A magas talajvízállásos, mély fekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad, az abban előírtak kötelező betartása mellett.

(6) A jelenlegi árterületek, a hullámtér jogszabályban megengedett hasznosításától eltérő hasznosítás csak akkor lehetséges, ha az árvíz elleni védelem már kiépült, illetve megoldott és azt az illetékes hatóságokkal is engedélyezett módon tették, továbbá a terület szükséges átminősítése is megtörtént.

(7) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

34. § (1) Közvetlen az élőfolyásba az ipari-vállalkozási-gazdasági területekről, ipari eredetű szennyvíz csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel –az abban előírtak szigorú betartásával- vezethető be.

(2) A szennyvízgyűjtő hálózatra telepített bűzzáróan kivitelezett szennyvízátemelő műtárgy 20 m-es, szagtalanító nélkül 150 m-es védőtávolság biztosítását igényli, amelyen belül a területhasznosítási lehetőség korlátozott. A védőtávolságon belül élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, élelmiszer, gyógyszer nem állítható elő, nem tárolható, nem csomagolható és nem forgalmazható. Így a védőtávolságon belül lakó-, vegyes-, gazdasági – (jelentős mértékű zavaró hatású ivari kivételével), üdülő- és különleges (a hulladéklerakók területének kivételével) területek nem jelölhetők ki. Ezen területek védőtávolságon belül való megvalósításának feltétele a védőtávolság igényének csökkentése.

(3) A Duna medertelkétől 10 m-es, a patakok mentén a part élétől min 6-6 m-es, az egyéb önkormányzati kezelésben lévő vízfolyás part éleitől min 3-3 m, a nyílt árkok mentén 2-2 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. Ha a karbantartó sáv közterületként nem szabályozható ki, akkor a karbantartó számára szolgalmi jog biztosítandó.

(4) A Duna menti árvízvédelmi létesítményének lábától, illetve a nagy-vízi meder éltől 10 m-es sáv szabadon hagyandó árvízi védekezésre. Az árvízvédelmi vonal mentett oldalon 110 m-es sáv fakadóvíz előfordulásával kell számolni, a hullámtéri oldalon 60 m-es sávon belül gödröt ásni, bármilyen kitermelést végezni csak az illetékes hozzájárulásával lehet.

35. § (1) A Duna és a Dunába torkolló vízfolyások mederben tartását, védmű (akár magas-part, nagyvízi meder él, akár gát) biztosítja, akkor a védmű és a meder közötti sáv hullámtérnek minősül, amelyben csak az arra vonatkozó jogszabály figyelembe vételével lehet bármit építeni, létesíteni.

(2) A védmű mentett oldalán, a magas part-éltől, illetve a gáttest lábától 10 m-es sávot építési tilalommal kell védeni, azt árvízi védekezésre szabadon kell hagyni, azon és alatta semmilyen építmény, közmű el nem helyezhető, azon átmeneti tárolás, átmeneti hasznosítása sem lehetséges.

(3) A védmű mentett oldalán, a magas part-éltől, illetve a gáttest lábától a mentett oldalon 110 m-es sávban fakadóvizek előfordulásával kell számolni. Fakadóvízzel veszélyeztetett területen a mértékadó árvízszint alatti építkezés csak annak figyelembe vételével engedélyezhető.

(4) A védmű hullámtéri oldalán, a gáttest lábától 60 m-es sávban anyaggödröt nyitni nem szabad.

(5) A védmű hullámtéri oldalán, a hullámterek hasznosításáról szóló rendelet alapján megengedhető, ideiglenes hasznosításra szolgáló létesítmény elhelyezhető, ha a vizes medret, vagy vízgazdálkodási célú területet közvetlen nem érinti, a víz mozgását nem befolyásolja, a vizes meder karbantartását, az árvízi- belvízi védekezést, csapadékvíz elvezetés lehetőségét nem akadályozza, az érintett vizes meder kezelője, valamint a település jegyzője hozzájárul. (A jegyző által adott létesítési engedélyben rögzíteni kell a létesítmény fenntarthatósági idejét és utána a helyreállítási kötelezettséget. A határidő lejártakor a jegyző a létesítmény elbontatásáról és a helyreállítás végrehajtatásáról intézkedik.)

(6) A hullámterek hasznosításáról szóló rendelet alapján megengedhető, -akár végleges, akár ideiglenes célú- beruházást, amely közvetlen érinti a vízgazdálkodási területet, vagy érinti a víz mozgását (akár felszín felett, akár felszín alatt), vagy befolyásolja-akadályozza a vizes meder karbantartását, az árvízi-belvízi védekezést, a csapadékvíz elvezetés lehetőségét, csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad megvalósítani. (Pl. Az úszóműállás és úszóműves kikötőhely, yacht kikötő, egyéb vízparthoz kötött létesítmények part éltől a mederbe való benyúlása nem okozhat vízvisszatorlódást, nem akadályozhatja a víz szabad mozgását, továbbá nem akadályozhatja a vízfolyás használatát, a legkisebb vízállásnál is a hajózási szélességet szabadon kell hagyni, ennek konkrét méretét az érintett vízfolyás kezelője határozza meg.)

(7) A hullámtérben, a hullámterek hasznosításáról szóló rendelet alapján nem engedélyezhető beruházást, csak a beruházással érintett terület hullámtérből történő kivételét követően szabad. A terület hullámtérből való kivételét vízjogi engedély alapján lehet megvalósítani. Ettől eltérni, csak a hullámtérben fekvő már beépített területen levő épületek bővítési és foghíjtelek beépítési igénye esetén lehet, ha az építési engedélyezési eljárás során kötelezően felkérendő Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály az engedély kiadásához hozzájárul, illetve ha a Felügyelőség által előírtak teljesíthetők.

(8) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, víztároló, vízállásos terület, vízelöntéses terület, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad.

36. § (1) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. A csapadékvíz Dunába való bevezetése esetén a vízbázis védelmi szempontokat figyelembe kell venni. Új élővízbe történő bevezetés csak érvényes és jogerős vízjogi létesítési engedély alapján valósítható meg, amelyet az illetékes vízügyi hatóság ad ki.

(2) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás megvalósítási szándéka esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. Amennyiben a csapadékvíz veszélyeztetés nélkül a végbefogadóig nem vezethető el, akkor helyben létesítendő záportározóval kell a vizeket visszatartani, illetve a helyben tartás érdekében szikkasztással történő elhelyezéssel kell megoldani.

(3) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. „Zöld” parkoló létesítése tilos

(4) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit csak terepszinten, vagy alatta szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

(5) Elválasztott rendszerű csapadékvíz elvezetést kell építeni. A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az, víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Egy telekre csak és kizárólag egy áteresz létesíthető (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve!). Az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb. A kocsi behajtó kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban nem emelkedhet ki a kocsi behajtó felszínéről és 6 cm-nél nem lehet szélesebb a szegély. A nyílt árok fenekét és max50 cm magasságig az oldalát szint-, medertartás és a karbantarthatóság érdekében burkolni kell.

(6) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem engedélyezhető, sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.

(7) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

(8) A nyilvános távbeszélő állomást a nagyobb tömegeket vonzó épületek közterületi frontján kell elhelyezni.

37. § (1) A terület a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyeződéssel szembeni érzékenysége szempontjából „fokozottan érzékeny” besorolású. A területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a vonatkozó országos érvényű jogszabályokban (1. sz. függelék 1. pont) előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékek teljesíthetők.

(2) A Szabályozási terven jelölt hidrogeológiai „B” védőterületén belül levő területeken a területhasználat és létesítmények elhelyezése során érvényesíteni kell a külön jogszabályban (1. sz. függelék 2. pont) meghatározott követelményeket és korlátozásokat.

(3) A település területén található vízfolyások partja (a Duna kivételével) a karbantartás, hozzáférés érdekében meghatározott mélységben-, beépítetlenül megőrzendő terület.

38. § (1) Új beépítésre szánt területek kialakítása kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a területen a csatornahálózat a vízhálózat kiépítésével egyidejűleg kiépül, ill. a szennyvizek csatornahálózatra való rákötése biztosítható.

(2) Meglévő beépítésre szánt területeken új épületek, létesítmények kialakítása abban az esetben engedélyezhető, ha a teljes közművesítettség megvalósításáig a szennyvizek gyűjtése a vonatkozó jogszabályok betartásával történik. A csatornahálózatba be nem kapcsolható mezőgazdasági területeken bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

39. § Környezeti zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, hogy az a vonatkozó jogszabályban (1. sz. függelék 3. pont) a területre, illetve a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

40. § (1) Natura 2000 területek európai jelentőségű természeti területekre (lásd 2. számú melléklet) a 275/2004. (X.8.) Kormány rendeletben rögzített szabályok vonatkoznak.

(2) Az Országos ökológiai hálózat részét képező Ökológiai zöldfolyosó területekre Pest Megye Területrendezési Tervében előírtak vonatkoznak.

40/A. §²⁶ Műemlékek és régészeti lelőhelyek esetében az országos hatáskörű jogszabályokat kell alkalmazni. A régészeti lelőhelyeket és a műemlékeket tájékoztató jelleggel a kapcsolódó tervlapok (Szabályozási terv) ábrázolják. Hatósági eljárások során a Miniszterelnökség által vezetett közhiteles nyilvántartás adatai a mérvadóak.

41. § A jelen rendelet kihirdetése után 30 nappal lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

42. § Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Verőce Község Önkormányzata 9/2010 (X.06.) számú Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervről szóló, többször módosított önkormányzati rendelete.