VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK
TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ
RENDELETE
VERŐCE, 2018

Verőce Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018. (II.21.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Verőce Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV.
törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1)
bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. §
(5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.
törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról,
az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint
egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/84.§ (6)
bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal
Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Magyar Építész Kamara, Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság, kulturális örökség védelméért felelős minisztérium, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága,
valamint a 9/2017. (VI.22.) önkormányzati rendeletben meghatározott Partnerek véleményének kérésével
a következőket rendeli el:
I. FEJEZET – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya, alkalmazása és értelmező rendelkezések
1.§
1) E rendelet célja Verőce épített környezetének és sajátos településképének megőrzése és szakszerű
alakítása érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi szempontból meghatározó
területek, a településképi követelmények és a településkép-érvényesítési eszközök meghatározásával
kapcsolatos szabályok megállapítása.
2) Rendelet mellékletei:
a) 1. számú melléklet: Verőce helyi területi védelemmel ellátott részei
b) 2. számú melléklet: Helyi védett épületek, építmények jegyzéke
c) 3. számú melléklet: Verőce településképi szempontból meghatározó területeinek lehatárolása
d) 4. számú melléklet: Javasolt növényfajok jegyzéke és telken belüli beültetési útmutató
e) 5. számú melléklet: Tiltott növényfajok jegyzéke
2.§
1) A helyi védelem célja Verőce településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti
örökség települési szinten kiemelkedő értékű elemeinek védelme.
2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti kulturális kincs része, ezért fenntartása,
védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
3) Tilos a helyi egyedileg védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3.§ Az eltérő karakterű területek településképi formálásakor kiemelt cél a meglévő építészeti és településképi
értékek, a karakter védelme és ezzel egyidejűleg annak elősegítése, hogy a megvalósuló építési
tevékenység új értékek teremtésével járjon együtt, a meglévő településképet gazdagítsa, annak jó irányú
változását eredményezze.

2. Értelmező rendelkezések
4.§ E rendelet alkalmazásában:
1) Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
2) Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
3) Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem.
4) Örökségvédelmi érték: a védett területek, a védett értékek, az országosan védett örökségvédelmi
értékek összefoglaló megnevezése.
5) Természeti érték: a védelem alatt álló természeti értékek összefoglaló megnevezése (Országos
védettségű terület, Egyéb védettségi kategóriák és területek, Ökológiai hálózat).
II.FEJEZET - A HELYI VÉDELEM
3. A helyi védelem célja és feladata
5.§
1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében
az Önkormányzat a közigazgatási területén található, Verőce szempontjából kiemelkedő
és magasabb szintű örökségvédelmi védettséggel nem rendelkező építészeti értékeket helyi védelem
alá helyezi.
2) A védett értékek Verőce kulturális kincsének részei, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó
használatuk, megőrzésük és megfelelő bemutatásuk közérdek.
3) A védett értékek védelme a településen működő minden szervezetnek és minden polgárának
kötelessége.
4) A területi építészeti értékek védelmének feladata különösen:
a) különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, építészeti, történeti, régészeti,
művészeti, műszaki szempontból védelemre érdemes területek, építmények, épületrészek,
épületegyüttesek, műtárgyak, (együtt: védett érték) körének számbavétele és meghatározása,
nyilvántartása, dokumentálása és a közvéleménnyel történő megismertetése;
b) a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, a károsodás megszüntetésének elősegítése.
4. A helyi védelem fajtái
6.§
1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
2) A helyi területi védelemmel ellátott részeket az 1. számú melléklet tartalmazza.
3) A helyi területi védelemmel ellátott területek
a) védett településszerkezet, vagy
b) védett utcakép lehetnek.
4) A helyi egyedi védelem alá helyezett értékeket a 2. számú melléklet tartalmazza.
5) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert
meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra,
homlokzati kialakításra,
b) szoborra, képzőművészeti alkotásra, valamint
c) az a)-b) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telekre is egészére vagy részére ki terjedhet.

5. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűntetésének szabályai
7.§
1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy,
továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – az önkormányzathoz írásban benyújtott
– kezdeményezése alapján kerülhet sor.
2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem
esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat részletes indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,
8.§
1) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,
b) szobor, képzőművészeti alkotás esetén az élő ismert alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőket,
d) az illetékes építésügyi hatóságot.
2) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az Önkormányzat
honlapján 30 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell
az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.
3) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül
írásban észrevételt tehetnek, az észrevétel nyilvános.
9.§
1) A Védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát
c) a védett érték azonosító adatait (ismert alkotó megnevezése)
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását,
(helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz) és
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján.
3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester, az általa megbízott szakember, vagy a
főépítész gondoskodik.
6. Képviselő-testületi döntéssel összefüggő feladatok
10.§
1) A helyi védettség alá helyezésre, módosításra, vagy megszüntetésre irányuló kezdeményezésekről,
javaslatokról azok beérkezése esetén főépítész bevonásával a Képviselő-testület dönt.
11.§
1) A helyi védelem alá helyezésre, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről
szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését
vizsgáló értékvizsgálatnak és az érdekeltek észrevételeinek. Amennyiben a főépítész egyértelműen
megállapítja, hogy a helyi védelemre vonatkozó kezdeményezés tárgya egyértelműen

nem építészeti érték, akkor a kezdeményezésről főépítész bevonásával a Képviselő-testület külön
értékvizsgálat nélkül is dönthet.
2) Értékvizsgálatnak tekinthető a 10 évnél nem régebbi településrendezési eszközök megalapozó
vizsgálatának vonatkozó munkarésze, vagy külön műemléki szakértői névjegyzékben szereplő
szakértő által készített értékvizsgálat.
3) Az elkészült értékvizsgálat nyilvános dokumentum, azzal kapcsolatosan írásban bárki észrevételt
tehet.
4) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell az érdekelteket.
5) A helyi egyedi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított
15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként
való feljegyzését. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.
12.§ Amennyiben egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket műemléki védelem (beleértve a nyilvántartott
műemléki értékeket) alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem
megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi
egyedi védelem jogi jellegként való törlését.
7. A helyi értékekkel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
13.§
1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő
használattal kell biztosítani.
3) A helyi értékek használata és fenntartása nem veszélyeztetheti azok építészeti értékeinek megőrzését.
14.§ A védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítás, bővítési vagy bontási, továbbá a
védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő munkát – függetlenül attól, hogy az
építési engedély alapján, vagy anélkül végezhető – megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény
rendeltetését megváltoztatni csak szakmai konzultáció ajánlása szerint lehet.
15.§
1) A védett értékek eredeti külső megjelenését:
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghatását, építészeti díszítő elemeit egészében és részleteiben,
c) ha ismert, eredeti színhatását, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását,
d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését
az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.
16.§
1) Ha a védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították
át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére
kiterjedő felújítás során azt
a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel
sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti
elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg forma elemeinek alkalmazásával
kell helyreállítani.
2) Védett érték felújítása során az épület új kortárs építészeti elemmel is kiegészíthető, amennyiben
a kiegészítés nem károsítja a védett értéket és ahhoz új építészeti értéket ad.

8. A védettséggel kapcsolatos támogatás
17.§
1) Az Önkormányzatnak lehetősége van támogatni a védett értékek fennmaradását és felújítását.
Ezen támogatás a védett értékeknek a szokásos karbantartási munkálatokon túlmenő, a védettséggel
összefüggésben felmerülő, a tulajdonost terhelő munkálatok részbeni finanszírozására
szolgál.
2) Az Önkormányzatnak az (1) bekezdés szerinti támogatás céljára az éves költségvetési rendeletében
keretösszeg megállapítására van lehetősége.
3) A támogatásról, annak felhasználásáról és az elszámolási szabályokról az Önkormányzatnak lehetősége
van a kedvezményezettel támogatási szerződést kötni.
18.§
1) A védett értékek felújításával kapcsolatos esetleges adókedvezmény a vonatkozó adójogszabályok
keretei között, az ott meghatározott feltételekkel vehető igénybe.
2) A védett érték felújításának végrehajtását – az esetleges adókedvezmény igénybe vétele céljából
– kérelemre a polgármester igazolja.
III. FEJEZET – A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
9. A településkép szempontjából meghatározó területek
19.§ Az Önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területként jelöli ki a 3. számú
mellékletben lehatárolt, alábbi megnevezésű területeket:
a) Ybl Dunapart
b) Hagyományos falu
c) Új beépítés
d) Üdülő területek
e) Duna-parti üdülő területek
10. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
20.§ Főépület tetőfedésére bitumenes zsindely, mesterséges pala, alumínium trapézlemez, cserepes
lemez, hullámlemez és kék színű tetőhéjalás alkalmazása nem megengedett.
21.§ Közterületről látható, 1,0 m-nél magasabb támfal-létesítmény csak kőburkolattal fedetten
vagy növénnyel befuttatott módon létesíthető.
22.§ Tájképvédelmi szempontból az utcai, illetve a táj felől látszó épületek homlokzati felületein,
kő, vakolat, fa alkalmazható.
23.§ Tetőfedés anyagként és egyéb felületen (terménytároló) nagy reflexiójú (csillogó hatású), nagy
pigmentáltságú (rikító színű) fémlemez, még gazdasági területen sem alkalmazható.
11. A beépített területekre vonatkozó általános területi és egyedi követelmények
24.§ Az épületet az alábbiak alapján kell kialakítani:
1) Főépület általánosságban hagyományos magastetős épület legyen. Kiemelten ajánlott cserépfedés
alkalmazása. Ezektől szakmai konzultáció során el lehet térni.
2) A szomszédos épületek utcai homlokzatuknak valamint tömegformálásuknak és színvilágukkal
illeszkedniük kell egymáshoz.

3) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani,
hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-
együttes hatását keltsék.
4) Egy épület völgy-hegyfelőli homlokzatmagasságai legfeljebb 4 méterrel térhetnek el egymástól.
5) Új épület építése esetén a kilátás és rálátás biztosítását szakmai konzultáción bemutatott tervben
igazolni kell.
25.§ Kerítés kialakításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
1) A telkek utcai telekhatárán max. 1,8 méter magasságú lehet.
2) Útcsatlakozásoknál 10-10 méteren belül a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni,
valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.
3) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással
vagy átfestéssel megbontani nem szabad.
26.§ Az építési telkek előtti közterületi sávokon önkormányzat engedélyével növényzet kiültetése
lehetséges, a közművek védőtávolságának betartása mellett.
27.§
1) Közterületeken a légvezetéktől mentes útszakaszokon gondoskodni kell őshonos, a tájkaraktert
jellemző fasor telepítéséről, valamint a növényállomány megőrzéséről, növeléséről, aminek érdekében
a tulajdonos köteles a zöldfelületeket:
a) a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően jókarban tartani vagy tartatni
b) a kórokozóktól, a kártevőktől és szakszerűtlen kezelésektől megóvni, továbbá
c) fejleszteni, megfelelően tartani és felújítani.
2) Az (1) bekezdés szerinti jókarban tartásnak minősül a fás szárú növény:
a) fajtatulajdonságainak és növekedési jellemzőinek megfelelő metszése, ifjítása
b) öntözési lehetőségének biztosítása, továbbá
c) eltávolítása kiszáradás esetén
28.§
1) Kertek zöldfelületének kialakításánál a 4. és 5. számú melléklet szerinti növénylistákat kell figyelembe
venni.
2) A lakóterületek megengedett zöldfelületének minden 100 m2-e után legalább egy, nagy lombkoronájú
fa ültetése szükséges.
29.§ Gépészeti berendezésekre vonatkozóan az alábbiak betartása szükséges.
1) Szerelt kémény legfeljebb 1,2 m kiállási hosszal, a tető színével harmonizáló színűre festve helyezhető
el. Önállóan, épületen kívül szerelt kémény nem építhető.
2) Napkollektor magastetőn csak a tetőfedéshez igazodó kivitelben, maximum két sorban elhelyezve
(a tetőfedéssel színben harmonizáló, tetőablakok kiosztási rendszerével együtt tervezett).
3) Klímaberendezés előkert nélküli utcai homlokzaton nem helyezhető el. Az oldalhatáron álló beépítés
esetén az oldalhatár felé néző homlokzatra klímaberendezés nem helyezhető el.
12. Ybl Dunapart megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó
általános és egyedi építészeti követelmények
30.§ Az épületek kialakításánál be kell tartani a következő előírásokat.
1) A falu védett településszerkezetű területén és a Duna-parton az utcai homlokzatok anyaghasználata,
arány rendszere igazodjon a hagyományosan kialakult architektúrához.
2) Az épületek hagyományos tégla falazatok legyenek, lábazatok, falburkolatok kő és téglaburkolattal
készüljenek, a nyílászárók nagysága, elrendezése, kialakítása (osztás, tagozás) kövesse a

hagyományokat, anyaguk fa illetve faszerkezetet imitáló (keret keresztmetszete, színe) anyagból
legyen kivitelezve.
3) Az utca felőli kerítést a szomszédos kerítések formavilágához igazodva kell kialakítani. A meglévő
kerítések egységét nem lehet megbontani.
4) A Duna felőli támfalak felújítása és kiegészítése a meglévő támfalakkal azonos megjelenésű, kőburkolatú
legyen.
13. Településképi szempontból meghatározó, elsődlegesen lakó területekre (Hagyományos
falu és Új beépítés) vonatkozó egyedi építészeti követelmények
31.§ A lakóövezetek főfunkciójának megfelelő épület építészeti arculatának kialakítására vonatkozó
előírások:
1) A tetőszerkezet formája igazodjon a szomszédos beépítésekhez, a környezethez. Általánosságban
a főtömeg tetőhajlás szöge 35-45°-os, a kiegészítő tetőrészek (pl. tetőkiemelés, előtető, tornác
stb.) és a melléképítmény tetőhajlás szöge ettől eltérhet, a tetőfedés anyaga hagyományos
cserép legyen. Az előírástól eltérni szakmai konzultáció során lehet.
2) A domboldali beépítések kilátási lehetőségeinek biztosítása érdekében az új épületeken környezetbe
simuló zölddel fedett lapostető, vagy terasztető is alkalmazható, ha a meglévő tereplejtés
az építési helyen legalább 40%.
3) Az épületek formai kialakítása igazodjon a környezethez. Ha a környezet, dokumentáltan nem
mutat eltérő karaktert, tégla falazatú, hagyományos architektúra alkalmazása szükséges.
4) Az épületek színezésénél a halvány, telítetlen színek használata van előírva. Homlokzati felületeken
élénk színek (rózsaszín, lila, neonzöld) nem alkalmazhatók.
5) Közterületről látható tetőzeten nem alkalmazható több szintben tetőablak.
6) Az utcafronton a kialakult beépítéshez igazodóan az új kerítéseket áttörten kell kialakítani.
7) A meglévő épületek tornácának beépítése nem megengedett.
8) Nyílászárók felújításakor, cseréjekor az utcai homlokzaton fa anyagút, de legalább fa mintázatút
kell alkalmazni.
14. Településképi szempontból meghatározó Üdülő területekre vonatkozó egyedi és helyi építészeti
követelmények
32.§ A területeken áttört kerítést kell létesíteni. A lábazat maximum 50 cm magas lehet, ami fölött
fa vagy fém mezős kerítést kell kialakítani.
33.§
1) A börzsönyi táj karakteréhez illeszkedve kell az épületeket elhelyezni. A meglévő présházak átalakításakor,
illetve új épületek építése esetén magastetős, 40o-45o-os tetőhajlású, cseréppel fedett
épület építhető. Ezektől eltérni főépítészi szakmai konzultáció alapján lehet.
2) 9 méteres traktusszélességnél kisebb völgy felé néző épületrész homlokzatát oromfal jellegűen
kell kialakítani.
3) A megengedett párkánymagasság és a legnagyobb épületmagasság között legfeljebb 5 méter
különbség lehet.
4) Az új épületek anyaghasználata és formavilága idézze a hagyományos építészeti arculatot.
5) Az épület elhelyezésén kívül a természetes terepmegváltoztatása, bevágás és feltöltés, 1 méternél
nagyobb nem lehet.

6) Nyílászárók felújításakor, cseréjekor fa anyagút, vagy fa megjelenésűt kell alkalmazni.
15. Településképi szempontból meghatározó Duna-parti üdülő területekre vonatkozó egyedi és
helyi építészeti követelmények
34.§ A területeken áttört kerítést kell létesíteni. A lábazat maximum 50 cm magas lehet, ami fölött
fa vagy fém mezős kerítést kell kialakítani.
35.§ Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy a földszint padlószintje a mértékadó árvízszint felett
helyezkedjen el.
36.§ A hullámtérben lévő épületek lábakon álló része utólag sem építhető be
16. A helyi területi védett értékekre vonatkozó építészeti követelmények
37.§ A helyi területi védelemmel ellátott területen belül a közterületeket egységesen kell rendezni,
legalább egy tömbnyi utca szakaszon egységes burkolatot, közterületi világítást, utcabútorokat kell
elhelyezni. Figyelembe kell venni és előnyben kell részesíteni a keskenyebb utcák térszín alatti vízelvezetését,
amihez vegyes használatú egységesen kőburkolattal burkolt utak kell kiépíteni.
38.§ A településszerkezeti védelemmel ellátott részeken 0,5 m2-nél nagyobb reklámfelület nem helyezhető
el.
39.§ A védett településszerkezetű területeken szakmai konzultációt kell lefolytatni kerítések, támfalak
kialakításakor, utcai épületszínezésnél, anyaghasználatnál az illeszkedés betartása érdekében.
40.§ A védett településszerkezetű területeken a közterületek határvonalát, közterületi telekhatárokat
nem lehet módosítani.
41.§ A védett utcakép vonala mentén, illetve az utcáról látszó épület építésére, átépítésére, felújítására
vonatkozó előírások:
1) Az utca vonalán álló épületeket az eredeti helyükön meg kell őrizni, az utcai térfal csak bejárattal
bontható meg.
2) Az utcai homlokzatok kialakítása, színezése, nyílászáró megváltoztatása szakmai konzultáció során
lehetséges.
3) Új épület csak az utcában hagyományosan kialakult karakterű épületekhez illeszkedően építhető.
4) A homlokzat és tetőfedés csak természetes anyagból készülhet. Látszó beton lábazat, kiváltó,
fémlemez és pala-betoncserép fedés nem alkalmazható. Az épületek színezését földszínek közül
kell választani.
5) Műanyag nyílászáró nem alkalmazható, kivéve, ha az fa megjelenésű, és szakmai konzultáció
engedélyezi.
17. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
42.§
1) A helyi értékek korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye
nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg,
azok eredeti helyükön megtarthatók.
2) Védett értékhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész
építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
3) A védett értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az
ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló
eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

4) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben
kell részesíteni a védett értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló megoldásokat.
5) Helyi értékvédelmi területen kerítés csak áttört fa vagy kovácsoltvas szerkezettel, a kialakult magasság
szerint létesíthető
6) Helyi érték jókarban tartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett érték
fizikai sérülésével, roncsolásával vagy restaurálásával, továbbá a védett érték megjelenésének
megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarban tartási munkák elvégzését
segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.
7) A védett érték alkotórésze, tartozéka, beépített berendezési tárgya – a kivitelezési, restaurálási
munkák miatt szükséges ideiglenes eltávolítás kivételével – csak különösen indokolt esetben távolítható
el vagy helyezhető át.
43.§
1) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.
2) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha
a) a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem
hordoz,
b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését
megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.
44.§
1) Helyi érték esetén az önkormányzatnak lehetősége van kötelezni a tulajdonost
a) a védett értéket vagy látványt eléktelenítő, idegen részek eltávolítására,
b) a védett értékek jellegének kifejezésére, vagy hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok
elvégzésére.
45.§
1) Az 2. számú mellékletben megjelölt helyi egyedi védelemmel érintett elemeken a településkép
védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény homlokzati architektúrája és a
homlokzattagolása (nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok) védettek. Az ettől való eltérés
csak kármegelőzés esetén megengedett. Kötelező a meglévő anyaghasználathoz igazodó, vagy
azt kiemelő anyagok beépítése.
2) A kiegészítő elemek, egyéb műszaki berendezések homlokzaton történő elhelyezése nem megengedett.
IV. FEJEZET - EGYÉB TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
18. A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének
szabályai
46.§
1) Közműlétesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási
kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályzó) elhelyezésénél figyelemmel
kell lenni a városképi megjelenésre.
2) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszloplétesítése
nem megengedett.
a) hírközlési adótorony legfeljebb 20 m-es magassággal helyezhető el, illetve kizárólag fém vagy
fa szerkezetű lehet.
3) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus
hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel kell kivitelezni helyi védelemmel
érintett területen.

4) Gáznyomás-szabályzók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés csak
az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.
47.§
1) Az utcai homlokzatokon kívül a homlokzati napelemeket úgy kell elhelyezni, hogy azok igazodjanak
az épület nyílásméretéhez, kiosztásához.
2) Magastetős épület esetén táblás napelemeket/napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan
úgy kell elhelyezni, hogy
a) azok a tetőszélein, gerincén ne lógjanak túl,
b) széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakaihoz,
c) legfeljebb az adott tetősík 50%-át fedheti le.
3) Közterülettel határos 5 méteres teleksávon kívül elhelyezett melléképület teljes tetőfelülete
táblás napelemmel/napkollektorral lefedhető.
4) Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható.
V. FEJEZET - REKLÁMHORDOZÓKRA ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ TELEPÜ-
LÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
19. Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
48.§
1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani,
hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintesés függőleges
tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban
legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
Ha cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés
nem engedhető meg.
2) Tetőfelületre cégér nem helyezhető el.
3) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő
tagozatot nem takarhat el.
4) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 5%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető
el cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés.
5) Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz:
a) előkertben nem helyezhető el,
b) A1-es ívméretet (840x597 mm) meghaladó mérettel nem helyezhető el a beépítésre szánt
területeken.
49.§ A parti sétányon, továbbá zöldterület és erdőterületeken semmilyen hirdetés, reklámhordozó
nem helyezhető el.
50.§
1) Reklámvilágítással, térvilágítással kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ezáltal ingatlanhasználatát
korlátozni nem szabad. Az épületek homlokzatfelületein és tetőzetén csak áttört
és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.
2) Háromdimenziós reklámtárgyakat elhelyezni nem lehet.
3) Beépítésre nem szánt területen - a közút területek kivételével - önálló hirdetés, reklámhordozó
berendezés nem helyezhető el.
4) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzletkirakatától
maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

5) A helyi területi és egyedi védelemmel érintett épületek közterületi homlokzati vonala előtt utcabútoron
reklámhordozót elhelyezni nem lehet.
6) Molinó kizárólag építkezés védőhálójára tehető ki, illetve időszakos rendezvény népszerűsítésére,
szabadtéri, időszaki kiállítás prezentálására használható.
51.§ 30 napnál hosszabb időre elhelyezett reklámhordozókra vonatkozó előírások:
1) helyi értékvédelmi területen és az Árpád út belterületi szakaszán reklámtábla csak a környezethez
illeszkedő kivitelben helyezhető el. 30 napnál hosszabb időre nem helyezhető ki, a függőleges
falfelületen nem jeleníthető meg egyedi felírat, reklám anyag csak arra megfelelően kialakított,
kulturált felületen (vitrinben, keretben, cégérben).
2) a belterületen az ingatlanok közterület felőli telekhatárán a kerítéssel egybeépítve, annak magasságáig,
a közterületbe max. 10 cm-t benyúlva 30 napon túli kihelyezéssel csak 1 m2-nél kisebb
felületű reklámhordozó helyezhető el.
3) a belterületen az ingatlanon belül – közterületről látható módon – az ott folytatott tevékenységgel
szorosan kapcsolódó 1 m2-nél kisebb felületű reklámhordozó helyezhető el.
4) közigazgatási területen óriás plakát nem helyezhető el, kivéve a település közérdekét szolgáló
ideiglenes (pl. Uniós projektet hirdető táblája) a Képviselőtestület külön döntése alapján.
52.§
1) Helyi értéken hirdetés, reklám nem helyezhető el, kivéve:
a) az építményben lévő funkciókkal összefüggő cégtáblát, cégfeliratot vagy cégért,
b) az építmény külső homlokzatán folyamatban lévő, a hatóság által tudomásul vett vagy jogerős
engedély alapján végzett építési tevékenység időszakát, vagy
c) időszaki kulturális rendezvény vagy program hirdetményét.
2) Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem
lehet a cégtáblák, cégfeliratok, cégérek valamint az időszakosan elhelyezett hirdetések és reklámok
megvilágításához.
VI. FEJEZET –TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
20. Szakmai konzultáció
53.§ A településszerkezeti védelemmel ellátott, valamint a védett utcaképi területekre a 16. alfejezetben
meghatározott előírástól jóváhagyó szakmai konzultációval van lehetőség.
54.§ A településszerkezeti védelemmel ellátott, valamint a védett utcaképi területeken bármely
építési, átépítési és bontási tevékenység csak szakmai konzultáció jóváhagyása esetén végezhető.
55.§ A védett utcaképpel kiemelt házsor vonala mentén a két szomszédos épület feltüntetésével
kell az utcai homlokzat átalakítást engedélyezni. Az utcai homlokzat átépítése csak szakmai konzultáció
során hagyható jóvá.
56.§
1) Helyi védett épületek külső-belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási, továbbá a védett
építmény jellegét, megjelenését bármilyen módon érintő munka alkalmával.
2) Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni Verőce polgármesterétől bármely építési/bontási
munka esetén, ha a tervezett építési tevékenység
a) településképi bejelentési eljárást megelőzően
b) a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik,
c) fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatos.

1) A szakmai konzultációt a polgármester, vagy az általa megbízott főépítész folytatja le a tervezés
kezdeti, vagy az azt megelőző szakaszában.
2) A szakmai konzultáció során a polgármester vagy az általa megbízott főépítész javaslatot tehet
a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
3) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben foglaltakat a településképi és kötelezési
eljárás során figyelembe kell venni.
4) Az emlékeztetőt a polgármester aláírva az ügyfélnek és a tervezőnek 15 napon belül postai úton,
vagy elektronikus üzenetben megküldi.
5) Amennyiben a polgármester vagy az általa megbízott főépítész szükségesnek tartja a szakmai
konzultáció megismétlését, akkor lehetősége van ezt javasolni az emlékeztetőben. Ebben az
esetben az építtetőnek és a tervezőnek lehetősége van új szakmai konzultációt kezdeményezni.
6) Az emlékeztetőkről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, az emlékeztető tartalma nyilvános,
arról kérésre a polgármester másolatot ad.
21. Településképi bejelentési eljárás
58.§
1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról
és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.
8.) kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési
munkák közül:
a) épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása,
b) megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal
- rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló
ba) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó,
kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
bb) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
bc) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
bd) ideiglenes fedett lovarda,
be) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat
szerinti - állvány jellegű építményépítése.
59.§
1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének
–részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek
számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
a) a korábbi rendeltetéshez képest
aa) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
ab) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,
b) érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
c) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát.
60.§
1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvényreklámok
közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) kormányrendeletben
szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és
reklámhordozók elhelyezésénél, az alábbi esetekben:
a) településképet meghatározó területek az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési
telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített 1 m2 területet meghaladó reklámtábla,
kirakat elhelyezése esetén,

Verőce 2/2018 (II.21.) Képviselő testület Településkép védelmi rendelet, 2. számú melléklet
Helyi védett épületek, építmények jegyzéke
Megnevezés Hrsz. Cím Tulajdon
Lakóház 567. Árpád út 10. magán
Lakóház 367. Árpád út 11. magán
Lakóház 566. Árpád út 12. magán
Lakóház 565. Árpád út 14. magán
Lakóház 563. Árpád út 16. magán
Lakóház 562. Árpád út 18. magán
Lakóház 396-397. Árpád út 19. magán
Művelődési ház 561. Árpád út 20. önkormányzati
Könyvtár 398. Árpád út 21. önkormányzati
Lakóház 560-559. Árpád út 22. magán
Lakóház 399/2. Árpád út 23. magán
Lakóház 550. Árpád út 34. magán
Lakóház 549. Árpád út 36. magán
Lakóház 545. Árpád út 42. magán
Lakóház 459. Árpád út 49. magán
Lakóház 480. Árpád út 57. magán
Lakóház 534. Árpád út 62. magán
Lakóház 500. Árpád út 65. magán
Lakóház 532. Árpád út 66. magán
Lakóház 531. Árpád út 68. magán
Lakóház 502. Árpád út 69. magán
Lakóház 503. Árpád út 71. magán
Lakóház 529. Árpád út 72. magán
Lakóház 504. Árpád út 73. magán
Lakóház 528. Árpád út 74. magán
Lakóház 527. Árpád út 76. magán
Lakóház 526. Árpád út 78/a magán
Lakóház 525. Árpád út 80. magán
Lakóház Rákóczi út 40
Lakóház 21. Száva utca 1. magán
Lakóház 291/1. Maros utca 34. magán
Lakóház 392. Hunyadi utca 10. magán
Lakóház 390/1. Hunyadi utca 14. magán
Lakóház 387. Hunyadi utca 20. magán

Lakóház 153. Zombori utca 8. magán
Lakóház 10. Lugossy utca magán
Lakóház 786. Szamos utca magán
Huszár-Pufi kastély
Lakóház 363/1. Losonci utca 4/a magán
Lakóház 360/1, 360/2 Losonci utca magán
Lakóház 938. Brassói utca 8. magán
Lakóház 931. Brassói utca 18. magán
új Baptista templom
Kárpát Haza templom
Irma forrás
Millenniumi
harangtornyok
Géza fejedelem szobra
Szent János szökőkút

Verőce 2/2018 (II.21.) Képviselő testület Településkép védelmi rendelet, 4. számú melléklet
Javasolt növényfajok jegyzéke és telken belüli beültetési útmutató
Nagyfák
Carpinus betulus Gyertyán
Juglans regia Közönséges dió
Platanus acerifolia Platán
Prunus amygdalus Mandula
Quercus robur Kocsányos tölgy
Tilia cordata Kislevelű hárs
Tilia tomentosa Ezüsthárs
Alacsony termetű fák
Alacsony termetű gyümölcsfák (meggy, szilva)
Crataegus laevigata ’Paul’s Scarlet’ Bíborvirágú galagonya
Pyrus calleryana ’Chanticleer’ Kínai körte
Sorbus borbasii Borbás-madárberkenye
Tilia tomentosa ’Bori’ Ezüst hárs ’Bori’ fajtája
Cserjék
Berberis vulgaris Közönséges borbolya
Buxus sempervirens Puszpáng (temető!)
Cornus mas Húsos som
Cornus sanguinea Veresgyűrű som
Cotinus coggygria Cserszömörce
Crataegus monogyna Egybibés galagonya
Juniperus sabina ’Tamariscifolia’ Nehézszagú boróka
Hibiscus syriacus Mályvacserje
Hippophae rhamnoides Homoktövis
Kerria japonica 'Pleniflora' Boglárkacserje

Kolkwitzia amabilis Kínai lonc
Laburnum anagyroides Aranyeső
Ligustrum vulgare Vesszős fagyal
Philadelphus coronarius Jezsámen
Prunus spinosa Kökény
Prunus tenella Törpe mandula
Spiraea cinerea 'Grefsheim' Hamvas gyöngyvessző
Spiraea vanhouttei Köz. gyöngyvessző
Syringa vulgaris Kerti orgona
Évelők
Aster sp. Őszirózsa
Bergenia cordifolia Szívlevelű bőrlevél
Calendula officinalis Körömvirág
Chrysanthemum sp. Krizantém
Convallaria majalis Májusi gyöngyvirág
Hemerocallis sp. Sásliliom fajok
Hosta sp. Árnyékliliom fajok Iris
pallida ’Variegata’ Dalmát nőszirom
Lavandula angustifolia Levendula
Rosa sp. Rózsa fajok
Salvia officinalis Orvosi zsálya
Sedum sp. Varjúháj
Sempervivum sp. Kövirózsa
Yucca filamentosa Fürtös pálmalilio

Az alábbi táblázatban találhatók a legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlantól (épület) illetve
a telekhatártól, méterben megadva.
Típus Épülettől Telekhatártól
a) Virág 0,5 0,5
b) 1 m-nél magasabbra nem növő
cserje, bokor
1,5 1,0
c) 2 m-nél magasabbra nem növő
cserje, bokor, sövény, díszfa, szőlő
2,0 1,5
d) 3 m-nél magasabbra nem növő
minden egyéb bokor és díszfa
2,5 2,0
e) 4 m-énél magasabbra nem növő, nem
terebélyes díszfa
3,5 3,0
f) 4 m-nél magasabbra növő terebélyes
díszfa, alacsony növésű gyümölcsfa
4,5 4,0
g) Cseresznye, nyár, fűz, akác, fenyő és
egyéb magasabb növésű gyümölcsfa
5,5 5,0
h) Dió, szelíd és vadgesztenye 6,5 6,0

Verőce 2/2018 (II.21.) Képviselő testület Településkép védelmi rendelet, 5. számú melléklet
Tiltott növényfajok jegyzéke
A telepíthető fás szárú növényfajok mindenképp őshonos, táji adottságoknak megfelelő
növényfajok legyenek. Nem telepíthetők a tájidegen, agresszívan gyomosító, invazív fajok. Ezen
növényfajok a következők:
fehér akác (Robinia pseudoacacia)
bálványfa (Ailantus altissima)
fehér eper (Morus alba)
ezüstfa (Eleagnus angustifolia)
zöld juhar (Acer negundo)
amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica)
kései meggy (Prunus serotina)
kanadai nyár (Populus x canadensis)
nyugati ostorfa (Celtis occidentalis)
gyalogakác (Amorpha fruticosa)
kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens
parviflora)
bíbor nebáncsvirág (lmpatiens
grandiflora)
Japánkeserűfű-fajok (Fallopia spp.)
magas aranyvessző (Solidago gigantea)
kanadai aranyvessző (Solidago
canadensis)
selyemkóró (Asclepias syriaca)
ürömlevelű parlagfű (Ambrosia
artemisiiflora)
arany ribiszke (Ribes aureum)
adventív szőlőfajok ( Vitis-hibridek)
vadszőlőfajok (Parthenocissus spp.)
süntök (Echinocystit lobata)
észak-amerikai őszirózsák (Aster novibelgii)
olasz szerbtövis (Xanthium strumaium
subsp. italicum)
amerikai karmazsinbogyó (Pytholacca
americana)
kanadai átokhínár (Elodea canadensis)
aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár
(Elodea nuttallii)
moszatpáfrány fajok (Azolla mexicana, Azolla
filiculoides)
borfa, tengerparti seprűcserje (Baccharis halimifolia)
kaliforniai tündérhínár (Cabomba caroliniana)
vízijácint (Eichhornia crassipes)
perzsa medvetalp (Heracleum persicum)
kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum)
Sosnowsky-medvetalp (Heracleum sosnowskyi)
hévízi gázló (Hydrocotyle ranunculoides)
fodros átokhínár (Lagarosiphon major)
nagyvirágú tóalma (Ludwigia grandiflora)
sárgavirágú tóalma (Ludwigia peploides)
sárga lápbuzogány (Lysichiton americanus)
közönséges süllőhínár (Myriophyllum aquaticum)
felemáslevelű süllőhínár (Myriophyllum
heterophyllum)
keserű hamisüröm (Parthenium hysterophorus)
ördögfarok keserűfű (Persicaria perfoliata)
kudzu nyílgyökér (Pueraria montana)
aligátorfű (Alternanthera philoxeroides)
óriás rebarbara (Gunnera tinctoria)
tollborzfű (Pennisetum setaceum)
kínai karmazsinbogyó (Pytholacca esculenta)
japán komló (Humulus japonicus) átoktüske
(Cenchrus incertus)
tündérhínár (Cabomba caroliniana
A fajlista összeállításához az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és
terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU
rendeletet, valamint a hazai szakirodalmat (Mihály Botond, Dr. Botta-Dukát Zoltán: Biológiai
inváziók Magyarországon. Özönnövények 1-II. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának
tanulmánykötetei 9-10., Budapest , 2004., 2006.) használtuk.